Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-06 / 284. szám

2

ÉSZAKMAGYARORSZÁG

Csütörtök, 1951. december S.

s

LEVELEZŐINK DISZ ALBUM 4

A& ütoélti I* fedései

PORHUNCSAK JÓZSEFNE száz levele

,4* É**akmaeiyarorB*ág leglelkesebb, leg- szorgalmasabb levelezői kosé tartozik' Sátoraljaújhelyen, az egyik b&ebieoftság elnöke. Leveleiben rendszerint árrá' ír, hogyan veszi ki részét a békéért folyó harcból és mi a feladata ebben a küzdelemben a dolgozó nőknek, az anyátcnak,, Április 14-i éveiében Őrömmel számolt be ártó’, hogy a dolgozók bi- zalmábó' az iránta meg, nyilvánuló szeretet és megbecsülés bizonysága, ként a békébizottság elnöke lett, „Sokat fogok tanú ni — Irta —> hogy a dolgozók által rdmíi.

zott nagy feladatnak eleget tehessek“.

Szavait be is váltotta' Rendszeresen tanú', igyekszik■ emelni elméleti felkészültségét'

Stagy Ürömmel vett részt levelezőinknek eréti április 80-án tartott megyei értekezletén.

— Hálás vagyok a Pártnak, hogy mint egyszerű munkásasszon',/, a megyei párlsajtó, az Rszakmagyarország le. velezöje lehetek és részt- vehelek a megyei értekezleten

Ugyani’yen lelkesedéssel és örömmel várja a Szabad Nép által megrendezendő megyei levelező konferenciát és az 19SS. február 2-án és 3-án tartandó országos konferenciát.

Porhunemáh József- né elv társ fáradhatalan. Ságéról, szorga máról, példamutató levelező munkájáról tanúskodik az a tény, hogy most írta meg szerkesztősé, günknek századik leve-, lét, amelyben a Párt 6» a Minisztertanácsnak a jegyrendszer megszüntetéséről szóló határú- zata afkdlmábó form háláját fejezi ki Rákosi elvtársnak azért a

gondoskodásért, amely, ben a dolgozóikat része, siti.

Visinszkij elvtárs

Pár is, A IASZSZ killöntudósítója jelenti:

A hármak határozal tervezete és a szovjet módosító indítványok megvizs- gá hsával íogoikozó albizottság december 4-én rendes ülést tartott. Az üés uiári nagy csoport laptudósító ké. le Visinszkij elvtársat, hogy fejtse ki a Szovjetuniónak az albizottságban tárgya l kérdésekké. kapcsolatos álláspontját. _

Visinszkij elvtárs ;l tudósítóknak kijelentette, hogy a Szovjetunió kü.dölt- ségének az albizottságban elhangzott felszólalása középpontjában az atomfegyver ©Iti fásának és e tilalom megtartása felett létesítendő nemzetközi el- anőrzésuek kérdéíe állott. Rámutatott arra. hogy a szovjet küldöttség az a., bizottságban, miként az e sö (poétikai, MTI szérk) bizottság ülésein is, sürgés!«, fogadják el a Szovjetunió ariv- uáaypjló javaslatait, hogy a közgyü és mondja ki az alom-fegyver fe'tétlen el- tiltását és a nemzetközi ellenőrzés meg- terein iáiéi

Az albizottságban fe'vetődött az a kérdés, hogy abban az esetben, ha a közgyűlés ilyen határozatot hozna, ez a határozat a megfeie ő konvenció aláírása e őtl kötc'_ezaié-e valamennyi ú la- mot. Ezzel kapcsolatban a szovjet küldöttség az albizottságban kije entet[o, o'képzelhelet'en, hogy akadjon oyan józanul gondolkodó ember, aki elfogadja,-hogy azután is. folytatódik majd az atombombák gyártása és alka mazasa, miután a közgyués már kijelentette: Az atomfegyvernek, mint az agresszió és az emberek iömoges megsemmisítése fegyverének a -kalmazása ellenkezik a népek becsületével és lelkiismeretével és összeférhetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagságával. A szovjet küldöttség az a bizottságban hangsúlyozta. hogy ha a közgyűlés kimondjn az atomfegyver ellitásái és a nemzetközi ellenőrzés meg teremtését, ügy

ennek erkölesi-po itikai ereje lesz és elegendő jogi alapot szó'gáltat arra, hogy kötelezze az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagját, amöy a közgyűlésnek erre a határozatára szavazott.

Ami pedig azt a kérdést il éti, meny* nyiben egyeztethető össze az atomfegy. «er o’tiltását és a nemzetközi ellenőrzés megteremtését kimondó közgyűlési határozat kötelező erejének eismerése azok számára, »Iák ezt a hntálro/aiot megszavazták, egy bizottságnak adóit ama megbízással, hogy készítsen elő konvenciót ebben a kérdésben, amely konvenció aláírása ntán lép hatályba — ezzel kapcsolatban az alábbiakat kép szem előtt tartani:

Az említo[t konvenciónak) azokat a rendszabályoka! kell magában foglania, ame’yek a közgyűlésnek az atomfegyver éltül ására ós a nemzetközi elenőr- zés megteremi énére vonatkozó határozatának végrehajtását biztosítják. Ennek

sajtónyilatkozata

a konvenciónak ilyenfajta gyakorlati rendszabályokat kel. tartalmaznia:

Egy ilyen konvenció kidolgozásához magától értetődően bizonyos időre van szükség, miként a konvenció által előírt ne.mze. közi ellenőrzés bevezetéséhez is- Mi amedett vagyunk, hogy az atomfegyver eltiltásának és a nemzetközi ellenőrzés megteremtésének kérdésében egyidejűleg határozzanak.

Ez a legkevésbé sem zárja ki annak szükségességét, hogy a Közgyűlés ne hozzon elvi döntést az atomfegyver eltiltásáról, szem előtt tartva, hogy ez a határozat ugyanolyan kötelező lesz az ENSz valamennyi tagjára nézve, mint a Közgyűlésnek az ENSz tagjai hozzájárulásával hozott bármely más határozata. Semilyen más értelmezés ebben a kérdésben nem helytálló. Meg kell érteni, hogy miután a Közgyűlés már eltiltotta az atomfegyvert, csak olyan emberek hivatkozhatnak arra, hogy a Közgyűlés idevágó határozatát mindaddig nem lehet érvényesnek tekinteni, amíg nem lép hatályba az atomfegyver eltiltásával kapcsolatos gyakorlati rendszabályokat tartalmazó egyezmény és amíg nem kezdi meg működését a nemzetközi ellenőrzés gépezete — akik ürügyet keresnek arra, hogy mindenképpen kitérjenek az atomfegyver eltiltása és az atombombagyárlás megszűntelése elől. Az ilyen állásponttal nem érthet egyet az, aki őszintén törekszik az atomfegyver eltiltására és e tilalom megvalósítása fölött lé.esítendő szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtésére.

Befejezésül Visinszkij hivatkozott egyes Párisban megjelenő amerikai és francia lapok jelentéseire, amelyek szerint ő állítólag nem válaszok arra a kérdésre: — Hajlandó-e a szovjet kormány országa területére nemzetközi ellenőröket beengedni nyomban azután, ahogy az atombombát eltiltották.

— Ez a jelentés — jelentette ki Visinszkij — egyáltalán nem felel meg a valóságnak. E hazugság leleplezésére elegendő elővenni a Szovjetuniónak az első bizottságban, november 24-én benyújtott módosító indítványait, amelyekben a Szovjetunió javasolja, hogy az atomfegyver eltiltását ellenőrző nemzetközi szervet nyomban a fenti konvenció megkötése után bízzák meg minden, az atomfegyvert előállító és raktározó üzem felügyeletével, az atomfegyver eltiltásáról szóló konvenció végrehajtásának ellenőrzése végett. Ezenfelül a Szovjetunió küldöttségének módosító indítványai rámutatnak a hatékony nemze.közi felügyeletre. Következésképpen szó sem lehet arról, hogy a Szovjetunió állítólag ellenzi a felügyeletet.

Ez elég ahhoz, hogy világossá váljék, mennyire elferdítik a Szovjetuniónak e kérdésben elfoglalt álláspontját az egyes francia és amerikai sajtószervek. Az a jelentés sem igaz, hogy a Szovjetunió küldő.tsége nem válaszolt arra a kérdésre, beengedik-e az ellenőrzést a Szovjetunióba, A Szovjetunió fentebb kifejtett állláspontja megadja a választ a szóban* forgó kérdésre -— jelentette ki Visinszkij,

»A természet alakítása'

Természettudományi e’öadá« vasárnap délecd t a miskolci Bóke-fi.mszlcházban

A Természettudományi Társulat helyi csoportja az I. kerületi Tanács Vb. népművelési osztályával közösen december 9-sn vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a Béke-filmszínházban előadást rendez „A természet átalakítása” címmel. Előadó: dr. Lorínczy Béla agrosomus- A természettudományi előadás keretében bemutatásra kerülnek ,A megűjho- dott föld” és „Harc az aszály ellen" című kultúrfilmek. Az előadásra a belépés díjtalan.

Anglia közölte az USA kormányával, öogy jelentékeny amerikai segi seg nőikül nem tudja végrehajtani az újrafegyverkezést programot

Anglia közölte az USA kormányával, hogy jelenlékeny amerikai segítség nélkül nem tudja végrehajtani az újrafegy- varzési programot.

A Daily Herald és a Daily Mail közlése szerint az angol kormány közölte az Amerikai Egyesüli Államok kormányával, hogy Anglia nem tudja teljesíteni a 4-700 millió fontsterlinges újra; fegyver zési programot, ha az amerikaiak nem nyújtanak jelentékeny gazdasági és katonai segítséget.

Jegyzetek a politikai gazdaságtan második anyagához

A második anyag egyik főkérdése; a munkásosztály abszolút és relatív^ elnyo- morodása a kapitalizmusban. Ez a tőkés

felhalmozás törvényszerűsége. Az amerikai imperialisták propagandája, túlszárnyalva Göbbels hazug propagandáját is, azt állí.ja, hogy a kapitalizmusban a tömegek jóléte „ha lassan is, de emelkedik’..

Ha közelebbről megvizsgáljuk ezt az „emelkedést”, láthatjuk, hogy egyedül a tőkések profilja emelkedik — még hozzá hatalmas mértékben —, ugyanakkor azonban a munkások keresete, életszínvonala állandóan csökken (abszolút — relatív elnyomorodás). Ezt mutatja a tőkés országokban lévő munka- nélküliség. Jelenleg a tőkés országokban lévő munkanélküliek száma eléri a 45 milliót s ha a család! agokat is számítjuk, akkor összesen 140 millió ember van munka nélkül és áll a éhhalál szélén (a tőkés világ minden 8-ik embere). Olaszországban minden 5 ipari munkás közül csak 3 dolgozik, 2 munka nélkül van, 5 mezőgazdasági munkás közül 2 dolgozik és 3 van munka nélkül (föld nélkül),

A munkanélküliség mellett a reálbérek is állandóan csökkennek; emelkednek az árak, de a bérek nem.

A koreai háború kirobbantása után — felhasználva a háborús hisztériát — az USÁ-ban a tőkések 24 százalékkal emelték az árakat, majd 1951 januáréban „befagyasztották" az árakat és a béreket, hogy „meggátolják” az inflációt. Hogyan haj ották ezt végre? Úgy hogy előzőleg 1950 második felében állandóan emelték az árakat, a béreket pedig nem s amikor 1951 januáréban az árak elérték a kellő magasságot, akkor az árakat és béreket egyaránt „befagyasztották”, Ez azt jelenti, hogy mos! ugyan nem emelhetik az árakat és a béreket, de a tőkések elérték céljukat, mert az árak magasan, a bérek alacsonyan vannak „befagyasztva". Hogy ki járt jól ezzel, azt mu'-atja a monopóliumok nyereségstatisztikája, amely szerint 1951 első három hónapjában a tőkések 7 milliárd dollárral több nyereséget vágtak zsebre, mint 1950 hasonló időszakában- Ez az összeg másfélmillió család egy évi megélhetési költségét fedezné és ez' mindössze néhány dagadtra, hízott tőkés rakta zsebre, három hónap alatt.

Ha az USÁ-ban végrehajtott „befagyasztással”

sxembeállítiuk Pártunk és kormányunk határozatát

azr ár- és béremelésről,'ismét megláthatjuk a . két rendszer . közötti mélyreható nagy különbségét. Országunkban az árak

emelésével egyidejűleg 15—18—21 százalékkal emelkedtek a bérek is. Bár egyes árucikkek áremelkedése nagyobb mint

21 százalék, de a különbözeiét kiegyenlíti azoknál az áruknál fennmaradó pénz- mennyiség, amelyek ára nem emelkede.t.

Az USÁ-ban a „tömegek jólétéről” beszélnek, de ha megnézzük a nemzeti jövedelem eloszlását, láthatjuk, hogy hol ez a „jólét”. A lakosság 1 százaléka (a tőkések) kapják a nemzeti jövedelem 83 százalék ál, a lakosság 99 százaléka (a dolgozók) kapják a nemzeti jövedelem 17 százalékát. Tehát ha 100 dollárt elosztanak egy tőkés és 99 munkás között, akkor a tőkés egyedül kap 83 dollárt, a 99 munkás pedig összesen 17 dollárt (személyenkint 17 centet). Hol itt a jólét? Vagy az USA vezetői azt gondolják, hogy az egy tőkés jóléte kiegyenlíti a 99 • munkás nyomorát?

Az utóbbi időben egyre gyakrabban arra kényszerülnek az imperialisták, hogy saját maguk cáfolják meg az általuk kiagyalt „jólétet". Angliában London utcáin a nyomor s az elégedetlenség ellen- súlyozására a következő szövegű plakátok jelentek meg:

„Angol polgárok! őseink cukor nélkül éltek a XIII. századig, szén nélkül a XIV. századig, nem volt vajuk a kenyérre a XV. századig, nem volt burgonyájuk a XVI századig, tea, szappan nélkül éltek a XVII. századig és nem volt gázuk, gyufájuk és villanyfényük a XIX. századig. Angol polgárok! Most mit panaszkodtok?”

De ugyanakkor, amikor ilyen beismerésekre kényszerülnek, kiagyalnak különféle „elméleteket” annak „megmagyarázására”, hogy mi okozza ezt a nyomort. Egyik ilyen kedvelt nótájuk, amelyet mindig fújnak: a ,,Malthus-féle elmélet Mai hús megállapította, hogy a „nyomorúság oka az, hogy az emberiség túlgyor- san szaporodik és nincs elég áru az ellátásukra (arról bölcsen hallgatott, hogy a válságok alatt megsemmisített árumeny- nyiség hány millió embernek lenne elegendő), a föld nem képes ennyi embert eltartani” és ezért „a háború, a pestis stb. istenáldás, amely megmenti az emberiséget az éhhaláltóT’.

Malthus elméletét — hogy a föld kevés ennyi embernek —

megcáfol jók azok az adatok,

amelyek szerint földünknek csak egyhar- madrésze van megművelve. Brazíliában ' a termőföldnek csak 1.6 százalékét művelik, Ausztráliában 1.7 százalékát, Afrikában hatalmas pusztaságok vannak, amelyeket öntözéssel termővé lehet tenni. A Szovjetunióban 1950-ben 6 millió 600 ezer hektárral nőtt a megművelt terület;

az kb. megfelel Magyarország összszántó* területének. A megvaiósítasra kerülő Davidovterv (amely 1200 km messziről

vezeti a vizet) ismét olyan hatalmas föld eriiletet tesz termővé, mint Francia - ország és Anglia területe együttesem Ezek a számok azt mutatják, hogy az emberiség éhhalálra van ítélve? Nem’ Ezek a számok azt mutatják, hogy giég sokkal több embert el tud tartani a föld, mint amennyi jelenleg él raj.a, arról nem is beszélve, hogy milyen hatalmas lehetőségek vannak a megművelt terület termésátlagának emelése terén is Megyénkben pL: a putnoki járás dolgozó parasztjai ezerben 282 vagonnal többi gabonát termeltek, mint az elmúl* övben. Ez tízezer ember egyévi kenyérét jelenti. De ez még csak a kezdei, mert ha szélest kőrisen alkalmazni fogjuk a szovjet agro- 'echnikai eliárásokat, akkor két-hároin- szorosra emelhető a termésátlag.

Ma’thus e'mé e lé |..továbbfejlesztette« az USA-ban nemrégiben megjeent „Menekvés útja“ c. könyv szerzője. Hki a nyomor okát színién a népesedésben, látja, de a háború és peelis mellet« már új módszert ajánl; a sterilizációi (nem 9ZÜ étik gyerek) és így csökken a létszám Szerinte az ilveníránvó ..létszám-« npasztásl az e'niaradotl keleti népeken (Kína. Szovjplnnió. népi demok-at’kufi országok) ke’l kezdeni, meri a túlnépe* --edósi azzal fon veget, hogy a kommá-1 nie!a gyerek-k elárasztják a vi'ágoj«. Ez a kannibál szerző csak a „kommu- m’sla“ gyerekek*öl fél de koránp’euS fáina neki a ..túlnépesedés«, ha a Szovjetunióban, Kínában s a népi demokráciákban születő gyerekek néni napfényes, bo’dog, szabad éleire hanem kuliknak kévmunkásóknak, k'-^ák- tnánvoll parasztoknak az imperialisták rabszo’gúinak szülémének.

Tucofiávol pvár»íált az ilyen

és hasonló „elméletek«»"

a halálgyárosok szolgálatában á'ló ,,í*a-» dósok“, hogy félrevezessék a népet.. Ez azonban egyk-e nehezebben sikerül nekik« mert a kapita ista országok dolgozói fe- mindjobban megértik, hogy a kapifáiz* musban a munJeanőBcniség, a szegénység, az abszolút és rejatvo elnyomom, dás egyediéi oka: a tőkés magántulajdon, a kizsákmányolás ós hogy megszüntessék az elnyomorodást. ahhoz az szükséges, hogy megszűr lessék a kapj« ta’izmust, a ti zsákmányolást és elinduljanak azon. az úton, amelyen a Szovjetunió vezeli a népi ’ demokratikus országokat

PATERA LÁSZLÓ.

700 csillés mozgalom lett Alherítelepen az 50G csillés mozgalomból

A szénbányászat első

10 hőnzpos

fe emelt érvét 94.6

száza ékra

teljes! ette. Az elvtársak tudják,

hogy a, szén enne és

lemaradása

mia'-t október 21-én

Tatabányán

bányászkonferenciát

tar ot unk.

ahol fel ár uk a lemaradás okai'és rámuVtunk a rendszabályokra me'vek a, felemeli*

érv véerehaj ásá lehe'ővé eszik"

— mondok'a Rákosi elvtárs november 30-i beszédében. A tatabányai értekezlet óta a szénbányászat november hónapban 6 száza'ékka' S0 ezer *on. nával adott több szenet, mint októberben. On'udatos bányászaink most keményen harcolnak megyénkben is az évi terv teljesítéséért s a tervlemaradás behozásáért Különösen jó eredményt ér el ezen a téren az albert'lelepi bányaüzem.

Az albertte’epi bányaüzemben a (a_ tabányai ér'ekez’er elő*'t, de még utána is november első fölében tür- ho'e'len állapo ok ura’kod' ak. November 1-i napi tervét az üzem csak 50 -százalékra telje«!''ette, A bánya dolgozói és a műszaki vezetők okkor az- mond ák hogy a tervet azért nem tudják telje-sí'eni. mert előre nem láo't nehézségek akadályoznák munkájukat, A való helyze* pedig ak volt, hogy

a sok igazolatlan műszak« mulasztás és a műszaki vezeték tervszerűtlen rrunkóia

akadá'yoz!-® az üzem tervteljesLését. Ebben az időben napon:« 160—180 volt az igazolatlan müszakmulasa ók száma.

A bányász értekezleten az albert- elepi bánya do gozói kemény bírálatban részesültek. Elha ározták, hogy megszüntetik az üzemben a lazaságot, megszilárdítják a munkafegyelme s igére et tét! ek, hogy november havi tervükén 100 száza'ékra tel jesítik. Lov Árpád, a Magyar Népköz ársasági Érdemérem arany fokozatával kxfiatcíett vájár kezdeményezésére niegin- dí'ot ák az üzemben az 500 csil'és mozgalma)-.

Mi a helyzet most Albert'elepen? Az üzem november havi tervé: 101.2 századikra teljesíreTt6. A munkafegyelem megsizi’árdífásában is jelen-'ős eredményt ért e’ az üzem, de még mindig 8—10 dolgozó hiányzik naponta igazo’a'lamil.

Hogyan ér ék «1 az albepttelepi bányaüzem dolgozói ezeket az eredményeket?

Amikor Loy Árpád «’indította az 500 csibés mozgalmat, átszervez)1 ék ■'■'csoper-osífn-ták az egész frontfej- fésí*. Az eddig kis csoportokban dol- nozókfu* egv brigádba vonták össze. A száBí-ás gvor« és zavartalan mencó' azzal biztosi*ották, hogy a dolgozók hrioédor alakr‘oft»k. ame’y fele’fis n • zál'í' ásévt és karbantart ja a számító berendezéseket. Ezen a *éren máris komoly javulás ‘apaazTalható. A szá’- li'ás meggvorsu’t és az ürescsille el- ’ótás biztosítva van.. A Rzá1’í'ás dolvo- -é; kiküszöböl'"ék az addig gyakran eWnrdn’ó üzerrtzavaroka't.

Nemcsak ez a . -titka“ a jó eredmá- nveknek. Azokat- elsősorban a dolgozók odaadó lelke« munkáiéban kell keresni. Az 500 esi’lés mozga’om kere. "ében a, dolgozók célul tűzték ki, hogy

méa több szenei terme'nelf.

Á pártszervezet és a szakszervezet

népnevelői ismer-etrék az 500 esi'lés mozga’om nagy jelem-őségét. Ennek köszönherő hogy a dolgo-zék már a mozgalom első napjaiban egymással veté’kedve azon igyekeztek. Uogv megszerezzék a legjobb csapat“ című versenyzászló*, me’vet a Pár- ajándékozót* az 500 csillés mozgalomban loniobb eredmény* elérő brigádnak. November 5-én Tau«ek Tános front, mester brigádia jó munkájává’ elsőnek szprez‘e meg a vándorzász’ó*. A bri—ád tagjai nagy örömmel és 'elke- sedósse7 do!goz‘ak. fovább fokozták eljesítményüket. A vándorrá«-/'lift zon ban másodszor már Nagy .Tózsef csapata nyerte eb amely 508 csB’e szenet adiyt*. egy műszak alatt népgazdaságunknak. Ok sem örülhettek so« káig, mert id. Varga János csapata 638 csille szén termelésével elhódí- cö.- ta a versenyzá'z’ót. Ez a szép telje- sí'mény a*z albert»'elepi dolgozók bűsz^ kp.sége. Mindenkinek örömmé1 , újságolják hogy most már a műszakon« kin‘5 700 csilléért folyik a verseny« Az 500-as mozgalmon belü’ kibowake. zofc* a dolgozók lelkes versenv'endüle^. te amely bebizonyíto’ta hogv a terv reális és nemcsak teljeskhető hanem» ‘ú’ is szárnyalható. Azok a dolgozók,, akik idáig ké elked-ek most maguk is meggyőződtek errőb Számos kiemel' kedő -eljesítmény bizonví‘ia ezt. Tring Lajos 147. Szentkút; Tivadar 1?R Szabó Is-ván 126 Jarkel László 123 százalékra te'jos-i'etze Rákosi elv« "ársnak tét.' felaján’ását és november 27-én már befejezték Sz álin elvtár«* s'zii’etésnapjának -tiszteletére -tett vállalásaikat,

Lov Árpád az 500 csillés mozaolom e'indítóia elmondja i

nagyon büszke arra, hogy az albert le*» lepi bányaüzemben ilyen szép eredmények születtek. Üzemünk — mondja — ápri istól novemberig egyetlen egyszer sem le jesíjelle tervét 100 százalékra. Mi. a'bertlelepi dolgozók mindig iát“ tünk éa bíztunk abban, hogy kiküszöböljük hibánkat és egyszer példaképül ál ítan-ak minkéi! a Sznhavö'gyi Szénbányák minden üzemének dolgozója elé. Ezt el ;s érlük Az üzemek közti versen vb-n az első helyen ál unk.

Nem bízzuk el magunkat, söi sá eredmények további jő munkára serken lenek. Mindnyájan (udjuk. hogy még nagyon sok szénnel vagyunk «dósai népgazdaságunknak s ezl az adósságot rövid időn belül szeretnénk törleszteni

Az alberi telepi bányaüzem dolgozói be. bizonvíioflák. hogy Pártunk mindig számíthat az öniudatos bányász dolgozók *-a, akik a szón csaták újabb ás újabb győzelmeivel bizónyi-ják be; hogy méltók a Párt és a dolgozó mSfí bizalmára