Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-05 / 232. szám
Péntek, 1951. évi október hó 5. ÉSZAKMAGYARORSZÁC 3 108-szorosan kapják vissza megyénk dolgozói a Békekölcsönre befizetett forintjaikat A SZOVJET KÜLDÖTTEK LATOGATASA SORÁN KINCSEKKEL GAZDAGODTAK okoz tőgybetegségeket. Állandóan ellenőrzik a fejő készüléke két. Gépesített szőlőművelés Ivan Ivanovics Burenkov, a Bugy- gyonij-kolhoz elnöke a szőlő- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos kérdésekre válaszol. — Krasznodarban gyümölcs- és borászati tudományos intézet működik, amelynek dolgozói a legmesszebbmenő támogatást nyújtják a környékbeli kolhozoknak. A helyszínen állapítják meg, hogy az egyes fajták számára melyik a legmegfelelőbb talaj. 60—SO cm. mé y- re szántják fel traktorokkal a 'öldet. a szőlőt ültetőckékkel ültetik 220 cm. sor és 50 cm. töiávo’ságTa, Hektáron- kint 200 mázsa szerves.rágyát, vagy 30 mázsa baromfitrágyát adnak a földnek, — a sodronyos ültetési módszert alkalmazzák. A szántást, kultiváto- rozúst, permetezést és a többi szőlőmunkát mind géppel végzik. Csupán a szedés történik kézzel. A tudományos kutatók egyre jobb és jobb fajtákat állítanak elő. A micsurini e'vck gya- koilati alkalmazásával kitűnő fagyálló szőlőfajtákat tenyésztettek ki, amelyeket a té’i hónapokra nem kell befödni. Ezeknél a rendkívül ellenálló, magas tennéshozamú fajiéinál I kg szö’őből 7 dl. bort nyernek. Csakúgy záporoznak a különböző kérdések a szovjet küldöttek jelé. A tarcali dolgozók, — tszcs-tagok, az állami gazdaságok vezetői, munkásai, traktorislák, egyénileg dolgozó parasztok, agronómu. sok, a szőlészed technikum növendékei — egymás után tárják fel problémáikat. Tudják, drága barátokhoz szólnak, akik azért jöttek hozzánk, hogy nagyértékü tanácsaikkal, gazdag tapasztalataik átadásával segítsék előrehaladásunkat, hazánk építését. Röpülnek a kérdések, —• Száv- csenko elvtárs fáradhatatlanul jegyzi őket, nehogy egyetlen is válaszolatlanul maradjon. Kérdés kérdés után... — Hogyan érik el a Szovjetunióban a szőlőtermés oly magas ú.lagát? — kérdi Tóth Ferenc. Bállá Margit aziránt érdeklődik, hogyan alkalmazzák a füves vetésforgót a szőlőművelésnél. Horváth István a szőlőmunkák gépesítésére kiváncsi. Rácz János, a jajhalmi állami gazdaság vezetője arra kér felvilágosítást, hogyan védekeznek a szarvasmarha betegségek ellen. Czakó Lajost, a csobaji termelőszövetkezeti csoport elnökét Burenkov elvtárs előadásából rendkívül megragadta az, hogy a Buggyonij-kolhozban évente kétszer vetnek burgonyát ugyan- abba a földbe. Vágvölgyi István azt tudakolja, mivel foglalkoznak télen a növénytermesztő brigádok, milyen szőlőfajtákat termesztenek a Szovjetunióban. Veres János a gyömrőpusztai állami gazdaságtól a baromfibetegségek elleni védekezéshez kér úibaigazilást. Egy juh ősz hata’mas jövedelme a Htruscsov-kolhozban Szávcsenko elvtárs bolsevik tervszerűséggel és alapossággal azonnal _ csoportosítja a körülbelül 30—35 kérdést —es minden felvetett problémára^ a küldőt'., ség egy-egy tagja, a kériltsek ^ kiváló szakemberei, a talaj megmunkálás, no. vénytermesztés, állattenyésztés mesterei, művészei válaszolnak. Dojlca elvtárs, a Hruscsov-kolhoz juhásza beszél. — 1946-ban kolhozunknak 87 juha volt, — ma 654. Ezévben 100 anyajuhnak összesen 232—236 báránya lesz. Egy-egy juh gyapjuhozama eléri a 6 kg-ot is. Elválasztáskor az állatok súlya 30—35 kg. Hogyan érik el ezeket a kimagasló eredményeket ? Odaadó gondozással, az állatok tudományos. tervszerű táplálásával. Ha valaMivé! íöitik idejüket télen a Tóth Miklós e'vtárs, ds ilosvai iárási szovjet mezőgazdasági osztályának vezetője megvilágította, miigen mélyreható, széleskörű irányítást nyújtanak a pártbizottságok, a pártszervezetek a mezőgazdasági termelés fej’eszléséhez. A szovjetek és a kolhozok között a legszorosabb a kapcsolat, hiszen a Szovjetunióban minden hata'om a népé. a szovjetekben a nép fiai, a dolgozók- igy a kolhozparasztság megbízottai ülnek, akik elsőrendű feladatuknak tekintik a Párt és a kormány ha'&rozanövénytermesztő brigádok? tainak maradéktalan végrehajtását, a kolhozok további erősítését, fejlesztését. — A brigádok — adta meg -j felvilágosítást Tóth elvtárs — a léi hónapokban szorgal-nasan, odaadóan tanuk nak. Minden kolhozban S éves iskolát szerveztek, ahol a kolhoztagok elsajá- ílhatják a Ugmagasabbfokú mező- gazdasági szakismereteket. Emellett készít nek a tavaszi munkákra, megjavítják a szerszámokat, elkészítik és kihordják a földre a trágyát. Tavaly ősszel az Első Békekölcsön-jegyzés idején megyénk dolgozói összesen 46.656.150 forint Békekölcsönt jegyeztek. Most szeptemberben volt a Békekölcsön-kötvények első nyeremény- sorsolása. Ez alkalommal a megyénk dolgozóinak, birtokában lévő kötvények közül 6071 darabot sorsoltak ki nyereményekkel. Az Országos Takarékpénztár miskolci fiókjánál, a megyei postahivatalokban, illetve a két 50 ezer forintos nyertes számára Budapesten összesen 1.543.G13 forint nyereményt fizettek ki. Az Eisö Békekölcsön kötvényeinek még 19 nyereménysorsolása lesz. a már megtörtént szeptemberivel együtt összesen 20. Ha minden egyes sorsolásnál „csak" ugyanilyen ösz- szegben nyernek megyénk kötvény- tulajdonosai, akkor is 31.S72.260 forint nyereményhez jutnak a kötvények 20 nyereménysorsolásánál. Egyszerű osztással megkapjuk a sokatmondó eredményt: a tavaly megyénkben jegyzett Békekölcsön ösz- szegének 68.3 száza’éka jut ebben az esetben nyeremények formájában vissza megyénk dolgozóinak. (Helyesebben: — persze, csak azoknak, akik jegyeztek Békekölcsönt s igy kötvényeik vannak.) Es ez még csak a nyeremény! Kormányunk tavalyi felhívásában — épp úgy. mint az idén — kötelezettséget vállalt, hogy kivétel nélkül minden kötvényt, fehát azokat is, amelyeket nyereménnyel nem sor- so'nak ki teljes névértékben visszavált. Ezeknek a kötvényeknek névértékét még hozzá kell adnunk a 31 millió 872 ezer 260 forinthoz. A számok világosan megmutatják, A felszabadulás után Kenézlő község dolgozó parasztjainak is igm nagyot fordul az élele. 576 család lakik a községben, — közülük 450-en kaptak földet. 5—10 holdhoz jutottak, a maguk gazdái lettek. Maguk gazdái lettek azok a napszámosok és cselédek, akik ki voltak szolgáltatva a műit aljas népel’enes rendszerben Karakó, Iski, Frank községbeli kulákok kénye-kedvé- nek. Filléres napszámért, éhbérért dolgoztak, gürcöltek a kulákók földjen. hogy nyereményben és névértékűén főbb pénzt kapnak vissza megyénk dolgozói, mint amennyit az Első Békekölcsönre jegyeztek, befizettek. Es ezek csak a nyeremények és a visszafizetések! A felemelt Ötéves Terv megyénk községei, városai számára, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem, a kultúra, az egészségügy fej’esztésére 5 milliárd, azaz 5 ezer millió forintot bizíosit! Osszuk el az 5 milliárd forintot a tavalyi Békekölcsön-jegyzés megyei összegével. Az eredmény — 107! A tavaly jegyzett Békekölcsön 107-szeresét kapják megyénk dolgozói az 5 milliárd forintot kitevő beruházásokban, az Ötéves Terv alkotásaiban s az eredeíi — sőt a nyereményekkel még azon felüli — ösz- szegben visszakapják a jegyzett kölcsönt is. Kern is százszorosán hanem egész pontosan 108-szorosan kapják tehát vissza megyénk dolgozói a Békekölcsönre befizetett forintjaikat! Érdemes jegyezni! A magad hasznára, a haza javára jegyezz Békekölcsönt! Biztosítsd családod jövőjét, takarékoskodj: jegyezz Békekölcsönt! Dolgozó parasztok! Jegyezzetek Békekö.csönt! Minden kötvénnyel nyerni lehet, minden jegyzett forint visszatérül, ráadásul gépet, bekötőutat, villanyt, iskolái kultúrát kap a falu! A Békekölcsön-jegyzéssel a magad életét is, a haza javát is szolgálod! Építsd a nép országát védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét: jegyezz Békekölcsönt! teát vágott, hízója most 190 kiló kőiül van. Mind a 7 gyermeke elhelyezkedett már. Fiát most avatták tisztté Néphadseregünkben. A családnak bőven félik nihAzkodásra is. a Es Kenézlő község mégis szégyenletesen elmaradt a kölcsön jegyzési versenyben. Miért? Azért, mert a község népnevelői nem tényekkel, számokkal, nem harcosan agitálnak. Nem veszik észre, hogy az ellenség most sem a,szák. 24 óra alatt 180 ezer rubel kölcsönt jegyeztek Provesenko elvlárs kolhozának tagjai — Hogyan folyik le a Szovjetunióban a kölcsönjegyzés? — kérdezte Halász István. —- Az ogyesszai terü'eten levő „,,Az ötéves tervet 4 év alatt hajtjuk végre“-kolhoz elnökétől, Prov- esenko elvtárstól kapta meg a választ. — A kolhozparasztok nagy örömmel és lelkesedéssel veszik ki részüket a szocialista kö’csön jegyzéséből. Boldogan teljesítik a haza iránti kötelességük«. A mi kolhozunk tagjai ebben az évben 24 éra leforgása alatt 180 ezer rubelt jegyeztek. Minden évben kétszer sorsolják ki a kötvényeket, a nyeremény- összegek' 200-tól 50 ezer rubelig terjednek. Nasze-ova elvtársnő, a moszkvakör- nyéki veteményes szovhoz brigádvezetője arról beszé', milyen boldog a fiatalok élete a Szovjetunióban, ahol a legkülönfélébb technikumokon, főiskolákon állami ösztöndíjjal tanulhatnak, s az érvényesü’és minden útja nyitva áll előttük. A kolhozparasztok útja — a boldog élet ólja Az utolsó kérdéscsoporthoz érkeztünk. Most Szávosenko elvlárs, a küldöttség vezetője emelkedik szólásra. — Felhívja a figyelmet: a sokévtizedes szovjet tapasztalatok bebizonyították, hogy a minden ágra kiterjedő, a mező- gazdaság különböző területeit egyformán fejlesztő üzemek a leg jóvedel ne- sőbbek. Természetesen minden szovhozMosolyt csali a résztvevők arcára a kérdés, amelyre Szávcsenko elvlárs így válaszolt: — A Szovjetunióban, nincs egyéni gazdálkodás. A mélyreható politikai jelvilágosító munka eredményeként, a tömeges kollektivizálás éveiben a szovjet dolgozó parasz'ság raéye‘1 a közös, nagyüzemi mezőgazdálkodás útjáTényekkel, számokkal, liarcosan ági a kenéz lói népnevelők ! hali janaí
