Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-17 / 242. szám

Üzemi pártszervezeteink feladatai a terv sikeres teljesítéséért folyó karcban

Irta: GYÁRFÁS JANOS

a Megyei Pártbizottság másodtitkára.

ÜZEMI PÁRTSZERVEZETEINK eddig is igen nagy segítséget adtak a termelés növeléséhez, állandó fejlesztéséhez. Ahhoz azonban, hogy maradéktalanul megvalósítsuk a II. Pártkongresz- 6ZU8 határozatait, a fe'emelt ötéves terv előírásait, felíétlenül szükséges, hogy üzemi pártszervezeteink munkájuk központjába állítsák a termelés kérdésével való foglalkozást. A vezetőségek újjá- választására js akkor készülnek fel helyesen, ha gyárainkban, a bányáknál, az építkezéseiknél, a gépállomásokon és az állami gazdaságokban a pártszervezetek mozgósítják a dolgozókat a terv teljesítésére, ileltve táUe jesítésére.

Pártunk II. Kongresszusán Gerő elvtára hangsúlyozta: ,,4 p&ttszemezeteknek, a pártszervezetek vezetőséginek, az üzemi pártbizottságoknak ezután sokkal komolyabban és alaposabban keli foglalkozatok az üzem vezetésének és az igazgatónak az ellenőrzésével, mint ahogy ez eddig történt. Időről-időre be keli szánoUatniok az igazgatót a végzett munkáról, bírálatot kell gyalcorol- níok az igazgató, az üzemvezetés munkája felett, javaslatot kell tenniük a munka megjavítására, az anyaggal, az energiával, a munkaerővel való tokáré.

osságra stb., segítenie kell a pártszervezetnek, pártbizottságnak ilymódon is as igazgatót, az üzem vezetését abban, hogy a Párt és a felsőbb gazdasági szervek által rábízott f dadátoknak meg tudjon felelni

Ipari üzemeink, gépállomásaink, állami gazdaságaink, tszos-Lnk pártszervezeteinek ilyen értelmű elenörzósi jogát módosított Szervezeti Szabályzatunk biztosítja. Ezt a párte'lenőrzéSn következetesen meg kell valósítani, mert ez föltétlenül növeli a pártszervezet, a pártszervezethez tartozó minden kommunista felelősségét a terv teljesítéséért, illetve tű teljesítéséért, ugyanakkor ez az ellenőrzés biztosítéka a fe’e- ]Ös egyszemélyi vezetés érvényesítésének".

HA MEGNÉZZÜK, hogyan gyakorolják üzemi pártszervezeteink ezt a jogukat, azt mondhatjuk, hogy bár van javulás ezen a téren, a javulás még korántsem kielégítő. Diósgyőrött, Ózdon, Bor' sodnádasdon nagyipari üzemeinkben rendszeresen beszámoltatják a vállalat vezetőjét, de hiányosságok vannak még t zen a téren bányaüzemeinknél és építkezéseinknél, még nagyobb mértékben az állami gazdaságokban, a gépállomásokon és a termelőcsoportokban,

A vállalatvezető, az üzemvezető beszámolójára nemcsak nekik kell felkészül, niök, — igen alaposan fel kell készülniük erre a pártvezetőségi tagoknak is, mert lia nem teszik, ezek a beszámolók bürokratikussá, formálissá válnak. Ez ellen élesen fel kell venniök a, harcot megemlí. tett nagyüzemeink pártbizottságainak is. A pártehenőrzési jog arra kötelezi párt- szervezeteink vezetői., hogy hatoljanak be az üzem munkájának lényegébe, tanulmányozzák az üzemgrzdaságot, az anyag- takarékosság, az önköltségcsökkentés, a béralap kérdéseit, ismerjék pontosan, milyen eredmények és hiányosságok vannak a szovjet tapasztalatok alkalmazásánál, az elfogadott újítások bevezetésénél, stb. Ha a pártszervezet vezetőségi tagjai így készülnek fel a vállalatvezető, üzemvezető vagy helyettese beszámolójára, akkor bírálatukkal, javaslataikkal valóban hatásosan tudják segíteni az igazgatót, az üzem vezetőjét.

A pártellenőrzés elhanyagolása mellett még más nagy komoly hibákat is találunk bányaüzemeink, építkezéseink, valamint gépállomásaink, állami gazdaságaink és tszcs.ink pártszervezeteinek munkájában. Még mindig megsértik a felelős egy. személyi vezetést azzal, hogy az üzemi háromszög testületi vezetése érvényesül, aminek következménye az, hogy senkisem felel semmiért. Ezeken a helyeken a felelős egyszemélyi vezetés megsértése nagyban okozója, hogy nem teljesítik maradéktalanul a tervet. Gerő elvtárs már a Központi Vezetőség múlt év május 31 -i ülésén felhívta a figyelmet arra, hogy: ,,o felelős vezetés megszilárdítása érdekében meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy az üzemi háromszög úgy működik, mint valami testület, amely határozatokat hoz. Az üzemi háromszög yent testület és nem vezetheti az üzemet,

nem hozhat határozatokat. Az üzemi háromszög nem egyéb, mint az üzemi púit- szervezet titkárának, az üzem felelős vezetőjének és az üzemi bizottság titkárának szinte állandó kapcsolata a szakmai-, párt. és szakszervezeti munka koordinálására az üzemben.

A PARTELLENŐRZÉSI JOG GYA. KORLÁSÁBAN, a felelős egyszemélyi vezetés megteremtésében jelenleg még mutatkozó hiányosságokat teljesen ki kell küszöbölni, hogy pár.szervezeteink maradéktalan jó munkával dolgozzanak, mozgósítsanak a Nagy Ok.óberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójára tért szocialista kötelezettségvállalások, a Rákosi elvtársnak tett fogadalmak teljesítéséért, túlteljesítéséért. A röpgyűlések, amelyeken megszülettek a felajánlások November 7-e méltó megünneplésére, fényes bizonyságai voltak annak, hogy a tervelőírások nem rideg számok, hanem ott áll mögöttük a dolgozó, az alkotó ember, aki ezt a számot acéllá, géppé, szénné, vetéssé változtatja. Igen nagy hiba volna, ha pártszervezeteink a röpgyűlések magával ragadó lelkesedéséből azt a helytelen, veszélyes következtetést vonnák le, hogy „most már minden magától is jól fog menni”. Szívós munkával, elsősorban a kommunisták, továbbá minden dolgozó mozgósításával, a vállalatvezetés, a műszaki vezetés ellenőrzésével kell biztosítaniok pártszervezeteinknek, hogy ezek a felajánlások min. den részletükben valóra váljanak. Igen jelentős eredmény, hogy pártszervezeteink irányításával a műszaki vezetők személyekre is felbontották a tervet, hogy minden dolgozó világosan lássa, mennyit kell neki termelnie, mit kell teljesítenie mázsában, tonnában, csillében, hogy üzemük ha'áridő előtt teljesítse, illetve túlteljesítse ezévi tervét. Ugyanígy konkrétan meghatározták a műszaki dolgozók feladatait is, mit kell tenniük, hoey biztosítsák a zavnr-alan termelés előfeltételeit.

MUTASSANAK PÉLDÁT minden téren a kommunistákI Példamutatásuk ragadja magával a pártonldvüli dolgozókat! A pártszervezetek serkentsék és segí.'sék a kommunistákat, hogy élmunkásokká, sztahanovistákká fejlőd, jenek és azzá neve’jék a páríonkívü- lieket is. A kommunisták harcoljanak keményen, áldozatkészen minden nehézség ’eküzdéséért, leplezzék le kíméletlenül a dolgozók soraiba befurakodott el enség aknamunkáját. Pártszervezeteink adjanak nagyobb íámogat'ást a DlSz-szervezeCeknek, lelkesítsék az ifjúságot, hogy valóban a termelés rohamcsapatává fejlődjék. A szocialista köto'eze'itség vállalások teljesítésének c’lenőrzésébe, a munka megjavításába vonják be pártszervezeteink a dolgozók, legszélesebb tömegeit, hogy elmondják észrevételeiket, bírálatukat, s pár szervezeteink gondoskodjanak arról, hogy jó javaslataikat meg is valósítsák. Irányítsák, e’lenőrizzók párt- szervezeteink a szakszervezet munkáját, hogy helyesen, szó'es körben szervezze a munkaversenyt és hogy mindenütt jól biztosítsák a verseny nyilvánosságát, népszerűsítsék az élenjárókat', buzdítsák jobb munkára az elmaradókat.

Támaszkodjanak pártszervezeteink az öntudatos munkásokra, hogy segítségükkel megszilárdítsák a munkafegyelmet, mert a szilárd munkafegyelem nélkülözhetetlen előfeltétele a November 7-e tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljes értékű végrehajtásának, az évi terv túlteljesítéséért folyó küzde’em sikerének. Pártszervezeteink fogla’kozzanak többet és jobban, alaposabban a káderekkel. Neveljék a kádereket, munkájuk közben adott segítséggel támogassák őket az előadódó nehézségek legyőzésében, tanítsák őket s közben tanuljanak tőlük. így acélo- ződnak meg kádereink, így figyelünk fel új harcosokra az új köte'eze'tség- vállalások teljesítéséért folyó munkában, így tudjuk új tagjelöltek és tagok felvételével tovább erősíteni nagy Pártunkat.

PÁRTSZERVEZETEINK IGEN FONTOS FELADATA, hogy kijavítsák a népneve’ő munka hiányosságait, hogy a népncve'ök agitációja konkrét, eleven és harcos legyen és mozgósítsa a dolgozókat a Rákosi elvfársnak tett fogadalmaik teljesítésére, túlteljesítésé* re, a szocializmus építésének meggyorsítására.

A filmnek és a színdarabnak is az egész népet foglalkoztató nagy központi kérdésekkel kell törődnie

Révai Józsei etvtárs beszéde a színház- és filmművészeti konferencián

tele vagyunk ilyen konfliktusokkal és az élet maga, ha nem is tragikus, de drámai.

Hibaként állapította meg Révai József elv.árs azt, hogy a színház, a film és az irodalom viszonya egymáshoz nem egészséges.

— Egyes íróink — folytatta — fokozódó érdeklődése ellenére a dráma és a film iránt íróink zöme, irodalmi életünk zöme nem fordul kellő érdeklődéssel a színpad és a film felé, nem értékelt a színházat, a filmet kellőképpen, mint leghatásosabb, legfontosabb tömegművésze, tét.

A második hiba, hogy a film és a színház még nem barátok, még nem segítik

Népünk hősies erőfeszítéseit kell elsősorban ábrázolnunk

Révai József elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy elsősorban filmművészeink túlságosan a múlt felé fordulnak. A múltat ábrázoló klasszikus anyagból merített filmjeink általában véve jobbak, mint a jelen problémáit tükröző filmjeink.

— A múlt ábrázolása is fontos — folytatta —, mert a múlttal azt hirdetjük népünknek, hogy nem az égből pottyan- tunk le, hogy mi kommunisták, akik a szocializmust építjük Magyarországon, nem rózsabokorban jöttünk a világra, hanem

a magyar történelem szülöttei vagyunk.

De sokkal inkább a közvetett nevelés eszköze és nekünk nemcsak erre, hanem a közvetlen nevelés eszközeire is szükségünk van, sőt erre nagyobb szükségünk van. Nemcsak azt kell ábrázolnunk és nem elsősorban azt, hogy hogyan jutottunk el a máig, hsinem a mát, magát a jelent és elsősorban saját magunk fejHarc a sematizmus ellen

— A fogyatékosságokat azért soroltam

fel — mondotta —, hogy rámütassak arra, hogy

a fűmnek és a színdarabnak is az egész népet foglalkoztató nagy köz. ponti kérdésekkel kell törődnie, olyan problémákkal, amelyek az állam, az egész nemzet főkérdései.

És ha mi a sematizmus ellen fellépünk — és helyes, hogy fellépünk —■, akkor ez korántsem azt jelenti, hogy ezután már nem kívánjuk irodalmunktól, drámairodalmunktól, filmirodalmunktól, színházainktól, hogy ne ezekkel a fő és állami kérdésekkel foglalkozzanak. De igen, kívánjuk és

a sematizmus ellen küzdve ezt a .kívánságot még inkább homloktérbe állítjuk.

— Nines olyan filmünk, még egy sem — amely igaz, gazdag képet adna a fa’u szocialista fejlődéséről, nincs egyetlen filmünk még, amely ötéves tervünk valamelyik nagy alkotásával fogla’kozna, nines egyetlen filmünk, amely a magyar munkásság hősi znu't- ját és még szebb jelené? ábrázolná. Kell film a munkásifjóságról, amely dolgozik, ’»nul és új intelligenciává fej’ődik, úgy kellene film, mint egy falat kenyér bányászaink munkájáról, kellene film arról, hogyan küzd meg a régi önzés szelleme a munkásban a szocialista tulajdon és a szocializmus érdekében végzett munka új szel'eméA hivatását szerető színész művészetével segít épiteni a nép országát

egymást, még inkább konkurrensek, Aa is látszott a vitából és a felszólalásokból, hogy a film ideológiailag, elméle.ileg aa eszmei tartalom iránti fogékonyság dolgában erősen elmaradt a színházhoz képest. A mi filmjeink nemzetközi rangot! vívtak ki maguknak, itthon is joggal népszerűek, de

ha nem sikerül ezt az eszmei, ideológiai elmaradó tságot a film területén felszámolnunk, akkor nincs garanciája annak, hogy a filmben elért színvonalunkat tartani tudjuk, vagy túl tudjuk szárnyalni. Az élet egyik, vagy egy szektorának intenzív ábra' zolása többet ad, mint az egész élet. vagy az élet minél nagyobb darabjának extenzív ábrázolása.

lődését, saját magunk harcait és munkáját,

népünk hősies erőfeszítéseit kell elsősorban ábrázolnunk.

Ha művészetünk elsősorban ezzel foglal» kozik, akkor teljesíti igazán hivatását, akkor segíti kormányunkat és népünket a harcban és építésben, a béke megvédésének feladatában.

További baj a sematizmussal kapcsolatban az, hogy filmirodalmunk is, dráma- irodalmunk is hajlamos a konfliktusok helyett álkonfliktusok ábrázolására, igazi ö-szeütközések helyett kiagyalt ősszeiftkö- zések ábrázolására. Még az „Élet hídjá- ban” is, új szocialista drámairodalmunk eddig legjobb alkotásában is van egy bizonyos erőszakolása a konfliktusnak, 1946-ban sem úgy állott a kérdés, hogy a hídépítőnek sorsára kellett hagynia gyermekét és asszonyát ahhoz, hogy kötelességét teljesítő kommunista maradhasson.

vei, kellene film annak nz ábrázolására, hogy — mint ahogyan Rákosi elvtárs kifejezte — miért rossz, hogy megesszük a jövőnket.

Az állami tematikai tervet a színház területén ugyanúgy, mint a film területén, össze kell kapcsolni az lrő alkotó terveivel.

Kívánatos lenne, hogy az írók alkotó programja, az írói terv párhuzamostul fusson az állami témakörrel, az állami alkotó tervvel. De miután ez nem minden további nélkül .párhuzamos, ezért van szükség a Párt és az állam részéről tervezésre, egy bizonyos irányítására az íréi ihletnek. Persze nem úgyy hogy megkötjük az író kezét a téma« kör felvá’tásánál a téma aprópénzére, — Drámairodalmi és filmmunkánkban sem az ösztönöséig az ideálunk é3 nem bízzuk, nem bízhatjuk rá & dolgot az automatikus fejlődésre. Per« sze, hogy az íréi átélés a döntő. De ennek nem mond ellent az, ha a Párt f-4 az állam azt kéri az íróktól:

azt éld át, ami a népnek a legfontosabb és ha az állami témakör, terv éppen ezeket, a népnek legfontosabb kérdéseket igyekszik felölelni és azt mondja az Íróknak: foglalkozz a szénnel, foglakoz* Inotával ős Dunapentelévei, foglalkozz az ifjúsággal, foglalkozz a békeharccal.

A színház- éa filmművészeti konferencián felszólalt Révai József elvtárs

népművelési miniszter

— A Színház és Fi mmüvészeti Szövetség vezetőségének — mondotta többet’ között — arra keli törekednie, hogy vitáiba, munkájába bekapcsolja alkotó művészeink legjobbjait,

szekta-politika helyett a kulturális nemzeti egységfront politikáját folytassa.

— A klasszikusok szinrehozásával kapcsodban két veszély fenyeget bennünket. Az egyik veszély, hogy túlságosan modernizáljuk a klasszikusokat. A másik veszély, hogy porosán hagyjuk őket, arehaizá juk.

— Hogy nekünk ma és itt igazunk van, hogy a mi harcunk a szocializmusért helyes és igazságos küzdelem, azt nem azzal kell bizonyítani, hogy III Riehárdbói fasisztáit csinálunk a színpadon. Shakespeare és Moliere, SchilkV és Csehov a mi igazunk mel óit bizonyítanak akkor is, ha nem követjük el rajtuk a hamis aktualizálást és modernizálás bűnét.

Annak bizonyítását, hogy nekünk igazunk van, Shakespeare és Schuler korának, a múltnak reális és igaz ábrázolásában érjük cl, Shakespeare a mi igazunk mellett bizonyít, mert reális hatalmas ábrázolója volt annak a komák, amelyben a feudális társadalom összeom’ott, amelyben. összecsaptak a táreada'om leghevesebb ellentétei, Ha ezt mutatjuk Shakespearban — és ez nem kevés —, akkor egyben megmutatjuk a mai nézőnek a feudalizmus összeomlásából levonható tanulságot, amilt a mai korra vonatkozólag le kel vonni, amikor egy másik társadalom, a kapitalista (ársada'om omlik össze, a kapitalista társadalom ellentétei csapnak össze

A szocialista dráma megszületésének valamennyi teltétele nálunk is adva van

Révai eMárs rátért az új magyar dráma és film kérdéseire.

Van komoly fejlődés filmjeinkben, darabjainkban is.

Joggal vagyunk büszkék filmjeink nemzetközi sdcereire. Drámairodalmunkban is van fejlődés és nem is kicsi,

Mándi Évának és Fehér Klárának első úttörő darabjai óta van fejlődés, hogyha — mondjuk — ,,Az élet híd jóhoz1' mérjük e megtett utat A nagy dráma mindig a nagy társadalmi összeütközések ábrázó ásának műfaja volt, mindig akkor jött létre, amikor harc folyt a halódó régi társadalom és a születő új társadalom között, így volt ez a görögöknél, Shakespearenél és Moliere-nói, így volt Racine-nál, Cor- neille-nél, Lessing-nél, Goethe-nél, Schillernél, így volt Katona Józsefnél, így volt Puskinnál. Csehovnál és Gorkijnál is. A polgári dráma azon ment tönkre, hogy nem mert ős nem akart szembenézni a társadalmi összeütközésekkel, az igazi drámai konfliktusok anyagával. Ebből következik, hogy a szocialista dráma megszületésének valamennyi feltétele nálunk is adva tun.

A régi társadalom lehanyatlott, sírba temetjük és épül az új. Ennek az új ó’etnek az épülése, a munka, amit az új építésért folytatunk, tele van konfliktusokkal, tele van olyan emberekkel, akik küzdenek az újért éa győznek az újért va'ó küzdelem közben. Az új életanyag- nak a dráma isiig® nemcsak a kapitalizmus és a szocializmus összecsapásából, küzdelméből adódik, hanem adódik ma. gából a szocializmus felépítéséből is. — Ezen a talajon kft naggyá példaképünk — a 6zovjet dráma.

Igaz, hogy az életnek ez az új drámai- sága megszünteti a régi tragédia feltételeit. Az új hős, aki a haladó társadalomért harcol, nem bukik el a régi erők elleni harcában és ezért az új hős nem tragikus hős.

Az új ember, az újat építő ember, a szocializmus építése közben önmagát nevelő ember harcban, konfliktusban a régi világ erőivel, vagy a régi világ csökevényeivel, azoknak ' a lelkében, akik az újat építik, az új világ építésének külső és belső nehézségeivel — ez az új dráma anyaga. Igazuk van azoknak, akik aláhúzzák, hogy konfliktusok, ellentétek, összeütközések, harc nélkül nincs dráma. De hiszen

— Mindent figyelembevevő azt kell mondanom, hogy színházi és filméletünkben nem az a főveszély ma, hogy elnyomjuk az ihletet, hogy túlságosan pórázra vesszük az írói szabadságot, hanem az, hogy nem biztosítjuk o'éggé a nép követelményeinek kielégítését, a szocialista építés szükségleteinek és a művészeti termelésnek — ha szabad ezt a kifejezést használnom — Összhangját. Ez a főveszély.

A színészi munkáról szólva többéi között ezeket mondotta:

— Igen komoly eredményeik vannak színészeinknek, de ezeket az eredményeket t’ovább kell fejleszteni. Még inkább törekedni kell arra, hogy színészeink skálája szé’esedjék, hogy nc< csak egyfajta szerepeket, de a szerepek egész skáláját el tudják já-szoni,, — A hivatását szerető és — csatlakozom ahhoz, amit Horvai elvtárs a második felszóla'ásában mondott —, hogy a hivatását szerető és a hazát szerető színész — és azt hiszem, a mi színészeink többsége ilyen, vagy ilyent lehet — nem behémtipus, nem szrtár- tipus akar lenni, nem a társadalmon kívül akar

lenni, aki művészetével segít építeni a nép új országát, a szocialista Magyar« országot.------------------------------------------------V . _ — — — — irVTr —/Nrv <*ai^ ^vs Megyénk dolgozó paraszvfarnak

H ¥/l^ü 711 ¥^/i¥\C^r# 11 levelei R**osi elvtárshoz

F5i7AKMGTM)RSZA(i

Vll. évtoiyam — 242 *zam Aro 50 filler ______________________________Miokou. I I okióher 17. szerda