Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-05 / 283. szám

(---------------------------------------------------------------> Étjen a Sztálini Alkotmány 15. évfordulója! V _______________________) AZ M DP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam 283. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1951 december 5, szerda A Megyei Pártbizottság felhívása megyénk dolgozóihoz: Maradéktalanul, minden részletében teljesítsük ezévi tervünket! Gyárfás János elvtárs megbeszélést tartott megyénk 18 legnagyobb üzemének vezetőivel DZSAMBUL: A SZTÁLINI ALKOTMÁNY atom, te szállj jel a falvak fölé, ^ halljátok, puszták, Dzsambult, a dalost, Sok törvényt ismertem, mióta élek, sok hát görnyedt meg törvények miatt sok szemből hullt könny törvények miatt, s a homlokokon mély ráncok vonultak. Törvénye Allahnak meg Abláj kánnak, és törvénye a véres Miklós cárnak, törvény, mely elhurcolta gyermekünket, törvény, mely semmiért halállal büntet mely lányaink árulta, mint a barmot, a falcainkat elszegényítette, a gazdagokat megkövérítette, s igájukat a nép nyakára tette. Ilyen törvény alatt kedvére jár a jogtalanság, éhínség, halál, r^aiom, te szállj fel a falvak fölé, L' halljátok, puszták, Dzsambult, a dalost, Ma kicsi lábnyom — holnap széles út, kis forrás vize a tengerbe jut, kemény ércből lesz hajlékony acél, a nép lesz bölcsebb, ha a bölcs beszél. Boldog életből gyermekek születnek, kik mindenkinél boldogabbak lesznek, s a dal, mely velük együtt születik, a kolhoz szépségével megtelik. ^sendülj jel, lant, a kolhozok felett, halljátok, puszták, Dzsambul énekét!. Hallgasd, Kasztek, Kaszkelen, Karakón, a nagy szovjet törvényről szól dalom. Törvény, amelyből boldogság jakad, mely termővé tesz puszta tájakat, törvény, melytől dalos szívünk kigyúl, törvény, melytől az ifjúság virul, törvény, mely a vadon természetet a dolgos néppel hódíttatja meg. Törvény, mely szabad hősöknek mutat nagy tetteik felé merész utat, törvény, amely népünknek ünnepért dicsőséget hoz művésznőnk fejére. Törvény, mely szerint a falvak jia fölmegy a város iskoláiba. „ Törvény, mely minket egyenlő jogon testvér-népek koszorújába fon. fiaira, dalosok, dagadton dalotok árja, dalt_ zengve a Sztálini Alkotmányra, a népgyűlésbe is dalok vigyék hírül nagy népek testvéri frigyét, ■ zengjétek virágzó hazánkról a dalt, zengjétek a munkát, harcot, diadalt, s kit szívükbe zárták az embermilliók, Sztálint — a gondos apát, a bölcset, a jót. A SZTÁLINI ALKOTMÁNY — A BLKEHARC ZÁSZLAJA A Sztálini Alkotni (íny Napja mindig «t Szovjetunió egyik legöröm teljesebb népi ünnepei közé tartozik. E<, a nap a szocializmus építésében elért történelmi gyözemek ünnepe, de ugyanakkor a bábéért, a demokráciáért, a szocializ­musért harco’ó haladó emberiség ün. nope is. Ezen a nagy ünnepen a szovjet nép fennhangon hirdeti: , .Éljen a nagy Sztálin, a Szovjetunió Alkotmányának megteremtője!“ A Sztálini Alkotmány egyszerű és tömör nye ven beszól a szocialista tár. Sada'om politikai és gazdasági alapjai­ról az állam berendezéséről és-feMpíté- séről, a szovjet polgárok jogairól és kö­telességeiről Visszatükrözi az első pzo- •nalisfa államnak: a munkások és pa­rasztok áramának csodálatos képét — Arra mutat; mint Sztálin e’vlárs mon­dotta, hogy a Szovjetunióban olyan *ár- «odaírni rend jött létre, amely a dolgo­zók javát, hasznát szo’gálja. A IVaaty Októberi Szocia'ista For­radalomtól 1936-ig, á Sztálini Alkot­mány elfogadásáig, a szovjet állam óriási utat tett meg. Mind szoeiáis mind pedig gazdasági síkon mé yrehaió változások! mentek végbe az egész or­szágban. 1936-ra a népgazdaság vala- • menny; területén felszámolták n kapita. lizmust s az ipa'r és „ mezőgazdaság előtt a gyórsiramű fejlődés beláthatat­lan távlatai nyíltak meg. Nagyszerű ás megeáfo'hatatlan lény: is SzfáHni Alkotmány lerögzíti, hogy n szocialista rendszer teljes győzelmet ara­tott a szovjet hozóban. Ugyanakkor mélyreható változások következtek be ? szovjet társadalom osztá’vszerkezelében je Többszörösen megsokszorozódott n Szovjetunió gazdasága és ereje, fe vi­rágzott a szocialista kultúra és szün-e- leniil nő a nép anyagi jóléte. „A gazda­sági építés területén ez év első tíz hó­napja alatt végzett munkánk eredmé­nyei azt mutatják, hogy az 1951-es nép- gazdasági tervet te'jesífjiik és túltelje­sítjük. Az ipari termelés a múlt évihez viszonyítva több mint IS százalékká' emelkedik és kétszerese lesz a háború- előtti. 1940, évinek“ — állapította meg Berija elvtárs az Októberi Forradalom 34. évfordulója alkalmával mondott be­szédében. Nem csoda, ha ilyen gyors­iramú fejlődés mel ett a szovjet embe­rek, összehasonlítva saját életüket a kapitalista országok népeinek életével, jogos büszkeséggel ünaeplik meg a Sztálini Alkotmány Napját, mert hiszen saját szemükkel látják a szocialista rendszer hallal an fölényét a kapitalista rendszer fölött. 4 Szovjetunió Alkotmánya arról tanúskodik, hogy amirő] a dolgozók mii iói álmodlak — és álmodnak ma is a kapitalista országokban —, a világ egyhatodán: a szocializmus országában már megvalósult. De tanúskodik; arról is — és ezt a népi demokráciák példája is bizonyltja —. hogy ami a Szovjetunió­ban mór megva'ósult, teljes mértékben megvalósítható már országokban is. A Szovjetunió Alkotmánya a népi demo­kratikus országok dolgozói számára, to­vábbá a kapitalista, a gyarmati és függő országok népei számára cselekvési pro­gramot jelent, amely megmutatja az utat a békéért, a szabadságért és a szo- cia izmus győzelméért folytatott har­cukban, „A Világon az e]mult év folyamán még élesebben elhatárolódott a ké! pó­lus, a kél vonzási központ“ —mondotta Berija evtárs említett beszédében — Egy-felő] a szocializmus és a demo- ráeia Szovjetunió vezette tábora, más­felől az imperializmusnak az Amerikai Egyesült A'lamok vezette tábora. A ’ ‘ 'leződöt t nemzetközi helyzetben tc- há* felmérhetetlenül megnőtt a Sztálini A Megyei Pártbizottság értekez­letre hív-a össze a megye 18 legna­gyobb üzemének párt i kárai-, sz. k_ szerveze i titkárait vállalatvezetői*, a megye tömegszervezetelnek ti-ká­rait, hogy megtárgyalják az 1951. évi ’ terv teljesítésének, túlteljesíté­sének kérdéseit. Gyárfás János elv­társ, a Megyei Pár-bizottság má­sod’ í kára tartott beszámolót. — Három hét választ el bennünket az év végétől. Ez nem sok idő, de ha figye­lembe vesszük Pártunk, Rákosi elvtárs segítségét, ha ezt a segítséget felhasznál­juk és forradalmi harcos lendületet _ vi­szünk a termelésbe, tervünket teljesíteni tudjuk, mert tervünk reális. A termelés vezérkara, — az elvtársak, akik most itt összegyűltek, — jól tudják, mi ez a se­gítség. A tatabányai bányászértekezlet például, ahol Rákosi elvtárs tanácsot adott arra, hogyan kell a párttitkámak, a válalatvezetőnek, a szakszervezeti tit­kárnak dolgoznia a bányaüzemi termelés emeléséért. Az országos kohászati érte­kezleten Gerő elvtárs adott értékes útmu­tatásokat, a Diósgyőrött megtartott orszá­gos hengerészértekezlet a szovjet gyors- hengerlési módszer széleskörű alkalmazá­sára mutatott utat. Itt van és a legjelen­tősebb Pártunk Központi Vezetőségének és a Minisztertanácsnak november 30-i határozata, Rákosi elvtárs hatalmas jelentőségű beszéde, amelyben beje­lentette a jegyrendszer megszünteté­sét, az árak és a bérek rendezését, a mezőgazdasági termények forgal­mának felszabadítását. Ez népi de­mokráciánk újabb nagy győzelmét jelenti. A határozatot, s Rákosi elvtárs beszédé- szerte a megyéin nagy lelkesedéssel és helyesléssel fogadtak a dolgozók. Fokozzuk eddig elért eredményeinket Pártunk, Rákosi elvtárs útmutatása számunkra — törvény. Elsősorban a ter­melés Vezérkarának kell következetesen harcolnia a rendszabályok valóraváltásá- ért. A párttitkárnak, a vállalatvezetőnek kell az első népnevelőnek lennie. Az elvtársak a termelés első vonalában vezetik a harcot tervünk győzelméért. A vezérkarnak tudnia kell, hogy nem csu­pán a decemberi eredmények függnek a legközelebbi hétek munkájától, hanem íz egész évi terv teljesítése. Ez a termelési csata legdöntőbb üt­közete. Most dől el, hogy nyereség­gel, vagy adóssággal kezdünk-e neki következő évi tervünknek. Vizsgázunk Pártunk, dolgozó népünk előtt. Tervünk teljesítése, vagy nem tel­jesítése nem csak belső politikai* kérdés, hanem a békeharc erősítésének kérdése is. Hogy jól megoldhassuk feladatainkat, nan, mint nap forduljunk a kommunis­tákhoz és a becsületes pártonkíviili dol­gozókhoz, akik a felszabadulás előtt -és után számtalanszor bebizonyították: hü krltonái, követői Pártunknak. Pártunk II. Kongresszusának határoza­ta nyomán már eddig is komoly ered­ményeket értünk el. A Diósgyőri Szénbányák november havi tervüket túlteljesítették. A Gépgyár többszörös élüzem, az Ózdi Kohászat első és második negyedévi tervét 100 százalékon felül teljesí­tette, fejlődés van a Diósgyőri Ko­hászatnál, a miskolci Üveggyárban és az építőiparban is. A mi megyénk dolgozói nem elégszenek meg azzal, hogy általában teljesítsük a tervet. Azt kívánják, tűzzük magunk elé: minden inarág, minden üzem. min­den műhely részleteiben is maradék1 ala­pul teljesítse a tervet. Úgy irányítsuk •ehát a harcot, ho<rv minden üzem. mű­hely adósság nélkül kezdie a következő 'vet. Ehhez elsősorban az kell, hogy meg­szilárdítsuk a munkafegyelmet. A tata­bányai tanácskozás óta a mi megyénk­ben is van már eredmény ezen a téren. Szénbányáinkban az igazolatlan müszdlcok szánul 3464-el kevesebb, mint októberben volt. Ez 43.307 tonna szenet jelentett. Megyénk kommunistái mulassanak pél­damutató magatartást a munkafegye­lemben, annak megszilárdításában. Több élenjáró dolgozót említett ez­után Gyárfás elvtárs, mint Szopd Ist­ván 'diósgyőri sztahánovistát, aki 205 száza ókra, Dobik István drót gyári szlahánovista esztergályost, aki 129 százalékra teljesíti napi tervét. Vagy Konyha János bányászt, aki 1952, évi. augusztusi térvén dolgozik. Kereke» András, Kovács Gyula 1952. évi má­jusi tervénél tart. A siker feltétele: még szilárdabb műnkafegyelemi A sikerhez még jobb munkafegye­lemre van szükség üzemeinkben. Külö­nösen, ha meggondoljuk azt, amire Eákosj divtára ia figyelmeztetett ben­nünket, hogy „decemberben 7 ünnep, nap van és csak 24 munkanap Emiatt fokozni krf.1 a munkatempót és arra kell irányt venni, hogy az eddigi lemaradá­sunkat necsaki behozzuk, hanem az év végére tervünket tú] is teljesítsük“. A munkafegyelem megszilárdítása, a tervért vaó lelkesedés, a munka jobb megszervezése lehetővé teszi, hogy tel­jes erővel bekapcsoljuk a küzdelembe leemelésünk motorját: a szocialista munka versenyt. Felhívjuk sztahánovijYálnkat, Járja­nak elől a terv számainak megdöntő, sében, a terv túlteljesítésében, mun­kamódszerük etterjesz‘ósévoa Járjanak e'ől a sztahánovisíták számának nőve. lésében. Felhívjuk bányászatukat, akik no­vember 7-i hősies munkájukkal példát mutat‘ak megyénk valamennyi dolgo­zójának, hogy további nagy eredmé­nyeket elérve még Jobban biztosítsák az ország üzemeinek a közlekedésnek. városainknak, faivatnknak zavart als» széneilátásáit. Felhívjuk kohóftzemednk dolgozóig hogy még jobb, még több vassal, acél* lal segítsék elő terveink teljesítését. Felhívjuk építőipari és üveggyár! dolgozóinkat, hogy a határidő pontos betar' ásával, a gépek jő kihasználásá­val biztosítsák új gyáraink, középül«., teink ás lakóházaink időbeni felépíté. sét. A Borsodmegyei Pártbizottság azzal a felhívással fordul megyénk minden pár1 szervezetéhez, minden kommunis-, tájához, minden munkáshoz, mérnöke hoz, technikushoz főaknászhoz ak. nászhoz, minden més’erhez é3 brigidve» zetőhöz, minden sztahánovis'ához és 6’munkáshoz, minden dolgozóhoz, hogy az egész országnak példát muta va^ szere'ett vezérünknek Rákosi elv1 árá­nak tett Igére'tikot maradék- aianui teljesl-sék mint szem kö*e'osséget —• a hékefront magyarországi szakaszá­nak megszilárdítása érdekében. Gyárfás elvtirs beszámolója «táa igen értékes, széleskörű vi-a alakul; ki, több vál'alás hangzott el. Erről lapunk esü'öríöki számában számo­lunk be. Hetven angol páncél kocsi gyilkos támadást intézett Szuez határában az egyiptomi rendőrség ellen Hétfőn a Szuezi-csato'rna övezetében tariózkodó angol csapatok az nngo- egyjplomi szerződés fe'lnondása óta legsúlyosabb provokációs támadásukat in I ózták a csatomaövezetben szolgála­tot teljesílö egyiptomi -rendőrség ellen Az augol csapalok támadásából az egyiptomi kormány hivatalos jelentést adóit ki. A jelentés szerint a súlyos össze tűzés úgy kezdődött, hogy pán­célkocsikkal megerösíiett an go’ katonai rendőrosztagok tüzet nyitottak egy egyiptomi rendőröket szállító teher­autóra; A hivatalos jelenlés szerint az összecsapás során 29 egyiptomi és ango1 halt meg. A sebesüllek száma 80. Az angoloktól provokált összeess,-' pás három óra hosszat tftrfott. Az an­gol támadás a Szuezból Kairóba vezető úton történt, közvetlenül Szuez város halárában. A szuezi kormányzó jelen­tése megállapítja; hogy a támadásban 70 angol páncélkocsi vett részt. Az egyiptomi hazafiak megszervezik önvédelmüket az angol megszállókkal szemben V Korionov, a Pravda nemzelköz; szem’eirója az egyiptomi helyzettel foglalkozva a többi közön ezeket írja: — Az angol kormány az Egyesült Államok kormányának nyi’t támogatá- savai Egyiptomban szélesíti agresszív cselekedeteinek méreteit. A Szuezi csa­torna övezel ében hemzsegnek az an­gol csapátok. Egyiptomnak ezt a 'ét- fon-tosságú területét gyakor'atilag el­vágták az. országtól. Sajtójelenlések szerint újabb angol csapatokat dob­nak át a csatorna övezetébe. Egyiptom felségvizeire jelentős számú angol ha. dihajőt vezényeltek Az angol csapa­tok a megszállott területeken önkényes, kednek és erőszakoskodnak a békés pol­gári lakossággal. Az angol imperialisták gyalázatos terűéi mély felháborodást keltenek az egyiptomi lakosság minden rétegében. Az egyiptomi hazafiak fegyveres ön. védo’mi alakulatokat szerveznek a megszál'ők elleni védekezésre. A: Szuezi csatorna övezetében az egyip­tomi munkások tízezrei szüntették' be a munkát. A kikö'őtnunkások meg­ragadják az angol hajók kirakásá-r. A kereskedők bojkott-tálják az angol vá_. sárlőkat. Szudánban növekszik a mozgalom a Nilus-völgyének egyesítéséért és az angol csapatok kivonásáért, A nilus- parti városokban é*s tdepii'éseken min­denütt: hallható a követelés: „Az an­golok takarodjanak országunkból! IA a középkeleti parancsnoksággal*“ Az egyiptomi béke- és függetlenségi mozgalom erősödése — Srja befejezé­sül Korionov — arról tanúskodik, hogy növekszik a közép- és közelkeleti né. pék nemzeiti öntudata. Ez országok nép-ömegei egyre *evékenyobb szere­pet játszanak a béke erőinek harcában az angol-amerikai imperialisták hábo. rus készülődései eltelj Alkotmány szelleméből fakadt törté­nelmi győzelmek jelentősége, „Kormányunk politikájának, külpo­litikájának alapja n béke eszméje“ -~ mondotta Sztálin e’vlárs a Bolsevik T>á'r| XTV kongresszusán A Sztálini Alkotmány zászlója alatt a Szovjet­unió következetesen harcol a háború elhá-ításáért és a béke megőrzéséért; az ENSz minden ü'ésén. a Biztonsági Tanács ülésein, a Külügyminiszterek ♦ Tanácsának ülésszakain leleplezi a háborús uszílók terveit és konkrét ja­vaslatokat tesz a béke biztosítása ér­dekében, önzcl’eniil védelmezi a népek jogait és szuverénitását 4 hőholnhnT étén haladó Szovjet­unió Sztálini Alkotmánya hatalmad er­kölcsi eró és reális támasz az egész haladó emberiség számára n békéért, a szocializmusért; az imperializmus ellen folyó harcában. A szovjet nép számta­lan esetben bebizonyította, hogy a Bolsevik Párt és Sztálin e vtárs irá­nyításával hatalmas férfiatokat képes megoldani A Sztálini Alkotmány zász­laja alatt a Szovjetunió do gozői óriási utat lettek meg és világtörténelmi győ­zelmeket arattak. Ez ala't a zászló alatt, amelvet a nagv Sztálin emel magasra; a szovjet nép biztosan halad e'őre a kommunizmus felé. ÉSMMRORSZ/ffi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom