Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-11 / 288. szám

2 A történelem során még soha nem .apaszSaU hatalmas arányú, mozgalom * béke híveinek mozga-ma, s egyben a marxizmus—latinizmus győzelme is. A méreteiben eddig elképzelhe* teilen arányi, nemzetközi tömegmoz­galom, élén. mindenütt a kommunis­ták állanak. 100 évvel ezeíő.t — mint Marx Kommr lista Kiáltványa mondja — a kommuniz­mus még csak kísérlet volt, ma azonban már a világ leghatalmasabb mozgalmát vezeti és képes arra, hogy átnyúlva az imperialista kormányok feje felett, a béke védelmére szerveaze a népeke.. Ma. a békemozgalom szervezése és állandó erősítése minden ország kom­munistáinak központi feladata. „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzé­sének ügyét és mindvégig kitartanak mel­lett©” — mondotta Sztálin elvtárs nyilat­kozatában. A nyilatkozat ezen részének jeierXűSégét ma már világszerte értik a széles tömegek, de a tömegek mellest az ellenség is ráeszmélt a békemozgalom rájuk nézve veszélyes voltára. Az egyik tekintélyes amerikai burzsoá lap kifejti, hogy a harmadik világháború tulajdon­képpen már folyik, a háborút a Szovjet­unió nem fegyverrel, hanem eszmével, propagandává folytatja. A Szovje unió nagy győzelmeket, arat ebben a háború­ban. Eddig már 800 millió embert hódí­tott még. Uyen nagyarányú hódítást a történe­lem még nem ismert. fippén ezért — ajánlja a lap—az USA- nak is ilyen fegyvereket kell alkalmaznia. Az imperialista politikusok meg is próbálják alkalmazni ezt a fegyvert. Tru­man és Acheson nagyhangú beszédeket tartanak békés szándékaikról és ezzel próbálják a népeket becsapni. Ennek a fegyvernek az alkalmazása azonban kevés sikert hoz számukra. A Szovjetunió jegyzékei, Visinszkij elvtárs ENSz-beli felszólalásai és főleg Sztálin elvtárs nyilatkozata fel­nyitó :t a minden becsületes ember szemét. A világ népeit ma már igen nehéz becsapni. Gazdaságilag is óriási a különbség a keit ellentétes tábor között. A Szovjet­unióban soha nem látott, lendülettel foly­nak a kommunizmus építkezései. A népi demokratikus államok nagy termelési győzelmeket aratnak a szocializmus épí­tése során, gazdaságilag és politikailag állandóan erősödnek, a dolgozók életszín­vonala egyre jobb lesz. Ezzel szemben az imperialista államok óriási összegeket köl; enek fegyverkezésre és a fegyverkezési kiadásokkal párhuza­mosan nő a dolgozó tömegek nyomora. A polgári szükségletek kielégítésére termelő gyárakat leállítják, gyors iramban szaporodik a munkané hű­llek serege. Anglia és Franciaország iparát összeroppanás fenyegeti. Nő ezekben az országokban az elégedet­lenség, az osztály harc egyre élesebb lesz. 1951-ben például astUSA-ban 550 sztrájk zajlott le. Franciaországban a munkások nem rakják ki a fegyverszállítmányokat. A kommunisták Franciaországban'és Olasz­országban a választásokon nagy győzelmet arattak. Mindezek a kapitalizmus bom­lásának kisérő jelenségei. Az imperialista „mozdony“ és a „szerkocsi“ A kapitalizmus bomlásában nagy sze­repe van a gyarmati népek an.iimperia- iisia harcának. Mivel a gyarmatok az imperialista országok hátországát jelentik, esért a kialakuló egységes antiimperia- íis'a front megingatja az imperialisák hátországát. Az imperialisták gyarmatok néikül nem élhetnek, mert számukra a gyarmatok nyersanyag*, piac* és straté­giai .őrületeket jelentenek. 4 Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom. új korszakol nyitott meg a forradalmak történetében, a gyarmati és függő országok függet­lenségi harcának történetében 'is. Mindenütt kialakultak a kommunista pártok, amelyek a gyarmati népek szabadságharcának élére álltak. A kornmunisták vezetésével a gyarmati népek harca példátlan méreteket öltött és fontos láncszemét alkotja a szocialista forradalmi mozgalom­nak. Kirov elvtárs egyik beszédéhen a kö­vetkezőképpen jellemezte a gyarmati né­pek szerepét az imperializmus láncában: „Ha úgy durva vonásokban akarnám Jellemezni azt a viszonyt, amely a keleti gyarmatok és a nyuga európai államok kötött fennáll, akkor vasutas módjára azt mondom, hogy a nyrrgateurópai államok olyanok, mint a modern tökéletesített nehézműzdony, a kele.i gyarmatok pedig a szerkocsi, amely a mozdonyt táplálja. Azt pedig nemcsak a váltóőr, hanem mindenki tudja, hogy ha a mozdonyról lekapcsolják a szerkocsit, akkor a moz­dony nem képes huzamosabb ideig futni. Nagy vonásokban ugyanilyen a kapcsolat a modem kapitalista államok és a keleti gyarmatok közölt. A keleti gyarmatok jelentik az Imperialisták számára a táp­lálékforrásokat éppúgy, mint a szerkocsi a mozdony számára.” Ezt a szerkocsit kapcsolják ma le a gyarmati népek az imperializmus mozdonyáról, Az imperialisták lánca a gyarmatokon először Kínában szakadt eb Kína fel- szabadulása a többi gyarmati nép szá­mára bátorítást jelent, megmutatta, hogy le lehet rázni a gyarmati rabszolgaságot. A hatalmas Szovjetunió és a nagy ' lánai nép szőve sége egyben á béke és a szocializmus táborát legyözhe- tetlenné teszi. Ma már valóság az, amit a dal mond, hogy „a béketábor legyőzhetetlen, a béke útja biztos út”. Semilyen erő nem fcépes leigázni a szabadságáért küzdő népet A gyarmati népek szabadságmozgalmá­nak eiejfct bizonyítják a koreai esemé­nyek. A nagy kínai nép támogatásával a kis Korea Súlyos csapásokat mér a nemzetközi Imperializmus rablóhadára. A rablóháború másfélesziendeje alalt az imperialisták vesztesége 700 ezer ember, 2100 repülőgép. 2000 harckocsi és tö­méntelen más hadfelszerelés. A háború havonta 2 milliárd dollárt emészt fel. Az imperialisták eredménye áldozataik elle­nére szóra sem érdemes. A koreai háború bebizonyította, hogy többé semilyen erő nem képes leigázni a szabadságáért küzdő népet. A katonai kudarcok komolyan le­járatták elsősorban az USA katonai tekintélyét. Az USA most tárgyaló­asztalhoz kényszerült az amerikai nép, a béketábor és a Szovjetunió nyomására. Hosszas tárgyalás és huzavona után meg­egyeztek végre a demarkációs vonalban. Mindez nagy győzelme a béketábornak. Az a feladat hogy a békemozgaíom további erősítésével segítsük a koreai mépet és kényszerítsük Id a fegyver­szünet megkötését is. Megmozdult a föld az imperialisák lába alatt más gyarmati területeken is- Az elnyomóit gyarmati népek megértet­ték, hogy csak fegyverrel a kézben vív- ha ják ki függetlenségüket és szabadsá­gukat Malájföld népe a kommunisták vezeté­sével az ország háromnegyed részét már felszabadította. Ez a seb különösen fáj az imperialistáknak, mert Malájfűid adja a világ kaucsuk termésének 40 százalékát Burmában és Indonéziában szélesen bontakozik ki a par izán-mozgalom. A Fülöp-szigeteken a népi fegyveres moz­galomnak 100 ezer harcosa van. Vietnám hat éve küzd a francia im­perialisták rablócsapatai ellen és eddig az ország területének 90 százalékát sza­badították fel, a 24 millió lakosból 20 milliót. Csak a Szovjetunió támogatásával lehet eredményesen harcoml az Imperialista elnyomók ellen Kína után a legnagyobb gyarmati or­szág India. India birtoklása különösen fontos az imperialisták számára, mert rengaeg természeti kinccsel rendelkezik, föidjén évente háromszor lehet aratni és terméséből az egész világot el lehetne látni búzával, Az imperiatísta kizsákmá­nyolás ezt a gazdag országot — gazdag­sága és adottságai ellenére — éhezésre ítéli. India népe is kezdi megunni a gyarmati sorsot. Az illegális Kommunista Párt vezetésével nagy népi front szerve­ződik az áruló Nehru-kormány megdön­tése érdekében, amely az első lépés az imperialisták elleni harc átjárj A Szovjetunió népszerűsége egyre no India népe körében, ugyanakkor egyre mélyül az imperialisták élleni gyűlölet. India 300 milliós népe a Szovjetunióra és a szabod Kínára tekin’ és Kína útjára készül lépni. Az iráni nép a Kommunista Párt ve­zetésével kiebrudalta országából az angol railófcsi, A burzsoá kormány a nép nyó- má~ának hatása alatt szakított az angol ímperislis«Fkai. ez az imperialisták szá­mára évi 35 millió tonna olaj kiesesét jelenti. Az iráni nép a Párt vezetésével bát­ran utasítja vissza az amerilcai irr- perialisták próbálkozásait is, akik az angol elnyomók helyébe akarnak lépni, Irán' példáját követve Egyiptom népe most harcol az angol imperialisták el­távolításáért és visszautasította a támadó imperialis a tömbbe való belépést. Mind Iránban, mind Egyiptomban megerősödött a Szovjetunió iránti szeretet, mert a nép meggyőződött arról, hogy csak a Szovjetunió tárrur ga ásóval lehet eredményesen har­colni az imperialista elnyomók ellen. A közelkeléti országok magatartása meg­hiúsította, hogy a világnak ezen a részén megvalósuljon az imperialistáknak a Szovjetunió és a népi demokráciák be­kerítésére irányuló politikája, A gyar­mati népek szabadságmozgalma része a nemze közi békemozgalomnak, mert az imperialistákat meggondolá~ra készteti az a tény, hogy bábé ni esetén a gyarmati népek végleg lerázzák imperialista nyú- zóik uralmát. Ellentétek az imperia’ista táborban A gyarmatokon mély forradalmi váj- -f.g van. A válság kiéleződésében sze­repe van annak, hogy minden gyarma­ton kialakult már a .saját“ burzsoázia Ez a burzsoázia szeretné megszabadulni az imperialistáktól, hogy ezután egye. dűl zsákmányolhassa ki a népei. Az imperialista -r&blógazdájkcáás miatt ÉSZAKMAGYARORSZÁG Kedd. 1951. december tv6 XL msBtrrmp* óriási a gyarmati népek elnyomása és ez mélyíti, szélesíti a forradalmi válsá­got. A gyarmatokon ma olyan helyzet alakult ki, hogy az imp-anaiis/dtk már nem, tudnak a régi módon uralkodni, a népek pedig már nem akarnak a régi módon élni, A gyarmati válság egyik jellemző tü­nete,, hogy a gyanús lók birtoklásáért vetélkedés folyik az imperialisták kö­zött és ezzel mélyül a kapitalizmus el. len [mondása. Az USA a második világ­háborúban meggazdagodott Is most fék­telen világhatalmi törekvései vannak. Elsősorban Saját csatlósainak gya ma­iak, akarja Megszerezni Angim Pián. ciaország. Hollandia cs B-lgium viszont igyekezik gyarmatait megtartani é3 ez a tény mélyüli ellentéteiket az USA- val. Japánnak az USA által történ! fel­fegyverzését például Anglia azért néni nézi jó szemmel, mert a közeli Ausztiú. liól félti tőle. Az imperialistái közötti ellentét fon­tos tényező az imperialista háború, gyujtogatók elleni harcban, meri az el­lentétek mélyülése megbonthatja tábo­ruk egységét és ez a lény fékezőleg haj a háborús kalandorokra Ebből a szem­pontból is nagy szerepe van Németor­szágnak a békeharcban. Sztálin elvtárs a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása alkalmával Pieck és Grotewohl elvtársikhoz küldő*! válasz, levelében kifejte'le, hogy* az egysége demokratikus Németország fenná)lása lehetetlenné teszi a háborút Európában. Az amerikai imperialisták l’szlában van­nak ezzel, azért akadályozzák meg Né­metország egységének létrehozását. Németország nyugati felében újjá­élesztik a fasiszta revans-szejiemet. Ennek a politikának fő támaszai Adenauer és az áruló jobboldali szociáldemokratái:, akik ideológiai- tag készítik elő a német népet egy háborúra. Nyugaf-Némeiőrszágban ma^nmzetl el­nyomás van. Ott a kommunisták a nem. zeti egység megteremtéséért felyó küz­delmet vezetik. Ebben a küzdelemben számításba veszik azt a tényt, hogy Anglia, Franciaország és a Benelux államok idegeskednek Nyuga!-Németor. szög újrafelfegyverzése miatt. Amikor a magyar nép követen na egységes dsMoforattkeis Németország létrehozását és felemeli szavát, az imperialisták mesferkedései ellen, azért is teszi, mert éppen a mi ha­zánk évszázadokon át rengeteget szenvedett a német, elnyomás miatt. Erősítsük tovább szerető*! Néphadseregünket A nemzetközi helyzet ismert élésénél feltétlenül beszélnünk kell a déli haja rainkon álló Iegaljasabb árulóról, Tifó- ról és bandájáról. Ez a banda — ame­rikai gazdáinak parancsára _ nemrégi­ben új gazdasági törvényt adott ki amelynek alapján aZ ország teljesen visszatért a kapiflizmusra. A volt gyá­rosok újra birtokba veszik a gyá akat és mellettük megjelentek! az TJSA mo­nopoltőkései is. Tito és bandája így há- Klja meg a kapott dollárokat gazdájá­nak. Néhány héttel ezelőtt Titó katonai szerződést írt alá az USA-vai és ezzel árulására feltette a koronát. A jugoszláv nép kafo. na fiai nyakára USA tisztek't ül lel- tek és ezzel déli határainkhoz en­gedték az USA imperialistáinak képviselőit Titó bandájának újabb aljasság*. fel­nyitja az egész jugoszláv nép szeméi. A belső elégedetlenség nő és a Tíló- b au cl a hazugságai nem találnak hitéire A mi feladatunk, hogy Titó bandáját állandóan leleplezve tovább erősítsük büszkeségünket, a Néphadsereget. bál beleavatkozni a Szovjetunió és * népi demokráciák belügyeibe. Nyíltan támogatja a szökött hazaárulókai, fa­siszta gyilkosokat, kémeket és provoká­torokat, Mindaz azt bizonyítja, hogy az imperialisták nem mondtak le a háború­ról. Elsőrendű feladatunk tehát, hogy éberen őrködjünk békénk felett, to­vább erősítsük békemozgalmunkat és ennek érdekében mindenekéiült a termelés frontján kell terveióírá- sainlcat megvalósítanunk. Ha így Harmati elviárs referátuma további részében röviden foglalkozott hazánk belső helyzetével. A nagy nemzetközi átalakulásnak a mi országunk is ré­szese — mondotta. A hősi és dicső Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása után dolgozó népünk a Párt vezetésével leküzdötte a kapitalizmus maradvá­nyait, a volt gyárosoknak, föld- birtokosoknak és mindenféle támo­gatóiknak ellenállását és elindult a szocializmus építésének útján, A nagy történelmi átalakító munkában országunk a Szovjetunió tapasztalataira és baráti segítségére támaszkodva építi ál népgazdaságát. Ebben a munkában kiemelkedő győzelmeket érünk el. Nagy. Szerű eredményeink kifejezője, hogy az iparban a szocialista szektor 97 száza­lékot ér! el, azaz túlnyomóvá vált. A szocialista szektor győzelmének jelen­tőségéi az iparban aláhúzza — ahogy Rákosi elvjárs 1951 november 30-i be­szédében mondotta: — ,,Ipari termelé­sünk mos! 250 százaléka az utolsó bé­keév termelésének". Az ipar mellett erősödik és szélese­dik a szocialista szeklor a mezőgazda Ságban is. Rákosi elvtárs erre vonatko­zóan november 30-án a következőket mondotta:' „Erőteljes növekedést mu­tatott az idén a szocialista szektorban a termelőszövetkezeti mozgalom is. Jelen­jog 4652 termelőszövetkezetünk van a mezőgazdaságban. 236.500 család 350.000 taggal vesz részt benne. A ren­delkezésükre álló szánléleriilei 1 503 000 kh.. egész szántóterületünk 15.6 száza­léka. A szövetkezetek! és állami gazda­ságok együttvéve tehát az egész szán tó- tsrület 24.6 százalékát, szóval kis híján országunk «zánlóierii'efénrk egynegye­dét képezi " A fejlődés mutatójaként még tegyük hozzá, hogy mezőgazdasági termelésünk 116 százaléka a háborút megelőző 1Ö év átlagának. A gazdasági és politikai sikerek nyo­mán emelkedett a dolgozók életszínvo­nala és kulturális színvonala is. A szovjet dolgozók példáját kő­vetve a mi országunkban is kezd a szocialista munkaverseny a gazda­Rákosi elviárs november 30-i beszé­dében rámulaloit arra, hogy a gazda­sági és politikai téren elért eredmé­nyeinket, valamint ezt a nagy lépést, a jegyrendszer megszüntetését elsősorban az telte lehetővé, hogy Pártunk szívó­san és következetesen megvalósítja a II. Pártkongresszus határozatait. A jegy­rendszer megszűri let ésével kapcsolatban életünk további alakulásának perspektí­vájára is rámutatnak Rákosi ctvtárs kö­ve tkező szavai: „Hogy ha e 'rendszabályaink gyorsan eredménnyel járnak, ha ez eredmények megszilárdulnak és állandóknak bizo­nyulnak, akkor mi e téren is követhet­ően. tudjuk fogadni az agresszoroi minden próbálkozását. Húzzuk alá hogy a történelem tanul­ságai szerint félni nem nekünk vau okunk, hanem az imperialistáknak. Az első világháború eredmény ként a tóié egyhatodán megszületett a Szovjetunió^ a második világháború után pedig g, népi demokráciák ós Kína népei szakad, lak ki az imperializmus láncából £í ha a háború megszállottái mégis ka­landba kezdenének, ez feltétlenül a ka­pitalizmus végső pusztulását eredmé­nyez' sági építő munka alapvető inődsre- révé válni. Országunk szocialista átalakulásának egyik döntő ismérve, hogy népgazdasá­gunkban az ipar és a mezőgazdaság egymáshoz való arányában lényegese változás következett be és ezzel orszá­gunk lakosságán belül megváltozott az oszjályöeszeléie] is. Erre nézve Rákosi elvtárs november 30-i beszédében a kö velkezöket mondotta: „A felszabadulás előtt és néhány évig még utána ts Magyarország, alap­vető jellegz 1 ességét tekintve mezőgaz­dasági ország volt. Ennek megfelelően alacsonyak voltak az élelmiszerárak és alacsony volt a dolgozó tömegek vá­sárlóképessége Az utolsó négyöt évben gyökeres változás történt. Hazánk me-* zőgazdaSágl országból ipari országgá áfákul i át és ez az iparosodás gyorsan folytatódik Az ipari fejlődéssel párhu­zamosan erőteljesen nő a bérből és a fizetésből élők száma és életszínvo­nala." Országunk az egykor szegény, a ® millió koldussal rendelkező mezőgazda­sági országból ipari országgá változott. Munkásosztályunk szánban és ön­tudatban m,f gnövekedett és a d°f* gozó parasztsággal szórós szövetség­ben az ország vezető erejévé lett. Eltűnt a S millió koldus, meg, szűnt a munkanélküliség, dolgozó népünk összességének életszínvonala magasan a kapitalista idők élet­színvonala fölé emelkedett. A Szovjetunió baráti támogatásának^ Pártunk és kormányunk bője« politiká­jának köszönhetjük, hogy országunk megerősödött, biztosan halad a szocia­lizmus építésének álján és — ellentét­ben a nyugati kapitalista államokkal — elérkeztünk egy tipikus háborús rend* szabálynak, a jegyrendszer megszűr, lá­tás-ének időpontjához Központi Vezetőségünknek és Népköz* társaságunk kormányának november 30-i határozatát — mint ismeretes — egész1 dolgozó népünk kitörő Örömmel fo­gadta Most ismét meggyőződön arréj minden becsületes dolgozó, hogy a spe­cialista építés útja a felemelkedés útját jelenti. jük nagy példaképünket, a felszaba­dító Szovjetuniót és rátérhetünk árrá} hogy az áratet fdköza to«an csökk ni síik és ezzel tovább emeljük egész dolgozó népünk életszínvonalát." Mi itt, Borsod megyében, ehhez csak azl tehetjük hozzá, hogy minden erőnkkel előmozdítjuk a no­vember 30-i határozat rendszabá­lyainak végrehajtását. Harmati elvtárs ezután ismertet!^ milyen fejlődést ért el megyénk a '■»- vályi megyei párlériekeziet ója Refe­rátumának ezt a.részét következő szá­munkban közöljük. készülünk, akkor teljes fegyverzet­ítárni11 meggyőződött arról minden becsülete* dolgozó, hogy a szocialista építés útja a j'etemelkedés útját jelenti Minden erőnkkel mozdítsuk elő a november 30-1 határozat sikeres végrehajtását! őrködjünk éberen békénk felett, tervelőírásaink túlteljesítésével erősítsük tovább békemozgahnunkát A nemzelközi helyzet rövid elemzése mutatja, hogy a szocializmus, a béke érői egyre nőnek. Nagy sikereket arat a világ minden táján aZ antiiniperialis. ta front E sikerek ellenére som, bízhatjuk el magunkat, A háborús veszély nem osökkmt. Ellenségeink, az im­perialisták tudják, hogy az idő a mi szocialista táborunknak dolgozik. A világ népeinek legfőbb elnyomó­ja, az USA nem nyugizfí:, örült világhatalmi tervei érdekeljen os­tobaságot ostobaságra halmoz. Megpró­Be kell hozni megyénk lemaradását a silózási terv végrehajtásában A Megyei Tanács végrehajtó bizottsá­ga legu óbbi ülésén behatóan foglalko­zott a mezőgazdasági feladatokkal. Megállapította a vb, hogy a silózási terv végrehajtásában a me­gye erősen lemaradt, a tervet no­vember 27-ig csak 44 százalékban teljesítette. Az eddig elkészült silók befogadóképes­sége 50 ezer köbméter. A vb vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, kit terhel a felelősség az elmaradásért. Fel­hívta a gépállomás alközpontját, hogy hizosítsa valamennyi silózógép üzemel­tetését és megfelelő szakemberek beállí­tását. A MESzÖV a silógödrök megtol­Leghasznosabb ajándék n taharéhhetéth&nyv l redrew ■■■mm Ajándékozz betétkönyvet! téséhez szükséges takarmányféleségeket minden körülmények közöl vásároltassa fel, hogy a tákarmánysilázást maradék­talanul végrehajtsák- A vb. a járási ta­nácsokat felelőssé teszi, a területükön fo­lyó silózás gyors és helye® végrehajts* iáért. Abaújvár tanácsa végrehajtó bízottra* ga a közvilágítás bevezetését kérte. _Aba* újvár dolgozó parasztsága beadási kötele* zettségét túlteljesí ette, első helyen _ áll a megyében. Adófizetési kötelezetité%U. a község már 94 százalékban teljesíte.tÁ A vb, méltányosnak, jogosnak ítél­te a kötelezettségeiket derekasan teljesíteti ahaúívári dolgozók kíván­ságát, s utasította a terv- és statisz­tikai aszályt, hogy Abaújvárón a közvilágítást még ebhén az évben bevezessék. A vb. határozata értelmében Biésgyőr- v as gyárban és Örmospusnán még Pl év­ben eey-egy áj népbsltot építenek és nyitrtak meg. A kötelező takarékosság elvét és az á'lami fegyelmet sértene még Vcrgi Gyula, a szerencsi iárási tanács mellett működő TSR elnöke tüzelőanyag pazar­lásával és hosszantartó, felesleges felé* frmheszéige' ésekkel A vb határozat ér­telmében fegyelmit indítanak Varg* Gyula ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom