Észak-Magyarország, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-02 / 204. szám

4 * ßSZÄKMAÜTÄI«)SSXAC Vasárnap, 1951 szeptember W> 2 r i BANYASZMULT r i ES BÁNYÁSZ JELEN Salgótarjánban 1894-ben született ^ Skoda Ferenc. Apja bányász veit. Szűk, egészségtelen kis odúban lak­tak a bányatelepen, míg erre a szűk, barátságtalan, penészes odúra is rá nem csapott a végzet két csendőr személyé­ben­Jól emlékszik erre az esetre Skoda Fe. renc. Hatéves elmúlt már akkor. Bonus, latyakos őszi idő volt, az eső szüntele­nül dobolt a kátrány papírral fedett kis nyomortanyára. Esteledett, amikor kint állt a ház előtt; akkor vette észre a két cseridőrt. A csendőr megjelenése a tele­pen mindig riadalmat\ okozott, senki sem tudta, hová zörgetnek be, kit visz­nek el. Azon az éjszakán kerekedett fel a Skoda.család s menekült Sajószenipc- térré. Űzte őket a fekete lista, amelyre az akkori sztrájk miatt került Skoda Ferenc apja. Nagy nehézségek árán Sa- jószentpéteren kaptak munkát, ott tele­pedtek le. Sok volt a gyerek és Skoda Ferenc, amikor elvégezte az 5 elemit.. már bekerült az üveggyárba. Négy évet húzott le ott s mire elérte ló. életévét, bányába került csillésgyereknek. I kezdődőit Skoda Ferenc kálvá­riája* Igazságos, egyenes ember lett belőle. De az igazságos, egyenes embereket a Horthy.rendszer urai nem szerették. Ha valaki kérni merte az őt megillető igaz­ságos bérét, egykettőre, kikerült az ut" cár a- Cotan főaknász volt akkor a sajó- szentpeteri üzemnél. Erőszakos, hatalmi mámorban tobzódó ember. Nem tetszett neki Skoda Ferenc sem és a legrosszabb, legnehezebb munkahelyre lette őt. Az alsószintre került Skoda Ferenc, aki ek­kor már vájár volt; olyan munkahelyre, ahol a legerősebb köves, osztrigá.s esi- gameddőbe kellett hajtani a vágatot- Kézierővel történt akkor még a fúrás, 8 óra alatt alig bírtak két lyukat ki­fúrni ebben a kemény kőzetben. Állan­dóan csengett a ráverő kalapács, de az eredmény vajmi • kevés volt. A hónap végefelé történt, amikor a bányászoktól átvették a munkát. Skoda Ferenc is átadta az ő munkájukat s közben azt merészelte kérni Cotan főak­násztól, hogv emeljék fel keresetét, hogy legalább kenyérre teljék. Csendes, halk volt a kérés, de Cotan főakná«z úr felhördült s egyszerűen a szemébe vágta Skodáéinak, bogy egyet­len fillér emelést sem ad. Szó szót kö­vetett, Skoda kiállt az igaza mellen másnap aztán már kezében volt a leszámo. lási lan. Amiért szembe mert szállni a felügyelővel, nem volt irgalom. • 7 T ossza, munkanélküli hónapok kő­** vetkeztek ezután. Az országutak vándora lett Skoda Ferenc. Járt egyik üzemtől a másikig, de a láthatatlan táv­író, a ..priusz” mindenüvé elkísérte. Ha felfogadták egy helyen, alig dolgozott két napot, máris hivatták az irodába és mehetett tovább. Bizonytalan, éhezések­kel telített napok voltak ezek. Úgy hú­zódott meg egyik-másik jó bányász cim­borájánál, míg végre 1923-ban Albert. telepen jelvették. Négyen voltak akkor már a család­ban. Albert telepnek is meg volt a maga réme: Solymár András főaknász szemé­lyében- Maga volt a megtestesült gonosz­ság ez az ember, züllött, erkölcstelen figura, aki nem egy telepi bányász- család békéjét tette tönkre. Kipuhatolta mindig hol van a legnagyobb szükség, melyik család áll a legrosszabbul, aztán befonta, behálózta az asszonyt. Skoda Ferenc minden erejét megfe­szítve dolgozott, hiszen a priusz” ide is utána jött és a legrosszabb helyekre nyomták. Elviselhetetlen volt számára itt is a helyzet, de nem volt más vá­lasztása. Ha családjának kenyeret akart adni, tűrnie kellett. I995I™ történt. A bányászok sztrájkja végigsöpört az orszá­gon. Alberttelcpen is leállt az üzem. Az emberek komoran, elszántan öt héten át állták a sztrájkot. A bányatelepen megmozdulni sem lehetett, a csendőrök állandóan ott cirkáltak az utcákon. Öt bét után Peyer árulása következté­ben minden eredmény nélkül kénytele­nek voltak újra munkába állni. Az üzemvezetőség egv teljes hónapig egyet­len fillért sem adott a bányászoknak. Senki sem törődött azzal, ki mit fog enni. Éhesen, szédülő fejjel vágta a szenet ezekben a napokban Skoda Ferenc. Horthy embernyúzó pribékjei, élükön Solymár főaknásszal, a legkülönbözőbb piszkos módszerekkel tették még elvisel­hetetlenebbé a bányász életét. A munka megkezdése előtt egyszerűen bejelentet­ték, hogv „ha Skoda Ferenc erről a mun­kahelyről ma nem rakod meg 25 csillét, csak fél műszakot írunk be.” Nem’eey- sz*r megtörtént, hogy 22—23 csilléért valóban csak fél műszakot fizettek ki- Ha egy csille hiányzott, még akkor sem kapta meg a rendes műszakját. Nem múlt cl nap, hogy az 5—600 bányászból 50— i60-at meg ne büntettek volna, j Skoda Ferenc azért vágta a szenet. összeszorította fogait, hogy a fájdalom, a düh ki ne robbanjon belőle. Egyetlen perc pihenőt se engedélyezhetett ma­gának a munkában, hiszen ha 5 perccel előbb abbahagyta a munkát és észre­vették, azonnal 2 pengpre büntették. Nem volt becsülete, nem volt értéke Skoda Ferencnek a mailt bán. Munkáját soha senki meg nem dicsérte, szaka­datlanul üldözték. • T 09ft~ban m®r nefn Erin tovább és külföldre ment. Először Bel­giumba, majd onnan Franciaországba ke­rült. 1934-ig dolgozott Franciaországban, amikor volt munkája. Sztrájk sztrájkot követett, s ö is. mint annvi sok tízezer munkás, fekete listára került. 1931 őszén már új fa a borsodi szén­medencét járta. Sógoránál húzódott meg családjával együtt. Megint, elkezdődött a Lilin cseles munka után. Egy jóindulat ú munkaj elügyel ö révén visszakerült Ah berttelepre. De gyanús volt minden lé­pése, figyelték, őrizték, mikor kivel be- szél, mit mond. Néhány viszonylag .,.nyu­godalmas” nap következett, míg újból le nem számolták- Tovább kellett men­nie. Ekkor Ormoson kötött ki. Három évet dolgozott itt a legembertelenebb kö­rülmények között. Itt sem maradhatott azonban soká s megint munka nélkül maradt. Újból keserves hónapok következtek. Éhe- zés, nyomorúság. így ment éveken át- Amikor a fasiszták háborújá­hoz kellett a sok szén, már kényszerítet­ték a munkába, de gyanús volt mindig s nem egyszer kellett a hadi üzemi pa­rancsnoknál kihallgatásra jelentkeznie. Skoda Ferenc ekkor már tudta, hogy közeledik a Szovjetunió dicső Hadserege, hogy emberré tegye, felszabadítsa öl és sok millió társát. 1944 decemberében örömtől könnyezve ölelte magához Skoda Ferenc az első szovjet katonát. P app István Farkaslyukon dolgozott ■ már a felszabadulás előtt is* Csokvaomány közéégből járt át Farkas­lyukba. A front elvonulása után bárom nappal már munkába jelentkezett és megkezdődött Fapp István* igazi élete. Kemény volt a kezdet. Sokat éhezett eleinte, de jobb jövőbe vetett hittel, minden erejével dolgozott. Érezte, tudta, hogy munkájának meg lesz az ered­ménye. És nem is csalódott, örömmel, boldo­gan látta, hogy a bányatelepről eltűntek a gyűlölt urak s helyettük becsületes dolgozók foglalták el a vezető helyeket. Mennyire más érzés is volt most be­menni az irodába, leülni és el beszélgetni a párttitkárral vagy az üb-titkárral. Papp István kezdte érezni, hogy ő is va­laki, embernek számít s ez a tudat még erősebb munkára ösztönözte. Az újjáépítés s az ország ipari fejlő­dése több és egyre több szenet kívánt* A haza, lm fiaihoz, a bányászokhoz for­dult és Papp István megértette hogy a felszabadult boldog életért eleget kell kell tennie a felhívásnak. Becsülettel téliesítetté kötelességét. Lenn, a barnában alaposan megválto­zott minden. Eltűntek a mogorva, durva felügyelők. Ahogy emelkedett az üzem összteljesítménye;, megérkeztek az első gépek és egvre könnyebbé vált a munka. 1948—49.ben az élmunkások sorába került Papp István. Érezte, bogy a bánya az övé s úgy is bánt minden szerszám­mal, minden géppel. I munkája eredményeképpen ke­resete állandóan növekedett. W— 12 ezer forint megtakarított pénzéből szobakonyhás lakást is építtethetett ma­gának. 1950 januárjától Papp István teljesít­ménye sosem volt 150 százalékon alul- Jó erős munkacsapatot, brigádot szerve­zett, amelynek minden tagja hasonló jó eredményeket ért el. Lenn, a bánya mélyében Papp István sokat gondolt a múltra, nem egyszer beszélt róla fiatal társaival. 1950 decemberében Papp István is ott volt a többi bányász között, akik hűség­jutalmat kaptak. Felemelő érzés volt ez számára; azért kapta, inert soha egyet­lenegy műszakból sem hiányzott. A húsé fi jutalmat egész sor kedvezmény követte- Mim J: aruk át, bakancsot, inget, alsónadrágot kapóit mind ő, mind bri. gádjónak tagjai. Es mindezt teljesen in­gyen. Papp Istvánnak szép tervei vannak a iövöre. Három lánygyermeke van, mind a hármat iskoláztatni akarja. Ezt meg is teheti. Keresetéből be akarja ren­dezni új Ial.ását. A legszebb terv, amit kitűzött maga elé, hogy Kossuth-díjas vájár akar lenni, m P app István elérheti ezt is. Ma, az első Bányásznapon becsületes, jó munkájáért, példamutató magatartásá­ért sztahanovista kitüntetést kap. Nincs nála boldogabb ember Farkaslyukon, de feleségénél sem, aki őrömmel, büszkén látja, mennyire megbecsülik férjét. Papp István tudja, hogy a szebb élet­ért, a jobb életért becsületbeli köteles­sége a terv teljesítése, túlteljesítése, az ötéves ten' végrehajtása, helytállás a ke- ménv harcban a szocializmusért, a bé­kéért. (H. J-) A borsodi szénbányák dolgozói szeretettel fogadják új társaikat Megyénkben egyre szebb eredmények­kel folyik az új bányászok toborzása. A régi bányászok szeretettel fogadják új társaikat s hozzásegítik őket ahhoz, hog£ minél hamarább elsajátítsák a bá­nyamunka szakismereteit. A Diósgyőri Szénbányáknál mozgalom indult az új bányászok patronálására. A jól dolgozó „régi” bányászok a le­gényszállásokon hetenkint háromszor meglátogatják a széncsaták új katonáit. A patronáló csoport tagjai néhány órát töltenek az új bányászok körében, elbe­szélgetnek velük, tapasztalatátadással segítik őket munkájukban. Az Ózdi Szénbányák putnoki üzemé­ben a legényszálláson könyvtárat, röp­labda és labdarúgó pályát létesítettek. 35 új bányamunkás érkezett legutóbb az üzembe, ezeket a bánya 15 női bá­nyásza kereste fel. — Mi nők megálljuk a helyünket — mondták új társaiknak, Ti sem vallhattok szégyent! — Nem is fogunk — válaszolták az új bányászok. Szavukat be is tartják, mert legtöbbjük még az egyhetes tanu­lási időszak alatt kérte, hogy osszák be be őket termelő munkára. A Szuhavölgyi Szénbányák központi javító és kisérleti műhelyének több dolgozója túlteljesítette a Bányásznapra tett felajánlását A Szuhavölgyi Szénbányák központi javító és kísérleti műhelyének dolgozói átlagosan 117 százalékban teljesítették tervüket, több dolgozó pedig jelentősen túlszárnyalta a Bányásznapra tett fel. ajánlást.. Soós András a Bányásznap tiszteleté­re terven felül egy motort készített el. Dán ka Mátyás heti teljesítményét 127- röl 140 százalékra emelte. Horváth Jó- zsefné terven felül egy ventillátor mo­tort k -zított. Herman János 122 száza, lékről 130 százalékra emelte havi telje­sítményét. Kovács Gusztáv 111 száza­lékról 125 százalékra fokozta tervtel­jesítését. Lörincz Tivadar nagyfeszült­ségű olajkapcsolót készített el, amit eddig használhatatlannak minősítettek. Herczfeld László vét motor csúsztató gyűrűjét javította meg terven felül. Korpa László munkatársával terven fe­lül egy nagyoszlopos fúrógépet üzem­kész állapotba szerelt össze. Blaha Ist­ván és Ta'ri Béla a gablontekercselésnél újítást vezetett be. Bánhegyi Dezső és Kóta Lajos a Bányásznapra két újítási nyújtott be és 100 kw-os olajtranszfor- mátor átépítését végezték el. A közpöni javító és kísérlet! műhely dolgozói így ünnepük a Bányászna­pot. BAEANTAI MIKLÓS eajtófelelös. MEZŐGAZDASÁGI ésÁLLATKI ÁLLÍTÁS MISKOLCON, szeptember 9-16-ig a NÉPKERTBEN 50 százalékos vasúti kedvezmény! Vidékiek az odautazásnál váltott teljes árú menetjegyeiket őrizzék meg, mert az a vásárigazolvány felmutatása mellett díjtalan visszautazásra jogosít JEGYELŐVÉTEL i Ihtmmnál ét fömegsserreaefehnél ^Néhány beszédes számadat arról, hogyan gondoskodik kormányunk a bányászokról ötéves tervünk új létesítmények egész sorával segíti a magyar bányá­szokat, hogy gondtalanul egészségesen végezhessék munkájukat. Kormányza­tunk az ötéves terv során a bánya­vidékeken baleseti kórházakat, szülő­otthonokat, bölcsődéket, szá'lodákat, kultúrházat, ételgyárakat, a hegyek­ben szanatóriumokat épittet a bányá­szok részére. Ezekre ez építkezésekre az ötéves tervben egymilliárd 186 millió forintot ruházunk be. A bányabeli munka megkönnyíté­sére bányagépeket kapnak a bányá­szok. A következő gépfajtákat állítot­ták és á lítják üzembe az ötéves terv során: a szovjet gyártmányú Donbassz- kombajnt, a.z Ajtay—Szilárd-féle F. 4 íejtőgépe'kot, az Ajtay—Szilárd-féle liliputi fejtőgépeket. a Szemán-féle réselőgépct. a Szeműn—Kummer—Tö­rök-féle fejtö-rakodógépet, a magyar —szovjet gyártmányú gumiszállító sz.alagok.it és kaparógépeket, kaparó­berendezéseket. szénfúrógépeket, rázó- csuzdákat, kompresszorokat, fejtő- ka'.npácsokat, a Kota-féle rakodó­gépet, amelynek gyártását nem­régen kezdte meg a dorogi bányagép- gyár. A terv öt esztendeje alatt 19 új bányaüzem nyílik meg. 14 új szénosz­tályozó épül fel, 12Ó km hosszúságú köté'pályán kezdik meg a szénszállí­tást. A terv végrehajtása során a bányaszivattyúk összteljesítménye ol. éri a 20.000 lóerőt, a bánya-kompresz. 'zorok teljesítménye percenkint 2500 köbméterre nő, a. bányák villany- motorjainak teljesítménye pedig 100 ezer kilowattra emelkedik. A bányászok iránti gondoskodás^ bizonyítják az eddigi eredmények is. A hároméves tervben felépült 904 bá­nyászlakás és 7 hányás-/ legényszálló. Az ötéves terv első két esztendejé­ben elkészült 3328 bányászlakás és 31 legényszá'ló. Az ötéves tervben összesen 10.000 lakás épül, tehát az eddig átadott lakásokon kívül további 0G72 lakást kapnak a bányászok. A szénbányák dolgozóinak megbe­csülése magnyilvánul abban is, hogy kormányzatunk a terme'ésben kiváló és a bányához hú dolgozókat Népköz- társaságunk legnagyobb kitüntetései­vel jutalmazza. A magyar szénbányák­ban jelenleg Ifi Kossuth-dija*, 44 Munkáérdemrendes, 138 Népköztársa­sági Érdeméremmel kitüntetett dol­gozó. valamint 118G okleveles és 214 jelvényei sztaliánovista do’gozik. Tudnivalók a tervkölcsön kötvények harmadik sorsolásáról Szeptember 6-a és 9-e közölt tartják a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a tervkölcsönkötvények harmadik sorso­lását- Ncgy nap alatt több, mint 76 ezer nyereményt sorsolnak ki és megkezdik a kamatozó kötvények visszafizetését is. Több, mint 200 ezer kötvény kerül tör. lisztessel kisorsolásra. A nyeremény­kötvények között a 100 ezer forintos fő­nyeremény mellett 12 50 ezer forintos, 25 25 ezer forintos, 64 10 ezer forintos, 190 ötezer forintos,, 4300 ezer, 9100 ötszáz és 62.600 háromszáz forintos nyereményt húznak ki. ünnepélyes megnyitóval kezdődik szeptember 6*án a sorsolás. Az első na­pon 673 húzással 16.4 millió forintot sorsolnak ki* 7-én délután 3 órakor kez­dődik a sorsolás: ekkor 1023 húzással 24.6 millió forint kerül kisorsolásra. 8-án ugyancsak 3 órakor kezdődik a sorsolás és ekkor 25 1 millió forintot sorsolnak ki 2054 húzással. 9-cn, vasárnap reggel 9 órakor kezdik a sorsolást és ezen az utolsó napon 5 8 millió forintot sorsol­nak ki a nyerők között. Ekkor húzzák ki a 100 ezer forintos főnyereményt is. A napokban nevezték ki a tervkölcsön­kötvények harmadik húzásának sorsolási bizottságát, amelynek feladata a húzások ellenőrzése, irányítása és az egész sor­solás gyakorlati lebonyolítása. A bizottság szeptember 5-én, szerdán délelőtt 10 órakor tartja alakuló ülését az Országos Takarékpénztár Központjá­ban. A bizottság megtárgyalja majd a sorsolás technikai lebonyolítását. Az alakuló ülés után a bizottság tag­jai a páncélteremben ellenőrzik, hogy az előkészített • szelvények hiánytalanul megvannak-e s megnézik, hogy a sorso­lási kerekek jól működnek-e, majd le­pecsételik a kerekeket, amelyeket csü­törtökön reggel szállítanak át a sorso* lás színhelyére, a Zeneakadémiára, tervkölcsön minden fillére ezerszeresen visszatérőit,,,64 Már csak négy nap és megkezdő, dik az Ötéves Tervkölcsön sorsolása. Az ország s megyénk dolgozó népe örömmel vár a ezt a pillanatot. FÖRIS ISTVÁN bekészítő elömiin. kás, a Diósgyőri Kohászati Üzemek, bon dolgozik, 700 forint Tervkölesönt jegyzett. Azóta a 700 forintnak min­den fillérét többszörösen visszakap­tam — mondja. — Boldog, szép éle. tem s keresetem jelentős emelkedését az ötéves térinek köszönhetem. Az ötéves tervben a mi lakótelepünk is új utat kapott. Nem keit már télen és tavasszal bokáig érő sárban járni. Az új út is szebbé, kényelmesebbé tette életünket. PAPP JÓZSEF hengerdei bugafa. ragó is örömmel várja a Tervkölcsön sorsolásának napját. — Emlékszem a legutóbbi sorso­lásra. A mi falunkból is többen nyer feik. A Tervkölcsön minden fillére a dolgozók jólétét szolgálja. Mi, mező. követőiek — mert ott lakom — az ötéves tervtől gabonaraktárt, fürdőt, új ut«1 és sok’egyebet kaptunk., TOT11 JÁNOS ojléelőmunkás így beszél: Máiba leszek olyan szeren. fl.d’ "77ák. l5ÖtvA- !Iv,n s'éo műhelyben fogok dolgozni y n. 1 főnyereményt. Löszén ez és megbecsült ember leszek. is lehetséges, de ha ez nem így less, akkor is nyertem. Az ö.éves tervben minden űolgozó sokat nyer. Mezücsá. (on — ahol én lakom — Borsod me. gye legnagyobb gépállomása niiibö. d k. T j traktorok, gépek szántják a földeket s könnyítik meg a dolgozók munkáját. A szegény dolgozó paraszt azelőtt csak az uraság föld ón látott ilyen szép korszerű gépeket s most ezek a gépek öt segítik munkájában és teszik könnyebbé életét. 11 II ILONA csiszolónő elmondja* az ötéves tervnek köszönhetem, hogy dolgozhatok, hogy egyenlő munkát végzek a férfiakkal és ezért ugyan­annyi fizetést is kapok. Dolgozha. lünk, tanulhatunk mi nők is, hiszen az iskolák s könyvtárak, kultúrotrho. nőit százai épülnek fel a Tervkölcsön forintjain. PALOVICS BERNAT segédmiin. kás is az ötéves tervnek köszönheti, hogv most korszerű műhelyben dol­gozik. A múltban cseléd volt s alig k;-res‘e meg a mindennapi kenyerét. Hogyan is gondolhattam volna ar. ra — mondja —, hogy valamikor t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom