Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-18 / 269. szám

A *■ „Zeneművészetünkkel a népért, a békéért, a szocializmusért!“ t’AJVfK A JELMONDATNAK szelle- 'rieben kezdődött meg szombaton este a első magyar zenei hét, amelyet nemcsak zeneszerzőink, zeneművészeink, hanem e zenekedvelő dolgozók nagy tömegei i; figyelemmel kisérnek■ Ez az érdeklődés annak bizonysága, hogy —- mint « kid- -ára minden területén -— zenei életünk’ ben is ti felszabadulás óta mélyreható változások következtek be. A zene nem i kiváltságosok ssűk rétegének magán­ügye többé hazánkban, hanem egyre in­kább a dolgozó tömegeket átfogó közügy Nemcsak operaházunk, hangverseny, er méink sorait töltik meg munkások, dol­gozók, de közülük mind többen sajátítják el egy-egy hangszer „tudományát", ját­szanak zenekarokban és énekelnek szaba­don, derűsen, boldogan a kórusokban Megyénkben példáid Tó zenekar működik a miskolci, diósgyőcvasgyiri, ózdi zene­iskolában a dolgozók gyermekei tanulnak, íz őszi és tavaszi huh úr ver senyeken 7( ialusi cs 100 üzemi énekkarunk vett részt. Zeneművészetünk, az új magyar zene eddigi fejlődése sor ár: kimagasló széf eredményekért ért cl. A zenei plenum ősszegezi az elért sikereket, megbeszél) zeneművészetünk legidőszerűbb problé­máit. A zenei hét résztvevői meghallgat­ják és megvitatják az új alkotásokat zeneirodalmunk java termését, mintegy ISO művel. Megbeszélik a népzene és c műzene egymáshoz való viszonyának, a zenei mondanivaló pártszerűsé gének, a zene programszerűségének és klasszikus zenei örökségünk jelhasználásának kérdé­seit. AZ ELVI PROBLÉMÁK TISZTÁZÁ­SÁHOZ felbecsülhe.ellen értékű segítsé­get nyújt a Bolsevik Párt 194Ü február iában hozote határozata, Zsdánov elvtars elemzése és irányt mulat ehhez Pár Lünk II. Kongresszusának határozata. Zeneszer­zőink, előadóművészeink tanácskozásaikon felhasználhatják az Irókongresszuson, a színház- és filmművészeti konferencián ét az építőművész kongresszuson tartott elő­adások, viták anyagát. Pártunknak ezeken a megbeszéléseken adott elvi, kuli úr poli­tikai útmutatását. Nem kétséges, a zenei plenum tanács­kozásai a szabad, nyílt elvi viták zene­művészetünk gazdagodását fogják ered­ményezni. Népünk olyan alkotásokat vár zeneszerzőinktől, amelyek — felhasználva népdalaink és klasszikus hagyományaink nagy-értékű kincseit — közérthető, tiszta, szép, dallamos zenéjükkel, a muzsika sa- iátos eszközeivel és jormanyelvén ábrá­zolják új világunkat, gazdag valóságunkat és gyönyörű terveink végrehajtására, szárnyaló elképzeléseink maradéktalan megvalósítására lelkesítenek MEGYÉNK KULTURÁLIS ÉLETÉBEA eléggé elhanyagolt terület a zene. Nem folyik tervszerű, céltudatos munka a dol­gozók zenei nevelése érdekében. Ennek következtében gyakori a nekibuzdulás, at újrakezdés s az eredmények az igénye­ken, a követelményeken jóval alul ma­radnak. Zeneiskoláink, — így a miskolci konzervatórium — nem töltik he az! o hivatásukat, hogy a dolgozók zenei neve­lésének, a zeneművészet széleskörű meg- ismertetésére irányuló tervszerű munká­nak központjai legyenek. Nem dolgoznak zeneszerzők megyénkben — nem mintha nem lennének tehetségeink erre. Kulturá­lis szerveink nem fordítottak eddig kellő gondot erre a területre, így fordult elő olyan eset, hogy például a Diósgyőrvas- gyári Népi Együttes szimfonikus zeneka­rának nagyértékű, kitűnő bemutatkozó hangversenyén üres széksorok tátongtak a miskolci színházban. Az Írókongresszus nyomón megélénkült megyénkben is az irodalmi élet, Az első magyar képzőművészeti kiállítás serken­tőleg hatott a borsodi képzőművészek munkájára, ez értékes eredményeket le­mérhettük a nemrégiben megrendezett borsodi képzőművészeti kiállításon. Bizo­nyosak vagyunk abban, hogy az első ma­gyar zenei hét tanácskozásai, határozatát és eredményei termékenyilöleg jognak hatni megyénk zenei életére is, elő fogják segíteni annak gyorsabb iramú fejlődését SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK az első magyar zenei hét résztvevőit és kultúrjor- vadalmunk további kibontakoztaása szempontjából fontos, értékes munkájuk­hoz sok sikert, jó eredményeket ki vá­rtunk. 74 százalékos teljesítéssel a sátoraljaújhelyi járás került as élre a megyei mélyssántási versenyben Megyénkben az. őszi iné'yszántás eddigi ütőmé egyáltalán nem kielé­gítő. Mindössze 1- nap választ el ben- niiokot a határidőtől, amikorra a mélyszántást be kell fejezni, a me­gyei összteljesítés azonban még csuk ■17.2 százalék. A járások küzöt’ii versenyben a sor­rend a következő: tíátora’jaújhelyi járás 71 .százalék, mezőcsáti Ti.7, ubaüjszAntói 70, ricset 69, Miskolc város 08.6, tokaji járás 63.0, sárospataki 57.3, enesi 51.3, put- noki 49, miskolci 43, ózdi 40.2, szik­szói. 31.5, mezőkövesdi 32.3, szerencsi £7.2 ede ényi 21.3 százalék. A községek közül Cserépfalu, Kúes és Cserépváralja már 100 százalékig elvégezte a mélyszántást, súlyosan le­maradt Mezőkeresztes, Bogács, S>zo- molya és 11 egy aszó. A magyar kormány jegyzéke a Graf-ügyben Mint ismeretes, Graf osztrák belügyi államtitkár a Wiener Kurier című lapnak adott nyila kozmában minősíthetetlen mó­don rágalmazta a Magyar Népköztársa­ságot. Noha a magyar kormány többízben felhívta az osztrák kormányt arra, hogy foglaljon állást Gróf államti kár provo­katív magatartását illetően, az osztrák kormány előbb hosszas hallgatásba bur­kolózott és csak november 6 án válaszol, a magyar kormány ismételt felszólítására. A bécsi magyar követségnek átadott jegyzékében az osztrák kormány abelyef, hogy dezavuálná Graf felelőtlen fecsegé­sét, az osztrák államtitkár mentegetőzé­seire hivatkozik, amely szerint ő csupán kommen álta egy osztrák lap magyar­ellenes állításait. A jegyzék továbbra is kitér az érdemleges válasz elől és csak uzt helyezi kilátásba, hogy Graf állam­titkár további magyarázatait beérkezésük után a magyar kormány tudomására fogja hozni. Végül, nyilván a figyelem­nek a Gráf-ügyről való elterelése végett, a jegyzék panaszt emel a magyar rádió osztrák adásaiban az osztrák kormány- ellen intézett állítólagos „uszító támadá­sok'’ miatt. Erre a jegyzékre a magyar kormány megbízásából a bécsi ipagyar követség folyó hó 17-én az alábbi jegyzékben vá­laszolt : A magyar kormány mindenekelőtt megállapl ja, hogy az osztrák külügy­minisztérium válaszát nem tekin heti kielégíthetőnek. Az osztrák kormány a még általa várt felvilágosítások ürügye alatt átlátszó kísérte eket tesz arra, hogy kitérjen az állásfoglalás dől Graf államtitkár felelőtlen ki­jelentéseivel kapcsolatban. A magyar kormány megállapítja, hogy az oszt­rák kormány szóbeli jegyzék azon állí­tása, mely szerint Graf államtitkár csak arra szőri'kozott volna, hogy bi­zonyos lapok hazug állításait regiszt­rálja és megcáfolásuk érdekében jó tanácsokkal lássa cl az i’letékes ma­gyar szerveket nem fe’el meg a va­lóságnak. Gráf állam‘i kár kijelen é- seiben maga is megismételte, sőt ter- te-s*tettc ezeket a hazug rágalmakat, Ez a tény minősíthetetlen kijelenté­seinek már első soraiból is ■ kitűnik, amikor az; állítja, hogy magyar rész­ről „egy évben kétszer, háromszor is Ausztriába csempésznek poli.ikai me­nekülteket hogy ügynöki tevékenysé­güket kifejthessék". Graf allam ltkár ugyanígy azonosította magát a bécsi magyar követség által ti’okban épí­tett tömlőéről szóló egyiigyti mesével Is, amikor kijelentette: „Geslapo- szerü módszereknek Bécsben nincs he­lyük. Ezért csak egy megoidás lehet­séges a magyarok számára: tárják ki a kapukat, hogy az igazság fénye a bécsi magyar követség pincéjének leg- söté’ebb zugaiba is beható'hasson". A Magyar Népköztársaság kormánya azon a nézeten van, hogy az ősz' rák kormánynak Gráf állam’i’kár továb bi felvilágosításainak bevárása né kft! is módjában van állást foglalni e hi­vatalos személyiség szemtelen rágal­mait illetően. Ami a feni csz’rák szóbeli jegy­zéknek a magyar rádiónak az osztrák kormány és az Ausztriában fennálló rend elleni „uszt'ó támadásairól" szóló állításait ille'i, a magyar kor­mány a tényá'lás megvizsgálása u án megállapítja, hogy a magyar rádió Ausztriának szánt adása nem Ausz­tria, hanem az imperialista háborús uszltók ellen küzd és a béke megőr­zéséért száll síkra, ami a magyar és az osztrák népnek egyformán érdeke. A magyar rádiónak e tevékenysége nem te'szik bizonyos osztrák körök­nek, me’yek nyilván befolyást gyako­rolnak az osz'rák kormány poétiká­jára. A Magyar Népköztársaság kor­mánya egyben megállapítja, hogy osz­trák rádióállomások rágalmakat es támadásokat in'éznek a Magyar Népköztársaság és annak intézményei elleu anélkül, hogy az osztrák kor­mány haladéktalanul állást foglaljon mát kifogásolta volna. A Magyar Népköz'ársaság követsé­ge kenn anyu utasítására felhívja az osztrák külügvm’uisz’értum figyel­mét, hogy a magyar kormány ragasz­kodik ahhoz, hogy az osztrák kor­mány haladéktalanul állást foglaljon I Graf úr ügyében. ÉSZAKMAGYARORSZÁG hím mm mii 11 mum —— m nuiair—■ Vatö&m&p, 1951, évi november 18 Eres párfváiasztsüányokkal, pártbizottságokkal a szocialista építés meggyorsításáért, a békéért! Meiíusz István eivtárs, sztahanovista acélgyártó,fnüvezető elmondja a páriértekezleíen... A Diósgyőri Kohászati Üzemekben a párttagok és pártonkívüliek egyá* ránt nagy lelkesedéssel készül.ek a mai pár.értekezletre. A Martin „B" műszakjának veze- tcségválaszió taggyűlése Mer usz Ist­ván eivtárs sztahanovista acélgyártó művezető.' is megválasztó tn az új pártveze öségbo s ugyanakkor kül­döttnek is a kohászati páreértekez et- re Meriusz elviárs kitünően látja el termelő munkáját, jó kommunis a! Nemrégiben kapta meg az orazág legjobb acélgyártó művezető“-je cí­met. A vezetöségválaszió taggyűlés óta nagy szorgalommal készült a pártér- tekez'o.re, mert 5 is fel akar szé ni ni, el akarja mondani minűazf, amivel megbízták á ,,B“ műszak kommunis­tái púrtonkívüli dolgozói. Miről fog beszélni a pártértekezie- ten'5 — kérdezzük Máriusz elvtársat. — Felszó áfásomban i termelés kér­désével foglalkozom — válaszolja. — Elmondom, amivel megbíztak munka­társaim, elsősorban a VIII és IX. számú kemence do gőzéi. ígéretei te­szek nevükben a Pártnak, Kakcsi elv­társnak, hogy lemaradásunkat behoz­zuk, s a tervet maradéktalanul telje­sí.jük. Ezen túlmenően kéréssel is fordulok a pártértekezlethez: segítse ölő a Martin munkájának megjavítá­sát, hogy zavartalanul biztosíthassuk népgazdaságunk számára a jóminösé- gü acélt. Felvetem továbbá az üstdugők megjavításának kérdését is — ezt kü­lönösen a lelkemre kötötték munka­társaim. Ha megfelelő üstdugőval dolgozunk igen nagy eredményeket tudunk elérni, mert segí ségével be­vor».hetjük a szovjet öntés-fec.hnolő- giai módszert: a melegen, de lassan való öntést, amely ;i, jé minőséget biztosítja. — Ezekről kívánok beszélni és ezek. re kérek válasz; a pár*értekezlettől, ehhez kérek segi'séget munkatársaim nevében, hogy munkánk hibáinak ki- javPá-sáva! maitadék’alanul va’őra- vá’tsuk iíákosi Őlvtársnik tett foga­dalmunkat1. Küldöttek a pártértekezíetról Nagy László az alsóvadá­szi községi pártszervezett küldő:.;e már napok óta jegyző'eket készít magá­nak készül a párt-értekezletre. — En, mint községünk tanácselnö­ke — mondja —. kitnnite'.ésnek ér­zem, hogy a taggyűlésen Alsóvadász! kommunistái kU'döttűknek válasz ot- tak, hogy képviseljem őket, a szik­szói járási pár.választmányt megvá­lasztó tanácskozáson. Meggyőződé­sem, hogy kü'do'ésemnek akkor te­szek legjobban elegeit, hogyha a párí- ér'.-ekezlet tanácskozásából építő bí­rálattal kiveszem részem és hozzá­szólásomban rámutatok, hogy Alsóva­dászi kommunis'ái, do1 gozó parasztjai az eddiginői nagyobb segítségei vár­nak az új Járási Pártbizottságtól a tszcs-mozgalom íejlesz'ésóben. Bene* Simon, a esobádi gép ál- ’omás pártszervezetének küldötte eze­ket mondja: — Olyan párt választmányt akarunk megvá’asztani, amely munkájával pél­dát niu'a- nekünk, járásunk minden dolgozójának és tanácsaival, iránvjtá- sával segíti gépá’lomásunk munkáját is. Igyekszem majd a pártér'ekez’eten mól'óan képviselni gőpál'omásunk va­lamennyi do’gozójá'', mer.t a púrtonkí- vüli dolgozók is magukénak ‘ekintik a Pártot és így nemcsak párteVervcze- riink tagsága várin el tőlünk. hogy jó munkát végezzünk. Azt akarjuk, hogy a pártválasztmány c'yan kommunis­tákból tevődjék össze, akik sikeres harcra vezetnek minket munkánk megjaví'ásában, a szocialista építő- munkában. Hamu Jolán, a. garadnai cseme­tekerti dolgozó arró1 beszél hogy a pártvezletőségi ’agok tartsanak az ed­diginél szorosabb kapcsola'o* a •8me- gokkei. Mind a járási pártbizottság tug.jai. mind a községi alapszervezei vezetőségi tagjai gyakrabban keres­sék fo! a párttagokat tagjelölteket és a pártonkívüli dolgozókat' is munka­helyükön. Csífc Jó a se f né, forrói küldött czekot mondja: — En mint küldött, azt tartom szem előtt, hogy Pártunknak jó mun­kával kell mindjobban megküze’í'enie nagy példaképünké', a dicső Bo'sevik Pártot Ez n törekvés veze- majd min­denben. amikor ré-.ztveszok a pár ér­tekezleten 's amikor szavazni fogok az új pártválasztmány megválasztá­sánál Azt! akarom, hogy erős jól dől. goző pártváVsz'mányunk és Pirfbi­zo.tságunk legyen, amely járásunk m'inden dolgozóját íe'sorakoz a ja a harcra, amelyet a szocializmusért, a béke megvédéséért folytatunk. A Diósgyőri Gépgyár süllyesztékes kovácsmíihe- lyének kérése a diósgyőri kohászati partértekezleihez Kedves Elvtársak! Harcos kommunis a üdvözlefíel köszönt,jük párt konferenciánkat. Ezen a konferencián bizonyára el­hangzik majd a beszámoló arról is, amit mi igen nagy örömmel 'svunk, hogy az utóbbi héten szépen emel­kedett termelésetek. Arra kérünk Titeket Elv'irsak: a pártórifekez- let azt' is tárgyalja meg, hogy a mi süllyesztékos kovácsműhelyünket is lássátok el megfo'elöeu tengely- anyaggal és kü djctok annyit, hogy tervünket lega'ább 100 százalékra tudjuk teljesíteni. Bízunk bonng, hogy Ti, a Koká- szati Uzomek kommunis óinak és valamennyi dolgozójának képviselőig megtaláljátok a megoldást, hogy ezt a kérésünket feltétlenül teljesít­sétek. A konferenciának sikeres jó 'műm kát kívánunk! A süllyesztőké» kovácsműhely kommunistái, dolgozói nevében: TÓTH BÉLA nlapszervezai titkár* hrokorai István puinolti pártonkiviili dolgosó paraszt (ecete a part érte kéziét rőt Október 25. A nap­tárban ugyanolyan szinnel van feljegyez­ve, mint minden hét­köznap. Ez a nap azon­ban a putnoki dolgo* ■ aók számára ünnep volt. Ezen a napon Putnok párttagjai új vezetőséget választót, tak. C> ártonkívüii dolgo" * zó paraszt va­gyok, mégis az én számomra is igen nagy- jelentőségű roh ez a nap. Több pártonkiviili dolgozó paraszt'ársam- mai én is ott voltam a párthe.yiség előtt s vártam, mikor lesz vé­ge a vezetőség vá.ászt ó taggyűlésnek, hogy meg.udjam, kiket vá­lasztottak Putnok kom­munistái a pártszerve­zet vezetőivé. Míg a vezetösógvá- la-sz ó taggyU’és ered­ményét vártuk, egy mú. sík pártonkívüli dolgo­zó társam jötr arra és megkérdez'e, hogy mit csinálok mit törődöm én mint pártonhivü.i a Párt ügyével, mit ér­dekel engem a vezetö- ségvá’asz'ás. En azt válaszol’am: h Magyar Do'g.vzók Pártja nemcsak a kom­munisták, hanem az egész dolgozó nép sze­retett Pártja. A Párt nagy gondot fordít ránk pántonkivüli dol­gozókra is. Nekem sze­mély szerint is igen sok segí ségot nyújtott már a Párt. Hogy csak egyet mondjuk el: a nyáron, amikor int- ták. hogy beteg va­gyok, felkerestek s fel­ajánlották hogy he­lyettem learatják a bú. záf. Es tovább, a Párt novis' a így sorolha.com István fiama t nevelte sz ahá- bánv ásszá. ugyanúgy Miklós fia­mat is, aki hamarosan katonatiszt lesz. N agyon szere fern a Pártot, minden­ben hal Iga ok szavára, hiszen mindig bebizo- nyosodo't hogy az jár jól, aki így tesz, Há­lás is vagyok érre. A beadásnál az elírás­nak határidő előtt t en­tern eleget, gabonát, burgonyát, baromfit „C‘* vételi jegyre is adtam be. A szán ás­va ést 5 hete, a mély­szántást két hete befe­jez 'em már. Békeköl­csönt is jegyeztem, hi­szen én is békét aka­rok. Mint már írtam is, de jól esik még egy­szer, sokszor leírni na­gyon szeretem a Pár­tat — s így ón is tet­tem köto'ezűt''ségvál'a- lást a pártúr ekezlet, tiszteletére. Megfogad­tam, , hogy segítek a. vetésben és a mély­szántásban azoknak a do'gozó paraszttársa­imnak, akiknek nincs igájuk. Nagy Lajosnak már vetettem is egy hold gabonát. Farkas Józsefnek, özv. Bán Józsefnének fél-fél hold őszibúzát. A Párt iránti sze- re’eitem vezet, amikor azt is megírom az Eszakmagyarország. nak mif várunk mi, pártonkívüli dolgozó parasztok, a járási pártér'ekez’et ól, az ú,j Pártbizottságtól. Tu­dom, hogy a Párt csak úgy képes győzelemre vezetni a dolgozókat, ha szívás feivicágosit'ó munkával meggyőzi n dolgozókat; poétikájá­nak helyességéről és így a dogozó tömegek bizalommal kő vésik a Fárt vezoíésát. A párt« szervezetnek tehát ha­talmas í'eHilágosíi’ó munkát kell végeznie itt Putnekon is nem­csak a párttagság, da a pártonkívüli do'gő­zök közöst is. Ezen a téren bizony komoly hiányosságok vannak; nálunk. Hiányoltam azt és velem együft; számos dolgozó pa­raszt* ársam, hogy sí községi alapszervezeti népnevelői ritkán ke­restek fel bennünkov, Sokan vagyunk olya“ nők akik szeretnénk a Párt ’agjai lenni^ igyekszünk is ezt ki­érdemelni, erről is szí« vesen beszélgetnénk el a népnevelőkkel. dd csak a legri kább eset« ben jönnek el hozzánk* En magam többszöri e’járok a partnapokra, a népnevelő értekezle • tökre is, de bizony megtörténik hogy va­lahogy hívatlan ven« dögnek érzem magnnt a pánt szervezetben. En min* pártonkívüli dol­gozó paraszt azf vá« rom a pártértekezlet-' tői hogy a párrszervo-i zet ezu'án sokkal na* gyobb gondot fordítson a pártonkívüli dolgozó parasztok ncvc’ésére, foglalkozzék többef^ jobban velünk, KROKOVAI ISTI7AN 3 ho’das dolgozó paraszt, PUTNOK. Apró Bnlai elviárs felszólalása a Szakszervezeti Világszövetség V. ii'ésszakán Berlinben a Nőmet Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának épüle­tében csütörtök dőlCőtt megkezdődött a Szakszervezeti Világszövetség főta­nácsának V. ü'ésszaSm. Az ülésen meg­jelent a szövetség körébe nem tartó, zó szakszervezetek számos megfigyelője is. A Szakszervezeti Világszövetség ii’é- sén 80 mil’ió szervezbtt munkás képviselői tárgyalják meg n világ ha­ladó szakszervezetrindk minél hatéko­nyabb hekapcso’ását a békeharcba. Louis Sai lant, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkára megvilágította hogy a béke biztosításának egyik fő felté’ele a neimadközi muníkúsegység megszilárdítása és kiszé’esítése, a Washington zeoldjában álló áru é jobb- o’daí szaksz-rvezeti vezetők e'len ví. vott harcban. Fontos prabMmát ve'etf fel Szo'ovjov szovjet küldött, amikor 'íangsú yoz.'a, hogy az összes dolgező- '■•i; egyesíteni kell függetlenül attó, hogy melyik szakszóívczetliez. tartoznak. Epjien ezért van rendkívüli jelentőség? a békehore szempontjából a Pranc'a- orszúgban mcgindulf szakszervezeti egysé-gmozgalomnak. nmo'yben a jobb- o’daji szakszervezeteik tagjai reakciós vezetőségükkel szembefordulva. a kom­munistákkal váMvetve harcolnak alap­vető jogaikért és a békéért. Apró Antal elvtá'rs, „ SzOT főtitká­ra, a magyar küldöttség vezetője han gsú'yózta, hogy ma már világszerte rrdrd szúVsejvb dogozó rétegek lá'ják: az amerikai imp'Via'^ták po’ltiláin tömegnyomort, munkanélküliséget. bi­zonytalanságot és megafázfatást jelent. Apró Antal elvtárs a továbbiakban részletesen ismertette a. magyar dolgo­zó nép aktív bókehartcát és a magyar Szakszervezetek kapcsolatait az európai országok dolgozóivá]. Elmondotta, hogy számos ku túráiig és sportde’egációt láttunk vendégül. Bejelecuteíte. hogy a jövőben tovább -m-é'yUjük kap. csőlátóinkat nemcsak a Szovjetunió és a népi. demokratikus országok- hanem a tőkés országok szakszer, vezetőivel és kapcsolatainkat kitér- j észt jük a gyarmati országokra iA. Apró Antal ezután ismertette a ma­gyar népgazdaság fejlődését és a töb­bi között ezeket mondta: Ugyanakkor, amikor a dolgozók je- entőd tömegeinek a tőkés orezágolc- ban, a munkané küüség, a nyomor jut osztályrészül, nádunk a munkások és dlka.htuizot. tak állandóan eme'kedő Elefszinvo* na’áról adhatunk számot., Elmondotta, hogy az emui: napokban a Magyar Népköztfi-saság kormánya Pártunk (a n szakszervezetek javns'ntá- ra fontos törvényt hozott a dolgozók nyugdíjának felemeléséről. A magyar szakszervezetek eiőTt most az a fc'adal áll, — mondat­ta. — hogy mozgósítsák a dolgo- cókat o béke megvédésére, a tar. melés fokozására, javítsák a dol­gozókról vd’ó szociális és kulú’áUs gondoskodást, mélyítsék el a nem­zetközi kapcsolatokat és „ baráfsá. guik'Xt a többi orseágok doégozói-vah A mártva - sz- kszerveze+ek igv tesznek e’e-et a Szak-szervezeti V: á-^zöv-tíég határozatninnk és azoknak a fe adatok- nak. amelyelkcif a ber'ini tanácskozás A világ dolgozói számára kijelöl — fejez* ár, be beszédét: Apró Antal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom