Észak-Magyarország, 1951. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

1951-12-28 / 301. szám

ELÓRE AZ ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT ÉS TULTEÜESlTESEÉRT 813 csillés eredmény Alberttelepen Az aJDberfctelepi bányaüzemben nemrégiben elindított 500 csillés mozgalom rövid idő alatt 7C0 csillés mozgalommá fejlődött, majd a dol­gozók Sztálin elvtárs születésnapja aak méltó megünneplésére készülve azt a lelkes fogadalmat tették, hogy december 21-én elérik a 800 csillét. A nagy Sztálin iránt érzett forró hála és szeretet fényes megnyilatko. zása volt, hogy ezt a vállalásukat is túlteljesítették és 813 csillét rak­tak. Különösen kitűnt Krlston József 332.6, Nagy József 314 6, Ze'ena Balázs 311.7, Spirkó József 300 százalékos teljesítménye. A pártszerve­zet, a szakszervezet és az üzemvezetőség kitűnő munkával segítette elő a hatalmas termelési győzelem kivívását. BABON RUDOLF Alberttelep. Kimagasló teljesítmények a Borsodnádasdi Lemezgyárban Sztálin elvtárs születésnapjának méltó megünneplésére a sztálini mű­szakban kitűnő eredmények szület­tek a Borsodnádasdi Lemezgyár üzemeiben. Az acélműben Kovács Jó­zsef, Kiss Márton és Hajdú Ignác olvasztár brigádjai az előirt 5 adag helyett 6 adagot csapoltak. A II. számú kemencénél hasonlóképpen egy adaggal többet gyártottak Vá­mos Nándor sztahánovlsta, Fejes Gábor és Koós Gyula brigádjai. A hengerműben Bóta Lajos bri­gádjának felajánlása az volt, hogy •izévi tervét december 27-re befejezi. A sztálini műszakban a brigád tag­jai előirányzatukat 173.5 százalékra teljesítették s ezzel egy nappal előbbre hozták évi tervük befejezé­sét. Bratkó János hengerész brigád­ja a sztálini műszakban elért 180 százalékos teljesítéssel a vállalt de­cember 29-e helyett már december 28-án befejezi ezévl tervét. Kitűnt még Sulyok Vencel sztahánovlsta hengerész és Bőta József hengerész teljesítménye. A szerelöüzcmben Kormos József m. nyíró brigádja 156, Sallai Béla lemezszerelö 143, Hamar József sztahánovlsta lemez­egyengető 150.5 százalékra teljesí­tette napi tervét. A lágyító üzemben á napi terv- teljesítés 123.3 százalék volt. A kész­áruszállítás ezen a napon a tervelő­irányzathoz viszonyítva 5 százalékos emelkedést ért el. Nagy lelkesedés­sel dolgoztak az ifjúmunkások. Far­kas László simitó hengerész DISz brigádja 170.6, Bialko Gyula simltő- hengerész 164.5, Csuhaj Sándor si­mító DISz brigádja 163.9, Murányi Bertalan hengerész 126.6, Pásztl Jó­zsef 129.1 százalékot ért el. A munkások megfogadták, hogy a műszaki dolgozókkal karöltve to. vábbra is a sztálini műszak lendüle­tével dolgoznak, hogy a lemaradás­ból minél többet behozzanak és ahol csak lehetséges, az év végére mara­dék nélkül teljesítsék a tervet. KORMOS ZSIGMOND Borsodnádasd. 105 százalékra teljesítette évi traktor-tervét a tiszadorogmai gépállomás A tiszadorogmai gépállomás dol­gozói a pártszervezet jó vezetésével, a kommunisták példamutatását kö­vetve, ezévl traktormunka-tervüket Sztálin elvtárs születésnapjára 105 (százalékra teljesítették. A nagy eredmény kivívásában értékes része van a népnevelők jő felvilágosító munkájának. A terv határidő előtti túlteljesítése még jobb munkára lel­kesíti a dolgozókat, azon igyekeznek, hogy politikai és szakmai ismere­teik színvonalát mind magasabbra emeljék. Teljes létszámban részt­vesznek a gépállomáson induló téli oktatásban, rendszeresen tanulmá­nyozzák a napi sajtót. Gépállomásunk minden dolgozójá­nak az a célkitűzése, hogy a követ­kező évben több tudással, nagyobb felkészültséggel kezdjen hozzá a munkához, hogy 1952. évi tervünket még nagyobb arányban túlteljesít­sük, ezzel meggyorsítsuk ötéves ter­vünk sikeres végrehajtását. Fazekas Béla Búza László gépállomásvezető. kürz. mgazdász. Az ózdi durvahengermű dolgozói 1,800.000 forint értékű többtermeléssel ünnepelték Sztálin elvtárs 72, születésnapját Az ózdi durvahengerműben a bu­gasori hengerészek értekezleten vi­tatták meg: hogyan csökkentsék a kieső Időt. Az üzem vezetősége a legjobb munkamódszerek bevezeté­sét igyekezett elősegíteni. A buga­soron új üregezést alkalmaztak, ez­zel megszüntették az egyenlőtlen nyomáselosztást. így a bugasor termelése az utolsó 3 hónap átlagá­hoz viszonyítva a legutóbbi két hét alatt 17 százalékkal növekedett. Roszjár János blokksori sztaháno- Vtsta forrasztár és Kónya Gyula sztahánovlsta brigádja Sztálin elv- fcárs 72. születésnapján 83.800 fo­rint értékű többtermelést ért el. A bugasoron Hidegkúti Sándor brigád, ja 40.300 forint értékű többterme- itéssel is kifejezte Sztálin elvtárs iránti szeretetét. A karbantartó üzemben Nyalka László lakatos brigádja 223 százalékra teljesítette tervét, ezzel a nagy tolókemence javítási munkálatait 8 órával hama. rább tudták megkezdeni. Magyar! László ifi brigádja a nagy tolóke­mence fenékcsuszó vasak felszere­lésénél 141.3 százalékos eredményt ért el, a kőműves brigádok a kemen­ce falazását hamarább megkezdhet­ték és a kemence javítását 3 órával előbb befejezték. A durvahengermű dolgozói ezen a napon összesen 1,8000.000 forint értékű többterme­lést értek el. Az ózdi Martin-acélmű dolgozói nosszú Ideig nem tudták teljesíteni tervüket. A jó munkaszervezés ered­ményeképpen az acélmű dolgozói a ,,sztálini héten“ 100 százalékra tel­jesítették tervüket. December 21-én a brigádok közötti versenyben a 2-es számú kemence brigádjai érték el a legszebb eredményt, 130 százalékos teljesítménnyel. A 9-es számú ke­mencénél Sáfi László brigádja, Bárczl Béla adagkészítő segítségé­vel az adagidőt 74 perccel csökken­tették. Adenauer bejelentette az általános védköteiezettséget Adenauer bejelentette az általános véd- kötelezettséget Nyugat-Németországban. A bonni kancellár az Associated Ptcss amerikai hírügynökség tudósítójának adott nyilatkozatában beismeri, hogy a nyugatnémet csapategységeket „ugyan­olyan elvek alapján állítják fel, szervezik meg és képezik ki”, mint az Atlanti Egyezményhez tartozó többi országban. A tudósítónak arra a kérdésére, hogy a szövetségi gyűlés jóváhagyja-e nyugat­német csapatok felállítását, Adenauer — nyilván Schnmacherrel. a német szociál­demokrata párt elnökével folytatott leg­utóbbi tárgyalása alapján — a következő- Jsst válaszolta: „A szövetségi gyűlés \ét ségtelenül jóvá fogja hagyni az erre irá­nyuló javaslatot”. Az általános védkötelezettség bevezeté­sével egyidőben egyébként újból megin­dítják a nyugatnémet haditermelést. A Hamburger Freie Presse bonni kormány­körökből származó megbízható közlésekre hivatkozva jelenti, hogy a Ruhr-vidéken már a közeljövőben megkezdik minden fajta hadieszköz gyártását, beleértve lök hajtásos repülőgépeket is. A hír szerint nyugati szövetséges körök már decembe: elején kijelentették Bonnban, hogy : ruhrvidéki nagyiparosok titokban tná minden előkészületet megtettek a fegy­verkezési termelés gyors megindítására. Erősítsük meg termelősziivetkezeíe'nket, kegy jő példájukkal, jó eredményeikkel vonzzák a dolgozó parasztságot! Megkezdődött Budapesten a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak tanácskozása Csütörtökön reggel ünnepélyes keretek közölt nyílt meg Budapesen a lermeló’- szöve I kezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozása. Már- czis Antal miniszterhelyettes megnyitója után Dobi István, a Miniszter.anács el* nöke mondott beszédet Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom és a gépállomások fejlesztése terén a na-gy eredmények elérését az az állandó és fel* becsülhető len értékű támogatás tette le­hetővé, amelyben a nagy Szovjetunió és népünk nagy barátja-, a bölcs, a forrón szeretett Sztálin részesített bennünket. — A nagy eredményekben továbbá az a tény is tükröződik, hogy a dolgozó parasztságot szövetségese, a munkásosz* tály vezeti, a Magyar Dolgozók Pártja jár az élen, amely ismeri az utat, hősiesen harcol és minden áldozatot meghoz érte- Jelentkezik mindebben a nép államának rendszeres támoga ása is. De külön is mély hálával tartozik dolgozó parasztsá­gunk szeretett édesatyánknak, Rákosi Mátyás elvlársnak, aki kifogyhatatlan gondoskodással fordul a falu népe felé, irányt szab és ulat mutat. Most már a példák százezrei győzik meg dolgozó parasztságunkat arról, hogy, aki Rákosi elvlárs szavára hallgat, az boldogul. Számadatok a termelt'szövetkezeti mozgalom és a gépállomások fejlődéséről Ezután Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter tartotta meg beszámolóját. — Első országos tanácskozásunk óla — mondotta — termelőszövetkezeti mozgal­munk nagyarányú fejlődéséről a követ­kező számok beszélnek: termelőszövetkezeteink és termelő- szövetkezei csoportjaink száma 1520-ról 4652-re, a termelőszövetke­zeti tagok száma pedig 46 ezerről 350 ezerre emelkedett, termelőszö­vetkezeteink ma már kereken 1 mil­lió 500 000 kát. hold szántóterületen gazdálkodnak, az 1950 januári kél- százötvenezer kát. holddal szemben. A lermelőszövetkezetek vagyona a két év előttinek tizenegyszeresére, a szövet­kezeti alapok, értéke huszonhétszeresére, az üzemi alapok értéke huszonharomszo- rosára emelkedő t. Egy munkaegység ér­téke 1949-ben országos átlagban 17 50 fo­rint volt, 1951-ben 25,21 forint, s ehhez hozzá kell tenni, hogy az idei jövedelem­részesedés nagyobb fele természetbeni ré­szesedés. volt. Termelőszövetkezeteink ezSfvi ter­méseredményei jelentősen magasab­bak az 1949. évi terméseredmények­nél és jóval nagyobb arányban ha­ladják- meg az egyéni gazdálkodók terméseredményeit. Mindezek az eredmények nem maradtak hatás nélkül egyénileg dolgozó paraszt­ságunkra. November és december hóna­pokban fokozatosan növekedett a belé­pők száma. Az ország termelőszövetkezeti váro­sainak és községeinek száma -már meghaladta a háromszázat. A továbbiakban elmondotta, hogy a gépállomások ma már — a többi között — 8.500 traktorra], több mint ezer von­tatóval, 8 700 trak orekével, 1.200 Irak- torvonlatású vetőgéppel, 7-600 kullivá- .orral, 1.200 aratógéppel, 6.100 cséplő­géppel és 50 kombájnnal támasztják alá termelőszövetkezeteink gazdálkodását. — Két év alatt — folytatta, — összesen közel egymilliárd forint öszr szegü kölcsönt adtunk termelőszövet­kezeteinknek, Különösen nagy segítséget nyújtott ter­melőszövetkezeteinknek az a támogatás, amit többéves természetbeni törlesz'ésre állatállományban kaptak. A két év alatt összesen 10.600 lovat, 48 ezer szarvas- marha', 107 ezer juhot és 54 ezer sertést kaptak ilyen támogatás formájában. A Szovjetunió állandó segítségé­ben, — mondotta a továbbiakban —• közvetlenül érezhe tűk a írni legfőbb tanítónknak, népünk nagy barátjá­nak, Sztálin elvtársnak személyes gondoskodását és útmutatását. Legfőbb feladatunknak kell tekinte­nünk —• mondo- ta ezután, — amit Pár­tunk és államunk vezetése már az év kezdete óla tanácsol szövetkezeteinknek. Rákosi elvárs mondotta a II. Kongresz- szuson: „ ... Az első és legfontosabb feladatunk megerősíteni a már meglévő termelőszövetkezeteket és gondoskodni ró­la, hogy ezek a szövetkezelek jó példá­jukkal, jó eredményeikkel vonzzák a dol­gozó parasztságot". A lehető leggyorsabban szaporítani kell az állatállományt — Minden termelőszövetkezet sf| rés gazdálkodásának legelső fel étele, hogy jól kidolgozott, helyesen megállapított termelési terve legyen — folytatta. A most folyó tervező munka során figyelem­mel kell lenni a termelőszövetkeze ek és a gépállomások tervének szoros össze­egyeztetésére. — A tervet azzal a tudattal kell elké­szíteni, — hangsúlyozta, — hogy a termelőszövetkezel üzemterve, jó­váhagyás után, törvény, amelynek teljesítése törvényes kötelessége min­den termelőszövetkezetnek, minden gépállomásnak és ezenkívül becsület­beli ügyük a nép államával szem­ben . . . — A tervek teljesí: ésének második döntő feltétele, hogy minden termelőszö­vetkezet feltétlenül és minden körülmé­nyek közölt hajtsa végre és alkalmazza azokat a legfőbb agro echnikai szabályo­kat, amelyek minden sikeres termelésnek az alapját képezik. Erdei Ferenc ezután arról beszélt, hogy a nagy termés eléréséhez és a termés ál­landó növeléséhez azonban fejlettebb, messzebbmenő agrotechnikai szabályok alkalmazása is szükséges. Megállapította, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásá­nak leggyengébb oldala az állatte­nyésztés. A legelső tennivaló ezen a téren az állatállomány lehető leg­gyorsabb szaporítása. A tenyésztörzsek állami juttatásán kívül egyéb módokon is növelni kell a szövet­kezetek állatállományát: elsősorban a be­lépő tagok állatállományának bevitelivel ás a meglévő állatállomány szaporulatá­nak gondos felnevelésével. Ezen a téren nagyfokú lazaság uralkodik és sok helyen beveti szokásként könyvelik el, hogy aki belép a termelőszövetkezetbe, a háztáji keretét meghaladó állatállományát elad­ja. Ez természetesen nem egyeztethető össze a szövetkezeti gazdálkodás alapvető érdekeivel és ennek maga a szövetkezet és ezen keresztül a szövetkezeti tagok látják kárát. Az is megengedhetetlen, hogy az állat- bevitelre vonatkozó törvényerejű alapszabályokat sok helyen nem al­kalmazzák. További eredményes módja az állatállo­mány szaporításának a termelőszövetkeze­tek saját erejéből történő vásárlása. Ál­lami kölcsönl is kaphatnak termelőszö- ve kezeteink erre a célra, azonban a hi­tel a kövelktző évek gazdálkodását ter­heli meg. Nem egy termelőszövetkezetben elköve­tik azt a hibát, hogy közös állatállomány szaporulatból a tagok háztáji használatá­ra adnak el, vagy juttatnak állatokat. Szembe kell szállni az ilyen eljárás­sal. Állattenyésztési terveiket különösen nagy gonddal kell elkészíteni sok szövet­keze nek a következő évre. Népgazdasági terveink igen nagy mértékű fejlesztést követelnek meg áll"ttenvész ősünkben, hogy ipari jel­legűvé lett országunk élelmezését, közcllátását biztosítani tudjuk. A kellő takarmányozás, az állatok meg­felelő elhelyezése, teheneknél az egyedi takarmányozás bevezetése, az istállók tisz­tántartása és a rendszeres gondozás bizto­sítása lyan feltételei a sikeres állat­tenyésztésnek, amelyeket egyetlen szövet­keze: sem mulaszthat el. Ezen túlmenően bárom tenyésztési módszert kell elsősor­ban tanácsolnunk termelőszövetkezeteink­nek. Egyik a sertéshízlalásban az express- hízlalás bevezetése, a marik a tehenésze- 1 ’kben a nani többszöri, de legalább háromszor! fejes bevezetése, továbbá a („.-ilk mesterséges felnevelése. Nyomatékosan rámutatott ezután a ta- karmányalap biztosításának fontosságára. Állandó politikai neve'őmunkát a munkafegyelem megszilárdítása érdekében! A továbbiakban a munkaszervezés és a munkafegyelem kérdéseiről szólt és a többi között kijelentette: — A munka szocialista módon való megszervezésének és ezen keresztül a szocialista munkafegyelem megteremtésé­nek legfőbb feltétele az elvégzett munka munkaegységben való számolása és ennek pontos nyilvántartása. Sok panasz érkezik azonban termelőszövetkezeteinkből, hogy a jelenleg érvénybenlévő munkaegység táblázat nem világos és számos munka normája nem helyesen van megállapítva« El kell ismernünk, hogy ezek a pana- szók jogosak. Éppen ezért munkaegységkönyvünket átdolgoztuk., a Szovjetunióban bevált egysze.übb rendszerbe foglaltuk és a kifog.sóit , munkanormákat kiigazítottuk. Ez a mun\aegység\ónyv már el is készült és már itt is van az Országos Tanácskor zás minden résztvevője kezében. — A munkaszervezés megszilárdulási* nak, a munkafegyelem megerősítésének múlhatatlanul fontos eszköze az, hogy a jövedelemelosztás szigorú, kivételt nem tűrő következetességgel, a végzett munka, a teljesített munkaegységek alapján tör* ténjék. M.nden eltérés ettől a szabálytól sú­lyosa n megbosszulja magát. — Másik nagy fogyatékossága a műn* kaegységek kezelésének és az ennek alapján történő jövedelemelosztásnak, hogy termelőszövetkezeteink még nem barátkoztak meg eléggé a jó munka ju­talmazásával és a rossz munka bünteté­sével. A jó munka jutalmazása — foly­tatta — és az indokolt büntetések alkal­masak arra, bogy a munkafegyelmet meg­szilárdítsák, de nem elegendők arra, hogy magukban véve igazi szocialista munkafegyelmet teremtsenek a termelő- szövetkezetekben. Ennek érdekében állandó és széles­körű politikai felvilágosító és nevelő < munkát kdl kifejteni, s e téren elsősorban a termelőszövetke­zetek és gépállomások pártszervezeteire és a gépállomások politikai osztályaira vár nagy és fontos feladat. — A munkafegyelem megszilárdításá­nak, illetve a munkaegységek helves al­kalmazásának van még egy fontos té­nyezője. Úgy gondoljuk, kevés az a nvolcvan munkaegvség, amit az alapsza­bály kötelezően előír. Az Országos Ta­nácskozás résztvevői szóljanak hozzá, nem lenne-e helves ezt száz-százbúsz munka­egységre felemelni. A munkaszervezés megjavítása — A munkafegyelem megszilárdításá­nak fontos tényezője a munkaszervezés megjavítása is. Fontos feladat a brigádok állandóságának biztosítása és a brigád- vezetők egyéni felelőssegének tudatosítása« Ugyancsak fontos a nők mu kijá- nck megbecsülése. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nők bevonásával szinte megkétszerező di\ a szövetkezet 1 ereje és fejl 'dök épessége. A jó vezetés elengedhetetlen feltételé az állandó tanulás is — hangsúlvozta a továbbiakban. — Tanulási lehetőség bő­ségesen van, azonban a termelőszövetke­zeteink elég sok esetben nem élnek ezek­kel a lehetőségekkel. Ugyanilven hiba, amit szintén elég helyen tapasztalhatunk, hogy az iskolára küldött tag családjáról nem gondoskodnak. Azt tanácsoljuk as termelőszövetkezeteknek, hogv a tanfo- 'vámon, iskolán lévő tagok részé-e az ott kapott támogatás, ösztönd'i mellett ha­vonta biztosítsák a legutóbbi tizenkét hónapban teljesített munkaegvség egy hónapra eső átlagának legalább felét, ese-leg háromnegyed részét. Kiemelte ezután, milyen nagv fontos­sága van a termelő-zövetk-zet és a gép­állomás helves együttműködésének szoros ’-ancsolatának. További szervezeti intéz- kedésekre és ezen túl a szervezeti for­máknak tartalommal való megtöltésére, ä kancsolat eleven gyakorlatának megterem­tésére van szükség. \ gépállomások dol0O7Ólnsk a munkásosztály vezető szerepének megfelelő fele­lősséggel keli végezniük munkájukat Ezután a gépállomások feladatairól be­szélt. Elmondotta, hogy a gépállomások dolgozóinak a munkásosztály vezető sze­repének megfelelő felelősséggel kell' dől- gozniok és helvtállniok akkor is, ha mun­kafeltételeik nehezek. Még mindig alacsony a nők száma á gétn'lomásoknn. Minden géoállomásvezc» tőnek megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a gépál'omás női dolgozóira, segítse őket és szállton harcba minden olyan felfogással, amely a nőket semmibe ve-zi. Kieme’ke’őea fontos kérdése gépál- In más ink nah - mun1-afeirye1em meg- szilárdítása. Ehh-z politikai m-mka, nevelés, f^világoátás. szorosabb ve­zetés, szigorú ellenőrzés és ha kell I «■JL. I-. , __ __ . ___ - - __ - .. ___m_____Vasárnap adjákáta forgalomnak^ T3| H 7a m §k /W Wb. j§\ 9 * M W áT^i a Misko c és Sátoraljaújhely között rn. M nk fi/ m/B /m ü ml #» H flij || |% M /I | épített második vasúti vágányt U S /I iá Y I / % I HI ■ /I I J? ffi i If I /||« es a nemzetközi műutat 8 ji. l#.rli\l InU iriK' li\kl/.r\" I ****** do^k VII. évfolyam 301. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1951 december 28. péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom