Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-24 / 274. szám

ÉSZ AKMAG YÁR ORSZÁG SteMHljzt, 1951, ttoreatibK 3sá Sá, <* irta is. E JavazűafolE teTtilrfot tartal- Jnaznak a fegyverkezési verseny meg­szüntetésére továbbá arra, hogy tilt­sák el az atomfegyvert az öt nagy­hatalom egyhamiadával csökkentse fegyveres erőit, vessenek véget a ko­reai agresszív háborúnak és kössék meg a békeegyezményt. Mindez megmutatja, »ennyire képtelen minden olyan nyilatko­zat, amely arról beszél, hogy a köz«!- ég középkeleti országokat valamilyen veszély fenyegeti, amire hivatkozva az úgynevezett középkeleti parancsnokság meg­alakításának szükségességét in- doko’ni igyekeznek, megmutatja továbbá hogy az DSA, Anglia, .Franciaország és Törökország kor­mánya ennek a parancsnokságnak megalakítására vonatkozó javas­lataival val őságban milyen co­lokat követ, A szovjet kormány teljes mérték­ben értékeli azt az álláspontot, amely, re jelenleg Egyiptom kormánya a négy állam enUtett javas’atáyal kapcsolat, ban helyezkedett és szükségesnek tartja az egyiptomi kormány figyel­mét arra felhívni, hogy a közel- és középkeleti országoknak az úgyneve­zett ,,középkeleti parancsnokságban" való részvétele komolyan ár'ana a Szovjetunió és ez országok között fennálló viszonynak, valamint Közel­és Közép-Kelet békéje és biztonsága megőrzésének, Sz. P. Kozirjov a Szovjetunió egyiptomi követe Kairóban november 32-én Bzaudi-Arábia és Jemen egyip­tomi követeinek á'nyuj'orta a szovjet kormány azonos jegyzékeit kormá­nyaiknak való továbbítás végett. Gyorsítsuk meg a silózásí, tartalékoljunk minél több takarmányt! A bőséges takarmánytemés lehe­tővé tet’e, hogy dolgozó parasztsá­gunk az eddiginél nagyobb mennyi­ségi! silótakarmányt készítsen a té l szükséglet biztosítására. Éppen az elmúlt aszályos év, a takarmányin* rég árra figyelmezteti dolgozó pa- rasztságuuka! hogy az idén minél nagyobb mennyiségi! silótakar­mányt tartalékoljon Teljesen hely­telen lenne elbizakodni, hogy ,,ez évben van elegendő takarmányunk, lesz mivel e"etni állatainkat.-* Igye­keznünk kell annyit tartalékolni, hogy jusson belőle jövőre is. Kormányzatunk hatalmas összege­ket áldoz arra a célra hogy minél több silótakármányt kész!*hessünk. Erre ki kel használni a kedvező időjárást, meri az esős idő beá liá­val az u' ak járhata 'i anokká válnak s nehéz lesz a szánkás. Minél később silózzuk be a huko. rlcaszárat annál többet veszít a tápér'ékéből. A fagy beállta egye­nesen veszélyezte’! a si'ftzás sike­rét, mert nem tud mogindnlni az er­jedési folyamat, ami szükséges ah­hoz, hogy a besilőzott takarmány hosszt! időre konzerválható' legyen. Meg ke l szervezni a süő’ől'ő-gő- pek tökéletes kihasználását. Sú­lyos hiba, hogy a leglöbb lie yen a gép csak reggel 9 órakor kezdi meg munkáját, A legrövidebb időn belül minden siló ö'tőgépnél be kell ve­zetni a hármas műszakot! Haladéktalanul be kell takaríta­ni a még lábon álló kükoricaszárat! A bolvai állami gazdaság Kno- teck kévekö’ő-ara'őgépeit állí­totta be a szárvágásra ezekkel naponta 7—10 holdról takarította be a szárat. He'yesen oldotta meg a silóárok készítését a mezőkövesdi községi tanács: elhagyott kavicsbányából készítet'ek 2000 köbméter fö dárok silót. Gönc községben a szeszgyár cefregödreiben 600 köbméter siló­árkot készítet’ek. Alaposan ki kell haezn&’nl a hő. vetkező napokat, hogy minél több silő"akarmányt tudjunk fe'ha’moz- nl, bőségesen biz ord'suk az állatok takarmányszükségletét!-----------­----------­Vasiíiian délután 4 óráit! iiéifán reggel 8 óráig sziineíe! a gázsjolsáliatás Miskolcon A Miskolci Gázgyár értesíti a vá­ros dolgozóit, hogy ws Ady hid épí’ó- sével kapcsolatban szükségessé vált az of-t. lévő gázfővezetékek áthelye­zése. A fővezci.ék áthelyezését vasár­nap dé'után végzik el . a Gázgyár dolgozói, emiatt a gásszoleál ntág va­sárnap délután 4 őrá^l hé''fö reggel 6 óráig sZüne'.ol. A nyugciíjrendelet életbelépésével egyidejűleg megszűnik a dolgozók 3 százalékos Öregségi járulékfizetési köte­lező tsége. A Minisatertanáe* fe'hatal- mazta :t pénzügyminisztert, hogy 1052. éri január hó 1. napjától kezdődően 1 ezázalékoa kórusé(i adót vezessen be, amelyót a munkaviszonyban álló dolgo­zók és a kisipari terme’öszövetkezeitek tagjai fizetnek. M.ár csak egy liét van az oszt mélyszántás liatárielőre való elvégzésére l Ai-g1 egy hét van még hátra novem­ber 30-ig*, ameddig dolgozó paraszt- jaiqknaik az őszi mélyszántás! inunkákai be koji fejezniük. Az országos verseny- í>en Borsod lemaradt, a munkák üienie nem kielégítő. Megyénkben a mélyszán­tási átlag mindössze 55.8 százalék, ho­lott már 85—00 tízázai'úkuái kellene tar­tanunk. Járásaink közül legjobb a riesei, amely mélyezántási tervét 102.3 száza­lékra teljesítette, Csúfosan lemaradt az cdekányi járás, ahol mindössze 23.3 szá­zaléknál tartanait. , A községi pártszervezetek és taná­csok népnevelői, aktívái újból és újból keresnék fel a késlekedőket, magyarázzák meg, hogy a mélyszántás időben való elvégzésóve[ a jövő évi bő termést biz­tosi [jók, amely egyaránt érdeke nekik és egész népgazdaságunknak. A mélyszántás versenyben a járáeok sör rendje a következő: ricsei járás 102.3, sátoraijaújhó’yi 86.4, abkújszin­téi 82, sárospataki 71.8, tokaji 68.5, enesi 56.C, mezőcsáti 55.5, putnokí 54.3, miskolci 54.2, ózdi 52.6, szerencsi 42.8, mezőkövesdi 41, szikszói 40.7, edalényi 28.3. A MÁV. miskolci igazgatóságának dolgozói a 3 napos kocsiforduióért! Az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyo­lítási fokozottan tervszerű es lelkes mun­kát igényel a vasutas dolgozóktól. A mis- kolei igazgatóság dolgozói ennek érdeké­ben kiszólod ették munkaverseny mozgal­mukat, ft dolgozók 99 százaléka kapcso­lódott be az „őszi forgalom legjobb dol­gozója" címért folyó versenybe, A nagy feladat sikeres lebonyolításáért folyó harcban a miskolci igazgatóság dol­gozói jelentő* slkerek*>t értek el. A kocsi- tartúzkodási egységidőre vonatkozó cló'- irás végfehaj’ásábáu a leadási kocsiknál 154, a feladási kocsiknál 118, az átmeneti kocsiknál 176 százalékot értek el. A kocsimozgatási időre vonatkozó tervet 128 Százalékra teljesítették, A továbbított túlsúlynál 117.6 százalékos a teljesítmény. A kocsik ki' és megfakásának idejét a tervhez viszonyítva 102, á kocsik gazda­ságos kihasználásának tervét 102, a gyüj- lőkocsik kihasználásának tervét 109 szá­zalékra, at ifáriyvonati tervet 1Ö1 száza­lékra teljesítették. A Vontatási dolgozók a mozdonyjavítási költséget 10 Százalékkal csökkentették s az egy mozdonyra eső napi km teljesít­ményt 20 százalékkal növelték. Mindany- nyian résztvesznek a „Minden út jövedel­mezőségéért!” folyó mozgalomban és a 2000 tonnás, valamint az 500 km-cs moz­galom kiszélesítésévé! járulnak hozzá a háromnapos kócsifötduló megvalósításához. Különösen jó munkát végzett Encsi 1 *)7«s f é- ^Toboda Pál fűtő brigádja, Napi km teljesítményüket 62 százalékkal emelték, eddigi szénmegtakarítá9uk 60 ezer forint. Eredményeiket a szovjet vas- írások példája nyomán és a műszaki veze­tőség támogatásával érték el. K. loth János raktárnok tervét 120 százalékra teljesítette, Kunhegyes! János (szerencsi fű-őház) 292 százalékra teljesítette a gyűjtő kihasználási tervét. Bodnár Erzsé­bet pénztáros (Szerencs) teljesítményét 212 százalékra emelte. Szepessy János kocsimester (miskolci szpu.) sz egy ko­csira eső mozgatási idő kihasználási ter­vét 136 százalékra teljesítette. Sóti Mária szállítási tervellenőr (miskolci gömöri pu.) a szállító vállalatokkal való kapcso­latok kiépítésében végzett jó munkát. KOZMA ZOLTÁN MÁV miskolci igazgatóság Hibaigazítás Az Es*zakmagyarország november 15-i számának 3. oldalán a „Küzdjük lé a munkaerőhu’lám2ást!“ című cikk második szakaszának első monda* a hibásan je'en-t meg s ez félreér ősök­re adhatott a’ka'mat, A helyes szö­veg ezen a részen a köve kező: A Munka Törvénykönyv úgy intéz­kedik, hogy hat hőnapig más munka­helyre, mint ahová a munkaközve l'ő kiközvetíti, nem lehet felvenni azt a munkavállalót. aki önkényesen el­hagyta munkahelyét. PÁRTÉLET ★ Nagymértékben, tovább kell javítani a népnevelő munkát as Ósdi Magasépítési Vállalatnál A vezetőség űjjává'esztása előtt igen nagy hiányosságok voltak az Ózdi Ma­gasépítési Vállalat pártszervezetének munkájában. Ez elsősorban annak kö­vetkezménye volt, hogy a régi pá'rtve- zetőség nem foglalkozott hegyesen a népnevelő munkával. Hiányosan történt a népnevelők inat múlása, egy-egy meg- beszééeen tt népnevelőknek mindössze 35—40 százaléka jelent meg. A pájp vezetőség fed sem dolgozta a Politikai Bizottság határozatát az agitációs mun­káról, pedig rájuk is ij’ett az, amit ez a határozat megállapított: „Nem von­ták le a Központi Vezetőség fibre ár 10-i határozatából azt a tanulságot, begy a Párt óe a tömegek közötti kap­csolat megerősítésének egyik legfonto­sabb feltételű az agitációs mimka meg­javítása...“ , Sok népnevelő részéről hiányzott a e&eanétyes példamutatás. Németh Zoltán pá'rtonkívüi népnevelő brigádjávaJ együtt állandóan későn járt oe, nem teljesítette tervét. Turcsányi József népnevelő nem jegyzett Békekölcsönt, súlyosbítja ennek megítélését az, hogy párttag. A népnevelők munkája felszíne*, ál­talános volt. Javarészt inkább csak frá­zisokat használtak. Nem beszéltek kon­kréten a feladatokról. Nem ismertették jól a nemzetközi he'yZ'MPI, hogy levon­ják bejőle a kellő következtetéseket, rá­mutassanak, hogy személy szerint egy- egy dolgozónak hogyan £s’l megjavíta­nia munkáját, hogy nagyobb ere Iményt érjen el a térvteljesítésben, jobban har­coljon a szoeiaHzmus felépítéséért, a-bé­ke megvédéséért. A pártvezetőséget újjáválasztó t£g" gyü'éeeiu a {•'tárták ezeket a hibákat a vállalat kommunistái és elhatározták, hogy a legrövidebb időn beiül kijavít­ják. A taggyűlés óta már több mint egy hónap telt el. Ez idő tuatt értek is el biztató eredményeket. A pá'nveze- tőség konkrét feladatukkal látta el a népnevelőket s ennek hatása természe­tesen meg is mutatkozott a termelő munka bizonyos mértékű javulásában. A váJajat összességében októberi ter­vét azonban még mindig csak 89 »zá zalek'ra teljesítette. Ez a lény rávilágít arra, hogy még mindig komoly fogyaté­kosságok vannak a népnevelők tevé­kenységében. Az új párlvezetőség sem nyújt még e}ég segítséget a népneve- éknek, nem magyarázza el nékik', mi­lyen módszerekkel végezzék munkáju­kat. A népnevelőknek példaként kelj oda­ül ítaniok valamennyi dolgozó éjé a leg­jobb munkásokat s ezzel kapcsolatban meg kelj mutotniok azt is, mennyire megbecsüli, hogyan jutalmazza Pár­tunk és kormányunk a terme és élenjáró hőseit. A váUa'at sok dolgozója része­sült kitüntetésben, pénzjutaomban. —- Endrész Dezső kőműves brigádja és Kiss József kubikos brigádja 1000— 1000 forint jutalmat kapott, -‘-z elmúlt hetekben 10 dolgozót tüntetlek ki szia* hánoviata jelvénnyel és uta ták be őket kétheti ingyenes üdülésre. Hf-t du'gozó sztahánovista oklevelet kapott, ezzel együtt 100—100 forint jutaunat, A népnevelőknek konkréten és sokkal harcosabbon kall küzdeniük a munkafegyelem megszilárdításáért, a fegyelmezetlenségek felszámolásáért. El kell mondaniok, hogy a munkafegyelem megbontott, a fegyelmezetleneket milyen nagy felelősség terheli amiatt, hogy ké­sőbb készül el 136 ózdi munkáscsalád la­kása, késik Gzdon a kollégium és az ipa­ri technikum építése. Rákosi elvtérs ta­tabányai beszédének útmutatásait az ózdi Magasépítési Vállalat népnevelőinek is követniök kell, hogy harcos agitációjuk- kal kialakítsák az öntudat, a fegyelem légkörét. A népnevelőknek nagy gondot kell for- dítaniok arra, hogy győzelemre juttassák az újat, minél szélesebb körben elterjed­jenek az élenjáró munkamódszerek. Fel- világosi*, ó tevékenységüknek arra is kell irányulnia, hogy állandóan erősödjék építkezéseiknél az elvtársi segítségnyúj­tás: a legjobb dolgozók adják át tapasz­talataikat gyengébben teljesítő társaik" nak, oktassák őket a helyesebb, jobin munkamódszerekre. A népnevelőknek az is feladata, hogy a hibák és a bajpk mögött keressék az ellenség kezét Felvilágosító szóval vezessék a helyes út" ra — de ha az eredménytelen — kemé­nyen leplezzék le azokat, akijk akarva" nemakarva az ellenség céljait szolgálják) Lestál Lajos kőműves brigádvezető pél­dául Maximenkó-médszerrel dolgozik ugyan, de tervét nem teljesíti és azt hí™ Teszteli: „Látjátok, nem lehet ezzel sem­mit elérni.” A népnevelőknek arra is fel kell figyelniök és meg kell találniok, mi az oka annak, hogy Nyalka István kőmű­ves, aki a nyári hónapokban 180—19t>‘ százalék között teljesítette normáját, októ" berben csak 75 százalékot ért cl. A népnevelők feladata az is, hogy á" keres „becsület-műszakok” én .béke" műszakok” legyenek a vállalat építkezé­seinél, és •zemélyhez száló agilációvat megmutassák: hogyan változott meg, lett szebb és bat-' dogabb az illető dolgozó élete, miért kö­telessége maga, családja, dolgozó népe ég a világ minden békeharcosa iránt, hogy fegyelmezett munkával, tervének mara­déktalan teljesítésével erősítse tovább h©" zánkat, a békéért küzdő százmilliók arc" vonalát. Nagy mértékben tovább kell javítássá az Ózdi Magasépítési Vállalatnál a nép" nevelő munkát! Ehhez rendkívül nagy; segítséget nyújt számukra a Párt Köz­ponti Vezetősége Ágit. Prop. Osztályának kiadásában nemrégiben megjelent kist könyv, melynek címe: „Hogyan harcol­nak az építőipari népnevelők az ötéves terv teljesítéséért”. Haladéktalanul gze-* rezzék be ezt a könyvet a pámezetőség tagjai, a népnevelők, olvasgassák állandó­an, mert ebből megismerhetik a szovjet építőipari népnevelők kiváló agitációs módszereit. Forgassák minél több« « könyvet, hasznosítsák ezek« a tapaszta­latokat, hogy sikeresebben mozgósítsák dolgozó társaikat a terv teljesítésére. Fejlesszük a faliujság-mozgalmat! Megyénk faliújság-mozgalmának ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a fali­újság nálunk még nem vált a tömegek harci eszközévé. Szervezeteink többsége még nem ismerte fel a faliújság jelentő­ségét, mozgósító hatását. Miij en eredmények vannak megyénkben a faliújság-mozgalomban? Egyik eredmény — ha egyáltalán ezt eredménynek számíthatjuk? —, hogy minden üzemben, hivatalban, községben, ierüle.i alapszervezetben és lömegszerve- zelben beszerezték már a faliújság-táblá­kat. Közvetlenül, mint faliújság-mozgalmi eredményekről a Diósgyőri Kohászati Üzemekben, a Diósgyőri Gépgyárban, a 3010. sz. Vállalatnál, néhány középüzem­ben és hivatalban beszélhetünk. A diós­győri üzemekben a párászervezetek veze­tői általában nagy gondot fordítanak az írásos agitációra s a népnevelők felvilá­gosító munkájukban arra serkentik dol­gozó társaikat, hogy írják meg vélemé­nyüket erről, vagy arról a kérdésről a faliújságra. Az utóbbi időben fejlődés mutatkozik a Borsodvidéki Mélyépítő Vállalat fali- ujság-mozgalmában is. A dolgozók jól használták nevelő eszközként a faliújsá­got; A vállalat egyik dolgozója, Huszti elvtárs igen sokszor kihiaradozott a mun­kából s mikor bejárt, akkor is rendszere­sen elkésett. Dolgozó társai rosszaié szemmel nézték fegyelmezetlenségét s faliújság útján tudtára is adták, hogy fegyelmezetlenségével milyen kárt okoz népgazdaságunknak s közvetlenül őket hogyan hátráltatja a munkában. Huszti elvíárs megszívlelte a faliújságon írot­takat s ma már inkább öt perccel hama­rább mint később kezd munkájához. Ez a példa azonban nem általánosít­ható. Általában megyénk faliújság-moz­galmában hiányosságokról beszélhetünk. Milyen hibák vannak ? Elsősorban a faliújságok nevelő, tanító, szervező erejének lebecsülése. Több üzem­ben, mint például a diósgyőri nagykovács- mühelyben, fínomhengerniűben, az új­diósgyőri kerületi tanácsnál, a dolgozók s maguk a népnevelők is felesleges teher­nek tekintik a faliújságot. Más üzemekben, mint például a mis­kolci Drótgyárbon, a diósgyőri nagy­ol, asztónál a faliújságot a dolgozók által ritkán lá ogatott helyiségben függesztik ki. A Diósgyőri Gépgyárban — ahol több­nyire szép festménnyel dí-zitett faliújsá­gok vannak. — egyes alp.n«zervezetek ve- Ze ő-éei tagjai is azon a helytelen nézeten vannak, hogy ..kár ezt a sz’n f-líujságot Összeszurkálni, vacry ragasztózni’*. A Glósz-kitérőben folyó építkezés fali­újságja szán-én általánosítható példa. Ez a faliújság minden normális méretű fali­újságnál nagyobb, a harminc-negyven* centi« felirat hirdeti, hogy ,,faliújság” s az. egész tábla régi újságokból kivágott képekkel, hirdetésekkel porosodik. Vannak azután olyan faliújságok is, mint a megyei tanács faliújságja is, ame­lyek — bár minden két hétben váltakoz­nak cikkei, de — lényegükben mégsem töltik be feladatukat. Miért? Hosszúak s általános tartalmúak. Ezeket ;i faliujságcikkeket bármikor ki­tűzhetnék mondjuk a pécsi tanács fali­újságjára is, mert ugyanúgy vonatkozik mondanivalójuk a pécsi dolgozókra is, mint a miskolciakra. Mindezekért a hiányosságokért komoly felelősség terheli a pártbizottságokat és az alapszervezeteket. Már régebben min­den alapszervezet határozatot hozott arra, hogy faliújság-felelőst válasz:, illetve faliújság szerkesztő bizottságot szervez, de ezt a határozatot csak néhány alap­szervezet hajtotta végre. A munkát ezen a téren is meg kell javítani 1 Nagyobb becsületet kell szerezni a felvilágosító munkában az írott szónak általában és «en belül a faliújságnak, amelynek feladata, hogy feltárja társa­dalmi rendszerünk kincsestárát: a dolgo­zók kezdeményezését, amely előrelendítője a szocializmus építésének. A faliújság — ha jó kezekben van — agitátor, amely formálja, alakítja a közvéleményt, fejleszti a nyílt kri'iM.t, önkritikát, a do’gozók figyc'mét mindenitor a legdön­tőbb problémákra irányítja és mozgósít ezek megoldáséra. A faliújság a gyárakban, a közsé- geklien, gépállomásokon, a tszcs-kben, az ái’ami gazdaságokban, a hivatalok­ban egyaránt a dolgozók kezdeményezé­sének kifejezője. A ársadaim- ön* évé- kenységnek ezt a formáját mindenkípen ösztönözni és irányítani kell. Ez a Tárt cin pszervezetcinoki, népnevelőiuok igen fontos fe'adata. A faliújság ugyanazt eszi, mint a népnevelő csak rom han­gos, hanem leírt szóval. Alapanyaga: a cikk, a munkások, dolgozó pariiszlok le­velei. A jó cikk érdeme: rövidsége, ki­fejező vo'ta. A faliújság olvasója neru ér rá hosszú eiktoeket olvasni, hisz a faliújságot állva olvassák. Világos hogy a cikkek rövidsége az első — persze, nem egyedü'i — módja annak, hogy a faliújságra felhívjuk a figyelmeit. A jó cikknek rövidsége mellett ní-m bevésbbé fontos ulajdonsága, hogy konkré* legyen. Az ilyen cikkek meggyőzőbbek, mint aí általános beszélgetések. Helyes, ha pél­dául a faliújság cikkek összehasonlítják a jól dolgozókat a lemaradókkal. Ezek. nek a cikkeknek, leveTeknék íréi vÉágo­sitaák tneg hogy mondjuk két egyfős ma körülmények között dolgozó munkán között miért van akkora különbség sál; mtmkaversenyben. Hogyan szerkesszük a faliújságait Mint minden kommunista lapnak, a fa­liújságnak is a munkás’evelezők a fű maszai. A faliújság szerkesztőségét aé legaktívabb, politikailag fejlett műn" laásieveezök népnevelők közül kell meg* választani, olyanokból akik szeretik az újságírói munkát, hajlamosak rá ée tudnak a 'ömegekkol foglakozni. A fa" liujság cikkeit hetenkint kút ízér, de lég**' aö*íbb egyszer váltani kell. A népnevelők kötelessége, hogy ftHan-' déaa erősítsék a fannjság-mozgaJ.mat, at dolgozóknak a faliújsággal való kapcso.) :a át, értékeljék ós mindennapi agitá- dójukban használ jáiki ezt az. erős, Seel fegyvert, KOVÁCS MIKLÓS a Megyei Pártbizottság politikai munkatársa. Pieck elvtárs válaszolt Heuss elutasítására A Német Demokratikus Köztársa« ság elnöki irodája közli: Thecdor Heuss, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke elütasKo'.ta WiH heim Pieck elvtársnak, a Német D«" mokratikus Köztársaság elnökének azt a javaslatát, hogy Németország két részének elnöke í'alá.kozzon Ber­linben. Wilhe.nu Pieck elvára vála» szolt erre az elutasításra. A Német Demokratikus Köz'ársaság elnöke vá­lasziratát az elnöki iroda egyik tagja 1951 november 22-én estkor ökiiu dél- előtt nyújtotta át Bonnban. Árvíz Franciaországban Franciaországban különösen az ország déli és délkeleti részén hatalmas terüle­teket öntött el az árvíz. A Rhone vala­mennyi mellékfolyója kilépett medréből, Vaucluse megyének egyharmada víz alatt áll. Montceaules Minesben a ki­áradt folyó elöntötte a város és a bányák' egy részét. Marseilleben a város északi részeit egyméleres víz borítja. A vízáradás következtében igen sok vasúti vonalon szüneteltetni kell a forgal­mat. A víz az autóutak egy részét is el­árasztotta. Lyonban a Rhone elöntötte a rakpar­tokat, Waldnck-Rochet kommunista kénvisető inteme'lneiői ter(e=z e-t be a nemzrt"rü- !'*s elnök-érőhez s ebben kiemel e h-ey Saone-Et-Loíre megyében, Rhone megyé­ben. Vaucluse megyében és Bouches-Du" Bbone megyében az áradás katasztrofális méreteket öltött, ezért gyorssegély folyó" leítását követeli -z árvízkárosultaknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom