Észak-Magyarország, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-08 / 209. szám

Könyvnapi gondolatok Irta: GYÁRFÁS IMRE A Magyar írók Szövetsége miskolci csoportjának elnöke Jobban szervezett, fegyelmezettebb munkával biztosítsuk a megnövekedett őszi mezőgazdasági ' feladatok sikeres végrehajtását Harmati Sándor elvtárs felszólalása a Megyei Tanács VB ülésén nagy szovjet festőművészek gyak­ran ábrázolják a szovjet nép, az egész haladó emberiség, a béketábor szeretett nagy vezérét, Sztálin elvtársat, A legtöbb ilyen művészi alkotás könyv­társzobában, könyvek között, íróasztal mellett, vagy könyvvel kezében jeleníti meg Sztálint. Nemcsak jelkép, nem puszta művészi eszköz ez az ábrázolásmód. Mély, tartalmas jelentésében kifejezésre jut a szocializmus, a béke, a haladás el­választhatatlan, szerves összefüggése a könyvvel, a művelődéssel, a kultúrával. Erre gondolunk ma, 1951 szeptember 8-án, a hetedik szabad magyar könyvnap vidéki szakaszának kezdetén. Tanuljuk meg belőle, hogy amikor helytállásunk, harcunk újabb eredményeinek és győ­zelmeinek építőköveit rakjuk épülő szo­cializmusunk napról.napra magasodó fa. laira, amikor Rákosi Mátyás elvtárs vezető, sével a békéért harcolunk, ugyanakkor — Petőfi szép szavait idézve — azon is fára. dozunk, hogy „a szellem napvilága ra­gyogjon minden ház ablakán", vagyis: több dolgozó több könyvéért, a nagyobb műveltségért, a kulturális életszínvonal emelkedéséért is küzdünk! Vörösmarty, „a nemzeti öntudat éb­resztője”, a 19. század forrongó első év­tizedeinek egyik legbecsületesebb köl­tője, kora és osztályhelyzete ellentmondá­saival vívódva még a kétkedő roman­tikus kuli úrpesszimizmus hangján kér. dezi „Gondolatok a könyvtárban” című hatalmas szárnyalású versében: . „Ment-é a könyvek által a világ előre?” Kérdése — nem kérdés többé számunkra. Az „esz­méi győzedelmében”, ügye igazában. Pártja és népe erejében bízó harcos ren­díthetetlen igazságú, optimista igenlésé­vel válaszolt rá mindnyájunk nevében, Révai József elvtárs Pártunk II. Kon­gresszusán: „Dunapentelét építeni és az új, szocialista kultúrát építeni: ugyan­annak a dolognak két oldala■” \ z idei könyvnapok azt jelentik te- hát, hogy a felszabadulás óta im­már hetedszer indul diadalútjára a könyv. Diadalútra indul, mert a mi sorainkban, a dolgozók között hódit. Amikor most, szeptember 8-án, 9-én és 10-én megjele­nik a könyv Miskolcon és megyeszerte, utcai és üzemi sátrakban, gépállomáso­kon, állami gazdaságokban, falvakban és tszcs-kben, a vándorautók a tanyaköz­pontokba is eljuttatják, jóleső érzéssel gondolnak dolgozóink arra, hogy ck a gazdái, ők a közönsége a könyvnek, a kultúrának is, mintahogy ők a birtokosai a termelőeszközöknek, a politikai hata­lomnak. Nem látványosság többé a könyv, nem „fényűzési cikk", hanem mindennapi fegyverünk, munkaszerszá­munk, „százezrek kenyere”. Dolgozóink nem úgy tekintenek már a könyvre, mint számukra haszontalan portékára, mint „úri huncutságra”. A könyvnapokat már előre is nagy lelkesedéssel, érdeklődéssel várták dol­gozóink. Nem megcsodálni fogjuk a könyvet; készültünk arra is és elsősor­ban arra készültünk, hogy megvegyük, elolvassuk, tanulmányozzuk, megvitas­suk a könyveket, hiszen: nekünk szól­nak, hozzánk szólnak, rólunk írják őket. A könyvnapról azt mondogatjuk: a „könyv ünnepe”, pedig több ennél: ün­nepe egész dolgozó népünknek, győzelmi jele kultúrforradalmunk diadalmas ki­bontakozásának. Könyvnapokat tartani szokásban volt nálunk már a Horthy-rendszer, a feudál- kapitalizmus, a fasizmus diktatúrájának idején is. De ezeket a régi könyvnapo­kat egy egész világ, egy egész forradalmi átalakulás, annak ereje és alapja vá­lasztja el a mi könyvnapjainktól, a sza­bad ország szabad népének könyvn "injai­tól. A könyvnapokat is annak adtuk, aki jogos örököse és tulajdonosa: népünk­nek. a dolgozóknak. Azokon a régi könyv­napokon csak a kirakatszeríi, üres, rek- lám-jellegű klebelsbergi „kultúríölény” nyilvánult meg, alig leplezve, hogy volta- képpeo a kiadói és kereskedői magán­tőke profithajszoló. szánalmas, kampány­szerű üzleti vállalkozásairól van csupán szó. Akkor a könyvet, az irodalmat a hatalom jogtipró birtokosai a szolga­ságra nevelés ideológiai segédeszközéül szánták népünk felé. Az ő számukra pe­dig, akik „birtokon belül” voltak, leg­feljebb az „úri" lakást megszí ütő, „dekoratív jelenség” méltatlan szerepe jutott a jobb sorsra érdemes könyvnek. A sovinizmus, az irredentizmus gyilkos tüze hevítette a csendes, az „ártatlan” könvv lapjait és napjait egyaránt. Nagyon aprócska, még öntudatlanul, nem mérlegelve járó, nem „tudatos jö­vőbe látó” diákgyerek voltam Horthyék legelső könyvnapjai idején, de arra em­lékszem, hogy — jellemző módon — ép. pen az 1929—33-as nagy gazdasági vál­ság idején kezdték el könyvnapok for­májában „ünnepelni” a könyvet, nyilván a kissé megcsappant profitu könyvkiadók lés könyvkereskedők felsegélyezésére ,.. S arra is emlékszem, hogy a „könyvnap könyve” 1931-ben a Koszorú című, már külsejében is a szomszédnépek elleni gyűlöletet tükröző antológia volt. A mi könyvnapjainkon viszont a r-zo- cialista könyvkiadás és könyvter­jesztés juttatja — nagyobb arányban, mint máskor teszi — a dolgozó ember­hez, a dolgozó néphez a könyvet, éspedig — hadd ismételjem — mindennapi ke­nyeréül, fegyveréül, munkaszerszámául Es olyan könyveket, csak olyan könyveket, amelyek róla készültek, őt és csak őt segítik, nevelik, megmutatják előtte, a dolgozó ember előtt azt a fényes jövőt, amely már ma, itt, az ő munkájával ké­szül: a marxizmus-leninizmus klassziku­sainak, a magyar irodalom haladó múlt­jának és legjava mai termésének, a Szov­jetunió, a népi demokratikus országok, a nagy békeharcos-irók, a haladó nyu­gati kultúra alkotásait. Az 1931-cs Ko­szorú helyén az írószövetség példaadóan dolgozó műfordító szakosztályának kiváló alkotásait találjuk 1951-ben: a Román Költők Antológiáját és a legnagyobb élő német költőnek, a Német Demokratikus Köztársaság bű harcosának, Johannes R. Bechernek válogatott verseit. És az író nem azért ül be a könyv­napi sátrakba, bogy „úrihölgyeknek" autogrammot osztogasson, hogy „az üz­let jobban menjen”, hogy az íróval, mint „érdekességgel”, kelendőségeit biztosít, sunk a portékának. Nem! Erre, a könyv­nek — amelyből dolgozóink nem könyv­napi időszakban is, az első kiadásokat is nem egyszer napok alatt elkapkodják —, erre a könyvnek nincs szüksége. S nincs szüksége az írónak sem, hiszen a dolgozó néphez hű, tollúkkal értünk és ügyünkért harcoló, tehát igazi írók Pár­tunk programja, Népköztársaságunk Al­kotmánya szerint a legmegbecsültebb ér; telmiségi dolgozók. Dolgozók, akik •— maguk is az ország gazdáiként — baráti találkozóra, tanulmányútra, olvasóiktól a dolgozó nép kritikájából tanulni jön­nek közénk. így várjuk és fogadjuk a könyvnapra megyénkbe érkező Darvas Józsefet, Zclk Zoltánt, Déry Tibort, Ba­rabás Tibort, — barátainkként, harcos­társainkként. így töltjük meg mi új tartalommal a könyvnapok régi szokását, így válnak ná. lünk író és olvasó bensőséges találkozó­jává, irodalmi ünneppé, kultúrforradal- munk győzelmének napjaivá, az egész dolgozó nép nemzeti és egyben nemzet­közi ünnepévé — a könyvnapok. Az egykori 4—5 miskolci főutcai kőnyvsátor helyett — mert az egész me­gyében jóformán ennyire szorítkoztak a könyvnap arányai — most 17 utcai, 55 üzemi sátrat találunk, kb. 20-at a megye állami gazdaságaiban és gépállomásain, s minden község is megrendezi a maga könyvnapját. Ui az is az idei könyvna­pokon, hogy nem csupán jellegzetes „könyvnapi" első kiadások kerülnek for­galomba, hanem felújítások is, amelye­ket olvasóvá vált népünk növekvő kul­turális igényei hívtak életre: az év. sőt az elmúlt évek könyvtermésének java. Mintegy 147 szépirodalmi mű, belőlük 20 új, 73 politikai vagy tudományos, isme. retterjesztő könyv, 52 élő magyar író alkotása: ezek az adatok nem „száraz” számok, hanem a kultúra magyarországi szocialista forradalmának győzelmi Jelen­tései. a békefront magyar szakaszának erőjelzői. A z idei, a hetedik szabad magvar könyvnapnak különös jelentőséget ad végül az is, hogy két kongresszus út­mutatásai előzték meg: Pártunk II. Kon­gresszusának iránvmutatása és a Magyar írók Szövetsége I Kongresszusának ne­velő hatása tette lehetővé a könyvnapok mostani jó előkészítését, az igaz hazali- ság és nemzetköziség jegyében történt anyag-összeállítását, változatosságát, ma­gas értékszínvonalát. A könyvnapokon kifejeződik majd a legilletékesebb kri­tikus: a dolgozó nép ítéletében az is, hoay irodalmi életünk miképpen hasz­nálta fel e két nagy Kongresszus irány, mutatását, neveléséit. Megyénk dolgozóit figyelmeztessék a könyvnapok arra, hogy szeressük és ta­nulmányozzuk a könyveket, a haladó tu. dományt, a haladó művészetet! Szeressük és tanulmányozzuk magunk gyönyörűségére és okulására, merítsünk belőlük meg-megújuló erőt népünk és hazánk még jobb, helytállóbb, önzetle­nebb, harcosabb szolgálatára! Váltsák valóra megyénk könyvnapjai is a jelszót: „Jó könyvvel, tudással előre a szocializmus építéséért, a békéértV' A Megyei Tanács Végrehajtó Bízott, ságának ülésén Kelemen Sámuel elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője ismer­tette az osztály háromhónapos munka- tervét, amelyet a Minisztertanácsnak a növénytermelés 1951—52. évi tervéről szóló rendeletének alapján állítottak össze. A munkatervvel kapcsolatos fel­szólalásában Harmati Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára hangsúlyozta az őszi mezőgazdasági feladatok pontos végrehajtásának nagy jelentőségét. A mezőgazdasági osztály munkatervét össze kell egyeztetni a Megyei Pártbi­zottság mezőgazdasági osztályának ter­veivel — mondotta —, hogy a terv vég­rehajtásánál érvényesüljenek a Párt ál. tál megadott agitációs szempontok, A végrehajtásban ugyanis döntő része van a népnevelő munkájának, amit a Tanács egymaga megszervezni nem képes. Az őszi betakarítási tervek jóval na­gyobb mennyiségre vonatkoznak, mint tavaly. Általánosságban másfélszeresen több terményt kell begyüjtenünk. Sokkal nagyobb a felszántandó terület is. Na. gyobb területet vetettünk be másodnöíé- nyekkel. Fejlesztenünk kell a silózási mozgalmat, hétszer nagyobb mennyiséget kell silóznunk, mint tavaly. Fontos, hogy dolgozó parasztságunk tisztában legyen azzal, milyen meg­növekedett feladatokat kell megva­lósítani. Termelőcsoportjoink és állami gazdaságaink mutassanak követendő példát! A termelőcsoportoknak, az állami gaz­daságoknak élen kell járniok a munká­ban, — ez nemcsak termelési, hanem politikai kérdés is, Néhány példából lát­tuk, milyen kárt okozott, hogy egyes termelőcsoportjaink, állami gazdaságaink Az Ötéves Tervkölcsön kötvények har. madik sorsolását pénteken délután 3 óra. kor folytatták. Az Országos Takarék, pénztár a húzásokról az alábbi gyors­listát állította össze: ÖTVENEZER FORINTOT NYERTEK (EGYENKÉNTI HÚZÁSSAL): a e •a i ’S s “so " -a 03 N <3 ec MW Mm O fc O u 0.0 u o CO O 50 CO CO 0376 0416 0931 0547 0931 0547 2709 0007 TÍZEZER '~<'T'fNTOT NYERTEK (EGYENKÉNTI HÚZÁSSAL): 0018 0391 0927 0826 1199 0646 2893 0610 ÖTEZER FORINTOT NYERTEK (EGYENKÉNTI HÚZÁSSAL): 0166 0755 0112 0654 0245 0156 0383 0736 0394 0253 0566 0896 0696 0389 0857 0483 0941 0538 1285 0870 1762 0431 1762 0818 1795 0567 1930 0722 1945 0068 2006 0847 2071 0646 2141 0484 2282 0387 2831 0546 3029 0546 EZER FORINTOT NYERTEK (SOROZATHUZASSAL): ö » S S 6 C ö *eö _ »ei "S 5 'S 5 | -! a 5 WCrrt C TT "tl» C *1 peg sls sks se* e Is fc- í-su U o o 2? O 5- *0» O O :> oo> W w M O > Ui m T Ifi M 0060 5 0285 3 0962 0 1090 4 1263 8 1288 5 1475 6 1844 3 1955 2 2134 6 2167 8 2197 2 2824 7 2981 1 3103 8 ÖTSZÁZ FORINTOT NYERTEK (SOROZATHUZASSAL): 0057 8 0333 1 0378 6 0431 7 0511 5 0570 4 0593 0 0639 6 0640 8 0659 8 0704 6 1200 5 1253 0 1277 6 1408 8 1524 2 1790 0 1800 3 1885 3 2124 3 2135 5 2158 8 2494 9 2721 6 2863 5 2870 2 2912 3 3815 5 3062 6 3200 2 nem teljesítették feladataikat a aövetcl- ményeknfek megfelelően. Az ellenség ezt ki is használta. Most mindent el kell követnünk, hogy az őszi szántás.vetésnél ezek példamu­tató munkát végezzenek, A nyári munkák során kitűnt, hogy ezeknek a szektoroknak egy részében a munkaerőhiányon kívül nagymértékben jelentkezett a szervezetlenség és a mun. kafegyelem hiánya. A munkafegyelmet helyes felvilágosító munkával, de ahol kell, kemény intézkedésekkel is meg kell szilárdítani. A termelőcsoportoknál fel­tétlenül biztosítani kell, hogy a munkát munkaegység szerint számolják el, az állami gazdaságoknál szigorúan be kell tartani a teljesítménybérezést. A fegyelmezetlenekkel szemben most már keményen kell fellépni úgy is, hogy a termelőcsoportokban mun­kaegységlevonást alkalmazunk velük szemben, vagy kizárjuk a súlyosan fe­gyelmezetleneket, akik nemcsak anyagi, hanem igen komoly politikai kárt is okoznak a termelőcsoportnak, népgazda­ságunknak, egész népünknek. Aki ezt a kérdést liberálisan kezeli, lényegében a fegyelmezetlenekre tá­maszkodik, nem pedig az élenjárók­ra, s ezzel — akaratlanul is — az ellenségnek tesz szolgálatot. A terv megvalósításának feltételeit minden vonalon meg kell teremteni. A munkaszervezésben és a munkafegyelem­ben tapasztalt hiányosságokat feltétlenül ki kell küszöbölni, A legszigorúbban ellenőrizzék a kulákokat Az egyéni gazdáknál is biztosítani kell, hogy az őszi szántás-vetést időben s jól elvégezzék, Gondoskodni kell arról, hogy az egyéni gazdák is a megyei tervnek megfelelő mennyiséget vessenek az egyes terményekből. Tervünk végrehajtásának egyik fontos feltétele az is, hogy illetékes szerveink a legszigorúbban ellenőrizzék a kulákokat, hogy « munkát jól és idejében végezzék, A végrehajtóbizottság — mondotta vé­gül Harmati elvtárs — érezze ezeknek a feladatoknak komoly súlyát s a Megyei Tanács is úgy foglalkozzék ezekkel a kérdésekkel, mint a következő idő szak legforűo. sabb munkáinak tervével, amelynek sikeres végrehajtása egyik leg­főbb feladatunk. A fegyolmozotlonek — a nép államának megkárosítói A további hozzászólásokkal kapcsola­tosan Harmati elvtárs még rámutatott, hogy a munkaerőhiányt — amellyel az állami gazdaságok egyes üzemegységei minden hibát indokolni akartak — nagy­mértékben pótolni lehet a munkafegye­lem megszilárdításával.) Ha a megrögzött fegyelmezetleneket eltávolítják, azzal nem veszít, hanem nyer az állami gazdaság. Össze kell hívni az üzemegységek veze­tőit, meg kell tárgyalni, hogyan hajt­ják végre a tervet és a végrehajtást el­lenőrizni is kell. Tudatosítani kell az állami gazdaságok dolgozói között, hogy a fegyelmezetlenek a nép államának’ megkárosítói, ennek megfelelően keli velük szemben eljárni. A Harmati elvtárs felszólalásában fog­lalt szempontok alapján hozta meg ez­után határozatait a Megyei Tanács vég» rehajtóbizottsága a mezőgazdasági mim* katervhen kijelölt feladatok végrehajtó* sáraá As Ötéves Tervkölcsön harmadik sorsolás második napjának kásásai f--------------------------------------------------------------------.. ' flj*arC0S vezetőséget a miskolci VII. évfolyam — 209. szám Ara 50 fillér Miskolc. 1951 szeptember 8, szombat HÁROMSZÁZ FORINTOT NYERTEK u (SOROZATHUZASSAL): g g g 13 U *• •• ö « £ g w S 73 m £ 3 1 et 1 5 | » i If I p 1 !| ! Ü ! || IIIs" s | II S 1920 1 1928 5 1942 5 mm5* “ w* 1943 6 1962 4 1964 2 0023 3 0033 7 0043 1 1969 0 1975 1 1979 6 0052 0 0069 4 0082 1 1986 3 2027 0 2036 8 0084 5 0101 9 0106 6 2049 7 2067 2 2068 0 0130 2 0131 2 0162 4 2072 7 2076 2 2115 0 0172 8 0174 2 0139 6 2126 9 2138 4 2154 6 0195 6 0210 3 0215 5 2159 7 2161 9 2172 3 0220 3 0231 5 0236 3 2185 4 2186 6 2192 6 0243 5; 0244 5 0245 2 2214 2 2218 2 2237 1) 0246 2 0259 6 0260 9 2253 0 2260 2 2281 S 0301 3 0310 8 0314 6 2282 5 2291 2 2.306 2 0328 4 0320 4 0348 7 2309 6 2325 2 2372 0 0367 3 9397 7 0403 4 2391 6 2392 2 2399 5 0413 5 0416 6 0428 9 2402 1 0444 7 0474 0 0495 6 2412 4 2420 2 2438 a 0547 4 0575 9 0617 7 2449 4 2453 5 2467 » 0623 8 0625 4 0652 8 2468 8 2472 3 2473 7 0661 5 0664 2 0673 5 2492 7 2594 0 2514 * 0674 2 0688 2 0694 5 ‘?46 4 2')J7 8 252í> 8 0697 1 0709 0 0743 4 ‘234 9 -®?4 8 2o92 ** 0747 3 0756 6 0761 0 ;)!94 7 2o94 9 299;> 4 0768 9 0772 1 0776 5 “84í 4 2947 4 “849 * 0782 5 0788 4 0789 9 J 2737 0 «737 t 0810 4 0819 1 0852 2 2761 1 «770 3 «803 t 0875 9 0878 6 0903 3 g'94 í «810 5 -0054 J 0904 0 0913 3 0916 5 „893. 0 «00«° 7 2928 5 0928 8 0936 1 0956 6 S954 5 íúes ^ og £ 997> 5 9974 8 9979 4 5035 0 3037 0 3058 S 9983 9 0988 3 0999 4 3098 1 3116 7 3129 0 1099 2 1006 0 1017 3 3130 j 3131 3 3435 $ 1024 2 1044 5 1069 4 3138 v2 3142 7 3155 í) 1074 9 1077 3 1077 4 3164 8 3193 0 3193 r> 1088 9 1154 0 1172 9 32i7 4 1249 9 ]262 6 1276 4 ^VERTEKBEN KISORSOLVA: 1301 6 1312 4 1413 3 0004 0 0011 0 0015 R 1426 2 1445 3 1452 5 0018 1 0021 7 0024 3 1456 4 1461 0 1472 1 0038 8 0061 5 0069 O 1488 0 1490 4 1494 0 0080 8 0088 4 009S 3 1498 7 1505 5 1517 1 9494 9 9434 \ 9432 4 1525 5 1541 4 1546 8 9438 4 9449 4 °45- 5 1558 3 1559 1 1567 5 0179 1 0183 5 0188 3 4580 2 4581 8 1697 4 0197 2 0«01 « 0«01 7 i“» 4 SS 3 SS 2 0211 3 8228 4 S 9 1Ö44 4 1647 ő 16t)2 z Q231 7 0237 2 0261 7 1752 8 1762 7 1819 3 0263 9 0276 4 0287 5 1822 4 1824 4 1833 3 0307 9 0308 6 0318 9 1841 7 1846 8 1381 0 0325 3 0326 4 0340 1 1884 5 1909 1 1913 9 0349 8 0361 2 0565 3 1915 2 1916 5 1918 610379 5 0382 Z 0385 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom