Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-04 / 282. szám

*■ '* J­] WA kapitalista államokban no a munkanélküliség... csökken a dolgozók életszínvonala... C, Az sMirsa.lt hasonllsák össze < tfini«....riMTTOTT.iim.wwrMfrtwnmm.r! .... a, mi bátor és magabiztos lépésün­ket azzal a helyzettel, ami tő.fink t lu-i—■■ rr ............. ..... ...................■v-rn— ..... . nyugatra, az amerikai Marshall- segéy . áldásait" oly hosszú ősz on­dók ót® élvező nagytőkés országok­ban van." (Rákosi elvtárs beszédéből-) Rákom elvtárs beszédében ezt a hely­zetet több adatlal 8 a nyugati kapita­lista sajtó cikkeibő. veit részletekkel lvi ágitól la meg. Erről a helyzetről be­szélnek az alábbi számadatok is. Magában az Egyesüli Államokban is & ‘akösság adójának összege — az óriási znérélü fegyvérkezé3 mialt — 1951—52- ben 63 milliárd dollárra emekedett az 1950—31. évi 45 milliárdda] szemben. Ezen beül a kisfizetésű emberek adója többszörösére nőit, a nagyjövedelműe'.ió ■viszont felére csökkenj A második vi­lágháború elölt az adók a munkások fizetésének 10 százalékát nyelték e', most már 40 százalékát teszik ki. A kongresszus áia! nemrégiben bevezetett új adók a munkabér felét viszik el. Az Egyesült Államokban az 1951 má­sodik negyedében a kiskereskedelmi árak hivatalos adatok szerint is 10 szá­zaikkal magasabbak voltak, mint egy esztendővel azelőtt. A lakosság nem képes ntőlérni az árak emelkedését. Erre mutat a&, hogy a használ»li cikkek eladása az amerikai %kosság körében az óv második negye­dében az e'sőliöz képest 17.5 százalék­kal, a búlorok és lakberendezési tár­gyaké több mint 25 százalékkal csök­kent. Az eladatlan árucikkek összmeny- nyiségét az Egyesü t A1 amokban 1950 közepén 54.2 milliárdra, 1951 közepén 71.4 milliárd dollárra becsű tók. A ka­pitalista országokban a do gozókra néz­ve kntasztrőfális módon elérlőktc enodik a pénz_ Az Egyesült Államokban a do;- ár vásárlóképessége » háború e'őtfi időkhöz hasonlítva csaknem felérő e'elt. Franciaországban a frank vásárlóerője huszonötödére csökkent. Olaszországban 1951 eéjén ötvenkétezer annyi pénz­jegy volt forga'ombam, mint a háború előtt. Franciországban az utóbbi fé'lév alatt a hentesáruk kiskereskedelmi ára 45 Százalékkal, az étolajé 36 száza ókkal, a gyümölcsó 29 százalékká1, a gyapjuru- háké 25 százalékkal eme.kérlelt. Egy francia munkás átlagos keresete mini­mális létfenntartási szükségleteinek még 50 százalékát sem fedezi Olaszországban a háború eőtti szín­vonalhoz viszonyítva a hús ára 70-szero- sére, a tejé 60 szorosára, a zsíré 45-szö- rősére, a sajtó és vajé 75-s7Örösére emel­kedett. Az olasz munkás átlagos havi bére létminimuma egynegyedrészét fe­dezi Mindezek az adatok aláhúzzák Rákosi elvtárs megá 'npitásál a kapitalista álla- metrói: nő a m*infsané!kuiscgt a gazdasági bizonytalanság és osökken a dolgozó tömegele életszínvonala“ Szép jövedelemhez futottak az öntudatos karcsai dolgozó parasztok, akik szabadon értékesítik kukorica-, árpa-, burgonyateleslegüket „Az árpa és a zab forgalmi kor­látozását is fel kell függesz eni az új ara á3ig, június SO.lg. A kuko­rica for ga. mát azonnal fel keli sza­badítani azokra a községekre, járá­sokra és megyékre amelyek beadási tervüket 100 száza ékra teljesítet. lék." (Rákosi elvtárs Ítészedéből ) Messze hallatszik a szekerek zörgé. se. A kora hajnali órákban árpával, kukoricával megrakott szekérsor ha-nr-m el s közsé-e- Szab-’n'" era viszik terményfeleslegüket a karcsai do’goző parasz'ok. Korcsának meg van a szabadpiaci ér'ékesí'ésl joea kukoricára is hiszen ezen a téren begyűjtési előírását 113 arázu'ékra eljesí e te. Kenyérgaboná. bél 104. burgonyábő1 113. 'éjből — a múlt hónapban — 100 százalékos a *■ prvt o’-iocí' ló« e. Hálásan beszédnek a karcsai dolgo. zó parasztok arról, milyen 'AI jártak, hogy kővették a Párt. a kommunisták Ú,iru,'»iós8't, A népnevelők jó munkát végeztek, megmagyarázták, milyen előnyei van­nak a korai ve'ésnek a jó növényápo­lásnak, az új termelési módszerek al- ka'mazásának Burgonyából 60, cu­korrépából 120. kukoricából több minit 30 mázsa volit a holdankinti átlagter­més. Volt miből — számos do'gozö pa­raszt beadási e'öíriíra ma-as ú1, el. jesítésével fejezte ki háláját d Párt, népi államunk iránit. Ennek sem ma­rad e' a ju' alma. Hetik Géz.i aki 650 ~r/ rrJéb-'l tp’tecíto“e b1—' — ’ "6 forint, Horváth Imre 200. Kerekes Ber a an és Bénvei Ferenc 100—100 forint jutalomban • részesült, Horváth Imre 10 holdas középpa­raszt felesleges terményének eladáséból a piacon már 2000 (o»'**ei éru’t. Kerti Horvá'h Sándor 8 holdas dol­gozó paraszt 7 mázsa kukoricát és ár. pá; vitt a szabadpiacra, szintén szép összegű pénzzel 'ér- haza. Szabó Sán­dor 6 holdas dolgozó parasz- amellett, hogy nagyobbmennyiségü burgonyát adott el a piacon e’őírásán fc'iil C. jegyre még 10 mázsá- adom be. Á község dolgozói megér* et' ék azt is hogy pontos adófizetéssel kel] hoz- zá-ándniok a fain még szebb lövőjé­nek építéséhez: — az évi adéfize'ési előírás- Karosa már 100 százalékra 'eljesl'ctte. Mindez bizonysága annak, hogy a helyi pár'szervezet és tanács jó mun- ká' végez, gondos támogarást kap a Járási Párbizo"ságtó , i'letve a járá­si tanácstól. Munkájukban azonban még vannak — nem is kis — hiányos, ságok. A számok az- muta'ják. hogy tojásból 67. szénából 82. baromfiból 47 százalékra teljesítették még csak nács hogy 160 há'ra'ékoe előírási® feiernd e illetve kivédte a ktártéríj 'test. Gondoskodni kell azonban, hogy ezeket az összegeket be is haitsák Tartsák szem előtt a beevüitétí munka mogjaví árára nemcsak kS csan, de mindenü t megyénkban a*t .» útmutatást. ame’yet Rákosi elv: ára SOri ülésS^51111 VeZ° ÖSég ******* Boigozó paraszságunk, a tan^gok Pártunk szervezetei és a begyűjtést végző A1 ami szervek legyenek tud*. b°ffy a terménvbeadá* mJ^vLj0 “ene‘é Ö1 jelen'ékeny mértékben hogy az Itt J avasd t ima szabályok simán legyenek végrehajt- ha ók ha/ásuk gyorsan mn a kozzék eredményük tartós és szilárd legyen. Minden lazaság ős hanyagság e téren smyos kárt okoz és ezért megfeleld eré.lyei keli vele szemben fellépni Az áramnol^Ari '’ö'e'"T r-' teljesítő gazdák, dolgozó parasat&á^ gunk tü’nyomó többsége egyenesen megköveteli tőlünk hogy ezen a tá­ron teremtsünk végTe rendet hogy rondoskodjunk az igazi köztehervise­lésről és ne engedjük meg, hogy egy kapzsi önző törpe kisebbség orezág- épt'ősünkhöz va'ő köteles hozzájárulás helye t. spekulációjával fevv'e'meze't- lensé vével és nem egyszer tudatos él-- lenséges szándékkal kárt okozzon vagy megkísérelje aláásni szilárd alapjainkat. Kurucz Gézáné ötgyermekes anya számolásának eredmenye A bérek és fizetések feleme ésé„ vei ellensúlyozzuk azt az á.eme. lés- ame.yet a speku ációs áru­felvásárlás kivédésére .é reho­oivtárs beszéüé­zudk." (Rákosi bau Kuruc: Gézán«, a miskolci Tizeskon­vii-utcai V. bőrhöz lakója maga elé terített újság előtt ül, kezében ceruza s egy papiroson számolgat. Számolja, mit jelent maga, férje és öt gyermeke el látási költsége szempontjából a Párt Központi Veze.őségének és a Miniszter- tanácsnak' á jegyrendszer megszüntetésé­ről, az ár- és bérrendezésről és a mező­gazdasági cikkek forgalmának felszaba­dításáról szóló rendeleté. Felajánlom: segítek a számításban. — Jó, hogy jön, elvtárs mondja Kuruczné, — Pontos akarok lenni, meri tudni akarom, hogy ds lesz ezután. Együtt számolunk• Kellett naponta 2 kg kenyér, amit je.gyre kaptunk 1.60 forintos áron. Te­hát napi 3 20 jorinttal számolva egy hónapra 96 forint. Vettünk ezenkívül 6 kg szabad kenyeret, ami 15.60 forint­ba került. A mostani magasabb ár mel­lett a 66 kg kenyér ára 73-20 forint többletkiadást jelent. Havonta 9.20 kg lisztet kaptunk jegyre. Ezt most Idlónkint 2 forinttal drágábban vesszük> ez 18.40 forint több­let havonta. Viszont 4 kg szabadlisztel is kelle. t tennem kg-onkint 5.20 forint­ért, ezt most 4-60 jorintért kapom, tehát lejön egy hónapban 2.40 forint. Cukor: havi '0.75 kg jegyes kristály­cukor — 34.20 forint. Most ezt 29-90 forinttal drágábban kapom. De kellett 2 kg szabadcukrot is vennem 21 forint­ért, most ez csak 22.40 lesz, tehát 1.60 forinttal kevesebb, A jegyre járó zsírt 27-20 forintért vettem ki, most 32-30 forinttal emelke­dik ez az összeg. De kellett legalább 1 kg zsírt vennem szabadpiacon, ami legutóbb 65 forint, volt. Ezt most 35 fo­rintért kapom meg, tehát lemegy 30 forint a kiadásból. Az olajnál a régi jegyes ár és a mostani új ár szerint a mi családunknál havi 45 forint az emel­kedés. A húsnál az eddigi jegyes járandósá­got felerészben marhahúsra, felerészben sertéshúsra számítva, 73.17 forintot tesz ki az emelkedés. A vajnál 18 forintot- Bonyolultabb a tej kiszámítása. Ed­dig az öt gyerek naponta másfél liter tejet kapott jegyre. Naponta 2 forintba került. Ez egy hónapban —- 26 napot számítunk, hisz vasárnap nem adtak — 52 forint volt. Most a két 6 éven aluli gyermek kap 4—4 decit 1.50 forintos áron, azaz napi 1-20 forintért, ami 26 napra 31-20 forintba kerül. Hét decit keU, pótolni — hogy ismét meg legyen a napi másfél liter — 26 napon keresz- 'id 3 forintos tejjel. Ez naponta 2.10 forint, 26 napra 5460 forint. Összesen tehát 85.80 forint. Ez az eddigi havi 52 forinttal szemben 33-80 forint többlet­kiadást jelént. Na, rnott adjuk össze az ereámér nyékét! Több'et* Le: Kenyér 73.20 _ Liszt 18.40 2.46 Cukor 29 90 1.6C Zsír 32.30 30.— Olaj 45.— — Hús 73.17 — Vaj 18.— — Tej 33-80 — Összesen: 323.77 34.— Ha a többletből levonjuk az árcsök­kenéseket, marad Összes többletkiadás 289-77 forint, mondjuk kereken 290 fo­rint. — Lássuk most már, hogyan egyen­líti ezt ki a fizetés és a családi pótlék emelése — mondja Kuruczné. És ki­számítja: Férjem fizetése 1000 volt, ez emel­kedik 21 százalékkal, azaz 210 forint­tal. A családi pótlék 5 gyermek után 130 forint volt, ezután 300 forint lesz. Az emelkedés tehát 170 forint. Az ösz- szes járandóság emelés együttesen 380 forint. . — Marad tehát havonta még 90 fo­rintunk egyéb cikkek áremelkedésének a fedezesere. Pártunk, kormányunk azonban itt is gondolt a sokgyermekes családokra, amikor úgy rendelkezett hogy „a gyermekruházati és gyermek- kőtötlárú konfekcionált cikkek árát vál­tozatlanul kell hagyni — olvassuk az újságból a határozat megfelelő részét. — Ha az ember pontos számadást vé­gez, akkor látja, hogy a fizetés mértéke valóban arra szolgál, hogy ellensúlyozza az áremelést, amint azt Rákosi elvtárs mondotta — fűzi hozzá Kurucz Gézáné. örülök ennek a bölcs és nagyjelentő­ségű intézkedésnek, amely véget vet t spekulánsok garázdálkodásának és meg­könnyíti számunkra, háziasszonyok szá­mára az eddig bonyodalmas beszerzést Biztos vagyok benne, hogy hamarosan érezni fogjuk további előnyeit, de raj­tunk és az egész ország dolgozóin múlik, hogy ez mihamarább bekövetkez­zék. A magam részéről csak azt java­solhatom, asszonytársaimnak, — és fo­gom is javasolni, — hogy hasonlóképpen számoljanak ők is és buzdítsák férjeiket is munkájuk minél jobb elvégzésére, hogy tervünket túlteljesítsük, mert ez zcl'meggyorsítjuk annak a célnak el­érését, amit az új rendele’töl mindany- nyian biztosan remélhetünk. m. b ) Ä Reggeli Hírlap 1931 november 23-i száma írta: VaST kínálat és kis kereslet...a miskolci „emberpiacon“ „A kapitalista időkben a munka- , huszonnégy őrájábőt fegyelemről gondoskodott a ha csá. rok egész hada,... de főleg a kané kii iség és ve ejárő.ia: a dViro­ző tömegek nyomora. Mindenki em­lékszik még az embervásárok a köpködők reménytelen tömegére../ (Rákosi elvtárs beszédéből.) Nagy kínálat és kis kereslet .. a miskolci „emberpiacon" — ez volt a Regga’i Hírlap 1834. november 23-án megjelent száma 5. oldalán közölt cikk elme. ,,A Gömöri pályaudvarnak a Zsolcai kaput keresztező sorompója közelé­ben. a Zsolcai.kapun végig, a vásár­csarnok előtt és az egész Búza-téren... fázós, hegombolt kábául, zsebredugott kezű emberek ál'dogálnak. Van közö . tűk olyan is, akinek nincs begombo'. va a kabátja, pedighát elég hideg van* Ennek pedig egyetlen oka az, hogy — nincs kabátja Ezek az emberek, akik hajnaltól késő estig álldogá'nák az u'ca falának támaszkodva pipázgatva. levegőeget kémle’ő szemekkel, Így összeségben nem mások mint: árú. Az u'ca pedig, ahol tartózkodnak nem más, mint: piac. Munkapiac, ember- piac ... Es nemcsak itt hanem más város­részekben is vannak munkapiacok úgyszólván Miskolc minden utcája az let mostanság, hogy ránk köszöntőt, ek az e’ső hideg napok. .. moat különösen nagy mennyi, ségben ta’álható a város valamennyi emberpíaeán az áru. Korkép ez. min­dennél beszédesebb, sokatmondó és mindennél szomorúbb korkép. Es ak. kor sem követünk ei sajtóhibát ha é(rv vessző felrakásával kórképe' írunk .. „ Álldogálnak bosszú sorban * nap tizennégy órai áUdogá’ásra berendezkedve Nemcsak miskolciak vannak küzö tűk nagy számban akadnak vidékisk is akiket a télbehajlő ősz szigora az első hide­gebb napok kergettek be a városba Fö'dte’en földmunkások, akiknek a hidegtől mogdermedt auyafóld nem nyújt többé ara'órészt, munkát és ke­nyeret, akik azzal a hittel jöttek be a városba: több ember, több munka, aika'om... . Van olyan „áru", „amelyik" a ta­risznyájából dérájt sza’onnát és ke­nyeret szed e'ő és az ebédlővé kineve, zc‘t piacon falatozóinak lát. A leg­több azonban kenyér gza’onna, te e bütykös és egyéb á ol- és italnemű híján ... ebéd he'yo't legföljebb na. gvobb szippantásokban nyeli a leve­gőt. ,. — Csak álldogálunk Itten napliosz- szat és várjuk a jőszereni-sét A jő. szerencse pedig néha napokig nem ér­kezik el, mi pedig éhezünk és fázunk. Eeg öhhször szerdán és pénteken he­tivásárok idején ju'unk munkához amikor a piacon hevásáriő ház'asrzo. nyoknak a szokottnál nagyobb cso­magját szállítjuk haza... Az egyiknek egész fan'asz'ikns szinte hihe'e'Iennck tetsző éjje’i szá'- lásheiyo van: a Csabai kapu egyik udvarában egy ól. Pénzért bére’í a palotát de már réggé1 hat órakor o' kell távoznia .lakásából" és át kel! "ngednie a helyet.. Keresetük napi egy.ké* pengő, de csak akkor, ha egész nap do1 goznak A hét hat sőt az ő számukra hé munkanapjából pedig hvot egész biz­tosan nem do'goznak. Vagy csak igen ritka esőben Egyet'en reményük hogy az idő még hidegebbre fordu’ és nemsokára leesik az e’ső hő. A hó pe­dig lapá'ot ad a kezükbe, minél több hó annál többszőr . Ezért viszi piacra terményfeleslegeit Gadnai György mucsonyi középparaszt „A falu dolgozó népe kötelessé­geinek jó teljest!ésével rója le há­láját és köszöne ét a népi demokrá. cia állama iránt." (Rákosi elvtárs beszédéből.) Nagy örömmel fogad ák Mucsony község do’gozó parasztjai is a Bárt Központi Vezetősége és a Miniszter- tanács határozatát. Van mit vinniök a piacra, termeti nekik bőven. Gadnai György 16 hol­das középparasat például 115 száza­lékra teljesitctfe minden beadási kö­telezettségét, de még mindig van ezá- mo nevő feleslege. — Ügy számítom, hogy 3 mázsa ár­pát., 4 mázsánvi burgonyát. 1—2 má­zsa kukoricát és 1 mázsa lisztet vihe­tek piacra — mondja. Búzából 12 mé ermázsá.ia termett ho'dankin', mert követte a Párt taná. csá't: az e'mult évboa — s így tolt az idén is — korán végezte az őszi vetést, a kapások bőséges termésé' pedig a jókor elvégzett gondos mély­szántással biztosította. E’eget ’ott példás ponossággal adófizetési kötele, zet Bégének is. Bőségesen jut ama. hogy jövedel­méből családjának minden szükségle­tét beszerezze. A lányának nemrégi­ben kerékpárt vett., most pedig ifa- ne’lt, kartont és egyéb ruhaneműt ci- pőt. csizmát fog vásárolni. Koskadá- sig tele van a földmüvesszöve' kezet bobjának minden polca a legjobb mi­nőségű áruval, bőséges választék áll rendelkezésre. A határozatról egyszerű szavaik#? mondja el véleményét: — Ezúttal ig bebizonyosodott hogy a Párt és az állam mindenben a dol­gozók érdekeit tartja szem e'Őtlt. soha nem feledkezik meg azokról, akik be. csületitel, híven teéjesí'ii kötelességei- két, túlteljesítik előírásaikat. Hatal­mas ősz önzést kaptunk mi, dolgozó parasz’ok, arra hogy mindén erővel fokozzuk termelésünket ós feleslegein, 'te* a piacra, vigyük. Nagy há’ával beszél ajaokréü .a* aV kotásokról, amelyekkel az 5 éves terv elősegítette kis falujának gyors fejlő-’ dósét. — Ot. év alattt népi demokráciánk többet épített Mucsonyban, mint az-, előtt az úri rendszer egy évszázad alatt. Bevezették a villanyt. Másfél- kilométeres betonjárdát épí e tek. A Szuka fölött hidat emelitek. Jégvermet is kapott a község. Á tervek szerint jövőre két és félki’omő'er hosszú to­vábbi betonutat Epí ünk és UÖ.Ó00 fo„ rint költséggel kuk úrházat emelünk, Lehe'ővé teszi az 5 éves terv 100 hold legelő öntözését, nagy mértékben elin­dította a határ fásí'ását. Ezeket úr ajándékokat azzal kel! viszonozni minden mucsonyi dolgozó parasztnak, kegy egytől egyig pon'osan teljesfik. beadási és adófizetési kő'elezwt ségü. két. Magam is mindent elkövetek, hoy jé d épnevelő munkával ef ősegít­sem ezt és a mi községünk is bebizo­nyítsa, hogy méltók vagyunk a Párt és Rákosi e’vtárs bizalmára, meg nem szűnő támogatására. Hétfőn délelőtt egy miskolci népboltban, csemegeboltban és áruházban... „Az ipari termelés ál. landó eme kedése, a jó termés, a begyűjtés sike­re, egyszóval a do gozók zömének odaadó szorgal­mas munkája következ­tében az é elem és a fo­gyása ási javak ma bő­vebben ál nak rendű kézé. sünkre, mint egy évvel ezelőtt." (Rákosi e’vtárs beszóuéuoi.) Hétfő délelőtt. Nagy a forgalom a miskolci 31. számú népboltban. Sok asszony áll az elárusító asztal elölt, rizst vásárol­nak, Garami Sándorné örömmel megy a pénz­tárhoz, az egy kiló rizs­ről szóló fizetési cédulá­val — Nagyon örülök, hogy szabadon vehetek rizst. Férjem a diósgyőri vasgyárban dolgozik. együtt hallgattuk a rá­dióban Rákosi elvtárs beszédét. Boldog öröm töltött el mindkettőnket, újból éreztük a Párt nagy gondoskodását. A 31. számú áruda raktárában hatalmas mennyiségű árút látunk. 3.060 kiló rizs, 35 mázsa cukor, 80 mázsa szabad liszt és igen sok más. Most kaptak még 1-500 kiló cukrot. Biztosítva van a zökkenőmentes utánpótlás is. A csemegeboltban Bar­na Gyulánéra kerül a sor a vásárlásnál, 2 kiló lisztet vesz, azután még két kiló grízt kér. Feke­te Lászlóné elárusító gyorsan összeállítja a csomagot. Barna Gyuláné ezeket mondja: — Hát még sem volt igaza a szomszédasz- szonynak! Mikor elindul­tam vásárolni, azt mond­ta: menjek csak, lehet hogy lisztet talán kapok, de erízt nem, megszűnt a jegy, majd mens lehet kapni . . . Szégyelem magam, hogy egy percig is kételkedtem, de leg­alább most jól megmon­dom neki a véleménye­met . . , Sok a vásárló az Ál­lami Áruház cipöoszta- lyán is. Böszörményi Be­lőné szép barna bor cipői próbál az S éves Gyuri­kának. — Nekem is szüksé­gem van cipőre, de vá­rok még a vásárlással, hiszen tudom, hogy bár­mikor fogok kapni, ném. érdemes most tolongani érte — mondja. Spitz László, az áruház vezetője felvilágosításá­ból megtudjuk, hogy az októberi 7-000 méter flanellel szemben decem­berben eddig 1400Ó mé­ter flaneílt, 21-500 mé­ter kartont, 7.000 méter selymet kaptak, a legjob­ban keresett férfi, női és gyermek bőrcipőkből mintegy 3.0CC pár cári raktárukban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom