Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-19 / 244. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1951. évi október hó 19 A szovjet kormány nyilatkozata az Egyesült Államok kormánya számára Titóista „költők“ az amerikai „kultúra“ nyomdokain A nemrég tar tolt belgrádi „Jugoszláv Irókongresszu• son” a dollárbérenc írók kijelentették, hogy a jugoszláv íróknak „kizárólag a nyugati kultúrától és irodalomtól kell tanulnioM’. Néhány titoisla bértollnok megfogadta a tanácsot és most gyakorlati példákon láthatjuk, mint tanullak a rőt- hadó nyugati irodalomtól, Aco Szopav például így ír: 'lovas úton állok reménytelen ... Ilerre tartsak most? Merre visz hát utam? Sivár sötét lett borús élelem, — Kiút az éjből, ki tudja, merre van ■ ■ . L sorok kitünően jellemzik a tito ista költők Ulkváliapouk , .. Uazzéte. hetjiik, hogy sem Otto Sole, az „Éjszaka" című vers költője, sem Mirko Vujo. estes az „Éjszaka a pusztában” című költemény írója nem lát mást, mint sö­tétséget. Radomir Konsztantinovics viszont néhány versében lát ugyan valamit, de viszont,.. álmos, üobrisa Ceszarics is lát ugyan, de csak. ., halottakat, akik énekelnek! Az atlanti „kultúra” tanítványai teljes sötétségben tapogatóznak és már azt ten tudják, mit írjanak. Dusán Kosztics, a „Semmiről!1 ír: Nem maradt semmim, minden semmivé len. Reménytelenül némán hallgatok, Örök, nyomasztó éjszakában élek, Színem, szavam, reményem elhagyott. Vájjon miért vesztette el színét Kosztics úr. Ha ő és társai nem tudnák, mi nagyon jól tudjuk, miért sápadoznak, miért reszketnek■ Hogyisne sápadnának el a titóista bérto’lnokok, hogyisne reszketnének, amikor érzik magukon az áru­lás súlyát és érzik a jugoszláv nép egyre fokozódó haragját és elkcsejedésétl Az események egyre gyorsabbá válnak Egyiptomban Megvonták az angol katonai személyek minden előjogát Az egyiptomi események menete egyre gyorsabba válik, Nahez pasa egyiptomi miniszterelnök az angol—egyiptomi szer­ződés felmondása ügyében tartott parla- 'menti ülésszak berekesztésekor a követ­kezőket mondotta: — Mólói fogva nem működűnk együtt hazánje egyellcnegy megszállójával, elnyomójával vagy ellenségével sem. Meghatároztuk irányvonalunkat és ezt fogjuk követni, bármilyen nehéz­ségek legyenek is és bármilyen áldo­zatokat kell is hoznunk­Az egyiptomi rendőrség parancsnokai parancsot kaptak, hogy tartóztassanak le minden angol katonai személyt, akit a Szuezi csatorna övezetén kívül találnak. Lapjelentés szerint az egyiptomi közlekedésügyi miniszter határozatot adott ki, amely közli, hogy a miniszté. rium valamennyi hivatalának meg kell tennie a szükséges intézkedéseket azok­nak az előjogoknak és szolgáltatásoknak a megszüntetésére, amelyekben az Egyip­tomban tartózkodó angol katonai szemé­lyek részesültek. Az állami távíróhivaúal alkalmazottainak szakszervezete határo­zatában kimondotta: . a távíró dolgozói október 17-től nem Kairói hírek szerint az egyiptomi kor- mány egyik hivatalos képviselője be­jelentette : — Egyiptom kormánya elhatározta, Kairó (TASZSZ), A Szuezi csatorna övezetében lévő Izmai iában október 16-áu összeütkö­zésekre került sor a helyi lakosság és az angol csapatok között. Az Al-Balagh című lap közji, hogy az összeütközés so. szolgálják ki az angol Itatonai sze­mélyeket. Az egyiptomi vámhivatal főigazgatója utasítást adott összes vámhivatalaiknak, hogy vonják meg az angol katonai sze­mélyek minden előjogát. Az egyip.omi nép lelkes tüntetése, ken fejezi ki helyeslését az angol— egyiptomi szerződés felmondása felett és követeli az angolok kivonulását a Szuezi csntornaövezetből és Szudánból. Az A1 Miszri jelentése szerint az izmai- liai és port-saidi munkaközvetítő irodák­ban százával jelentkeznek azok a mun. kasok, akik elhagyják az angoloknál be­töltött munkahelyüket s ezáltal is kifeje­zésre juttatják angolellenes magatartásu­kat Az egyiptomi lapok feltűnő helyeken fényképeket közölnek a szuezi munkások felvonulásáról, hol a tüntetők Churchill képmását koporsóban hordozták körül. Az A1 Kateb hangsúlyozza, hogy az egyiptomi nép baráti kapcsolatokat köve­tel a Szovjetunióval. A lap egységfront­ba szólítja a népi erőket az imperialisták ellen a szabadságért és a békéért. Az Isz’irak minden oldalán nagybetűs fel­hívások olvashatók . az angol. árucikkek bojkottálására. hogy lemond azoknak az angol tanács­adó mérnököknek a szolgálatairól, akik ex új Assuani gát és vízierőmű tervén dolgoznak a Nílus folyón. rán tíz egyiptomit megöltek, nyolcvanat pedig megsebesítettek. A lap a továbbiakban arról ír, hogy a belügyminisztériumban érteicez’etet tartottak, ahol elhatározták, hogy egy egyiptomi ezredet kü'denek Izmailiába. Moszkva (TASzSz) A szovjet sajtó közli a szovjet kor­mánynak az Egyesült Államok kormánya számára' tett nyilatkozatát, A közlemény a következőket mondja: Október 5-én A. Kirk, az Egyesült Államok nagykövete felkereste Visin- szkijt, a Szovjetunió külügyminisz:erét és az Egyesült Államok kormányának megbízásából szóbeli nyilatkozatot tett előtte a koreai helyzet és a szovjet- amerikai viszony kérdésében. Október 13-én Visinszkij fogadta Cummingot, az Egyesült Albánok ideig­lenes ügyvivőjét, aki az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetét helyettesíti annak távollétében és a következő nyilat, kozatot tette előtte. A nyilatkozat szöve­gét átnyújtotta Cummingnak: — Október 5-én saját kérésére fogad­tam A. Kirket, az Egyesü't Államok Szovjetunióban működő nagykövetét, aki kijelentette, hogy meg szeretné vitatni az országaink közötti kapcsolatok meg­javításának kérdését. Ennek során a nagykövet közölte, hogy az Egyesült éi' lantok kormánya felhatalmazta, kiflfe, hogy hozzák a szovjet kormány tudomá­sára azt a nyila kozatot, amelynek meg­tételével e kérdéssel kapcsolatba,« meg­bízták és hívják fel rá magának Sztálin gencralisszimueznak a figyelmét. A nagykövet ezután terjedelmes, hét- nyolcoldalas nyilatkozatot olvasott fel. Mikor kifejeztem azt a kívánságomat, hogy adja át e nyilatkozat szöve­gét, a nagykövet — csodálkozá­somra —- kijelentette, hogy utasításai értelmében a nyilatkozatot csupán szó­beli fonni fián kellett megtennie és írás. beli szövegét nem hagyhatja nálam. I A. Kirk által tett szóbeli nyilat- kozat tartalma alapjában véve a következő volt: A) A. Kirk által felolvasott nyilatko­zat rámutat arra, hogy a koreai kérdés jelenleg a legélesebb és a legveszélyesebb nemzetközi kérdés, amely haladéktalanul megoldást követel. Az amerikai kormány óriási jelentőséget tulajdonit a koreai fegyverszüneti tárgyalásoknak, esz a vé­leménye, hogy a fegyverszüneti tárgya­lások kedvező kimenetele lehetővé tenné a többi megoldatlan és nemzetközi vi­szonylatban feszültséget előidéző kérdés rendezését és kilátásokat nyitna a. Szov­jetunió és az Egyesült Államok viszo­nyának megjavítására. A nagykövet ki­jelentette, hogy az" Egyesült .Államok kormánya reméli, a szovjet kor­mány elősegíti e tárgyalások pozitív be­fejezését: ' Kirk azonban — azzal párhuzamosan, hogy a szovjet kormányhoz ilyen felhí­vással fordult és közreműködését kérte — eléggé furcsa célzásokba bocsátkozott valamiféle lehetséges: „kellemetlenségek, ről” a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok között e tárgyalások kedvezőtlen kimenetele esetén. A nagykövet közpite azt is, hogy az amerikai parancsnokság ellenzi, hogy Keszonban megvitassák a tűzszünet vo­nala meghatározásának kérdését. Arra hivatkozott, hogy ez a kérdés politikai jellegű. D) A nyilatkozat figyelmet szentel a szovjet-amerikai kapcsolatok kérdésének is. Ennek során kísérletet tesz, hogy a nemzetközi helyzet feszültségéért a fele­lősséget a nagykövet által , kommunista tömbnek” nevezett demokratikus álla. mokra hárítsa» amelyek állítólag nem óhajtják a megoldatlan nemzetközi kér­dések rendezését. A nyilatkozat arra is rámutat, hogy a Szovjetunió állítólag hajthatatlan álláspontot foglal el sok nemzetközi probléma tekintetében és ez — úgymond — aggodalmat kelt az Egye­sült Államokban és más országokban. Kirk azt is kijelentette, hogy «zz Egye­sült Államok kormánya részéről katonai téren tett intézkedések nem követnek semminemű agresszív eélt a Szovjetunió­val és más országokkal szemben és csu­pán védelemre irányulnak. Ezt — mon­dotta Kirk — ő hivatalosan, kormánya felhatalmazásából jelenti ki. O Kirk szóbeli nyilatkozatában fő. ‘ leg két kérdéssel foglalkozott: a koreai helyzettel és a szovjet-amerikai vi­szonnyal. A szovjet kormány ezeknek a kérdéseknek nagy jelentőséget tulajdonít s ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja kijelenteni a következőket: A) A koreai helyzetről Kirk nyilatkozatából látható, hogy az Egyesült Államok kormányának aggodal­mat okoz a Koreában kialakult helyzet és a hadműveletek beszüntetésére irá. nyúló tárgyalások menete. Ez az aggoda­lom teljesen érthető, mert mindenki előtt ismeretes, hogy a koreai nép. elleni há­ború felidézésével az amerikai kormány olyan helyzetbe került, amely nyugta­lanságot kelt benne az általa kitervelt koreai háborús kaland kimenetele miatt. A nagykövetnek az a kijelentése, azon­ban, hogy az Egyesült Államok kormá­nya a keszoni tárgyalások sikeres befe­jezésére törekszik, nincs összhangban rzzal a po’i lkával, amelyet ebben a kér­désben az amerikai kormány követ, ami. kor rendszeresen elutasít minden javas­latot, amelyet a koreai kérdés vajában békés rendezése érdekében terjesztenek elő, mégpedig azokat a javaslatokat, hogy haladéktalanul szüntessék be az agres­szív háborút Koreában, vonjanak ki Ko­reából minden külföldi -rspstot és bé­kés úton rendezzék az egész koreai kér­dést. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni az Egyesült Álkmok kormányának figyel­mét azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a Szovjetunió’ tett a keszoni tárgyalások sikeres befejezése és a koreai háború beszüntetése érdekében. Nem az Egyesült Államok kormánya, nem az Egyesült Nemzetek Szervezete, hanem éppen a szovjet kormány kezde­ményezte a koreai konfliktus békés ren­dezéséi. Még 1950 július elején I. V. Sztá­lin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szót emelt azért, hogy a koreai konfliktust a Biztonsági Tanács útján gvorsan rendezzék. A Közgyűlés ötödik ülésszakán is. 1950-ben, a szovjet kor­mány javaslatot terjesztett be a koreai kérdés azonnali békés rendezésére és a külföldi e-apatok egyidejű kivonására Koreából. Végül 1951 júniusában .1. A. Malik, a Szovjetunió ENSz.be.li képvi­selője javasolta, hogy a koreai kérdés békés rendezésének útján, első lépés­ként a harcoló felek kezdjenek tárgya­lásokat a hadműveletek beszüntetéréről és a fegyverszünetről, a csapatok köL csönös visszavonásával a 38. szélességi körtől. Ami a nagykövetnek azt az állítását illeti, hogy a keszoni tárevaldsok elhú­zódásának az oka az az álláspont, ame­lyet az cszakkoreai csapatok és a kínai önkén'esek parancsnoksága foglal cl — ez az, állítás teljesen alaptalan. Hiszen ismeretes, hogy az angol-ame­rikai csapatok korért parancrnoksá'-a rendszeresen különböző akadályokat ál­lít a tárgyalások sikeres menete elé, nem ri-d vissza különböző ine-'densek keltésétől, amelyeket Ridrway tábornok a tárgyalások megnehezítésére használ A nagykövet közölte, hogy az USA kormánya felhatalmazta, kérje, hogy hív­jam íel a szovjet kormány és személyesen í. V. Sztálin generalisszimusz . figyelmét az országaink közötti viszony megjavítá­sának szükségességére, megjegyezve, hogy ebben is, mint a többi megoldatlan nem­zetközi kérdés rendezésében, nagy szerepe lenne a koreai fegyverszüneti tárgyalá­sok kedvező befejezésének. Természetes, hogy a nemzetközi hely­zet megjavításának érdekében állhatato­san törekedni kell a koreai kérdés bő» kés rendezésére. A szovjet kormány több ízben kísérletet tett, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal a szovjet-ameri­kai viszony más fontos kérdéseiben is, épp úgy, mint más megoldatlan első­rendű fontosságú nemzetközi problémá­ban, mint: azok az intézkedések, ame­lyek megkönnyítenék az egységes, béke- szerető demokratikus, független nemet állam megalakulását és a német béke- szerződés megkötését, a Japánnal való békés rendezés, az atomfegyver feltétlen betiltása és szigorú nemzetközi ellenőr­zés létesítése, a fegyverkezési verseny megszüntetése és fegyveres erők csökken­tése, a háborús propaganda betiltása, a békeegyezmíny megkötése. A szovjet kormány kezdeményezésére 1951-ben Parisban összehívták a Kül. ügyminiszterhelyettesek Tanácskozását a német és más fontos nemzetközi kérdések megvitatására, A szovjet kormány java­solta, hogy tűzzenek a Külügyminiszte­rek Tanácsa ülésszakának napirendjére több halaszthata: lan döntést követelő kérdést, köztük olyan fontos kérdést, mint az Atlanti Egyezmény, valamint az euró­pai és közelkeleti amerikai támaszpontok kérdését, Ezt a javaslatot azonban az USA kormánya elvetette épp úgy, mint Nagybritannia és Franciaország kormá­nya. Ha az USA kormánya valóban híve a szovjet-amerikai viszony megjavításá­nak cs az ellentétek megszüntetésének több fontos, fentemlített nemzetközi pro. blőma terén, ha valóban híve a békének, akkor sok lehetőség lett volna arra, hogy tettekkel igazolja azokat a békeszerető törekvéseit, umelyekről az USA kormá­nya nyilatkozata beszél. Ismeretes azon­ban, hogy az USA kormánya ezt nem tette meg. C) Amint Kirk úr kijelentette, az Amerikai Egyesült Államoknak nincs semilyen agresszív szándéka a Szovjet, unióval és más országokkal szemben és országaink viszonyának megjavítására törekszik. Ilyen nyilatkozatot az USA kormánya nem e'őször tesz. Ezzel kapcsolatban he­lyénvaló megemlíteni Truman úrnak, az USA elnökének üzene'ét, valamint az USA kenvise'óho-a rs szená’usn egvüttes határozatát N. M Svemyikhez. a Szov ie'uuió Legfelső Tanácsa Elnöksége el­nökéhez Ezek az okmányok szintén tar­talmazlak ilyen nyilatkozatot. Ez aizon­Az Humanité csütörtöki száma közli a francia járási választások végleges eredményeit. A Francia Kommunista Párt támo­gatta el'enál'ók és antifasiszták köz- társasági uniója a választások két for­dulójában együttvéve 94 mandátumot szerzett. Az 1949. évi választások so­rán a járások másik felében szerzett harminchét mandátummal szemben. A Francia Kommunista Párt. jelöltjei fel. Éppen az ilyen akadályok, amelyeket az amerikai parancsnokság támaszt, ké­pezik a keszoni tárgyalások elhúzódásá­nak valóságos okát. A fegyverszüneti tárgyalások kedvező kimenetelének biztosítására a legjobb eszköz lenne, utasítást adni Ridgway tá­bornoknak, hogy ne nehezitse a tárgya, lácokat mindenféle incidensekkel, ne­okozzon mesterséges akadályokat üres vitákkal, például arról, hogy a tárgya­lásokat Keszonból valamilyen más helyre helyezzék át. Ami a nagyköveinek arra vonatkozó megjegyzését illeti, hogy milyen vonalat foglalnak majd el a felek fegyveres erőt a hadműveletek'befejezése után, a szov­jet kormány véleménye szerint ez a kér­dés szervesen összefügg a hadműveletek megszüntetésének kérdésével és éppen ezért ezt a kérdést nem lehet megkerülni a fegyverszüneti tárgyalásokon. A szovjet kormány nem tartja szüksé­gesnek, hogy foglalkozzék a nyilatkozat­nak a Dél-Korea elleni agresszióról szóló állításaival, mert már korábban megcá' folhatatlanul bebizonyosodott az ilyen állítások rágalmazó jellege. A nagykövet nyilatkozata szerint az USA kormánya reméli, hogy a szovjet kormány hozzá­járul a keszoni tárgyalások pozitív be­fejezéséhez. Ismeretes azoniban, hogy s szovjet kormány nem vesz részt ezeken a tárgyalásokon. Ellenkezőleg, az USA kormánya vesz részt és következésképpen éppen az Egyesült Államok kormánya tehet intézkedéseket a tárrrvalásek sike­res befejezése érdekében. Magától érte' tődik, hogy a Szovjetunió teljes mérték ben és határozottan támogat — most épp úgy, mint ahogy a múltban is tá‘ mogatoit — minden erre irányuló raló- cágos erőfeszítést. ban nem akadályozta meg az Egyesük Államok kormányát abban, hogy egyide­jűleg felbontsa az USA kercr k. delmi egyezményét a Szovjetunióval, amely 1937-től a legutóbbi időkig érvényes volt és állítólagos tralégiai meggondolások ürügyével törvényt hozzon, amely be­tiltja minden pénzügyi vagy gazdasági úgynevezett „segély" nyújtását azoknak az országoknak, amelyek a Szovjetunióba vagy a Szovjetunióval baráti országokba árukat exportálnak és "hogy több más, az USA és a Szovjetunió közötti gazdá­sági kapcsolások megszüntetésére irá­nyuló intézkedést fogadjon eb A Kirk úr által felolvasott nyilatkozat azt is közli, hogy az USA kormányának kato. nai intézkedései csak a védelmet tart­ják szem előtt és nincs agresszív céljuk a Szovjetunióval és más országokkal szemben. Az ilyen nyilatkozat azonban ellentétben áll az USA cselekedeteivel, amelyek azt mutatják, hogy az Egyesült Államok kormánya távolról sem a béke fenntartására törekszik. Ez nem csak a koreai nép éllen folytatott háborúban jut kifejezésre, de a Szovjetunió és más demokratikus országok ellen irányuló agresszív atlanti tömb megalakítá ában, Németország és Japán remilitarizálási- ban, a fegyverkezési versenyben, a Szov­jetunió körüli számos amerikai támasz­pont létesítésében stb. D) A szovjet kormány nem hagyhatja figyelmen kivül a nagykövet kijelenté­sét „a nem kívánatos következményekről’' és az esetleges „kellemetlenségekről” országaink között, abban az esetben, ha a keszoni tárgyalásoknak nem lesz pozi­tív eredménye. Legyen szabad mindenek­előtt megkérdezni, milyen „nem kívána­tos következményeket” vagy „kellemet­lenségeket” tart szem előtt az amerikai kormány? Ha a szovjet-amerikai viszony további romlásáról van szó, akkor aligha lehet elképzelni, hogy ez a viszony még iobban romolhat, miután Truman elnök kijelentette az egész világnak, hogy a. Szovjetunióval való megegyezés papír- rongyot sem ér. Ilyen körülmények kö­zött komolyan lehet-e venni a szovjet- amerikai viszony megjavítását kívánó nyilatkozatot? Nem helyesebb-e feltenni, hogy az USA-kormány a valóságban néni törekszik a szovjet-amerikai viszony megjavítására és a Szovjetunióval való együttműködésre és csak az az érdeke, hogy beszéljen az együttműködésről és m—egyezésről. Mindazonáltal a szovjet kormány, be. kés politikáját követve és állandóan tö­rekedve az együttműködésre minden elvan országgal, amely k-sz egviittmű' ködni a Szovjetunióval, hajlandó meg­vitatni az Egyesült Államok kormányá­nak részvételével minden fon'os és ren" dézctlen kérdést és mervhatni a nem:: Trtkőri viszonyok. ígv a S-oví-túnió és az Egvesiilt APsmok közötti viszony megjaví'ására irányuló intézkedéseket is. a hivaíalos statisztikáit szerint az anyaországban összesen 72 mandátumot ltap-ak. Az Algériai Kommmista Párt 3-a-, a tengerentúl megyék kommu* ni-'a jelöltjei pedig 14 mandátumot. Megjegyzendő, hogy ezenkívül 2Ö olyan nem kommunista, szó jia’istti, ns. dikális, baloldali független stb. jelöl­töt választottak meg, alti elfogadta n, Kommunist® Párt 8 pontból álló mini.- malis egységprogramjár Az angol-amerikai imperialisták íenyegetik Egyiptomot Az angol imperialisták az elmúlt 21 óra során, tovább folytatták a diplomá­ciai nyomást és a fenyegető katonai mozdulatokat Egyiptommal szemben Morrison angol külügyminiszter égy londoni vá’aaztási gyűlésen Jiihüclten azt álította, hogy „mivel az egyiptomi kormány nem képes fenntartani a ren­det“, neki, Morrisonnak kötelessége volt felhatalmazást adni a további katonai megerősítésekre^ A Keuter kairói jelentése szerint harminc nagy szállító repülő gép szerdán megkezdte a 16, angol ejtő­ernyőz dandár átszállítását Nicosiá­ból a Szuezi-csatorna, övezetébe. Az Associated Press jelentése szerint az iingo’oki keddi vérengzése után az an­gol katonái' Izmailiábaa drótakadályok ós spanyollovasok mögött, fe’tüzött szu­ronnyal „készenlétben állnak“. Az egyiptomi belügyminisztérium szerdán szükségállapotot rendelt el az ország egész terifetén és készültségbe helyezte a rendőrséget és a rendűrtarta. lökot A londoni Vádió jelentése szerint Erskine altábornagy, a Szuezi-csatorna- övezetben állomásozó angol fegyveres erők főparancsnoka felszó'ította az an­gol katonáikat, hogy ,jl legnagyobb eréllyel“ szánjanak szembe minden o’yan esetleges egyiptomi Kísérletté, amely „elfoglalt állásaik elhagyására akarja őket kényszeríteni“ _ A Gambia nevű angol cirkáló Tort Saidba érkezett. Churchill szerdán lejelentette, hogy pártja ,,a nemzeti egység jegyében“ támogatja az Attlee-kormány „szi­lárd magatartását“ Egyiptommal szemben. Az egyiptomi kérdéssel kapcsolatban Aehcson amerikai kü’ügyminiszter ki­jelentette, hogy minden jövőbe’i angol lépés, amely ,,a Szuezi csatorna védel­mére irányul, amerikai támogatással történik“. Harry Pojlitt, az Angol Kommunista Párt főtitkára egy vidéki vá’asztókerü- letben mondott beszédében hangoztatta, hogy a Szuez körüli események olyan szikrát pattan thalnak ki, amely lángra lobbanthátja a Közép-Kele. tét Az Humanité vezércikkében Pierre Courtade megállapítja, hogy Koreában is, Egyiptomban is azok az imperialis­ták és az agVesszorok, akik olyan terü- ’cleket foglalnak eb amelyek nem az övék A Német Kcmmimisfa Párt parlamenti csoportja visszaír ásította az fldenauer-Kormány költségvetését A bonni nemzetgyűlésnek a szövetségi kancellária és bonni külügyminisztérium költségvetéséről folyó vitájában Fisch kommunista kéjvviselő kijelentette, hogy a kommunista parlamenti csoport el­utasítja a költségvetést, mert Adenauer felelős elsősorban az öseznémet megbe- «réles elszabotálásáért Zc - újra felfegy- Wrs&iT pelííikééVt. Feltűnést keltett Lütkennek, a német szociáldemokrata párt képviselőjének beszéde^ Pártja és a lakosság széles ré­tegei ei égodetlenségének adott kifeje­zést Adenauer és Schumacher nemzet, ellenes háborús uszító politikájával szsjnben Az egyiptomi kormány lemond az Assuani gát tervén doigozó angol mérnökök szolgálatáról Véres összeütközés az egyiptomi Izma lia lakossága és az angol csapatok között B) A szovjet-amerikai viszonyról A. francia járási választások végeredményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom