Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-21 / 246. szám

Harmati Sándor elvtárs beszámolja a vezetőségek újraválasztásának eddigi tapasziaiatairól Befejezte ezévi tervét 7 ózdi brigád AZ M DP BORSOD-ABAU?-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vll. évtoiyam 246 «zam Ara 50 fillér Miskolc. IG.ől okióher 2* visarnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének harmadik negyedévi teljesítéséről Az ipar, a mezőgazdaság, a közleke­dés és az áruforgalom fejlődését, a be­ruházások, valamint a dolgozók anyagi és kulturá is színvonalának eme kedé­sét. 1951 harmadik negyedévében a kö­vetkező adatok jellemzik. ipar Az 1951 III. negyedévében az egész gyáripar a termelési tervet 99.4 száza­lékra., ezen belül a nehézipar 98.5 szá­zalékra, a könnyűipar 101.2 százalékra, az éle'mezési ipar 98.4 százalékra tel­jes! ette. Az egész gyáripar 1951 III. negyed- évi termelésű 24.8 százalékkal volt több, mint 1950 III. negyedévében, őzen belül a nehézipar termelése 32.2 százalékkal, a könnyűiparé 19.8 száza­lékkal, az éclmczési iparé 11 százalék­kal emelkedett. Az iparcsoportok kö­zül a bányászat termelése 12.4 száza­lékkal, a kohászaté 32.8 százalékkal, s. gépgyár ásé 49.4 százalékkal, az’ épitöanyagiparé 22.3 százaékkal, a tex'i iparé 14 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest. Az év III. negyedében az egyes iparcsoportok tervteljesítése a kőve*- kezűképpen alakult: 1951. II. negyedének Iparcsoport tervtel jesfbési , százaléka Bányászat Kohászét Gépgyártás Erősáramú berendezés Gyengeáramú berendezés El nőm mechanika Tömegcikk 0 Javítóműhelyek Vi] 'amosenergia jßpitöanyagipar (építésügyi és könnyűipari minisztérium együ t). Vegyészet Gumi Nehézipar összesen: ÍV t)1.9 "Papír 103 Nyomda - . 103 Textil 101 Bőr és szőr A - . > 106.6 Huházat 104.2 Élelmezés 08.4 Könyüipar összesen; 101.2 90.2 99.6 97.4 99.7 100 103 111.1 108.2 99.7 92.3 100.« 9*2.4 98 5 GYÁRIPAR ÖSSZESEN: 99.4 Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvál álatok III. negyedévi termelési tervüket a következőképpen teljesítet­Minisztérium 1951 III. negyedének tervteljesitési százaléka Bánya- és energiaügyi minisz­térium ‘ 96.3 Kohó- és gépipari minisztérium 100 Könnyűipari minisztérium 101.7 Élelmezési minisztérium 98.4 Epí‘ésügyi minisztérium (építő­anyagipar) ~ S8.4 Közlekedés- és postaügyi mi­nisztérium 103.5 A fontosabb iparcikkek termelése 19al III. negyedében 1950 III. negye­déhez viszonyítva a következőképpen ajaku't: 1951 III. negyed 1950 III negyed százalékában 117.5 119.6 130.9 Cikk megnevezés Szén Vas és acél Esztergagépek Mozdony (közforgalmi vasúti vonta‘ó) 123.1 Vasúti teherkocsi 70.2 Tehergépkocsi 196.3 Motorkerékpár 192.1 Kerékpár 117.9 Traktor 95.1 Villára osforgógépei 161.4 Izzé’ámpa 117.7 ítádióvevökészülék 125.3 Varrógép 321.6 Villamosenergia 117.1 Gép- és motorolaj 134.4 Gépkocsi abroncsköpeny 128.6 Tégla ' 111.8 Mész . 90.8 Cement 1.13.4 Húzottü' 112.6 Pamut.«? 106.2 Gyapjuszövo 116.9 Selyemszövet 110.3 Len- és tenderező'. 107.4 Se'yomharisnya 149 Pamutharisnya 128 Börcipö 120 Férfiöltöny llp.l Női kabá" 12S.1 Liszt 108.6 Szesz .150.8 Cigaretta, 149.4 Édesipari készítmények 142.5 Szappan 117.8 Gyufa 331.4 Terven felül a III. negyedévben je­lentős mennyiségű vasércet, acélnyers vasat, vasöntvényt, kovácso’t acélt gözmozdonyit, motorkerékpárt, gyalu­gépet, fúrógépet, marónátronr. foszfor­műtrágyát, köszénkokszot, növényvédő- szert, gép- és motorolajat, baJVonruhá- zarot, fűmért, öntöttüveget, pamut harisnyát, szeszt, sört, maláta*, kemé­nyítőt, cigarcUát stb. gyártottak. A tervvel szemben ’emaradás mutat kozik a szén, nyersolaj, tőzeg, timföld és hu a-a'umínium, martina cél, henge reltáru, acé'öntvény, motorvonat marógép, traktor, vasúti személykocsi vasú‘i teherkocsi, kerékpár, tehergép­kocsi, autóbusz, gépkocsi abroncs- köpeny és ■tömlő, zsírsaalonna, tej és vaj termelésében. Építőipar Az építőipar 1951 ül. negyedévi ter­melési tervét 100.5 száza’ékra, ezen belül a magasépítőipar 104.8 száza lókra, a szerelőipar 108.9 száza'ékra á mé'yépitöipar — részben a szeptem­beri esős időjárás köve;keztóben — 92.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok III. negyedévi terme'ési tervüket a következőképpen «teljesítették: Építésügyi minisztérium 105 száza lék. Közlekedés- és postaügyi minisaté rium 90.6 száza'ék. Az ipari minisztériumok válla’atai ül. negyedévi tervüket saját rezsiben végzett épírkczéseknél 81.7 százalékra teljesítették. Az építőipar termelése 1951 III, ne­gyedévében múlt év hason'ó időszakú hóz képest 121.1 százalékra, ezen belül a magasépítőiparé 107.9 száza’ékra, a szero’őiparé 142.6 százalékra, a mély­építőiparé 137 száza'ékra emelkedett. A tervidőszakban tovább fokozódott az építőipari niunkála'ok gépesitése. A fö’dmunlcáknak az előző negyedévi harminc százalékkal szemben 44 száza­lékát, a betonkeverőid munkáknak az elözil negyedévi 80 százalékkal szem ben 85 százalékút gépek segítségével végezték. A sztabánov módszerrel végzett fa­lazás részaránya a múlt negyedévi 34 százalékról a tervidőszakban 39 szá zalékra emelkedett. A helyi tanácsok irányítása alatt álló magas- és mélyépítőipari vá’lala- tok fejlődése ebben a negyedévben sem volt kielégítő. Negyedéves tervüket nem teljesítették. Mexög axduság A tervidőszakban befejeződtek az ara­tási és cséplési munkák. A jó időjárás, a fejlett agrotechnikai eljárások széle- sebbkörű alkalmazása és a társasgazdál­kodás kiterjedése következtében a beta­karított kenyérgabona mennyisége jelen­tősen túlhaladta a sokévi átlagot. Az ál­lami gazdaságok termésátlaga kenyér- gabonában átlag 13 százalékkal, a ter­melőszövetkezeteké 8 százalékkal maga­sabb, min* az egyéni gazdálkodóké A többi főbb növényekben is jo termést értünk el. Árpából 22 százalékkal, zabból 37 százalékkal, kukoricából és cukorrépá­ból mintegy 60 százalékkal, burgonyából több mint 100 százalékkal magasabb a termésátlag, mint az előző évben. A másodnövények vetésterülete kétsze­rese az elmúlt évinek. A mezőgazdaság gépesítése tovább fo­kozódott. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a gépállomásokon a traktorok száma 47 százalékkal, a vontatóké 43 százalékkal, az aratógépeké 188 száza­lékkal nőtt meg. A tervidőszakban jelentősen erősödött a szocialista szektor. A termelőszövetke­zeteknél az előző év megfelelő időszaká­hoz viszonyítva a családok száma közel háromszorosára, szántóterületük két és félszeresére emelkedett. Közös állatállo­mányuk azonban az elmúlt évhez viszo- nvítva csak mintegy hatvan százalékkal nőtt. Az állami gazdaságok szántóterülete egy év alatt több mint harmincegy szá­zalékkal emelkedett. Állatállományunk 26 százalékkal több, mint egv évvel ezelőtt. A cséplési munkák elhúzódása és a csa­padékos időjárás következtében a talaj- munkák végzésénél és az őszi vetésnél bizonyos késedelem mutatkozik. Köxlekedé* A közlekedés 1951 III. negyedévében áruszállítási tervét 94-2 százalékra, sze* mélyszállítási tervét 104.6 százalékra tel. jesítette. Ez az elmúlt év azonos idősza­kához hasonlítva 31 6, illetve 21.6 száza­lékos emelkedést jelent A vasúti közlekedésben az áruszállítás teljesítménye egy év alatt 11.9 százalék­kal, a személyszállításé 30.9 százalékkal emelkedett. A teheráruk napi átlagos ra. kodásában a múlt év hasonló időszaká­hoz képest a fontosabb árucikkeknél az emelkedés méri éke a következő: Szénnel 13.6 százalék, tégla- és cse1 répnéi 63 4 százalék, vas- és acéláruknál 27.3 százalék, burgonyánál 190 százalék, zöldség és főzeléknél 144.2 százalék, ta­karmánygabonánál 86-2 százalék. A víziközlekedés áruforgalma egy év alatt 52.8 százalékkal nőtt. A városi közlekedésben az autóbuszok utasforgalma a fővárosban 29-3 százalék­kal, a vidéki városokban 58 százalékkal, a közúti villamosforgalom a fővárosban 12 százalékkal, a vidéki városokban 41.2 százalékkal, a helyiérdekű vasút utas- forgalma 31.2 százalékkal emelkedett. A távolsági autóbuszok utasforgalma egy év alatt 81 százalékkal notí. A tehergépkocsiközlekedés a III. ne gyedévben 78.2 százalékkal több árut szállított, mint egy évvel ezelőtt. Áruforgalom 1951 III. negyedévijen a felvásárló nagykereskedelmi vállalatok kenyérgabo­nából 15.295, kukoricából 5075, burgo­nyából 5442, zöldségfélékből 5579 vagon­nal többet gyűjtöttek be, mint az előző év hasonló időszakában. A szocialista kiskereskedelem eladási forgalma a múlt évhez képest 38.5 száza, lókkal emelkedett. Ezen belül az állami kiskereskedelem 35, a szövetkezeti kis­kereskedelem 49 2 százalékkal növelte forgalmát. 1951 III. negyedév végén a szocialista kiskereskedelem bol'hálóza’a 3708 iizlet- '«L éspedig 2591 állami és 1117 szövet­kezeti bolttal volt nagyobb, mint 1950 III- negyedév végén. Beruháxások 1951 III. negyedévében a beruházó sokra ^ fordított összeg a gyáriparban és az épi.őiparban 55.9 százalékkal, a me­zőgazdaságban 18.2 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A gyáripar beruházásaiból 92.8 száza­lék jutott a nehéziparra, 3.6 százalék a könnyűiparra és 3.6 százalék sz élelmezési iparra. A negyedévben számos üzembe, helyezés történt. Megindult többek kö­zött a kiskunfélegyházi középnehez vas- szerkezeti gyár és a jászberényi aprító gépgyár termelése. A Diósgyőri Kohá­szati Üzemeknél üzembe helyeztek egy 80 tonnás Martin-kemencét, a Győri Vagongyárban és a Borsodnádasdi Le­mezgyárban egy-egy elektromos kemen­cét. Nagyszámú fémmegmunkáló gépet, különböző bányagépeket és számos egyéb termelőberendezést helyeztek üzembe. A mezőgazdaság a negyedévben 490 darab traktort és többezer kisebb mező- gazdasági gépet kapott. Villamosítottunk 30 falut, 15 gépállomást, 8 állami gaz­daságot és 8 termelőszövetkezeti csopor­tot. 28 darab különböző méretű hidat és felüljárót adtak át a forgalomnak, töb­bek között a bánhidai, polgárdi és az üllői felüliárókat. A III. negyedévben tovább bővült a vasúti vágánvhálózat. Elkészült a Dimitrov, téri aluljáró. A netrvedév folvamán számos új lakás épült, egyedül Dunapentelén több-záz lakás készült el. Ezenkívül Komlón. Zá­honyban. Tatabánván új óvodák, általá­nos^ iskolák, tanulóotthonok és ipari ta- nuloiskolák Ktcsiilfek. A III, negvedév- ben^ adták át rendeltetésének a közgaz­daságtudományi egyetem 30 millió forin­tos költségéé! készült épületét. A munkások és tisxtviseiők sxámának emelkedése, a munka termelékeny­ségének alakulása , 195) III. negyedévben tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágában a mun­kások es tisztviselők száma. A gyáripar­ban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt mintegy 85.000 fő­vel emelkedett. A gyáriparban foglalkoz­tatott nők létszáma kb. 66.500 fővel nőtt. A III. negyedévi munkabéralap a gyár- marban az egy évvel ezelőttit 21.4 száza, lókkal haladta, meg, A gyáriparban az eav főre eső termelés 1951 III. negyed­évben 10 százalékkal volt magsabb, mint az előző év megfelelő időszakában Az emelkedés a bányászatban 4 6 száza- ■ lék, ezen belül a szénbányászatban 3 5 százalék, a kohászatban 14 5 százalék, a géppvánáshan 14 százalék, a textil­iparban 5.9 százalék, a ruházati iparban 25.2 százalék. Az épMinarban a munka­termelékenység az előző év azonos idő­szakához képest 15-7 százalékkal emel­kedett, de a munkaidőt sok helyen még mindig nem használják ki megfelelően. A munkából igazolatlanul távolmaradók száma még sokhelyütt magas. Egésxségugyi és kulturális eredmények Egészségügyi hálózatunk a tervidőszak folyamán tovább fejlődött. A kórházak befogadóképessége a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva 3600 ággyal bő­vült. A negyedévben megkezdte működé­sét a 200 ágyas dohai állami tüdőszana­tórium. Budapest XIX. kerületében új, modern rendelőintézet lé: esült. Az ország rendelőintézeti hálózata a múlt év meg­felelő időszakához viszonyítva 30 új szak­rendelővel bővült, a rendclőóiák száma 17 6 százalékkal emelkedett. A társadalombiztosításba bevontak száma egy év a’att 15 százalékkal emelkedett. A nőknek a termelő munká­ban való fokozott részvételét e'ösegí- tette a bö’esődei hálózat kibővítése. Egy év alatt a bölcsődékbe beíratott gyerme­kek száma 54 száza'ékkal nőtt. 1951. III. negyedévben a szervezett üdülésben réeztveft dolgozók száma mintegy 95 000 volt. azaz 7700-al több. mint a múlt év hason'ó időszakában. Ezenkívül mint. egy 45.000 volt az üdülésben részívet t ipari tanulók, diákok és gyermekeik száma. Az 1951/52 tanévben az általános is­kolákban 116.000-eí több tanuló iratko­zott be, mint 1938-ban. A tanév elején beiratkozott középiskolai tanulók szá­ma a háború előttinek több, mint két. szerese. A munkás és parasztszárma zás« tanulók aránya eléri a középisko ákbaa a 65.3 százalékot, az 1937/38. tanév 4 százalékával szemben. A leányhallgatők száma a mu’t tanévhez képest 7400-al melkedett. Ebben a tanévben számos új egyetem és föisi;pia kezdte meg műkö­dését. Az egyetemi és főiskolai hallga­tók száma több, mint 40.000, mintegy 25 százalékkal magasabb a niultévi lét­számnál, 1951 III negyedévben a különböző szaktanfolyamokon résztvevő dolgozók száma 52.5 százalékkal ha'adta meg a múlt év hasonló időszakának létszámát A negyedévben 900 új ipari sz&ktanfo- yam indult. A kulturális színvonal emelko lésát mutatja, bogy a III, negyedévben ki* adott müvek példányszáma az előző ne-; gyedhez képest 43.7 százalékkal, a napi. apók összpé’dúnyszáma 5 mii lóval emelkedett. A mozgóképszínházak szó­ma egy év a Vitt 455-el, a mozilátoga­tók' száma közel 4 mil’ióval. ? radioe d fizetők száma 72 000-el emelkedett. A szeptember elején rendezett váioei és falusi könyvnapokon n dolgozók több, mint háromnegyed millió hóim*«-: sáro’tak Hernádnémeti felhívása megyénk községeihez: Rendezzünk „begyűjtési hetet“, nagymértékben (okozzuk beadási ered mén vein két! Hérnadnémeti községet néhány hónappal ezelőtt rosäz begyűjtési ered ményei miatic kizárták a szabadpiaci forgalomból. A helyi pártszervezet irá­nyításával, a tanács munkájának megjavításával, a jó népnevelő munka eredményeként sikerült úgy fokozniok teljesítésüket, hogy a községeit nem­csak a kizárás alól oldották fel, hanem a járás élenjáró községe lett, el­nyerte a Járási Pártbizottság vándor zászlaját. Hernádnémeti község dolgozó parasztjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának méltó megünneplésére vállalták, hogy november 7-ig gabonabegyüjtési tervüket 135, kukoricabegyüjtési előírásukat 120, nap- raforgóbegyüjtési előírásukat 250 százalékra teljesítik. Ennek érdekében ok­tóber 20-től 31-ig „begyűjtési hetet" tartanak. A társadalmi bizottság, a begyűjtési állandó bizottság és a tömogszervezetek legjobb aktíváinak moz­gósításával fokozzák a népneve’ő munkát, november 7-ig 50 százalékkal növelik azoknak a dolgozó parasztoknak a számát, akik előírásaikat 200 százalékon felül teljesítik és elérik, hogy a községben egyetlen dolgozó pa­raszt kukoricabeadási teljesítése sem lesz 120 százalékon alul. A „begyűjtési hét" sikere érdekében Hernádnémeti versenyre hívja megyénk valamennyi községét. A községi begyűjtési tervek 100 százalékos teljesítése becsületbeli ügye minden dolgozó parasztnak! Az Élelmezési Minisztérium szomba- on kiadott jelentése hangsúlyozza: a községi begyűjtési tervek 100 százalé­kos teljesítése most már becsületbe'í ügye minden dolgozó parasztnak! Mindenki tudja, hogy jó volt a ga­bonatermés, még jobb — várakozáson felüli — a kukorica, a napraforgó és a burgonyatermés. A jó szemestakar- mány-tormés eredményeként, szaporo­dott a baromfiállomány is, A dolgozói: állama tehát joggal vár el többet minden termelőtől. Elvárjahogy törvényes kötelezett­sége teljesítésén túlmenően tehetsé­ge arányában minél több gabona-, kukorica* és burgonyafelesleg be. adásával segítse elő ötéves tervünk valóraváliásút. Községeinkben a kis gyűléseken mind több termelő, dolgozó parasztságunk mind azé esőbb tömegei vállalnak köte­lezettséget ünnepélyes» ') arra, hogy a kötelező beadáson felül hány mázsa ku­korica- és gabonafeles'.eg beadásé ■'•n! erősítik tovább drága hazánkat, A November 7-e méltó mcgünnep'ésé- re a faluban is gyorsan kibontakozó új* fajta népmozgalom az eddiginél is élesebben ven fel azok felelősségét, öleiknek megfe­lelő mennyiségben termett gaboná­juk, de többszöri felszólítás elle­nére sem teljesítették még beadási kötelezettségüket. A hátralék minden büzakiiogramja után 2 forint pénzbeli kártérítést kell kivetni! vetkezményeket von maga után, A Törvényes beadási kötelezettséget — minden termelőnek — maradéktalanul teljesítenie kell! Azokra a lakosokra, akik beadási kötelezettségüket a helyi taná,cs felszólítására sem vadak hajlan. dók rendezni, a törvényerejű rendelet értelmében pénzbeli kártérítést kel! ki­vetni. A kártérítés összege a hátralék minden búzakilogrammja után 2 fo­rint. A kártérítés kifizetése nem mentesíti a termelőt a beadási kö­telezettség teljesítése alól IJa va­laki hátrál ekét még így sem telje- siti, eljárása további törvényes kö­helyi tanácsok kötelessége, hogy ke­ményen érvényesítsék veliilc szem­ben az államhatalom rendelkezéseit. Minden hátralékos kikerülheti ezeket a következményeket, ha pár napon be­ül, még* a begyűjtési hét folyamán, rendezi az állammal szemben fennálló tartozását. A helyi tanácsok gondoskod­janak arról, hogy minden beadó lássa, hogy a nép állama meg,jutái mázzá a kö­telezettségüket példásan teljesítőké‘ és büntetésben részesíti „ wviasz'' kát. A mezőkövesdi járás elvesztette a minisztérium verseny- zászlaját, a rlesei járás esélyese lett a versenyzászló elnyerésének A megyék között folyó országos ver- I kukoricabegyüjtésben 40,6 százalékos senvben az október 18-i helyzet szerint I teljesítéssel a 14. helyen van, megyénk a gabonabegyüjtésben a 9 . a | A járások versenyében a mezőkövesdi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom