Észak-Magyarország, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-26 / 198. szám
4 WTÄKwrrrimyrmi e Vasárnap, 1951. ért Mtgoutns 2c A DONYECI SZÉNMEDENCE VasiiUi Kucser nemrég töltötte be 23. életevét. Születésnapja csaknem egybeesett életének két nevezetes eeemt'tayév«!. Februárban Csisz- tyakova város és a környező bányászlakótelepek dolgozói küldöttnek választották aZ- Ukrán Köztársaság Legfelső Tanácsába, márciusban pedig eredményes munkájáért elnyerte a Sztálin-dijat, A fiatal bányász nevét mindenki ismeri a Donyec-me- dencében, sőt azon túl az ország valamennyi szénbánya körzetében. Va- szilij Kucser sztahanovista munkájával, mesteri tudásával és gyors felfogásával vált híressé. Ezek a tulajdonságai akkor mutatkoztak meg először, amikor a Donbassz szénkombájnt teljesítőképességének legfelső határáig ki tudta használni. Araszilij ezze] a kitűnő géppel a csisztyakov- kai 3-b. számú aknában találkozott először. Ez 1948-ban történt. A fiatal bányász éppen akkor fejezte be a bányászati iskolát, mint elővájár és lakatos dolgozott az üzemben, de a kombájn azonnal meghódította. Ya- szilij Kucser, akit lebilinesett a nagyszerű gép. szilárdan elhatározta, hogy kombá.intezelő lesz. Csakugyan, a szaktanfolyam elvégzése után az együk kombájnt csakhamar az akkor még alig húsz éves ifjúra bízták. Az a szeretet, amelyet a technika iránt érzett, lehetővé telte, hogy gyorsan é-s alaposan kitanulja a kombájn működését, de lehetővé tette számára azt is, hogy alkotó szellemben vegye hatalmába a gépet. Képességei segítségére voltak, hogy megértse a konstruktőrök eszméit és elgondolásait, amelynek eredményeként hamarosan több észszerüsítő javaslatot tett a szerkezet tökéletesítéséire, a munkaszervezés megjavítására. VaSziJij Kucser három javaslatát, amely a kombájn hajtószerkezetének, továbbá a vágómechanizmusnak és a fejtőrúd csapágyának tökéletesítésére, irányult, mindjárt helyben, a bányában megvalósították, ami a kombájn vesztegléseif IS—20 százalékkal csökkentette. A fiatal gépész sokat dolgozott azon is. hogy meggyorsítsa a kombájn működését. E célból csökkenteni kellett a motor terhelését a réteg fejtése közben. Hosszas megfigyelés után arra az elhatározásra jutott, hogy csökkenteni kell a fogak számát a vágóláneon és észszerűbben kell elhelyezni azokat. A bánya főmérnöke ellenőrizte a sztahanovista minden számítását, javaslatát eredetinek és helyesnek találta. A javaslatok megvalósítása a kombájn munkájának sebességét 25 százalékkal fokozta Kncser teltemének főtulajdonsága, hogy sohasem elégszik meg az elért eredménnyel. A Donyee-moden- cébcn az ő kombájnja ért fi először 12.000 tonnás havi széntermelést. ,.De még jobb eredményt kell elérni, hiszen a gép még távolról sincs kihasználva teljesítőképessége határáig" — okoskodott Vaszilij és figyelme arra összpontosult, hogy a segéd- műveletek rovására tovább növelje a gép termelőmunkáját. Ez az elgondolása sem maradt, sikereden és ész- szfTÜsítéseivel újabb és újabb tartalékokat talált a teljesítmény fokozására. ÚJÍTÓJA Az 1P51 újév napjára virradó éjszaka Vaszilij Kucser új ütemterv szerinti munkára tért át. Eredmény: egy műszak alatt 450 tonna szenet termelt. A Donyee-medencében kombájn először ért el ilyen teljesítőképességét és Kucser újító kezdeményezését, vagyis a szennád abíréselé- sét egy műszak alatt — a Bonyec- medencében most már számos kombii jnkezelő átvette. A bányászok, akik nemrég levelet intéztek Sztálin elvtárshoz, most újabb felajánlásokat tettek a széntermelés növelésére. Vállalták, hogy a kombájn havi teljesítményét 20.000 tonnára emelik — ezt a kötelezettséget vállalták Vaszilij Kucser és szaktársai is. Tavaly az átlagos havi teljesítmény 10.544 tonna volt. ICuese’r természetesen nemcsak a termelésben állja meg a helyét, hanem más téren is példát mutat. Buzgón foglalkozik önkénzéssel. sok smkkönyvet olvas, szereti a szépirodalmat és állandóan tanulmányozza a marxiznms-leninizmns kérdéseit. Gyakran fart beszámolókat és előadásokat az új technika alkalmazásáról és átadja tapasztalatait más bányászoknak, ezenkívül könyvet. ír a kombájnnal kapcsolatos sztahanovista munka tapasztalatairól. Mint az Ukrán Legfelső Tanácsának Küldöttje, jelentős társadalmi munkát is végez As mindenkor teljesíti a választói iránti kötelességét, ezenkívül még a sportolásra is jut ideje: egyike a esisztyakovkai labdarugócsapat legjobb játékosainak. Ilyen ember Vaszilij Kucser, a 23 éves híres donyeci bányász. 217 új bányász az Ózdi Szénbányák Vállalatnál A tatabányai bányászok felhívása, melyben 5000 új bányászt kérnek népünk, tői, megyénk üzemeiben is nagy visszhangra talált. A dolgozók Ilajdu és Bihar megyében nagy szeretettel fogadják a népnevelőket, akik a bányászszervezés- uel kapcsolatban végzik munkájukat. Az Ózdi Szénbányák Vállalatától két foborzó brigád járja a falvakat, hogy újabb és újabb bányamunkásokat szervezzen. Zi- rnonyi Sámuel és Szebényi Ferenc to- borzó brigádja jó munkát végzett, ezt bizonyítja az, hogy pénteken 217 dolgozóval szaporodott az Ózdi Szénbányák Vállalatánál az új bányász dolgozók száma, akiket legnagyobb részben a farkaslyuki, a királdi és a somsályi bányaüzemben helyeztek el. Az „öreg” bányászok új bá. nyásztársaikat mindenütt nagy örömmel és szeretette] fogadták. Feldíszített autó. kon vitték őket új munkahelyükre, ahol fogadtatásúkra kivonultak a bányászzenekarok és kultúrrsoportok. Az új bányász dolgozók elmondták, nem is hitték, hogy ilyen meleg fogadtatásban részesítik őket. Az úi dolgozók Fehérgyarmatról, a mátészalkai járásból és Debrecen környékéről jöttek. Ma „Építők Kultúrnapja“ Miskolcon 'Az építőipari dolgozók szakszervezetének megvebizott'ága ma, augusztus tő -án, vasárnap délelőtt fél 9 órai kezdettel (Kossuth mea 11. szám alatt) , SzOT székhazában kujtúrnapot tart. A kultúrnapnak az a célja, hogy az országos kul túrversen vek tapasztalatai »lapján az építőipari dolgozók kultúr- esoportjainak munkáját továbbfejlesz. kzék. A ku! túrnapon versenybe lépnek az építőipari dolgozók 16 üzemének kultúr- csoportjai. a színjátszók, táncesoportok és énekkarok. A verseny műsorát szavalatok. szólóénekek és csaeztuska-számok fogják tarkítani. A versenyre a csoportok nagy lelkesedéssel készültek, hogy elnyerhessék azokat az értékes díjakat, amelyeket a szakszervezet központi vezetősége, megyebizottsága és egyes üzemek ajánlottak fel. A kuttúmap iránt a kultúrmunkások és a dolgozók körében nagy érdeklődés nyilvánul meg. A bányászok egészségvédelméért Az egészségügyi dolgozók a magyar Bányásznapra brigádokat szerveztek, amelyek az egészségügyi szolgálatot látják el az ünnepség színhelyén és egyben az egészségügyi dolgozók nevében üdvözlik bányászainkat. Az ózdi kórház dolgozói tapasztalat- cserére fogadják a dorogi kórház dolgozóit, hogy közösen megbeszéljék a bányák és nagyüzemek dolgozóinak jobb egész, ségügyi ellátását. Az Egészségügyi Minisztérium szeptemberben megkezdi megyénk körzeti orvosainak a rendszeres szakmai továbbképzését. Ez is nagyban elősegíti korszerű betegellátásunkat. Az előadásokat a járási székhelyeken a Megyei Kórház főorvosai tartják. A Sz. T. K. orvosellenőrzési osztálya többször felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezetek munkavédelmi bizottságainak hiányos működése folytán még elég sok a balesetek száma, amelyeket a védőberendezések felszerelésének jobb ellenőrzésével és helyes használatával el lehetne kerülni, — javasolta, hogy valósítsák meg a fokozott ellenőrzést. Molnár István, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet levelezője Két hány Bányász do!gócéink megértették, hogy ez Alkotmány tiszteletére tett felajánlások teljesítése után a verseny nem áll meg. Most az évi terv mielőbbi befejeász, aki megelőzte zéséért harcolnak. Megyénk bányaüzemeinél eddig már 40 földalatt dolgozó bányász teljesítette ezévi tervcloirányzaaz időt... tál. A Diósgyőri Szénbányák Vállalatnál két bányász fejezte be ezévi tervét. Miképen tudták megelőzni az időt? Simkovies József Vincze Lajos sztahanovista Pálinkás-tárón dolgozik a 6-os légnyilat- ban. Alacsony itt a szén, maga a járás is hosszú, az előváj ás eléri a 4 méter szélességet. — Hogyan tudta ezévi tervét augusztus 15-re befejezni? — kéráezxük. A 40 év körüli, csontosarcű bányász egy percig gondolkozik, aztán azt mondja: — Nem volt könnyű feladat. A legfontosabb szempont a munkafegyelem szigorú betartása. A napi 480 perc munkaidőből semmit sem hagytam elveszni. Régi szokás a bányászoknál, hogy a robbantás utáni időt. — míg füstre várnak és néha bizony túl soká — nem használják ki. Ilyenkor beszélgetnek, rágyújtanak, megállnak a munkával. Értékes percek vesznek el. Megtörténik, hogy egy műszakon kétszer is lövünk és a várakozási idő 10—10 perc. A 480 percből már 20 perc elveszett. En nem Így csinálom. Kihasználom ért az időt is; ilyenkor előkészítem a fát az ácsoláshoz, üres csil’ét biztosítok, egyszóval harcolok minden percért. Sok időt lehet megtakarítani azzal is. hogy a sint egészen aa ..ortig" fektetem le a munkahelyemen. A csille közvetlenül a hátam mögött áll s Így könnyű a rakodás. Sok helyen ez sem Így van. Két-három lépést kell megtenni, mielőtt a csillébe dobják a szenet. Pedig, ha csak 3 méterrel továbbvezetnék a sínt és csak aztán rakodnának, sokkal gyorsabban menne ez a munka is. Fele annyi idő alatt lehet megrakni a csillét. — Aztán itt van a fúrólyukak telepítése, Nálunk betörő lövést kell alkalmazni, mert rendkívül kemény a szén. Nagyon fontos, hogy a fúrólyuk telepítését a legmegfelelőbb helyen válasszuk ki. Ezt a Szovjetunióban tanultam, ahol jó ideig dolgoztam a legnagyobb szénvidéken. , Simkovics elvtárs jól keres, hiszen a 160—170 százalékos teljesítési átlag után ebben az évben átlagosan havonta 2500 forintot vitt haza. A versenytáblán állandóan ott van a neve. Már a rádióban is kapott üdvözlő dalokat. Érzi. hogy szeretik, megbecsülik s ez még jobb arankára ösztönzi őt. Miskolcon a Tátra-utcai új bérházban lakik. A középső kétemeletes épület földszintjén szépen berendezett 2 szoba, konyha*. fürdőszobás lakása van. Vincze Lajos 26 éves fiatalember, Anna-bányán dolgozik, július 16-án fejezte be ezévi tervét. — Hét hónap alatt 12 hónapra e'őirányzott munkát végezitem el segédvájárommal, Mihály Istvánnal. Ezt az eredményt csakis szívós, kitartó munkával lehet elérni. Nálunk a rése'és a legnehezebb. Ha nem vigyázunk, órákon keresztül vághatom a kemény csigaföldet, míg ki tudom kaparni a 80 em-es rést. En közvetlenül a szén alatt, lévő 2—3 cm vastagságú puhább, úgynevezett ,,bagós“ anyagnál kezdem és a résnyílást inkább színben bövítem, mint a meddőben. |— A másik fontos do’og, amivel elértem az évi terv gyorsabb teljesítését az, hogy nem 70-—80 cm mélységre vágom a rést, hanem legalább 120 cm mélységre.. Vannak, akik a mielőbbi robbantás kedvéért csak 70 cm-re réseinek. Ebből körülbelül 5 m széles munkahelyen 12 csille szenet lehet kiszedni. De ha egy órával tovább réselünk, egy méternél nagyobb mélységre, már 17—IS csille szenet is kitermelhetünk. ■— Nagyon fontos még az is, hogy a szállítóvágatom vasútja mindig rendben van. Inkább rászánok öt percet a sín kijavítására, mint sem kiizködjem egy félóráig, ha a esil.ém leesik. A füstrevárásnál is előnyt lehet szerezni. C—7 perc alatt a paxitfüst kihűl, máris lehet rakni a csiliét s a megmaradt füstöt szét lehet oszlatni a mozgás következtében. Amit itt felsoroltam, mind hozzásegítettek ahhoz, hogy évi tervemet hamarább teljesítettem. Meg akarom mutatni Népköztársaságunknak, a öo'gozó népnek, hogy mint becsületes hazafi helytállók a munka frontján. Természeteden pénzben is megkapom munkám értékét. Az elmúlt három hónap alatt sohasem kerestem 3500 forinton alul. Bőven jut é’elemre, ruházati cikkekre. Szép lakásom van gondoskodik rólam államunk, kötelességem is a szerető gondoskodást még jobb munkával viszonozni. Három gyermekem van. értük is küzdők, minden kifejtett csille szénnek az ő boldogabb jövőjüket alapozom meg. HOLDI JANOS augusztus 26: a Szovjet Bányászok Napja Ezen a napon a hős szovjet bányá- szók állnak az érdeklődés közép, pontjában, akik kiváló tcljesítnié. nyedkkel segítik a kommunizmus nagy építkezéseit. A szovjet kormány bőkezűen gondoskodik a bányászok, ról és alapos kiképzésben részesíti az új bányászokat. Képünk a rut. csenkovoi bányatechnikum bányagép, laboratóriumába vezet el, ahol Iván Galkin tanár a centrifugális szivaty. tyu berendezést ismerteti. A szovjet bányászok ünnepe A szovjet nép minden év augusztus utolsó vasárnapján ünnepli a Bányászok Napját. A bányaipari dolgozók ezen az ünnepen állítják fel a szocialista haza dicsőségére végzett munkájuk mér- legét. Sztálin elvtárs 1946 február 10-én Moszkva sztálini választókerületének választói gyűlésén azt mondotta, hegy országunk évi széntermelését 500 millió tonnára kell emelnünk. A tervgazdálkodás, a szovjet társadalmi és állami rend előnyei lehetővé teszik, hogy a szovjet bányászok eleget tegyenek ennek a hatalmas feladatnak. Erre mutatnak a Szovjetunió rohamosan fejlődő .szénbányászatának számadatai is. A • második világháború küszöbén, 1940 második felében öt és félszer annyi .szenet termeltek a Szovjetunióban, mint 1913-ban a cári Oroszországban! 1950-ben pedig a háború előttihez képest 57 százalékkal növekedett a szénkitermelés. A háborúban részben, vagy egészében tönkretett Donyec-vidéki és Moszk. vai szénmedencék azóta teljesen újjászülettek. A Donyec-medence az ország legnagyobb és legjobban gépesített sz''nbá- nyavidéke több szenet ad, mint háború előtt. A Kommunista Párt és a szovjet kormány segítségével a háborúutáni ötéves terv idején erősen kifejlődött a szénbányászat gépesítése. A szovjet bányák gépesítésének nincs párja a világon. Tel. jesen gépesítették az olyan munkaigényes folyamatokat, mint a kőszén aláré- selése, a földalatti szállítás és a szén vasúti kocsikba való berakása* A rakodási munkák gépesítése 1949-hez viszonyítva két és félszeresére emelkedett. Egyre tökéletesedik a tárnák feldúcolá- sa is. Az ötéves terv végére az eddig használt fapillérek Helyett már csaknem minden bányában fémpillérekkel dűcolják fel a rézsútos fekvésű szénpadokat. Jelenleg körülbelül 850 km-nyi bányateret támasztanak ki fémmel és betonnal. Az új dúcolási módok biztonságosabbá teszik a földalatti munkát és elősegítik a termelékenység növekedését. A termelékenység fokozását szolgálja az önműködő berendezések beállítása és a gépek távolsági irányításának alkalmazása is. A háború utáni ötéves terv végére mintegy 1000 szállítószalag-vonalat, közel 900 bányakombájnt és réselőgépet, 3500 csőriét és számos bányagépet állítottak be. Több mint 1000 vízszivattyút tettek önműködővé, számos bányában" bevezették a földalatti szállítás forgalmi irányítását, s mcírszervezték a forgalmi és vontatási szolgálatot. A bányák modern technikai felszereléssel való ellátását a termelés megszervezésének javítása, a termelékenység fokozódása és a munkások bérének növekedése követte. 1945—1950 végéig 34.6 százalékkal nőtt a bányaipari dolgozók munkájának termelékenysége. A korszerű bányatechnika legjobb elsajátításáért, a szén gyors kitermeléséért folyó szakmai verseny, a sztahánovista mozgalom és újítóverseny újabb fejlő* déshez vezettek. Vaszilij Kucser 23 éves bányakombájngépész például a munka észszerű megszervezése és a gép kitűnt» ismerete révén havonta 13—15 ezer tonna antracitot fejt ki. Pável Trafelov kombájn.gépész pedig, aki túlszárnyalta az összes eddigi rekordokat, egy hónap alatt 20.050 tonna szenet termelt ki. Jelenleg több mint 52 ezer bányász teljesít kétszeres, vagy ennél is nagyobb normát. A szovjet állam és a szovjet nép nas^ megbecsülésben részesíti a bányászok di* cső munkáiát. Az állam, a Párt és Sztálin elvtárs kívánságára 1949—1950- ben 332 ezer négyzetméternyi területen épített kényelmesen berendezett bányász, lakásokat és tízezreknek adott kölcsönt házépítésre. Egyidejűleg 330 klubot és 31 filmszínházat építettek és rendeztek he a bányavidékeken. A bányászszakszervezet 190 állandó és vándorvetítő készüléket küldött a hányáknak, a bányakÖnyv- tárak száma pedig 450-ről 840-re szaporodott, a könyvállomány 256 ezerről 640 ezer kötetre nőtt. A könyvtárakat két- szerannyi bányász vesrzi igénybe* mint ezelőtt. A „Bányász” sportegyesületnek több mint 100 ezer tagja van, s az ország 'bányáiban'■ 1600 spörtkör működik* Az elmúlt két évben 27 sport-stadiont* 2500 sportpályát és 40 sítelepet építeú tek a bányász-sportolók részére. A szovjet kormány sok kedvezményt juttat a bányászoknak, a társadalombiztosítás, lakás, gyermeknevelés, közép- és felsőfokú bányatechnikai képzés terén.- Számos bányászt tüntetnek ki rendjelekkel, érdemrendekkel és pénzjutalmakkal. Az elmúlt három évben kétmilliárd rubel pénzjutalmat osztottak szét a bányászok között és 95.089 hánvászt tüntettek ki. Eddig a bányaipar 150 legjobb dolgozója kapta meg a Szocialista Munka Hőse megtisztelő címet. K bányászok egyre újabb munkást* kerekkel válaszolnak a Párt és a kormány nagyarányú gondoskodására* Sztálin elvtársnak írt leveleikben kifejezésre juttatják forró hazaszeretetüket a Kommunista Párt, s a szovjet nép vezéw re és tanítója, Sztálin elvtárs iránti sze*1 retetüket. A bányászlevelek százezrei fc* jezik ki a szovjet bányászok a szénkitermelés további fellendítésében megnyilvánuló törhetetlen békeakaratát. Az ötéves terv során 3500-ra emelkedik a kulturotthonok száma 1949 őszén a békési kultúrhét keretében avatták fel az ország első kultúr- otthonát. A mozgalom az 1950-es év folyamán országos méretűvé vált A mozgalom eredményei mindenekelőtt annak köszönhetők, hogy kormányzatunk 1950 folyamán több, mint 10 millió forintot juttatott kultúrotthonok létesítésére ts a már meglévők fejlesztésére, berendezésük tökéletesítésére. A kormányzat támogatása mellett nagyjelentőségű azonban a dolgozók tömegeinek öntevékeny kezdeményezése és áldozatkészsége is. A dolgozó nép áldozatkészsége nagymér* tékben hozzájárult, hogy 1950 végén at előirányzott 240 kultúrotthon helyett már 588 szolgálta a dolgozók kulturális fel- emelkedését. Az MDP II. Kongresszusa tiszteletére az otthonok száma ismét 158-al gyarapo^ dott. 1951 végére a kultúrotthonok száma inár ezer fölött lesz. 1954-ben, ötéves ter«i vünk utolsó esztendejében pedig a kul* túra 3500 hajléka terjeszti majd szpciaJ lista kultúránk újabb eredményeit; | MISKOLC, Széchenyiéi. 23 ÚZD, I.. 48-il. 15
