Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-25 / 275. szám

*2 ÉSZAKMAG Y ÁROK SZ'Atí Vasárnap, 1851. évi nevembe? 85. 1951 NOVEMBER 25. PARTELET .Boldog gyermekkor* — Amerikában 2 egyik ncwyorlá elemi iikolában történt: Látogató érkezett és osztályróhosztályra járt. Ahová belépett, abbamaradt a taní­tás és az oktató akisgyerekekhez Sor dalt: ....— Fiúk, ez a mister a polgári honvé­delmi hivataltól jött és mindegyikőtöknek ajándékot hozott. Nézzétek ezt a csillogó, ...ezüstös fémlemezt, ilyet kaptok és erre .a fémlemezre rá kell majd vésni a nevete­ket, szüléitek nevét, a születési éveteket yes az iskola címét, A kerek gyerekszemek érdeklődéssel tapadtak az ezüstös lapra■ Aztán az egyik padsorból megszólalt a kis Johny: '— És miért kell ez nekünk? —- Azért fiacskám — felelte ünnepé­lyesen a polgári honvédelem kiküldöttje hogyha bombázás következtében el­pusztultok, ennek a fémlapnak segítségé­vel megállapíthassák a személyazonosság- tokot ... Ezen a napon riadtan, kisírt szemmel mentek haza a neuyorki iskolásgyerekek, f kis Sherry Stockgrnne remegve kér­dezte meg édesanyjától: — Vájjon életben löszeire még holnap reggel? A kis Johnnyból is kitört a jélelem sikolya: — Jaj, mama, engem, meg akarnak ölni! , , » Az anya magához szorította gyermekét és szemrehányó szavaidtól fordult a fér­jéhez: Látod, Dick és te folyton panasz- kodol, hogy magas az adó. . , Fedig kell u fegyverkezésre! így talán életbenmarud a mi Johnnykánk . ■. Az amerikai atomlovagoknak ez a leg­újabb trükkje: a gyermekek rémítésével zsarolják a felnőtteket, terjesztik a há­borús rémületet. Hogy közben megsebák és elnyomorítják a fogékony, fiatal gyer- meklelkeket, azzal nem törődnék. Minél nagyobb a háborús rémület, annál többet keresnek a fegyvergyárosok. A Johnnyk és Märyk, a Hobbyk és Li~ lianok nyugtalanul alszanak, derűs és szí­nes álmok helyett rémképek nehezednek rájuk. Felsírnak a sötétben, kétségbe­esetten riadnak jel álmukból. Remegő nyöszörgésük, ijedt sikolyuk, szívszaggató zokogásuk megannyi vádoló hang az im­perialisták ellen, akik ilyenné tették Amerikában — a boldog gyermekkort.,. Rankovics rendőrséget küld a szerbiai bányákba A Tito-klikk több mint kétszáz rendőrt küldött a szerbiai Alexinac és r.ani bá- . nyákba, hogy elfojtsa a bányászok ellen­állását. A titóista hírügynökség jelentése sze­rint Rankovics rendőrei két hónapos szolgálatot látnak el a bányákban, majd újabb garnitúrával váltják le őket. A jugoszláv bányászok a titóisták foko­zódása ellenére tantoríthatatlanul harcol­nák a belgrádi banda ellen. A BRIGÁD ZÁSZLAJA Irta; I’ETIiCJ DUM1TRU v DOBRUDZSA a legutóbbi időkig Ro­mánia egyik legelmaradottabb vidéke volt. földjén évszázadokon ál török bejek, majd gazdag román bojárok uralkodtak, szipolyozták a szegenyparasztságot, amely Jánlódott, verejtékezett, vívta rettenetes harcát a terméketlen talajjal. Most csupa élet a vidék, A Román Munkáspárt 1919 tavaszán határozatot hozott Dobrudzsa átalakításáról és pár hónappal később már megindult a 70 ki­lométeres hosszúságra tervezett Duna— Fekete tengeri csatorna építkezésé, amely nemcsak fontos közlekedési és szállítási lehetőséget jelent, de termővé alakítja a ■terméketlen területet is. '■ ■'Az építkezés központja Poarta Alba, a csatorna egyik jövendő kikönője. Egyik --- a négy közül, mert négy város szüle­tik majd az épülő csatorna nyomában. 'Kettő a csatorna mellett, egy a Dunánál, a negyedik pedig tengeri kikötő lesz. Ez utóbbit hatszortanagyóbbra tervezik Cons- fanzánál, az eddigi legnagyobb román ten- 'peri kikötőnek És építenek majd villany­ét! epeket, gyárakat, ipartelepeket, vas' ~utakat és a csatorna felett átívelő hida­kat, amelyek mind-mind lüktető életet varázsolnak a múltban rideg és kietlen vidékre. A hatalmas arányú építkezésben ren­geteg jialal vesz részt■ Az ország ifjúsá­gának szervezete felhívta tagjai figyelmét ú 'csatornaépítés fontosságára, de nem kel­lett ide sok beszéd, a jiatalság boldogan sereglott a munka zászlaja alá■ Elindultak «2 első hívó szóra a „mirca-vodai harmin­cak" is, hogy aztán a csatornáé pit kezes egyik legjobb brigádjává forrjon össze ez « harminc gyerckcmber. • . _ A HARMINCAK legfiatalabbja 14 esz­tendős volt, a legidősebb: Sztancu Georgij is alig lépte túl a húsz esztendőt. De mö­götte már múlt volt, nagyszerű, élmények, liiert amikor 1944 augusztusában hazáját is felszabadította a Vörös Hadsereg, — gyerekszíve megdobbant és önként jelent­kezett, hogy ott lehessen soraikban, ott lehessen további harcaikban. Résztvett a győzelmes nyugati hadjáratban és azzall a jóleső érzéssel szerelt le, hogy ő is harcolhatott az új, boldog világért. A régi világról csak keserű emlékei toltak Sztancu Gcorgijnak. Mi más em­léke is lehetne egy napszámosgyereknek, aki még tízesztendős sem volt, amikor ta­nulás helyett munkára kényszerült, de akármennyit dolgozott is, nem jutott szá­mára más sors, mint a szolgaélet nyomo­rúsága. Most önként jelentkezett a csa­tornaépítéshez, mert érezte, hogy az új világért vívott harca után munkájával is elősegítenie kell ennek az új világnak, a jövőnek az építését . . , És nemcsak Sztancu Georgij gondolkozott így, hanem ,„a harmincak“ mindegyik tagja • MINDEN reggel énekszóval, vörös zászló alatt vonultak ki a munkára. A zászlót aztán kitűzték a munkahelyük mellé. Olyan vidáman lobogott, mint ami­lyen vidáman szállt az énekük- A „mirca- vodai harmincak” brigádja büszke volt zászlajára és munkájára, büszke volt ar­ra, hogy soha egye len tagja sem mu­lasztott. llgy forrt bennük a munkavágy, s az élet, mint az újbnr. A munkahelyek mellé Ictű-ötl zászló nemcsak egsüvétar- UUBsukat jelentette, de hirdeti azt is, hogy ez a brigád mindig túlteljesíti a normát. Egyszer a mocsárban leszakadt a jég a Szovjetunióból érkezeit új traktorok alatt. „A harmincak” elsőnek sietlek a gépek mentésére. Két napig dolgozlak itt, sok­szor nyakig állva a jeges vízben. Az egyik traktor egészen elsüllyedt, át kellett húz­ni alatta az emelődaru láncát. Önként jelentkezőt kértek erre a munkára, Sztan­cu Georgij ekkor visszaemlékezett a Szov­jet Hadsereg harckocsijaira, amelyek él­ben felszabadítottál: a szülőfaluját. És ar­ra gondolt: lehet, hogy azok a harcko­csik ugyanabban a gyárban készültek, mint ezek a traktorok és talán ugyanazok a szovjet emberek dolgoztai: elkészítésü­kön, akiknek munkájából a béke harcko­csijai: ezek a traktorok szülöttek. ... És Sztancu Georgij alámerült a jeges vízbe, kétszer, háromszor is, — de áthúzta a láncot a trafuor alatt! • ^ „A HARMINCAK** brigádja azután feloszlott, csak ketten maradtak az építke­zésnél a régi gárdából. Sztancu Georgij volt az egyik, a másik Caranculia, egy szélcsvállú fiú, aki azelőtt a hegyekben pásztorkodott. Ketten őrizték tovább a brigád zászlaját és ahogy lengett a vörös lobogó a dobrudzsai szélben, maguk mel­lett érezték mindig a brigád eltávozott többi tagját is. Hová lettek ezek a fiúk? Miért osz­lott fel az eggyéforrt brigád? Az új világban nemcsak esato'rnáhní., városokat és gyárakat építenek, de új embereket is nevelnek. A múlt terhes öröksége voiit román földön, a különö­se® ezen a vidéken, az analfabétizmus. Most felszámolják ezt is. Mindenütt is- kólákat nyitottak az írni-olvasni nem tudók számába, szakiskolás nyíltak a kotrógép., mttrkoóógépkezjiők. autó és traktorvezetők számára. Ide kerültek a brigád tagjai. Tanulni mentek, Előbb az á'talános iskolát végezték el, majd a szakiskolákban folytatták anuhnán/ni- twt. Csak ketten húzódtak a tanulástól. Sztancu meg Caraeulia. Féltek, hogy ..nehéz a fejük", nem megy a Kopo­nyájukba a tudás. De aztán legyűrték az előítéletet, követték lársaikat és ha nehezen is ment a tanulás, végül mégis sikeTÜlt. © „A HARMINCAK” brigádja most újra az építkezésen dolgozik. Ott van­nak a roppant árkokban, a hm a szov­jet kotrógépekkel a csat orvát ássák OH vannak a gépkocsik volánjánál, a traJk torokon, a markológépek mellett, a vo­natokon, amelyek számára egyre hosz- szabb sínpárokat fektetnek je. Most za- leafol épp egy vonat és a fékezőfülké- ből Sztancu Georgij napbarnított ara mosolyog. Mintha, csalt azt mondaná: megyünk előre! A vörds lobogó egy földkupacba szúr­va leng az őszi szélben. Amikor a „kar mincak“ két vdolsó tagja, is elment ta­nulni többi társa után, Sztancu Geor­gij odaadta r, zászlót a Dolgozó Ifjú­ság Szövetsége alapszervezetének. Jő kézbe adta. Most új fiatalok do'goznak alatta, ugyanolyan lelkesen és odaadás­sal építik az új világot: ahogy a t/tnirca.vodaé, harmincuktól“ látták. Pótolva a pártértekezlet hiáuyosságáí, fokozott gondot kell lordítania a tag- és tagjelöitfelvéfel* munka megjavítására a Diósgyőri Szénbányák pártválasztmányának és pártbizottságának A Diósgyőri Szénbányák Vállalót pártértekez.eién tartott 00eZámo ójáb„n Kábái László elvtárs, a Miskolci Párt­bizottság ipari osztályának vezetője a tag. és tág jelölt fék ét éli munkáról mind­össze a következőket mondotta: — Bányász pártszervezeteink tmnlcá- jában hiányosság volt eddig, hogy terv- szerütlenül fog atkozlak a pártépítéssel. Kevés tagjelöltet vettek fel, májustól m ndcissze SŰ.et, Leggyengébb volt a munka ezen a téren Márta-bánya párt- szervezeténél, ahol mindössze 0 erre ír. denies do gozóval erősítették Páriunlc sorait. Pártszervezeteink a felvett tag­jelöltekkel sem foglalkoztak kettőén. — Nem adtak nekik feladatokat, nem el­lenőriztek politikai fejlődésüket, nem segítették őket munkájukban, A beszámolót követő litában egyetlen egy hozzászólás sem foglalkozott a tag. és tag je-ölt felvétel kérdéseivel, hiá­nyosságaival, a Diósgyőri Szénbányák üzemi pártszervezeteinek kádernevelő munkájával. A pártértekezleten hozott határosat ezekkel kapcsolatosan csak ennyit állapít meg: a jövőben sokkal tervszerűbb mun­kát kell végezni a pártépítés terén. Mit kellett volna elmondania a beszá­molónak, miről kellett volna besző mök a felszólalóknak? A Diósgyőri Szénbányák Vállalathoz tartozó üzemek dolgozóinak mindössze 28—30 százaléka párttag, illetvo tagje­lölt. 1951 január 1 éta — ez év első 10 hónapjábau — a diósgyőri 6 bányaüzeni alapszervezetében összesen 73 tagjo öltét és 38 tagot vettek fel. Mit mondanak a számok az egyes alapazervezetok ilyenirányú munkájáról, A Baross.aknán 24 tagjelöltet éa 13 tagot. Pálinkás-tárón 18 tagjefö tét és 8 tagot, Lyukóbányán 14 tagje.ö.tet és 8 tagol, Mú'rta-bányán 9 tagjelöltet és 5 tagot, Annn.bányán 12 tagjelöltet és 2 tagot, Pexecee-újaknán 1 tagjelö - tét és 3 tagot vettek fel az év első 10 hónapjában. Mi az oka ennek a gyenge munkának, a távolról sem kielégítő eredményeknek! A Diósgyőri Szénbányák pártszerve, zetei még mindig kevés gondos fordíta­nak a népnevelő mukkéra. Az egyes kampányfeladatok alká'mávul mind a hat alapszervezetben tájból és újból át­szervezik a népnevelő csoportokat, a pártvezetőségi tagok ilyenkor fog’alkoz. nak is a népneveikkel, instruálják őket, ellátják őket helyi agúáciős érvekkel, de aztán — mikor vége a kampánynak — abbahagyják mindezt. Tgen komoly hiba az is, hogy számos munkahelyen még mindig nem szrveztóia meg a pártesoportokat. A népnevelők­nek, de még a pár (vezetőségi tagoknak sincs feljegyzése azokról a púrtonkívüi dolgozókról, akik fegyelmezetten, becsü­lettel küzdenek a ezéuesatában, jó tér. me ősi eredményeket érnek el, más meg­nyilatkozásaikkal is bizonyságát adják öntudatuknak és annak, hogy szeretik Pártunkat, érdeklődnek Pártunk polip kája iránt. Különösen jellemző Pálin- bás.táró példája, mennyiro ehanyngo1- ják a munkában 6s helytállásban kitűnő pártonkívüli dolgozókkal való foglalko. zást. Pálinkás-tárón a Báketólcsön- jegyzésnél 906 forint, volt a jegyzési át'ag. Fel kellett volna figyelni a b’g. öntudatoaibbakra, a legjobban terme­lőkre, bogy fokozottan foglalkozzanak nevelésükké] és tagjelöltek, majd ké­sőbb tagok legyenek be őlük. A rossz munka további oka, hogy a Diósgyőri Szénbányák üzemeinek párt- szervezetei eddig keveset foglalkoztak a tömegszervezetekkol — elsősorban DISz- szel, s a roisaz kapcsolat miatt a tö­megszervezetek vezetőségei sem teltek j a vasla t okát ta gjelö’ t felvét el ökre. Nem utolsó sorban kerékkötője volt Pártunk további erősítésének a Diós­győri Bányaüzemeknél az is, hogy sok pártvezetőségi tag helytelen nézetet vall. Az fe'tétlenül helyes, hogy a legna­gyobb éberséggel s körültekintéssel jár. janak el minden egyes tagjelölt felvé­teli kérelem elbírálásánál, mert hiszen Pártunk — erőd, amelynek kapui c3-ik a legjobbak, a nagy megtisztelt elésre má]tó dolgozók előtt nyílhatnak meg. Ezek a pártvezetőségi tagok azonban tú'zott követelményekkel léptek fel n páríonikívül; dolgozókkal szemben, lebe­csülték eredménveiket, kérésük ellenére som adtak nekik pánt-megbízatásokat. « A Diósgyőri Szénbányák üzemi párt- szervezeteinek munkájában tehál sok Irányomért van a tan^lfft. é3 taqfe vi­tel terén. Nagy hiba, hogy ezeket -j há nyosságokat a párt értekezleten sem a beszámoló, sem a vita nem tárta föl, nem elemezte ■#. hiányctsságok ókót és a pártértekezlet határozatában sem jelöl­ték meg ezzel kapcsolatban feladataikat. A párlértekesleten megválasztott párt választmány 3 a most megalakít, 6 Bá­nyász Pártbizottság egyik legfontosabb feladata, hogy a pártszervezetek mun­káját e hibák kiküszöböléséire irányítsa. A diósgyőri bányaüzemekben igen sok dolgozó van, adrik már befejeztek ez&vi A NAPOKBAN MEGYÉNK nagy­üzemi, járási és városi pártbizott­ságainak ágit. prop. tikárai és sajtófelelősei fontos értekezle et tartottak, amelyen többek között megtárgyalták a pártsajCó fokozot­tabb terjesztésének íclada.ait. Az értekezlet megállapította, hogy az előttünk álló nagy feladatok ma­radéktalan megvalósításához állan­dó tanulásra tájékozódásra van szükség s ennek egyik legfonto­sabb, semmi riással nem póo.kaó eszköze és forrása: a rendszeres új­ságolvasás, a párisajtó beható ta­nulmányozása. A Pártunk központi lapja, a Szabad Nép és megyei lap­ja, az Eszakmagyarország — mon- tobta az értekezleten Kovács Sán­dor elvtárs, a Megyei Pár bizottság ágit. prop. titkára —, nem akár­milyen lap, hanem harci szerv, irá­nyító szerv, nevelő szerv, eszköz, melynek segítségével a Párt a ma­ga nyelvén minden nap minden érában beszél a dolgozókkal. az Értekezleten több ver­senyfelhívás is elhangzott a párt- sajtó terjesztésére. Meg kell azonban állapi'anunk, hogy a ver»nyfelhí- vások elhangzása óta lényegéhen még semmi sem történt a szavak tetté váltása érdekében. Pár bizott­ságaink legtöbbje még hozzá sem kezdett az értekezlet tapasztala­tainak, tanulságainak értékesí t ésé­hez, határozatainak végrehaj fisá­hoz. Pedig időközben megjelent az a fontos minisztertanácsi határo­zat is, amely február 1-ét a Magyar Sajtó Napjává nyilvánította s a határozat még élesebben ráirá- nyi tóttá a figyelmet a sajtó jelen 5. ségére, a saj tőmunka fon* osságára. A sajtöterjeszíési munkában szé­gyenletes eredményükkel, illetve eredménytelenségükkel az utolsók között kullog a mezőkövesdi, ricsex, sárospataki; sátoraljaújhelyi 6s to­kaji járás., A ricsei járásban lévő Pácin községről például egy ízben írt máx Megyei Pártbizottságunk A szocializmust építő csehszlovák nép egyre jobban és jobban megszilár­dítja barátságát a nagy szovjet nép­pel. A barátság ápolásában és kimé- lvít ésében igen nagy szerepe van a Gsohi-zlovák-Szovjei Baráti Társaság­nak, mely ma már közel 1.890.000 ra­got szám'ál. A Társaságnak minden városban, ipari központban s a leg­több faluban vannak szervezetei. A Társaság által rendezett orosz nyelv'anfolyamokon mintogy 300 ezer dolgozó vesz részt. Tömeges példány­számban jelennek meg az orosz klasz- szikusok me'lett a szovjet írók köny­vei, különösen azok a munkák, me­lyek a háborúm áni építésről és a szovjet embereknek a kommunizmu­sért folytatott harcáról számolnak be. Ebben az évben Csehszlovákiában 869 szovjet könyvei adnak ki cseh és szlovák nyelven de igen nagy az orosz nyelven megje'enö könyvek példányszáma. Nemrégiben nyílt meg Prágában a Csehszlovák-Szovjet Intézet, melynek? tervüket, közöttük több pártonfcimtti bányász is. Megmutatták esek a do'ű°9 zók, hogy becsülettel helytállnak a murin kában, harcolnak a széncsa a sikeréért ős ezzel a béke megvédéséért. A párta szervezetek vezetőinek az eddi ginéi sok* kai nagyobb gonddal kell fogia'kitsniols ezekkel a dolgozókkal, hogy új harca■» sokkal tovább erősítsék nagy Páijunkan, Gyurcsik Zoltán elvtárs, a Diósgyőri Gépgyár párt választmányának tagja annak köszönhető, hogy Gyurcsik elvtárs Irányi" tása alatt az alapszerve­zet vezetősége helyese» végzi a termelés pártellen­őrzését, rendszeresen be* számoltatja az üzem mű'-1 Diósgyőri Gépg) ár pártértekezletén pártvá­lasztmányi tagnak válasz­tották Gyurcsik Zoltán elvtársat, a megmunkáló horizontcsoport alapszer* vezeti párttitkárát, Gyurcsik elvtárs 25 éves, 1945 óta tagja a Magyar Kommunista Pártnak, majd az MDP- nek. 1940-től dolgozik a Diósgyőri Gépgyárban — esztergályos. Be -sületes, derék munkóseuil.er. .^Munkatársai szeretik, mindenben példát mutat nekik. Az elmúlt években állandóan 180—200 száza­lék között teljesítene nor­máját rP öbb mint Két évvel ezelőtt kapta meg első pártmegbizatását, s népnevelő, ialujáró lett. Pártmunkáját becsülettel és szorgalommal végezte, ezért egyhónapos pártis* kólára küldték Sárospa­takra, majd később Mis­kolcon végzett kéthóna­pos párlískolát. Amikor visszament az üzembe, a horizontcsoport kommu­nistái alapszervezeti tit­káruknak választották, — lelkesen, örömmel fogad­ták ennek hírét az üzem pártonkívüli dolgozói is. Rohamosan emelkedik az üzem termelése, javul a pártélet. Ez elsősorban szaki vezetőségeit. |V[ agyon örülök, hegyi a pártválasztmány tagja lettem — mondta Gyurcsik elvtárs. Ez fo­kozottabb kötelességet f*i rám. ügy akarom megk»-* Mini a megtisztelő kitün­tetést, hogy még jobb munkát végzek azon S helyen, ahová a Párt lított. Tegyük pártmunkánk szerves részévé a pártsajtó terjesztését! A prágai csehszlovák-szovjet intézet lapja, az Eszakmagyarorazág ü ugyanebben a községben jelenleg egyetlen o.őfizetője, egyetlen olva« sója sincs az Eszckmagyarorszá-g- nak. Vájjon hogyan tudja akkor fes,i használni a ricsei járási pártbizott­ság azt a segítséget, amit Megyei Páribizot ságunk lapján keresztül nyújt többek között a Pácin köz­ségben folyó különböző munkák: meggyorsításához megjavításához. A sárospataki járásban, amellyel tudósítónk és levelezőnk közlései alapján különösen sokat foglalkozik az Eszakmagyarország, a járási székhelyen kívül mindössze 127 elő-i fizetője van a megyei párts ajtónak, Ilyen szám mellett lényegében a járási pártbizottság nem használja!, fel azt az erőforrást, amit a párt» sajtó ad számára. A gépállomások megyei alközpontjához egyetlen Eszakmagyarország sem jár. Vájjon hogy tanulmányozták itt át példá­ul a Megyei PárfbízoD Ságnak a gép­állomásokról és a gépállomások aH központjának munkájáról szó tó ha­tározatát? Es vájjon hogy olvas« sák el mindazokat a cikkeket, ame­lyeket megyénk gépá’lomásatról írunk Hasonló a helyzet a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályánál^ ahová ugyancsak egyetlen Észak« magyarország sem jár. ,,A PARTSAJTO OLVASÓINAK ki nem elégTtó száma ■— állapítot­ták meg az em’lta-t értekeztó en «-* hovatovább pártmunkánk és termelő« munkánk további javulásának dön­tő akadályává válik." Ezt ném CSV. területén tapasztaljuk is. A legsürgősebben s a legmélyru- hatóbban változtatni keli ezen 3, he’vzeen Pártbizottságaink te- gyék munkájuk szerves, elválaszt» hata lan, fontos részévé a sejtó« agitációt a sajtó térj eszést és haladéktalanul lássanak hozzá as ágit, prop titkárok és saj őíe’elő- sok értekezletén hozott határozatok végrehajtásához. hivafását Element Gottwald dvtárá így foglalta össze: „A csehsz'ovák tudomány hatalmas feladatok előtt áll, — el kell sajátítania az é'enjárő szovjet tudomány tapasztala-aif éa eredményei- Enélkü) fej'ődóse elkép- ze'hetetlen, enélkül nem *elje?í'hein-5 azokat a hatalmas felada'okat ame­lyeket a szocializmus építése elébe állít." Az Intézőt rövid fennállása alatf már bebizonyította, hogy mennyire fontos tényezője a csehszlovák tudó-* mányos és ku’túrális életnek. Az Intéze: kiadásában jelenik mog a „Prága—Moszkva" című közkedveií folyóirat, moly tudományos cikkeket; közöl a szovjet sajtóból, beszámol azokról az e’őadásokról. amelyeket a szovjet tudomány képviselői -artanak Csehszlovákiábor bemu alja hogyas harco a szovje' nép a békéért A Csehszlovák Szovjet Bará 1 Tár­saság és az új lm őzet nagyban hozzá, járul a csehszlovák nép muwkájánaíi további sikereihez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom