Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-31 / 254. szám
VII. évfolyam 254 szám Ára 50 fillér Miskolc, 1951 október 31, szerda Kovember 7-én három millió forint ju almai osztanak ki a begyűjtési verseny győztesei közö t Munkáslevelek, amelyekben a munkafegyelem megszilárdítását követelik a dolgozók „Szigorúan ki hell zárni sorainkból a notórius műszak mulasztókat!4* Népköz: ársaságunt kormánya, mint ismeretes, három millió forinttal jutalmazza a begyűjtési verseny győzteseit. Az Élelmezési Minisztérium megte<i,te az intézkedéseket a megyék értékelésére. A dijakat, disz- okleveleket november 7-én iinn.-p . *, nyilvános tanáesü'ések keretében oszt - iák ki. November 7-én adják át a Minisztertanács díszes vándorzász a- ját és az ezzel járó 50.000 forint jutalmat a be,gyűjtési versenyben legjobb eredményt elért megyének. November 7-én kapják me- az ^ f mc- zési Minisztérium vándorzászlóit a begyűjtési versenyben első, második és harmadik helyet elért megyék. Augusztus 20-án ezek a vándorzá-z- lók azokhoz tt megyékhez kerülnek, ame'yek az új begyűjtési évben Alkotmányunk Napjáig a legjobb eredményeket tudják felmutatni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a győztes községben megteszik az első kapavágást a Népművelési Minisztérium által adományozott 100.000 forintos kultúrház épí*ősére, 5 másik legjobb községben ünnepélyesen kezdik meg a vi’lany bevezetését. 120.000 dolgozó paraszt- kap díszoklevele1, 4200 pedig egy millió forint jutalmat. ,A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordu’óján 3000 dolgozó paraszt között kiosztják az országos, 1200 dolgozó paraszt között pedig a községek, járások és megyék ju'a1- mári Á legjobban teljesítő dolgozó paraszt ké’hetes üdülésben részesül és 400 forintos takarékbetétkönyvet kap. A soronkö ve• kező 400 dolgozó paraszt részére 400—400 forintos takarékbetétkönyvet osztanak ki. További 400 dolgozó paraszt 300—300 forintos. 600 dolgozó paraszt 200—200 forintos és 1500 do'gozó parasz* 150— 130 forintos takarékbetétkönyv jutalmazd ban részesül. Az Élelmezési Minisztérium rendelkezése szerint a rang'ista első megyéjében 12, a másodikban 10, a harmadikban 9, a negyedikben 8, a* ö ö- dikben 7, a hatodikban 7, a Hetedikben 6, nyolcadikban 6, a kilencedikben 6, a tizedikben 5. a tizenegyedikben 5. a tizenkettedikben 4, a tizenharmadikban 4, a tizennegyedikben 3, a tizenö' ödikben 2, a tizenhatodikben 2, a tizenhetedik'vn 7. a -V-n- nyo’cadikban 1, a tizenkilencedikben egy dolgozó paraszt részesül üdü’’e- tésb'an és 400 forintos pénzjutalomban. Az első megyében 400 forin os ju abnat. kap 45; 300 forintost 45; 200 forintost 65; 150 forin'ost 170 dolgoaó paraszt. A második megyében 40 dolgozó paraszt kap 400; 40 do’gozó paraszt 300; 60 dolgozó paraszt 200 és 150 dolgozó párását 150 forint jutalmat. A harmadik megyében 400 forintos . jutalmat kap 36; 300 forintosat 35; 200 forintosat 54; és 150 forintosat 135 do'gozó paraszt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján osztják ki a díszek'eve1 et azoknak a dolgozó tia- rasztoknak, akik augusztus elseje utáni időben 200 százalékon felül teljesítet ék beadási tervüket. A november 7-én kiosztandó díszok'eve'okkel együtt 120.000 túlteljesítő dolgozo paraszt kap Népköztársaságunk kormányától díszoklevelet. A termelőszövetkezetek jutalmazása November 7-én 633.000 forint jutalmat osztanak ki a beadási kötelezettségüket legjobban teljesítő 600 ter- melőszövoíkezet, illetve III. típusú termelőszövetkezeti csoport közö't. Az első termelőszövetkezet 10.000, a második 8.000, a harmadik 5.000, a negyedik 4.000, a'z ötödik 3.000 forint értékű jutalom'árgyban részesül. A soronkövetikező 10 tsz. illetve *szcs 2000—2000, a további ötven 1.500— 1.500, az utánuk sorrendben következő 100 tsz, illetve tszcs 1.200—1.200. kétszáz 1.000—1.000, végül 235 tsz, illetve tszcs 800 forint értékű jutalom* árgyban részesül. Az ebö 10 megyében egy-egv tsz, illetve tszcs kapja a 2000 forintos jutalmat. Az 1500 forintos jutaomhól az cObő megyében 6, a másodikban 5, a harmadikban 4, a negyedik, ötödikben 3—3, a többi megyében 2—2 tsz. illetve tszcs ’részesül Äz 1200 forintos jutalmait az első megyében 10, a második megyében 9, a harmadik megyében. 8, & negyedik megyében 7, az ötödik, hatodik, hetedik megyében 6, a nyolcadik, kienccdik, tizedik megyében 5 tsz, illetve tszcs kapja, a többi megyében négy illetve három tszcs részesül a jutalomban Ezer forintos jutalmat kap az első megyében 14, a második- negyedük megyében 12, az ötödik- ivol- cadik megyében 11, a ki oncodik-tizen- harmadik megyében 10, a tizennégy- tizrnki'encedik megyében 9—9 tsz, illetve tszcs. A 800 forintos jutalomból a megyéik' sorrendje szerint 18 íbz, illetve tszcs részesül. A lö.dművesszövetkezetek tufa máz sa A begyűjtési terveket legjobban teljesítő f ö'dmüvesszövetkezetek közül a győztes 6000, a második 4000, a harmadik 3000 forint értékű jutalmat kap Az első megyében hat, a második, harmadik megyében 5—5, a negyedik, ötödik megyében 4—4, a hatodik, hetedik, nyolcadik megyében 3—3, a kileneedik- tizennegycdilki megyében 2—2, a tizenötö- dik-tizenikälencedik megyében 1—1 fö d- müvesszövetkeaet 1500 forint értékű jutalmat kap. Ezer forint értékű juta"- mat kap az első megye 14, a második! megye 12, a harmadik megye 11, a negyedik megye 10, az ötödik megye 9, a hatodik-nyolcadik megye 8—8, a ki. lencedik-íizenharmadik megye 7—7, a tizennegyedik-tizenötödik megye 6—6, tizenluabodilki-tizemnyolcadik megye 5—5 és a ti zenki encedik megye 4 földműves- szövetkeze;». Százezer forintos kulturház a győztes községnek A begyűjtési versenyben győztes község 100.Ö00 forintos kü’túrházat kap a Népművelési Minisztériumtól. A második) község 20.C00, a harmadik 13.000, a negyedik 10.000, az ötödik 8000 fo. rint jutalmat kap. Az első megyében 5 községet 3000, hat községet 2000, a második megyében négy községet. 3000, öt községet 2000, a harmadik megyében ugyancsak négy községet 3000, öt községeit 2000 forint jutalomban részesítenek!. A negyedik, ötödik megyében 3—3 község részesül 3000, 4—4 község 2000 forintos juta’emban. A hatodik megyében három község 3000 és három község 200Ö forint juta?ómban, a hetedik és nyolcadik! megyében 2—2 község 3000, 3—3 község 2000 forint, a ki encedik-tizenegyedik megyében 2—2 község résizesül úgy a 3000, mint a 2000 forintos jutalomban, a tizenkettedik és tizenharmadik megyében egy-egy község kap 3000, két-két község 2000 forint jutalmat. A többi megyében úgy a 3000, mint a 2000 forintos jutalomból egy-egy község ’részesül Budapest dolgozó parasztjai közül egy részesül 400, kettő 300, kettő 200, három 150 forintos takarékbetétkönyv jutalomban. A tsz-ek, illetve tszea-k közül egy kap 1500, kettő 1200. kettő .1000 és három 800 forint értékű juta- ’ómjártgyait. A földművesszövetkezetek közül egy kap ezer forintos jutalmat 20.000 Sorint jutalmat kap a legjobb járás A legjobb járás 20.000 forint jutalmat kap. A soronkövetikező kilenc között 70 000 forint jutalmat osztanak ki helyezésük sorrendje szerint. A legjobb megye 20.000, a második 15.000, a harmadik 10.000, a negyedik) 8000, az ötödik 5000 forint értékű jutáimat kap. . Az első megye kapja a Minisztertanács vándo’rzászlaját 50 000 forint jutalommal. Az első, má-odik és harmadik .megye kapja meg az Élelmezési Minisz. tórium vándorzászlaját. A megyék a váadorzász’ót és a verseny juta nmkat éppen úgy, mint a járások, rendkívüli tanácsüáéscikeií veszik ált november 7-én. November 7-én osztják ki a jutalmat a községi, járási és megyei tanácsok végrehajtóbizottságának dolgozói között is. A jó munkát végzett nyilvántartók jutalmazására különös gondot fordíta. nak. A járási versenyben legjobb eredményt elért felvásárlók és adminisztrátorok között 90 000 forint jutalmat osztanak ki. Ez a nagyarányú jutalmazás is mutatja, hogy Népköztársaságunk kormánya mennyire megbecsüli és juta mázzá azokat, akik kötdezettBégükeit bacsü-e- tesen teljesítik^ Amit Bákosi elvtárs a tatabányai tanácskozó on a munkafegyelem lazaságáról mondo.t, az a mi építkezésünknél is megmu átkozik. Az ötéves terv egyik büszkeségét, az új nagy kohó', épí jük DiósgyőrvSsgyár- ban. Az öntudatos do gozók mind keményen harcolnak ötéves tervünk si- keréér', azért, hogy a kitűzött határidő előt’t megépítsük ezt a nagy a lkotást, hamarabb tudjon nyersvasat gyártani acéltermelésünk fejlesztéséhez. Éppen ezért nem tűrhetjük a lazaságokat a munka fegye.emben, nem hunyhatunk szemet afelett, hogy a mun- kafegye em megbontói milyen su'yos károkat okoznak országunknak, do gozó népünknek. Közvet’enü’ pénzben is ki lehet számolni, hogy ezek a noórius hiányzók, naplopók mennyivel károsítják meg munkástársaikat. Az olyanokkal, mint Fehér László, Farkas Lajos, Farkas József ós Dickő Ferenc és lehetne még néhány nevet sorolni, — csak a létszám nő, de nem a terme és. Beszélgettem ezeknek a szaktársaknak a brigádveze őjéve’, aki elmond1 a, hogy nemcsak az igazolatlan müszakmulasz- tással akadályozzák az ő jó munkájukat, de ha véletlenül he is jönnek munkára, akkor is mindig biztatni kell őke*, hogy dolgozzanak és káros hatással vannak a munka lendüle’ére. Amikor ezek nincsenek irt, 160—170 százalékot tudnak teljesíteni, de amikor műszakban vannak, az átlageredmény legfeljebb 120—130 százalék Hátráltatják, akadályozzák a terme*ést, ezzel együtt jár persze az, hogy ilyen esetben az öntudatos dolgozók is jóval kevesebbet keresnek. Az ilyenek nevét ki kell írni a ver- senytáb'ára, hogy minden do’gozó tudja, kik azok, akilk visszatartják mások munkáját 'is, akik hátráltatnak minket az ö'.éves terv sikeres megvalósításában, a bélkebarcban, hogy minden dolgoaó lássa, kik azok, akik a do’gozó nép helyett az imperia’ istákat. a hazaáruló belső ellenséget segítik. . ügy kell nekünk is eljárnunk, ahogy Tatabányán tették a bányász elvtársak. Oseze kell hívni ná’unk is az öntudatos do’gozók gyü’ését, hogy megbélyegezzék ezt a néhány munkakerülőt és kiközösítsük őket sorainkból. Dobjuk ki magunk közül a munkafegyelem megboaíóit, de gondoskodjunk arról is, hogy ennek hire mindenütt e’terjedjen. hogy a becsületes munkások máshol se fogadják be őket mindaddig, amig meg nem javulnak, amíg meg nem értik, hogy fegyelmezetlen kell munkájukat végezniük. Ez nemcsak az én elgondolásom, hanem igen sok szaktársé. A munkafegyelem megszilárdításával kapcsola'os az is, amit az építés- vezetőktől, munkavezetőktől kérünk. Necsak addig törődjenek a munkással, amíg beállítják a munkahe’yre, hanem azt is vizsgálják mindig, hogyan dolgozik, mennyit keres az a do'gozó, hogyan tudják elősegí'eni jobb munkáját. Vannak olyan munkák, amelyeknél kevesebbet ’ehet keresni, mint a másiknál, ügye’jenek arra, hogy ne mindig uKyr.ir’z k kenjék a jó munkahelyeket, mások meg mindig a rosszabbakat, mert ez hozzájárul ahhoz, hogy lazul a munkafegyelem. Fizikai és műszaki dolgozók összefogva javítsuk meg munkánkat, kö- vete’jülc meg mindenkitől a ’ogfe- gyelinezettebb munkát, így tudunk még jobban, eredményesebben dolgozni. SEB LÁSZLÓ kubikos. brigádvezető. Akit nem tehet jobb belátásra bírni, ahi nem ért a szép szóból, azt ki kell zárni az üzemből! Amikor kidolgozzák a tervelflí ráírt, hogy nekünk is mennyit kell teljesítenünk, hogy az országos tervet végrehajtsuk, tudjuk, abból indulnak kS, hogy hány dolgozó van az i’lető üzemben. Ha azonban sok mtiszakmu- laszrás van, mint ahogy ná’unk is többen havonta négyszer, Ötször is elmaradnak a munkából, akkor csak papíron van mog a teljes létszám, de termé-ze esen a tervet akkor is teljesíteni kel1, meri mi teljesíteni is akarjuk. Ez viszont azt jelenti, hogy a kisebb létszámnak kell a kimaradók helyett is dolgoznia. Mi pedig nem vagyunk hajlandók a lógósokra rádolgozni! A mi üzemünkben, a Martin-acélműben ál'andóan folyik a termelés, vasárnap is. A vasárnapi szabadnap he’yett a dolgozóknak a hét valamelyik napján' kell kapniok egy szabadnapot. Mivel azonban sok esetben akadnak olyanok, aikik több napon át is mulasztanak, a kemencét pedig ot'hagyni nem lehet, a7- ö helyükön feltétlenül munkáénak kell lennie^ előfordul, hogy nem tudjuk megkapni a szabadnapot. így károsítanak, így lopnak meg minket a munka helyett másfelé tekergő fegyelmezetlenek, ön- udatlanok. Mindenképpen szorga’maznunk kell tehát, hogy megszilárdítsuk a munka- fegye’mot. Az ilyen szaktársakat igyekezzünk jó belátásra birai, megmagyarázni nekik szépszóval, hogy megkárosítja saját magát és családját, megkárosít minket, megkárosítja az egész dolgozó népet és nemhogy erősítené a bóketábort, hanem Igen helytelen dolog a mi üzemünknél,' hogy a íkimarádozásók, a mű- szakmúasztások mennyire hátráltatják, vissza'artják a jó termelő munkáiNálunk, a Martin-acélműben igen fontos, hogy a kemencék állandóan dolgozzanak, ne legyén semmi kieső idő. Amikor a kemencének a berakásnál hulladékra van szüksége, a'7- a vas már ott legyen, no várjanak semmit, mert ha várni kell, azt a kiesett időt már semmiképpen nem tudjuk újból bepóito'ni. Márpedig elég gyakran fordul e’ő az ilyen ácsorgás. Ennek oka az, hogy a vaskertben több dolgozónál igen gyenge lábon áll a munkafegyelem. Vannak o’yanok, akik többször is kimaradoznak, nem tőrödnek azzal, hogy ez mennyire aláássa a jó munkát. De a munkafegyelmet nemcsak abban kell megszi’árdítani, hogy mindenki pontosan megje’enjen a maga műszakjában, hanem abban is, hogy mindenki becsü’e'esen végigdolgozza a műszakot, mindig a helyén legyen és időben, jó! elvégezze, Omi du. ö feladata. Elrettentő példa, ami nálunk fordult elő a vaskertben. Nem egyszer még az is megtörtént, hogy nem volt ott ember, aki a már megrakott hu’ladékládákat a darura gyorsan rákapcsolta volna. En mint népneved próbálom megmagyarázni ezeknek a kimaradozők- nak, hogy tulajdonképpen a népi demokrácia ellen, vagyis saját maguk éppen ellenkezőleg, akadályozója annak, hogy a béketábor még erősebb legyen, ennek pedig csak az imperialistáit, a Tito-féle fasiszták, hazánkban a ku’ákok, a volt gyárosok, hercegek, meg grófok örülnek. Keményen meg kell mondani nekik, hogy mi a szocia1 izmust csak azok számára építjük, akik a maguk munkahelyén becsülettel dolgoznak ugyanezért. Ha pedig nein ,'sikerül jó belátásra» lőni! ők-*, nem értenek a sz“n szóból, akkor más módon kell velük megér“ tetni, hogy eltévedtek a rendes útról és hogy mi nem türjük tovább fegyelmezetlenségüket. Aki a többszöri beszélgetés után is kimaradozik, azt ki kell zárnunk, el kell távo- litanunk az üzemből. Ez nem jelem veszteséget, hanem ép«* pen megfordítva, nyereséget jelent a termelés számára, mert ezek példájáéból okulni fognak azok is, akik szintén liaj’amos8.k a fegyelmezo lenség* re. Es amikor az eltávolított do’gozók helyébe új . munkások jönnek, azok mindjárt látni fogják, hogy a mi üzemünkben fegyelem van. öntudatos fegyelem és egész természetesnek fosnák venni, hocv nekik i~ ilkal* mazkodniok kell ehhez a fegyelemhez, így tudjuk tervünket te’jesíteni, fe- ’ii1,teljesíteni, hogy több,acélt termei*- jünk, még acélosabb legyen a Lékotá- bor. cl’en, cselekszenek, . amikor fegyelme* zetlenek. Elmondom, hogy ha ők is jól dolgoznak, több acélt tudunk gyám ' tani, altból több gépünk lesz a -gy£* 1 rákban és a, mezőgazdaságban is, te- ■ hát több árut, több élelmiszert túriunk előálltam és ebből több jilt > őnekik is. Arra is felhívom a figyel- . miiket, hogy mennyire feszült mo-Si a nemzetközi * helyzet, hogy az impo- • rialisták, meg Titóék háborút akar- •nak, azt akarnák, líogy a magyar munkásnak is megint kizsákmányolt- ság, nyomorgás és ■ munkanéküliség legyen az élette, hogy ne mehessen üdü’ni, hogy. ne tanulhasson . sem ő, sem gyermeke. Jó, munkával kell tehát dolgoznia mindenkinek, különösen nekünk, akiit acélt gyárunk, , hogy hazánk még erősebb legyén; mórt akkor még erősebb a béke'ábor és visszariaszíjuk az imperialistákat attó.1, hogy háborúra merészltedjenők» Sajnos, azt is meg ke^l írnom, hogy ennek ellenére is akadnak még mindig olyanok nálunk, »kik mindezeket nem értik meg. Az öntudatos dolgozóknak pedig az a véleményük, hogy nekünk csak olyan szaktérsakra, dolgozókra van szükségünk, akik megértik kötelességüket, becsületesen dolgoznak. Akik e7.t nem értik meg. akik akadályoznak és visszatartanak bennünket a munkában, azok jobban teszik, ha már most szedik a sátorfájukat, mert mi az ilyeneket nem tűrjük meg sorainkban. DEMOK LAJOS Martin-acé’mű öntőcsarnok. Követ fűk a tatabanyái bányászok példáját, mi is eltárolii lak n munkakerülőket i A tatabányai bányászok kezdeményezése példaként szolgál nekünk is, megmutatja, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy a munkafegyelmet megszilárdítsuk és ezzel igen nagy mértékben biztosítsuk tervünk teljesítését. Igen nagyjelentőségű a mi munkánk. Az egész ország, az egész dolgozó nép joggal figyel ránk és kéri számon tőlünk, hogy mennyi acélt gyártottunk, többet-e, mint amennyi a kötelességünk, vagy elmaradtunk-e a tervtől. Megértik fe'elős ségüket üzemünkben az öntudatos dolgozók — természe'esen ők jelentik dolgozóink igen nagy többségét — és fáradhatatlanul dolgoznak, sőt valóban harcolnak azért, hogy tervünket teljesítsük, túlteljesítsük. A mi üzemünkben is vannak azonban néhányan, akik fegye’mezetlen maga ‘artásukkM. állandó kimaradozásuk- kai sok tonna acéltól fosztják meg hazánkat. Vannak notórius munkakerülők, miirt pé’dáiü Rontó József a hulladéktéren, vagy B. E'ek Lajos a kemencénél, akik többet vannak odahaza, mint a gyárban. Mi sem leszünk azután elnézőek az ilyenekkel szemben, hanem követjük a tatabányaiak példáját, mi is e;távoll\iuk ezeket a munkakerülőket, mert nem közénk valók, mert tetteik azt mutatják, hogy — ha még nem is értet*ék meg ezt, vagy nem ia akarattal teszik, de mégis —- az ellenség ma1 mára hajtják a vizet. A becsületes dolgozók összefognak, nem tűrik tovább, hogy a lógósok annyi acél*ól fosszák meg népgazdaságunkat. Gondoskodunk erről a tatabányai példa szerint, mi is kizárjuk, eltávolítjuk a munkafegyelem megbontóit az üzemből. GEBGELY SÁNDOR Martin-icéimü alapszervezeti titkár. LIPTAK SÁNDOR Martin-ecélmü. ISekünk csak olyan szaktársakra, dolgozókra van szükségünk, akik megértik / öt élességüket, becsülete'rn dolgosnak ! MISKOLC i ¥ Ti n rrt 7i nnnnr %'r* u^u^inh2j±,oh,a,6,Tó1 L V S rk 1/ Wi /li V/llii 111%, # /I 1 Kiss János Bertus meíőkövesdi libZ/wJAu 1 AliUKijZÄU 1 “~-=3iör~ ,
