Észak-Magyarország, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-02 / 204. szám

Az első Bányásznapunk Itta; MONOS JANOS, a Diósgyőri Szénbányák igazgatója KÖSZÖNJÜK a felszabadító Szov­jet Hadseregnek, köszönjük nagy Pár­tunknak, hogy lehetővé tett© nekünk bányászoknak, hogy f «'szabadulva, felemelt fejjed ünnepelhetünk ott, ahol évszázadokon át szoigasors, elnyomás volt osztályrészünk. Bányásznapot adott nekünk dolgozó népünk, meg­becslésének kifejezéseként, hirdetve, hogy nálunk a munka megbecsülést, dicsőséget jelent. Szabadon, boldogan ünnepelünk ma és ünnepel velünk az ország az első Bányásznapon. A mai napon számos bányász kapja a leg­magasabb kitüntetéseket: munka­érdemérmet, sztahanovista kitüntetést, hüségpénzt, amit csak szabad hazá­ban. kommunisták vezette országban elérhetnek a dolgozók. Mi volt a múltban? Az elmúlt Horthy-reakciós, fasiszta rendszerben, amikor az intervenciósok a szabadságért harcoló dolgozó ma­gyar népet a jobboldali szociáldemo­krácia árulása folytán térdre kénysze- rí tett éli. megindult bányászaink ellen a hajsza. A hős" salgótarjáni bányá­szok, akik Rákosi elvtárs hívó smvára fegyvert fogtak és verték az inter­venciósokat, bujdosókká, üldözöttekké váltak. A tatabányai bányászokra Rékling Konrád utasítására eldördült s csendőrsortűz. Megindult a csend­őrök kísérete mellett legjobb harco­saink útja Siófok és Orgovány felé. Nagyobb darab kenyeret akartak, csa­ládjukat akarták ellátni, rongyos, éhező gyermekeikre akartak ruhát adni. Orvost akartak a beteg gyer­mekeknek, ezért sztrájkoltak és szem- beszálltak az önkénnyé’. A válasz: csendőrsortűz, puskatus, a jogoktól való megfosztás volt. Nyakukba ül­tették Horthyék az embernyúzé haj­csárokat, akiknek kénye-ked vére ki Voltak szolgáltatva legjobbjaink. A bányában ott á'lt a hajcsár a bányász mögött, ordított, fenyegetett és ütött, hogy tőkés gazdájának profitját mi­nél jobban növelje a ver it ék érti bá­nyászok zsírján. Egészségtelen mun­kahelyeken, az életbiztonsággal mit Benn törődve hajszolták nap mint nap tmegrokkanásig, a korai megöregedésig a bányászokat. A beteget «.z utcára dobták, a rokkantat munkánál küld ég- be taszították, a,z éhező gyermekekkel mit sem törődtek. Az ifjúmun>ká.so- Brat éhbérért dolgoztatták. A hiánvos táplálkozás következtében aratott közöttük a tbc. A BANYASZOKAT AZONBAN nem tudták megtörni. A kommunisták ve­títésével az elnyomás ellenére, a féktelen csendörterror kijátszásával szervezkedtek a bánya mélyén és, ott­honukban. A szervezkedés után jött ismételten a sztrájk 1924-ben, majd J926-ban. amit a jobboldali szociál­demokraták s azok vezetője, Pever elárult. A judáspénzből Peyer háza­kat építtetett Budapesten a munkások bőrén. Szavazati jógiitól megfosztva nyomorgott a bányász. A sorozatos árulások gyengítették a kommunistá­kat, utcára dobták őket, nem enged­ték munkához jutni, sokan közülük kénvteVnek voltak kimenekülni az or­szágból, Jött Belgium, Franciaország, lihol addig tudtak csak megmaradni, emíg rá nem jöttek, hogy ők kommu­nisták A töke keze ott is elérte őket. • Százszámra utasították ki a hurzsoá- fcia hatóságai s tették ismét földön­futóvá harcostársainkat. De a kom- ínúnisták sem külföldön, sem Magyar- Országon nem csüggedtek. Hisz Rákosi elvtárs a bíróság előtt utat mutatott, leleplezte az árulókat, megmutatta a célt. A célért küzdöttek, a felszaba­dulásért karcoltak a kommunisták. Szembehelyezkedtek a fasizálással, a Csendörszuronnyal, a terrorra1. A tő­kés rend igyekezett butítani, káros Szenvedélyekre szoktatni a bányász- fiatalokat, erkölcsi züllésbe vinni a családokat. Gondoskodtak arról, hogy iskola helyett korcsma épüljön és templom, ahol hű szolgáik hirdették, hogy ,jne kívánd a másét“. Korcsma és templom, ezt adta ? a kapitalista fend, ezt építette nagyra a bánya­telepeken. Éz volt a kultúra. Meg­tették, hogy a bányászfiata’okat, akik tovább akartak tanulni, a piarista tanárok elutasították az iskolából, mondván: ,,kik lesznek akkor a nap­számosok, kik lesznek a bányászok, ha. H bányászfiatal is tanulni fog“- Ha szavát emelte a fiatal, az apja veszí­tette kenyerét, ha az apa béremelést követelt, a esendőrséggeí találta ma­gát szemben. LENN A BANYÁK mélyén röpcé­dulák jártak kézről-kéz,re, az illegális sajtó soraiból merítettek erőt munká­jukban a bányászok- Az elnyomás évei­ben május 1-én zöld ágat és piros szalagot vittek le a bányába. Az erdők mélyén megbújva gyűléseket rendez­tek, felrázva a esüggedőket, megbe­szélve a tennivalókat. Izzott a parázs, nem engedték kihűlni a • kommunisták. A második világháború előkészületei­nek idején a hírhedt katonai parancs­nokságok százszámra hurcolt attak el a bányászokat, akik ebben az időszakban szabotálták, akadályozták a termelő munkát. Kellett a szén a kapitalisták­nak, kellett a bányász élete árán is. — Nem védte a bányászt a törvény, ki­szolgáltatott volt a fasizmus legvadabb időszakában, amikor a magyar népet is háborúba eodo’rta a Horthy-fasizmus a Szovjetunió ellen, bár semmi joga és oka pem volt arra, de .mint a hitleri Németország nácibérenc kutyája, a konc reményében segíteni kivánt r fa­siszta bandának. A baloldali bányászo­kat, kommunistákat összefogdostatták pribékjeikkel és vitték a pusztulásba, munkaszolgálatra , Dachauba és Auschwitzba. Ezt adta a mult a bá­nyásznák. 1944-BEN jött a felszabadító dicsősé­ges Vörös Hadsereg. Letörölte a gyászt és a könnyeket- A kifosztott, kirabolt or­szágba szabadságot hozott és életet. Összetörte a fasizmus maradványait s kezünkbe adta hazánk irányítását. Haza­jött Rákosi elvtárs, megalakult az ideig­lenes kormány, kezébe vette a felszaba­dított területeken az irányítást. Jött a szovjet búzaszállítmány, kenyeret, életet kantunk felszabadítónktól. Segítettek építeni a szovjet katonák, segítettek helyrehozni a bányát is. Inflációban volt az ország. A Párt a bányászokhoz fordult: szenet adjatok, hogy megindulhasson a közlekedés. Jött az első széncsata, aminek eredményeként megindult a vérkeringés az országban. Megkezdtük az újjáépítést. A bányászok szívósan, eredményesen, bájától eltelve, a kommunisták vezetésével jól kivették részüket az építésből. Ellátták szénnel az ipart. A Párt munkájuk elismeréseként gondoskodott a bányászokról. Üdülési szabadság, szavazati jog. a tanuláshoz való jog. a munkához való jog megszün­tette a különbséget az ifjúmunkás dol­gozók, női és férfi dolgozók között. Mindenkinek végzett munkája szerint adja meg Nénköztársaságunk a fizetést, a pihenést. Rákosi elvtárs javaslatára rendezték a bányászok fizetését. Rend­szeresítették a hűségjutalmat. Bányász, egyenruháit rendszeresített kormánymik, s a bányászok megbecsülésére Bányász, napot iktatott törvénybe. Vájjon ennyi jog és ennyi kedvezmény mellett elvégeztünk-e mindent, ami köte­lességünk. Ha az elmúlt 8 hónapra visz- szatekintünk, azt látjuk, hogy ötéves népgazdasági tervünk sikerét, gyorsabb befejezését szénbányászatunk hátráltatja, nődig szénbányászatunkban is érezzük Pártunk és kormányunk népgazdaságunk segítségét, a Szovjetunió segítségét- A baráti Szovjetunió elküldte legjobb sztahanovistáit, legjobb szakembereit, mérnökeit, hogy segítségünkre legyenek feladataink megoldásában. Mi munka- versppvben állunk, =zámos sztahanovis­tánk van, azonban feladataink végrehaj­tásában még mindig sok a javítani való. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzet megköveteli. Pártunk, népünk elvárja, hogy a békefront széntermelési szaka­szán a bányászat maradéktalanul telje­sítse tervét. Adjon rohamosan fejlődő iparunknak, szocializmust építő orszá. gunknak minél több szenet. FELADATAINK NAGYOK, de meg. oldhatók, ha a szovjet tapasztalatokat, a ciklusos munkamódszert, a szovjet gé­peket jól alkalmazzuk, kihasználjuk. Műszakiaink feladata — új fejtési mód­szerek bevezetése, a jövesztés korszerű­sítése, a millszekundos robbantás kiter­jesztése, az egyszemélyi vezetés megszi­lárdítása, a dolgozók véleményének, ja­vaslatainak meghallgatása a kezdemé­nyezések felkarolása. Meg tudjuk olda­ni feladatainkat, mert irányt mutat és segít nagy Pártunk. A mai nagy ünnepen nézzünk előre feladataink elé. Összesítsiik harcokban szerzett tapasztalatainkat és álljunk ke­ményebben harci szakaszunkon, hozzuk be tervlemaradásunkat, nehogy fékjévé Epiil Diósgyőrött hazánk legnagyobb, legkorszerűbb kohója ; A Diósgyőri Kohászati Üzemekben a szovjet tapasztalatok alkalmazásá­val megkezdődött az új kohó építése, amely hazánk legnagyobb kohója lesz. A gépészeti és villamosbereade, zéseket a Szovjetunió szállítja az új kohóhoz és ezzel hatalmas segítséget nyújt ahhoz,, hogy jelentősen emelni tudjuk nyersvas termelésünket. A kohó és léghevítök alapjának ki­ásásánál eddig 9500 köbméter földet és sa­lakot mozgattak meg. A munkálatokat megnehezítette a szilárd állapotban lévő másfélméleres salakréteg, de a Bcrsodvidéki Mély­építő Vállalat robbantó brigádjai Bu. zás Imrével az élen leküzdötték a nehézségeket. Az alapok ásásánál különösen nagy segítséget nvujt a MÁV ijt dolgozó brigádja. Pásztor Nándor szerelő brigádra is példát műta.t. az űi kohó építőinek, a lebon­tandó kiskohó munkálatainál a ferde. felvonót egy darabban emelték be. A kohó és léghevítök alapjába 2500 köbméter betont építenek be, ebből már 3000 köbmétert ne­raktak. Három keverőgép három műszakban készíti a bedolgozásra kerülő betont. Naponta 20 vagon kavics érkezik az építkezéshez. Hamarosan elkészül a' külön anyagvá.gány s egy kitérő, melynek segítségével meggyorsul az anyagszállítás. A vasbetónsizerkezet vasbetétjei is feldolgozás alatt . áll­nak. Mintegy 100 tonna vasszerkezel már elkészült. A kuliéval együtt négy 40 méter magas hűtőtorony Is épül. 1 A 4 hűtőtorony alapozási munkála­tai már megkezdődték, sőt az egyik toronynál a vasbetonozási munkáin, tok már 12 méter magasságnál tar­tanak. A napokban megkezdődnek a turbó. fúvó gépházban a gázdinamó alapjá­nak robbantási munkálatai. Mintegy 1000 köbméter beépl, '\ tett vasbetont kell itt megmoz. gáti és elszállítani. i Nehéz feladatokat kell megoldani en­nél a munkánál mind a műszaki dol­gozóknak, mind a lőmestereknck, hi­szen a robbantások benn a gépház­ban, a gépek között történnek. Az óvintézkedéseket már megtették, el. készítették a védő deszkafalakat. Megkezdődött a segédgépház alap. jának kiásása is, ahonnan 5000 köb­méter földet mozdítanak el gépi erő­vel a Csatorna és Földkotró Vállalat: dolgozói. Az ujdiósgyőri Hl-as számú kohő felépítése egyre nagyobb ütemben fo­lyik s a szállítás dolgozói mindent el. követnek, hogy az anyagokat Ideié, ben elszállítsák az új kohő alapjai­hoz. Hédervárl András. A mezőkövesdi járás dolgozó parasztjainak távirata Rákosi elvtárshoz: Szeptember 1-ig 151,4 százalékra teljesítettük a begyűjtést Drága Rákosi elvtársi Alkotmá­nyunk ünnepén, augusztus 20-án. ami­korra kötelezettségünket 100 százalé­kig te'jesítelfük, vállaltuk, hogy szep­tember 1-ig begyűjtési tervünket 150 százalékra fogjuk teljesíteni. A mezőkövesdi járás dolgozó pa­rasztjai örömmel jelentjük, hogy újabb vállalt kötelezettségünket túl­teljesítettük és szeptember 1-ig 151.4 százalékot értünk ej. Jó eredményün­ket azért tudtuk elérni, mert vezetett és irányított a Párt, átéreztük, hogy vállalásunk maradéktalan teljesítését j jogosan elvárja tólünk Pártunk, kor­mányzatunk, — dolgozó népünk. ígér­jük, hogy a továbbiakban is becsüle­tesen fogjuk teljesíteni állampolgári kötelezettségeinket. A mezőkövesdi járás dolgozó parasztjai Sziklaszilardan bízunk népi demokráciánk, országunk, népűnk színié kerlállsn fejlődési lehetőségében Gero Ernő elvtárs beszélt a Vasipari és Fémipari Tudományos Kutató Intézet megnyitó ünnepségén .Szombaton délben ünnepé'yes kere­tek között nyitották meg a Vasipari és a Fémipari Tudományos Kutató In­tézeteit. Az ünnepségen Gerő Ernő elvtárs mondott megnyitó beszédet. — A Magyar Népköztársaság kor­mánya — Pártunk, a Magyar Dolgo­zók Pártjának kezdeményezésére — hatalmas áldozatok árán hozta létre a Vasipari és a Fémipari Tudományos Kutató Intézetet, amelyeknek elké­szültét és inegnyitását a mai napon ünnepeljük — kezdte beszédét Gerő e'.vtárs. Majd arról a hathatós segít­ségről beszélt, amit a felszabadulás első napjától kezdve a Párt és Rákosi elvtárs a tudománynak, a tudomány dolgozóinak, a tudományos kutatás­nak és a tudományos kutatóknak nyújtott. A tudományhoz és a tudomány dolgozóihoz való viszonyban Pár­tunkat az emberiség nagy ta­nítómesterének, a nagy tudósnak, Sztálinnak az az útmutatása és tanítása vezérli, hogy a ludomány feladata megvilágítani az utat a gyakorlat emberei számára, a termelés számára, a társadalom anyagi fejlődése számára s hogy a tudomány ezt a feladatát csak akkor töltheti be. ha viszont maga nem szakad el az élettől, a gya­korlattól, hanem azzal a legszo­rosabb kapcsolatban áll, a gya­korlatra. a tapasztalatra támasz­kodik, tőlük tanul s munkájában annak eredményeit általánosítja és értékesíti. Nekünk nem akármilyen tudományra van szükségünk, hanem ilyen teremtő, alkotó, a nép érdekeit szolgáló, a gyakor’attel a legszorosabb kapcso­latban álló és a gyakorlattól megter­mékenyített alkotó tudományra. Minden fel szerint számos színesfémmel Igenis ren­delkezünk __ Nagyok és rendkívül fontosak azok a feladatok — folytatta beszé. dót Gerő elvtárs; —, amelyek a Vas. ipari és a Fémipari Kutató Intézet előtt, állnak. Vaskohászatunk egész népgazdasági tervünk , alapja, gép. yártásunk alapja, közlekedésünk alapja, építkezéseink alapja, mező- gazdaságunk gépesítésének alapja, iparosításunk alapja, tehát alapja a szocialista építésünknek és hozzáteheíem, egyben alapja, jelentős mértékben hazánk vé. delmének is. Felemelt ötéves tervünk azt a célt tűzte ország'unk, népünk elé, hogy az ötéves terv megvalósításának ered. ményeként országunkat a vas és acél országává, a gépek országává, fejlett ipari országgá tegyük. Ennek a hatalmas megtisztelő nagy feladat­nék teljesítéséhez kell komoly segít, .séget nyújtania a Vasipari Kutató In­tézetnek. — A Fémipari Kutató Intézet rend­kívül jeteiutős. Magyarország az alu. minium nyersanyagában, a bauxitban gazdag. sőt, mondhatni Európának "gyík leggazdagabb országa. Ezért a Fémipari Kutató Intézetnek eevréssst a bauxit minél gazdaságosabb és eredményesebb feldolgozásával kel1 foglalkoznia, másrészt a Fémipari Kutató Intézetnek foglalkoznia kell egyéb színesfémek feldolgozásával is a feldolgozás megkönnyítésével, ol­csóbbá tételével, a melléktermékek nyerésével. Tévedés volna azt hinni, hogy mert a mi országunk egyelőre szegény az úgynevezett színesfémek, ben. a színesfémek feltárásé, kibá. nyászása és hasznosítása országunk, ban reménytlem feladat. Szó sincs róla! Számos nehéz színesfémmel — minden jel szerint — igenis ren. delkezlink. Kétségtelen van ól. műnk, van cinkünk és kell hogy legyen rezünk és egyéb színes, fémünk is, amelvekre szükségünk van. A geológiai kutatás feladata, hogy ezeket a fémeket feltárja, a bánya. s??at feladata, hogy kibányássza, a Fémipari Kutató Intézet feladata pedig, hogy hazai feldolgozásukhoz a megfelelő tudományos segítséget megadja. Pártunk, kormányunk sokat vár a két intézettől A két úi nagy kutató Intézet, ame­lyet ma mgnyitunk és átadunk ren­deltetésüknek, mai viszonyainkhoz képest talán kissé túlméretezett. De a népi demokrácia perspektívában dolgozik. Ami ma talán kissé túlmé­retezettnek látszik, holnap szükséges lesz. Mert mi sziRlasziiárdan hízunk a népi demokrácia jövőjében, népi ■ demokráciánk, országunk, né. pünk szinte korlátlan fejlődési lehetőségében. Mert azzal, hogy országunkban a munkásosztály jutott uralomra, hogy országunkban a munkásosztály a dolgozó parasztsággal szoros sző. vétségben van hatalmon, azzal, hogy az értelmiség túlnyomó több. sége a népi demokrácia oldalán áll, azzal. hogy országunkat olyan b arcedzett párt irányítja, mint a Magyar Dogozók Pártja, az­zal, hogy a mi kis országunk nem áll egyedül, hanem részét képezi a népek nagy családjának, s a Szovjet, unió állandó, következetes őszinte ba. ráti támogatását élvezi, megnvibak népünk, országunk előtt a fejlődésnek ezek a szinte korlátlan lehetőségei. Mindebből azonban az is következik, hogy Pártunk és kormánymik ettől a két intézettől nagyon sokat vár. Azt várja hogy a két tudományos in. tézet konkrét, kézzelfogható eredmé. nyelvel bizonyítsa be: méltó arra a bizalomra, amit Pártunk és kormányunk előlege, zeit, amikor ezeket a korszerű, hatalmas, szép intézeteket létre, hozta. Gerő Ernő elvtárs hosszantartó lel­kes tapssal fogadott beszéde után Gillemot László Kossuth-díjaa, a Vasipari és a Fémipari Kutató Inté­zet igazgatója mondott beszédet. váljunk a fejlődésnek. Legyünk tovább­ra is biztos bázisa a szocializmus építé­sének, bizonyítsuk be, bogy a bányászok­ra csak úgy mint az eddigiekben, a jö­I vőlien b számíthat a Párt, a nép. I Köszönjük nagy Pártunknak, népünk í forrón szeretett vezetőjének, Rákosi elv­társnak szabad életünket, útmutatását és ígérjük a Bányásznapon, bogy feladataink ismeretében, Pártunk segítségével tervün. két maradéktalanul teljesíteni fogjuk. Előre tervünk teljesítéséért, a békéértf * Éljenek a széncsata hősei, derék bányászaink!----------------------------------------------------------------^ J y ötéves tervünk büszkesége: \II. évfolyam — 204. szám __________ Ara 50 fillér Miskolc. 1951 szeptember 2, vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom