Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-26 / 250. szám

P&itefe, 1957, évi október h6 26. ÉSZAKMAGYARORSZÁG •» Hogyan teljesülik November 7-3 válSalátáikat a Hejőcsabai Cementmű építői A Hejöcsabai Cementmű építői a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tisztele­tére értékes felajánlásokat tettek. Meg­fogadták Rákosi elvtársnak, hogy a gyá­rat íz Építésügyi Minisztérium által ki- tűzó.t határidő előtt másfél hónappal el­készítik és ezzel 236.966 forint megtakarí­tást érnek el. Hogyan küzdenek a gyár épitői foga­dalmuk valóraváltásáért? A malomcsarnok építésénél a dolgozók a munka 75 száza* lékánál tartanak, — 15 százalékkal túl* telj sítették az előirányzatot. A gipsz­előkészítőnél a rostélyalapok elkészítésé­ben terven felüli munkát végeznek a dol­gozók, a szükséges földmunkálatokat már be is fejezték. A salak- és széntároló földmunkála-tai befejezésükhöz közeled­nek, a salaktároló kereivázát elkészítet­ték, az alagút zsaluzási munkáit csak a megfelelő vasak beérkezése után tudják elvégezni. A Kiinger-tároló földmunkáit már megkezdték. Az irodaépület födémbetonozását ha­táridőre befejezték, hasonlókép a pince­sor vakolási munkálatait is. Az iroda emeleti válaszfalainak felépítését novem­ber l~re vállalták, előreláthatólag határ­idő előtt meg is lesznek ezzel. Rákosi elvtárshoz intézett levelükben november 1-re vállalták a trafóállomások közül a primér provizórium elkészítését. Több mint két héttel előbb, már október 16-án átadták szerelésre. A munkálatok állása alapján megállapít­ható, hogy a sccunder részt is jóval a no- vember 30-i határidő előtt befejezik és átadják szerelésre. Az építkezés körvasutjának földmun- kálatait már elvégezték, a vasúti talpfák megérkezése után a síneket azonnal le­fektetik. A verseny fokozására, a munkafegye­lem rr' 'szilárdítására redményesen használ’ fel a hangos híradót, emellett az épít’ ‘zés több helyén plakátokat füg­gesztenek ki, népszerűsítik a termelésben élenjárókat és jobb, fegyelmezettebb munkára serkentik a hanyagokat. A Gazda-mozgalomban szeptember fo­lyamán 15.400 forint értékű anyagmegtakarítást "ériek el. Az eddig hulladéknak tekintett gömbva­sakból ácskapcsokat, sinszogeket és csa­varokat készítenek. Nemcsak a helyi épít­kezés szükségleteit biztosítják, hanem a vállalat más építkezéseihez is szállítanak ezekből az anyagokból. A Cementmű építkezésének dolgozói vállalásukhoz híven alkalmazzák a Gazda —Szakáll-féle kalodát. A most megkez­dendő 100 méter hosszú épület falazást munkálatait is ezzel a módszerrel fogják végezni. A betonmunkáknál alkalmazzák a vaskalo­dákat is. Az épület dolgozóinak szakmai továbbképzése céljából már megkezdték a technikai minimumvizsgákat. Politikai és szakmai oktatással segítik elő a dol­gozók ismereteinek gyarapodását. Bátori Lajos elvtárs párttitkár elmond, ja, hogy a dolgozók október 22-re, a vezetőségválasztó tag­gyűlés tiszteletére ünnepi műszakot tartottak. Bokrosi Mihály ifi brigádja általában 120 százalék körül teljesíti normáját, — az ünnepi műszakban 200 százalékot ért el. Sok szép eredmény dicséri az építke­zés legjobb dolgozóinak lelkes munkáját. Bunda János ápsbrigádja 188, Dósa János állványozó brigádja 190, Tarczali András kubikos brigádja 154, Dudás Mihály se­gédmunkás brigádja 147 százalékos tel­jesítménnyel készül a Forradalom évfor­dulójának méltó megünneplésére. Két hónappal ezelőtt a cementgyári építkezés dolgozóinak 42 százaléka 100 százalékon alul teljesített. Szeptemberben ez a szám már 22 százalékkal csökkent, a munka még jobb meg,szervezésével azóta elérték, hogy a norm'n alul telijesítők arányszámát 8 százalékra szorították le. Október 15-ig havi tervük 57 százalé­kát teljesítették az építkeződ dolgozói s minden erejükkel azon vannak, hogy ma­radéktalanul teljesítsék kötjrlezettségvál lalásukat, becsülettel valóravjáltsák Rá­kosi elvtársnak tett fogadalmaikJt KULAK — „NEM KUEÁK...?“ Meddig alszik még az éberség Boldogkőn]fai un? Az E Sza km&gy ar or szög néhány hó­nappal ezelőtt Boldogkőújfa’uról írott cikkében megállapírotta, hogy a köz­ségi pártszervezet és tanács súlyosan elmulasztja a kötelező éberséget, bű­nös opportunizmust tanúsít az osztály- ellenséggel szemben folytatandó harc­ban. Megnéztük akkor a tanácskárán «. ltulák-listát. Megnéztük, hogy mit mulct a papír és azután — hogy mit mond a valóság. Megírtuk annakidején, hogy Acs József faliakat, nem vették fel a lis­tára, Aes a múlt rendszerben a leg- gyalázairosabb kizsákmányoló és ha­rácsoló volt,, aki, mint a község bíró­ja, a falu nincstelenéivel is úgy bánt, mint saját cselédeivel. Ingyen mun- Jtára rendelte be őket földjére és ha valaki napszámot mert kérni, meg­verte. Csendőrökkel vitette el azokat, akik felszólítására nem mentek cl neki dolgozná A felszabadulás után is spekulációt, falpeekodést folytatott, Süindezek felett azonban szemelhunyt a községi pártszervezet és a tanács. Megírtuk akkor, hogy nem veitték fel a kulákli&tára özv. Buszkai Józsefnél acm. akinek 2 hold szőlője, 10 ho'd földje és cséplőgépe volt és szabotá­lna miatt már meg is büntették. Ta­vasszal az ellenőrzéskor nagyobb mennyiségű árpát és bont találtak nála elrejtve. Szerepelt még cikkünkben Takács István és Fehér József kulákok neve is, akik a községi vezetők megítélése «zerint szirmán — „nem kulákok“. Cikkünk végén megállapítottuk az éberség legsúlyosabb elhanyagolását mutatja, «hogyan Boldogkőújfalun a kukáitokat kezelik és felhívtuk a Járási Pártbi­zottság figyelmé;t: nyújtson segítséget a. boldogkőújfalusi pártszervezetnek, hogy fokozzák az éberséget, számol­ják fel az opportunizmust. Mit tanuk a községi pártszervezet lés a tanács súlyos hibáinak feltárásá­ból, hogyan hasznosították a Megyei Pártbizottság lapjának bírálatát, mi­lyen segítséget kaptak azóta a Járási Pártbizottságtól % Acs József neve már a kuláklistán van. Megállapították, hogyan akarta •kijátszani a rendeletekét. Azt tette ugyanis, hogy birtokát felosztotta gyermekei és rokonai között, arcátla­nul letagadta összeharácsolt vagyonát és középparasztnak igyekezett fel­tüntetni magát. I'yon előzmények után mi som vol­na természetesebb és kötelezőbb, mint hogy fokozottabb figyelemmel kísér­jék a dolgozó népnek és a békének ezt az elvetemült ellenségét. Még sem történt ez. Ez a“z oka annak, hogy Acs József tovább űzi aljas kártevéseit. Az őszi munka elvégzését most is szabotálta, beadását nem teljesíteti, minden; elkövetett, hogy bomlasztani próbálja a községben a termelőszövet­kezeti csoportot, megakadályozza to­vábbi erősödését. Kártevései miatt megfe’elö eljárást még mindig nem indí ottak ellene, Ozv. Ruszkai Józseféé, Takács 1st ván és Fehér József még mindig nem szerepel a kuláklistán! Hol vám a hibák gyökeret Ott, hogy a trillátoknak sikerült befolyásuk alá keríteniök Molnár Ist­vánt, a községi tanács elnökét. A ta­nácselnök barátkozik és együtt iszik velük, mindenképpen mentegetni pró­bálja őket. Ugyanilyen szégyenletes módon viselkedik Novak Jánosné, a községi pártszervezet titkára is, aki szintén összejár a kulákokkal. Ahol nem folyik következetes, ke­mény hare az ellenséggel, az imperia­listák ügynökeivel szemben, ott más téren is feltétlenül hibák vannak a munkában. Világosan bizonyítják ezt a számadatok. A községi pártszervezet és a köz- ségi tanács vezetősége nem harcol az ossaíáiyellonségge! szemben —, nem harcol a napirenden lévő feladatok jó mego'dásáórt sem. A begyűjtési elő­írást burgonyából 30, kukoricából 14, tojásból 24, baromfiból 12, tejből 67 százalékra teljesítette csak a község. Az osztályellenséggel szemben meg­mutatkozó opportunizmus — mutatják a számok —, az állami fegyelem érvé­nyesítésében, a törvényes' előírások a’kalmazásóban is világosan látható Boldogköújfalun. Súlyos felelősség terheli a Járási Pártbizottságot amiatt, hoáty a kapót figyelmeztetés ellenére sem fordított gondot arra, hogy megváltozzék s helyzet a boldogkőújfalusil pártszervc zetben, a községben. A község öntudatos dolgozói a legnagyobb felháborodással látják, hogy a falu vezetői nem .'leplezik le a kulákok. sznbotálását, neun hajtják végre a törvényt, A vezetőség most következő újjáválasztásánal a közsé gi pártszervezet öntudatos) tomraunis táin a sor, hogy olyan vejzocöket vá­lasszanak a pártszervjezot. élére, akiknek irányításával végife megér de mel-t helyre juttatják a szabotáló osz­tályellenségei; és minden tárén megja­vítják a feladatok megoldását a köz­ségben. iJörtön- és pénzbüntetések az őszi vetés és a tejbeadás elmulasztása miatt Szabotáló kulitokat ítélt el a bí­róság. Vaszil Adolf dámóci kulák el­mulasztotta az őszi rozsvetést, ezért 4 hónapi börtönbüntetésre és 1500 fo­rint pénzbüntetésre ítélték. Tóth Benjáminné nagyrozvágyi la­kos sem tett eocget vetési kötelezett­ségének, emiatt 3 hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és a köz­ügyektől 3 évi eltiltásra Ítélték. Három holdon nem teljesítette rozs­vetési kötelezettségét Pintér Mihály 32 holdas zalkodi kulák. 8 hónapi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 2000 forint értékű vagyonelkobzás­ra ítélték. A kulákok szavára hallgatott, az ellenség uszályába került Tóth Ist­ván 18 holdas dámóci középparaszt. 2 holdon nem vetette el idejében a rozsot. Az eljárás megindítása után Tóth pótolta mulasztását, ezt a bí­róság enyhítő körülménynek tekin­tette. 3 hónapi és 15 napi börtönre, valamint 1500 forint pénzbüntetésre Ítélték. A kulákok befolyása alatt nem tett eleget tejbeadási előírásának Balázs Béla 8 holdas harsányi dolgozó pa­raszt. 3 hónapi börtönre és 1500 fo­rint pénzbüntetésre Ítélték. Szigorúan megbüntetik azokat a termelőket, akik megszegik a tenyésztési és hizlalási szerződéseket A dolgozó nép állama a szerződéses tenyésztési és hizlalási akciókkal is nagy kedvezményeket nyújt a dolgozó paraszt­ságnak. Akadnak azonban olyan dolgo­zók, akik lelkiismeretlenül megszegik szerződésben vállalt kötelességüket. Vol­tak akiknek nem is volt hizlalásra szánt se. sük, mégis kötöttek szerződést csak azért, hogy jogtalanul hozzájussanak a kedvezményekhez, az előlegekhez és a textilutalványokhoz. Akadtak, akik a hizlalásra beállított, sőt már felhizlalt sertéseket eladták s hogy az ellenőrzést kijátsszák, az eladott sertések helyett kissúlyú süldőket vagy malacokat állítot­tak be. A kötelességüket becsületesen teljesitő dolgozó parasztoknak jogos kö­vetelése, hogy a lelkiismeretlen szerződés- szegőkre, a spekulánsokkal cimborálókra teljes eréllyel snjtson le a törvény szi- goras Tápiószele községben Ruisin János a múlt év október 1-én megindult sertés­hizlalási akció során 5 se tés hizlald, sára szerződött, a leszerződött sertések­ből azonban három darabot eladott. Ru- sin János két és fél évi börtönt, bűntársa, Barna András 8 havi börtönt kapott, Sornodi József és felesége tíz sertés hizlalására kötöttek »íerződést a tavaly márciusban megindult hizlalási akcióban. A sertéseket nem szállították le. Az el­lenőrzés során mindössze négy sertés volt meg a 10 darabból. A hevesi járásbíró­ság 4 havi börtönbüntetésre és 4500 fo­rint pénzbüntetésre ítélte őket, Tóth Béla boconádi lakos két sertés hizlalására kötött szerződést. Az ellen­őrzés során csak az egyik sertést talál­ták meg nála- A hevesi járásbíróság 3 havi börtönre és 3500 forint pénzbünte­tés» ítélte, A miskolci egyetemi város építkezésénél felállított népboltban szer­dán délután csupán penészes szőlőt, rothadt paprikát és kenyeret lehetett kapni. Az építkezés dolgozói elmondták, hogy máskor is hasonló a helyzet. Az áruda vezetője többször kifogásolta, hogy a boltot nem látják el meg­felelően áruval. Kijelentette, nem hajlandó átvenni a romlott éle míszereket. Azt a választ kapta, hogy márpedig más nem kapható. Tűrhetetlen, hogy a népi ok helyi központja így gondoskodik egy olyan áruda ellátásáról, ahol megyénk s az ország egyik legfontosabb épít­kezésének dolgozói fordulnak meg. Ezen a helyzeten haladéktalanul változtatni kell! Rubicsek László sárospataki tevelezőnk kezdeményezése: Munkás-parasztlevelezők l Harcoljunk a bürokrácia ellen! Rúbiesek László sárospataki leve­lezőnk, aki az április 30-án tartott megyei levelező értekezleten verseny­re hívta ki az Eszakmagyarország valamennyi levelezőjét, most újabb fel­hívással fordul levelező társaihoz. — Uton-útfélen tapasztaljuk — ír­ja —, mint akadályozzák építő mun­kánkat. mint válnak egyik-másfis helyen a fejlődés fékjévé a bürokrácia ittre­kedi maradványai. Mind üzemeinkben, mind tan ácsszervei nfcben még mindig kísértenek a múlt bürokratikus jelensé­gei. Kérlelhetetlen harcot kell folytat­nunk ezek eden, hogy egyszerűbbé, köz­vetlenebbé, észszerűbbé tegyük1 a mun­kafolyamatokat, az államigazgatást,, a közigazgatás^ Levelezőinkre ebben a harcban komo’y feladatok hárulnak. — Ezúton szólítom harcba a levelezőket a bürokíácia ellen Bátran és keményen tárják fel az általuk tapasztalt, vagy dolgozó társaik által közölt, elmondott bürokratikus jelenségeket és hozzák azo­kat megyei párts&jtónk tudomására. Pellengérezzük ki azokat, akik az akták­tól nem látják az életet^ Egyidejűleg élénkítsük meg' az egyszerűsítő és újító mozgalmat a közigazgatásban, az üzem­igazgatásban, hogy ezzel ig elősegítsük nagy országópítő terveink végrehajtá­sát _ Rubicsek László mindjárt néhány példánnyal ig szolgál a bürokrácia cso­dabogaraiból. * A bodroghalmi állami gazdaságnak 4000 darab téglára volt szüksége. Ezt a mennyiséget az Eszakmagyarországi Téglagyári Egyesülés a Tüzép útján kiutalta. A Tüzép a téglát vasúton a ricsei állomásra irányította, amelyik 39 km távolságra van az állami gaz­daságtól, a sárospataki téglagyár vi­szont, ahol a téglát termelték, csak 10—12 km-re. A sárospataki tégla­gyárból — ellenkező irányba — csak 2 km-ro kellett volna szállítani az anyagot, hogy vagonba rakják. Vájjon kinek a fejével gondolkodnak azok, akik az ilyen kerülő utakat ki­találják? * A Betonútépítő Vállalat olaszliszkat üzemi konyhája a gyümölcsöt, zöldséget az Uzemélelmezési Ellátó Vállalattól kapja. meg. Előfordul, hogy a sárospa­taki Gyümértnél táróit gyümölcs éa zöldségféléket előbb beviszik Miskolcra, onnan ugyanez az áru visszakerül Olasz- li szká'ra, A sárospataki olajütöben termett óla-* jat bordókban előbb a sátoraljaújhelyi Füszértliez szállítják, hogy aztán onnan visszahozzák Olaszliszkára Nem lenne egyszerűbb a közbeeső ezervekiliez való szállítást könyvel «Weg elintézni s a valóságban a kerülő út he­lyett az egyenes utat -álasztani?. * fenti. Ügyekben várjuk az illetéke­sek intézkedését. Es várjuk levele­zőink csatlakozását Rubicsek László kezdeményezéséhez. Vegyenek minél többen részt munkás-parasztlevele- zőink közül a nép pénzét, vagyonát, idejét és munkáját fogyasztó, a fej­lődést akadályozó bürokrácia elleni harcban. „/Ve mulasszatok igazolatlanul, továbbra is legyetek szorgalmasak és ügyesek — ezt kívánja az V. b. osztály“ Sojószentpéleri úttörő c levelei szüleikhez, a bányászokhoz A sajószentpéferí I. számú általános isko'a növendékei, az úttörő pajtások leveleket írtak szüleikhez, a bányászok- hoz_ Az egyik levél így hangzik: Kedves hányása pajtások! Édes­apám! Minden öntudatos ember teljesen, tisztában van azzal, hogy az úri Ma- gyarorsiág munkásosztályának bor zalmasan nehéz volt az élete, Ka megnézzük Édesapám és bányász tár­sai gyermekkorát, látjuk, nem is ál­modhattak arról, hogy iskolába járja­nak. Már 10—13 éves korukban be kellői t AVniok a csille mellé, majd később lementek a föld gyomrába dol­gozni, bányászni a szenet. A bánya mélyén lévé rossz levegő, a kapitalis­ták tulajdonában lévő bányák ször­nyű munkakörülményei, megtámadták tüdejüket, egészségüket és sokan vol­tak, akik ott lelték lialühű.at, a mun­ka áldozatai lettek De eljött 1045 április 1-e, egész hazánk felszabadulásának napja. Ez­zel a nappal új élet kezdődött Ma­gyarországon. Egy szebb, egy jobb, egy boldogabb ország . felépítéséhez vezető utat nyitottak meg elöltünk a Szovjet Hadsereg hős katonái. Meg­változott a bányászok élete is Most már szabad hazában, szabad ember­ként, végzik a rájuk bízott munkát, amely egyben a legdicsőbb feladat is: — a bányászatot. Ennek a munkának fontosságát minden öntudatos bá­nyász átérzi és munka) el ajánlásainak teljesítésével. azon igyekszik, hogy több szenet adjon népgazdaságunk fejlesztéséhez. Arra kérjük a bányászokat, ne mu­lasszanak igazolatlanul műszakot. Ez­zel sok mázsa szenet vonnak el ha­zánktól, pedig gyárainknak és most épülő ipari centrumainknak mindig több szénre van szüksége, szén kell iskohíihk tantermeinek fűtéséhez is, hogy már most is be fűtött tan-tmnek várják a tanulóifjúságot, A hideg osztályokban nincs úgy kedvünk ta­nulni, akadályoz ez minket jó tanul* mányi eredmények elérésében, pedig tudjuk, hogy jó tanulást vártok tő­lünk. Arra kérünk: adjatok több szenéé a hazának, az iskolák fűtéséhez is! Fel hát, bányász pajtásokl Több- termeléssel a meleg tantermekért l Több szén — több gyár — több gép, — magasabb életszínvonal! Hajdú Mária, Soltész Margit, Lva­ges Margit, Gyenge Anna, K, Kiss Má­rki, Túrosán Éva, Zólyomi Piroska, Hoílein Ilona, Bereez Erzsébet, Szabó Erzsébet, Tóth Julianna, Tőzsér Zsuzsa, Farkas Piroska, Pécsik Éva, Sípos Rózsi, Konyha Margit, Veres Irén, D. Varga Róza, Benőcs Ilona, Bottyán V, Lenke, Andó Katalin, Tatárka Klára, Gyenes Hona, Miklós Emerenc, Böjté Valéria, Szobonya Mária, Magyar Bor­bála. Pliaka Anna, Lehotai Piroska, Tamkó Zsuzsa, Erdélyi Mária, Kodsis Jolán, Selivarez Zsuzsa, Kosicki Mária, Andrékó Erzsébet és Vadnai Irén írta alá ezt a levelet. • Más levelekben arra kérik az úttörő pajtások édesapjukat, a bányászokat, hogy mindannyian alkalmazzák azokat a munkamódszereket, amelyeket a Szov­jetunióból nálmnk járt elvtársak adtak át Felhívják sí igazolatlanul mulasztó bányászok figyelmét, hogy ha csak egy napot is mulasztanak 35—30 mázsa szénnel loevesebo lesz a bánya termelé­se és ezt a szenet saját gyermekeiktől veszik el, mert ha többet termelnének, már most megkezdhették volna az isko­lák fűtését. írnak arról is, mennyire megbecsüli Pártunk, kormányzatunk, dolgozó népünk a bányászok munkáját, miiyen rengeteg juttatásban részesül­nek _ „Ne mulasszatok igazolatlanul, to­vábbra is legyetek szorgalmasak és ügyesek, —• ezt kívánja a V. b) ősz tály“ — írták szüleikhez, a hány ászokhoz kőt. dött levelükben a saj őszentpéteri úttörő pajtások^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom