Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-13 / 290. szám

2 ÉSZAKMAGYÁRORSZÁG Csütörtök, 1951. december hő 13, Levelezők, készüljetek a vasárnapi megyei levelező-konferenciára ! 800 asásalékra teljesítette beadási előírásait a boldvai tszcs Imre József elvtárs, a* edelényi Járási Páribizo.tság titkára arról számolt be, hogy a Szuhavölgyi Szénbányák Vállalat üzemei naponta 65 vagonnal termelnek többet, mint aa elmúlt év hasonló idő­szakában, bár a létszámemelkedés ennél jóval kisebbarányú volt. Igen nagy segít­sége. jelentett bányaiizemeinkbeo a nagy­fokú gépesítés. A javulás ellenére még komoly lemaradás van a tervteljesítés­ben, a Szuhavölgyi Szénbányák Üzemei december 1-ig esedékessé vált tervelőírá­sukat csak 94 százalékban teljesítették. A válla'atveze őség mellett emiatt felelősség terheli a Járáai Pártbizottságot A mű­szaki feltételek hiányosságain kívül a le­maradás legfőbb oka, hogy sok hiba van a politikai munkában, amit mutat a munkafegyelem nagymérvű lazasága. A pár bizottságnak, a pártszerveze­teknek, a szakszervezetnek és az üzemvezetőségeknek sokkal jobb munkát kell végezniök, hogy meg­akadályozzák az igazolatlan mulasz­tásokat. Az- alberttelepl dolgozók egyre javuló munkájának elismerését jelentette, ami­kor felzúgott a taps a pértértekczleten Imre elvtárs bejelentése nyomán, hogy Alberttelepen az 500 csillés mozgalom 700 csillés mozgalommá fejlődött. Ezt az értékes mozgalmat elterjesztik a vállalat többi üzeménél is, ahol erre lehe'.őség van, hogy a széntermelést nagymér, ékben növeljék. A járás valamennyi termelőcsoportja túlteljesítette beadási előírását. A boldvai tszcs 800 százalékos ered­ményével a megye uzcs-i között a S. helyre került. A sok hiányosság miatt azonban a járás a kenyérgabonabegyüjtesx versenyben az utolsó helyen vau, más begyűjtési előíró sai teljesítésében helyezése jobb, de az ösezerí.ett versenyben a megye járásai közül csak a 8, helyen áll. A lemaradás oka az, hogy a Járási Pártbizottság ennél fogva a pártszervezetek sem ké­szültek fel kellően az ellenség aknamun­kájának szétzúzására- Lebecsülték az ellencég elleni harcot, későn ébredtek fel, hogy az ellenség rémhírterjesztéssel és rágalmakkal befolyása alá igyekszik vonni a dolgozó parasz okát. Ma már egyre több helyen maguk < dolgozó parasztok leplezik le az ellen séget és az ellenség által terjesztett hírek befolyása alá kerül; dolgozó parasztokat így leplezték le például Felsőtelekes köz ségben a legutóbbi tanácsülésen a dol­gozó parasztok azt a társukat, aki ellen­séges rádióállomás híreire hallgatva, ha- lasztga ta a gabonabeadást. A Járási Pártbizottsághoz tartozó alap­szervezetek nem fordítottak kelló gondot a tag- és lagjelöltfelvételre, több támoga­tást kellett volna kapniok a Járási Párt bizottságtól, hogy állandóan erősítsük Pártunkat a fői­vé. elre méltó legjobb dolgozókkal, tovább szilárdítsuk a Párt kapcsola­tait a dolgozó tömegekkel. Megállapította ezután, hogy egyes ese­tekben a Megyei Pártbizottság tagjai a Járási Pártbizottság bekapcsolása, meg hallgatása és közreműködése nélkül in­téztek el bizonyos kérdéseket a közsé­gekben. Milyen a termelési verseny Ozdon Válóczi Elek elvtárs, az Ózdi Kohászati üzemek üb, ti kára elmondotta, hogy a kongresszusi verseny után — mikor el­nyerték a legnagyobb kitüntetést, a Párt Központi Vezetőségének zászlaját — az üzemi bizottság elbizakodott, azt hitte, hogy továbbra is hasonló lendülettel fog folyni a verseny. Elhanyagolták az agitá- cíót, a verseny nyilvánosságát, mindezek miatt visszaesett a verseny. Gero elv.árs- nak a Vaskohászat! konferencián mondott beszéde után felülvizsgálták a hosszú­lejáratú versenyszerződéseket és megálla­pító ták, hogy sok volt a formális vállalás. .Volt például olyan felajánlás is, hogy munkaidőt 100 százalékig kihaszná­lom", holott az nem felajánlás kérdése, hanem . kötelesség. A durvabengerdében a főművezető nem találta meg verseny- szerződését. .Cerő elvtárs beszéde után azt tüz;ék ki célul, bogy a versenyvállalátok konkrétek legye­nek, a grafikon szerinti termelésre, a kieső idő csökkentésére, a terv­szerű gyártás megva'ásítására irá­nyuljanak. A jó tervjelbonlás a ver­seny nyilvánosságánál is igen nagy segítséget jelent, tapasztalták ezt a dnrvahengcrdében, ahol formában és darabszámban is kiírták, mi a napi feladata a brigádnak, mennyit kell termelnie. A Megyei Pár*értekezlet tiszteletére el­ért kiváló termelési sikereket ismertette ezután, elsőként Bódl Béla brigádjának eredményét A Bódi-brigád, pároeverseny- hen a diósgyőri Kugler-brigáddal, jóval felülteljesítet e a tonne/óra emelésére vonatkozó vállalását, a hengerlés) kiesett idő a vállalt 20 százalékról 16 százalékra, csökkentette, a seleitet a vállalt 0.35 szá­zalék helyett megszüntette. Császár Sándor brigádja 10 tonnával túlhaladta az eddigi csúcseredményt, A Bnrbás-hrigád párosversenyben a diós­győri Csohány-brigáddal 153 százalékra teljesítette tervét A gyár 273 sztahanovistája közül csak 43-nak van sztahánovista jelvénye, ennek az az oka, hogy a műszakiak nem pa rO nálják rendszeresen a sztahánovístákaL, hiányos a szakmai továbbképzés. Most három műszaki tanfolyamot indítanak. Szépen fejlődött az újító mozgalom a gyárban, a mullévi 1535 újí'ás helyeit ezévben december 1-ig 2931 újítást nyújtot­tak be a dolgozók, a javaslatok közül 1786-ot elfogadtak és kb. 900-at alkalmaznak, Az újítások 17 millió forint megtakarí­tást, 64 millió forint termelési többlet- értéket biztosi anak, az újítók számára 420 ezer forint jutalmat fizettek ki. A Gazda-mozgalomban eddig elért jónak mondható eredmények továbbfejlesztésére Gazda-brigádokat szerveztek, Gazda-kiál­lítást rendeztek, a szakszervezet vándor­zászlóval tünteti ki azokat az egyéni ver­senyzőket és brigádokat, amelyek a mozgalomban a legnagyobb megtakarítást érik el. A munkafegyelem javul, az októberi igazolatlan müszakmulasztások napi át­laga 84 volt, novemberben 76, ami még mindig igen magas. Az igazolatlan mulasztókkal személy szerint külön-kiUön foglalkozik a pártbizottság és az üzemi bizottság. Hangsúlyozta, milyen nagy kieséseket okoz a termelésben, hogy a MÁV nem gondoskodik a munkásvonatok pontos ér­kezéséről, sok esetben a munkásvonatok 10—15 perccel későbben érkeznek. Igen komoly hiba az is, hogy a mesterek nem foglalkoznak az igazolatlan műszak- mulasztókkal. Ózd dolgozó! nevében ígéretet tett, hogy munkájuk megjavításával ismét ki­érdemlik az élüzem kitüntetést. Janácssserveink munkája Iván István elvtárs, a Megyei Tanács elnöke megyénk tanácsszervcinek munka“ járói beszélt és rámutatott, hogy ahol a tanácsok jól dolgoznak, ott a termelő­szövetkezeti mozgalom iejlesztésében sem (maradt el az eredmény. Ismertette a ter­melőszövetkezeti csoportok számának nö­vekedését, majd hangsúlyozta: súlyos fogyatékosság volt, hogy megelégedjek a számszerű eredménnyel, de ne.m erősítet­ték meg kellőképpen a fiatal, sok támo­gatásra szoruló csoportokat, úgyszólván sorsukra hagyták őket; ennek súlyos hátrányai tapasztalhatók voltak a ké* sőbbiek folyamán. A tanácsok elsőrendű feladata, hogy a meglévő csopor ok meg­erősödjenek, ehhez minden vonatkozásban segítséget kell nyújtani. Még mindig nem sikerüli tanácsaink és a dolgozó nép tömegei között kiépíteni azt « szőrös kapcsola ot, amely a tanácsokat valóban tömegszervezetekké teszi, hogy mindinkább hasonlókká váljanak a szov­jet nép tanácsaihoz. Ez a főhianyosság az oka a begyűjtés terén tapasztalható hibáknak. Ahol a Párt. útmutatásait köveivé sikerült szorosra jűzni a tanácsók és a dolgozó tömegek kapcsolótól, lel­kesen halad a begyűjtési munka és jó eredményeket hozott. Hosszas tapssal üdvözölte a pártérte­kezlet azt a 7690 dolgozó parasztot, aki 200 százalékon felül teljesítette beadási előírását és a több mint 18 ezer dolgozó parasztot, akik IÖÓ százalékon felül tel* terítettek. Rámutatott erróén Tmp elvtársi. hogy a begyűjtési eredmények fokozásához nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a kommunisták és a tanácstagok példát mutassanak. Ezen a téren még sok helyen komoly kívánnivalók vannak. Mint a legkirívóbb esetet emli.ette, hogy az ede­lényi járási tanács elnökhelyetteséről, Vilmos Lászlóról kiderült, hogy a köz- ellátást veszélyeztető bűncselekmények egész halmazát követte el, amelyekért meg is kapta megérdemelt büntetését. Iván elvtárs ezután ismertette a me* gyei begyüj é*í eredményeket. Megálla­pította, hogy lemaradásunk még jelentős és megfogadta: a tanácsok dolgozói legjobb tudásuk szerint végzik munkájukat annak érdekében, hogy begyűjtési előírá­sainkat december 21-ig minden téren teljesítsük. Nagy gondot fordítottak arra, hogy el­távolítsák a tanácsapparálusból az ellen­séges, vagy opportunista elemeket és a Párthoz, a dolgozó néphez hű munkás- és parasz származású szakképzett dolgozókat állítsanak helyükre. Ezt a munkát tovább kell folytatni. Elmondotta ezután, hogy a tanácsülé­sek színvonala emelkedett, a tanácstagok építő bírálattá] egyre több helyen járul­nak hozzá a végrehajtó bizottság mun­kájának megjavításához, követelik, hogy érvényesítsék az állami fegyelmet és az ellene vétőket szigorúan büntessék meg. Rámutatott a továbbiakban, hogy me­gyénkben a tömégszervezetek nluek-'a nem kielégítő, pl az MNDSt és a DISz egyes kőz-séeekben csak papíron »■an meg. A Megütő PíUtbizol taáf minden problémában a legmesszebbmenő támo­gatást adja a Megyei Tanácsnak — mondotta — féltéit nül szükséges, hogy így járjanak el a Járási Pártbizott­ságok, különősképen pedig a községi pártszervezetek. Bodolaj Istvánná elvtárs (Keszayé­ten) elmondotta, milyen keserves volt ép tűk a múlt rendszerben a milyen hálásak a Szovjet Hadseregnek a sza­badságért A felszabadulás ntán S hold földiét kaplak. Megfogadták Rá­kosi efvtárg útmutatását és férjével együtt belépett a tszcs-be. Ügy gondol­tuk — mondotta —, hogy csak így lehetünk málló tagja* Pártunknak, ha célkitűzéseit min- * derében magunkévá tesszük. Beszélt ezután a termeibe*)port mun­kájáról és annak eredményeiről, majd ké |e, hogy a csoport néhány tagja közölt mutatkozó ellentétek kivizsgáló, sálioz és mogszüntetéeéhez adjon segít séget a pártbizottság. Meg kell javítani bányaüzemeinkben az agitációs munkát! Monos János elvtárs, a Diósgyőri Szénbányák vállalaivczelőja hangsú. lyozta hogy széntermelési lervtemara- dáeuknak oka nem az objektív nehézsé­gekben rejlik, hanem sokká] inkább szubjektív tényezőikben Nem egy ve­zető az előforduló nehézségeknél nem a nehézség leküzdésének módszereit kutatta, hanem azt, hogyan tudnák megmagyarázni, hogy „a tervet nem lehel tel.jeeíieni“, A Diósgyőri Szén. Irányák munkája megjavult, az utolsó negyedévben lorvelőiráaa magasabb volt mint az év első felében, az utolsó negyedévi tervet mégis teljesítették, félévit viszont nem. A lemaradás egyik fő okaként ki- e-metle, hogy állatában hiányos ós <we- tenkint rossz az agiláciős munka Ami- kor ellauyhuj az agiláeió, az azonnal megmutatkozik a termelés csökkenésé­ben. A bányában a termelési középká- derek még nem igazi szocialista vezetői a dolgozóknak, nem ma­gyarázzák meg a bányászoknak a feladatokat, nem lendítik elére, nem irányítják aktivitásukét Az agitáció kampányszerűsége az oka annak is, hogy a bányaüzemekben a hónap elején mindig alacsony a terme­lés és a hónap végén igyekeznek be. hozni a mulasztásokai, Ugyancsak az agitáció kampányszerüsége az oka munkaverseny hiányosságainak. Sok olyan dolgozó van aki nem látja tisz- lán naponkint, hogyan áll vállalásé, nak teljesítésével, Rákosi elvlársnak teli fogadalma megvalósításával Az agitáció mcgjavilásái biztosítani fogja a most megválasztott bányász-páribi- zoltságob munkája. Felszólalása végén a diósgyőri bányászdolgozók nevéijen ígéretet tett, hogy fokozzák erőfeszí, léseiket. a lemaradás behozására Kovács /Sándor elvtárs felszólalása ideológiai munkáról az Kovács Sándor elviára, a Megyei PártbizoI:aág aglt, prop. titkára fel­szólalásában a következőket mondotta — Hármai! elvtára ismeríette pro­pagandamunkánk legfőbb eredményei | és az ideológiai munkával szemben tá­masztott megnövekedett igényeket ezért felszólalásomban ideológiai, el­méleti munkánk hiányosságaival és < hiányosságok kijavítási módjával fog lalkozom, — Nekünk olyan légkörben ken szo­cialista hazánkat felépítenünk, amóiy- ben az imperial isták az ideológia fégy vérévé) i* pergőtüzet) és a hazugságok özönét zúdítják ránk. A régi rend hí vei — élükön az állammal kötött egyezményt megszegő fekete reakció val — megkísérlik hogy megingassák a dolgozók és a Párt somiban lévő in- g*|ag olemekel A szoe’alizmns épíié. gének? Szédítő Üteme újabb ée újabb ideológiai és elméleti feladatok éjé állít bennünket. Ilyen körülmények "között csak azok tudnák helytállni, ■ akiknek megvan a kellő .Tnarxisia-leninw/<* képzettsége. Kádereinknél még nem tudjuk áttöm az elméiéi! munka iránü közömbössé­get. lebecsülést, érre mu ja tank például a felső, és középkáderkonforenciák !a. pa'ztalatai Ennek meg is mutaíkoz- nak- szomorú következményei Egyes he­lyeken türelmetlenül előreszaladnak a nehézségek szívós munkával valő le. küzdése helyet! ez volt tapasztatható a riesei Járási Pártbizottságnál, Mező­kövesden, Más helyen a lömegmunkül lebecsülő szektáriánizmusba esnek. — Emiatt nem kielégítő a középparasz­tok számaránya az új vcze|ő*égekben, gyenge a műszaki értelmiségiek bevo­nása a munkaversenybe. Az elméleti munka lebecsülése az oka, lapvető gyökere a megalkuvásnak emiatt nem egy helyen mu (átkozik békülékenység a "kuláksággal szemben, eltűrik, hegy kulákok legyenek a tszcs.ben, reakciós tisztviselők az államapparátusban — Ugyanebből folyik a szociáldemoktn- lizmus eltűrése is a szakszervezet- alsó szerveinél További eiörehaiadásunte sikere nagymér/élíbcn attól függ, mony- nyíre tudjuk felszámolni ae elmé­leti képzettség hiányát. Bírálta Kovács elvtárs a Megyéi Párt­bizottságon dolgozó Kecskeméti elv- társ és a Diósgyőri Kohászatnál Gallé elvtárs magatartását, amely az elmé­leti munka lebecsülésére mutat Ez­után hangsúlyozta: nem szabad szemet hunynunk az elhajlásokkal szemben, hanem forradalmi bírálattal 6» önbird­lattai fel kell tárnunk azokat, ómig nem késó ős tanulással, l°- vábbképzésgel ki ken küszöbölni azokat. Az ideológiai munka, egyéb területei­vel foglalkozva rámuiaíolt Kovács ejv. társ, hogy a megyében fiaial, tehetsé­ges íróink vannak, de ideológiai to­vábbképzésükről nem gondoskodtunk megfelelően. Té't engedtünk az ellen­séges befolyásnak Jellemző a körük­ben uralkodó légkörre, amit Borsodi elvtárs egy irodalmi ankét on mondott: írói alkotóéhoz történelmi távjai kell". Ez azt jelenti, hogy a mi fia­tal eívtársainkai megfertőzte a bur­zsoázia. mérge, amely passzivitá ba akarja taszítani a mi tehetséges íróin­kat. Ebbe a helyzetbe nem lehet bele­nyugodni, nem tűrhető meg tovább. Mi. Kazinczy Ferenc, Bacsányi János Kossuth Lajost népe nem tűrhetjük irodalmunk megbénítását Nem tűrhetjük a zenei élet elszakadását a dolgozó néptől! — Zenes ételünk soha nem látott fejlődése mellett, meg kell említeni azt a zenei a'risz!okratizznuat, »mely nálunk uralkodik. Nem a kamarazene megszünleiíflééri eftállunk síkra, hiszen a mi támogatásunkkal nemsokára Mis­kolcon Operaház is lösz. hanem arról van szó, hogy filharmónikus együt lé­seink olyan műsorpolitikát folytainak amely felen or. mondja ki a legsú­lyosabb kritikát, hogy hallgatóságuk többsége a régi rend letűnt dzsentri elemei, volt katonatisztek, volt malmo­sok és nagy kereskedők söpredéke Mij akik Miskolcról a világhírű hegedümíi. vészt. Reményi Edét adtuk » nemző­nek, nem tűrhetjük a zenei-élet erszaj­kodását a dolgozó néptől , Nemrég tartottak seregszemlét kép­zőművésze lünk festészetünk felett, a megyék közöli a leghaladoliabb, leg. realistább festészetet nálunk találták a pesti kritikusok Elég ha csak El­emre elvláre Dagasztó asszony“ című fcslménvét említem, amelyre a legszé­le: ebb festői körökben felfigyeltek. Látnunk kell azonban, hogy festőink srínto teljesen magukra vannak hagy­va. Keresik az áj larlafcnníadó irány, vonatat, de mi még nem aíbuk ezt meg számukra. Egyik mezőcsríti fesiőnk például elmondotta, hogy ő szeretné megragadni az újat a tszcs-ve] kapcso­latosan, de mindössze annyi! lát. hogy régen száz parcella voll a határban,- mos] viszont csak egy van, g kérdezte, hogy mit lehet azon megfe-t-uí — Meggy al ázná nk az avasi temetőben nyugvó nagy festőt, Váncza Mihályt és Munkácsy Mihály emlékót akiket megyénk adott a hazának, ha torábbr- is magukra hagynánk festőinket. Tudományos életünkre is gyenge még befolyásunk. A mérnöknek ké­szülő fiatalokat marxista-leninista ne­velésben részesítjük, de emellett meg kell változtatnunk azt a légkört;, amely oly durván nyilvánul meg az egyetemen és a műhelyekben egyaránt, amely alábecsüli, sőt tagadja a szov­jet tudomány élenjáró szerepét & ugyanakkor hajbókol a kapitalizmus tudományos munkái előtt. Különösen nagy felelősség terhel bennünket a tudományos életet ve­zető megyei szaktekintélyek poli­tikai fy ideológiai nevelése terén. Nem lehet véletlennek tekinteni a mű­szaki értelmiségi dolgozók visszahúzó» dásáf. Ez a jel arra figyelmet let.. hogy alaposan változtassunk s ezek- láng magatartáson. A hiányosságokért a főfejeiősség » Megyebizottságra, és különösen az agit. prop. osztályra hárul amely Sűlíor-' heile magát szervezési munká.v&j Se így képtelenné vált az ideológiai arat!», ka irányítására A titkárság haiá ozat* most fokozatosan tehermentesíti az agit. prop. osztályt a szervezési mun­kától ée így munkáját döntően as ideológiai irányításra fordíthatja^ Megígérjük nz «Ivtársaknak, * hegy erőnket nem kímélve leszámolunk az ellenséges ideoló­gia térhódításával és színvonalas elvi irányítást adunk a párfrmn- kdnak — fejezte be felszólalásit, Kovács Sándor elvtárs. Fáy Imre gibárti levelezőnk írja: Mivel fo^laliiozzék a levelezek megyei tanácskozása Örömmel olvastam az Eszaktnagyar- országban, hogy december 16-án. va­sárnap megrendezik a levelezők me­gyei ér ekez étét. Igen fontosnak tar­om, hogy egymást személyesen is megismerjük, talá'kozzunk levelező társainkkal, kicseréljük tapaszt a1 ad­tainkat és ezekkel felfegyverkezve jobb munkát végezhessünk a terme ő- csoportok erősítése, a szocializmus épttése érdekében. Különösen szükségesnek látom az ér ekezlet megtartását a következők miatt: A jegyrendszer megszüntetéséről az árak és a bért* rendezéséről és a mezőgazdasági termények szabadfor­galmáról hozott határozatot do’gozó parasz'Ságunk örömmel és inege ége- déssel fogadba. Vi ágosan ken iá nunk azonban — és vé'eményem szerint az a lényeges —, hogy a határozatot ak­kor hajtjuk végre jól. Ka a kitűző' t terveket mindenben teljesi jük. h« kt- ktiszöbö jük a lemaradást, ha többet termelünk, mint eddig hogy a beadást kőte'eze'tség teljest ősén fe’ül még bő, ségesen maradjon a szabadpiacra és a több termény e'adása biztosítsa a most m&oasárunak tűnő iparcikkek megvár Mrlását. Ahogy ez az ipart termelésben tör­ténik, célszerűnek látnánk, hogy már 1952 januárjában nyt'vánosságra hoz- Ö1C zák az új beadási rendeletet, hogy * dolgozó parasztság jókor legyen ltb^IVli lezet'ségeirő! tátékoztatva és am I 1. éri a'méhen készüljön munkájává* K O'Ät előírások teljesítésére és túltelj. _, „a— döntésé sze­•mny Beloian­meggyilkoj Bére. Községünk augusztus 20-tdi^' keze i község lett, sok férfi munkaerő helyezkedett e! a.),.,,. 1 várnán az iparban. Ez a R ™ tudjuk - más községekbe van és nagvon helves nWűlése elöli sttnket bizonyltja E«W,ho * itt a mezői" zdaság w4ajtónyiiaTkozat„t nrn gépesítése az állsajtó tép viselői 5« kozása. Sok ®5ik arról. vannak a ’ermelőesoportofcban a. muß, kaíegye.em terén. Fokozatosan ki kell építenünk az egyéni feleősséget Saj­nos. ezen a vonalon még nagyon a kez­det kezdetén vagyunk. Sok jó népne­velőre van szükségünk — és éppen ezért a pártsajtónak sok-sok é'őfizetőt kell szereznünk —, hogy a agok fel­ismerjék, milyen hatalmas értéket je­lent a nagyüzemi közös gazdálkodás, megbecsüljék a tszcs-t é3 büszkék le­gyenek rá. Né külözhetetlen hogy a gazdag szovjet tapasztala okát minél szélesebb körben ismertessük és alkal­mazzuk. így pé dáut ismertetnünk ke'l Nyikolajeva: ..Aratás*« című kitiir.ő regényét is felolvasó körökben. Na­gyon tanu'ságos lesz ez. niszen ebben a könyvben arról olvashatunk, hogyan győz ék le a kolhozparasztok a 'enné- szét erőit és ugyanolyan gondjaikat —* bajaikat,, mint amilyenekkel mi küsz­ködünk. Csupán néhány gondolatot vetetten« fel a sok közül, amelyekkel vélemé nyma szerint a levelező ér* ekez etea foglalkozni lehetne és kellene. Most még tennelőcsoportunk munká.. járói Írok Csopor'uak határidőre befe­jezte a vetést, ve éseink szépen ki- kettj-k. gazdagon fej ődnek. Az őszi -ántást m!ndkét csoport — Dó. Munka és Becsület" — befe- atárunkban szánta lan terü.e* nk lemaradt a begyűjtéssel ia fettétíenül javítani aka- u elvtára szü'etésnapjánsk ueplé'ére válla’' a a köz­ember 21-ig 110 száza- előírásait. Az adőfize- anak lemaradások Fe* e'vtárs. a ..Dózsa" » eredményes népn*. -z annak érdekében,, út befizessék tartó­"t most szervezem, oen erről száma­T IMRE íHbárt, m a vi- a őinek arra

Next

/
Oldalképek
Tartalom