Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-04 / 258. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1951 november bfl 4. Pető András építési brigád vezető írja: Azért járunk a többi brigád előtt, mert nálunk szilárd a munkafegyelem rV,\zenkiLenc hónapja dolgozunk építkezésünknél. Tizenkilenc hónappal ez* **■ előtt hagytuk ott a mezőgazda sági munkát és léptünk az építőipari szakmába. Eleinte, bizony, nehezen ment a munka. Nehezen tudtuk teljesíteni normánkat. Nem tőit gyakorlatunk, nem ismertük a szakmát. Most büszJcén számolhatok be az elvtársinak, hogy az eltelt idő alatt annyit fejlődtünk, annyit tapasztaltunk, hogy a Nagy Októberi Szocialista For*• irdalom ,34. évfordulójára eddigi 150 százalékos áíiigunkat 160 százalékra emeljük fel. Én a szállítási osztály egyik 8 tagú brigádjának vagyok a vezetője. Bri" gádommal vállaltuk, hogy fokozzuk munkateljesítésünket, csökkentjük a selejtet, a legnagyobb odaadással dolgozunk, hogy méltók legyünk a Nagy Forradalom hőseihez. Tudjuk, hogy Ötéves Tervünk, végrehajtásával hazánkat erősítjük. Takarékosságunkkal a béketábor erejét növ éljük, hozzájárulunk ahhoz, hogy hazánk fejlett mezőgazdasággal rendelkező, virágzó ipari állammá fejlődjék. Brigádunk minden tagja azt is tudja, hogy a dolgozók állami magasabb fizetéssel is jutalmazza a jól dolgozókat, több pénz kerül a borítékba, jobb munkával jobb életet tudunk biztosítani magunknál:, családun knak. A jó munka alapvető feltétele: a szigorú munkafegyelem, a pontos munka, kezdés, a munkaidő teljes kihasználása. A mi brigádunkban jó munkafegyelem uralkodik, ezért jár azok előtt a brigá dók előtt, amelyekben a dolgozók késve érkeznek munkahelyükre, vagy el- elmar a doznak a munkából. Akadtak az építkezésnél olyan szak társak is, akik alig dolgoztak egy hónapban 10 napot. A fizetéskor viszont han goskodnak, hogy kicsi a keresetükm Az ilyen szaktársakat a brigádvezetőknek, a népnevelőknek fel kell világosítaniok, hogy a munkafegyelem megszilárdítása minden dolgozó elsőrendű érdeke és kötelessége. A brigádvezetöknek példát kell mutatniok a munkafegyelemben, a bri- gádvezetöknek törödniök kell a beosztott dolgozókkal. Jó kollektív munkával biztosítanunk kell tervünk időelőtti befejezését. PETŐ ANDRAS^ építkezési brigádvezető A Szabad Föld Téli Esték eddigi tapasztalatai megyénkben MIHAIL GOLODNIJ: OKTÓBER Október — a levelek lehullnak, A ködös rónán éles őszi szél. Október — Lenin szava szólít minket, Északon, s délen íegyvertűz beszél. Október — szálló vándormadarak, S az éjben rohanó páncélvonat. Október ~ napfényt mégis hírül ad, Bár bomba hull és tűzeső szakad. Október — új idők éles trombitája, A történelem hangja harsányan rivalI. Október — szétömlő forró, tüzes láva, S benne érlelődik a vers és a dal. Október — visszhangzik hegyemvölgyön át Acélos lépések dobogó zaja. Október — Sztálin szava szólít minket, S leng a forradalom dicső zászlaja. A múltba nézve én ma is így látlak, Éppen úgy, mint akkor: tisztán, élesen. És számotokra, költők és elvtársak, A Vörös Október vers és dal legyen! SteiileéfeSkL MOSZKVA A Pravda közli, hogy a moszkvai rádió televíziós adásában közvetítette a 'Az „Északma gyár ország’ már több ízben kidomborította az idei ismeretterjesztő munka nagy jelentőségét. Eelemelt ötéves tervünk végrehajtása a szocializmus építése müveit, tisztán látó embereket kíván. Az ismerettel-- jesztö előadások alkalmat adnak minden dolgozó számára, hogy általános műveltségét, szakmai képzettségét emelje. A NÉPMŰVELÉS MUNKÁSAI fokozott erővel, az eddigi tapasztalatok jó felhasználásával kezdtek munkához. Nem voltak egyedül. Segítette őkét a Párt, mögöttük álltak tanácsszerveink. Azokon a helyeken —5 örömmel mondhatjuk, ezek voltak többségben — ahol a. helyi párt- és tömegszer vezeték magukénak tekintették a dolgozók kulturális nevelését, már az első előadásokon megmutatkozott ennek eredménye. Így például Szuhajön 54, Tokiakat- hányban, ahol az’első előadás sikertelenségének okait kijavítottuk, a második előadáson már 200 volt a hallgatók száma. He joker eszturon 78, T omanádas- kán 80, Hmigácson 112 hallgató, T&r- nanémeiiben pedig a község dolgozóinak háromnegyed, része jelent. meg a Szabad Föld Téli Esték előadáson. De nézzük meg az érem másik oldom lát is. volt. A kezdeti lendületet tovább kell fokozniok és ezt át kell venniük azoknak a tanácsoknak, amelyek még nem tartották meg az első előadást sem. AZ ELŐADÁSOK MEGSZERVEZÉSÉNÉL ismét bebizonyosodott, hogy az egyéni agitáción alapuló szervezés, a jó kultúrműsor meghozza a sikert• Jól alkalmazták községeink a diajíímekel ott, ahol a kiválasztásnál gondosan ügyeltek, hogy aktuális témájú filmeket vetítsenek. Ezt a módszert tovább, ra is alkalmazni kell, s a filmek vetítését ki kell szélesíteni. Kidtúr cső portjainknak nem leket szebb feladata, mint hogy ezeken az előadásokon szerepelnek és egyúttal kultúr agitáció s munkát is végeznek. Követésre méltóan dolgoznak ezen a téren az abaujszántói járásban műk"Lő kultúr csoportok. A PÁRT a tanácsokra bízta a SzFTE-h, a természettudományos előadódok szervezését és megtartását• Megtisztelő feladat es nem könnyű munka ez. A Párt segíti a tanácsók ezirányú munkáját — a tanácsok tegyenek meg mindent a siker érdekében! » SZEBEN1 GYŐZŐ Ünnepélyes keretek között megnyitották a II. Magyar Képzőművészeti Kiállítást Szombaton délben Budapesten a Műcsarnok helyiségedben ünnepélyes keretek között nyitották meg a Magyar Képzőművészet egyéves fejlődését tükröző II. Magyar Képzőművészeti Kiál. "ítást Az ünnepi megnyitó beszédet Csők István Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke mondotta. — A Szovjet Képzőművészeti Kiállítás tapasztalataiból kiindulva igyekeztünk mi is a szocia'ista-i-ealista képzőművészet megteremtésére hazánkban — mondotta Csók István, majd így folytatta: A II Magyar Képző- művészeti KiáíTítás feladata, hogy a szocialista építésijén a magyar nép segítőeszköze, a békéért való harcban mindnyájunk fegyvere legyen & azt hiszem igazam van, amikor azt ál’ítom, hogy ezt a feladatot be is *ölii. Csók István beszéde után a jelenlévők megtekintették' a kiállítást. Miért „sissies kocsi“ Biberifeiepsn a bányászok hazaszállítására... 20—25 bányász várta csütörtökön este 5 óra után Alberbtélepen rendkívül türelmetlenül az autót, amelynek őket kellett volna hazaszállítania. Türelmetlenségük teljes mértékben indokolt volt, hiszen a vára. kozák közül többen éjszakások voltak, ami azt jelenti, hogy előző nap este jöttek el otthonról, egész éjszaka a hányában dolgoztak és reggel 6 órától csaknem este 6-ig az autóra vártak. Aznap 10 órakor kezdődött újabb műszakjuk a bányában ... A várakozó bányászok elmondották, hogy ez már nem az első ilyen eset. Amikor emiatt panaszt emelnek, általában azt a választ kapják, hogy „nincs kocsi". Megállapításuk az, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Az igazság — véleményük szerint — az, hogy a gépkocsivezető fegyelmezetlen és felelőtlen, Többször fordult vele elő az is, hogy ittas állapotban vezette gépkocsijukat. Rendkívül súlyos hiba ez! Az üzorai pártszervezetnek azon kell lennie, hogy ezt s a hasonló töbhi esetet haladéktalanul erélyesen kivizsgálják és a felelősöket példamutató módon megbüntessék! „Becsület és dicsőség” című magyar filmet. OSLO A Ny Dag kiadóvállalata a közelmúltban kiadta norvég nyelven Lenin: „Marx Károly és Engels Frigyes”, Marx: „Polgárháború Franciaországban” és „Pártmunka és tőke” című műveit. A közeli napokban jelenik meg a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének második kiadása. Előkészületben van I. V. Sztálin: A le- ninizmus kérdései című művének kiadása. BUKAREST A Romania Libera közli, hogy ül, színház épül Bukarestben a Román Szakszervezeti T anács művészegyüttese számára■ A 750 férőhellyel rendelkező új színházat olyan szellőztető berendez zéssel látják el, amely a legnagyobb kánikulában is lehetővé teszi az elő. adások megtartását. BERLIN A bonni kormány hágai képviselőid tiltakozott a holland kormánynál a Német Demokratikus Köztársaságban készült „Istenek tanácsa” című halado- szellemü film hollandiai bemutatásé ellen, s követelte, hogy tiltsák meg a film további előadásait- A holland kormány elutasította Bonn tiltakozását. Kenézlő községben 24.en, Boldván 3-an, Bodroghalmon 21-en, Tiszakeszin 20~an vettek részt az előadáson. Minek köszönhetők a jó eredmények cs mik okozták a hiányosságokat? AZ EREDMÉNYEK ott születtek meg, ahol a helyi tanácsok komolyan foglalkoztak a SzFTE-ék megrendezésével, végrehajtóbizaltsági ülésen megtárgyalták, határozatot hoztak és kijelölték a felelősöket a közönségszervezésért és a kidtúr müsopért, A hiányosságokat idejében feltárták és állandó gazdái voltak az előadásoknak. Ahol tehát járási, községi tanácsaink végrehajtóbizottságai törődtek az ismeretterjesztő munka jó előkészítésével, ott nem is maradt el az eredmény. Ki kell emelnünk a mezőcsáti, szikszói, put. noki, abaujszántói és edelényi járási tanácsok jó munkáját. A HIÁNYOSSÁGOK okait abban találjuk meg, hogy egyes járási, köz. ségi tanácsok és állandó bizottságok nem sokat törődtek az ismeretterjesztő előadások já előkészítésével. Ezeknél a tanácsoknál a népművelési munka valahogy különválik a tanács munkájának egészétől. Azt hiszik, hogy az csak a népművelési előadó, vagy ügyvezető jeladata. Kijelölik számukra a feladatokat,. de a végrehajtásához segítségét nem adnak, s nem is ellenőrzik. Az ózdi, miskolci, szerencsi, sárospataki, mezőkövesdi járási tanács nem törődött ezzel a kérdéssel, — meg is volt ennek következménye. Az előadások sikerét csak a hibák kijavításával, alapos ellenőrző munkával tudjuk biztosítani! Külön kell szólni a városokban és a nagy járási székhelyeken induló előadássorozatokról. Örvendetes, hogy ezeken a helyeken a tanácsok többsége — a Pártbizottságok útmutatását követve — gondosan készítette elő az első előadást. Elismerésre méltó ezen a téren a miskolci, az ózdi városi, továbbá a mezőcsáti és a szikszói járási tanács munkájaA sátoraljaújhelyi, a mezőkövesdi, szerencsi, edelényi és putnoki járási tanács azonban a járási székhelyen az előadássorozatot még nem készítette elő, nem indította meg. Mire várnak ezek a járási tanácsok? Az eddig megtartott városi előadások hallgatóinak átlagos létszáma 300 fő AZ OKTÓBERI FORRADALOM NAPJAI A BOLSEVIKOK minden bizonnyal győznek, eb. ben egy pillanatig sem kételkedünk. A viborgi negyed, ben, ahol Ványja nagybátyámat szoktam meglátogatni, a munkások már nyikan követelték, hogy a hatalmat adják át Lenin pártjának. — Nemsokára megérkezilc Lenin — mondották a viborgi kerületben. — Akkor majd minden megváltozik Lenin abban az időben a finnországi Razlivban tartózkodott. Az októberi felkelés előestéjén valaki becsengetett a lakásunkba. Siettem ajtót nyitni. A küszöbön feketeruhás, finn sapkát viselő, közepes termetű ember állt. Valahogy ismerősnek tetszett. Kit keres? — kérdeztem csodálkozva. — Sztálin itthon van? A hangjáról ráismertem; Lenin volt. — Vlagyimir lljicsl, ügy néz ki, mint egy igazi finn— Csakugyan? — kérdezte Lenin mosolyogva, majd újból megkérdezte: — Sztálin itthon van? Közben anyám is megjelent az ajtóban. Mikor meglátta Lenint, nem tudta elfojtani meglepetését, — Micsoda öröm, Vlagyimir lljics! — Jónapot! lljics megölelte anyámat. Sztálin éppen otthon volt, s amikor meghallotta lljics hangját, ő is kisietett Hozzánk. Anyám mindkettőjüket betessékelte a lakásba, meg akarta vendégelni őket. Lenin elhárította a meghívást, beszélt egy keveset Sztálinnal, utána mindketten elmentek hazulról, Az október 25--ének előestéjén lezajlott események szálai a Szmolnij feszült légkörében szövődtek. Minden egyes akcióban érezni lehetett Lenin jelenlétét. Sztálint csak a Szmolnijban láttam. Ritkán jött haza, néha telefonon hívott jel. — Ma lehet, korábban hazajövök — mondotta.— Otthon lesztek? — Feltétlenül várjuk — kérleltem., tudva, hogy néhány éjszakát már álmatlanul töltött. — Lehetőleg korán jöjjön. — Igyekszem — válaszolta. — Lehet, egy órán belül már otthon is leszek. De majdnem sohasem sikerült az ígért időre hazajönnie. Mindig örvendett, ha valamennyiünket együtt talált, s ilyenkor barátságosan elbeszélgetett velünk. — Nagyon aggódtunk — mondta anyám. — Miért nem jött korábban haza? Micsoda idő . t . Azt sem tudom, mit gondoljak. loszif Visszárionovics egyetlen alkalmat sem mulasztott el. hogy anyámmal évődjék. — Mién aggódik? — kérdezte. — Inkább Sn I aggaszt engem, Olga Jcvgenyeva. Mondja, milyen, szó. I noklatokat tart ön a kórházában. Kerenszkijnek már régen le kellett volna ont tartóztatnia. •— Örökké tréfál velem — vágott vissza anyám —, de nézze saját magát, mennyire lesoványodott. Ez nem mehet így tovább . . . Sztálin tréfával ütötte el a dolgot, amin azután valamennyien nevettünk. Csupán anyám tett a kezével kétségbeesett mozdulatot. Sztálin gyakran mesélt a csodálatos petrográdi munkásokról, tengerészekről és katonákról, akikkel találkozott. Róluk beszélve gyakran ismételte: „Ilyen emberekkel mindent meg lehet csinálni!” ARRA IS emlékszem, amikor a Nagy Forradalom előestéjé:* hazajött. Miután az előszobában levetette börbekecsét, amit. ilyenkor ö sszel szokott hordani, bejött hozzánk. Mindnyájan otthon voltunk. — Nini, Ioszij! -r— mondottuk örömmel. Anyám sietett megldnálni Sztálint, aki teáspohárral a kezében apámmal kezdett beszélgetni mindarról, ami aznap történt a városban. Nagykésöre, mintha csak úgy mellékesen beszélne róla, ezt mondta: — Minden elő van készítve. Holnap megkezdjük az akciót. Az összes katonai egységek a kezünkben vannak, s a hatalom is a miénk lesz , . . A forradalom után, miután Lenin, Sztálin és elv- társaik erőfeszítései folytán a nép kezébe vette a hatalmat, Sztálin hazajött és részletesen elbeszélte az október 25-i eseményeket. Elmondotta, miként vették be a telefonközpontot a balti flotta tengerészei. Ezek Cz emberek valóságos golyózáporban indultak rohamra. Micsoda bátor emberek! Igazi oroszok. Sokat beszélt a tengerészekről, különösen arról a csapatról, amely egy páncélvonatot foglalt el. — A tengerészeket megtámadta a páncélvonat legénysége, gépfegyvertüzet zúdított rájuk — mondotta. — De a tengerészek nem hátráltak meg, hanem hatalmas hurrúzás közepette körülvették a vonatot. Ezzel a bennelevök között riadalmat keltettek, s végül megadták magukat. Gyakran ismételgette: ,,Milyen bátor emberek!" A S7.MOLNIJBA értesítés érkezett: a felfegyverzett munkások és a petrográdi helyőrség egységei az ideiglenes kormány székhelye: a Téli Palota felé közelednek. Megkezdődött a Téli Palota ostroma. Lgyanaznap este kellett megnyílnia a Szmolnij. ban a II■ Szovjet Kongresszusnak is. Mindenki tudta, hogy a küldöttek többsége — munkások és parasztok — bolsevik. Minden irányból tódultak az emberek. — Rájuk néztem, s miután elbeszélgettem velük, meggyőződtem róla, hogy győzni fogunk — mondotta Sztálin. Tudta, hogy Lenin a Szmolnijban van és ott a boheukok érdekeit képviseli. Megígértem Nádjának, hogy magammal viszem M Kongresszusra. Haza kellett mennem érte. Estefelé sikerült az utcára mennem. Szaladtam, kezemben a Nádja számára váltott igazolvánnyal. Az utcák kihal, tűk voltak, a hideg őszi szél permetező esőt szórt ott éjszakába. Nádját egyedül találtam. Kinn vaksötét volt. Havazni kezdett. Egyedül voltunk a néptelen utcán. Előttünk árnyék imbolygóit:, egy öreg ember haladt a villamos síneken, utána lompos kutyája. — Harapós-e a kutyája? — kérdeztem az öreget^ hen, hogy élőlényre bukkantam. NEM HARAP, ne féljetek tőle. De maguk, lányok, hova sietnek? A városban nagy dolgok történr nek . . . Mint hallom, a Téli Palota környékén harcok vannak . . . — Dolgunk van, öreg . . * Az öreg az egyik sarkon befordult, s mi ismét nut- gunk^a maradiunk, de már közeledtünk a Szmolnijho%, láttuk is már kivilágított ablakait. Megmutattuk az őrnek igazolványainkat cs beléptünk. A hirtelen fény szinte elvakított. Nugynehezen utat törtünk az ülésterem felé. Ide-oda nézelődtünk —* abban a reményben, hogy felfedezzük a mieinket. A közönség izgalmából ítélve arra következtettünk, hogy valami nagyon fontos történhetett.. Légre megláttuk Sztálint. Elvtársakkal volt körülvéve. Integettünk neki, hogy észrevegyen. Észre is vett és felénk bólintott. — Ti vagytok? Jó, hogy eljöttetek. Hallottátok? Néhány pillanattal ezelőtt elfoglaltuk a Palotát. A mieink már benn is vannAk. Lenint másnap este, október 26mu láttam « Kongresszus IT. ülésén. Mint megelőzően, a termekben és a folyosókon most is nagy volt a forgalom. A Szmolnij Intézet nagy oszlopcsarnokában, ahol az ülést tartották, alig fértek cl a kongresszusra érke. zetlek. A mensevikek megkísérelték még, hogy felszólaljanak, de senki sem hederítelt rájuk. A küldöttek néha rájuk kiáltottak: „Eriggyetek innen, ne zavarjatok /” Az emelvényen megjelent. Lenin. „Lenin, Lenin!” — kiáltották lelkesen minden oldalról a küldőitek. Minden arc ragyogott az örömtől. Most, miután minden, amit előre látott, valósággá vált, a nép határtalan örömmel üdvözölte. Egyszerre csend lett. Lenin felemelte kezét: A PROLETÁRFORRADALOM Oroszországban beje. jezett tény ■.. (Részlet A. S. Allelujeva: „Emlékezések” ci könyvéből.)
