Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-16 / 293. szám

'O'ssÄruap 1951. december hő IS. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 7 A ssaksserreseti választások elé Maximenko gyorsfalazási eljárásával A feszült nemzetközi helyze.ben folyó gyorsított ütemű szocialista építésünk, a Pártunk II- Kongresszusa által megsza­bó.! kttahnas je.en.őségií feladatok ma­radéktalan megvalósítása egyre nagyobb követelményeket állít párttagságunk és egész dolgozó népünk e.é. E feladatok megoldására elsősorban Pártunk vezeté­sével mozgósítjuk a dolgozó tömegeket. Abba® azonban, hogy a feladatokat gyor­sabb ütemben és még sikeresebben old­juk meg, koínoly feladat hárul a szak­szervezetekre, mint a dolgozók egyik leg­nagyobb tömegazervezetére. Lenin elvtárs mondotta: — ,,A szak- szervezetek a legközelebbi és jelt étien munkatársa kell, hogy legyenek annak az államhatalomnak, amelynek egész po­litikai és gazdasági tevékenységét a mun- (cásosz ály öntudatos élcsapata, a Kom- ■ munista Párt vezeti," — A szakszervezet egyesíti magában a szakmák munkásait és ezeket a dolgozó tömegeket összeköti a munkásosz ály élcsapatával, a dolgozók Pártjával, neveli a dolgozók széles tö­megeit szocialista öntudatra, — ahogy Lenin elvtárs mondotta — ,,a szakszer­vezetek a kommunizmus iskolái”, TUDNUNK KELL, hogy a szakszerve­zetek nemcsupán iskoláik és tanfolyama­ik révén nevelik tagjaikat és válnak a kommunizmus iskoláivá, hanem, elsősor­ban azáltal, hogy sokoldalú munkájuk csszesége révén bevonják a dolgozók tö­megeit saját közös ügyeik intézésébe, akik ezen keresztül értik meg mindin­kább fokozódó mértékben az államveze.és bonyolultabb kérdéseit. Pártunk Politikai Bizottságának hatá­rozata a szakszervezeti munka egyes kér­déseiről feltár.a a szakszervezeti munka hibáit és utat mutatott a hibák kikiiszö- bö’ése felé. A Politikai Bizottság 1950 július 24-i ha ározata nem a szak-zerve' zeti munka részeit vizsgálta, hanem a szakszervezeti munka alapjait. „A Párt­tal és a tömegekkel való kapcsolat meg- lazulása következtében a szakszerveze eh felső vezetésében dolgozó kommunisták ahelyett, hogy új jorradahni szellemet vittek volna a szakszervezetekbe és le- küzdö ték volna a régi opportunista szo­ciáldemokrata 'tradíciókat, — ellenkező­ig, egyre inkább átvették azokat." A SZAKSZERVEZETI MUNKÁBAN — megyénk területén is — van javulás, de ugyanakkor még nem vált vérünkké az eLenőrzés, hogy a hozo.t határozato­kat, hogyan és mennyiben hajtják végre alapszervezeteink. Nem megfelelők még kapcsolataink a dolgozókkal. Éppen ez* ért a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak Elnöksége elhatározta, ho^y 1952 .január 10 és október 2Ű között meg kel] tar.ani az összes szakszervezeti szer­vek beszámolóit és a szakszervezeti de­mokrácia követelményeinek, a szakszer­vezeti alapszabályok előírásainak megfe­lelően újra kell választani az összes szsk- szerveze.i bizalmiakat, mühelybizottságo- feat (munkahelyi bizottságokat, osztálybi- zottságokat, stb,) üzemi (szakszervereti) bizottságokat, a helyi csoport vezetősé­geit, a területi (megyei) bizottságokat, a Központi Vezetőségeket és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsait. Újra kell vá­lasz ani az üzemekben a szakszervezeti fegyelmi bizottságokat és különböző fo­kon az ellenőrző bizottságokat is. A vá- lasvások időpontját az egyes szakszer­vezetek számára a SzOT titkársága kü­lön határozza meg, A SzOT Elnökségének határozata meg­állapítja, hogy az 1949-ben választott szervek tagjainak nagy többsége kicseré­lődő t, sok helyen nem jó a szakszerve­zeti vezetés színvonala, alacsony bennük a nők, a fiatalok, a műszaki értelmisé­giek, a pártonfkívüliek száma, A SZAKSZERVEZETI SZERVEK be­számolóiról és újraválasztásáról hozott ha­tározat fegyvert ad kezünkbe, hogy a Politikai Bizottság határozatát végrehajt­suk, éppen ezért a SzOT határozatát nem kampányfeladatnak kell tekintenünk, ha­nem olyan láncszemnek, amellyel a szak- szervezeti munkát minden területen meg- javí juk, a tömegekkel való kapcsolatot megszilárdítjuk és a szakszervezeti munka különböző területeire az aktívák ezreit vonjuk be. A választások — és az azokra való helyes felkészülés — segítségével az egész területen meg kel] javí ani a szak­szervezet) munkát. Mozgósítani keU • a szakszervezeti szerveket, a szervezett dol­gozókat termelési és munkaverseny fel­adataik fegyelmezett végrehajtására, az 1952. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítására. A szakszervezetek harcoljanak »követ­kezetesen a munkafegyelem m“gszi'árdí- tásáén. Funkcionáriusaink, aktíváink kö­vessék Rákosi elvtárs útmutatását: „leg­fontosabb fegyelmezési eszköz,. ismétel­jük, annak a szellemnek a kialakítása, amely e'ítéli és megbélyegzi a fegyelme­ié lenscget, amelyben a fegyelem megsér­tése, igazolatlan lemaradás, selejtgyártás szégyen és gyalázat■” A SZOT HATÁROZATA leszögezi to­vábbá, hogy következetes harcot kell folyta ni a káros szociáldemokrata marad­ványok, a nehézségek előtt való meghát­rálás, a megalkuvás szelleme, a bürokra­tikus munkamódszerek ellen. Lépjenek fel a szakszervezetek az eddigieknél jó­val határozottabban a szocialista bérezés elveinek hiány alan érvényesítéséért, a munkásosztály törvényben biztosított jo­gainak védelmében. E’lcnőrizzék ponto­san a Munka Törvénykönyvben és az Üzemi kollektív szerződésben foglalt resr láajiezésck végrehajtását. Szakszervezeti funkcionáriusainknak — megyénkben elsősorban a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának, a területi bi­zottságoknak és az üzemi bizottságoknak — át kell érezniük a válasz ások nagy jelentőségét. Legyenek tudatában, hogy a választások sikere azon múlik, hogy az üzemekben, a hivatalokban miiyen mun kát fejtünk ki. A dolgozókat fel kell világosi ani a szakszervezetek feladatairól a népi demokráciákban az alapszabály-'“ ban lefektetett jogaikról és kötelessége­ikről. A választásokat igen gondosan kell előkészíteni, bátran kell nyúlni a mun­kásosztály kimeri beteljen kádertartalé- káboz. A káderelőkészítésre külön nagy gondot keli fordítani, hogy kiszorítsuk sorainkból a nem megfelelő elemeket. A választások hatalmas feladatot jelen­ének számunkra. Pártunk vezetésével az üzemekben és a hivatalokban nem „vá­lasztási hadjáratot’“ kell irdítani, hanem széleskö-ű. a'apos politikai felvilágosító munkát kell kifejteni.. Az aktívák töme­gét kei! ebbe a munkába bevonni, hogy a jobboldali szociáldemokrata és más el­lenséges megnyilvánulásokat minden te­rülete» leleplezzük és megsemmisítsük. A SZOVJET SZAKS?. K\ EZETEK ta­pasz alataíra kell támaszkodnunk, hogy az eddigieknél sokkal nigyobb figye­lemmel íoyoi-ijunk a rr unkaverseny fpj- lesztése, sztahanovistáink fejlődése felé, stb. Dolgozóink minden területen éberen őrködjenek, Rogy a szikszervezeti moz­galom irányító szerveibe a termelésben élenjáró dolgozóik, megfelelő számban nők, fiatalok műszakiak ts pár.onkívü- liek is kerüljenek és dolgozóink a bírá­lat fegyverét használva, erősítsék és fej­lesszék a szakszervizt] munkát minden területen A SZOT Elnöksége határozatának végrehajtásához kérjük Pártunk Megye­bizottságán'k el Ynűr/.év:. segítségét és útmutatását, h. gy üzemc.vikben és hivata­lainkban, intézményeinknél a pártbizott­ságok és pártszervezetek nz üzemi bizott­ságokat a választással kapcsolatos fel* adatok elvégzésében ellenőrizzék, segítsék és munkájukban irányítsák A SZOT ELNÖKSÉGE * felhívja az összes szervezett dolgozókat, hogy tevé­kenyen vegyenek részt a saakszervezeli választásokban. Forrasszák még jobbban egybe a sok dicső harcban megedzett magyar munkásosztályt, amely nem ismer szentebb kötelességet, mint azt, hogy a Párt és Rákosi elvtárs útmutatását kö­vetve meggyorsítsa a szocializmus építését hazánkban és még nagyobb eredmények­kel harcoljon a Szovietunió “vezette békc- ü£bor soraiban a béke megvédés 'ért VARGA ZOLTÁN Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökhelyettes négy és fél óra alatt 38 köbméter falat raktak Kazincbarcikán A borsodi kooperáció dolgozói részé re új város, „Béke-város“ épül Ka­zincbarcikán. ősszel kél S0—SO és egy 48 lakásos épüle! valamint egy 104 személyes legényszállás épilkezé. sót kezd lék meg. A munka] a] ok meg- gyoisílása céljából a legfejieitebb szovjel munkamódszer, a Maximenkó féle gyorsfalazás elsajátíiására az Építésügyi Minisztérium instruktorai pénleken munkamódszerájadásl tartól. !?.k Kazincbarcikán. A munkamódszer, ál adáson több mini 10Q kőműves, se­gédmunkás, áiképzős ve!! részt. A Szlahánov-brigád tagjai először a munka megszerve&ését magyarázták' el. Hangsúlyozlak: fon. los a lehelő |eg|ökélelesebb gépesítés, az anyag gondos ejökészi! ás?, a munka futószalagszerű elvégzése. A kazinc. barcikai építkezésnél modern gépek könnyeik meg a dolgozók munkáját. A központi habarcs jel épről magasnyo­mású levegővel az építkezés színhelyén felállított bunkerbe nyomják a habar­csot A habarcsot Maximenkó.laligák­ba készítik1 a fal mellé. A taligák olyan távolságra állnak egymástól hogy s habarcstérítők könnyén elérik Ugyanígy készítik e]ó a jógiét is vé­gig a falazandó részek mellett. A zsi- nórvezrlő kalodákat az épület sarkain állították fel A megbeszélés után négy sztaháno- vista kőműves 2—2 segédmunkást vett m?ga mellé. Elmagyarázták és meg. mutállak nekik a babarcé] érit és tech­nikáját A lég] a rakás közepére hurka, szerűen öntötték ki a kötőanyagot, A léglarakóknak megmulallák. bogy a léglát ne a kőműves kezébe adják, ha­nem a téglafalra eléje rakják. A futósoron eigvesével, a kötősoron kette, sével. így a kőműves egyszerű kézmoz­dulattal felemeli, a további kézmozdu­lattal elhelyezi a téglát. A magyarázni után nagy érdeklődés mellett indult a munka. Kíváncsian figyelték sokan’ a sztaháno. visták mozdulatait, akik most már gyakorlatban is irányították a segéd- munkásokat hogy -minél-hamarább, el­sajátítsák a munkamódszert. A négy kőműves egymástól S—í mé. tér távolságra végezte a fa]rakást. Az egyik a futósort, a másik a kötősort. A magyar sajtó levelezői borsodmegyei konferenciájának napirendje A magyar sajtó levelezőinek borso&megyei konferenciája 1951 de­cember 16 án, vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik Miskolcon, a Szakszer- vezetek Megyei Tanácsa székhazában (Kossuth utca 11, szám). A megyei konferencia napirendje: 1. Beszámoló a megyei leve ező.c munkájáról. Tartja: Kovács Sándor elvtárs, a Megyei Pár bizottság ágit- prop. titkára. 3. Vita. 3, Az első országos levelező konferencia küldötteinek megválasztása. | A Sarkoknál, ahol a fal fordul, meg- lesak úgy adja át a körmi vésnek. cserélődött a munka; — az a kőműves, aki eddig kötősori rakott, futóso.ba kezdeti. A munka folyamatosan és rilmiku- sau haladt. A]ig fél óra alatt 16 mé. teres falszakaszon 3 sort raktak A se­gédmunkások is egyre jobban belejöt­tek az egyenletes habaresterílésbe, a léglarakásba és alig egy óra múlva már 7 és fél perc alalt emelkedett 3 téglányit a fal, arai 240 Százalékos teljesítménynek lelel meg. Uj segédmunkások foglalták el az eddigiek helyét, hogy mind .öbben sa. jápisák ej a szakmunkások pontos ki­szolgálásának „tudományát“, a gyors, minőségileg kifogástalan, jó munka f i léteiéi. Az építkezés kőművesei is fokozato­san bekapcsolódtak a munkába. Fekete István sziahánovisia először Fehér István brigád veze! ön’ek adta át a Maximenkó-kanal&t, majd helyei cserél, [ek a segédmunkások ia és a Maximen- kó.féie futószalagszerű falrakást a Fehér-brigád folytai (a. A Fehér-brigád után rövidesen a többi kőműves is elsajátította a Maxi. m nkó-féle falazási módszert. Az építkezés kőművesei mögött magyaráz­tak tanácsot adtak a munkamódszer-át­adók. Alig teli el egy Óra, az építke­zésen mér csak a munkamódszert ál. veit négy brigád dolgozott A Börcsög-brigád falazása még ki. vánnivalól hagyott maga után az első percekben a munka minőségét illetően. Nem tartották be pontosan a köté-eket, a téglák közötti hézagokat nem töltöt­ték ki rendesen habarccsal Horváth László SKlahánovista nyújtott segítsé­get. Elmagyarázta azt is, hogy a 9«. Iejt-iéglákná.1 az adogató először a habarcstérítö felé nyújtsa a téglái, ltogy az ráönlsön egy kis habarcsot és már habarccsal együtt, helyezi a téglá­kat egymás mellé. így lesz a falazás lömör éa erős. Délután a néhány nap múlva vizsgázó át képzős lányok is munkába álltak. Először a segédmunkák pontos végzé­séi sajátították el azután kezükbe vél­ték a malleros kanalat. A launkamód. szerátadó sziahánovisták szakszerűen megmagyaráz iák a kéanozdula tokai, hogyan kell gyorsan, könnyedén, min­den megerőltetés nélkül falat emelni, — Sohasem hitlem, hogy ilyen, könnyen, gyorsan lehet dolgozni —- mondta Nagy Ilona álképzős. — Eső« sem vet lem hogy már egy órája dolgo­zunk, A kissé nehezebb kötősor rakása, ulán — bár igazában bele sem fára­dok — mégis „kipihenem“ magam, míg a fül ósort rakom. A közeljövőben kezdjük meg a legénySzlRó építéséi, oil már a most megtanul! munkamód­szerrel fogunk dolgozni. Már szürkült, amikor a szíaháaovia. Iák elbúcsúztak az építkezés dolgozói­tól Munkájuk eredménye valóban szembetűnő volt. — jóval magasabban állollak a téglasorok Négy és fél óra alatt 38 köbméter téglát építettek bé muniamódszerátadás közben. Egyenle­tes, tömör falat raktak, a téglák hé­zagait rendesen kitöltve habarccsal. A régi módszer szerint ekkora falmennyiség befalazásához négy kőművesnek több mint 200 mun­kaórára leli volna szüksége. A gyakorlat ismét bebizonyította^ hogy a fulóezala.grcndízerü Maid. mankó-féle gyorsfalazási eljárássá« már kevés gyakorlattal i8 200 százalék fölé emelhetik teljesítményüket *, dói“ gőzök. Nagyjelentőségű könyvek jelennek meg Sztá'in elvtárs születésének 72. évfordulójára A magyar könyvkiadók a nagy Sztá­lin születésének 7A. é-i fordulójára nagyjelentőségű, szépkiállítású könyve­ket adnak a dolgozót: kezébe. A Szikra Vorosilov: „Sztálin és a Szovjetunió fegyveres erői“ címmel díszkiaddsban nyújtja át Vorosilov marsall három nagyjelentőségű tanul, máftydt, amely bemutatja és méltatja Szidfin munkásságát a Szopje/unió fegyveres erőinek szervezése és fejlesz­tése térénm Az Uj Magyar Könyvkiadó „Dalok Sztálinról“ című versgyiljteminyébn, szovjet költők verseit éh népdalokat ad ki. A Szépirodalmi Könyvkiadó ,-Sztá- l’.nváros“ című albuma gazdag HjUrSz­G YŐZ AZ ELET A Béke Film napok román filmje trációvai hemutatja épülő szociafísfe városunk nagyarányú építkezéseit■' • A szépkiállítdsú album szövegét Sándor András írta. A Müveit Kép Könyvkiadó jelenteti meg lázár Vilmos: „Mit adott * szovjet hatalom, q parasztságnak“ ot, mű könyvét, amely megvilágítja dol­gozó népünk előtt a szovjet parasztság- ndk a -*agy Októberi Szocialista For­radalom óta elért hatalmas fejlődését és eredményeit. Az Ifjúsági Könyvkiadó Marsoks ,.Kókeörség“ című illusztrált versét adja ki„ ,A Kreml toronyórája* A magyar ráaió bemutatója A nagy Sztálin születésnapjára ké­szülve, december 16-án, vasárnap a Kos­suth-rádión 20.00 órakor kiemelkedő je­lentőségű bemutatót tart a rádió. tXyiko- láj Pagogyin szovjet író ,,A Kreml to­ronyórája” című színművének rádióvá!­A román filmművészet fejlődésé­nek újabb állomásáról tanúskodik Dinu Negreanu jilmjs, a ,,Győz az élet”, ame­lyet" Miskolcon a Béke f ilmnapok kereté­ben mutattak be nagy sikerrel. A besztercei hatalmas vaskohó élete elevenedik meg a filmben. A dolgozók Dán Olteanu tudós vegyészmérnök ~ az egész ország ipara számára nagyjelentő­ségű — találmányának kikísérletezésére készülnek. Az amerikai líővetségtöl támo­gatott belső ellenség az imperialista ügynökök, aljas módon elgáncsolják a kísérlet sikerét, hogy megtörjék a haza­fias tudós kutató kedvéi, saját tudásába netett bizalmát és ezzel megakadályozzák 0 román vasipar rohamos fejlődését. A kísérlet meghiúsításával sikerült súlyos kételyeket támasztaniok Dan O teanuban számításának helyességét illetően, külö­nösed amikor a bukaresti kutatóintézet igazgatója, az amerikai tudomány fölé­nyét r,vigasztaló Moga is erőnek erejével be akarja bizonyítani Olteanunak, hogy a romái\ technika — és céloz ezzel az élenjáró szovjet technikára is — nem versenyezhet az imperia'istq. országok technikáiddal, tudományával. 4 Párt vesetoi, a vaskohó dol­gozói, a hazafias értelmiségiek azonban bíznak Ol ea>\u találmányában, az új összetételű nyersvasban és nem adják jel a harcot. Szívós munkával lelep’ezik a kíséilit sike: te 'erőségének okát. Kiderítik hogy Taske, a kohó egyik mérnöke, az amerikai követség megfizetett bérence, volt az, aki a kísérlet alkalmával a kompresszor nyomásiét három atmoszféra helyett egy atmoszférára fokozta le. Ezért bukott meg a kísérlet. Dán fele­sége és leghűségesebb munkatársa, Anka, példaképe a kaiaíix kommunista: tudósnak, aki nem engedi, hogy férje^ a harcban elcsüggedjen. ^mikor a_ kohó dolgozói leleplezik a szabotázst, férjével együ t ő is Besztercére megy, hogy a má­sodik kísérletnél bebizonyítsa férjének, mennyire igaza tóit, amikor további harcra buzdította. Az ellenség a második kísérletet is meg akarja hiúsítani, Riost mar más módszerekkel, de szemmel tartják s az utolsó percben megakadályozzák, hogy az adagolóba csempészett robbanóanyaggal felrobbantsák a gyárat. Az ügynökök bandáját lefülelik, a kísérlet ragyogó eredményt hoz, sikerül olyan nyersvasat önteni, amely ,,úgy folyik, mintha cin lenne, tiszta, mint a könny’. lay gyű» ftv élet a pusztítás, A rombolás, az imperalista aljasság felett.-A film a szovjet filmművészei hasonló tárgyú alkotásainak nyomdokán halad. Bőséges tapasztalatokat nyújtott a román filmművészet számára a Román Népköz- társaságban leleplezett összeesküvések, szabotázskísérletek sora. Mint tudjuk, hasonló összeesküvéseket, hasonló szabo­tázscselekményeket kíséreltek meg az amerikai követségek irányítása mellett nálunk és a többi népi demokratikus államokban. Ez a román film is arra figyelmeztet, hogy a szocializmust építő országok fej­lődését minden eszközzel gá ölni igyekvő ellenség nem nyugszik és merényletter­veinek sikertelensége nem gátolja abban, hogy napról-napra hol itt. hol ott pró­ba'kozzák újabb és úiabb kár evő kísér­letekkel. Látjuk a filmben, hogy az el­lenség olt ül a kutatóintézet laborer tóriumában sanda ábráza'tal, tudás ál­arcban, „buzgólkodik a siker érdeké­ben” a gyári irodákban ott settenkedik mint „ szorgalmas dolgozd a munkások soraiban és ha nem vagyunk elég ébe­rek igen súlyos károkat okozhat a nép­gazdaságnak, viszavethe.i a tervek tel­jesítéséért folyó harc lendületét. A „Gyqz az élet” szereplői között a román filmművészet olyan kiváló kép­viselői, mint George Vraca (Ol eanu), Irina Rachileanu (Anka), Valenlineanu (Moga) és tehetséges fiatal művészek egész sora vonul fel. Negreanu rendező nagyszerűen oldja meg a film drámai feszültségű jeleneteit. Hiányossága azonban, hogy a vaskohó belső életét csupán a cselekményre korlátozva mu­latja meg. Egyes jelenetekben -— mint az Olteanu lakásában lejátszódó jele­netekben — viszont a kelle énéi na­gyobb jelentőséget tulajdonít a külső­ségek, a keret bemutatásának, ugyan­akkor nem kapunk képet a szocializ­must építő román nép életéről Ez az oka annak, hogy ha történetesen nem románad beszélne, szinte nehéz volna hitalálrx. melyik nép országában játszó­dik a j\lm. Negreanunak a film cse­lekménye számos alkalmat kínált, hogy a Román Népköztársaság gyönyörű^ tá­jai', a rohamosan fejlődő román várost, a román nép életét, egy-két munkás otthonát is megmutassa, ami gazda­gabbá tette volna a filmé'. Hiányossága még, hogy a munkásoknak a találmány sikeréért folyó harcát nem eléggé dom­borítja ki. s nem mutatja meg, miért oly jelen ős a tornán ipar fejlődése szempontjából a találmány. Öessegtre*ze <r film nagy eredmé­nyeit és kisebb hiányosságait: az új román film nagy lépést jelent a román filmgyártás fejlődésében és felfokozza várakozásunkat a testvéri román nép filmművészetének további alkotásai irá~&* (hb) tozata kerül mikrofon elé Major Tamás Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze rendezésében, Polgár Ti­bor zenéjével, kiváló művészek közremű­ködésével. vuiamosenergiához. mint a Horthy.re szerben ugyanannyi év alatt A faluv gttással párhuzamosan egyre több kös get kapcsolnak be n posta, távíró és t beszélő hálózatba is Jelentős mérték a falusi mozik száma 1935 októberében 242, 1950 decemberé pedig 103S mozi működött falun 1964 Kére 550_normálfilmü mozi és 3007 b kenyfilmu mozi áll maid rendelkezés dolgozó parasztságunknak-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom