Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-11 / 237. szám

2 Péntek. tSSI, oktéber hé 12 A titóista miniszter kutyája A NASE NOVINE” című lap néhány jellemfő részletet közöl Tito alveféreinek életmódjáról. 4 fasispta bandajön okok egy év leforgása alatt többmilliá értékű árut „vásárol tak" a diplomaták számára fenntartott raktárból. Ennek az áéunak egy részét nem fizették ki. Így például Karde'j 180.000, Pijada 170-000, Gyilasp 175-000 d-i’ nár értékben árut vitt el. A számlák összege alatt ez áll: Leírni az állam terhére", (Más szóval: fizesse meg a nép.) Szerbia belügyminisztere, egy Pcnezics Szlobodán nevű hóhér évente három­szor qseréli, ki lakásberendezését. Popov ics vezérkari főnök, felesége és Kreacsis tábornok társaságában minden éjjel az Avalára kocsizik, miután „nem tud” a r átOsban vacsorázni, Rankovics felesége délelőtt fehér, délután pedig fekete gép. kocsin közlekedik. Murinovics tióista miniszter néhány héttel ezelőtt penicillinnel gyógyíttafta egyik belgrádi klinikán a kutyáját. Ugyanakkor sok anya köny nyezve kérte a klinika vezetőségét, mentsék meg gyermekéi penicillin segítségé­vel- A válasz rövid és elutasító volt; „Nincs penicillin, ne is számítsanak rá". A titóista vezérek feleségei egytől-egyig hivatásos feketézők: borsos áron adják el azokat a közszükségleti cikkeket, amelyeket az UDBA segítségével vonnak el a közellátás elöl, Horvátország költségvetése nem irányzott elő luxus­autót minden miniszterséged részére. Bakancs honát miniszterelnök erre egy­szerűen elrendelte, hogy a luxusautókat — a közellátás terhére szerezzék be. Ez a néhány példa is megmutatja azoknhk a bűnözőknek a valódi arcula­tát, akik „népi vezetőknek” nevezik magukat. A jugoszláv nép megjegyzi a köz- ellátás terhére vásárolt gépkocsikat, a penicillinnel gyógyított' miniszteri kutyát és a Tito.banda egyéb bűncselekményeit. Amikor a belerádi hóhérklikknek felel­nie kell Jugoszlávia kiárusításáért, a hazafiak meggyilkolásáért, az elnyomásért és terrorért, ezek az aljasságok is szerepelnek majd a vádiraton. PARTELET A Központi Vezetőség határozata a pártvezetőségek ujjáválasztásának végrehajtásáról Leértékelik a dinárt Az Asßra gazdasági ős pénzügyi Mr» ügynökség trieszti jelentősében a kö­vetkezőket közli: valószínűleg a kö­zép napéiban bejelentik a dinár érték> csökkentését. anie'yr.e a jugoszláv gaz­dasági á'eí alakulását figyelemmel kö­vető körökben már egy id fi óta számí­tanak. Nemis annyira devalválásról van szó, mini inkább orról, hogy a dinár hivatalos dollár árfo’várnát legalábbis részben összhangba hozzák a tényleges értékével. flz Ui-Kina tudcsiiojáiiak fe'en’gse n ssszekötöliszlek szerdal laláikozéjÉríl Az Uj-Kíaa hirügynökség' tudósítója az összekötő tisztek október 10-i, szer­dai találkozójának lefolyásáról a követ­kező tájékoztatást kapta a koreai front főhadiszállásán: összekötő tisztjeink ragaszkodva azokhoz az elvekhez, melyekben a bét fél parancsnokai megegyeztek, felve­tették az értekezlet térségének közös és ijele’ős védelmére vonatkozó ideiglenes egyezmény kérdését, az értekezlet szín­helyének pontos megjelölésére vonatkozó kérdést, á közlekedési lehetőségekre és az értekedet színhelyére vonatkozó más kérdéseit. Általában megegyezésre jutottak ezekbe a kérdésekben a másik fél ősz- sze&ötő tisztjeivel A másik fél összekötő tisztjei azon­ban felvetették a semleges övezet pon­tos területének kérdését Összekötő tisztjeink azonnal rámutattak, hogy parancsnokaink a másik fél parancsno­kához október 7-én és 9-én eljuttatott üzeneteikben világosan leszögezték hogy a semleges övezet terü’etének ki­térj eszí ősére vonatkozó kérdéseket két fél kü’döttsége vitassa meg és ren­dezze a tárgyalások folytatása utáni első értekezletén A másik fél összekötő tisztjei azonban kijelentették, hogy parancsnokuk és ők maguk nem tanul mányozták parancsnokaink október )-i üzenetét és továbbra is ragaszkodtak ennek a kérdésnek megvitatásához, En net: következtében ezen a talá’kozón nem jött létre megegyezés, összekötő tisztjeink végül arra tér ték a másik fejet, tanulmányozza gon­dosan' parancsnokaink október 9-i üze­netét és megegyeztek, hogy október 11-én délelőtt 10 órakor folytatják az értekezletet Grotewohl miniszterelnök beszéde a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának rendkívüli ülésén A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája szerdán délben rend­kívüli ülést tartott, ame'yen Grote- woh} miniszterelnök a Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya nevé­ben mondott beszédet az össznémet ta­nácskozás egybohívásánaiki megoldatlan kérdéseivel kapcsolatban,-*» Nagy tévedés volna feltételezni —í mondotta a miniszterelnök —, rogy a külföldi hatalmak a mi közreműködé­sünk nélkül helyréül'íthatják Németor­szág egységét. Németország egységének visszaállítása és a békeszerződés meg­kötésének siettelése a német nép felada­ta, Ezért van szükség össznémet tanács­kozás egybehívására, Grotewohl ezután utalt arra az is­merj tényre, hogy a bonni parlament neu, fogadta el a Népi Kamara ezirá- nyú javaslatait, noha azokkal a német nép többsége egyetért. Az össznémet tanácskozás elutasí­tására nincs észszerű ok Gra‘ ewohl a továbbiakban íelszáK- a bonnj parlamentet, fogVkoz- zék agukkal a fontos kérdésekkel, amelyekre eddig még nem válaszolt. . w A kormány javasolja a Népi Ka­marának «— folytatja Grotewohl — hogy a bonni parlamenttől kérjen vi­lágos kérdéseire vi’ágos válását. Ezek a kérdések a következők: 1, Egyetért-e a bonni parlament az­zal, hogy a közeljövőben Nyugat- és Kelet-Németorszig képviselete összne- mei tanácskozásra üljön össze a német nép sorsdöntő kérdéseinek megtárgya­lására? í. Egyetért-e a bonni parlament az­zal, hogy az össznémet tanácskozáson mindenekelőtt két kérdésről tárgya ja- nak, mégpedig: szabad össznémet vá­lasztások megejtéséről azzal a céllal, bogy egységes, demokratikus, béke- szpre’ő Németország jöjjön létre, to­vábbá a Németországgal való béke- szerződés megkötésének siettetéséről? Grotewohl azután Adenauer titkos tárgy a’hsaival kapcsolatban kijelenten­ie, hogy sommiesetre sara szabad meg­engedni, hogy az Adenauer kormány titokban az. Atlanti Egyezményhez kö.vee Nyugat-Németország sorsát. A Német Demokratikns Köztársa­ság kormánya javasolja a Népi Kama­rának, forduljon a bonni parlament­hez azza.1 a felszólítással hogy a bonni parlament megfelelő ha­tározattal akadályozza meg az Adenaűer-kormány népáruló tár­gyalásainak továbbfolytatását. A Népi Kamarának ugyanakkor fel kell hívnia, az égési német népet, kö veteljék a bonni parlamenttől, hogy akadá'yozaa meg Adenauer további tárgyalásait a nyugati főbiztosokkal. Grotewohl miniszterelnök beszédéit vita követte, majd a Népi Kamara egyhangú határozatot hozott, amely­ben felszólítja a szövetségi gyűlés;: adjon pontos és világos választ a Gro- tewohl miniszterelnök kormánynyilat­kozatában fogla’t kérdésekre. A határosat hangsúlyozza hogy a Népi Kamara bármikor hajlandó tár­gy a!ófelekat küldeni az össznémet. ta. nácsko zásra. A Megyei Tanács tagjainak fogadóórái A helyi tanácsok tagjai és a válasz, tók közötti kapcsolatok szorosabbra fű­zése érdekében a megyei, járási és a köz. séöi tán&eöek tagjai iv nwo-oresen foga­dóórákat tartanak a jövőben. A Megyei Tanács tag.iai közül október 13 én 14 ón, 1K én és 20.£r» az alábbi tanácstagok tartanak fogadóórákat: QKTÖJilSlt 13. áN ÉS U.ÉN: Bállá Sándor Cigándon, Barna József j en xiódoscsé­•^nyo’1 T?'-r*|'>c'T f 9‘vórMnA Bőd. nár Ferenc Mezőcsáton, Bon dór Jó­zsef a szerencsi cukorgyárban, Bu. dai János Alsóvadászon, Cseh Miklós 0 on<i Karosán. Dakó Irén Szerencsen, Endrész József Borsodnádasdon. Fekete Jánosné Sajó. szentpéteren. Fésűs László Hernádné/ne. tiben, Qalkó Bajos Edelényben. Gájász László Bótán. OKTOBER 18-ÄN ÉS 20.ÄN: Gottfried Gáspár Tokajban. Győri Jó. zsef Szerencsen. Gynrkő István Or»nos. pusztán, Harsányi Erzsébet Tokajban, Herczeg Ferenc Abaujszántón, Hurrái Rudolfné Sajószentpéteren. Imreh József Edelényben. Iski János Riesen. Kavn_ sinszki István Fáiban, Kállai Ilona Ti- szalucon. Keresztúri Kálmánná Mező. ragymihályban. Kocsis Jánosné. Semlyén. ben, Kovács Sándor Abauiszántón, Kraj. nyák István Nyéstán. Kristóf Bálint Hollóházán, Kucsma Mária Baktán. özv. Léka József né Sa.iópüspÖkiben. Lucz Jó- zsefné Tiszaszederkényben. Miklós Imre Mezőcsáton és dr. Gál Elek Putnokon. A Központi Vezetőség határozatot lio- zott arról, hogyan keli végrehajtani párt* szervezeteinkben az 1951 október 13 és 1952 január 20 között lezajló vezetőség* választásokat. Ezt a határozatot a „Párt­építés’4 ez év október 10-i száma teljes egészében közölte. A Központi Vezetőségnek ez a hatá­rozata nagyjelentőségű pártokmány, amely intézkedik az évi beszámoló és vezető­ségválasztó taggyűlések, pártért'ek^zletek lefolytálásáróL A határozat végrehajtása biztosítja a politikai és szervezeti felté­teleket ahhoz, hogy a választásokat tel­jes egészében a pártdemokrácia szelle­mében bonyolítsák le és azokon mara­déktalanul érvényesülhessen a párttag­ság többségének akarata. A határozat módot nyújt, hogy a párttagság kezdemé­nyező ereje és bírálata akadálytalanul kibowtakozhassék és ugyanakkor figyel­meztet is a pár-tag felelősségére- Tuda­tossá teszi minden kommunistában: sze­mély szerint ő is felelős azért, hogy a vezetőségválasztás a pártmunka minő­ségi megjavílásának új kiindulópontja le­gyen, amely a pártszervezet megerősíté­sét és ezen keresztül az ötéves terv gyorsabb megvalósítását eredményezi. Minden párttag és tagjelölt személy sze­rint felelős azért, hogy valóban a legjobbakat válasszák a vezetőségbe, akikre a Párt, a dolgozó nép milliói nyugodtan rábízhatják a kommunista pártszervezetek, a szocializmusért és a békéért folytatott harc vezetését egy-egy üzem, falu, hivatal, város stb. területén. A pártdemokrácia egyik alaptörvénye jut kifejezésre a határozat legelső pont­jában, amely kimondja: „Az alapszerve­zet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása az alapszervezet taggyűlésén történik■” A beszámoló és a választás nagyfontos­ságú kérdéseiről az alapszervezet legfelső vezető szervének, a taggyűlésnek kell döntenie. A taggyűlésen résztvehet az alapszervezethez tartozó valamennyi párt­tag szavazati joggal, valamennyi tagjelölt tanácskozási joggal. Részvehetnek a fel: . sőbb pártszervezetek megbízott képvise­lői is. .A taggyűlés csak akkor határozat, képes, ha a párttagság kétharmad része jelen van. Ilyen módon maguk a párt­tagok és csakis ők, a pártszervezet gaz­dái dönthetnek arról, kiket választanak meg vezetőjüknek. A pártélet demokratikus szelleme jut kifejezésre abban is, hogy a Köz­ponti Vezetőség határozata nem csupán választásról, hanem a vezetőségek beszá­molási kötelezettségéről is szél. A kom­munista pártokban a vezetők kötelesek tevékenységükről a párttagságnak beszá­molni, hogy a tagság véleményt mond­hasson munkájukról. A beszámolónak foglalkoznia kell a pártélet minden lénye­ges, a párttagságot érdeklő részletével, hogy ezáltal bevonja a párttagokat a ve­zetés munkájába. A beszámolóban a ve­zetőség értékeli a munka eredményeit, bírálja a hibákat és fogyatékosságokat. A beszámoló nemcsak a vezetőség munká­járól szól, hanem az egész párttagság tevékenységéről. Felveti, hogyan állta meg helyét a pártszervezet, a párttagság a termelésben, a Párt politikájának megva. lósitásáért, a dolgozó nép ügyéért, a ne­hézségekkel és az ellenséggel szemben vívott harcban. Névszerint is kiemeli a legjobbakat, nevükön nevezi a hibák el­követőit és világosan megszabja a pártszervezet előtt álló feladatokat. A határozat kiemeli, hogy a titkári be­számoló a taggyűlés első napirendi pontja, amelyhez hozzátartozik „annak megvitatása és a határozati javaslat elfő. gadása”. Kimondja, hogy „a jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és n határozat elfogadása után történhet meg”, A Központi Vezetőség határozata ezzel is aláhúzza a beszámoló nagy jelen­tőségét. A jó beszámoló, amely felkelti a tagság érdeklődését, befolyásolja az egész taggyűlés menetét, alapul szolgál a vitára és elősegíti, hogy a taggyűlés eleven és magasszínvonglú legyen. A párttagság feladata, hogy a beszámolót rész'letekbemenően megvitassa, feltárja a hiányosságokat, kifejtse véleményét a hi­bák kijavításáról, A beszámoló feletti vitában minden szavazati és tanácskozási joggal bíró párttag, illetve tagjelölt fel­szólalhat és szabadon kifejtheti nézeteit a pártszervezet munkájáról, feladatairól. Ez a vita és maga a beszámoló veti meg a pártszervezet egész további munkájának alapját- Ebben a munkában minden párt­tagnak részt kell vennie. A beszámoló nagy fontosságára való tekintettel — és a pértszerü, kollektív vezetés elvét tiszteletben tartva — a Köz­ponti Vezetőség határozata kimondja, hogy „az alapszervezet vezetőségének be­számolóját a vezetőség előzetesen tár­gyalja meg”. A határozat rendkívül alaposan foglal, kozik a taggyűlés lefolytatásának szabá­lyaival, rendjével, a választás technikai kérdéseivel is. Ez nem egyszerűen rend­kívüli körültekintésből történik, hanem azért, mert ezeknek a kérdéseknek elsőrangú politikai jelentő­ségük van. A taggyűlés ügyrendjére, a szavazás mód­jára vonatkozó intézkedések végrehajtása: külön biztosítéka, alátámasztása a vá­lasztás demokratizmusának. Ilyen intéz­kedése a határozatnak, hogy a taggyűlés erre az alkalomra külön elnököt és jegy­zőt választ. A tagság bizalmát bíró elnök vezeti a taggyűlést. Nagy politikai jelentőségű a 3—7 tagú jelölőbizottság megválasztása „a vezető­ségbe választandó tagok és a küldőitek jelölésére”, „A pártszervezet lelépő veze­tősége — hangoztatja a határozat — je­löltlistát nem terjeszthet be. A jelölő­bizottság a taggyűlés tanácskozása alatt állítja össze a vezetőségbe és a küldött­ként. javasoltak névsorát.” Ez az intéz­kedés azt a célt szolgálja, hogy semmi, féle klikkszellem ne érvényesülhessen a választásoknál és semmi se csorbíthassa a taggyűlésnek azt a jogát, hogy a maga­válasz' etfa jelölőbizottság javaslatai fe­lett döntsön. A jelölőbizottságot a párt­szervezet legtekintélyesebb, köztisztelet­ben és közszeretetben álló legmegbízha­tóbb tagjai közül válasszák ki a taggyű­lés résztvevői. Azokat kell ehbe megvá­lasztani, akik maguk is példamutatóan kivették részüket a munkából, jól isme­rik a pártszervezet aktivistáit, figyelembe' veszik é$ tiszteletben tartják a pártta­gok, a dolgozó tömegek véleményét és en. nek alapján a legjobbakat jelölik az új vezetőségbe, A jelölőbizottság tagjainak jól kell ismerniök azokat, akiket jelöl­nek. A bizottság elnöke és tagjai közö­sen, nagy felelősségük tudatában állítsák össze a jelöltek névsorát és az elnök készüljön fel arra, hogy a párttagság előtt meg kell okolnia: miért az illető elvtársat javasolták a ve­zetőségbe és nem valaki mást. A taggyűlés elnöke a jelölés előtt kö­teles tájékoztatni a párttagságot arról, hány tagú vezetőséget választanak és hány küldöttet küldenek a felsőbb párt- szcrv pártértekezletére. „Az elnök a lis­tán szereplő nevek sorrendjében, egyé- nenkint, külön-külön bocsátja vitára a jelölőbizottság javaslatát” — hangoztatja a határozat. „A vita során az egyes jelöl­tek megválasztásához a párttagok és tag­jelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá, megokolhatják, miért tartják al­kalmasnak az illető jelöltet, vagy java­solhatják a taggyűlésnek a jelölőbizottság által beterjesztett jelölt elutasítását.” A jelöltek megválasztásáról folytatott vita —- a taggyűlés legfontosabb harci kérdése. A Központi Vezetőség határozatának be. tűi és szelleme egyaránt megkövetelik, hogy a párttagság a legnagyobb éberséggel és felelősség­tudattal viiassa meg a jelöléseket, ne gépiesen szavazzon felettük. A Köz­ponti Vezetőség nagy súlyt helyez és szá­mit a tagság kezdeményezésére, alulról jövő ellenőrzésére, éberségére, és felelős­ségtudatára, hogy a taggyűlésen minden egyes jelöltet gondosan megvizsgálnak és eldöntik; valóban alkalmas-e vezetésre. Számítani kell arra, hogy ebben a vitá­ban veti be erejét a pártszervezetbe eset­leg befurakodott ellenség, megkísérelve beküldeni embereit a pártszervezet szi­vébe. Itt dől el hosszú időre, hogy erős vagy gyenge kéz, harcos kommunisták, vagy ingadozó, vezetésre alkalmatlan em­berek kerülnek.e felelős vezető tisz'.ségbe. Ebben a vitában kell a jók fogyatékos­ságait megbírálva, a rosszak gyengéit, esetleg az ellenséget leleplezve harcos kommunista szellemben nevelni a párt­tagságot. Minden párttag és tagjelölt felelős azért — és a vita során harcolnia kell érte —hogy méltatlan, nem oda. való vagy éppen ellenséges elemek ne maradhassanak a vezetőségben és ne ke­rülhessenek be oda. Minden párttag harci feladata, hogy éberségével, bírálatával segítsen megóvni a Part sorainak tiszta­ságát. Élni kell azzal a joggal, amit a határozat biztosít: „A jelöllek a pártta­gok, illetőleg a tagiéi öltek kívánságára tartoznak a taggyűlésen bemutatkozni, életrajzukat röviden ismertetni, tf faiteJd kérdésekre válaszolni" A jelölőbizottság egye? javaslzUiník elutasítása esetén a párttagság és a bizottság újabb javaslatokat tehet* A? új jölések lezárásáról, az új jelöltek megválasztásáról, a tagság hasonló módon — felelősségteljes vita után, egyszerű szótöbbséggel — dönt, mint az eredeti jelölések esetében. A taggyűlés vezető­séget választ, de nem állapítja meg az egyes vezetőségi tagok funkcióját. Az új vezetőség feladata, hogy —- tíznél több taggal rendelkező szervezetekben a he. számoló és választói taggyűlés után egv héten belül összejöjjön, megválassza sa­ját köréből a pártszervezet titkárát és a titkár javaslatára elossza az egyes fűnk* eiókat a vezetőségi tagok között. A Központi Vezetőség határozata ki, mondja, hogy „a taggyűlést munkaidőn. kívül kell megtartani- A több műszakban dolgozó ütemek, műhelyek pártszerveze­tének taggyűlését. — ha arra lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg." Ennek az intézkedésnek nemcsak az a célja, bog-/ a taggyűlés n<s okozzon kiesést a termelésben, hanem el­sősorban és döntően az, hogy minden párttag és tagjelölt résztvehessep a párt­szervezete életének e döntő eseményében, A határozatnak ez a pontja szolgáljon! figyelmeztetésül is arra, hogy minden párttagnak és tag* jelöltnek kommunista köte­lessége az évi beszámolón és taggyűlésén való részvétel Aki kommunista, nem maradhat tétlen, nem lehet közömbös abban a kérdésben, amely hosszú időre megalapozza párt­szervezete további munkájúi. Ennek a taggyűlésnek előkészítése a pártszervezet, legfontosabb feladata. A pártbizalmiak­nak és népnevelőknek minden egye* kommunistát mozgósítaniok keU a tag­gyűlésen való megjelenésre és a vitában való részvételre. A Központi Vezetőség határozata nagy nyomatékkai, külön felhívja a pártbizott­ságokat: gyújtsanak segítséget o? alap- szervezeteknek a beszámoló és a választás előkészítésében, anélkül azonban, hogy megsértenék a vezetőség önállóságát- A pártbizottságok segítsék elő, hogy or alapszervezetek vezetőségei beszámolóikat a kommunista bírálat és önbírálat széllé* mében tartsák meg.” A Központi Vezetőség, határozatának ez a pontja azt jelenti, hogy a felső pártszervezeteknek az erejükből tellő legnagyobb segítséget kell aduiok a vá­lasztások előkészítéséhez, de ugyanakkor szigorúan tartózkodniok kelj a gyámko­dás, a kijelölés, a pártszervezetek jogai , megsértésének pártszerülien és káros módszereitől. Elvtársi segítséget kell nyujtaniok olyan módon, hegy nagyol/» önállóságot, több kezdeményezést bizto­sítsanak az alap szervezeteknek a beszá­moló és vezetőségválasztó taggyűlések előkészítésénél, lebonyolításánál és a je­löléseknél. Elvtársi segítséget és támoga­tást kell nyujtaniok, bogy a választásokra készülő alapszervezetek még jobban megerősítsék soraikban a belső demo­kráciát, fokozzák a kriti­kát és önkritikát. A pártbizottságok segítsék a munkál, de ne végezzék el azt az alapszervezet veze­tősége ég tagsága helyett. A Központi Vezetőség határozata meg* világítja a pártszerű helyes utat a ve­zetőségválasztások előkészítéséhez és si­keres lefolytatásához. De erre a határo­zatra is érvényes igazság, hogy annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. És a végrehajtás első, alapvető feltétele, hogy a pártbizalmiak, pártcsoportok, népneve­lők segítségével valamennyi párttaggal meg kell ismertetni ezt a fontos határo­zatot. A pártszervezetnek biztosítania kell, hogy minden párttag, minden tag. jelölt feldolgozza és teljesen megértve a Központi Vezetőség határozatának intéz­kedéseit, ennek szellemében cselekedjék a választási előkészületek során és magán a beszámoló és vezetőségválasztó rag. gyűlésen. A Központi Vezetőség határozata a ve­zetőségválasztások végrehajtásáról mpgfe- remti a siker feltételeit. Most s kom­munistákon, a párttagokon és tagjelölte­ken a sor, nekik kell a határozat végre­hajtásával kivívniok a sikert! Palmiró Togliatti as olass Itépviaelőhás Az olasz képvisolőhúz külügyi vitája során az Olasz Kommunista Párt par­lamenti csoportjainak nevében IViniró Tog'iaititi elvt-árs a Páré fíKtkára mon­dott beszédet. Beszédében figyelmez- tcjtte a kormányt, ho^y az olasz nép el fogja ál'ni .az útját, ha fovább halad a háború fejé. Tog’iatti ezután kijelentette, hogy szükséges és lehatságes gyökeresen megváltoztatni Olaszország yolifi- kájáfc egy olyan politikára, amellyel elő kell és e'd is lehet mozdítani a háború el­kerülését. Togliatti ezzel kapcsolatban idézte a Szovjetunió többször is mégis’ elvtára felaxólaláaa hülpolitihai vitáséban mérelt javaslatait arra, hogy a nem zotközi e'lenMteket, így a német kér dést is, tárgyalások u'ján oldják meg csökkentsék a fegyverzetet és t tiltsál be az atomfegyvereket. Az o'ya» népe két, amo'yek már egyszer felkeltek hogy lerázzák magukról nz ideg©: megszállókat, nem lcha? az orrukul fogva vezetni egy újabb háborúba *- mondotta Togliatti. A fontos az, hogy összefogjunk és együttműködjünk mindazokkal, akik megértették, hogy az USA a fegyverkezési verseny űfján há­ború felé sodorja az országot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom