Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-25 / 275. szám
Vtoatmaj», IS51. Sri. november 25. ÉSZAKMAGYARORSZÁG A Megyei Pártbizottság megállapításai az Ózdi Kohászati Üzemek munkájáról Sztálin elvtírs a szocializmus építé. Bének első feladataiként szabta meg a nehézipar és az alapanyaggyártás gyors fejlesztését. Rámutatott arra, hogy a kapitalista környezetben a szocialista állam nem épülhet fel és nem lehet független, lm ezeket az alapfeltételeket nem biztosítjuk. Pártunk IT. Kongresz- Bzuaa rámutatott arra, hogy az egyre élesedő nemzetközi helyzet megköveteli nehéziparunk gyors fejlesztését. Ráko-si és Gerti elvtársak a Párt IT. Kongresz- Bzusán 4-s azóta is többször rámutattak már arra, hogy az alapanyagok termelése nem tart lépést iparunk fejlődésével. Ez megállapítható az Ózdi Kohá. szati Üzemek munkájában is. Az Ózdi Kohászati Üzemek tervteljesítése az első féjévhez viszonyítva a harmadik negyedévben visszaesett. Amíg az első félévben az árutermmelési tervet 105.4 százalékra teljesítették, addig a harmadik negyedévben 104.7 Százalék volt a* eredmény. Ugyanezen idő alatt a tervszerűség 93.8 százalékról 87.4 százalék- ka, az önköltségi terv teljesítése 102 százalékról 97.8 százalékra csökkent. Csökkent az egy főre eső termeié»! érték is, 104.5 ^zúzalékról 103.1 Százalékra. A 100 forint kifizetett, munka, bérre eső termelési érték 94. Százalékról 99 százalékra emelkedett. A béralaptú'- lépés az első félévben 1 százalékról 2.8 százalékra nőtt. Az egyes tízeinek tervleljesítésa a kö- votkez.,r a nagyolvasztó rervtejjesítése láfí százalék. Az utóbbi időben romlott a minőség, igen magas kén- és szilíciumtartalmú nyersvasat állítottak elő, ami megnehezíti a Martin.acéimü munkáját. A Martin-acélmű az évi terv teljesítésében 97 százaléknál tart. A lemaradás döntő óka, hogy a kongresszusi verseny eredményei után mind a pártbi. zottság', mind a szakszervezet, mind pedig a vállalatvezetés elblzakodott. A lemaradást nem lehet megokolni a I6r- ven felüli Jerromangán gyártással, vagy ócskavas!)' yal. A lemaradást helyes immkaeze'Z<;ssf 1, jobb politikai munkával, a T<? r3enyszel]em ébrentartásával el lehetet' v°ina kerülni. A márciust kö. vető hónap? ban —- áprilisban, május, ban, júniuson annak ellenére, hogy a nagy kemencék száma egvl-e nőtt, még havi előirányzatuk sem érié el a márciusi teljesítményt, még ezt az előirányzatot sem teljesítették. Az előirányzat i]ycn megállapítása elvileg ellenkez’k a tervezés szocialista módszereivel, mert írem mutat egyenletesen emelkedő tendenciát. A durvákongerdo 102.1 százalékra teljesítette tervét, a finomhengerde no. vember 6-ra globálisan befejezte évi tervét. Sok olyan brigád van; amely már jövő évi tervén dolgozik. ; Az anvagselejt augusztus hónapban volt a legnagyobb, amit szeptemberben sikerült lecsökkenteni. A beruházási tervet 05—70 százalékban teljesítették. Főleg az építkezési beruházásokban van lemaradás munkaerőhiány miatt. Az anyagtakarékosság emelkedőben van. Júliusban 195.722 forint értékű anyagot takarítottak meg, augusztusban 398.223, szeptemberben 399.715 forintra növekedett a megtakarítás. Jól fejlődik a Gazda-mozgalom annak eredményeként, hogy ezt népszerűsítik a sajtóban és a villámok útján. Szeptemberben kiállítást is rendeztek,, amelyet naponta kb. szá'zan látogattak meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére az üzem félmilliós anyagtakarékossági vállalást tett, ezit 758 ezer fo- •rin? értékben ■to’jesítette. Csak októberben 620 ezer forintot ■takarítottak meg. Ugyanebben a hónapban 28 vagon hulladékot küldtek más gyáraknak felhasználásra. Eredmény tapasztalható abban is, hogy a kokillák élettartamát 25 százalékkal növelték azzal, hogy újszerű masszával kezelik. így az önícAbera- gadások majdnem teljesen megszűntek. Megállapítiható azonban, hogy a Gazda-mozgalom nyilvántartása nem kielégítő, az értékelés csak néhány brigád munkájára kor’áitozódik. Nem kielégítő a technológiai fegyelem sem emiatt az acélműben gyakran 35 százalékra nő a programéité- ré«. Az üzemek közötti kooperáció gyenge, különösen a nagyolvasztó és az acélmű között. Gyakran megzavarják egymás tervszerű munkáját. Ez részben abból adódik, hot- az acélmű és a nagyolvasztó die úja nincs összehangolva, részben pedig abból, hogy még mindig nincs kiépítve a fő- diszpécseri hálózat. Ez megnehezíti az üzemek közi»' ti együttműködést, a kooperáció kiszélesítésér. Emiatt a szállítás sem mindig segíti elő a termelést. Á Pártbizottság agitációs munkájának javulása1? mutatja, hogy a kimaradozók és későn- jövök számát, körülbelül egyharmadára csökkentették egy hónap alatt. Ezt egyrészt úgy érték cl, hogy a ka. punál hangszórókon figyelmeztetik a notórius későnjövőket. 'a kimaradozó- kat vil’ámokon kipellengérezik, másrészt a kimaradozóknak és a későn- jövőknek a mester, vagy művezető cédulát ad, amellyel kötc'es a Pártbizottságnál és az üzemi bizottságnál jelentkezni, ahol elbeszélgetnek vele. A cédulát aláírva kell visszavinni. Nehezen javul a ínunkafegve'em a munkaidő kihasználásánál. Sokan ki- haszná’ják a melegmunkások félórai pihenőjét, csoportokba verődve hozzájuk csatlakodnak olyanok is. akiket nem illet meg ez a pihenés. Ez különösen az éjszakai és délutáni műszakban Tapasztalható. Gyakran találni a1 véka: is, a felelős művezető vagy csoportvezető pedig irodájában ül, nem ellenőrzi a munkát. Általában a műszaki vezetők nem segítik elő a munkafegyelem megszilárdítását. Például az anyagkiadás főnöke előre kiadja a grafitceruzával megint távozási cédulát, amelyen aláírás és pecsét van, do nincs dátum, így mindig új dátumot írnak rá egyes dolgozók és hivatalos idő aVt az üzemből eltávoznak magánügyeik intézésére. A szovjet tapasztalatok bevezetése terén némileg javult a helyzet. Bevezetlek a tervszerű megelőző karbantartást, a Martin-acélműben diagramm szerint dolgoznak. Tapasztalható, hogy — ellentétben a diósgyőri Martin-acélművel — igyekeznek megközelíteni a valóságos termeléssel az eredeti diagrammot, illef- ve ezt az adott körülményekhez igazítják. Hiba azonban, hogy a felmerülő technikai akadályokat nem előzik meg. Például: az igen sűrűn előforduló 13—14 óra közötti csapolási torlódásokat még mindig nem küszöbölték ki. A szovjet tapasztalaik bevezetésének elhanyagolásáért felelős Jászai e!v?árs is, aki kint volt. a »Szovjetunióban mégsem tartott egyetlen bér számolót sem, csupán termelési értekezleten beszélt Tapasztalatairól néhány szót. A versenymozgalom kiszélesedését akadá’yozza a helytelen és őrthetet’en értékelés, amelyet ráadásul még nem is magyaráznak meg. Egyedül a durvahengerműben van világos és érthető értékelés, ahol minden dolgozó útija, mit Teljesített és tudja, mennyivel előz*e meg' to),vé,‘,) i Vetve mennyire maradt le a terv teljesítésében. Itt csupán az a hiba. hogv az értékelést nem írják ki kellő időben. A durva- hengerde módszerét' nem fejlesztik tovább és nem alkalmazzák a többi üzemben. így fordul elő. hogy a Martinban a szomszédos kemencék sem ismerik egymás termelését. A Pártkongresslzuson módosított Szervezeti Szabályzata kimondja, hogy az üzemi pártszervezet joga és kötelessége a termelés pártellenőrzése. Ennek az a jelentősége, hogy biztosítja a pártszervezet ellenőrző és irányító szerepéit a gazdasági életben is. Az ózdi üzemi Pártbizottság havon- kint beszámoltatja a vállalatvezetőt a végzett munkáról. Ennek az lett az eredménye, hogy megjavult a Párt és a vá'ialatvezetés között a viszony, a beszámoltatásnak azonban az a hibája, hogy a vállalatvezető későn juttatja cl a Pártbizottság tagjaihoz a beszámolót. Emiatt a Pártbizottság tagjai nem Tudnak kellően felkészülni a termelési kérdések megvitatására, amibő] az következik hogy az ellenőrzés bizonyos mértékben formális. A Pártbizottság úgy ad segítséget az alap szervezeteknek, illetve párt- csoportoknak, hogy időnkint napirendre tűzi egv-egy alapszervezot vezetőségének, illetve a pártcsoport- bizalmiaknak munkáját. Ezzel egyrészt kiterjeszti a pártmunka ellenőrzését., neveli a kommunista aktívákat, megtanítja őket a vezetés helyes módszereire. Igv ériték el, hogy Hanyickó elvtárs csoporfbizalmi már egy órával a műszakkezdés előtt bent van, hogy megbeszéljo az előző műt szak pártcsoportjaival a termelés problémáit. Javaslataival a mesterhez fordul, hogy elősegítse a jó termelési eredményeket. Csépányi és Bárczi elvtárs pártcsoportja is így értő el, hogy a Rákosi elvtársnak Tett felajánlását teljesítette. Hiba azonban, hogy több műszaki vezető, középkáder nem veszi szívesen a pártbizalmiak javaslatát. Általában megállapítható, hogy az ózdi üzem párttagságának politikai színvonala megnőtt. Ezt bizonyítják a vezetőségválasztó taggyűlések is. A tagság 80—90 százai cica veit részt ezeken a taggyűléseken. A vezetőségek 40—45 százalékát teszik ki az új vezetőségi tagok. A taggyűléseken bátran alkalmazták a kritika fegyverét' s nem egy javasoltat elutasítottak.. Például az egyik alapszer vezetnél az egyik javaslatot azént utasították el. mert az illető elvfárs két évvel ezelőtt kísérletet tet-f arra, hogy jogta’an segélyhez jusson. Több jelöltet múltbeli magatartásuk miatt utasítottak vissza. Helyesen mutattak rá az eddigi vezetőség munkájának hiányosságaira, ugyanakkor azT is megmondották, mi a teendő. Súlyos hiba tapasztalható a pártoktatás terén. Az oktatást gondatlanul szervezték meg, belevontak olyan pártonkívüli dolgozókat is, akik sem múl Tjük, sem munkájuk alapján nem érdemlik meg, hogy párt-oktatásban részesü’jenek, — ugyanakkor sok párttagot nem vontak be a tanulásba. A tag- és t agj e1 öl Ti elvétel terén szeptemberben igen komoly visszaesés mutatkozott.. Februárban a Kongrcsz- szust megelőző taggyűléseken 133 tagot és 141 Tagjelöl ot vettek fel. Szeptemberben viszont — az átlagos havi 20—35 között mozgó tagfelvételi és 30—55 közölt mozgó tagje.ölt'- felvételi eredménnyel szemben — csak 7 tagot, illetve 13 tagjelöltet vertek fel. Oki* éberről még nincs végleges kimutatás, de ebben a hónapban még nagyobb csökkenés tapasztalható. A fe’elős egyszemélyi vezetés megvalósítása terén van némi javulás. A párt- és a szakszervezeti funkcionáriusok általában nem avatkoznak be tevőlegesen a gazdasági vezetésbe. A felelős egyszemélyi vezetés hiányossága abban mutatkozott meg, hogy a műszaki vezetők és középkáderek általában mindenre felsőbb1 utasítást várnak. Előfordult, hogy az egyik müveze o a dolgozók he’yes javaslatára azt válaszolta, hogy „nem vezetheti be, mert erre nem kapott felsőbb utasítást“. Ez az oka annak is, hogy a már elfogadott újítások bevezetése is döcögve megy. A műszaki vezetők —■ ha megnyilvánulásukban nem is, de a gyakorlatban — lebecsülik, a dolgozók kezdeményezéseit, nem látják, hogy a terv megva'ósítása elsősorban nem a gépeken, hanem az embereken múlik. Nem látják a dolgozók kezdeményezésének jelentőségét. Ez dorü't ki az acélmű üzemvezetőjével, Balsai főmérnökkel folytatott be- ízé Igeié siló] is, aki egyébként igen jó szakember és munkáját beesü'eicsen végzi. Hiba, hogy a terv'.'eljesítést csak a technikai fejlesztéssel látja biztosítottnak. A szakszervezet munkájában döntő hiányosság, hogy az üzemi bizottság „öreg“ nem elég mozgékony és nincs meg a ke'lő politikai színvonala sem. Az üzemi bizottság munkájának minden feladata így Válóczi elvtársat terheli. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy Válóczi elvtárs sem a Vasas Központból, sem a területi bizottságtól nem kap segítséget.. Igen sokszor felrendelik Budapestre, ahol segítség he'yet'f csak feddést leap. Nagy hiányosság az üzemi bizottság munkájában hogy a Pártbizottság határozatait nem hajtják végre időben. Például a szakszervezetről szóló szeptember 25-i határozatot csak november 12-én tür/ék napirendre és tárgyalták meg. Még mindig előfordul, hogy az üb. tagjai a termelés kérdései helyett bakancs, lakás és egyéb ügyekkel fog's!koznak. Ez kitűnik az üb. munkájáról szóló jelenrésből is. melyben a Termeléssel mindössze 12 sorban foglalkoznak. Összefoglalva: az Ózdi Kohászati Üzemek Pártbizottságának, üzemi bizottságának és a vál’alat veze*ésének legfőbb feladata, hogy a legnagyobb mértékben mozgósítsák az tizem dolgozóit harcba vigyék őket az évi terv nemcsak globális, de részleteiben való teljesítéséért is! Ennek érdekében a Megyei Bizottság a következő ha'ározatot hozta: 1. A Pártbizottság hívja össze az alapszervezeti titkárokat és pártcso- portbizalmiakat, Tartson előadást részükre a párt ellenőrzésről, az üzemvezetők és mesterek beszámoltatásáról. A termelésellenőrzést be kell vezetni az éjszakai és a délutáni műszakban is. 2. Fokozottabban kell foglalkozni a műszaki káderek nevelésével. Jó pár- tonkívülieket is be keli vonni a politikai oktatásba. Megyei Pártbizottság — OCSAKOVBAN megnyílt Alcks/amlr S/uvorov, a nagy orosz hadvezér emlék, miizcurna. A kiállított tárgyak Szuvorov életét, nagyszerű diadalait mutatják be. Az új múzeum megkapta a leningrádi Szuvorov.múzeumtól az Ocsakov és Izmail ostrománál a törököktől zsákmányolt zász_ lókat, valamint a kinburni ütközet vázlatát. Kbben a csatában az orosz csapatok teljesen szétverték a számbeli fölényben levő ellenséget. 1 Készüljenek falusi kulturcsoportjaink a járási kulturversenyekre! Az elmúlt évi kultúrversenyek tapasztalatai alapján az 1951—52-es falusi kultúr versenyt új alapon rendezik meg. Nem lesz megyei döntő, sem országos versenybizottság, annál nagyobb önállóságot kapnak a járások. Az előkészületi munkák már megindullak, A verseny kezdetének időpontja december 21, Sztálin elvi ár s születésnapja. Az első bemutatókat március 9~én, Rákosi elvtárs születésnapján tartják a körzeti kultúrversenyek keretében, amikor 4—5 község kultúrcsoportjai találkoznak. A verseny legm , felsőbb foka a járási döntő lesz, amelyet felszabadulásunk ünnepén, április 4~én tartanak meg. A múltévi falusi kultúrverseny tapasztalatai azt mutatják, hogy a verseny sok esetben öncélú, zárt jellegű volt. A tanácsok nem használták fel a kultúr versenyt a soronlévö feladatok jó megoldásának, a munka megjavítá- \ sának elősegítésére. A kultúr csoportok legtöbbje nem vette ki részét a feladatok jó teljesítéséért folyó agitációból. Hiba volt az is, hogy a kultúr csoportok között hiányzott a tapasztalatcsere. A kuli úr cső portok sem a versenyt megelőzően, sem a verseny nyomán nem ad ák át egymásnak tapasztalataikat, ami pedig előmozdította volna fejlődésüket és azt, hogy a kultúrmunkát jobban felhasználják a soronlévö feladatokra való mozgósításhoz, jobb kultűr- agi’ációs munkát végezhessenek a maguk területén és körzetükben. Az idei járási kultúrversenyek fontos feladata, hogy gazdagítsa, fejlessze falvaink kultúrális életét, jobban mozgósítson ötéves tervünk végrehajtására, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, a szovjet tapasztalatok alkalmazására. elősegítse mezőgazdasági munkák jó elvégzését, erősítse a békeharcot. A fa'usi kultúrverseny során azok* nah a kuitúrcsoportoknak munkáját fogják nagyobb elismerésben részesíteni, amelyek saját községük problémáit a művészet eszközeivel helyesen tárják a dolgozók elé, amelyek megyénk kulturális hagyományait elevenítik fel és töltik meg szocialista tartalommal. A teljesítmény lesz a verseny döntő alapja. Ebben a versenyben azt veszik elsősorban figyelembe, milyen alaposan készülnek fel csoportjaink az egyes műsor számokra, hogyan folyik a csoportokban a politikai és szakmai nevelő munka, az egyes csoportok milyen eredménnyel segítették elő a termelést, az ötéves terv teljesítését, a békéért» folyó küzdelem fokozását. Megyénk kultúr cső port fainál már megkezdődött az előkészítő munka, s ahol a tanács tisztában van a kult úrmunka nagy jelentőségével, szeretettel segíti is a kultúrcsoport fejlődését. A járási tanácsok oktatási és népművelési csoportjai, a megyei tanács népművelési osztálya minden segítséget megad, és meg is kell adnia ahhoz, hogy a kultúr- csoportok kicserélhessék egymással tapasztalataikat, a begyűjtésnél, a párt- és tömegszerrezeti munkában élenjáró községek kultúrmunkásai adják át a kiváló eredményekre vezető munkájuk tapasztala'ait a gyengébb községek kultúrcsoport jainak, hogy azok is elérjék az ö színvonalukat és így váljék a verseny igazi győztesévé az egész dolgozó ncp. Kultúrcsoportjaink érezzék át, milyen megtisztelő, szép feladataik vannak: jó munkájukkal községük dolgozóinak életszínvonalát, kultúráját kell magasabbra emelniük, hogy még sikeresebben építhessük a dolgozók boldog hazáját és még sikeresebben harcoljunk a békéért: A múltban elsorvasztott Sátoraljaújhely viruló ipari-mezőgazdasági várossá fejlődik az ötéves terv során A múltban SáuVljaújhelyt, mint határvárost, a Horthy-rendszer elsorvasztotta, fejlődésében megakasztotta. Sátoraljaújhely a helyi kiskirályok, földbirtokosok dőzsölő helye volt. Sátoraljaújhely ötéves tervünk során fejlett ipari-mezőgazdasági várossá alakni, amely iskolái révén nagy jelentőségre tesz szeri kulturális.téten is. Közlekedése mintaszerűvé válik a Miskolc és Sátoraljaújhely közötti vasúti ketlősvágány és a beton autóút kiépítésével. Magában a városban körülbelül 8 kilométernyi korszerű út és 5 kilométernyi járda épül az ötéves terv keretében. Uj gyárak létesülnek, amelyek közül a Trassőrlő Vállalat gyárépületét most építik. További lépés a helybeli bútorgyár olyan mérvű fejlesztése, hogy többszáz munkaerőt foglalkoztat majd. Tervbe vették egy textiTjeldolgozógyár és egy bőröndgyár létesítését is. Nagyot lendült a város szociális és kulturális fejlődése is. A járási kórházat 20 ágyas szemészeti osztállyal, gyermek- osztállyal és laboratóriummal bővítették ki, 350 ezer forintos költséggel. 15 ezer forintot ruháztak be a hangoshíradó berendezésre, amelynek hálózata kiterjed az egész városra. A kultúr ális fejlődést szolgálja a népkönyvtárral együtt a kultúrotthon, ahol az összes kultúr csoportok valóban otthont találnak. A felszerelésére 10 ezer forintot költöttek, A Földművelésügyi Minisztérium szakérettségi iskolát létesített kollégium - mid 130 személy számára. Egy új kollégium építkezés;• is befejezés előtt áll. Folytatják a strandfürdő félbenmaradt építkezéseit. A köztisztaságot szolgálja az új íocsolóautó. Fásításra, parkosításra és gyermekjátszótér céljaira 1950-hen 16 ezer forintot fordítottak. 100 lakás épül az ötéves terv keretében az egészségtelen és lebontásra kerülő rozoga lakások helyébe, e célra eddig 530 ezer forintot ruházlak be. A Szerencs és környéke Kiskereskedelmi Vállalat f üzlethálózatának fejlesztésére eddig mintegy 700 ezer forintot költöttek. Férfi- és nőiszabó, cipész, mező- gazdasági felszereléskészítő, kádár, borbély-fodrász, fogtechnikus és fényképész kisipari termelőszövetkezet alakult. A város mezőgazdasága is nagy fejlődésen megy keresztül. A múlt évben alakult „Vörös Csillag,, tszcs mellett még lóét termelőcsoport, a „Szabadság** és%. „Dózsa'* tszcs van alakulóban, A Ronyva patak szabályozása révéit bevezetik az öntözéses gazdálkodást, ami biztosítja a mezőgazdaság további fejlődését és a város lakosságának jó zöldség- ellátását. Mielőbb hozzák be állami gazdaságaink lemaradásukat a silózásban! A silózási terv végrehajtásában megyénk állami gazdaságai súlyosan lemaradtak. Lag. óbb gazdaságban tizedrangú kérdésként kezelték ezt a felada ó \ nem értették meg a silózás hatalmas jelentőségét, A keselyűhalmi, pogonypuszfai állami gazdaságokban még november első napjaiban is lábon állt a silókukorica és silőcsalamádé. Vattán a silótervnek csak jelen- tékTelen hányadát teljesítették, a kukoricaszár felvásárlását meg sem kísérelték. Igriciben tervet sem készítetlek a munka végrehajtására, a silózáshoz hozzá sem fogtak. Hasonlóan áll az emődi állami gazdaság ahol november 14-én két süö- töltő a gazdaság udvarán rozsdásodó Tt és a silók még ki sem voltak takarítva. Minél előbb hozzá kell fogni a lemaradás behozásához, meg kell indítani a versenyt a »“*• adat gyors elvégzésére! Első feladat hogy elkészítsék •)» ütemtervet és megszervezzék, hogy a gépek három műszakban dolgozzanak. Csak igy Tudják lemaradt gazdaságaink e nagyjelentőségű feladatot elvégezni! Mezőgazdaságunk szocialista fejlődése egyr® jobban lehetővé teszi a szőlőmunkák gépesítését Újítási napot tartottak a napokban Gyöngyösön a Föjdmüvelésügyi Min az. lérium és a Belkereskedelmi Központ rendezésében, amelyen bemutatták a szőlőgazdaságodban bevezetett legjobb termelési módokat. A bemutatón resztvettek a borsodme- gyei tanács mezőgazdasági osztályának újítási felelőse, valamint a tokajvidéki borforgalmi vállalat küldöttei is. Meg tárgyalták a szőlőiedé» és a szőlőnyitás gépesítésének kérdéseit. Bemutattak) két ekefaj tátj amelynek gyártásúi t rövidesen megkezdik és lehetővé teszik a fedés és nyitás gépesítését. Oiszagos méretekben a «zőlőnyitás gé- prsítése mintegy 400—500 mijlió forint megtakarítást jelent népgazdaságunk számára. Gyakorlatilag bemutatták a porozva_perme l ezés technikáját, amelv- lyel eredményesen jehet küzdeni az esős időjárás miatt fokozódó peronoszpora- veszély eljen. A porozószerek gyártását az e’őző évekhez mérten ötszörösére fogják c«ne]ni. Megkezdték a kisméretű , porozók gyártását is.
