Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-02 / 229. szám
Sztálin elvtárs távirata i$ao-£e-Tintgelvtársim Sztálin efvtá'rs a következő táviratot i nai Népköztársaság Központi Népi korin testé Mád Cé Tung elvtárshoz, a Ki- | mSÜI^á elnökéhez: MAO CE TTJNG ELVTÁRSIK, A KÍNAI NEFKOZTARSASÁG KÖZPONTI NÉPI KOKMANYA ELNÖKÉNEK PEKING A Kínai Népköztársaság kikiáltásának második évfordulóján kérem Ont. Elnök elv társ. fogadja baráti üdvözletemet. A hatalmas kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kormányának és Önnek személyesen azt a szívélyes jókívánságomat küldöm, hogy érjenek el to. vábbt sikereket a népi demokratikus Kína építésében, Erősödjék továbbra is a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió nagy barátsága, amely szilárd biztosítéka a békének és a biztonságnak Távol Keleten! I. V. SZTÁLIN. Rákosi elvtárs távirata Mao-Ce-Tung eivtárshoz MAO CB TŰNŐ ÉLVTÁRSNAK, a KÍNAI KOMMUNISTA PART ELNÖKÉNEK. A Kínai Népköztársaság megalapításának második évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége meleg üdvözletét küldi * ttot véri Kínai Kommunista. Pártnak és további sikereket kíván abban a hátéban, amelyet óz egész haladé világ lelkes rokonszenvétöl kísérve s. Kínai Népkcztá-rsaság további megerősítéséért, a béke megvédéséért ée az imperialist* háborús gyújtogat Ók ellen oly eVédményesen folytat. a magyar dolgosok Partja központi vezetősége NEVÉBEN RÁKOST MÁTYÁS FŐTITKÁR. A kínai nép nagy ünnepe alkalmából iidvöáő táviratot küldtek inégs vi- sin&zkij, a Szovjetunió külügyminiszteré, Kim íti Özén. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mínuszt erei nőké. Johannes Dieckmann, a Népi Kamara. elnöké a Nőmét. Demokratikus Köztársaság cincikének képviseletében. Ottó GrbteTvOhl, a Német Demokratikus KöitáVsaság miniszterelnöke. Georg Dertingér a Nemet. Demokratikus Köri ár sasig külügyminisztere, Enver Iloclasa. az Albán Népköztársaság miniszterelnöké, Ho Si Minh, a Vietnami Demofc mitikus Köztársaság elnöikie, Harry Polliit, az Angol Kommunista Párt főtitkára, „ Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Ceyloni Kommunista Párt, a Kanadai Haladó Munkáspárt, az Indiai Köztársaság elnöke, Nehru, India miniszter- elnöke, a Purmai Unió elnöke, a CUT, a Nemzetközi Demokratikus Nösziivet- ség, Rónai Sándor, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának! elnöke, Dobi István, a Minisztertanács élhüke és Kiss Károly külügyminiszter. Á „Titkos háború" nagy sikere Misko’ci Állami Nemzeti Színházban A Miskolci Állami Nemzeti Színházban pénteket! nágy Sikerrel mutatták be, Míhaj'óv és Szamojlov szovjet írók ,,Titikos háború“ című izgalmas, fordulatos színmüvét, amely leleplezi hogyan akarják elrabolni az amerikai i imperialiábVk a szovjet tudomány vív- j Hiányait, hogy azokat hódító céljaikra használhassák fel.. „A szovjet állam, védelmi szerveknek szívós munkával, kemény harccal kell keresztü’húzniok az amerikai gengszterek számításait. Az előadás kritikai méltatására visz- szatériink. A „Kína lánya“ círmi film ünnepi bemutatója Miskolcon A kínai filmhetet ünnepélyesen nyitották meg Miskolcon. Ebből az alkalomból szombaton este a Béke fijm- sziáhá-zbau a magyarra szinkronizált ,,Kina Lánya“ e.ímií nagysikerű filmét mutatták be. A diszbemutató egybe, kapcsolódott, a Néphadsereg Napjának megünnepléséve!. A Kínai Népköztársaság megalakulásának és a Néphadsereg napjának jelentőségéről Urbán bajfára beszélt. Á kínai filmhét — mondta — gazdagítja ismereteinket és élményeinket s meguihodott, szocin- Hstá.réalista Szellemű kínai kultúráról és elmélyíti a Szovjetunió vezette béketáborban a közös úton haladó kínai és magyar nép barátságát. A lepergétett új kínai film rné'y hatást tett «, dolgozókra. A film méltatására visszatérünk. Jó harcos agitációval, ái JVlásodik Békék ölesön-jegyzés sikeréért A Borsodvidéki Gép' gyár magkészitöi közűt spinűk tlona a. Békcköl- csön.jeg’rzés első napján bejelentette, hogy 300 forintot jegyez. V, téma beszélgetésbe elegyedett Lehóciky Lászlónéval, A beszélgetésből kitűnt: Léhoczkyné azon gorr dolkodik, hogy talán nem is jegyez kölcsönt. •s- Szép, szép, hogy maguk jegyeznek, de mogtikriak nincseg ék gyermekeik. Mit tegyek én, most igen sok ki' adásunk tan — mondta L’ehóczkyné. zz. ín meg most megyek férjhez — váló. szólta Spisák Hona — és tudja, szaktár snö, milyen sok kiadása van ilyenkor az embernek. Mégis jegyeztem Kis ideig tovább folyt még erről a beszélgetés, majd a munkára téré' ISdőlt a szó. Másnap Spisák Tlona azzal fogadta az üzem' ben Lehóczkynét, hogy meggondolta, — még 200 forintot jegyez• — Este otthon sokat gondokoztam. Számot ve. tettem magambun, eleget jegyeztem.e. Megállapítottam, hogy bizony nagyon kevés az a 300 forint. Boldog életet akarok, azt akarom, bogy majd a férjemmel együtt továbbra is nyugodtan, békében dolgozhassunk. S hogy sok kiadásunk lex az új háztartással? Vagyok olyan bizakodó, hogy nemsokára a mi kötvényeink is nyernek, azért jegyzek még 200 forintot. Lehócikync szótlanul hallgatta munkatársa szavait. Hogy közben mire gondolt, — az is kiderült hamarosan. Gyermekeire, akiket tovább akar tani irat ni, akiknek min. den erejével békés, boldog életet akar bizto. sítani. És Spisák Ilonával együtt kereste fel a népnevelőket, hogy 5 is aláírja a jegyzésgyüjlő ívet . . . Hórhyák János. a Borsodvidéki Gépgyár egyik legjobb népnevelője Gi’ bádi Miklóssal beszélgetve elmondotta, mi a jelentősége -a Békekölcsön.jegyzés hók. Elmondta azt is, hogy nem sok idő múlva a szerelőknek nem kell majd a «lábadban dolgozniuk, mert fedett szerelőműhellyel bővítik a gyárat. Ennek hzilatár* Gibádi Miklós eredeti jegyzéséltek összegét előbb 700, majd később ®K) forinttá emelte. Amikor Kocsis Béla öntödei dől. gozó meghallotta hírét a kormány fölhívásának, töprengeni kezdett és az ót felkereső Pusztafap/y Tivadar - né jegyzésgyüjtőnek elmondta, miről gondolkozik: — Tudom én azt jól, hogy a béke védőiméhez kölcsönjegyzéssel is hoz. z4 ke]L járulnia mindenkinek, aki békét akar. En is jegyezni akarok, ás mindig ott jár a fejemben, hogy az államtól kölcsönkapott GÖOO forinttal házat építettem, fitost már esedékes a kölcsön visszafizetésé. Ahogy nőnek a gyerekek több a kiadás is velük, hol ruhát, cipót, hol meg kabátot kell vennem nekik. Nem tudom mennyit is jegyezzek. Ahogy feleségemmel beszélgettem, mégis úgy volna jő, ha minél többet jegyeznék, hiszen ahol több kötvény van — ott több lehetőség van a húzásoknál a nyerésre is ... Pindur György népnevelő bekapcsolódott, beszélgetésükbe. Elmon. dofta Kocsis Bélának, gondolják csak meg, milyen nagy segítsége) nyújtott az állam noki és családjának azzal, hogy C00 forintot köl. csönzött számára házépítésre, jól teszi, ha annak is utánaszámol, milyen sok mindent tudott vásárolni családjának azóta, hogy a gyárban dolgozik. Kocsis Béla kis ideig töprengett még, számolgatott, azután felkereste Pusztafalvi elvtársnőt és bejelentette, hogy egy havi fizetésének megfelelő összeget ’egyez. ESZAKMAGYAKORSZAG r irmnrm iuwr»ervrT*c»MiaB.,«aDSRaBgg Kedd, 1051. é gi október hó 2. Répást Sándor megy a szói tanácselnök 1000 forint kölcsönt ad a szerető édesanyának, a Hazának... Répási Sándor megyaszói tanácselnök kezébe veszi a tollat. Mielőtt nevét és ö kölcsön összegét odaírná a jegyzési ívre, elgondolkozik. m Végigfut gondolatban a múlton. Eszébejut, milyen sok szenvedésen, megpróbál, tatáson ment keresztül, amíg megérte ezt az ünnepi percet, hogy kölcsön jegyzésével viszonozhatja némikep a dolgozók államát kapott rengeteg támogatást. Emiéi, zik rá, milyen szörnyű volt élete, amikor a „báró" Harkányiak föld jen napszámdskódött. Sokát gyötrődött, nél- külözött. ugyanúgy, mint sokmitlió más-. Újjászületett, amikor a felszabadító szovjet hősök megérkeztek. Földet kapott, — 10 holdat! Szabad ember lett! Mérhetetlen bol- ditgság fogta el, amikor ekéjét saját földjébe ereszthette. Dolgozott szorgalmasan, ügyesen. Azután — ebben is követve Rákosi elvtárs tanácsát — rálépett a nagy. üzemi gazdálkodás útjára. Termelőszövetkezeti tag lettVárakozásában nem if Csalódott. A jó munka nyomán több lett a jövedelme és teljesíthette régi vágyát, új házat épített. a És milyen jóleső látni, hogy nemcsak egyedül ö boldogul a faluban. Egyre nagyobb lendülettel fejlődik az egész köz. ség. Kultúrházat kapott, új bekötő utat építettek keskenyvágányú vasutat fektetlek le. Van már mindenkinek munkaalkalma, nyugodt megélhetése s ennek jele a hatalmas építkezés is, ami a falu. ban Indult. Száz új ház épült Megyaszón. Több, mint az elölt egy emberöltő alatt... Azelőtt az urak világában rádió, kerékpár alig volt a faluban, a szegény ember foltos, rongyos ruhában szégyenkezett. Kém volt ritka az árverés sem. Adóba, kúláktartözásba elárverezték az urak még a szegény ember párnáját is. Ezzel szemben ma? Csaknem minden háznál van kerékpár és nincs olyan utca, ahol ne hallatszana ki innen is. onnan is a rádió hangja. Szépen, módosán öltözködnek a dolgozó parasztok, futja a jövedelemből. Egyre több dolgozó paraszt küldi egyetemre, főiskolára gyermekét. Tehetik, mert a tanulás minden lehetőségét biztosítja a Párt, a kormány a dolgozók és gyermekeik -számára. Mindez átvillan Rcpási Sándor agyán és neve után odaírja a kölcsönösszeget: 1000 forint. —, Ezzel is erősíteni akarom szocialista építésünket — mondja csöndes, meghatott. hangon. — Hozzá akarok járulni ahhoz, hogy édes hazánkat tovább építhessük, erősítsük, hogy minden község mielőbb kultúrotthonhoz, gépállomáshoz, villanyhoz jusson, hogy minél több új gyár, üzem. épüljön az 'szagban, hogy bekében éljünk, dolgozzunk. Répási Sándor- tanácselnök példát mutat a falu minden dolgozó parasztjának, bebizonyítja, hogy méltó a bizalmukra. Az élen jár minden munkában. — a kölcsön jegyzés hazafias kötelességének teljesítésében is. ft Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a fásítás fejlesztésért! az 1351. és 1952. években A meaőgazdasági termőterületek védelmé dolgozó népünk életkörülményeinek javítása és országunk fásításának növelése érdekében — az erdőtelepítések lerv* szerű fokozása mellett — 1951. év Őszén és 1952. évben keréken negyvenezer kát. holdnak megfelelő területen kétszáz millió, főkém gyorsan növő ipari és anya- művelési célokra alkalmas fajú, ábbá gyümölcsfa-csemetét kell ültetni. a fásítás első lépés hazánkban a terv vett nagyarányú természetátalakító fásítások megvalósítására. Ezért a Minisztertanács a következő határozatot hozza: ügyi miniszter gondoskodjanak arról, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bízott’ ságainak közlekedési osztályai 1951. év őszén hétszázhetven kát. holdnak, 1952. évben pedig ezer kai. holdnak megfelelő területen végezzenek útmenti fásítást, ■síben gyümölcsfák ültetésével. • Az államvasutak — a vasutak hófúvás | elleni védelme« a rézsűit megkötése és az utazás kellemesebbé tétele érdekében — fásítsanak be 1951. év őszén 190 kát. hold« 1952. évben pedig 300 kát. hold területet a pályák mentén és az állomásokon. i. A fásítási feladatokat a következő te. fületeken kell végtehajtani: 1 A termelőszövetkezetek, az állami ■*-• gazdaságok, kísérleti gazdaságok, valamint ló- és nádgazdaságok, fásítsák a gazdasági telepek, majorok, üzemi és lakóépületek környékét. Erdősítsék mezőgazdasági műveiével gazdaságosan és folyamatosan nem hasznosítható földjeiket, valamint köves, Iu tóhomökos vagy meredek, legeltetésre alkalmatlan legelőteriileteikct. A földművelésügyi miniszter által kijelölt nagyobb és tagosított lermelőszö. vetkezetek és állami gazdaságok létesít" senek védő erdősávbkat szántóföldjeiken, valamint gyenge minőségű lepelfiterüle. teiken a szél és aszály károkozó hatásának leküzdésére és termelékenységük fokozására, továbbá végezzenek fásítást az öntözőcsatörliák mentén az öntözővíz elpárolgásának csökkentése céljából. Ezek szerint a termelőszövetkezetek 1951. év őszén összesen 2517 kát. hold területen, 1952. éviién pedig 7870 kát. hold területen, Az állami gazdaságok, kísérleti gazdaságok, valamint tó- és nádgazdaságok 1951. év" őszén összesen 5210 kai. hold területen, 1952. évben pedig 6000 k3t. hold területen fásitsanak. F) Az állami erdőgazdaságok terv- szerű erdőtelepítéseiken kívül végezzenek fásítást 1951. év őszén összesen 500 kát. hold és 1952. év során 1200 kát. hold hullámtéri területen, amit a földművelésügyi miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben jelöljön ki védőerdőövezetek létesítése cél. jából. E védőerdőövezetek védelmet nyújtanak az ámíeritesítő gátaknak, fékezik a levonuló ár romboló hatását, a hullámterekben és jelentős tömegű ipari fát szolgáltatnak népgazdaságunknak. 2 A községi legelők területén a föld. '"*• művelésügyi miniszter gondoskodjék a községi tanácsok, illetve a legeltetési bizottságok útján arról, hogy erdősítsék meredek, kopárósodó, vízmosásos, köves, futóhomokos vagy egyéb ok miatt legeltetésre alkalmatlanná vált !e- gelnteriileteiket. Telepítsenek Iegélővédö erdősávékor és szegélyeket mintegy 50 ezer kát. hold leromlott fűtermésü, gyenge minőségű legelő’ termékenységének feljavítása érdekében 1951 őszén, összesen 6053 kát. bold. 1952. évben pedig 5730 hold kiterjedésű területen. A A városok, községek, bánya- és * ipartelepek fásítása érdekében a földművelésügyi miniszter a bánya- cs energiaügyi miniszter, valamint a köm - nyűipari miniszter gondoskodjék arról, hogy a dolgozók egészségvédelme és a lakóterületek fejlesztése, valamint á méhészet és sdyemtenyésZtés előmozdítása érdekében 1951 őszén 1030 kát. holdnak megfelelő területet fásítsanak be. A városok és ipartelepek szennyezett levegőjének megtisztítása és a dolgozók egészségének megóvása érdekében 1952- ben 400 kát. holdon védőerdőövezeteket létesítsenek. ET A közutak és vasutak fásításának fejlesztése érdekében * földműve- ’"«üeyi, valamint a közlekedés és postaII. A fásításokat a határozattal megálla. pitott keretben minden fásítás körültekintő, részletes megtervezése alapján kell végrehajtani. Ennek érdekében: 1 A földművelésügyi miniszter — a -*-• fásításban érdekelt miniszterekkel egyetértésben — biztosítsa az országos fásítási tervnek megyékre, járásokra, községekre és termelőegységekre való bontását, valamint a tervek alapján az egyes fásítások részletes terveinek elkészítését és a fásítások tervszerű végrehajtását. Ezért tájegységenként adjon ki fásítási útmutatót az ültetendő fafajok kiválasztásáról, valamint a telepítés és ápolás tennivalóiról. Ugyancsak gondos, kodjék a fásítások keresztülviteléhez szükséges beruházási hitelek, illetve a termelőszövetkezetek részére hosszúlejáratú beruházási kölcsönök kellő időben való rendelkezésre bocsátásáról. cy A földművelésügyi miniszter gon- doskbdjék továbbá a) Az állami erdőgazdaságok és az ál- lomi faiskolák útján a fásításhoz szükséges magvak, csemeték, suhángok és sorfák termeléséről. h) Az 1951. évi őszi fásításokhoz hét- venkét millió darab facsemetének és 850 ezer db suhángnak, az 1952. évi fásításhoz pedig 125 millió db facsemetének és 1.9 millió db suhángnak, valamint a szükséges magvaknak a megyei tanácsok útján a fásítások rendelkezésére bocsátásáról. e) Az állami erdőgazdaságok és az állami faiákcfl&k útján a fásítási anyagnak kiellő időben a f ásít ókhoz való eljuttatásáról. O A í öldrn üíBüőSügyn miniszter szervezzen — a földművelésügyi minisztérium kihelyezett szerveiként — minden megyében erdőtelepítö állomásokat a jó szakirány! tú, felvilágosító és szervező munkák elvégzésének biztosítására. a A földművelésügyi miniszter doí- gozzon ki és tegyen közzé rendeletét a faápolóéban, maggyüjtésben és a fásítási munkákban kimagasló eredményeket ólért dolgozók és Szerve- zéték kitüntetéséről és jutalmazásáról. C A Minisztertanács felhívja i me gyei, járási és községi tanácsokat. hogy a fásítást Odaadó gondossággal készítsék elő, szervezzék meg és területük fásítási tervét maradéktalanul valósítsák meg. III. A Minisztertanács felhívja az ország mindén dolgozóját, elsősorban az ifjúságot, hogy szferrfezett társsdalnú munkával vegyen részt A) a meglévő fásítások gondozásában és kártevőktől való megrédéséb n. B) az erdei fák ék cserjék m&gvai- nsk gyűjtésében, C) talajolőkészítés a fásítási terv végrehajtásában a fásítási talajelökészí'é? munkáinak és a csemetéik elültetésének elvégzésében. Ennek megvalósítása érdekében 1 A társadalmi szervezetek a DISz, • a DEFOSz, az MNDSz éa az úttörő szervezetek vezetői és tagjai járjanak élen a fásítás munkájában és fejtsenek ki széleskörű felvilágosító munkát a fásítás előmozdítására és védelmére. Tudatosítsák!, hogy minden elültet* és felnevelt fa népünk életszínvonalát emeli, a nép egészségű óvja. 2 A termelőszövetkezetek, földmű • vesszővé,tkezetek és községi legeltetési bizottságok vállaljanak minél nagyobb részt a fásítási feladatokból és tagjaikat mozgósítsák széleskörű társadalmi munkára a fásítások érdeké- ben. Vegyenek részt a fásítási tervet elkészítésében, végezzék él idejében a talaj el ők SlízS t őst és a csemeték szakszerű ültetését, gondoskodjanak a fásítások mintaszerű ápolásáról és megvédéséről. 3 A megyei, járási és községi ta • náesok AJ kezdeményezzenek minden városban, községben, tanyaközpontban termelőszövetkezet és állami gazdaságban tavasszal április első hetében ,,fák hetét“, melynek során előadá.ssal és ünnepélyéi tudatosítsák a fásítás fontosságát, 1:) vegyesnek részt a fásitási terv kidolgozásában és kezdeményezzenek területükön új fásításokat, C) mozgósítsák a dolgozókat, högv á fásítást a városok és köíetógek helterii létén, valamint a közntaknak a városok és a községek közelébe eső részén társadalmi munkával végezzék el, a A bánya és ipartelepek üzemi D szakszervezeti bizottságai AJ kezdeményezzék, hogy minden üzemi telepen ée a munkás lakóházak környékén fasorokat, facsoportokat, tér- és uteafásításokat létesítsenek, az ipartelepeket pedig zöldövezetekkel vegyék törül, B) vegyenek részt a fásítási tervek elkészítésében, gondoskodjanak a 1»- lajelőkészítés, ültetés és ápolás szakszerű elvégzéséről, C) mozgósítsák a dolgozókat, hogy a fásítást a belterületeken társadalmi munkával végezzék el. CT A fásítási terv teljesítés és tfil- teljesítés érdekében elő kell inoz- dilani a fásítási versenymozg-alom kialakulását, A fásítási verseny fejlesztése és kiszélesítése a. tanácsok és a tömegszervezetek együttes feladata. A fásítási versenyben arra kell törekedni, hogy A) a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok egymás között, B) az állami gazdaságok egymás kö. zött, CJ a községek, járások éa megyék ugyancsak egymás között, ÍJ) a DISz, DÉFÖSz, ex MNDSz és s? úttörő szervezetek egymás között, E) á legeltetési bizottságok egymás között keljenek versenyre, A fásítási verseny első szakasza 1951 december 31, a második szakasza 1952 december 31 napjával zárul. A versenyt a wiaceyüjtési. ültetési és ápolási eredmények mérlegelése alapján a földmű- veJésiigyi miniszter dönti el. • Felemelt ötéves tervünk megvfllójitásá- nak és az ország szoeir,lista építésének egyik kiemelkedően szén és fontos feladata országunk fásításának fejlesztése, Ezért szükséges, bog., dolgozó népünk magáévá tegye fásítási tervünk célkitűzéseit és széleskörű társadalmi munkával vegyen részt a tervek meevElósításábsn DORT ISTVÁN sic. s Minisztertanács elnöke.
