Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-23 / 247. szám

2 ÉSZAKMAGTARORSZÁG Kedd, 1951. évi október hó 2S. A RÁKOSI ELVTARSNAK TETT FOGADALMAK VALÓRA VÁLTÁSÁÉRT! Szombaton Pálinkás-táró, Anna-, Márta-bánya, Ormospuszta és Péeh Antal-táró túlteljesítette napi előirányzatát hogy a dolgozóknak és külön a bányá­itoknak a minimális hús- és zsíradagot jegyre biztosítsuk, de azt nem tudtuk megakadályozni, hogy a szabadpiacon a hús és zsír ára a tavalyinak többszörö­sére ne emelkedjék. Az idén a termés jó vote. Az elvtársak ä már említett tervjelentés számaiból lát. hatják, hogy a torménybeadás is az idén lényegesen jobb eredményeket adott, mint tavaly. A kukoricatermés idén kétszerakkora, mint a tavalyi. Jó volt az árpatermés, kétszerannyi szálastakarmány termett. A napraforgóból, amely étolajat és napraforgópogácsát ad, 50 százalékkal nagyobb a termés. A cukorrépából is legalább 50 százalékkal több termett, mint a tavaly. Szóval kenyér, liszt és cukor szempontjából hasonlíthatatlanul jobban van biztosítva az idén a közellá­tás, mint egy esztendővel ezelőtt. Ugyan­csak sokkal több disznó áll hízásban, mint tavaly ilyenkor. Ez vonatkozik nem­csak a paraszti gazdaságokra, de az ál­lami gazdaságokra, állami hizlaldákra és a szövetkezetekre is. Ennélfogva minden előfeltétele meg van annak, hogy a hús- és zsírfronton vissza­térjünk a normális viszonyokhoz, A hiba egyelőre ott mutatkozik, hogy az idei hús- és zsírhiányba belekapcsolódott a spekuláció, a kulákság, a jómódú pa­rasztság jelentékeny része és azon az ala­pon, hogy „evés közben jön meg az ét. vágy”, meg hogy „a szokás természetté válik" most a jó aratás után is igyekszik fenntartani azokat a magas árakat, ame­lyek a tavalyi rossz termés következ­ményei. Természetesen mi gondoskodunk róla, hogy ezeknek a spekulánsoknak a terveit keresztülhúzzuk. De addig is, amíg a néhány hete letört kukoricából vagy kiütés alatt álló napra­forgó-pogácsából szalonna és marhahús lesz, még egy idő eltelik. — Mi a nyáron arra számítottunk, hogy a zsírhelyzet és a húshelyzet no. vemberben, vagy decemberben már ko­molyan megjavul. Az idei jó termés miatt, valamint az időjárási viszonyok következtében a cséplés 3—4 héttel el­tolódott és emiatt megkésett a kukorica törése, ami viszont természetesen az állathizlalások eltolódását eredményezte. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy mi tervszerűen dolgozunk azon, hogy a tavalyi szárazság következtében előállott hús- és zsír hiány minél előbb megszűnjön. — Az elvtársak már tudják tapaszta­latból, hogy ha mi erőinket valamilyen feladatra összpontosítjuk, azt a feladatot meg is fogjuk oldani. Ez vonatkozik a zsír- és húshiányra is. Az elvtársak e kérdés megoldásának megvalósításához azzal járulhatnak hozzá, ha fegyelmezetten hevárják —. Nekünk minden téren szem előtt kell tartani ezt. Ezért többek között oda leéli hatnunk, hogy a nehéz fizikai munkát nálunk is — mint a Szovjetunióban — a gépesí­tés levegye a bányász válláról. Gon­doskodunk róla, a bánya biztonsági viszonyai, egészségügyi viszonyai olyanokká váljanak, hogy megkóny nyítsék a bányász munkáját és óvják egészségét. Az új lakások építésénél, a nyaraltatásoknál, a bányászgyer­mekek iskoláztatásánál és az előlép­tetésnél mindenütt éreztessük, hogy ők vannak o; első sorban. Gondosan munkáljuk ki azokat a mód­szereket, amelyekkel meg tudjuk javítani s. bányászság közellátá=át iparcikkekben iés élelmezésben egyaránt. — Egyszóval a jó politikai felvilágo­sító munka és a bányászság anyagi jó­létének állandó javítása együttesen hoz­zák meg azt az eredményt, aminek kö­vetkeztében megszűnnek a termelés ne­hézségei. A jó műszaki szervezés és minden egyéb itt megtárgyalt rendsza­bály szintén fontos, de nőm kevésbbé fontos a bánjtamun- kásoh között végzendő jó politikai munka mellett a szakadatlan gon­doskodás anyagi helyzetükről. A. fegyelem és a fegyelmezés, amiről annyit beszélünk, egymagában nem es»o­Ez év szeptemberében a Bányász-nap­jai kapcsolatban a bányászság tapasz- ■falhatta azt a megbecsülést és sze'rete- tet, amelyet nehéz munkája jutalmául az egész dolgozó nép vele szemben ta­núsít. Ugyanakkor az egész ország érte- bűit róla, hogy több mint tizenkétezer olyan bá­nyászunk van, aki évek óta egyet­len egy műszakot nem mulasztott is hűen, fegyelmezetten, szorgalmasan teljesítette azt a feladatot, amely a szocializmus építésében rá hárul Ezek a bányászok képezik a derékhadát a széncsaták hőseinek, azoknak, akik az 1945—46-os nehéz esztendőkben annyi áldozatkészséggel és példamutatással építették újra a romokból a magyar bányaipart és akikre mindig bizton számíthatunk, amikor a Párt népünk és feocialista építésünk érdekében hozzájuk fordul. Most is, amikor a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 34, évfordulójának azt a nem hosszú időt, ami után ezt a kérdést is megoldjuk, — Néhány nappal ezelőtt Dorogon az egyik elvtárs azt mondta nekem, hogyha kétszerannyi zsírt és szalonnát kapnának, megdupláznák a termelést. Mindjárt arra gondoltam, hogy szaván kellene fogni az elvtársat. Tudvalevő, hogy az ellenség is a hús. és zsírhelyzetre való hivatkozással igyekszik a széntermelés csökkentésére. Az öntudatos bányász verje vissza az ellenségnek ezt a kísérletét és jó, fegyelmezett munkával mutassa meg, hogy az átmeneti nehézségek nem tántorítják meg, nem csüggesztik el, nem befolyásolják munkafegyelmét és meggyőződését■ — Szándékosan beszéltem, kedves elv­társak, erről a kérdésről ilyen részlete­sen. A bányászok és különösen a kom­munista bányászok így győződjenek meg róla, hogy milyen fontos számunkra a dolgozók ellátásával való foglalkozás. Különösen fontos, hogy a bányász­ság érezze, hogy a népi demokrácia megbecsüli nehéz- munkáját és ennek a megbecsülésnek nemcsak szavak, ban ad kifejezést, hanem gondosko­dik arról, hogy keresetében, ellátásá­ban, kulturális és életszínvonalának megjavításában az első helyen álljon a munkásság között. Meg kell értenünk elvtársaim, hogy a munkafegyelem megjavításában, a szén- termelés fokozásában a jó politikai mun­ka mellett ez a döntő tényező. A régi világban a bányász kényszer- munkásnalc, rabnak érezte magát, akit a föld alá kényszerített az éhség és ott tar. tott a csendőrszurony. Minden régi bá­nyász emlékszik azokra a régi időkre, amikor esküdözött, bogy a fiát nem engedi bányamunkára, közel sem engedi a bányához és ugyanakkor örült, ha gyermekét 12 éves korában urasági mun­kára, vagy egyébre felvették a bányá­ban- Nem egyszer megvesztegette a fő­aknászt, vagy protekciót vett igénybe, hogy serdülő gyermeké egyáltalán bejut, hasson bányamunkára, mert a nyomor erre kényszerítette, A viszonyok ma természetesen egészen mások. A népi demokrácia, Pártunkkal az élen, gondoskodik róla, hogy a bá­nyászság minden téren érezze, hogy a világ az ellenkezőjére változott, hogy nehéz munkája mennyire meg­becsült és hogy első helyen áll aS ipari, munkásság derékhadában. De azért ne higyjük, hogy a hosszú év­tizedes kapitalista szenvedés emléke, amikor a bánya rabszolgaságot jelentett és amikor a munkás mindenáron szaba­dulni akart a bányától, a demokrácia né­hány éve alatt nyom nélkül eltűnt. Erű nek tulajdonítható az is, hogy a bányá­szok mind a mai napig nem szívesen kül­dik a bányába gyermekeiket. daazer. Igaz, hogy jelenleg ez áll elő­térben, de a termelés általános megjavu- lásához mindazoknak az intézkedéseknek megvalósítása szükséges, amelyekről itt szó esett és csak ezeknek az összessége fogja meghozni a gyökeres és gyors változást. — Semmi kétség, hogy mi magunk ís hibásak vagyunk abban., hogy a bá­nyászság anyagi kérdéseit .még mindig nem fogtuk meg elég keményen és nem foglalkoztunk vele elég mélyrehatóan. Mi magunk, a vezetők is hibásak va­gyunk abban, hogy idejekorán nem fi­gyeltünk fel azokra az okokra, amelyek' a széntermelés fejlődését meglassították! és nem távolították el idejekorán a fej-,, lődés útjából az akadályokat Most ezt a kérdési napirendre tűz- l lük, minden oldalról foglMkozwik vele és gondoskodunk róla, hogy változás történjék. Ebben az igyekezetünkben mefettürfk áll és szíwel-lélekke! segítségünkre van a magyar bányászság, amelynek túlnyp- mő többsége sze’reti ezt a bátorságot. ti. tartást, találékonyságot és szorgalmat követelő szép munkát és amelynek zöme a felszabadulás óta jóban-rosszban hűen kitartott a magyar kommunisták, a Ma­gyar Do'gozók Pártja mellett. megünneplésére készülünk, újra fellobog a bányász áldozatkészség tüze. Hozzám egymásután érkeztek a tatabányai IX-eg akna, a pécsi Ferenc akna, az ormos­pusztai bányászok és mások felajánlásai, amelyekben lelkes szavakkal Ígérték, hogy tervüket nemcsak teljesítik, de túl is to’j esi tik. Szánunkra nem kétséges, hogy ha Pártunk erre a kérdésre megfeleli erőket mozgósít, szívósan és terv­szerűen gondoskodik róla, hogy el­háruljanak a széntermelés további fejlődése elől az aloadályok, úgy ezt az erőfeszítését az öntudatos, hazáját szerető bányászság segítsé­gével gyorsan siker fogja koro­názni. Biztosak vagyunk benne, hogy hívó sza­vunkra a bányá^ság egyemborként fog felelni és a termelés terén elért új ered­ményekkel, új győzelmekkel segít ben­nünket tovább jobb, szocialista jövőnk A Diósgyőri Szénbányáknál kemény küzdelem folyik a müszakmulasztások csökkentéséért. ítészben ennek, rész­ben a tatabányai bányásztanácskozás tiszteletére jobban megszervezett, lel­kesebben végzett munkának köszönhe­tő, hogy szombaton Pálinkás-táró, továb- . bá Anna- és Márta-bánya is el­érte, illetve tül is haladta a 100 százalékos termelést. Pálinkás-tá­ró szombaton 102.7 száza’ékra. Anna-bánya 101.7-re, Márta-bá­nya 100 százalékra teljesített« napi tervelőirányzatát. Pá’inkás-tárón Csevácz Géza ifjúsá­gi brigádja 120 százalékos átlagte’je- sítménnyc] az első lett a brigádok fcözri versenyben. Mirta- bányán az egyéni versenyzők közül Kavesánszki János került az élre 202 százalékos eredménnyel. Második volt Sepsi Lajos 186 szá­za'ókkal. A Btikkaljai Szénbányáknál Alaes- kán Tőzsér ímra és Tőzsér József csa­patai a szállító vágatnál 25 cm-es napi előrehaladás helyett 48 cm-es előrehaladást értek el. Szombati eredményük 192 százalék volt Varga Géza fejtési csapata 18 mázsás napi előirányzatával szemben 24.3 mázsát termelt. A csapatban nem hiányzik senki iga­zolatlanul, a munkaidőt teljesen kihasználják. 200 százalékon felüli teljesítések Ormospusztán A Szuhavölgyi Szénbányák üzemei közül az ormospusztai bánya szomba­ton napi tervét 104 százalékra telje­sítette. A jő eredmény eléréséhez a pártszar­Ax üzemi pártszervezetek legfőbb fel­adata a termelés párteüenőpzése, s kommunisták —■ és a kommunisták útján — az üzem minden dolgozójának mozgó­sítása az évi terv teljesitésérc, túltelje­sítésére. Ezért kell alaposan, jól meg­vizsgálnia a vezetőségválasztó taggyűlés­nek is, hogyan töltötte be ezt a felada­tát az üzemi pártszervezel. A termelési értekezletek is a termelés kérdéseivel foglalkoznak, a taggyűlésen azonban kommunistái bírálattal, önbírálattal, a pártszervezet, a kommunisták feladatai, tennivalói oldaláról kell nézni a termelésbe előfor­duló különböző hiányosságokat: milyen fogyatékosságok vannak a párt- szervezet termelést ellenőrző munkájában, mit tettek és mit kellett volna tenniök a pártszervezet vezetőinek, az egyes üze­mek, műhelyrészek kommunistáinak azért, hogy az előadódó nehézségeket, a tapasztalható hibákat kiküszöböljék, hogy a kommunisták személyes példát mutassanak a termelés mennyiségi foko­zásában, minőségi javításában, a munka- fegyelemben, a takarékosságban. Ezekre figyelemmel nézzük meg: ho­gyan foglalkozott a Borsodvidéki Gép­gyár vezetőségválasztó taggyűlése a ter­melési kérdésekkel? Nagymengyi József eívtár» titkári be­számolójában elmondotta, hogy a gyár első negyedévi tervét 120.1, a második negyedévit 119.5, a harmadik negyedévit 104.7 százalékban, ezen belül szeptem­ber havi tervét 76 százalékra teljesítette. Igen helytelen volt, hogy a titkár elvtárs rábízta a taggyűlés résztvevőire, hogy ezekből a számokból maguk vonják le a következtetést. Valóságos harci riadóként kellett volna honqsuíyoxnia: minden kommunista lendüljön újult erejű küzdelemre, hiszen a gyár hónapról-hó" napra — kilenc hónap óta állandóan — alacsonyabban teljesíti tervét és a leg­utolsó hónapban mebsze elmaradt elő­írása mögött! A titkár elvtárs hasonlóképpen csak általánosságban foglalkozott a termelés többi kérdésével, hiányosságaival is. El­mondotta, hogy „a szakszervezetnek, a tömegszervezeteknek nincs kapcsolatuk a Párttal”, továbbá, hogy „nincs nálunk népnevelő munka", „nincs nálunk mun. kaverseny”, — de nem mondotta el, ki. két terhel emiatt felelősség, milyen hibák voltak a vezetőség és az egyes párttagok munkájában, mit kell fenni a munka megjavítására. Több felszólaló pótolta ezeket a hiá­nyosságokat — ez volt a taggyűlés nagy pozitívuma. Például Biró András elvtárs feltárta, hogy a népnevelők nem kapnak irányítási a páikaervezet veae! ösésétol. vezet és a műszaki vezetés nagy segít­séget nyújtott a dolgozóknak. Erélyes intézkedéssel megszüntetitek a szomba- tonkinti rendkívül magas müszaklii- ányzásokat. A me'egesákány-vá’tást több munkahelyen bevezették, egyre több csapat vált már a munkahelyen. Kiemelkedők: Simon István 230, Ml, az Ózdi Szénbányák Péch Antal tárójának dolgozói igyekszünk rendsze­resen túlteljesíteni tanfeladatunkat legutóbb Is 113 száza.ékos tervteljesl- tést értünk eL A táró minden becsüle­tes, öntudatos dolgozója valóra akar­ja váltani Rákosi elvtársnak tett fo­gadalmát s ezért minden erővel küzd a több szénért. Sajnos, még nem minden dolgozó értette meg, hogy az adott szó kötelez, hogy a vállalást teljesíteni kell s vannak olyanok is, akik fegyel­mezetlenek, igazolatlanul hiányoznak, habár már többször megdorgálták őket az öntudatos dolgozók. Mészáros István, Horváth Gyula és ifj. Kriston H. Lajos külszíni dolgozók fegyelmezetlen viselkedésük, igazolat­lan hiányzásuk miatt már többizbep dorgálásban részesültek. Többször meg­A Diósgyőri Kohászati Üzemelt nagykovácsonühelyében Balázs Sándor 4 tagú tengely kovács brigádja Novem. bei 7-e tiszteletére vállalta, hogy ter­ven felül 28 tonna árut kovácsol. 22- én a brigád tagjai felajánlásukat több mint 200 százalékban teljesítették, mert terven felül 59 tonna anyagot kovácsoltak. A brigád 20 perccel a műszak megkezdése előtt már a mun­kahelyén van, megbeszélést tartanak, kijavítják a szerszámokat, úgy látnak nem tudják, miről beszéljenek dolgozó társaikkal. Ferenczi Zoltán elvtárs arra mutatott rá, hogy az anyaghiány sokszor akadályozza munkájukat, nem biztosítják számukra az anyagot, emiatt nem fejlő­dik a munkaverseny. „.Biztosítsák nekünk az anyagot, majd meglátjuk, ki a legény a gáton” — mondotta. Valamennyi elv­társ helyeslése kísérte szavait. Akarnának ás tudnának is versenyezni a gyár kommunistáig de a pártszervezet vezetősége nem törő­dött azzal, hogy ennek előfeltételeit biz­tosítsák a gyárban. Nem beszélt a titkár elvtárs arról, ho­gyan gyakorolja a pártszervezet vezető­sége a pártellenőrzés jogát. Kiderült a felszólalásokból: — sehogyan. A párt. titkár elvtárs — joggal bírálta emiatt az egyik felszólaló — „műszak után hóna alá csapja az aktatáskát és haza- megy". Mezősi József elvtárs megállapí­totta: a titkár elvtárs „begubózik”, nincs kapcsolata a dolgozókkal. Sifter István vállalatvezető és Gál Gyula műszaki ve­zető elvtársak arról beszéltek, hogy a párt­titkár elvtárs nem érdeklődik a műszaki vezetés kérdései felől, nem ismeri ne­hézségeiket, emiatt nem is tud segítséget nyújtani. Mindössze egy nevet említeti a titkári beszámoló, amikor a munkafegyelem kérdésével foglalkozott. Tóth Albert 6 órától 9 óráig nem dolgozott. Név emlí­tése nélkül mondott el egy másik súlyos esetet, hogy egy dolgozó egész műszak alatt nem végzett semmi munkát. Pedig beszélnie kellett volna arról, amit fel is vetettek a felszólalók. Biró András elv­társ megállapította: nagy a gyárban a kapun belüli munkanélküliség. Gál Gyula elvtárs számokkal támasztotta alá, milyen súlyos következményekkel jár a fegyel­mezetlenség. A harmadik negyedévben 32 ezer munkaóra esett ki a termelésből, ha ez nem történik, 24 százalékkal ma. gasabb lett volna tervteljesítésük! A vál­lalatvezető elvtárs arról beszélt, hogy 6 órakor kezdődik a műszak, de fél 7-kor még a legtöbb gép áll. Beszélnie kel’ett volna a párttitkár olvtársnak arról is hogyan fogla koztak t pártcsoportokban a termelési kérdések, kel. Onbirálatta1 kellett vo’na elmonda­nia, hogy a pártcsoportokat megszervez, ék ugyan, de a pártesoporfvezetökkel nem foglalkoztak, tehát a pártcsoportok 1 én vegében csak papíron vannak neg A jó titkári beszámolnak példamu­tatásával kell buzdítania az épí'ő bírá­latra, önbirálatra. Ez csaknem teljesei hiányzott a titkári beszámolóból Kevés dicsérő szó volt benne, névszerint csak egjnóhánjt kommnaieta kiyááó terxuslő­Gajdos Gyula 226, Burkus István 221, Fóris M, Árpád 217 százaié, kos teljesítése. Az ormo pusztai bánya szombati tér* ölelésével némileg javított októbert tervteljesítésén, ame'y most 86.9 szá* allékra áll. A vállalaton belül folyó versenyben a második Alborttelep 86.1 száza’ékkai. Az Ózdi Szénbányák Vállalatnál! Péch Antal-táró szombaton 103.6 szá* zalékot teljesített. történik, hogy szombaton munkahelyit* két engedély nélkül elhagyják, vagy be sem jönnek dolgozni és távolmara­dásuk miatt kiesés van a bányában. Annál is súlyosabb ez az eset, mert ha a külszíni munkánál hiányoznak, ak­kor a bányából, a széntermelö in unká­ból kell elvonni dolgozókat és a kül­színen munkába állítani. Mi, a Péch Antal-táré öntudaton dolgozói elítéljük, szigorúan megrójuk a hanyagokat, kimaradozókat, akik fe­gyelmezetlenségükkel hátráltatják fo­gadalmunk valőraváltását! Osztályozó dolgozói nevében: Zsiral István, Ráca Gizella Lett- gyei József, Ruszkax Margit, Gecse Dezső, Oláh Imre, Dudás Erzsébet, Oláh Olga, Kaukás Erzsébet, Dulaf Erzsébet, Szidiár György. munkához. A brigád egy tagja a dlsij pécserrel biztosíttatja a 8 órás mű­szakhoz szükséges anyagot. A 8 óráit teljesen kihasználják, mindenben se­gítséget nyújtanak egymásnak. Jáborcsik Imre tenge’ykovlcsoTő brigádja November 7. tiszteletére szintén 28 tonnás torvon felü’i fel­ajánlást tett, s jelenleg már 45 tonná­val termőit többet terven felül. A’ brigád ugyanolyan módszerrel dolgo­zik, mint Balázs Sándor brigádja. munkáját emeüto ki, de rosszul termei® kommunistát nem is említett, ; A taggyűlés résztvevői közül többcél sokkal bátrabban ás jobban alkalmazták a bírálat, őnbírálaf fegyverét. Kovács Kálmán és Hegyi András elv- társak megállapították: ők maguk1, a pártszervezet tagjai js felelősek azért, ■hogy nem adlak kei lő segítséget, tá­mogatást a pártszervezet vezetőségének! a jobb munkához. Feltárták a műszaki vezetés több súlyos hiányosságát Bíró András elvtárs elmondta: a műszaki irodán nagy a bürokrácia, a muukautaí- ványokért ide-oda kell szaladgálni* egyik műszaki a másikhoz küldi őket, nem mernek aláírni Mezősi József elvtárs egyugyanazon munkára egyszer1 60, másszor 75 órát kapott, szólt is emiatt az irodán, még sem javították ki. Ugyancsak Mezősi elvtárs tette szó­vá, hogy a gyárvezetés csak adminisz­tratív eszközökkel gondolja megszilárdí­tani a munkafegyelmet, özönével szab­ják ki a különböző büntetéseket, feddé­seket. Amikor emiatt reklamálnak az iro­dán — Kovács Kálmán elvtárs foglal­kozott ezzel f elszóltul ásában *— Gál Gyula műszaki vezető olítélendö módotí kiabál, durván fenyegetőzik Mindezek a hibák azt a rendkívül veszélyes helyzetet idézték elő — amiről Kovács Kálmán és Hegyi András elv­társak ezóltak —, hogy a gyár dolgozói nem beszólnék nyíltan a hibákról, nem bírálnak, nem mondják el észrevételeiket, hanení csak cgymáeközt beszélnek ezekről. Jobb titkári beszámoló után a mű­szaki vezetők is több önbiráiatot gyako­roltak volna. Hiányzott az önbiráJat Gál Gyula elvtárs felszólalásából, a vállalatvezető élvtárs is olyanformán be­szélt. mintha a vállalatvezetőnek csak adminisztTativ teendői lennének a mun­kafegyelem megszilárdításánál, neki néna kellene népnevelő, felvilágosító tévé. kenységet kifejtenie. Nem szólt semmit a műszaki vezetés hibáiról. Azt Sem mondotta el, milyen intézkedést tett Klemenich üzemvezető esetében, aki neon adott állási utalványt egy dolgozó­nak, pedig az illető egész műszak alatt nem dolgozott, hanem kijelentettoí „majd kijavítom a normát...“ • A Borsodvidéki Gépgyár vezetőség­választó taggyűlésén töhb más üzemi pártszervezet titkára is résztvett. Hasznosítsák az ott szerzett tapasztat latokat, hogy a maguk üzemében helye­sen, jól foglalkozzék a taggyűlés & termei iá StérdéselvoU Jó politikai felvilágosító munka és a bányászság anyagi Jólétének állandó javítása ! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára készülve újból fellobog a bányász áldozatkészség tüze felé. PÁRTÉ LET + Hogyan foglalkozott a termelés kérdéseivel a Borsodvidéki Gépgyár vezetőségválasztó taggyűlése Péch Antal-táró dolgozói elitélik a fegyelmezetlen kimaradozókat A Diósgyőri Kohászati Üzemek két kovácsbrigádja már túlteljesítette November 7-re tett felajánlását

Next

/
Oldalképek
Tartalom