Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-02 / 281. szám

r’áT^­Rákrsi elvtárs beszéde a Központi Vezetőség ülésén a legyrendszer megszüntetéséről, a mezőgazdasági áruk szabad forgalmáról, a munka- és állami fegyelemről Közöljük a Minisztertanács és a Párt Központi Vezetőségének határozatát a jegyrendszer megszüntetéséről, az ár• és bérrendezésről s a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításáról Rákosi Mátyás elvtárs a Központi Vezetőség november 30-i ülésén a következő beszédet mondta: Tisztelt Központi Vezetőség! Mai beszámolómban népi demokráciánk egyes gazdasági problémáival kívánok fog­lalkozni. Elsőnek ipari tervünk végrehaj­Gyáriparunk termelése ez év első tíz hónapjában a múlt esztendő hasonló idő' szakához képest 29.1 százalékkal emelke' dett. Bármilyen jelentős is ez az emelke dés, mégis eredeti célkitűzéseinknek csak 99.3 százaléka. Szóval fe’emelt évi tervünk teljesl'ésánél 0.7 százalékkal el vagyunk ma­radva. A könnyűipar 100.9 száza­lékra teljesítette tervét. A lema­radás a nehéziparra, az épl 6- lparra és az élelmezési iparra esik. Az önköltségcsökkentés tervét is csak részben teljesítjük és e téren is van le­maradás, A termelékenység mu'atói vi­szonylag iók a nph -7:nnrha n. ahol a terme'ékenység 16.5 százalékkal «me’kedett ami tervünk 100.7 százalékos tejesítését jelen4!, de az egész gyáriparra vonatkoztat­va, itt is van egy kis lemaradás, amit főként az élelmezési ipar okoz. A terv teljesítése megköveteli, hogy az ön­költségcsökkentést és a termelékenység fokozását is tervszerűen teljesítsük. Két hónappal ezelőtt még a kohászat­ban js jelentős volt a lemaradás, de októ­berben c lemaradást behoztok és a vaskohászat az e'ső tíz hónap­ban 102.4 százalékra teljesítette tervét Az építőipar és az építőipari anyagok ter­melésének lemaradását a novemberi jó időjárás következtében — mely lehetővé tette az építkezések folytatását — be fog­juk hozni. Meg van minden előfel étele annak, hogy a felemelt tervet e téren is teljesítsük, sőt túlteljesítsük. Az élelmezési ipar eddig 94.8 százalé­kát teljesítette az évi felemelt tervének, A lemaradásnak legfőbb oka a húsipar lemaradása, ami a húshiánnyal függött össze. A jó cukorrépatermés következté­ben a cukoripar túl fogja teljesíteni ter­vét. Az utolsó hetekben megindult a hízott disznók, a baromfi, a szarvasmarha be­adása és felvásárlása és ezzel kapcsolat­ban megnőtt a húsipar termelése is. E téren is meg van a lehetősége annak, hogy a lemaradás jórészét december folyamán behozzuk. Szénbányászatunk 80 ezer tonnával termelt több szenet mint októberben A szénbányászat első tízhónapos fel­emelt tervét 94.6 százalékra teljesítette. Az elvtársak tudják, hogy a széntermelés lemaradása miatt október 21-én Tata­bányán bányászkonferenciát tartottunk, ahol feltártuk a lemaradás okait és rá­mutattunk a rendszabályokra, melyek a felemelt terv végrehai árat lehetővé '»»zik. A hibákat a műszaki vezetés gyengeségében és a munkafegye­lem lazaságában láttuk. Ä tanácskozás részletesen foglalkozott szénbányászatunk kérdéseivel, ezért én itt erről részletesen nem kívánok beszélni- Csak egyetlen új tényezővel akarok fog­lalkozni : ez a gépek használata a szénbá­nyákban. Két esztendővel ezelőtt bányáinkban úgy­szólván teljesen hiányoztak a gépek. A bányász termelőeszközei lényegében a csákány és a lapát voltak. Mi azóta hozzá- lát'nnk a bányamunka gónos'téséhez. Az elmúlt egy esztendő alatt a Szénbányászat több mint három­száz gumi szál!ltö3z<Yagot kaparő- Szalarrot rázőcsúzdát fejtő- és yésefőgépet, szállt'őgépeket ka­pott. Azonkívül vagy ezerö'száz villamos szénfúró gépet, pneuma­tikus fúróka’apácsot, pneumati­kus fej őkalapácsot és még sok «gyéb új gépi berendezést. Ezek a gépek fokoza4osan mentesítik a bányászt a nehéz fizikai munká­tól. Jövőre még több gépet kap­nak a bányák. j K fejlődésből viszont az következik, tásának menetével, utána mezőgazdasá­gunk fejlődésével és a terménybegyüjtés kérdéseivel. A közellátással kapcsolatban ismertetni fogom azokat a szempontokat, melyek alapján javasoljuk a jegyrendszer megszüntetését és a mezőgazdasági termé­kek szabad forgalmának bevezetését. hogy a bányásznak eddigi szaktudása mellé meg kell tanulnia a gépek — és gyakran bonyolult gépek — kezelését. Ez a tanulás időt vesz igénybe és addig is, amig bányászaink elsajátítják a szakadat­lanul növekvő mennyiségű gépek jó keze­lését és kihasználását, ezeknek a gépek­nek használata csak fokozatosan fogja A gyors fejlődés árnyoldala azután a a mezőgazdasági munkákban, de fö'eg a terménybetakarításnál mutatkozol t, ahol kiderült, hogy a termelőszövetkeze­tek és szövetkezeti csoportok gazdasági, szervezeti, pofitlkai megerősödése és kü. Ionosén munkafegyelme nem tudott lé­pést tartani a Szövetkezetek területi nö­vekedésével Emiatt álfa’ában lemara­dás vo’t tapasztalható a tavaszi és nyári munkák elvégzésénél, de kiiivnösen a termés betakarításánál. Politikai ßi­megemelni a széntermelést. Vtc-on* előre­látható, hogy amint az új gépek haszná­latát és kezelését a bányákban elsajátít­ják, a termelés gyorsan meg fog növe­kedni. Egyébként közölhetem, hogy a ta'abányai konferencia rend. szabályainak eredményeképpen a szénbányászat ebben a hónapban nyolcvanezer tonnával, hat száza­lékkal több szenet adott, mint októberben. Reméljük hogy ez a fejlődés decemberben folytatódik, s a bányaipar is behozza lemara- dásá' és kitermeli a gazdaságunk számára oly fon os szénmennyi­séget. Iparunk fejlődése azt mutatja, hogy felemelt tervünk reális és ellenségeink minden kétkedése és gáncsoskodása d" -ára végrehajtható. zottságunk e tapasztalatok alapján szeptemberben, Pártunk II Kongresz- szusa határozatának megfe’elően, újra utasította pártszervozPleinket, hogy ne csak a temie’öszöve'kezetek számszerű fejlesztését hanem a már meglévő termslőszöve keze­tek és csoportok megszilárdl'ását és megerósPését tűzzék ki felada­tul, Gondoskodjanak elsősorban a szövetkezeti vezetés megjavítá­sáról. Iparunk fejlődése mutatja: felemelt tervünk reális és végrehajtható Fokoznunk kell a munkatempót, hogy az év végére tervünket túl is teljesítsük De nem szabad elfeledkezni a 0.7 szá­zalékos lemaradásról és arról sem, hogy decemberben hét ünnepnap van és csak 24 munkanap. Emiatt fokoznunk kell a munkatempót és axra ke;i irány, vennünk, hogy az eddigi lemaradást ne csak behoz­zuk, hanem év végére tervünket túl is teljesítsük. A munkásosz­tályban és a haladó érié miségijén erre meg is van a jószándék és az eltökéltség, amit szeretet vezé­rünk, Sztálin elvtárs születésnap­jára tett le’kes fe’ajln’ások és az évi terv tút e jesltésérő! nap-nap után befu'ö és szaporodó jelenté­sek muta, nak. Ipari termelésünk jelenlegi állása mel­lett egy százalék tervteljesíimény több mint hatszázmillió forint értékű termel- vényt jelent. Minden százalék tehát, ami­vel tervünké4 fűltél,'esitjiik az új bányászlakások, kultűrhá- zak, szli’őo thonok, traktorok és gépek százainak és ezreinek létre­hozását teszi lehetővé. Tartsuk szem előtt azt is, hogy tervünk mostani teljesítésével és túlteljesítésével A mezőgazdaság szocialista szektorának nagy fejlődése Ami a mezőgazdaságot illeti, az idei termés volt a legjobb, amit felszabadulá­sunk óta betakarítottunk. A Statisztikai Hivatal az erre vonatkozó adatokat már nyilvánosságra hozta. Még hozzátehetem, hogy a tervünkben megszabott őszi vetés a tíz nappal ezelőtt közölt jelentés szerint 3—4 százalék híjján befejezés előtt áll. Gondoskodnunk kell ró1 a, hogy a tervet e téren is maradéktalanul teljesítsük. November második felében megjöttek az esők, melyek a vetés jó fejlődését bizto­sították. A mélyszántás szintén el van maradva és megkésett, ezért mindent meg kell tennünk, hogy ezeket a munkálatokat melyekkel a jövő évi jó termés egyik elő­feltételét teremtjük meg, feltétle­nül elvégezzük. Ami a mezőgazdaság szocialista szekto­rát illeti, fejlődésünk az idén is gyors volt. Az állami gépállomások traktorainak száma 47 százalékkal nőtt és most már a vontatókkal együtt kb. 9500 darab. Az állami gazdaságok szán’óterülete most már 864 000 hold, amiből a tuladonkép- peni állami gazdaság 772.000 hold. a többi szakoktatási gazdaság stb. Az állami gazdaságok most már jelentékeny részben tagosítva vannak. Gyors fejlesz­tésük lényegében befejeződött, rátérhe­Pártszervezetelnk a már meglévő termelőszövelkezetek és csoportok megszilárdítását és megerősítését tűzzék ki feladatul rakjuk le az alapot ahhoz, hogy jövőre, ötéves tervünk harmadik esztendejében, a döntő évben, minden célkitűzésünket meg tudjuk valósítani. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy Pártunk H. Kongresszusa helye­sen határoz4» meg gazdasági cél­kitűzéseinké' és he; y Men tette, amikor ezeket a célkitűzéseket erőteljesen felfokozta. A II. Kongresszus mutatott rá arra, hogy ipari fejlődésünk, egész gazdasági éle.ünk döntő kérdése a széntermelés fokozása, a vaskohászat, és a gépgyártás fejlesztése. Ezen a téren a II. Kongresszuson felemelt terv az 1952-es esztendőben az ideinél is sokkal nagyobb követelményeket és fel­adatokat állít elénk. Ezek a kérdések te­hát továbbra is munkánk és figyelmünk kör'nnontjában maradnak. Sikeres megoldásuk döntő előfel- té'ele azonban, hogy ebben az év­ben ipari tervünket nemcsak egé­szében, globálisan, de különösen az alapanyagok termelése terén rész’eteiben is maradékta'anul végrehajtsuk és túlteljesítsük. tünk az eddig elért eredmények megszi­lárdítására. ügy c. gépállomások, mint az állami gazdaságok még mindig azozbun a gyermekbetegségekben szenvednek, melyek részben gyors növekvésük vele­járói: gyenge még a szervezetük, a munka megszervezése és főleg gyenge a munka­fegyelem Ezek a bajok olyan méretűek, hogy gyors kiküszöbölésük mező- gazdaságunk továbbfejlődésének el­engedhetetlen követelménye. Erőteljes növekedést muta,ott az idén a szocialista szektorban a termelőszövet­kezeti mozgalom is. Jelenleg 4652 termelő- szövetkezetünk van a mezőgazdaságban. 236.500 család 350.000 taggal vesz részt benne. A rendelkezésükre álló szántó­terület 1,503.000 hold, egész szántó- területünknek 15.6 százaléka A szövetkezeik és ál'ami gazda­ságok együttvéve tehát az egész szántó’erület 24.6 száza ékát szó­val kis híján országunk szántó'e- riile ének egynegyedé; képezik. Különösen gyors volt a fejlődés ennek az évnek első hónapjaiban, amikor az elszá­molás után közölték a termelőszövetkeze­tek jövedelmeit. Akkor váltak termelő­szövetkezeti városokká Túrkeve, Kisúj­szállás,, Mezőtúr, Karcag és a többiek. Ezekben a hónapokban megkétszereződött a szövetkezeli tagság és a termelőszövet­kezetek szántóterülete. Különösen az ezer holdnál nagyobb ter­me őszövetkezetek megszilárdítására éf megerősítésére fordítsanak figyelmet, mért e nagy gazdaságok vezetése sok­rétű fe'adat, amely komoly szaktudást igényel Ezeket a nagy szövetkezeti gazdaságokat meg kell erősíteni a leg­jobb szakemberekkel, agronőmusokkal, á lat tenyésztőkkel Gondoslkodni kell róla. hogy vezetőik megfelelő tanfoVa- mokra k riiljeneik, ahol szaktudásukat fej eszthetik E szövetkezetekbe kel kül­deni a lógj óbb páVtmunkásokat és támo­gatásukért, fejlődésükért felelőssé kell lenni a tanácsokat és azok mezőgazda- sági láváit Külön felhívtuk szerve­zeteinket arra, hogy akadá’yozzanak meg és torolja­nak meg minden nyomást vagy kényszert a termelőszövetkezetek fej’ődésénél. Ismé'e’ten megköve­teltük. hogy erejüket a termelő- szövetkezeik munkájának meg­javítására, a minőség eme'ésére fordt'sák és arra, hogy ezek a szervese'ek minél gyorsabban jől működő gazdag, magas jövedel­mezőségű, sok árut termelő szö­vetkezetekké nőhessék ki magu­kat. Politikai Bizottságunk meg van győ ződve róla, hogy a legjobb agitáció és propaganda a térmelöszövotkezetek esz­méje melett, ha ezek a szövetkezetek virágoznak, ha termelékenységük, jöve­delmük messze meghaladja az egyéni parasztok eredményeit. Ne csak mi agitáljunk most már a szövetkezetek mellet" hanem beszéljen a termelőszövetkezetek jő eredménye magáért. Most már megvan annak a lehetősége, hogy az egyénileg gazdálkodó paraszt a saját tapasztalatából győződjék meg e, szövetkezet hasznosságáról és fölényé­ről. Erre fektessük mos* a fősűly* s ak­kor a szövetkezetek növekedése nem annyira » mi agitációnk ered­ménye lesz hanem sokkal inkább a szőve'kezetek sikereinek és jő munkájának melléktermékeként jelentkezik. A középparasztok egyre fokozódó mértékben lépnek be a terme «szövetkezetekbe Hogy ez a bizonyos fokig megvétó­zott módszer helyes volt, azt bizonyítja az a tény, hogy az idén össze' is, min­den különösebb agitáció nélkül, tovább nőttek a terme'öszövctkezetek. November végéig újabb 394 csopoTt ala’nt't 43 434 családdal. 67,497 taggal és 237 000 haV szánfófö'dde’ Az új tagok több mint egyhármada 7 holdon fe’iíli szántóval rendelkezőit, ami azt mutatja, hogv a közénparasz4ok egyre fokozódó mértékben lépnek be a termelő- szövetkeze' ekbe. A belépések száma éppen az utolsó hetekben újra növekedésnek indult, ami­nek ólra az, hogy a termelőszövetkeze­tek kezdik nyilvánosságra hozni idei zárszámadásaikat és eredményeik ismer­tetése — a mi várakozásainknak meg- felelően — új lökést adott a szövetke­zeti mozgalomnak A sajtó közölte a turkevei ..Vörös Csi'lag“ termelő zövet- kez«tt Eredményeit, amelyben 1200 tag 7440 hold szántóterületen gazdálkodik. Ez a szövetkezeit is az időn nőtt hirtelen naggyá. Tagsága Is szántóterülete is a ta­vasszal hatszorosára nőtt. Ebből világos, hoav tagjainak zöme nem rendelkezik semmifé'ie tapasztalattá' a szövetkezeti munkában A nvár folya­mán ki, is derült, hogy n munknfegve- lem, a mezei munkák e’végzése terén még sok a kívánnivaló Ennek daeá'ra e szövetkezet nyers bevétele holdankinf ezerötszáz forintot tett ki. A jövede­lemé'osztásná' mindeneke'őt* te’jesttették a kö­telező terménybeadást mégpedig 110 százalékra, utána, kifizetek az ál'amnak tartozásaikat fel­emelték a szöve4kezeti alapot 2.455,000 forintra, az üzemi alap 1,954.000 forin'ot tett ki. A fennmaradó jövedelemből mnnkaegy- séeeinkint 20 forintot tndolt fizetni a „Vörös Csillag“, ezenkivü1 terményben munkaegvségenkint 4 kg búza. 3 kg 'al­párira., 81 dkg árpa és egyéb termény jutott az egyes tagoknak A legtöbbet Lévai Károly kereste, aki családjával együtt, ötödmagával ezerhétszáz munkaegységet teljesítőt^ cs Ennek megfe'e'ően a család készpénzben harminc- négyezer forintot kapott, ezenkí­vül több mint 86 mázsa búzáit, 61.5 mázsa kukoricát 17 mázsa árpát. 7 mázsa burgonyát 190 kg cukrot, 170 kg rozsot, megfe­lelő mennyiségű mákot, szalmát hagymát és kü’önböző zöldséget. Az ellenség az elszámolás előtt azt hí - resztette, hogy a szövetkezeti tagok esafe’ a fejadagot kapják meg: most a zár-1 számadások után ez a rúga’om ja megs dőlt. Hozzá ke’il tennem, hogy a tuWevei „Vörös Csillag“ nem a legjobb szövet* kezelünk. Az azóta nyi'vánosságra hoJ zott zárszámadások mutatják, hogy más szöve'kezetek még jobb ered­ményeket értek el. Általános jo'enség, hogy a jé' dói» goző szövetkeze'ek terméseredményei messze túlhaladják a legjobb egvéni gaz» dálkodók terméseredményeit Pl Szőre» gén a ’iegjobb egyéni gazdák 13 S má» zsa búzát arattak egy holdról, a *20" vetkezet 16.17 mázsát RákúezifaJván S jó egyéni parasztok 16 mázsa őszi árpát arattak, ugyanott a „Béke“ teVmelß-zö* vetkezet 21 mázsa árpát kapott Tót» kom'őson az egyéni parasztok 22 mázsa kukoricát törtek le egy hó dról, ugyan» ott a ,,Viharsarok“ szövetkezet 55 má» zsát nverf ho'dankint Hason’ó különb» Fég vo't a többi termén veknél és az ál­lattenyésztés’ terén is. Ezt látják aja errvéni’eg dolgozó parasztok is és ez az oka, mint már rámutattunk, hogy énpesi: az utolsó hetekben minden különösebb agitáció né'kül újra megindult a fenne- lősz övét Vezetek növekedése Komoly gyengéje még szövetke­zeteinknek hogy nem e’ég erősen fejlődik á’latállományunk. Nem szőrű1 magyarázatra, hogv erőteljes, közös, nagvüzemi á lé (tenyésztés és hiz­lalás né'kül n szövetkezetek nem fog­nak úgy gazdagodni, ahogv arra 'ehető­ségük volna és az állattenyésztés elha- nyago'ásával salát fejlődésüket. no meg az egész köze'látást hátráltatják Az idén havonta 21 ezerrel nőtt a bérből és llzetésből élők száma A legnagyobb nehézségeket a szövet­kezetekben — de hozzátehetjük az állami gazdaságokban, gépállomásokon és az iparban is —, a rossz munkafegyelem, pontosabban a munkafegyelem meglazu- lása okoz'a és ezért részletesebben ki­térek e kérdésre. A kapi'alis'a Időkben a mnnka- fegye’emről gondoskodott a haj­csárok egész hada, a fedigye'ők. botosispánok a csendőr de fő'eg a munkanélküliség és ve'eiárőja: a dolgozó tömegek nyomora. Mindenki emlékszik még az embervásárnk, a köpködők reménytelen tömegére, vagy azokra a munkanélküliekre, akik regge- lenk'nt a gyárak kapui előtt lesték, hogy kapnak-e valami munkát. Elsősorban a munkanélküliség ré­me, a fenyegető nyomor, az éhség kényszerítette a falu és város munkásait arra, hogy a 'őkés szá­mára a legnagyobb fegye’eminel, erejük megfeszítésével dolgozza, nak. Ez így van ma is a kapitalista Európában, de így van az Egyesült Államokban is, ahol a fegyverkezés fokozása miatt na­ponta tízezrével dobják utcára azoknak a békeiparoknak a munkásait, amelyek elől a haditermelés elharácsolta a nyers­anyagot­Nálunk nincs munkanélküliség. Ellen­kezőleg. A termelés növekedésével pár­huzamosan nő a munkáskereslet. Az idén például a bérből és fis»«- j HERMAN OTTÓ ' * ** ** •» - * , . É f T| T 7"Ä ff TI 71 llTi/'Vi t Tl^ Monkások, dolgozó parasztok! Ij Jp /I 1/ Wi /% 1 W rk i *?4j i| M j\ ff Vállalásaitok teljesítésével készliiietek Lj/Aai iAy l/iiíUK^/AlJ ■ VII. évfolyam 281. szám Ára 50 fillér Miskolc, 1951 december 2 vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom