Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)
1951-12-15 / 292. szám
Az ország legjobb martinászainak tanácskozása Ózdon P rtekezletre gyűlnek össze ma Ózdon a kultúrotthon nagy érmében az ország Martin-üzemeinek küldöttei: sztahanovisták, élmunkások, művezetők és üzemveze ők, a Martin-üzemek élenjáró dolgozói, hogy röviddel az’ év vége előtt megtárgyalják azokat a feladatokat, amelyeket feltétlenül meg kell oldaniok a tervek sikeres teljesítése, a terv minden részletében való végrehajtása érdekében. Nagy és nemes ügy, ötéves tervünk má-odik esztendejének győzelmes befejezésén munkálkodik dolgozó népünk. Ez az a dicsőséges esztendő, t melyben Dunapentcle Sztálinvárossá alakult, amikor munkába kezde t az Inotai Erőmű első gyáregysége, amikor felépült a miskolci egyetemi város egy része és hatrl- mas léptekkel halad előre a barcikai vegyikombinát építése. Sok nagyszerű eredmény hirdeti a Párt mögé teljes egységben fe'sorakozo t dolgozó népünk hatalmas alkotó erejét. [VI éhány hét múlva véget ér ez az év. ' Most, ezekben a napokban kell behozni a lemaradást, minden részletében teljesi eni az évi tervet. 14 nappal az év vége előtt egyre több dolgozó teszi fel magának a kérdést: hogyan felel majd az év végén a dolgozó népnek, hogyan ad számot üzeme és ő miaga a tervteljesí.ősről? így kell felvetni a kérdést ezen a mai tanácskozáson is. így, ilyen szemmel vizsgálódva tárgyalják meg legjobb martinászaink az acéltermelés legfőbb problémái:. Feladat van bőven. Rákosi elvtárs legutóbbi beszédében megállapította: „•..felemelt évi tervünk teljesí ésénél 0 7 száza ékkai el vagyunk maradva. A könnyűipar 100.9 százalékra teljesítette tervét A lemaradás a nehéziparra, az épí őipar- ra és az élelmezési iparra esik." Ezért a lemaradásért a Martin-üzemek dolgozóit is nagy felelősség terheli. Kétségtelen. az ő munkájukban in van igen sok szép eredmény. így például a Rákosi Máyás Müvek Martin-üzem'nek dolgozói megfogad ák: december 21-re, Sztá'in elvtárs születésnapjára teljesítik ezévi tervüket és vállalásuk végrehajtásában már eddig is sokszáz tonnás előnyre tettek szert. A dió-győri és ózdi Martinban is több olyan kiváló dolgozó van, aki kimagasló teljesítményekkel harcol a terv pontos teljesítéséért. ti a azonban összesített mérleget ké*-■* szítünk, azt látjuk, hogy megyénk Martin-üzemeinek adóssága még igen nagy. Az Ózdi Kohá'za i Üzemek csak 974. a Diósgyőri Kohászati Üzemek pedig mindössze 83.6 százalékban teljesítette eddig martinacél tervét. Ezek az üzemek ne feledték el Rákosi elvtárs figyelmezte.ését, amikor legutóbbi beszédében azt mondotta: „u feladat az, hogy... ebben az évben ipari tervünké, nemcsak egészében, globálisan, de különösen az alapanyagok terén, részleteiben is maradéktalanul végrehajtsuk és túlteljesítsük". Ennek érdekében igen sok tennivaló van Martin-üzemeinkben. Ezeket vizsgálja meg a mai értekezlet, ebben mutasson irányt, szabja meg pontosan a feladatokat, hogy a törvényes kötelezettség: a terv teljesítése érdekében folyó harc Marlin- iizemeinkben is még nagyobb lendületet vegyen, győzelemmel végződjék. 13 ártunk ennek az értekezletnek igen nagy jelentőséget tulajdoni., igen sokat vár tőle. Éppen ezért az értekezlet munkáját a probiémák alapos és komoly megtárgyalásának kell jellemeznie. A rész vevők mondják el, mi a helyzet üzemükben a grafikon szerinti termelés, a technológiai fegyelem betartása, a munkafegyelem és munkaszervezés, valamint — főként — a szovjet tapasztal):i.ok állandó és széleskörű alkalmazása terén. Mondják el, hogyan érték el eddigi eredményeiket, de arról is beszéljenek nyíltan és bátran: mi a hiányosság, a hiba, ki és mi az akadályozója a jó munkának. Legyen ez az értekezlet értékes tapaszta- la:csere, igen jó munkaértekezlet. Mondanivaló, meg árgyalnivaló van renge eg. Ózdon például a technológiai fegyelem betartásában igen sok javítanivaló van még. „Az acélműben gyakran 35 százalékra nő a programeltérés’’ — állapította meg legutóbb a Megyei Párt- bizot ság. Ugyanitt a szovjet tapasztalatok bevezetése terén — bár van javulás — még rendkívül sokat kell tennie az üzemvezetőségnek. Nem javul kellő mértékben a munkafegyelem. Hiányossáeok vannak a munkaidő teljes kihasználása szempon iából is. A grafikon szerinti termelési előírás nem egyszer papíron marad még. Ezekrőt, ilyen problémákról kell tárgyalnia a mai tanácskozásnak, hi-zen mindez nemcsak Ózdon, vagy Diósgyőrött, de rz ország más Martin-üzemeiben is fellelhető. A z értekezlet akkor végez jó munkát, ** ha sikerrel mozgósít arra, ha konkrét segítséget ad ahhoz, hogy az év végéig hátralévő rövid — de jó kihasználás esetén igen sokat jelentő — idő alatt Mar in-üzemeink a legnagyobb mértékben megjavítsák munkájukat és martinászaink is mind v-lóraváltsék Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat: tervüket időben, minden részletében teljesítsék. Meryénk dolgozói meleg szeretettel üdvözlik az országos konferencia rész - vevőit —- tanácskozásukhoz, munkájukhoz sok sikert kívánnak! Fajdalmu hoz h ven fiaffridő előtt befelezték évi tervüket a d rsnvpri tinomtienaerde dobozai A diósgyőri finomhengerde do’go ói arra te'tek fogadalmai Rákosi elvtársnak, hogy ezévi érvükét december 15-re befejezik. Vállalásuknak ha áridő előtt eleget tettek Szerdán büszkén je.entet ék Rákosi e vtárs- nak, hogy tervüket te jesitetíék. Ehh z igen nagy segi séget nynpottak számukra Paskov e’vtárs szovjet mér :ük tanácsai. Az é enjárő szovjet tapasztalaikat. a fizikai és műszaki dolgozók jó együttműködéssel sikeresen hasznosítanák. Az üzem december 13-ig 'erjedő havi tervelőirását 115.7 százalékra teljesítette. Küönösen killin’ a műnk ban a Fülemüle brigád ame'y 119 8. a Kugler brigád, amely 144.8 százaié ban teljesíti tervét. Jói do gozik a Táboros, az Arokszál ási és a Né ^yesi brigád. Dicséretet érdemel Bihari Frigyes, Harris Ferenc és Bumbera Sá idor műszaki vezető, mindhárman Igen telkesen dolgoztak azért hogy a finomhengerde valóra váltsa ‘ fogadalmát. Négy nappal a vállalt határidő előtt befejezte évi tervéi az ózdi Tűzállóanyaügyár Az Ózdi Tüzál'óanyaggyár do’go :ói 4 nappal- a vállalt határidő előtt, december 10-én befejezték évi tervü te:. Jéenleg 1952. januári tervükön dolgoznak. Eddigi te jesl ményük 114 százalék Az őrölő üzemnél hosszú hónapok m keresztül igen nagy volt a termelésben a lemaradás. Ezt úgy küszöböl ék ki hogy a csoportokat á szervezték és a műszaki veze ők is versenyb n végez ék munkájukat Azóta az üzemben szehbné-szebb te1 jeslímények születnek. Különösen kiemelkedő t Váradi Józsei brigádja, Bohó István .írigádja, Balogh Albert és Barát Géza brigádja, — magasan *ú’szárnyal ák a sztahánovista szintet A bér csoportnál is nagy változás történt. Eddigi 70—80 száza'é- kos át! agt. ísl'métiyüke 125—130 százalékra emelték. A Rádli brigád 130, a Deák brigád 125 a Vasas brig d 129 százalékot ért el. Pé'damutatőan dolgoznak a készá uüzemben is, A békemüszakon különösen jó eredményt — 160 száza ékot — ért ©1 Forgony Zsigmond és Szabó Iiász'ó brigádja. A szocialista munkaversenyben a nő dolgozók többször maguk mögö't hagyták a férfiakat. Kovács Julia 122 Kovácsik Antalné 128, Czeglédi Lali osné 120 százalékkal dolgozott A Tüzá’’őanyaggyárban még nagyobbak is lehetnének az eredmények, ha a dolgozók politikai nevelésével a pártszervezet többet foglalkoznék. A munkai egye’ em megszilárdt'ása e-én is sok a tennivaló. Sok még az igazo at’an mulasztó Különösen Danyi Éva, Danyi Katalin Endrész Rozália, Horváth Lajos gátolja fegyelmízetlen magatartásával a jobb munkát. VARGA JÓZSEF üzemi tudósító, ózd, . 42.6 milliárd forintos — 285 5 millió forintos bevételi felemleget mutató — költségvetésünk népgazdaságunk hatalmas fejődéséről tanúskodik Olt Károly eUtárs az országgyűlésben beterjesztette oz 1952 évi költségvetést Pénteken délelőtt megkezdődött az oiszággyűlés ezévi második ülés zaka. A képviselők és a karzaton helyt Ifug- laló dolgozók felállva, hosszanlailó lelkes laposai köszön löt lék Rákosi Mátyás elvlársat, a magyar dolgozók szeretett vezéréi, A bejelentések ulán Olt Káról.' elvlárs pénzügyminiszler balorjerziell’ az 1952. évi áPami költségvetési és az 1952. évi állami köl (»égvetési ő; szóló, törvényjavaslatot majd meglar- tolla köH’égv) lesi expozéját. Az 1951. évi II törvény — a Magyar Dolgozók Pártja II, Kongresz- szusának kezdeményezésé :e — jelentősen felemelte ötéves [érvünk feladatait. Ezeknek a halalmas feladatoknak megvalósítása szükségessé telte, hogy az 1951-es esztendőben is az eredetinél nagyobb célkitűzéseket állít nnk dolgozó népünk elé. Tizenegy bőnap eredményei alapján megállapítható, hogy népünk áldozatos munkájával, a Szovjetunió baráti segítségére támaszkodva, a Magyar Dolgozók Pártja szilárd vezetése mellett megvalósítjuk az 1951. évi feladatokat. Ez kben a napokban egyre újabb és újabb üzemek jelentik, hogy az 1951. évi feszített fervfeladalol végrehajtották és további száz és száz üzem vállalta hogy tervéi Sztálin elvlárs szü letésenapjára befejezi. Üzemeink egész sora növekvő versenylendülellel már 1952, évi lervén dolgozik. Gyáripari term' lésünk a folyó év első tíz hónapjában 29,1 százalékkal volt magasabb a tavalyinál és különösen gyorsan tört előre az ipar „szíve“, a gépgyártás, amely, nek termelése közel 50 százalékkal: emelkedett. A Uorthy-rendsser ide- jén „ magyar ipán- termelése évi állagban 0 8 százalékkal nőtt. Ez évben pedig iparúnk átlagosan .12 naponkint fejlődött annyit, minl a kapitalista ipar e9V egész év alatt. Ipari termelésünk színvonala ma már eléri a háború elöli nek két és fépze- resél. Iparunk a gyorsülamü fejlőd 's ellenére 99.3 százalékra teljesítene tervét de üzemeinkben hatalmas len- dületlcl folyik a munka, hogy az év végére a terv maradéktalan Jeljesílé- sét, sőt túlteljesítéséi biztosítsák. Dolgozóink növekvő öntudatát, a munkához való új viszonyál fejezi ki a munkatermelékenység állandó emelkedése. A gyáriparban az egy főre eső termelés novemberben 16.5 százalékkal volt magasabb, mint az elmull év végén. Számottevő előrehaladást lenünk a mezőgazdasági termelés területén, is — folytat la. A termelőszövetkezetek szántóié- rülete egy év alatt két és félszere- sére emelkedett. Megnőtt az sllami gazdaságok szántóterülete is, úgyhogy a szocialista szektor ma már az ország szántóterületének csaknem egynegyedéi foglalja el. A beiakarítoit kenyérgabona meny- nyisége jelentősen túlhaladta a sokévi állagot. Nagy haladási értünk el a mezőgazdaság gépesítése terén A folyó év III. negyedében a gépállomásokon a traktorok száma 47 százalékkal az aralógépeké pedig 188 százalékkal nőtl az előző év azonos időszakához viszonyítva Állatállományunknak a felszabadulás óla tarló fejlődését a tavalyi rendkívüli szárazság visszavétellé. Az idei kedvező takarmány termés azonban biz lositja az állalállomány újabb növekedését. Jelentősen kibővült az áruforgalom is. A szocialista kiskereskedelem forgalma a harmadik negyedévben a mullévihez képest 38 5 százalékkal emelkedett — Közlekedésünk teljesítménye a sze. mélyszántásban a mull évihez képest 31 6 százalékkal, az áru°za]ll|ásban 21.6 százalékba) emelkedett. Kulturális és szociális eredményeink közül kiemelem hogy a társadalombiztosításba bevontak száma egy év alatt 15 százalékkal növekedett, A bölcsődékbe felvett gyermekek száma egy év alatt 54 százalékkal nőtt. Az új tanév kezdetén 116 ezerrel több tanuló 'raf- kozott be az általános iskolába, mint 1938-ban, a középiskolát tanulók létszáma pedig több, mint kétszerese a háborúelőltinek, Uj egyelemek, főiskolák Kezdték meg működésükéi. Továbbfejlödötl egész, segügyi hálózalnnk is, a kőiházak befogadóképessége egy év alatt 3600 ággyal bővüli. Az 1951-es év első felében az üzemi dolgozók lakásigényeinek kielégítésére állami erőforrásból 135 ezer négyzetméter lakásterületet építettünk és adtunk át rendeltetésének, — Ugyanezen időszak alatt bányavárosainkban : Komlón 368, Oroszlányban 156, Pefőfibányán 132, Tatahányán 179 új lakásba költöztek be bányászaink Dolgozóink számára számos klubot, kultúrházal építenünk és adtunk át rendel le lésének. A továbbiakban Olt elvlárs így folytatta: — Amikor a jegyrendszer megszüntetésével és a forgalmi no. iá (ozások felszabadításával hatalmas lépést leszünk előre. Pártunk és kormányunk a nagy Szovjetunió gazdag tapasztala lai| alkalmazza 1951-ben elért eredményeink népgazdaságunkat hatalmas lendüleliel vitték előre. Az országgyűlés az 1951. évi költségvetés kereteit 29.5 milliard forimban határozta meg. Az 1951 évi II. törvényből folyó megnövekedett feladatok alapján az 1951. évi költ ég- vetés végrehajtása előreláthatóan eléri a 33 milliárd forintot. Ezt a jel ntősén kiszélesített feladatot költségvetésünk teljes egyensúlya mellett hajtjuk végre és már most bejelentem, hogy az 1951, évi költségvetés feleslege megközelíti a 200 millió forintot, 1951. évi kőitségvelésünk egyensúlya bizonyítja gazdálkodásunk te:vszerüsé- gél, pénzügyi helyzetünk szilárdságát. Ezután Oil elvlárs a példák egész sorával bizonyílolia hogy míg a béke- tábor országaiban mindenütt jelentékeny bevételi többjét mutatkozik addig a kapilalista országok államháztai |á- sábar — kaiasztrőfa politikájuk nyomán — állandó a hiány. 4 kiadások 61*3 °/o-át népgazdaságunk fejlesztésére, 19*4»/0-át dolgozó népünk kulturális és szociális igényeinek kieleg lésére fordítjuk Olt elvtárs ezután rátért az 1952. évi költségvetés ismeri-lésére. Az 1952 évi költségvetés bevételei 42 milliárd 599.7 millió forintot, kiadásai 42,314,2 millió forintot tesznek ki. A költségvetés mérlege tehát 285 5 millió forint felesi get mutat. A költségvetés kiadási oldalának főösszege 42,3 milliárd forint, 12.8 mil- liárddal löbb, mini az 1951. évi. A kiadások ilyen jelenlős emelkedése elsősorban hatalmasan megnövekede 11 feladatainkkal kapcsolatos de kifejezésre juj a költségvetés kereteinek emelkedésében az ár- és bérrendezés hatá-.a i*. Régi árakon számítva az emelkedés 9.1 milliárd forint, ami kereken 30 százalékos fejlesztésnek fejet meg. Az összkiadások 61.5 százalékát irányoztuk elő népgazdaságunk fejlesztésére, 19.4 százalékát dolgozó népünk kulturális és szociális igényeinek kielé. g'itésére. Békés építő munkánk szocialista építésünk biztonságát a kiadások 14 százalékát k’ilevő védelmi és ál- lambizlonsági kiadások szolgálják. Az igazgatási kiadások aránya az összkiadásokhoz képest fél százalékkal csökken az 1951 évivel szemben. A népgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások között első helyen áll a beruházásokra előirányzón 15 3 milliárd forint. E kiadásolc- nalt 40 százalKr&r n nehézipar fa- vábbi erőteljes feji szfésére fordítjuk. 1952-ben egész sor nagyjelemő'égű új üzem kezdi meg a termelést, — Uzenibehelyezzük a Rákosi Mátyás Müvek új csőgyárát a Békéscsabai Szerszámgépgyárai, befejezzük a Kaposvári Fonoda, a Sarkadi Kendergyár, a Mályi Téglagyár építkezéseit. Legnagyobb beruházásaink1 között tovább épíljük a Sztálin Vasművel a* Inotai Erőművet, a Budapesti Földalatti Gyorsvasulal. Beruházásainknak 13 százalékát fordítjuk a mezőgazdaság fejlesz, tésére — elsősorban „ mezőgazdáság szocialista szektorának erősítésére 1952-ben különösen nagy súlyt helyezünk állami gazdaságainkban és térme) őszövrtkezeleinkben az állatférőhelyek bővítésére Maradéktalanul érvényesítsük a szocialista takarékosságot! A gazdasági célú beruházások melleit meg kell említeni az új lakásokai, amelyek közül egyedül Sztátmváro ban löbbszáz készül el, az új iskolákat óvodákat és tanulőolthonokal. A város, és községfejlesztési be. ruházások összege 1952 ben 80 százalékkal nő az idei évihez lép sf. A beruházásoknál azonban rá kell mu a nunk arra, hogy a zocialista gazda kodásra jellemző takarékosság nem mindig érvényesül maradéktaia- nu', A beruházásokra fordító : kiadások jelen ékeny részét teszik ki az építkezések. Építőiparunk fejlődésé, nek a Szovjetunió gazdag tapasz ala- ainak átvétele hatalmas lendül© et adott. Építőiparunk azonban még mindig magas önkö tséggel dolgozik, ami egyebek között összefügg a mun- kafegyeem terén fennálló íazasá. gokkal Népgazdaságunk hatalmas ütemű fejlődésével együ tjár a válla átok forgóeszközszükség etének növekedése is. Arra kell törekednünk hogy a felmerülő szükség ötnek mind nagyobb hányadát nem újabb forgóeszközök lekö ésével, hanem a meglévők hatékonyabb kihasználásával, forgási sebességük fokozásával e’égí sük ki. Az 1952 es költségvetési évtő' a for- gőalapfeltöltés új rendszeré- veze jük be amelynek értelmében a vál'ala ok a terme és emelkedésével együttjáró nagyobb forgóa'apszükségietiike — a megtervezett mér ékben — nyereségükből közvetlenül, visszatartás ú ján fedezhetik. Ez az új rendszer számos technikai előnye mellett fokozza a vállalatok érdekeltségét jövede me- . zőségük eme ősében és lényeges egyszerűsítést lesz lehe övé hitel- rendszerünkben. A technika fejlesz: ése, új termelő eljárások kidolgozása, a hazai nyersanyagok fokozottabb felhaszná ása csak a kuta ómunka nagymérvű kiszé- iesí éséve! érhe ő el. Ennek megfelelően az ipari és mezőgazdasági kuta 6- intézetek száma 1952-ben 11-el emelkedik. A kutatőintéze' ekre 264 milliő fo- rin ot fordítunk, 129.7 millió forinttal többet mint az előző évben. Jelentősen emelkedik a kísérlet* gazdaságok terülő e: az 1951 évi 20 ezer kát. ho ddal szemben 1952-ben. 45 ezer kát. holdra A kö.tségve és 1952-re 960 milliő forin o' irányoz- elő népgazda-ági ar- talékok képzőiére A .artalékokra azért van szükségünk hogy népgazdaságunkban a tervtulte jesítés elöfe’ é eleit biz osí suk, ovábbá, hogy a kapita- ista országokkal folyatat- külkereskedelemben jelen kezd eset'eges terv- szerütlenségek zavaró hatását ellensúlyozzuk. Népi demokráciánk poli ikai és gazdasági sikereihez hason 6an kul urális fejlődésünk is jelentékeny eredménye, ke mutat. Ez jut kifejezésre az 1952 évi költségvetés kulturális jellegű kiadásainak 2985 millió forintos előirányzatában, amely as 1951 Hl*,, /-------*-------------------------------------------------------^ V ___ ____ ___ m___ December 21-ig teljesítsük E /Nr® H TT 71 WT TI /^TT 7HI HA / \T\fir M ■ fi megyénk minden begyűjtési % # #m 1/Iwl /%P V/l 1II 1! IV //II elöirását W lm. Kik ’ i / II 1 fa /|k ^ n£ fi Íj jtärwT S / Hl p Közöljük a megyei levelező konferencia ß^jjj J^-|JJ[ I | 1fr jjj y» i / résztvevőinek teljes névsorát Vll. évfolyam 292. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1951 december 15, szombat
