Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-06 / 233. szám

Szombat, 1951. évi október kő 6. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 MEZÓCSÁT NAGY ÜNNEPE üdvözöljük a miskolci képzőművészeti ankét résztvevőit! Amikor meghallották, hogy újból me­zőgazdasági küldöttek érkeztek hozzánk a felszabadító Szovjetunióból, a mezö- csátiakban fellángolt az öröm. Hozzánk biztosan eljönnek, — mondogatták. Ebben a tudatban készülődtek a talál­kozásra, mielőtt még biztos tudomásuk lett volna arról, hogy az ő községük meglátogatása is szerepel a szovjet kül­döttek úti-programjában. Nem is csalódtak. Szerdán felkeresték őket a szeretett vendégek. Forró szeretet sugárzott feléjük, ami­kor megérkeztek. Csak néhány röpke pillanatig tart a találkozás okozta elfogódottság. A fris­sen lobogó öröm egy.keuöre elfúlja nyomtalanW-. Egymásba kapcsolódnak a kemény férfikezek. Az asszonyok, mint rég látott testvérek összeölelkeznek, meg. csókolják egymást. Nem értik egymás szavait, de a szemek gyengéd simoga. tása mindent megmagyaráz. Boldogan nézik a mezőcsáti asszonyok, amint a szovjet asszonyok magukhoz szorítják a virágcsokrokkal köszöntő úttörő gyere­keket. Megindultan figyelik, amint a messzi földről, sdcezer kilométerről jött embe­rek a szeretet első megnyilvánulását ilyen szívvel viszonozzák. Karl-Jcarba öltve indulnak az MSzT helyisége felé. Elöl az asszonyok cso­portja, kis űttÖTŐlányokkal a nyomuk­ban■ Vrlamelyik asszony hirtelen oda­hajol Naszonova elvtársnöhöz• ,.Milyen nagy kár, hogy nem tudunk beszélni ve. leiek.” Panaszos a hangja, kiérezni be­lőle, hogy mit mond, mert Naszonova bólint rá és mosolyogva még jobban magához szorítja szomszédja karját. © A „Szabadság” termelőszövetkezet gazdaságában mindent apróra megnéznek a küldöttek. Sallci elvtárs, a csoport elnöke ismerteti eredményeiket. El­mondja, hogyan fejlődtek az ország egyik legnagyobb termelőszövetkezetév'. Olyan magas terméseredményeket értek el, hogy meggyőzték vela a kételkedő. két s ezzel elősegítették, hogy Mezőcsát termelőszövetkezeti mezővárossá fejlőd­jék. Büszkén mutatja az új lóistállót, amelyet már saját erejükből építettek. Ott vannak benn a pompásan ápolt fényesszőrű lovak. A küldöttek a szak. értő szemével nézik a szép állatokat, elégedetten néznek körül, tetszik nekik a rend és a tisztaság. A gyarapodó szarvasmarhaállományt is elismeréssel nézegetik. Nem fukar­kodnak a dicsérő szavakkal, de nem hallgatják el a hibákat sem. Szóváteszik, bogy a trágyatelepen sok elpocsékolt takarmányt látnak, s lelkűkre kötik, hogy jobban takarékoskodjanak.' Mikor a juhokhoz mennek és keresztül kell vágniok egy darab tarlóföldön, Száv- csenkó elvtárs sasszeme rögtön észrevesz valamit. Egy földcsíkon, amelyen ke­resztek álltak s emiatt nem hárították fel, a legnagyobb gonddal összeszedi az elhullott kalászokat. Kiderül, hogy egy négyzetméteren 56 kalász veszett el. Össze kellett volna gereblyézni. Az ag- ronómusnak, Domenyik elvtársnak nyom­ban elmagyarázza, milyen nagy kárt jelent ez. — Ha egyetlen kalász vész el min­den négyzetméteren, hektáronkint akkor 10 kg a kár. Tehát ebben az esetben legalább 560 kiló s ezen a földdarabon legalább 30 mázsa. A nép kenyere ez, elvtársak, — fordul feléjük. Soha ne felejtsétek ezt el! © Igen szép a dohánytermés. A törést már csaknem teljesen bejejezték. De a dohány!Öld meg mindig zöldéi, renge­teg levél maradt a töveken. Ezeket nem szokás leszedni a mi vidékünkön, — mondják a csati tsz ottlévő tagjai. Rebsgyuk elvtárs, a Sztálin kolhoz brigádvczctöjc, — melle tele van ki- tüntctéackkel, — fejcsóválva nézi­— Pazarlás ez, higyjék el, elvtársak. Hiszen ezek a levelek szintén értékesek. Amíg lehet, mielőbb le kell törni. Leg­alább ICO ezer forint értéket lehet eb. bői a dohányjöldböl m.ég kihozni. Há­lunk odahaza mindení dohánylevelet gondosan betakarítunk, vigyázunk, hogy meg ne szakadozzon az időtől. Csak így kapunk I. osztályú termést és jó pénzt érte. Ugyanígy értékes tanácsokat ad o cu. korrépa-jöldön is. — Gondosabban kell elvégezni a gyomtalanítást, jobb tmlajelőkészitést, elöhántolós ekével végzett mélyszántást és alapos trágyázást kell adni a földnek és akkor éppúgy, mint nálunk, 4—500 mázsás átlagot érnek el. Elmagyarázza a magas cukorrépater­més titkát, aztán megmutatja, hogyan kell a legkisebb veszteséggel levágni szedéskor a cukorrépa fejét. © Dajka Pál, a javorovói „Hruscsov” kolhoz juhásza már a juhok között van. Vizsgálja gyapjújukat, megnézi szájukat, ugyancsak nagy gonddal veszi szem- ügyre a birkák lábát. Amit lát, nem tetszik neki. „Bunkós sántasága van ezeknek az állatoknak’’ — jelenti ki és hozzáfűzi: „Vaflamikor régen, a nagy­birtokok idején nálunk is volt ilyen, de a szovjet hatalom segítségével nyom­talanul megszüntettük ezt a veszedelmet. Gondosan kiválogattuk és elkülönítet­tük a beteg állatokat, megakadályoztuk a betegség terjedésől." Olyan világosan, pontosan magya­rázza el a beitegség tüneteit, hogy nyom­ban mindenki megérti. Tóth Mihály elvtárs, a szövetkezet juhásza valóság­gal lélekzetviaszafojtva hallgatja a sza. vált. A beteg anyajuhot ott helyben meg is „operálja”. Zsebkésével ügyesen és óvatosan lefaragja a beteg körmöt és útmutatást nyújt, hogyan kell a továb­biakban kezelni az állatot. — Úgy kell vigyázni az állatra, mint egy gyerekre — köti a lelkére Tóth Mihálynak —, olyan gyerekre, amely eltart bennünket. © Sem Tóth Mihály, sem a többi mező- Csáti dolgozó paraszt nem felejti el soha a szovjet küldöztek bríráti szavait, útmutató tanácsait. Országosan jelentős eseménye kép­zőművészeti életünknek a ma, szom­baton délután fél 3 órai kezdettel Mis­kolcon, az MSzT székházában rende­zett megyei képzőművészeti kiállítás­sal kapcsolatban tartandó képzőművé­szeti ankét. Az ankétet a Megyei Ta­nács népművelési osztálya szervezte. A Népművelési Minisztérium részéről Redő Ferenc elvtárs a képzőművészeti főosztály vezetője, Csók László, Lu. zsicza Lajos és Hóiba Tivadar, a Képző- és Iparművészek Szövetsége ré­széről Bán Béla, Bencze László, Bér. náth Aurél, Dnmanovszki Endre, Far­kas Aladár, y~Ttenyő A. Endre, Kass János, Szegi Pál, Szilágyi Jolán és Végvári Lajos, — Kossuth- és Mun- kácsy-díjas képzőművészek, illetve mű­vészeti írók, a kiállításon szereplő bor­sodi festőművészek, az üzemek dolgo­zóinak és a Megyei Tanácsnak képvi­selői vesznek részt a megbeszélésén. Délelőtt 11 órakor közösen megte. kintik a kiállítást, majd ebédszünet után fél 3 órakor kezdődik a képzömfr A Borsodmsgyei Tatarozó és Építő Váfa’at dolgozói értékes fc ajúirá- sokat tettek a Nagy Októberi Szo- cSa.ista Forradalom évfordulójának méltó megilnnep. ésére és versenyre hívták a Szolnokmegyei a Ceglédi és a Miskolci Tatarozó és Építő Vál­lalatot. Különösen kitűntek a mun- kafo’ajánlásokban Üveges József Molnár Péter parányi Ferenc, Mél száros Imre, Kelemen István Jakó Fát, Eperjesi György Szép István, Harsány! Imre. Egri Sándor Balázs István. Kiss György brigádjai és Baranyi Pé’er munkavezető. A vállalások teljesíté shez feltét­lenül szükséges hogy a Bs'sped e e. get tegyen köte'ezettségének ame­lyeket az anyagszál ltftsra vá lalt. A szerződés szerint a Belsped naponta 15 kocsit köteles biztosítani a vál­lalat részére. Napok óta nem kap ennyi kocsit a vál'a’at, legfeljebb 5 kocsi érkezik, de eiőfordu't hogy a Belsped egyetlen kocsit som küldött. Emiatt a vállalat építkezéseinél anyaghiánnyal küzdenek, sok idő vészeti ankét, amelyen megvitatják képzőművészetünk általános és helyi problémáit, hogy elősegítsék képző­művészetünk további fejlődését és kép. zöművészeink útmutatást kapjanak to­vábbi munkájukhoz. Kétségtelen, hogy a mai miskolci ankét hazánk valamennyi képzőművé­sze, ugyanakkor a dolgozók széles tö­megei között is erős visszhangot jog ki­váltani. Bizonyítja ez az ankét is, hogy Pártunk, kormányunk a képzőművé­szeti kultúra ápolására hivatott szer* veken keresztül milyen nagy segítsé­get nyújt képzőművészeinknek ahhoz, hogy bekapcsolódjanak az egész ország dolgozóinak szocialista építömunkájába, a béke —egyediséért folytatott har­cába. Miskolc és megyénk dolgozói szere. tettel köszöntik az ankéten résztvevő kiváló művészeket, művészeti írókat és képzőművészeti életünk többi veze­tőit abban a tudatban, hogy értékes megbeszélésük kultúr forradalmunk újabb győzelméhez vezet. esik ki a termelésből. Felbecsülhe­tetlen károkat okoz ez a felelőtlen­ségből, vagy bűnös mulasztásból ere. dő magatartás. TTgy gondoljuk, hogy a Belsped magáévá teszi építő bírálatunkat, szigorúan • eljár a mulasztókkal szemben, a legrövidebb időn belül kiküszöbö i a hibákat, eleget tesz vállalt kötelezettségeinek. A válla’at anyagcsoportjának és szállításának dolgozói. Adám Ferenc versenyfelelős. Értesítjük az érdekelt vállalatokat és közületeget, hogy irodahelyisé­günket Széchenyi u. 49. sz. T. em. alá helyeztük át, Ugyfé fogadái- 12—15 óráig, szombaton ügyfélé­két nőm fogadunk. Telefon: 12-68 és 15-78. Magyar Beruházási Bank miskolci kirendeltsége. liücsöüjeofzssss!, 82 őszi mais gyors és is elvégzéséire! kezdenek s lég bsldegaMi jevüért a miskolci „Táncsics“ iszcs üpzoi A miskoloi III. típusú „Táncsics” ter­melőcsoport 21 taggal kezdte a közös munkát Az alakulás után komoly bajok ütötték fel fejüket a csoportban. Rom­lott a munkai egyelem, a tagok elmara­doztak a munkából, az a veszély fenye­getett, hogy felbomlik a csoport. Megindult a vizsgálat és meg is talál­ták a bajok mögött az ellenség kezét. Befurakodott az osztályellenség a cso­portba, agyafúrt módszerrel még a veze­tést is egy Molnár János nevű kulák ragadta magához. Maga mellé vette Szurovecz Andrást, r.ki azelőtt rendőr, majd kulák-korcsmáros volt és más el­lenséges elemeket is, hogy gyalázatos aknamunkával szétzüllesszék a csopor­tot. Eitivolították az ellenséget és Juhász József elvtárs került a tszcs élére. Rendezték a csoport adósságát, összeszámolták a munkaegységeket is, mert a- régi vezetőség több mint 3 hóna­pont át nem írta a munkaegységeket. Uj életre kelt a csoport, fegyelmezetten folyt a munka, meg is volt az eredmé­nye. Rövid idő alatt 21-ről 41-re emel­kedett a csoport taglétszáma. Az öntudatos esoporttagok igen lelke­sen fogadták a kormány köjcsönjegyzési felhívását. Még aznap délután csoport- értekezletet tartottak, Juhász elvtárs mon. dott beszédet és a jegyzési ívre 1600 forintot írt. Sokan követték szép példáját. Bulla Al­fonz kocsis 1000 forintot, Tóth József hadirokkant éjjeliőr 600 forintot jegyzett. Tiscse Illés, az öntözéses kertészet veze­tője 1800 forintot jegyzett. Id. Juhász János kocsis — 8 gyermeke van — 1200 forintot írt. Hazsege József jelenleg be­teg, a jogyzás hírére bement a csoportba és bejelentette: 600 forintot ír. Gergely Erzsébet 400, Bohács József tehenész fe­leségével együtt 600 forintot írt. A jó felvilágosítás és a csoportban folyó rendszeres politikai munka ered­ménye a sok szép jegyzés. Minden este összejönnek a tszcs irodájában, hallgat­ják a rádiót és a legújabb külpolitikai, belpolitikai eseményeket ebédszünetben, vagy reggelinél, munka közben is meg­beszélik, megvitatják. Látják a csoport- tagok, hálásak érte, miiyen sok támogatásban részesi i népi államunk a dolgozó parasziságot. Hallanak a rádióból, olvasnak az újság­ból arról, hogy a gyalázatos imperialis­ták és hazai .ügynökeik hogyan akarnák újból rabságba taszítani a mi hazánkban is a dolgozókat. Még boldogabb jövőjük építéséért, a béke megvédéséért jegyez, tek kölcsönt, A forró lelkesedés szülte azt az elhatá­rozást, hogy versenyre hívják a borsod- Ivánkái „József Attila” és „Petőfi Sán. ! dór” termelőszövetkezeti csoportokat. A versenyfelhívásban vállalt jegyzési átla­got már túl is szárnyalták, 370 forintos átlagnál tartanak és ezzel versenytársai­kat jelenleg meg is előzték. A kölcsönjegyzés mellett jó munkával küzdenek csoportjuk további erősítéséért, azért, hogy példát mutassanak a közös nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, hogy jövőre még jobb termés betakarításával erősítsék tovább hazánkat, a béketábort. A borsodivánkaiakhoz intézett felhívá­sukban vállalták, hogy az őszi búzavetést október 20*ra, a rozsvetést október 15-re, a mélyszántást november 5-re, az összes eszi munkálatokat november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának méltó megünneplésére elvégzik. A borsodivánkaiak válaszúkban rövi. debb határidőket vállaltak. A miskolci „Táncsics” dolgozói meg akarják mu­tatni, hogy ők is megrövidítik az önként vállalt határidőket. Ha kezdeményezték, meg is nyerik a versenyt. ., ! Erzsébet tanyán is tudnia kell a párttitkár elvtársnak: a vezetőnek jó példával kell előljárnia! Erzsébet-tanya dolgozó parasztjai is igen sokat kaplak a népi demokráciától. Földet, lakást kaptak. Megkapták a volt báró kastélyát is. Időszakos nap­közi otthont is létesítettek náluk, amely az iskolai szünidő alatt működik. Van iskoláiuk is már, gyermekeiknek nem kell 4 kilométert gyalogolniok Cigándra. A felnőttek sem járnak már be Cigénd- ra, ha valamit vásárolni akarnak, — üz­lethelyiséget is kaptak. Jutányos áron birtokukba jutottak a volt báró' gazda­sági épületei és gazdasági felszerelési tárgyai. A Békekölcsön-jegyzésnél mégis igen gyenge a felvilágosító munka. A hibák gyökere ott van, hogy maga a párttitkár elvtárs is elfelejtkezett arról, hogy a ve­zetőnek személyes jó példával kell az élen járnia. Három hold földet kapott a népi demokráciától és 400 öl gyümöl­csöst. Fia az ottani földművesszövetkezet vezetője. Neki a föld mellett még külön foglalkozása is van, ami szintén kerese­tet biztosít. A jegyzési íven neve azonban eddig még nem szerepel, Felesége is úgy beszélt, hogy „az ő férjének foglal­kozása van, r.em ér rá a Békekölcsönnel foglalkozni. Ha azt akarják, hogy a dol­gozók jegyezzenek, akkor jöjjenek ki a Járási Pártbizottságtól, majd ő megmu­tatja, ki hol lakik és beszéljenek velük a jegyzésről.” Garami párttitkár elvtárs — ügy lát­szik — nem gondolkozott még el azon, hogy a Párt azért helyezte belé bizalmát, hogy dolgozó társait a béke megvédése érdekében felvilágosítsa és buzdítsa az ellenség elleni harcra. Vegyen példát Garami elvtárs a ei- gándi „Kossuth” tsz. üzemi pártszerve, setének titkárától, aki jó felvilágosító munkával és a népnevelők helyes mozgó­sításával elérte, hogy a termelőcsoport minden tagja jegyzett kölcsönt. Példát vehet az alapszervezet titkárától, Domosz- Iái András elvtárstól is, aki jól irányítja a népnevelőket, maga a legeredménye­sebben dolgozik a jepyzésgyüjtésben. Bállá Sándor pandó középparaszt, pár. tonkívüli népnevelő élenjárt a községben a kölcsön jegyzésben, ő maga jegyzett először 750 forintot, azután indult felvi­lágosító munkára. Személyes példamuta­tásával, jó érvelésével rövid idő alatt 1100 forint jegyzést gyűjtött. PAPP FERENC MDP függetlenített titkár SZABADKA ANDRÁS pol. munkatárs Cigánd Bekapcsolódtak a Gazda-mozgalomba a tárcái i állami gazdaság dolgozói A tarcali állami gazdaság dolgozói üzemi értekezletükön megbeszélték az őszi munka gyors és jó elvégzésével kapcsolatos feladataikat. Bérezés István elvtárs, a gazdaság vezetője beszámolójában a Gazda, mozgalom jelentőségéről is szólott, igen nagy érdek’ődéssei hallgatták a gazdaság dolgozói s mindjárt több javaslatot is teítek. Eles Bertalan dohánymunkás brigádja vállalta, hogy a pőré-füzés előtt lemérik a szerbia-fák közötti távolságot, s ennek megfele ően vágják el a zsineget, ezzel kb. 2500 méter zsinege! takarítanak meg. A növéayíenae’ó brigádvezetö javaslatára vál alták, hogy :.pcz aratás alatt tönkrement ka­szákból házilag nye'es késeket készí’enek. éjeket jól fel tudják használni a cukorrépa ásásnál a korona levágására. Ezáltal 120 darah kés beszerzése válik feleslegessé. A szőlőtermelő brigád vállalta, hogy a szüretelésnél külön szedik a hibás, kiszáradt fürtöket, mert ha együtt tapossák, komoly mennyiségű mustot szívnának fe’ magúkba. A hidraulikus présből kikerült törkölyt mégsgyszer á'morz3olják, kipréselik, így egy-egy kő törkölyből még 20—25 liter jóminőségű mustot nyernek. A vezető agronómus javasol­ta, hogy a magrépa csépié'énél maradt fűmagot ne semmisítsék meg, hangm adják át halgazdaságoknak, mert értékesíteni tudják a halak etetésére. BAC DEZSŐ versenyfelelős. „A szovjet mezőgazdaság tapasztalatait felhasználva mindig magasabb termés* eredményeket akarunk elérni44 Nálunk, a gibárti „Dézsa“ tszcs-ben is megkezdődött már a burgonya, a ku­korica betakarj ása. Ezzel egyidöbon te’jesítjük a beadást is, mert tudjuk, hogy a gyors beadással az" ötéves terv sikeréhez járu’unk hozzá, a béke védel­mét erősí jük és nagy előnyökhöz ju­tunk. Elkészítettük már vetéstervünket is. 313 hold földön gazdálkodunk. Két 'áblánk van, a táblák hatos forgóra épültek. Azon igyekszünk, hogy a szov­jet mezőgazdaság tapasztalatait fel- haszná'va mindig magasabb termés- eredményekot érjünk el. A műit hónap végén megkezdtük a sertésliíz’alást, egyelőre 30 sértést hiz­lalunk, Közös munkával most építjük az ólat és még több disznót fogunk hizlalásra. Több szemináriumot indítunk, hogy emeljük csoporttagjaink politikai isme­reteinek színVona'át. A telet arra is jól ki akarjuk használni, hogy csoportunk tagjai még nagyobb szaktudásra te­gyenek szúrt, FAN 7 IMRE Gibárt. í! Miskolci Fiíharmon kusok hangversenye A Miskolci Filharmonikusok szeptem. bér 8-ára hirdetett hangversenyéi közbe­jött akadályok miatt . szeptember 15-cn este 8 órakor tartják meg a Miskolci Nemzeti Színházban. A hangversenyen, amely az őszi zenei idény kiemelkedő eseménye lesz, Haydn, Chopin és Csaj­kovszkij egy-egy nagyszerű művét szó- ’altatják meg Rozsnyai Zoltán karnagy vezényletével. A hangverseny iránt hatal­mas érdeklődés nyilvánul meg. Balka Nándor, kórházban fekvő bányász jegyzése A Második Békekölcsön -jegyzés első napján egyik szaktársunk felesége jött be a pirititkár elvtárshoz. —• Eérjem beteg, helyette szeretnék 300 forint Békekölcsönt jegyezni, — mondotta. Másnap ismét megjelent Balka Nándor felesége. — Férjem levelét hozom, — mutatta. A kórházból küldte. Azt írja, hogy 500 forintot akar jegyezni. Kérem, elvtárs, javítsa ki 300 forint jegyzésemet SOttra.., A párttitkár kezébe veszi a levelet, olvassa, Látszik arcán a büszkeség A siéncsaták hősei még betegágyukon sem feledkeznek meg hazafias köteles­ségükről, válaszolnak becsülettel, mikor hozzájuk szól a haza. ■— Nézze, Balka elvtársnö, mi 300 forintos jegyzését is szívesen vettük, hi­szen... — kezd a beszédbe a párttitkár — Balkáné azonban közbevág: — Tudom, mii akar mondani, ne is folytassa, elvtárs. Igaz, hogy férjem be­teg, a kórházban van, de ha nem tudják levonni a kölcsönt részletekben a here- setéből, akkor készpénzben kifizetjük_ az 500 forintot. Gyermekünk van, tudom, hogy a Békekölcsön az ö életét, jövőjét is biztosítja. Örömmel jegyzem az 500 forintot férjem kívánságának megfelelően. A rádióból, az újságból hallok, olvasok a koreai anyák fájdalmáról. Én is anya vagyok. Szeretnék megvédeni minden anyát, minden gyermeket a mi forintjainkkal is attól, amit az imperialisták akarnak ránk zúdítani. _ Bányászasszony társaimat is felhívom arra, hogy lássák világosan, milyen nagy érték a béke és hogy megvédését kölcsönjcgyzéssel is szolgálnunk kell. Fél kettő. Műszakváltás közeledik. Bányászok jönnek, a csillék dübörögnek, valahol^ messze egy vontatómotor dübörög... A hangok összefolynak, az alkotó, termelő munka ritmusa is köszönti az öntudatos békeharcos bányászt és jelesé, gét, az édesanyát. SZÉKELY IRÉN, Rudolftelep "Ne akadályozza a Belsped a Borsodmegyei Tatarozó es Építő \ráí!a!at november 7«t felajánlásainak teljesítését!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom