Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-08 / 286. szám

ÉSZAKMXGYSRORSZXe Szembaí. 1931, december hő S 9 mezőgazdaság! forgalmi korlátozásokat megszüntető rendelet végrehajtási utasítása A* élelmezési miniszter rendeletét fedett ki a Mag’-ar Népköztársaság Mi kiisztertanácsa és a Magyar .Dolgozók Párúja Központi Vezetősége határozat,'« nak maradéktalan végrehajtása tárgya ban«, A rendelet bevezetőjében megállapítja, fcogy a mezőgazdasági forgalom felsza badítása komoly feladat elé állítja a he lyi tanácsokat. Biztosítaniuk kell, hogy a termelők részére a párt. és kormányhatáro­zatban megadott kedvezmények való­ban érvényesüljenek és az állam irán­ti kötelezettségüket teljesítő terme­lők a szabadforgalom előnyeit min­den korlátozás nélkül élvezhessék. Ugyanakkor az állam iránti kötele­zettség teljesítését minden termelő­től a legerélyesebben meg kell kö­vetelni, A hátralékosokkal szemben a törvényerejű rendeletben előírt bün~ tető szankciókat a legszigorúbban alkalmazni kell. Az általános rendelkezések szerint sza­badon értékesíthet és szállíthat a termelő minden olyan mezőgazdasági terméket (takarmányt, élőállatot, stb.), amiből be­adási kötelezettségét teljesítette. A kuko. rica szabad értékesítésének az egyéni be adási kötelezettség teljesítésén felül elő­feltétele a községi, járási, vagy megyei knkoricabegyiijtésf terv’ teljesítése is, A termelő a beadási kötelezettség teljesí­tése után árufeleslegét az egész ország területén bárhol értékesítheti. A szabad értékesítés joga csak a beadá­si kötelezettség teljesítése után megmara­dó ámfeleslegckre vonakozik. A beadási kötelezettséggel egy tekin­tet alá esik a termelési, lilzlalási és Szállítási szerződés, valamint AMG- vei szemben fenálló tartozás, beadás tel jesítése minden termelőnek az állam iránti elsőrendű kötelessége, amit feltétlenül teljesítenie kell. A begyűjtési rendeletnek H beadási ára­kat megállapító rendelkezései nem mó­dosultak. A beadási és szerződéses árak változatlanok. Vámöríéshez, vámdaráláshoz és vám. banto’ásbos engedély nem kell. Saját szükségletére mindenki szabadon töröltethet, daráltathat és hántnltathat. A termelő ezenfelül forcra«ombahozatal célíá- 3*» is t°ts7é-5 szerinti mennyiségben őröl­teiket. daráltathat és bántoltathat. A ke­nyérgabona darálása, bántolása és takar- sng-ovozásra való felhasználása továbbra fs tilos. Merő>azdasá*ri termékeket saját szűk. végletére mindenki szabadon vásárolhat, Napraforgómagot, rizst, vágóállatot, gyapjút és esillagfürtmagot a termelőtől azonban továbbra is csak az állami fel­vásárló szervek vásárolhatnak. Továbbeladás, vagy továbbfeldolgozás (céljára ezentúl is csak az állami felvá­sárló vállalatok vásárolhatnak bármilyen mezőgazdasági terméket. A föUlművesszö- vetkrzetek, kiskereskedelmi vállalatok és kiskereskedők vásárlásaira az edd'gi sza- ?>áVok irányadók. Azokat a városokat* és községeket, ahol a begyüjté«i terv teljesítésében jelentős lemaradás mutatkozik, vagy ahol a begyűjtésre vonatkozó rende­leteket megszegik, az élelmezésig mi­niszter a szabad értékesítésből kizár­hatja, A rendelet részletes szabályai szerint a szabad értékesítésre jogosult termelő a községig vagy^ városi tanács végrehajtóbi- •sottságáiől kérheti annak igazolását, hogy beadási kötelezettségét teljesítette. A végrehajtóbizottág a termelő beadási könyvének ,.hivatalos feljegyzések“ lap- %ián igazolja, hogy a termelő miljren cik­kekből tett eleget beadási kötelezettségé­nek. A baromfi- és tojásbeadás teljesíté­sét a végrehajtóbizottság akkor igazol, hatja, ha a termelő az eló'ző negyedévi beadási kötelezettségének eleget tett. A tejbeadási kötelezettség igazolásául^ a tei- szállítási könyvecske^ szolgál. A te «gyűjtő köteles a termelő előző havi teljesít'set a tejszállítási könyvecske első oldalán igazolni. Kukoricát a termelők egyéni kuko= ricabcadási kötelezettségük teljesítése után akkor hozhatnak szabadon for­galomba, ha a község, illetve város A—B—C kukoricabegyiiitési terve löd százalékig tel’esítve van. Ebben az esetben a község részére a fel­szabadítást a megyei tanács végrehajtó­bizottsága adja meg az élelmezési minisz- térinrohez vah> egyidejű bejelentés mel­lett. Ha a iárás A—B—C kukoricabegyűj- íési terve tel »es egészében teljesítve van, m egész járásban szabad a kukorica for­galma a községi begyűjtési tervek telje­sítésére való teh^W nélkül. Urvht»''"^ az »■gész megye területén szabed a kukorica- forgalom. ha a megye A-L.B-4-C. knko. ríenb-gvüjtési tervét 100 százalékban tel­jesítette. A «• zabad értékesség joga azonban csak azt a termelőt Illeti meg. aki egyéni fcuko »•«<•*» >,«*,«**** kötelezettsé­gét teljesítette. A napraforgómag, nverszsír és csillag- fürt mag torolnia továbbra is kötött ma- uad. A termelők részére az étolaj és olaj­pogácsadara kiutalása, valamint a i!?S; hántolási engedélyek kiadása az eddigi Szabályok szerint történik. A termelők a részükre kiutalt étolajat szobádon érté­kesíthetik. Szebadoe értékesíthetik a ter­melők a vámőrlésből. darálásból vai-v bántolá^ből nyert lisztet, darát és korpát és <Tryéb báutolási termékeket. A terme. Kőktől a lisztet és egyéb Őrleményt saját Szükségletére bárki szabadon megveheti. A termelő a kötelezettségének telje­sítése után fennmaradó bort és mus­tét akár közvetve fogyasztónak, akár viszonteladónak a* ország egész terü­letén bárhol szabadon eladhat la, A bor k^sínvbení eladásához ezután Is termelői borkimérés! engedély szüksé­ges. A vendéglátőiparosok ?»z ország egész te*- rnletén mennyiségi korlátozás nélkül sza­badon vásárolhatnak bort és mustot a termelőktől. A burgonya, hagyma, hüvelyesek, al­ma. d»ó. zöMséo-. főzetek és gyümolcsfé- I®*1- valamint a szálasíakarmány a beadá­si kötelezettség teljesítése után szabadon hozható for«-aift—,ks. A beadási könyvvel rendelkező termelők és tszcs, tagok 60 kilón aluli súlya sertést ezután is szaba­don vásárolhatnak, a beadási könyvvel nem rendelkezők pedig sertésvásárlási Igazolvánnyal. A sertésvágáshoz vágási engedély keik A rendeletben meghatározott mennyiségű zsírt a vágástól számí­tott három napon belül be kell adni. A termelő az általa levágható 125 kilónál nagyobb súlya hizottsertést (vágási en­gedéllyel együtt) eladhatja. Az eladni kívánt hízottsertésre a termelőnek az Illetékes végrcliajtóbizoítságtól átruház­ható vágási engedélyt kell kérnie. Ezzel a termelő a sertést bárkinek eladhatja, de a sertést ezzel az engedéllyel sem ő* ’.sem a vevő nem vághatja le. A vevő a megvásárolt sertésre lakó­helyén köteles vágási engedélyi kérni. A vevő részére a vágási engedély kgyanolyan föltételek mellett adható ki? mint a saját hizlalása sertésekre, vagyis a levágható sertések száma és a beadan­dó zsír mennyisége a vevő családtagjai­nak számától függ. Amíg a zsírjegy ér­vényben van, a zsírjegyrendszerbe bevont helyeken minden levágásra kerülő sertés után két személy hatósági zsíreilátásáról kell lemondani. Szarvasmarhát és borjút tenyésztés és továbbtartás céljára bárki szabadon vá súrolhat. Tehenet és két éven feiü i üszőt beadási könyvvel nem rendelkezők ezen­túl is csak tehénvásárlási igazolvánnyal vehetnek. A tehén eladásához az eladó­nak tehéntartói igazolást kell kérnie. A szarvasmarha és borjú Budapestre való szállításának korlátozása megszűnt. Szarvasmarhát és borjut magánfo­gyasztásra levágni továbbra is tilos. Tenyésztés és továbbtartás céljára juh szabadon vásárolható, levágásához to­vábbra is vágási engedély kell. A magán- fogyasztásra vágási engedély alapján le­vágott jnh faggyújával a juhtartó szaba­don rendelkezik és azt bárkinek eladhat­ja. A közfogyasztásra levágott juh és szarvasmarha faggyujánalt beadása az eddigi szabályok szerint kötelező. Kovát, öszvért, szamarat az eddigi sza­bályok szerint csak legalább kéthónapos marhalevéllel szabad eladni. Nyershust mindenkinek joga van értékesíteni, aki vágási engedélyt ka­pott. Minthogy magánfogyasztásra szarvasmarhát és bor jut nem szabad levágni, szabadon esak sertés és juh­hús hozható forgalomba. A feketevágások ellen a helyi taná­csoknak az eddiginél erélyesebben kell fellépniük. Szigonyán kell kezel ni a kényszervágásokat. A kényszer- vágásokhoz az engedélyt lehetőleg előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül feltétlenül meg lre«l szerezni. Encl. kül a kényszervágás feketevágás­nak minősül. Baromfi, és tojásbeadási kötelezettsé­gét 1951 december 31-ig minden termelő­nek teljesítenie kell. A baromfi és tojás szabad értékesítési joga csak azt a ter­melőt illeti ineg, aki az előző időszakban esedékes beadási kötelezettségét teljesí­tette. A tej- és tejtermékeket a termelő a beadási kötelezettség teljesítése mel­lett szabadon értékesítheti és szállít­hatja. A termelőtől mezőgazdasági termékeket továbbeladás és továbbfeldolgozás céljára az állami felvásárló vállalatok vásárol­hatnak. A földművesszövetkezetek a ter­melők árufeleslegeit az élelmezési minisz­ternek a SzÖVÖSz útján kiadott külön rendelkezései szerint szabadértékesíté.-^e is felvásárolhatják abban a községben és városban, ahol telephelyük van és az . , . így felvásárolt cikkeket szabadforgalom- (lista"szemináriumvezetők ban értékesíthetik. A közvetlen fogyasz­tók részére árusító kiskereskedelmi vál­lalatok és kiskereskedők a termelőkből szabadon vásárolhatnak mezőgazdasági termékeket továbbeladás céljára, de csak abban a községben va*y városban, amelyre iparigazolványuk szól. Sem fö’d. mfívesszövetkezetek. sem kiskereskedelmi vá’lalatok és kiskereskedők nem vásárol­hatnak továbbadásra kenyérgabonát, árpát, zabot, kukoricát, napraforgóm« *-o«;. háutolatlan rizst. szálastakarmanyt, szarvasmarhát, boriut, lovat es hatvan ki‘*n felüli sertést. Továbbfeldolgozásra közvetlenül a ter­melőktől a cukrászipari üzemek lisztet es egyéb őrleményeket, a konzervipari üze­mek gyümölcs, zöldség és főzelékfélékét, gyümölcsszeszíőzdck gyümölcsöt gs törkölyt, illetőleg cefrét, a gozó üzemek cirokszakáit vásárolhatnak. Az őrlés, darálás és hántolás felszaba­dítása mellett változatlanul érvényben maradnak a kiörlési arányra és a vámorlesnel Ki­szolgáltatandó őrlemények fajtajai'a es mennyiségére vonatkozó eddigi ren­delkezések. A vámőrlés és vámhán- tolás diját továbbra is természetben kell levonni. PARTELET ^ A propagandista szemináriumok vezetőinek tapasztalatai az új oktatási évben A vám értéke változatlan. A kereske­delmi őrlésre kijelölt malmok a termelők­nek a beadási és szerződési kötelezettség teljesítése után fennmaradó gabona és kukoricakészleteit saját számlára felvásá­rolhatják, megőrölhetik és az így nyert lisztet szabadon forgalomba hozhatják. A vámkeresmény és malmi megtakarítás beadása ezután is kötelező. A mezőgazdasági forgalom (eladás, szállítás, őrlés darálás) felszabadítana gabonafélékre 1952 június hó 30 ig, ka^ pásnövényekre és borra szeptember hő 1 napjáig tart. A jövő gazdasági évben ak­kor fog folytatódni, ha terménybeadasi kötelezettségüknek a termelők eleget fognak tenni. A felszabadítás meghos­szabbítása tehát a beadás teljesítésétől függ. Huszonnégy óra alatt új édességbolt! A jegyrendszer megszüntetése után jel- lendült a miskolci állami üzletek for­galma. Különösen nagy volt a forgalom az édességboltokban. A megnövekedett forgalom lebonyolítására a meglévő édesr ségboltok kevésnek bizonyultak. Egy• új bolt nyitásával kapcsolatos beruházási munkák elvégzése viszont hosszabb idői vetít volna igénybe. A Megyei Tanács kereskedelmi osztálya elvi csoportjának dolgozói napi munká­juk után elvégezték a Széchenyi-utcában megnyitandó új édességbolt renoválását, festését, berendezési munkáit és kitaka­rítását, ezzel lehetővé tették, hogy 24 óra alatt új édességbolt álljon a vásárlók rendelkezésére. — A ZAVOPO, az O’asa Általá­nos Munkásszövetség hetilapja, részletet közöl Veres Péter Próbatétel c. könyvé­ül. WvwdiT Társadalmi Szemle \>>rpi jussam minden számét. Elméleti fejlődésedet segíti elöl. A hét elején megbeszélést tartottak Miskolcon a Pártoklatás Házában megye összes propagandise szemináriu­mának vezetői, hogy kicseréljek tapaszta láttáikat, amelyeket az oktatási év meg­indulása óta szereztek. Az értekezlet sok segítséget nyújtott a résztvevő elvtársak számára, különösen a propagandamunka módszereinek megjavításához. A propagandista szemináriumok veze­tőinek munkájától függ nagymértékben az alsófokú pártoktatás színvonala eredménye. Ha a propagandista szeminá rium vezetője alaposan készül az elő adásra és a vita levezetésére, ha meg felelő elvi színvonalon veze i a vitát, ha biztosílja az elmélet és gyakorlat egyse gét, ha megfelelően alkalmazza a szem léllető eszközöket és feldolgozza a napi sajtót, akkor a szemináriumán résztvevő propagandisták példamutatóan követik és a polilikai iskolák foglalkozásain ők is hasonló módszereket fognak alkalmazni, Ennek természetesen az ellenkezője fennáll. Az a propagandista-szeminárium vezető, aki hanyagul, „sok munkájára’“ vagy „egyéb elfoglaltságára” hivatkozva nem készül jól a foglalkozásokra ne is csodálkozzék, ha hallgatói elmaradnak foglalkozásokról és akik megjelennek, azok sem készülnek fel. Mindezeknek csak az lehet a következménye, hogy el laposodik, érdektelenné, unalmassá válik a szeminárium. Az értekezleten elhangzott felszólalá­sokból örömmel tapasztaltuk, hogy a propagandista szemináriumok vezetői általában lelkiismerete­sen végzik munkájukat és nem egy elvtárs részéről mutatkozott meg igen jó kezdeményezés. A propagandista-szemináriumvezető elv társak általában alapos és részletes előadásvázlatot készítenek. Tóth István elvtárs (Kohászat) elmondotta, hogy o Pártbizottság titkára vagy agit.-prop. titkára rendszeresen átnézi a propagaw előadásainak vázlatát, hogy az esetlege.s hibákra, vagy hiányosságokra rámutathassanak. A Diós győri Kohászati Pártbizottságnál a pro pagandista-szemináriumvezetők minden foglalkozás előtt részletes szemináriumi vázlatot is készítenek. A szemináriumi vázlatban nemcsak azokat a kérdéseket tüntetik fel, amelyeket a hallgatóknak feltesznek, hanem a kérdések mellett rö­viden lejegyzik azokat a főbb szempon­tokat is, amelyeket a hallgatóknak meg kell válaszolniok. Mindezek mellett kisegítő', vagy alkérdéseket is előre be­írják a vázlatba, hogy szükség esetén a kérdéseket kibövíthessék vagy a hallga­tókat jobban aktivizálhassák. Komoly eredményekről számolt be a szemléltető eszközök alkalmazásával kapcsolatban Tályaí elvtárs (Kohászat), aki elmondotta, hogy régi újságcikkekből és Tolnaiból gyűjteményt állított össze, ezeket használta fel. Olyan képek segít­ségével, amelyek a hólapátolásra váró íuséginunkásokat, vagy a népkonyhák előtt álló munkanélkülieket ábrázoltak, igen szemléltetővé tudta tenni hallgatói előtt a „Hogyan éltek a dolgozók a Hor- thy-rendszer alatt” cimű anyag egyes részeit. Táncos elvtárs (Miskolc) arról számolt be. hogy hallgatóival együtt megnézte a „Megacélozottak” című csehszlovák fil­met, amely a munkásosztály helyzetéről és harcairól szólt a gazdasági válság idején. A filmben látottakat jól fel tudták hasz­nálni, amikor a magyar munkásosztály helyzetéről volt szó a Hortliy-rendszer alatt. ­Nagyon jó módszer az is, amelyet Mol­nár Béla elvtárs (Diósgyőri Gépgyár) alkalmazó't a propagandista-szemináriu­mom Amikor az 1919-es Tanácsközrársa- ságrol és a lehér terrorról volt szó, két olyan elvt^rsat szólaltatott meg szeminá­riumából, akik maguk is resztvettek a Tanácsköztársaság munkájában és utána emiatt üldöztetésben volt részük. Mindezek a jó módszerek alkalmasak arra, hogy minél több propagandista- szemináriumvezető és politikai iskola veze:ó’ hasznosítsa munkájában. Sok propagandista-szemináriumvezelö arról számolt be, hogy hallgatói — a politikai iskolavezetők — túlnyomórészt új, még kevés tapasztalattal rendelkező elvtársak és ez megköveteli, hogy foltozoilebban segilsélt és ellenőrizzék rrtunká ulraf. Különösen az irodalom feldolgozása és jegyzetelése terén vannak náluk hiányos­ságok, Kétségtelen, hogy ez így van, de a propagandista-szemináriumvezető elvtár­saknak nem paneszkodniok kell emiatt, hanem minden lehelő támogatást meg kell ^adniok hallgatóiknak. Követendő példa ezen a téren Veisz Lajos elvtárs (Hejőcsabai Mészmtí) mun­kája. Amikor látta, hogy hallgatói nehe- zen jegyzetelnek, a foglalkozások előtt perces jegyzetgyakorlást tartott zetet az irodalomból és felkészültebben mennek a foglalkozásokra. A propagandista-szemináriumvezető felelős a reábízott propagandisták fejlő dóséért, neveléséért, ezért nem szabad sajnálnia az időt és fáradságot, amelyet hallgatói segítésére fordít. Táncos elvtárs (Miskolc) hozzászólásában kifejtette, hogy a hallga;ók támogatásának egyik legjobb módja, ha rendszeresen ellenőriz zük munkájukat, ennek során rámuta­tunk jó és rossz módszereikre. Táncos elvtárs például már minden hallgatójá nak politikai iskolavezetését egy ízben ellenőrizte és utána mindjárt elvi és módszertani segítséget nyújtott hallga­tóinak, ezenkívül a propagandisla-szemi náriumi foglalkozás előtt felveti az ellen­őrzés során szerzett tapasztalatait, ezeket azután a szemináriumon közösen meg­vitatják így az ellenőrzésből nemcsak az tanul, akinél az ellenőrzés történt, hanem a többiek is. A rendszeres ellenőrzés és segítés je eniőségét azonban még a propagandista-szeminá­riumvezetők sem látják eléggé. Sajnos, még mindig vannak olyan propagandista- szemináriumvezetők, akik nem látogatják rendszeresen hallgatóik szemináriumait. Például Kozmán elvtárs (Miskolc) csak a legutóbbi időben ellenőrizte kél! ízben hallgatóit, Molnár elvtárs (Diósgyőri Gépgyár) szintén nem ellenőrizte rend­szeresen hallgatói munkáját. Meg kell érteniök ezeknek és a többi elvlársaknak is, hogy valóban jó pro­pagandamunkát csak akkor tudnak vé­gezni ha figyelemmel kísérik hallga­tóik fejlődését és ahol Segítségre van szükség, nem sajnálják az időt és fá­radságot, hanem egyénileg is "ogial- koznak hallgatóikkal. A prop. szem. vezetők többszörösen felelősek hallgatóik elméleti-politikai fejlődéséért és kommunista neveléséért. Íriszen airiiel a prop, szem, vezető ok­tat, nevel — azok maguk is oktatók, nevelők), propagandisták. A prop. szem, vezető 1—1 hallgatőjáu keresz­tül Í5—20 politikai iskolai hallgatóra tud hatni, tehát ha például 15 hallga­tója van, akkor 200—S00 párttag és pártonkívüli fejlődésére tud befolyást gyakorolni aszerint, hogy milyen mód­szerekkel foglalkozik) hallgatóival, Sándor elvtárs (Borsodnádasd) el­mondotta, hogy egyik hallgatója ' — alri politikai iskolái vezetett — nem! teljesítette normáját. Amikor *zl meg« tudta, a Prop. szemináriumon a munka: termelékenysége kérdésének tárgyalásá­nál megkérdezte tőle, hogyan járult hozzá ő, mint párttag és mint politikai, iskola vezető a lermelékenység emelé­séhez. Az elvtárs megértette ebből, milyen felaöalai, kötelezet íbégei van­nak saját magával és politikai iskjlájaí hallgatóival szemben, megértette, hogy’ nem nevelheti arra hallgatóit, aogy emeljék a termelékenységet, ha ö ma« ga nem mutat példát. Ez az eset is bizonyítja annak fontosságát, hogy 8. prop. szem. vezetője, ismsrie minden egyes hatlgatóját. Ismérje egyéni problémáit, családi kö­rülményeit és — nem utolsósorban — a termeléshez való viszonyát, mert csak így tudja megfelelő irányban nevelni őket, csak így biztosíthatja, nogv hall­gatói minden tekintetben példásan, közve ütsék Pártunk elvi ás politikai nézeteit a politikai iskolájukon tanuld párttagok és pártonkívüliek fejé. . A hallgatókkal való egyéni foglal- kozás jó példáját mutatja egyik kiváló prop. szem. vezetőnk. Tóth József elv« társ (Diósgyőri Gépgyár), aki igen jő módszerekkel építetle ki hallgatóival az elvtársiae kapcsolatot. Tóih elvtár« sat szeretik hallgatói, mert közvetlen^ érdeklődik egyéni problémáik iráni és nemcsak a tanulásban, hanem egyéb üzemi termelési problémáik megoldásé, ban is segíti őket. ; A prop. szem, vezetők tapasztalat- cseréje megmutatta, mennyi kezdetné-* nyezőkészség, ötielesség van props-, gandisfáinkban, az értékes tapasztala« lókat a résztvevő elvtársak bizonyára fel is fogják használni további mun­kájuk során Megmutatkozott viszont ugyanakkor az is, hogy a prop. szem.* vezetők színvonala nem egyforma, kü­lönösen a falusi prop, szem. vezető elvtársaknak kell behozni ok a lemara­dást. Ezt a tény arra kötelez bennün­ket hogy fokozottabb elvi és módszer« tani segítséget adjunk a járási prepa* gandista szemináriumok vezetőinek, SZEMES XSTVAJ7 a Pártoktatás Háza vezetője. Munkás a műegyetemi katedrán Meghívott előadó tart este elő­adást a Nehézipari Műszaki Egyete­men — hirdeti egy közlemény a du- chtjkai nagy előadóterem, hirdetötáb„ Iáján. Mislóczki Mátyás, a diósgyőrvas- gyári eiektroacéimü mu-nkaérdem- éremmei kitüntetett sstahánovüsta ol­vasztóra tart előadást az 'gyeleva ifjúságnak, a jövő kohómémökeinek, Áz előadás címe: „Hogyan lettem sstahánovista?“ Amikor Petrich dé­ltáv, bemutatja a rmnkáselöadót és bejelenti az előadás címét, 500 diák veri össze tenyerét. Ezer tenyér csat­togása pedig már vastaps, tisztelet és szeretet zúg benne, Mislóczki elv- társ érzi est és oßzal kezdi: meg- tiszteitet&s szá\mára, hogy átadhatja tapasztalatait az egyetemistáknak. Sulcz elvtárs, harmadéves kohász- hallgató nem állja meg, oda keli súgnia szomszédjának, de Mislóczki elvtársnak szánja: , Jé ekünk megtisz­teltetés ez, drága elvtárs, hogy eljöt­tél közibénk;“ Sum elvtárs gondo­san jegyez, örömmel hall az isméiő- sökrőt — 6 is Diósgyőrből jött. A Vasgyári ifjúmunkás most, min! ki­válóan tanuló kohómérnök hallgató, az egyetem padjaiban figyeli idő­sebb munkástársa, a 36 éves szakmai gyvútxyi'Wial, felbecsülhetetlen la- pasztalati kinccsel rendelkező sz[a- hánovista olvasztár előadását. Nemcsak a diákok, a professzort® is jegyeznek, Mislóczki elvtárs úgy beszél, olyan szeretettet magyaráz., annyi módszerbeli fogást, újítást so­rol fel, hogy van mit tanulni tbp kohásznek, gépésznek, diáknak, tanár­nak. Hogyan szorítottam le az adag- időt? Hogyan értem el gyorsojvasz« t&si relcordot? Hogyan csökkentettem a setejtet? Erről szól as e/őadás —* és hogy erről ken tanuiniok a jövő kohómémökevnék, azt hangsúlyozza Zorkóczi professzor is, A professzor kérdést intéz a sztaMnovisfához «« sorra firtatják a részieteket a diákok is Az előadás után kialakuló tapasz­talatcsere annyira hasznos, hogy & diákok mind kérik: folytatódjék & wunlcáselőadások sora,... I Amikor kormányunk Miskolcra he­lyezte az új Nehézipari Műszaki Egyetemet, ezzel is igyekezett le­hetővé tenni „ műszaki nevelés, a üományos kutatás és a termelés gyü­mölcsöző együttműködését. Ezt szóim gátja ez a dicséretes kezdeményesés is. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az élwníkások, újítók, szfahánovula bányászok, kohászok és gépészek aí: ipar legjobb munkásainak emtárt gyakran sorrakerülő egyetemi elő­adásai nagy mértékben hozzájárulnák •majd műszáki káderképsésünk fejlő­déséhez fmdnyánszki' Értékes kedvezményeket biztosít a szőlőtermelés! szerződés 15 táblán mutatta mejp hogyan kell jegyze- elni. Ennek eredm-nyek-open hrllsatói most már rendszeresen készítenek jegy­Szőlőtennelő községeink dolgozd parasztjai értékes előnyökhöz jutoi.ak szőlőtermő1ési szerződések megköté_ sével. Egyedül a tállyai dolgozó pa­rasztok köz8% az idén ősszel 50 ezer forint jutalmat osztottak szét szerző További hatalmas előnyt jelent, hogy a szerződést kötő dolgozó panaszt 10 százalékkal magasabb felárat kap a beadott mustért vagy borért. Qlasziiszk&n és Tállyán, Bodrogköz reszturon és Bodrogkisfaludon a dől«, désben vállalt kötelezettségeik tul'el- gozó parasztok már az elmúlt évek jesltéséért. összesen 250 ezer forintot során megismerték a szőlőléimé ési kaptak megyénk szőlőtermelő gazdái szerződések előnyeit és Így az idén is ezen a elmen. De a szőlőtermelés! szives-örömest írták alá a megái’spo. szerződéseknek sok egyéb e'őnye is dást. Ezek a községek mán 90—100 van. Mindenekelőtt a szerződést aláíró százalékig teljesítették szerződési tér-’ dolgozó paraszt kedvezményes áron, vüket. hitelben kapja a védekező 6s kötöző- Mivel a szőlőtermeiési szerződésköt anyagot, művelési e’Őleghez jut, a tések határideje december 15-én lejár,, szerződött terület u án mentesül a arra kel! törekedni, hogy lemaradt borbeadás alól. Amennyiben a vállalt községeinkben gyórsan pótolják a ; ,. lasz ot’akait ismertessék a do'goző t>a­mennyxségnél kevesebb terem, akkor raSztokka) a szerzSdéskö?és nagy elő-' a termésnek csak 80 százalékát keli uyeit, tegyenek me? mindent a szer­átadnia ződéskötési tervük te-jejtéséért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom