Észak-Magyarország, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-14 / 214. szám

Péntek, 1951. szeptember hő 14. CSZAKMAGYARORSZIG s JÓL DOLGOZIK A TERVBRIGAD A DIÓSGYŐRI CSAVARGYÁRBAN Megyénk dolgozói még keményen har- colnak az évi terv teljesítéséért, túltel­jesítéséért, de már most hozzákezdtek az 1952-ea terv elkészítéséhez. Üzemeinkben, műhelyeinkben megala­kultak az 5—9 tagú tervbrigádok. Hogyan dolgozik egy tervbrigád ? A Diósgyőri Kohászati Üzemek csavar, gyárában augusztus 27-én Szávai Péter e/.tahánovista üzemvezető irányításával alakult meg a 7 tagú tervbrigád. A tervbrigád tagjai: Kovács Gyula csavarvágó sztahanovista, Doma Árpád- né gyorskarimázó, Kárpáti János eszter­gályos, műhelybizottsági tag, Tires Ber­talan lakatos, Nagy Béla technikus és ifj. Rapcsák József sajtoló. A csavargyári tervbrigád a Kohászati Üzemek tervbrigádjai között már eddig is a legjobb eredményt érte el. A terv- brigád rögtön, megalakulása után rész. letcs ütemtervet dolgozott ki, hogy nagy feladatát tökéletesen cl tudja látni, A tervbrigád elsőrendű feladatának tekinti, hogy felderítő munkát végezzen az üzemben, az eddigi tapasztalatok alap­ján felkutassa a rejtett tartalékokat, a munkaszervezési és szállítási nehézségek megoldásának módszereit. Mikép látta el a csavargyár! tervbrigád ezt a feladatát? A tervbrigád minden hétfőn reggel ér­tekezletet tart, ahol a dolgozót, javasla­tai alapján megbeszélik j^ujtett tarta­lékok feltárásának lehtójraegeu? A dol­gozók javaslatai nagy-segitséget nyújta­nak az üzem évi tervének teljesítéséhez, sőt túlteljesítéséhez. Kovács Gyula sztahanovista csávámé, netvágó javaslatára a bányatámtartó csa­varoka' az egyorsós menetvágó gép he­lyett kétorsós menetvágó gépen készítik. Ezzel az eljárással egyazon idő alatt két- szerannyi csavarmenetet vágnak, kétsze­resére emelik a termelést. \ tervbrigád másik fontos feladata, hogy a feltárt hiányosságok kiküszöbö­léseié javaslatokat dolgozzon ki, s ez­zel segítséget adjon a vállalat vezetősé­gének, hogy jobb munkaszervezéssel, a gépek jobb kihasználásával magasabb színvonalra emeljék a termelést, bizto­sítsák a tervteljesítést. A tervbrigád már ezen a téren is jó eredményt ért el. Tires Bertalan lakatos újító elmondot­ta, hogy a tirefond (sínleszorító) csavar gyártásához beállított marózó gépek már nagyon kopottak, emiatt a munka nem 100 sziizalékos, a dolgozók a gép hibája miatt nem tudnak jó eredményt elérni. Javaslatára a gépeket kijavítják, A munkaerő kiesés pótlására is gondol, lak a dolgozók. A gyorskarimázó gép egyik munkásnője rövidesen elhagyja munkahelyét. Nagy Lídia önként vállal­ta, hogy addigra megtanul dolgozni a gyorskarimázó gépen. Tanítását Doma Árpádné vállalta. Ez a vállalás is je­lentős, mert a gyorskarimázó gépen az üzemben kevés dolgozó tudja a munkát jól és pontosan elvégezni. A szakképzett munkaerő hiánya ennél a gépnél nagy termeléskiesést okozna, hátráltatná az üzem évi tervének teljesítését. A tervbrigádok ali kor végeznek jó munkát, ha az 1952-es évi terv elkészítésében felhasználják a dolgozók segítségét, ta- pasztalatait, javaslatait. Szorosán egyült- ánűködvc a dolgozókkal, meghallgatásuk ulár készítsék el tervjavaslatukat. Ebben a munkában teljes mértékben érvényesül­nie kell a Párt irányító szerepének. A tervbrigádok munkájának elvi jelentősé­ge az, hogy ha a dolgozók közreműködnek a tervek előkészítésében, sokkal inkább magukénak érzik és tudják, hogy telje­sítése harci feladatuk, becsületbeli kö­telességük. Németh Ilona A Tervkölcsön sorsolásánál kihúzott nyeremények kifizetése már harmadik napja lart„ a Takarékpénztár miskolci intézetének üveggel fedett csarnokában mégis nagy a forgalom. Még mindig so­kan jönnek, hogy átvegyék nyereményü­ket. Férfiak és nők zsebéből, kézitáská­jából színes tenkölcsön kötvények kerül. nek elő. * Szökehajű fiatalasszony nyújtja át 100 forintos nyereménykötvényét a bank tisztviselőjének. Csak úgy sugárzik ar­cáról az öröm. Hogyne, hiszen 2500 fo­rintot nyert R.ácz Gyuláné, a ládi fű­részüzem könyvelőjének felesége. — Bizony nagy meglepetés ért minket ß nyereménnyel — mondja. Igazán ér. denies volt jegyezni, nem csalódtunk, de nem is csalódhattunk. Minden úgy történt, ahogyan a Párt mondta- Fér­jemmel elhatároztuk, hogy egy hízónak- valót vásárolunk. Nem vesszük fel tel­jes egészében a nyereményösszeget, ha­gyunk belőle takarékbetétben is. * A pénztárablaktól újabb számot kiál­tanak, idősebb asszony megy oda. Bar. nóczki János édesanyja, aki kurittyáni lakos. Kötvényükkel 5000 forintot nyer­tek. Nemcsak a pénznek örül — mondja —, hanem annak is nagyon, hogy a fiú,- oki bányász volt, már másodéves bánya­mérnök hallgató. Anyai szívének hétsze­res öröm látni jövendő mérnök fiát és a nyereményt is, hiszen ezzel a pénzzel jócskán kipótolhatják az ösztöndíjat. * Középkorú parasztember topog izgatot. tan a pénztárfülke előtt. Mellette testes, fejkendős asszony áll — felesége. — Hát bejutott, befutott — nevet fel derűsen Kónya Bertalan újesanálosi 17 holdas középparaszt. Amikor két évvel ezelőtt 500 forint tervkölcsönt jegyez­tünk a feleségemmel, volt egynéhány ember <■ faluban, aki nevetett rajtunk, azt mondta: ,.hagytuk, hogy becsapja­nak " Most, ehol van, ni, én nevelek rajtuk, vagyis azok saját magukat ne­vették ki akkor. Mondtam én már an­nakidején is, hogy várjatok csak, a vé­gen csattan az ostor. Csattant is, lám 1010 forintot kapok- Természetes, hogy a Békekölcsön.nél is jegyeztem, hiszen békét akarok. És akkor nevetnék csak nagyot, ha égy hét múlva megint itt lenné! a nyeremenypénzért. Mert hiszen ebben van az igazság: — alti jegyez kölcsönt, az nyer, aki nem jegyez, az meg vakarja ilyenkor a fejét, hogy miért nem jelzett... • Másik boldog falusi ember veszi fel a pénzt, Bódi János taktaszadai 9 hol­das középparaszt. Elbeszéli, hogy ö szó- szerint húszszorosán kapta vissza pénzét, hiszen csak 50 forintos kötvényt jegy­zett. A családban nem ennyi volt a jegyzett összeg — teszi hozzá gyorsan — mert a fia az üzemben íratott — de mégis most szegyenli, hogy két éve ő olyan keveset jegyzett. Falujuk villanyt kapott., átalakították a kultúrházat, egyik, fia tanuló a gyárban, tehát mindenünnen a segítség jött és most ez az 1000 jo. rmtos nyeremény is. — Eggyel büszkélkedhetem, habár ez kötelességem is volt — mondja még bú­csúzóul, hogy beadási kötelezett*'gémét pontosan téliesítettem, sőt két mázsával többet is adtam be. Ebből a pénzből rádiót veszek, tanít is, szórakoztat is és ahányszor mellette ülünk, mindig fi­gyelmeztet, hogy az államnak adott köl­csön ma busásan megtérül. * ’Zizegnek a százasok a pénziárablak-' Pál. Nyáriruhás, szike fiatalember vonja ÉRDEMES VOLT JEGYEZNI...!“ magára a figyelmet. Kaiser István diós- györvasgyári iáőclemzö, 25 ezer forintot nyert 200 forintos kötvényével. Banneny. nyíre is igyekszik nyugalmat erőszakol­ni magára, látszik rajta, hogy ma ö Mis­kolc legboldogabb embere. Kaiser Ist­ván. ismert sportember, a Kohászati Üze­mek kézilabda csapatának játékosa és vezetője. — Hogy mit érzek most...? Szavakba foglalni nem is lehet. A hála érzése legnagyobb bennem a Párt, a nép álla­ma iránt. Éppen ez késztet arra, hogy ebből a nagy nyereményösszegből 14 ezer ja intőt egyelőre a takarékban hagy­ja!, így az állam tudja használni mind- annyiunk érdekében és még kamatot is fizetnek utána. Feleségem szóhoz sem tudott jutni az örömtől, amikor megtud­ta. hogy nyertünk. Még n’em is tudtuk elhatározni., hogy mi mindent veszünk a pénzből. Élvezzük a nagy örömet, amit ilyen cselben érezhet valaki, ha 25 ezer forintot nyer..i A nyertesek között van dr, Silbiger Bertalan miskolci ügyvéd is. — Az első eset Magyarországon, hogy a- államnak kölcsönadott pénzt becsüle­tesen visszafizetik. A múltban vásárolt kötvény elértéktelenedett, semmivé vált, sokat nem is érdemes róla beszélni, hi­szen a hozzám hasonlókorú emberek na­gyon jól emlékezhetnek erre. Most a be igén pontos időre megtartják a sorso­lást es megkezdik a kölcsön visszajize. teáét is- Leszögezhetjük tehát, hogy a Tenkölcsön jegyzésénél elhangzott sok mendc-monda terjesztőit csúfos kudarc érte. Mindenki meggyőződhet róla, hogy Népköztársaságunk adott szavát minden­kor betartja. ., állandóan jönnek a boldog nyerők. Ki. kisebb, ki nagyobb összeget vesz fel, mindannyian arról beszélnek, hogy érde­mes volt kölcsönt jegyezni, hogy jól jár mindenki, aki a Párt szavára. Népköz- társaságunk kormányának félkilósára hallgat, 110LD1 JÁNOS Közel 17 ezerrel több nyereményt sorsolnak ki a Békekölcsön búzásain, mint a Tervkölcsön legutóbbi sorsolásán A miniszter tanács határozata értel­mében a békekölcsön első húzását szeptember 20. és 23-a között tartják. Huszadikon délután négy órakor ün­nepélyes keretok között kezdik ei a sorsolást, majd 21-én és 22-6n ugyan­ebben az idomúiban folytatják a hú. zásokat. 23-án, vasárnap délelőtt 10 érakor kezdődik a sorsolás utolsó nap­ja 6s ekkor kerül sor a ^százezer fo­rintos főnyeremény húzására is. A békekölcsön sorsolásán 16.835- tel több nyereményt húznak ki, mint a tervkölcsön nemrég mag­tartott sorsolásán, az 50.000 forintos nyereményekből ti­zennyolcat húznák ki, vagyis hattal többet, mint a tervkölcsönnél, harminc­nyolc 25.000 forintos nyeremény lesz, tizenhárommal több, mint a terv köl­csön sorsolásoknál. A tervkölcsön leg­utóbbi sorsolásán hatvannégy 10.000 forintos nyereményt húztak ki, most kilencvenkét ilyen nyereményt sorsol­nak ki, nyölcvannyolc 5000 forintos nyereménnyel lesz több: ebből két- saázhefvennyolcat sorsolnak ki, erak mellett 93.000 ezer-, ötszáz- és bárcm- százforintos nyereményt húznak ki. Tehát összesen 93.427 nyereményt, sor­solnak ki 38.160.000 forint érték­ben. Az Országos Takarékpénztár dolgo. zői meglőtték az előkészületeket az újabb sorsolásra. Megyénk állattenyésztésének mennyiségi és minőségi íefiődését bizonyítja a miskolci mezőgazdasági kiállítás Állattenyésztésünk fejlesztésében az uloLH években komoly eredményeket ér­tünk el, mennyiségileg és minőségileg is jóval túlszárnyaltuk a háború előtti évek színvonalát. Ezt igazolják az állami gazdaságok, termelőszövetkezeti csoportok s egyéni, leg dolgozó parasztok kiállításra felho­zott tehenei, törzsbikái és tenyésztésre nevelt növendékmarhái is. A mostani kiállítás E díjakkal kitün­tetett tenyészállatai az országos tenyész- éllatkiállításon is megállnák helyüket. A bemutatott tenyészállatállomány híven tükrözi a termelőszövetkezeti csoportok, állatni gazdaságok nagyüzemi állatte­nyésztésének rohamos fejlődését. Még az egyénileg dolgozó parasztok által ki­állított tenyészállatok is messze felülmúl­ják a régi „úri’’ birtokok tenyészálla­tait. Lótenyésztésünk minőségi fejlődését is bemutatja a kiállítás. A ragályi állami gazdaság különösen hegyi, de mezőgaz­dasági munkára is kiválóan alkalmas li­picai kancákat, a keselyühalmi állami gazdaság és a mezőkövesdi járás dolgo­zó parasztjai pedig tüzes magyar félvér kancákat mutatnak be. A gyöngyösi ál­lami méntelep két kiváló, országos hí­rű magyar félvér törzsment hozott a ki­állításra. A sertéskiállításon az állami gazdasá­gok és termelőcsoportok a nagyüzemi ser éstenyésztcs eredményeit szemléltetik. Az emődi „Szabadságharcos” termelő- szövetkezet két fehér hússertés tenvész- koeával bizonyítja be a yorkshirei sertés tenyésztésének előnyeit. Juhtenyésztésünk nagyarányú fejlődé­sét a termelőszövetkezeti csoportok mu­tatják be. A mezőkeresztesi „Táncsics” /ermelőcsoport tenyésztői munkájának jutalmául megérdemelten nyerte el, a juhtenyésztés nagydíját. A tanulságos kiállítás útmutatásai nagyban elősegítik állattenyésztésünk további fejlődését, a kétéves állattenyész­tési tetv sikeres végrehajtásét. Meddig tűrik a befurakodott kulákcsemeíe gyalázatos üzelmeit a Borsodvidéki Mélyépítő Vállalatnál ötéves tervünk milliók becsületes és áldozatkész munkájával biztosan ha­lad a megvalósulás felé. Mindenki a maga munkahelyén lelkesen dol­gozik, hogy gyorsabban haladjunk a szocialista építésben. Persze, az Csak a kaimmslákésa lanácslapk személyes péléamtatásivel fejleszthetik tovább a sáloraljaoibeiyi járásban a termeliszivetoti mozgalmit A sátoraljaújhelyi járásban a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlődése erősen elmaradt az é’enhaladó járások­hoz viszonyítva. Kilenc III-as, típusú és négy I-es típusú termelőszövetke­zeti csoport van a. járásban. Mindössze 12 községükben működik termelőeso- port, 36 községben viszont nincs. Elő­készítő bizottságot eddig négy község­ben alakítottak: Nyíriben, Kovácsvá­gáson, Alsó- és Felsöbereckiben. Különösen világosan mutatja, a le­maradást az n tény, hogy a járás köz­ségeiben tavasz óta mindössze 114 dol­gozó parasztosa1 ád lépett termelő cso­portokba. Igen kevés, — csupán 23 — az új belépők között a középparaszt. Mi ez oka a termelőszövetke­zeti mozoalom gyengeségének ebben a járásban? Talán az itteni dolgozó parasztok nem érdeklődnek a nagyüzemi gazdál­kodás iránt,? Nem, — máshol van a hiba.- Maga a járási pártbizottság mező­gazdasági osztályának vezetője, Kecs­kés Ferenc elvtárs elismeri: a baj nz volt. hogy a Járási Pártbizottság hosszú időn át nem foglalkozott a ter­me1őszövetkezeti mozgalom ügyével, nem segítette eléggé a termelőcsopor­tok üzemi pártszervezeteit, lebecsülte a csoportok eredményeit, , — Elkövettük azt a súlyos hibát — mondja Kecskés elvtárs —, hogy nem kapcsoltuk össze a termelőszövet­kezeti mozgalom erősítésének ügyét a soronlévő többi feladattal. Folyton csak beszéltünk róla, hogy csak így lehet helyesen és eredménye­sen dolgozni, de a gyakorlatban hol az egyik, hol a másik feladat kötötte le teljes figyelmünket. Azt is későn vet­tük észre, hogy a járási tanács sem foglalkozik kellően a termelőcsoportokkal. Semmiféle tá mopatáft nem adott nekik munkaszer' vezetők kiépítéséhez. Emiatt a cso­portok többségében csak papiroson volt meg a brigád- és a munkacsapat szervezet. Nem vonták be a munkába a csa’ádtagokat sem. Persze, a vége az lett, hogy ezek a csoportok lema­radtak a munkában. Elkéstek az ara­tással, a hordással és a e.sépléssel. Fel­ütötte fejét az ogyenlösdi is. Ezekben a termelőcsoportokban az egyénileg dolgozó parasztok nem láttak vonzó példát. kiég n. járás együk legerősebb cso­portja, a harcsai „Dézsa“ termelőszö- vclkczet is kemény- kritikát kapott nz egyéni dolgozó parasztoktól amiatt, hogy a. csoporttagok még a legsürgő­sebb munkaidőben is csak napi 8 órát dolgoztak. A járás termelőcsoportjaiban bőven van tehát még hiba. Eveket sürgősen meg kell szüntetni. Ugyanakkor azon­ban a legszó'esebb körben konkrétan ismertetni keli szép ered­ményeiket. Teljesen helytelen, hogy az elsőfor­duló hibákra való hivatkozással elmu­lasztották a csoportlátógatások meg­szervezését. A járás több tcrmolHeso- portja nemcsak hogy sokkal magasabb terméseredményt ért el, mint az egyé­nileg dolgozó parasztok, do az aratás­sal, a hordás.-al és a csépléssel is előbb végzett. Széphalomban a „Rá­kóczi“ termelőszövetkezet, a kovács­vágási termelőszövetkezet is ezek közé tartozott. Különösön fényes sikereket crt cl az alsóberecki „Rózsa Ferenc" termelőszövetkezet. Több o’yan csoport tag van, mint Kurucz Orosz József, aki 3—4 család­tagjával dolgozott ée annyi 'munkaegy­séget szerzett, hogy 49 mázsa tor. méiiyt, 77 mázsa szénát, 4 és fél má­zsa hagymát, 1900 forintnyi elölegot vitt már haza, most 1600 forint kész- pénzt kap. Ha a termelőszövetkezeti csoportok tagjai ismertetik az eredményeket, amelyeket a hibák ellenére is e'értpk. az egyénileg dolgozó parasztok érdek­lődése a mozgalom iránt feltétlenül nőtt volna. Vannak bizonyos tárgyi okai is annak, hogy több csoport, meg­késett a munkákkal. Amint kiszúrni-, tották, az egyéni dolgozó parasztok­nak csak 5—6 holdon kellett elvégez­niük a betakarítási munkát, viszont minden termelőszövetkezeti aratópár­ra 18—19 hold termésének betakarí­tása jutott. A termelőszövetkezeti mozgalom erősítését más hibák is akadályozzák e, járásban. Hiányzik a párttagok és a tanácstagok személyes példamutatása. A járási pártbizottság felhívta ugyan a kommunistákat, hogy „mutas­sanak példát a szövetkezeti mozgalom erősítésében“, de nem szervezte meg ennek érdekében a szé'oskörü politikái munkát, az egyéni beszélgetéseket. Karcsún például Horváth Imro a párt- szervezet elnöke sem lépett még be a csoportba s így érthető, hogy a köz­ségi alapszervezet vezetőségi tagjai­nak egy része, valamint a községi ta­nács végrehajtó bizottságának tagjai sem határoztak még a közös munka mellett. Nem harcolnak következetesen azért sem, hogy lelep’ezzék, szétzúzzák azokat a hazugságokat, amelyeket a kulákok terjesztenek. Ezeket a hibá.- kat a legrövidebb időn belül ki kell javítani 1 Gondoskodni keli arról, hogy az egyéni’cg dolgozó parasztok jobban megismerlek a fermelő- csoporlok eredményeit. Szervezze meg a járási tanács me­zőgazdasági osztálya a termelőcsopor­tok látogatását, tegyék lehetővé, hogy az egyénileg dolgozó parasztok saját szemükkel győződhessenek meg a nagyüzemi gazdálkodás eredményeiről. A csoporttagok mutassák meg a láto­gatóknak gyarapodó állatáTományú- kat, mindjobban kiépülő gazdaságukat. Nagyobb segítséget, kell knpniok a csoportoknak munkaszervezetük meg­erősítéséhez. a munkafegyelem meg­szilárdításához. hogy kijavítsák ez egyénileg dolgozó parasztok bírálatá­ban felvetett hiányosságokat. így lehet majd a sátoraljaújhelyi járásban is nagy mértékben fejleszteni é termelőszövetkezeti mozgalmaid ellenség, a régi rendszer levitézlett népnyúzói. a falu volt vérszivóí, a kulákok mindennel megpróbálkoz­nak, hogy elégedetlenséget szítsa­nak, rombolják a munkafegyelmet, az állami fegyelmet, hogy fékezzék tervünk sikerét. Botrányos hogy még mindig elő­fordulnak olyan esetek, melyek hal­latára ökölbe szorul minden becsüle­tes dolgozó keze. A Diósgyőri Kohászati Üzemek­ben a Borsodvidéki Mélyépítő Válla­latnál dolgozik egy 100 holdas Uu- lákcsemetc, Csányl István. Honnan jött és hogyan került oda — az rej­tély. Anrfyi azonban bizonyos, hegy még fel se törte kezét a lapátnyél, máris az irodában ült és hamarosan olyan befolyásra tett szert, hogy mindent az S kezére bíztak. Persze, ebbon szerepe van olyanoknak Is, akik néhány pohár jő borért szemet hunynak üzelmei felett. Ez aCsányi a, ’eggyalázatosabbku- lákcsemoték eeyike. Amerika hang­jának rágalmait, hazugságait, rém­híreit terjeszti. A legpimaszabb mó­don uszít a kormányzat rendelkezé­sei ellen, izgatni akarja a dolgozó­kat. Közben neki annyi éle’miszcr- jegye van, amennyit akar. legkeve­sebb 15 darab mindig található ná­la. ezekkel még jó ismerőseit is el­látja. így aztán kilószámra hordja a hentesárut, a zsírt még nagyobb mennyiségben a lisztet. Má,r van vagy 10 darab ruhautalványa is, amikor a dolgozók még nem is lát­tak ilyet, pedig már nagyon várják, ö már nyakrafőre váltja he a ruha- utalványokat. De van is erre ideje, mert akkor jár munkába, amikor akar és annyi órát : rámol el magá­rak. amennyi pénzre van szüksége. Egy-egy vasárnap 300 forintot is ,,keres.” Hogy miképpen mehet ez Így. az az ő titka, meg azoké, akik hozzáse­gítik... Ezekután jogosan tesszük fel a kérdést: még mindig történhet fic ilyesmi, s meddig mehet ez Így...? SZABÓ BÉLA Borsodvidéki Mélyépítő Vállalat A TOTO szeptéfnTiéTÍ tárgynyorcménysorso. lásán bármelyik nyertes,. vagy nyeretlen szcivénvével VILÁG VEVŐ NaC-YSUPEB. RÁDIÓT LEMEZJÁTSZÓVAL, heverő), (sezlont) , átmeneti kabá­tot, ba’lonkabátot. ,.Beltic&“-már- kájú fényképezőgépet, ebédlősző­nyeget, néprádiót ős számos egyéb értékes tárgyat NYERHET. Olvassa el a tippszolvény hátlap­ját és októbertől játs&jéi. „VIDÉKI TOTÖZO" JELIGÉVEL’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom