Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-06 / 233. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szombat, 1951. évi október hó 800—1200 forintos leölésekkel tűnnek ks az élenjáró tszcs tagok, egyénileg dolgozó parasztok A putnoki járásban Ipacs László itszcs- tag, akinek igen nagy érdemei van­nak a csoport szervezésében, 600 forint Békekölcsönt jegyzett. Soltész Mihályné encsi tszcs.tag 1200 jorint kölcsön jegyzéssel muta­tott személyes jó példát mint nép­nevelő, példamutatásának és jó jel­világosító munkájának eredménye, hogy több mint 3000 forint kölcsön- jegyzést gyűjtött. Domonkos János, a szikszói járási ta­nács dolgozója, tsz-szervező 1200 forin­tot, Gyenes Lajos aszalói rszcs-tag 600 forintot, Román András felsőgagyi 3 holdas kisparcszt 800 forint kölcsönt írt. Tiszát arjinban Balogh Ferenc tszcs- tag, a tanács vb, elnöke 1200, Poszter József 4 holdas kisparaszt 1300 forintot jegyzett. S. Nagy Bajos sujóörösi 5 holdas dolgozó paraszt 800, Dienes József kisgyőri 9 gyermekes tszcs-tag, tanácselnök 1000, Villányi István hadirokkant, 3 gyermekes kisparaszt 400 forin­tos jegyzéssel járult a Békekölcsön sikeréhez, Mezőnyárád községben Szabó Sándor 1000 forintot jegyzett. Most kapott hírt róla. hogy fiát hadnaggyá avatták sze­t -u Nénhadseregiinkben. Jegyzését még 200 forinttal fel­emelte és azt kérte, mondják be ezt a rádióba, hogy fia még hamarább megtudja, mint mielőtt a levél odaér. Fancsal községben Bodola József 900 forintot írt. Ezt mondotta: — ozívesen adja, tudja, hogy az ő jegyzése is tég­lát jelent a szocializmus építéséhez. Tiszabábolnán Vas István, a Rákóczi tszcs brigádvezetője ezekkel a szavak­kal jegyzett: — Egész é’etemben cseléd voltam, élibérért dolgoztam a fö'des- uraknál. Most szabad dolgozó vagyok, meg van mindenem, ami szükséges, ezt a népi demokráciának köszönhetem. — Ezért jegyeztem 500 forintot. A szirmai általános iskola harmadik- osztályában Balogh Károlyné, az osz­tály vezetője e'magyarázta a kis isko­lásoknak a Békekölcsön jelentőséget, bcszé’t arról, hogy a dolgozók forint­jaiból mennyi minden épül majd az országban, megyénkben, Szirmán is. A gyerekek nagy érdeklődéssel figyelték osztályvezetőjük előadását. Az éra vé­gén a gyerekek megbeszélést tartottak, majd bejelentették, hogy szeretnének ők ia Békekölcsönt jegyezni. Zsebpén­zükből 100 forintot gyűjtöttek össze és kölcsönt jegyeztek. A kölcsön jegyzésben legjobb községeink és íszes-inh Regéc Gibárti tszcs Hcrnáőszurdek Bakonyi tszcs Xagykinizs Bo'dcgkőujfa’usi t’szcs Fancsal Szászfái tszcs Encs Encsi tszcs Kány Fekőmérai tszcs Terosztenyc Egerszögi tsze.- Viszló Szendrői tszcs Szalonna. Szendrőládi tszcs Rács Sályi tszcs Mezőnyárád Mczőnyárádi tszcs Borsoéüvánka Borsodivánkai tszcs Nagycsécs Nagycsécsi tszcs Muhi Emődi tszcs Tiszabábolna Hejőkareszfuri tszcs Répáshuta Sa.jószentpé-tcri tszcs Sajókápo’na Ládpotri tszcs Kondő Sajó In (Ív égi tszcs Lénárddajóe Hangonyi „Előre“ Ózd Járdánliázi „Uj Elet“ Béta Uraji „Zója“ Kazincbarcika Héti tszc Imola Szubafői tszcs Sajóvelezd Vadnai t'szcs Kisrozvágy Kisrozvágyi „Petőfi" Nagyrozvágy Pácini tszcs Zemplénagárd Rév’eányvári tszcs Hárombuta Makkoshotj/kai „Leuin“ Makkoshotyka Vissi „Ötéves Terv“ Kom órka Bodroghalmi „Szabadság“ Pusztafalu Karosai „Szabadság“ Hollóháza Karcsai „Dózsa“ Nagybózsva Alsőregmeci „Ej Barázda“. PÁRTELET ★ Az egyéni tanulás jelentősége káderobíatásunkban A kölcsön jegyzésben leggyengébb községeink és tszcs-inh Korlát Szentistvánbaksai tszcs Gönc Vilmányi fszcs Vilmány Zsujtai tszcs Irata Hangácsi tszcs Bcdvalenke Finkei tszcs Büt'tös Alsógagyi tszcs Kcreoztáte Novajidrányi tszcs Szomo'ya Cserépfa’vi tszcs Vatta Cserépváraljai tszcs Tiszakes-zi Tiszakcszi tszcs Ernőd Geleji tszcs Sajóvámos Szirmaboscnyői tszcs Szirmabe-tenyő Ge-szte yi tszcs dírdánháza Csokva-Omány Kismcző-pusztai tszcs Felsőkolecsény Dédestapolcsár.yi tszcs Sajógalgóc Ragá'yi tszcs Riese Zemplcnagárdi tszcs Dámóe Dámóci tszcs Végardó Sárospat’aki „Dózsa“ Hercegkút Sárospataki „Vörös Csillag“ Karos Karosi „Micsurin“ Kishuta Saujhelyi „Vörös Csillag*- Alsódobsza Monoki tszcs Taktaszada Szerencsi tszcs Csobaj Bodrogkereszturi „Dózsa** Báj Tareali tszcs. 1670 forínlos átlaggal jegyeztek kölcsönt a miskolci Fényképészszövetkezet dolgozói A Miskolc és Környéke Fényképész Kisipari Termelő Szövetkezet dolgozói nagy le'kesedésscl jegyeztek Békeköl­csönt. A jegyzés eredménye 56 ezer forint, az egy-egy dolgozóra cső átlag 1670 forint. Különösen kit'ünt Erdödi János és Frisch László 2500—2500, Szabados György 2200, Avár Károlyné 2000 ás özv. Takács Sándornó 1000 fo­il ntos jegyzőre. A dolgozók jegyzésén felül a szövetkezőt — mint szövetke­zet — még 10 ezor forint kölcsönt jegyzett. Sirolci László, az ózdi cipész-szövet­kezet ügyvezetője 1200 forintos kere. sete mellett 2000 forint kölcsönt jegyzett. Jegyzésével pő dát mutatott a szövetkezet dolgozóinak, a jegyzési átlag 1061 forint. Vojdila József, az ózdi fodrász-szö­vetkezet dolgozója feleségével együtt 3000 forint kölcsönt jegyzett. A szö­vetkezet dolgozóinak jegyzési átlaga. 1000 forint. A mezőkövesdi cipész-szövetkezet dolgozói 925 forintos átlaggal jegyez­tek kölcsönt. INíem elégecHietünk meg a 10. kellyel! Az üzemekben a Második Békekölcsön jegyzése már befejezés előtt áll. A falvakban, a legtávolabbi tanyákon is, az üzemi munkások, a gépállomá­sok és állami gazdaságok dolgozóinak példáját követve a fern-elősző vetke­zeti tagok és egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok újabb és újabb százezrei csatlakoznak a kölcsünjegyz ők táborához. Növekszik azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik — miután jegyzésükkel eleget tettek ha­zafias kötelességüknek — maguk kérik, hogy a békebizottsági tagok, nép­nevelők munkájába bekapcsolódva elmondhassák dolgozó paraszttársaik­nak: miért jegyeztek Békekölcsönt? Példájuk nyomán egyre szélesedik egy­re lendületesebbé válik a jegyzésgyüjtök versenye ezzel a jelszóval: „Min­den dolgozó paraszt jegyezzen Békekölcsönt!" A megyék versenyében a pénfeki nap eredményei alapján a következő a sorrend: 1. Hajdú, 2. Pest, 3. Za;a 4. Veszprém, 5. Vas, 6. Nőgrád, 7. He­ves, 8. Szabolcs, 9. Csongrád, 10. Borsod, 11. Baranya, 12. Győr, lé. Fejér, 14. Komárom, 15. Békés, 16. Somogy, 17. Szolnok, 18. Bács, 13. Tolna megye. * „Kossuth Borsod ban“ képzőművészeti pályázat A magyar nép a jövő évben ünnepli Kossuth Lajos szülelésének ISO. év­fordulóját. Kiből az alkalomból a He­gyei Tanács végrehajíóbizöttsága pá iy ázató t hirdet olyan festményekre, amelyeknek témája Kossuth Lajos bor­sodi kapcsolatairól, működéséről szól. A ..Kossuth Borsodban“ pályázaton leg­kevesebb 1 és fél négyzetméter nagy­ságéi olajfestménnyel lehet résztvenni. A beérkezett pályaműveket a Tárt, a Népművelési Minisztérium, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége és a Megyei Tanács képvise'őiből alakult bizottság bírálja el. Az első díj 0500, a második 0000, a harmadik 1500 fo­rint. A díjnyertes művek a Megyei Tanács tulajdonába kerülnek. A pálya­művek beküldési határideje 1953. szep­tember 10. Bővebb felvilágosítást a Tanács nép­művelési osztálya nyújt. Megyénkben most kezdődik az 1951 —52-es új oktatási év. Kádaroktatí- sunkban felsőfokon ma, szombaton, kö­zépfokon pedig, holnap, vasárnap kez­dődik a ké éves egyéni tanulás mind a három szakon, — Bolsevik Párt Törté­nete, Sztálin evtárs életrajza és politi­kai gazdaságtan. A konferenciavozetők azámára módszertani konferencia lesz, a többi hallgató számára pedig az első ismerkedés, amelynek során megvitatják a Politikai Bizottság 1951. május 17-i határozatának jelentőségét. A konfe­renciavezetők módszertani megbeszélése legfeljebb 2—2 és fél óra, a vasárnapi megbeszélés 1—1 és fél óra hosszat tart. Megkezdődik ezzel a rendszeres ta­nulás. Konferencmvezetőinknek felső­fokon, do különösképen középfokon előre számolniok kell azzal, hogy sík elvtárs nem tanu't még ilyen oktatási formában. Főleg azok számára, akik középfokú politikai iskoláról kerültek a káderoktalásba, az első időkben az egyéni tanulás kicsit nehezen megy. Azonnal segítséget kell nyújtani az ilyen elvtá'rsak számára, mert látnunk kell azt is, hogy fokozott segítség mellett hamar le lehet és lo is keli küzdeni ezeket a nehézségeket. A káderoktatásban résztvevő elvtál- sak kérjenek majd segítséget konfercn- eiavezetőjüktöl. fordu janak a szépiro­dalmi könyvekhez g többi tanulótársuk­hoz, igyekezzenek! minél előbb elsajátítani a legjobb egyéni tanulási módszereket, munkájuk csak így lesz eredményes, E cikk keretében néhány főbb vo­násában az egyéni tanulás jelentőségét igyekszünk kidomborítani, hogy ezre is segí séget adjunk e’vtársaiuknak. A Politikai Bizottság határozata ér­telmében a káderoktatásban — orszá­gosan — a tavalyi 10 ezerről szemben most C0 ezer elvtárs tanulását kell biztosítani, hogy vezető kádereket ne­veljünk a Párt, az állam számára. Me­gyénkben a káderoktatásban résztvevő elvtársak száma több, mint hatszoro­sára emelkedett. A felsőfokon tanu’ó tavalyi 72 elvtárssal szemben most kb. 460 elvtársat vontunk be felsőkáderok- tatásba, ugyanilyen arányú a kozépká- deroktatás kiszélesítése is. A káderoktatás ilyen hatalmas ará­nyú kiszélesítése, mellett külön'eges je­lentősége van annak, hogy a minőség foltozására törekedjünk. Éppen ezért fokozott követelményeket állítunk fel a konfereneiavezo tökkel és a hallgatókkal szemben. Minden aka- lommal ellenőrizni fogjuk, hogy egyé­nileg mennyit tanultak, átvették-e ala­posan az anyagot, vagy pedig tanulásuk felületes vot-e. Ugyanígy ellenőrizzük' a rendszeres jegyzetelést, ugyanakkor konzultációk és másirányú segítés útján támogatjuk a kádertanfolyamokon részt­vevő elvtársakat, hogy megfeleljenek' e fokozott követelményeknek. A káderképzö tanfolyamok hallgatói tartsák legfontosabb feadatuknak, hogy egyéni tanulásuk rendszeres, önálló és célirányos legyen. Az egyéni tanulás — a tanulás fő formája, egyben — alapja is, amelyet semmi'yen más tanulás nem helyettesít. Ki mint tanul, úgy fejlődik, úgy állja meg helyét az osztá’yharcban, a szo­cialista építömunkúban, „ békéért folyó küzdelemben. Aki egyéni tanulása so­rán rendszeresen, lelkiismeretesen át­veszi az anyagét, abban az elmé et anyagi erővé válik, az az elvtárs újtí­pusú emberré formálódik és munkáját sokkal jobban végzi. Az i’yen elvtárs mindig a közösség érdekében fog cse­lekedni, mert megérti, hogy a közösség örömében, boldogságában találja meg az egyén örömét és boldogságát. Ékes­szólóan bizonjd'.ja ezt a szovjet emberek élete, a kommunizmus építkezései a szovjetunióban A márxizmus-leninizmus elsajátításá­nak kiinduló pontja a szívós egyéni ta­nulás. Az egyéni tanulás jelentősége többek között abban is van, hogy ön- á’lóságra, önálló munkára, helyes követ­kéz letések levonására nevel. Az egyéni tanulás biztosítja, hogy megtaláljuk a vezérfonalat a gyakoinati munka során előforduló problémák helyes megoldá­sához. Példa erre Zombori István e'v- társnak, a diósgyőrvasgyári r.célönt- ványtísz ító műhely vezetőjének esete. Zombori e’.vtárs elmondotta, hogy a szocialista iparosítás című anyagnál az egyéni tanulás után az üzem munkájá­nak egyes részeit átszervezte, mert az elmélet birtokában felfedte, meglátta a hiányosságokat s ennek volt köszön­hető, hogy azután a mühe’y rendszere­sen teljesítette termelési tervét. Az egyéni tanulás kiszélesíti látó­körünket, gazdagabbá, műveltebbé fesz 1 nnünket. Közelebb visz nagyjaink életének, munkájcnok meg­ismeréséhez s ebből új erőt, újult lendületet kapunk. Rendszeres egyéni tanulás nélkül nem ’ehetnek eredményesek a ken fezen lilik ér nem lehet eredményes munkát végez­ni. E nélkül nem tudjuk elsajátítani a vezetés legjobb módszereit, nem tud­juk tovább erősíteni a tömegekkel való szoros kapcsolatunkat. Rendszeres egyé­ni tanulás nélkül nincs tervte'jesité’, nincs tartós előrelia’adás. Nélküle nem tudnánk sikeresen megvívni az osztály­harcot, megvédeni békénket. A rendszeres egyéni tanú’ás funkcio­náriusainknak, a Bárt, az állam és a gazdasági éle.t vezető tisztikarának egyik nélkülözhetetlenül fontos neve­lési módszere. Jó kádereket egyéni ta­nulás nélkül nem lehet nevelni. Az egyéni tanulás terén nekünk még rengeteg teendőnk van. A Szovjetunió­ban , például a „Dzserzsinszkij“ -üzem­ben minden népnevelő elvégezte ogyóui tanulás alapján a Bolsevik Párt Törté­nete egyéves tanfolyamát. Mi még nem tartunk itt, de arra törekszünk, hogy mi is elérjük ezt a színvonalat. P,Vős­képünk a Bolsevik Párt, példá nk a bol­sevik emberek. Nagy célt tűztünk ki magunk elé, de ezt a célt elérhetjük, meg van minden feltétel hozzá. A cél elérésének legfőbb biztosítéka, hogy megkopunk munkánkhoz minden segítséget a Szovjet­uniótól. A kádéroktatásban résztvevő minden elvtárs tartsa szem előtt, hogy egyén: tanu’ása semmiképen nem lehet öncélú. Az elmélet elsajátításának a gyakorlati munka megjavítását kell szolga’nial A káderoktatásban résztvevő elvtár­sak ezeket a szempontokat figyelembe- véve kezdjék meg tanulásukat, folyta - sák elmé’eti továbbképzésüket, hogy munkánk minél sikeresebb legyen. MAJOROS BALAZS ÖZV SZÁLA DEZSÓNE BÁNYÁSZASSZONY A BÉKEÉRT Néhány hónappal, ez­előtt veszítette el fér­jét. Szala Dezső a ki- ráldi bányában dolgozott s felesége úgy érezte; kötelessége, hogy elfog­lalja férje helyét a széncsata győzelméért küzdő harcosok sorában. J ént dolgozik a bá~ nyában, gépkezelő a kaparószalag mellett Öt gyermek édesanyja- Tizenegycves- kora óta állott kemény harcban a múlt rendszer ször­nyűségeivel, a nyomo­rúsággal, a nélkülözés­sel. Sokáig „uraságok­náT‘ dolgozott, mint cseled. Most havi fizetésének megfelelő összeget jegy­zett Békekölcsönre és büszkén mondja el, hogy 21 éves fia, aki a Szov. jctunióban egyetemen tanul, mérnöki tanulmá­nyokat folytat mim ösz­töndíjas, — 3000 forint Békekölcsönt írt. zv. Szala Dezsőné mint MNDSz ügy­vezető, népnevelő jó munkát végez a jegy- zésgyüfilsben. Elmondja dolgozótársainak, hogyan járulhatnunk hozzá, ho­gyan kell hozzáfárul­niok ahhoz forintjaik­kal, jó munkájukkal, hogy hazánk még erősebb legyen, hogy megakadó ■ lyozzuk, keresztülhúzzuk az imperialisták háborús terveit. Beszél a gépe. sitésrdl, mennyire meg­könnyíti a bányász mun­káját és hozzáfűzi: a kölcsön forintjaival elő­segítjük a bánya gépe­sítését is, hogy mindig több és több szenet tud­junk adni rohamosan fejlődő iparunk szá­mára, a boldog szóéin ■ lista jövő építéséne' meggyorsítására, Tényekkel, számokkal, karcosan agitáljanak a györgytarlői népnevelők Sárospataktól vagy 15 kilómé te: nyíre van Györgytar ó. Amikor még az egy­ház és a földesurak birtoka volt, az oitani dolgozók élete végeláthatatlan robot volt. Látástól -vakulásig dolgoz­tak az asszonyok 60 filléres nap­számért, a férfiak 80 fillérért. De fő­ként azért, hogy megtűrjék őket dülc- dező nádfedeles viskóikban. Egy-egy lakórészben 35—40 ember zsúfolódott össze, 4 csa’ád használt egy konyáé*, sőt — ahogy Mahalek Ferencne vissza­emlékszik — 4G-an is laktak egy kony­hán. A mocsaras-lápos területen, a do­hos, egészségtelen ,,'akásokban‘‘ a tü­dővész pusztitoft... A 49 éves Talpas Sándor így beszél a múltról, majd megváltozott új életük­ről: — Gazdasági cseléd és napszámos dohánykertész voltam az uradalomban. Látástól-vakulásig dogoztunk. A há­tunknál a hajcsár, aki állandóan haj­szolt bennünket. Munkánkat sohasem fizették meg. Lakásunk 20-as kaszár­nya volt, 4 család lakott egy konyhán. A lakás kicsi és egészségtelen volt. — Szó’ni nem 'ehetett, mert akkor jöttek a csendőrök és kegyetlenül megverték az embert,., „, Azután 1945-ben eljött a mi na­punk. Felszabadított bennünket a Szov­jet Hadsereg. 10 hold földet kaptam! Es a föld után rengeteg sok mást kaptak a györgytarlői dolgozó parasz­tok. Népköz ársaságunk kormánya el­határozta, hogy tanyaközpontot létesít itt, méppedig a legnagyobbat az ország 89 tanyaközpontja közül. Hosszúlejáratú lakásépítési kölcsönt kaptak a kor­mánytól. 139 ház építése folyik, 99 már te ö alatt is van, 80-ba már beköltöztek boldog új lakói. Mahalek Ferenoná és családja is gyönyörű új házban lakik már, s mikor beköltöztek, fe’súhajtoH: — De jó lenne most 18 évesnek enni a népi demokráciában kezdeni meg az életet... Lénárt Jánosné ezeket mond1 a: — A népi demokrácia szült bennünket Újjá. annyit prédikáltak. Most jöttünk ki j. pokolból a meny országba. Látjuk, érc*- zuk, milyen ntigy gondot fordít ránk Párt és Rákosi elvtárs, amikor Ivem egészséges lakást adott nekünk.« S ez csak a kezdet. 1800 méter hosz- szú bekötő utat építenek a tanyaköz­ponthoz. Dolgoznak már a csatornázási tervek végrehajtásán is. November 7-re elkészül a tanácsház. A postahivatal már dolgozik, bekapcsolták a telefon­hálózatba. A tanácsliáz után megépül a pár ház, az egészsegház, az óvoda, az iskola, az üz’etház, a szövetkezeti ház, a napköziotthon, az orvosi és szíi ósznöi lakás. Tavaszra elkészül a kuítúrhái-, Kijelölték már a sportpálya helyét is, — tavasszal megépí ik. A tanyaküzpon; minden utcáját fásítják és virággal ültetik be. Még az ősszel eiü tétnél; 6500 facsemetét. A fő éren mélyfúrású kutat és minden két-két ház részére jő- minőségű ivóvizet biztositó külön kutat fúrtak. Kovácsmühely áll már a dol­gozó parasztok raidelkezésére. Mindez két millió forintba került népi áramunknak. <s ...és Györgytarlő tanyaközpontban eddig mindössze 9350 forinS Békeköl­csönt jegyeztek, ebből is 3150 forintot az ottlévő építőipari do'gozék írtak, közöttük az építésvezető 700 forintot!. A györgytarlői dolgozó parasztok jegy­zése odáig mindössze 6200 forint. Két millió forintot kapnak, — 6200 forintot ad"ak eddig kölcsönként a nép ál'amának. Tényekkel, számokkal, harcosan agi­táljanak a győrtarlői népneve" ők! Mondják el mindezeket do gozó tár­saiknak. Csak rajtuk, az ő jő munká­jukon múlik, hogy a györgytarlői dol­gozó parasztok is megértsék: mit je­lent az hogy a maguk hasznára, a ha­si javára adják kölcsön forintjaikat a nép államának. Ha jő! végzik fa'vi'á- gosltó munkájukat, megértik a györgy­tarlői dolgozó parasztok hogy méltóbb módon ke’l kifejezniük hálájukat, hogy legjobb képességük szerint, minden erejükkel, kölcsön jegyzésükkel is küz­Most látom, mi a különbség a pokol és aeniők kell mai boldog életük és még a menyo'rszág között, amiről nekünk | virágzóbb jövőjük megvédéséért'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom