Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-29 / 302. szám

Szombat 1351 december M 23 tSZAKMAGYARÖRSZiG S Az angol hazugsággyárak felsülése (A Szabad Nép pémeki számából) HtSggéőktztek íinzzánr .az zugai lapok, amelyek december 23-ig a „szavahihető londoni rádióval együtt harsogva szőr- uy'űködtek amiatt, hogy Tatabányán az <5 értesülésük szerint 80 sztrájkoló bá­nyászt agyonlőttek. Az összes angol la­pok, az őszszakáüú „tekintélyes” Times- ál az élükön boldogan közölték ezt a szemtelen provokációt. Egyetlen újság, a Manchester. Guardian, hangoztatta kéte­lyeit. Ez az újság december 224 vezér­cikkében a következőt írja: „A BBC nek (londoni rádió) remél'1 hetőltg több bizonyítéka t^n a S0 mu- gy-r bányász feU^onccluttüsorál szóló (el­tűnő történetéhez, mint amennyi a le- sdásbúl kitűnik..... A 80 igen nagy szám és nagyon \cvés jel mutat arra, hogy a viszonyulj a magyar szénbányák- fián olyan rosszak vo.nának• Mondjon nekünk a BBC valamivel többet a hír­forrásról, 7{em elég azt mondani, hogy „az a hír érkezett kdeiről”. Lehet, hogy ■i történet eredete a belgrádi rádió no- -aember 22~i leadási, amely magábanvéve roppant bizonytalan és részrehajló forrás, Azt állította a belgrádi rádió, hogy meg nem határozott napon bajok voltak a dorogi bányában élelmiszerhiány miatt és 4. Budapestről hozatott rendőrök í bá­nyászt agyonlőttek■ Ugylátszik ez a tör­ténet Belgrádból Bécsié, majd Párizsba jutott és az áldozatok száma útközben wiegnövékedéit. Kérdezzük’, vájjon oko­san teszi-e a BBC — amelynek eddig az vek a híre, hogy gondosan ellenőrzi közlések —, bogy most ilyen útra té­ved, Minden újság tudja, hogy a vas­függöny mögötti üldöztetés és atrocitás történeteinek áradata végtelen és a le­hető legnagyobb gondra van szükség, mie'őtt közzétesz olyasmit, ami a jelen körülmények között- nem könnyen ellen­őrizhető híreken alapul”. Ebből a cikkből sok minden kiderül. Kiderül, hogy Angliában is a belgrádi rádió és hozzátehetjük, sajtó közléseit „roppant bizonytalan és részrehajló for­rásnak" tartják. A kifejezés persze ud­varias, ahogy az angol kapitalistáktól ju­goszláv szövetségeseiknek el is kell vár- níok. Egyszerű magyar nyelvre fordítva a Manchester Guardian azt érteti meg olvasóival, hogy a belgrádi hírek általá­ban aljas hazugságok és közönséges rá­galmak szoktak lenni. A londoni rádióra vonatkozó megállapításait, mármint azt, hogy gondosan ellenőrzi híreit, mi egy­általán nem tapasztaltuk, az ellenkezőjét inkább. A londoni rádió és nyomában az angol háborús uszító sajtó valóságos szemétlerakodó helye az összes felelőtlen, mocskos rágalmaknak, amelyeket a népi demokráciákra és a béketábor híveire szórnak. Ezt mutatja egyébként a londoni rádió dadogása is. Miután megjelent a hivata­los magyar nyilatkozat, amely aljas ko­holmánynak nevezte a londoni rádió és az őt követő angol sajtó közlését az állí­tólagos tatabányai eseményekről, a BBC a következőt teszi: Először is 23-án folyton hajtogatta, hogy a cáfolatot csak idegen nyelven adta le a budapesti rá­dió és magyarul nem, amivel azt a lát­szatot igyekezett kelteni, hogy Magyar-, országon nem merik a cáfolatot közzé­tenni, tehát valami lehet a dologban. Csak a végén, 23-án, késő este közölték, hogy megállapították, hogy magyarul is leadta a budapesti rádió. Aljás rágalmuk igazolására így védekeztek: „Azt azon­ban senki sem tagadhatja, hogy október 21-én, amikor Tatabányán bányászérte­kezlet volt, sok rendőr volt látható a város utcáin”. Másról beszél Bocióné, ha a bor árát kérik, mondja a magyar közmondás. A BBC most, hogy az egész világ előtt, mint aljas hazugsággyárat lepleztük le, nem a tatabányai „szörnyű esetet” emlegeti tovább, hanem azt hogv október 21-én állítólag sok rendőr volt látható Tatabánva utcáin. íme ez a hí­res, „megbízható” angol rádió, amely „gondosan ellenőrzi híreit”. Az angol sajtó is megéri a -pénzét. Ezeket az aljas rágalmakat a „tekinté­lyes Times-től, az angolszász lapok ős­atyjától” lefelé az egész imperialista sajtó leközölte. Most, amikor megjött a cáfo­lat, a Times csak annyit tud dadogni: „Az ilyen történetet nehéz kétséget ki­záróan bebizonyítani”. Csak egy forrás van, amely változat­lanul, töretlenül, szemrebbenés nélkül hazudik tovább, ez a jugoszláv távirati iroda, amely december 26-án. három nappal a magyar cáfolat közreadása után hátvédi harcokban igyekezett men­teni aljas lohdoni kollégáit, akik olyan alaposan beletenyereltek saját mocskoló- dásaikba. A belgrádi hírügynökség de­cember 26-án közölte, hogy állítólag a napokban Becsbe érkezett egy bányász, aki elmondotta, hogy a tatabányai „ször­nyűségek” október 21-én történtek a IC-es aknában. A he.grádi G.-stapo- spidik és sajtóbanditák nem erőltették meg fantáziájukat. A dátumot sem vá­lasztották jói meg, mert hiszen október 21-én volt Tatabányán az az országos bányászértekezlet, amelyen lelkesedéssel határozták el a széntermelés fokozását és ennek a határozatnak eredményeké- nen jelentékenyen megnőtt a szénterme­lés. A tatabányai lö-es akna dolgozói kü­lön felháborodva tiltakoznak az újabb jugoszláv provokációs hírek ellen és jó munkájukkal, több szén termelésével vá­laszolnak a rágalmakra. Az egész magyar bányászság megértette, hogy az imperia­lista sajtószajhák és rádiókalózok táma­dása zavartkeltő manővernek indult, amellyel a magyar széntermelést akarták csökkenteni. Az öntudatos bányászság. mint az a termelés eredményeiből nap­nap után kitűnik, fordítottjára váltotta át a háborús gyújtogatok és rágalmazók szándékait és sokezer vágón szén kibá- nyászásával adja meg a választ. wMost mé^ erősebben markoljuk meg a csákány nyelét" még többet termelünk • Izzó hangulatú röpgyűiéseken megbélyegezték az imperialisták hazugságait, értékes új felajánlásokat tettek megyénk bányászai Az egész ország felháborodással érte­sült az an^ol rádió és lapok gyalázatos hazudozásairól, amely szerint Tatabányán a bányászok sztrájkba léptek és amely «érint a magyar kormány 80 bányászt agyonlöveteri. A legnagyobb felháboro­dást megyénk bányász dolgozói körében kelted® ez az aljas rágalom. Megyénk bányaüzemeiben izzó hangulatú röpgvű- léseken bélyegezték meg a bányászok az imperialisták újabb provokációját, ugyan­akkor fogadalmat tettek, hogy még jobb munkával, többtermeléssel adnak méltó választ az imperialista hazudozók- nak. s,Hiába hazudoznak nekünk az imperialisták Anna-bánya élenjáró dolgozói már be­fejezték évi tervüket. A röpgyűlésén Simkó Károly vájár, brigidvezető kije­lentette: — Mi eddig is bányászbecsülettel tel­jesítettük kötelezettségünket. Most, ami­kor az angol imperialisták újabb rágal­makkal akarnák gyalázni hazánkat, meg­fogadjuk, hogy még jobb munkával fe­jezzük ki forró szeretetünket és ragasz- kodásunkat nagy Pártunk és népi demo- kratikus államunk iránt. Brigádom nevé­ben vállalom, hogy a következő tervév első negyedének előírását hatandó előtt teljesítjük, ennek érdekében terven felül naponta 14 csille szenet termelünk­Torma Ferenc, Pocsai József és Papp Elemér vájárok arra tettek fogadalmat, hogy 20 százalékkal emelik termelésűket. Mezei Kálmán vájár, aki az elmúlt héten 100 százalék alatt teljesített, két nap óta — amikor értesült az imperia­listák hazugságairól — teljesítményét 136 százalékra emelte. Sztrázsa Béla 38 szá­zalékkal növelte teljesítményét — vála­szul az imperialisták újabb provokáció­jára. Pálinkás-táró dolgozói is röpgyűléseken fejeztek ki felhábprodott tiltakozásukat az aljas imperialista koholmány ellen. Mészáros István vájár, brigádvezető kije­lentette: * — Hiába hazudósnak nekünk az im­perialisták, mi saját szemünknek, tapasz­talatainknak hiszünk Látjuk az épüő országot, érezzük, hogy egyre boldogabb az életünk, hogy milyen nagy megbecsü­lésben részesít mindet Pártunk és kor­mányunk. Brigádom nevében ígérem, hogy a munkafegyelem. megszilárdításá­val, többtermeléssel adun\ méltó választ az .angol sajtó és rádió elvetemült hazu- dózisaira. Kulcsár Károly vájár — akinek neve a versenvtáblán már hetek óta a leg­jobbak között szereoel — hasonlóképcn felháborodott szavakkal ítélte el az im­perialisták merényletét és megfogadta, hogy 1952. évi tervét 5 hónapna! előbb befelezi. Simkovics József sztahanovista vájár jelenleg már 1912 első negvedévi tervén dolgozik, a röpgvűiésen vállalta, hogv 1952. évi tervét már augusztus el-1 sejere befelezi. Hasoníókér>en szólalt fel, tett fogadal­mat a ropgyűlésen a többi bányász dol­gozó is és hangsúlyozták: újabb munka­felajánlással juttatják kifejezésre szerete- tüket és ragaszkodásukat nagy Pártunk és népi demokráciánk iránt, amely a A sajószent péteri IL akna dolgozóinak röpgyűlésén Budis István vájár így be­szélt: — Mi mindnyájan boldog, me gélé ge-. dett dolgozók vagyunk. A felszabadul« óta számtalanszor éreztek Pártunk és kor' mányun\ szerető gondoskodását. A bá­nyászok különösen megbecsült dolgozók hazánkban, mi ezt a megbecsülést azzal viszonozzuk, az imperialisták gyaláz. tos­ságaira azzal válaszolunk, hogy még töb­bet termelünk. Hiába acsar\odnak az imperialisták, mert mi tervünk teljesíté­sével és túlteljesítésével, több szén ter­melésével megvédjü\ hazánkat, tovább erősítjük a bé\etábort. Garamvölgyi Sándor vájár büszkén mondotta el a röpgyűlésén, hogy ezévi tervét december 21-én befejezte,, majd így folytatta: — Az imperialisták nem ismernek ha­tárt aljas rágalmazásaikban, pedig már eddig is láthatták, hogy mi, bányászok egy sztvvel-lélekkel állunk Pártunk és kormányunk mögött. Most még erőseb­ben markoljuk meg a csákány nyelét, még többet termelünk. Én személy, sze­rint megfogadom, hogy még jobb műn \ával, az 1952. évi terv túlteljesítésével Az Ózdi Szénbányák Vállalat üzemei közöt! folyó versenyben a kirildi bánya­üzem áll az első helyen, amely december 28-ig terjedő tervét 100-2 százalékra tel­jesítette. December 21-én a bánya dolgo­zói azzal fejez ék ki hálájukat és lör* hetetlen ragaszkodásukat a nagy Sztálin iránt, hogy napi lervelőírásuk teljesítésé­ben 1761 százalékot értek el. A királdi bányaüzem dolgozói is mély­séges felháborodással érle-ültek az angol 1 Sípok és rádió alávaló hazudozásairól- Klemenc Lajos felszólalásában ezeket mondotta: — Nem ez az első alkalom, amikor az imperialisták provokációikkal, rágalmaik­kal meg akarnák zavarni a mi békés építő munkánkat. Legutóbb is ítéletet mondott a magyar nép bírósága az ameri­kai repülők felet’, akik kémeket, fel- forgatókat akartak hazánkba juttatni. Mi békés építő munkánk eredményeinek fokozásával, még több szén termelésével felelünk a háborús Hsaitoknak. Farkas Gyula vájár hangsúlyozta; — Tudjuk, mVy-n kő e’esré-eink van­nak, hogy mindig töhb és több szenet adjunk rohamosan feilödő inarunk e’látá- sára. A sztá’ini müs-nfban elért nagy 1 termelési eredményünkkel is bizonyítot­tuk, hogy munkakészs-günk. lendületünk egyre fokozódik. Az imperialisták rosszul —ámí’ottak. mert rágalmaik csak még ’óbban megacélozzák karjainkat, megsok­szorozzák erőinket, hogy még harcosabb szellemben dolgozzunk, több szenet tér­jegyréndszer megszüntetésével csak .nem­régiben is tantijeiéi adu a dolgotok iránti gondoskodásának. adom meg a választ ’a hazudözé rágalma­toknak, A Kükkaljai Szénbányák Vállalat többi üzeménél is ugyanígy fejezték ki a dol­gozók izzó felháborodásukat az imperia­lista hazugságok felett és többié emelésre ettek vállalást. Harcosan küzdenek vál­lalásaik teljesííésééri. Különösen decem­ber 23-án, vasárnap voltak nagy eredmé­nyek a vállalat üzemeiben. Bánfalva 102 százalékra teljesítette napi előirányzatát, Derente 2 százalékkal, Alacska 5 száza­lékkal növelte terv teljesítését. Az alacs- kai IV-es számú akna dolcozóí megfogad­ták: ezévben terven felül 250 tonna szenet adnak népgazdaságunknak. Az im­perialista provokáció ellem tiltakozásuk jeléül elhatározták, hogy december 28-án, 29-én és 30-án nagytemelési napol 1 ár­án a k _ A délelőtti műszakban Tóth Gyula csapata 150, Tőfcsér István csapata 120 százalékra I eljesítette normáját. Caerba János és Mészáros András vájár elvíársak a pénteken tartott taggyűlésen felszólalásukban hangoztat Iák: — Azzal adjuk meg a választ erre az ’Ijas hazugságra, hogy a következő évben minden nap túlteljesítjük terv előírásunkat. méljünk, erősítsük a béketábön. Mi, királdi bányászok vállaljuk, hogy 1952 első negyedévére eső tervelőírásunkat nemcsak pontosan teljesítjük, de túl is teljesítjük­Sztermen Gusztáv mérnök felszólalásá­ban keményen megbélyegezte az impe­rialisták elvetemült merényletéi és a műszaki veze'és nevében ígérnie! lett: biztosítják minden műszaki előfeltételét annak, hogy az Üzem minél nagyobb szá­zalékban túlteljesítse terved. Egyhangú lelk-sedéssel szavazlak meg a röpgyülés részlvevői a javasból, hogy táviratot küldjenek népünk szeretett ve­zérének, a bányászok édesatyjának, Rá­kosi elvtársnak. A táviratban a királdi bányászok köszönetét mondanak a bányá­szoknak ju látott Sokféle kedvezményért éj megfogadták: azzal fejezik ki az im­perialistákkal szemben érzett gyűlöletü­ket, azzal bizonyítják forró ragaszkodá­sukat a Szovjetunióhoz, Sztálin clv'árs- hoz, nagy Pártunkhoz és Rákosi elvtárs­hoz. hogv 1952. évi első negyedévi tervü­ket túlteljesítik. A »»áh, meg a foltra «•» A Renter jelentése szerint tűt Szán Man a „Koreai Köztársaság: nemzeti érmével“ tüntette ’d Spell­man bíborost; » Wall-Street papi ügynökét. „Több szén termelésével tovább erősítjük a béketábort“ „Békés építő munkánk eredményeinek fokozásával, még több szén termelésével felelünk a háborús uszitóknak„ (5 December 26-ig több mint 21 millió forint értekben lélleltesíteile tervét a Diósgyőri Gspgyár A Diósgyőri Gépgyár december 26-ára 105.8 százalékra teljesítette 1951. évi termelési tervét és ezzel 2,226.000 forint értékű túlteljesítést ért el. A Diósgyőri Gépgyár áruter­melési terv-ét 104.6 százalékra telje­sítette, ami 18,833.000 forint értékű többlet termelésnek felel meg. A vasszerkezeti üzem, amely de­cember havi előirányzatát december 26-án már befejezte, Rákosi elvtárs. nak tett felajánlását Is ugyancsak december 20-ig teljesítette: — ter­ven felül 10 millió forint értékű árut termelt. A kovácsműhely dolgozói évi ter­vüket december 26-ig 109 százalék­ban teljesítették. A reszelővágó üzem dolgozói vállalták, hogy terven felül 110 ezer darab reszelőt gyárta­nak, ezt a vállalásukat már decern bér 19-re teljesítették. Csütörtökön 147 6 százalékra teljesítette napi tervét a diósgyőri Martin-acélmű A diósgyőri Martin-acélmű dolgozói lelkesen harcolnak azért, hogy tervlcmaradásukból az év végéig minél többet behozzanak. Csütörtökön napi tervüket 141.6 százalékos kimagasló eredménnyel teljesítették. A finomhengerde legjobb brigádjai értékesen növelik teljesítményü­ket. 426-ig bezárólag a Kugler brigád 155.8, a Lévai brigád 111.7, a Fülemüle brigád 110.6, a Csuhaj brigád 108 százalékos átlagteljesítményt ért el. A Kugler brigád jelenleg már jövő évi februári tervén dolgozik. Sokkal ffiyokb gondol kell lordllaola a sajcszeotgélerl „fossak“ í$ícs-oek álhlal.oannya leleszlesire! A miskolci járási tanács mezőgazdasá­gi osztályának dolgozói sok alkalommal Keresik fel a sajószentpéteri „Kossuth” termelőcsoportot, ilyen alkalmakkor szak­tanácsokkal is látjuk el az állatgondozó­kat, Tanácsainkat a csoport elnöke és az állatgondozók elfogadják ugyan, de a hibákon nem javítanak. Pilta-tanyán a csoportnak 17 darab anyakocája és 1 darab kanja van. A sza­porulat 19 51 -ben mindössze 31 darab volt, holott legalább 102-nek kellett vol­na lennie, ha egy-egy anyakocára évente csak 6-ös átlagpt számítunk, pedig több is lehetett volna, ha megfogadják taná­csainkat. A sertéstörzs gondozója, Kiss József keveselte a 254 munkaegységet, amelyet 1951. évben elszámoltak neki, holott rossz munkája csaknem 100 darab süldő malaccal károsította meg a csopor­tot. Kiss József nem dolgozott jól a két­éves állattenyésztési terv megvalósításáért, megsértette a tervfegyelmet. A sertések állandóan 10 cm-es sárban voltak, ott is fialtak. A fialásokai, a fedeztetéseket, az elhullásokat egyáltalán nem jegyezték fel, az etetési időt nem tartják meg pon­tosan. A növendék malacok 80 százalé­ka emiatt elpusztult. Elkezdtek építeni egy 60-as sertésfiáztatót, azt ígérték, hogy december 1-re befejezik építését. Ezen az alapon még egy sertéstörzset igényeltek, amely 2Ö darab kocából és 1 kanból állt. Amikor eljött a szállítás ideje, december 18-a, nem tudták átven­ni, mert az istálló még befejezetlen volt. 21 darab tehene, 1 tenyészbikája és 40 növendék szarvasmarhája van a cso­portnak. A vemhes teheneket és a fejő­söket Üveges Barna „gondozza”, aki egyben állatfelelős is. Annak ellenére hogy háromhónapos állattenyésztési isko­lát végzett, szintén igen rossz munkát végez. A teheneket, valamint a növendé< keket egyáltalán nem tisztítják^ a trágya ujjnyi vastagon van rajtuk, a trágyát nem hordják ki rendesen, a takarmányozás sem kielégítő. Például december 8-tól 10-ig a csoport elnöke nem gondosko­dott a takarmány kiszállításáról, ez idő alatt az állatgondozók csak kukoricaszá­rat etettek. Érthető tehát, hogy a fejésj átlag igen alacsony, mindössze 1,2 kg. Fejtábla egyáltalán nincs, a fedeztetési, ellési és egyéb adatokat nem jegyzik fel. Nagy a meddőségi százalék, ez évben 1Ö darab tehenet selejteztek ki. A növendék­jószágok tetvesek, még sem szórták be Matadorral az állatokat. Üveges elvtársi azzal védekezett, hogy azért nem tette ezt meg, mert félt, hogy „az állatok megnyalják egymást és elpusztulnak". Mindezekért a hibákért felelős a cso­port elnöke és az üzemi párttitkár elv- társ, akik egyáltalán nem gyakoroltak ellenőrzést Pilta-tanyán. Mindezeket azért írtuk meg az Észak- magyarország útján, hogy ne csak a sa­jószentpéteri „Kossuth" termelőcsoport tanuljon Piár végre belőle, hanem minden termelőszövetkezeti csoportunk, ahol még nem végzik megfelelően a munkát az ál­latgondozók a jószág körűi, ahol iíe-ES ellenőrzik kellőképen, hogyan dolgoznak, A termelőszövetkezetek és gépállomá­sok élenjáró dolgozóinak most folyó bu­dapesti tanácskozásán Erdei Ferenc föld­művelésügyi miniszter beszámolójába» kiemelte, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásának leggyengébb oldala az állattenyésztés, éppen ezért a szövetkeze­teknek különösen nagy gonddal kell el­készíteniük és véerehajtaniok állattenyész­tési terveiket. Állattenyésztésünket a leg­nagyobb mértékben fejlesztenünk , keli, ■hogy ipari jellegűvé lett országunk élel­mezését, közellátását biztosítani tudjuk. Papp Mátyás Jobbágy Imre előadó előadó Ferenczi Imre járási állattenyésztési felelős Szegedi János vajdácskái tszcs-tag írja: Nincs rossz tehén, csak rossz gondozó! Vajdácska községben a „Petőfi" termelőszövetkezet tagja vagyok. Csoportunk 1949-ben alakult- Elein­te a növénytermelő brigádban dol­goztam, mint kocsis. Két lovat gon­doztam, amelyektől két kis csikót neveltem fel a csoportnak. Arra tö­rekedtem, hogy átkerüljek a tehén­törzs mellé, mert a szívem a fejé- szethez húzott. Megvalósult vágyam, átvettem a tehéntörzs gondozását. Igen nagy segítséget kaptam mun. káinban Szendrei András járási ál­lattenyésztési ellenőrtől, aki ponto­san megmagyarázta, mit kell tenni, hogy a fejészet nagy hasznot hozzon a csoportnak. Megmondotta, hogyan kezeljem a fejőstehenet, hogy a tej­termelés gazdaságos legyen, a felete. tett takarmányt az állat jól értéke­sítse. Szavait pontosan feljegyeztem, aszerint végeztem munkámat. Amikor átvettem a jószágállo- mányt, az állatok bizony soványak és nagyon piszkosait voltak. Egy nap alatt összesen 12 liter tejet fej­tek 25 tehéntől — júliusban, amikor a legtöbb volt a takarmány. De si­került a helyzeten változtatnom. A tehéntörzset rendbehoztam, az álla­tok tiszták voltak, mint az arany, kitakarítottam az istállót, jól elkészí­tettem a takarmányt, az itatóhelyet is rendbetetteni. Hamarosan meg Is mutatkozott az eredmény. A tejtermelés egy hónap leteltével négyszeresére emelkedett. Megmutattam, hogy rossz tehén nincs, csak rossz gondozó! Sikerült elérni a tehenenkintl 10 literes átla­got és most már a szaporulat Is ki­elégítő. Ezideig 8 tehenem leellett, egy-egy borjú születési súlya 50—59 kg. Mikor a teheneket átvettem, súlyúk 380—400 kg. volt, most már 500—560 kg. Olyan tehenek, amelyek azelőtt naponta 2 litert adtak, most 8 litert adnak, a régebbi 5 literesek pedig IS-ra ‘emelték tejtermelésüket, dől végzett munkámnak meg is van a jutalma: 400 munkaegységet kaptam, amely nagyon szép jövedel­met hozott. Családomnak megvan a fejadagja és még nagyon sok más terményünk. Volt 20 mázsa kukori­cám, amelyet Rákosi elvtárs leg­utóbbi beszéde, a Párt és a kormány­határozata alapján szabadpiacon el­adhattam és az árán gyermekeim­nek könnyen megvásárolhattam a ruhát. Igaz szívvel köszönetét mon­dok Pártunk vezérének, Rákosi elv­társnak, hogy ilyen nagy segítségét adott nekünk, falusi dolgozóknak. Az Északmagyarország útján szó-' Htom fel a többi termelőszövetkezet! csoport fejészetének dolgozóit, hogy fokozott munkával járuljanak hozzá állattenyésztésünk fejlesztéséhez, így mutassák meg hálájukat és kö- szöuetüket Pártunk és népi álla. műnk iránt. SZEGEDI JANOS tszcs. tag. Vajdácska,

Next

/
Oldalképek
Tartalom