Észak-Magyarország, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-22 / 194. szám
Szerda, 1351. augusztus ló ií. ÉSZAKMAGY ARORSZAG ea Egymillió fiatal békeesküje a VIT záróünnepségén A berlini Marx—Eiigels-tcren fel- teipcW hangulatú záróünnepséggel őrt ■véget a világ ifjúságának hatalma* arányú és példátlan sikerű békcta'ál- kozőja.. A vasárnap este 7 órakor kwdö- rlritt ünnepségen több mint egymillió külföldi és német ifjú, valamint Bérűn lakosságának hatalmas tömegei vettek reszt. Amíg a IIT. VIT augusztus 5-ig megnyitó ünnepségére csak 60 ország ifjúságának küldöttségei vettek részt, az augusztus 19-én tartott záróünnepségen már 104 nemzet ifjú küldöttei voltak je’en. Josef* Grob mm nyitotta meg a negygvülést, majd Jean Laffitte, a Eéko Világtanács főtitkára beszélt. Jé. A. -Miha.jlov, a Kom?romol Központi Bizottságának titkára, aki a szovjet ifjúság szószólója volt, kijelentette, hogy a VIT világosan megmutatta az, ifjúság egységét és üssze- forrottságát. l-'cng Vcn-Ping, az Osszkínai Dc- makratikus Ifjúsági Szövetség titkára és Guy Duolliuet, a Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség titkára után Otto Grateivohl miniszterelnök vett búcsút a fiataloktól, majd Enrico Bcrlinguer, a DIVSz elnöke felolvasta az, ifjúság békcesküjéuek szöveget. „Esküszünk, hogy hűek maradunk a béke ügyéhez!“ ,Mi. kétmillió Ifjú és leány a világ 101 országából, különböző fajok, világnézetek. hitfeleltezetek és társadalmi rétegek képviselői, azért jöttünk el ide Berlinbe, a III- Világifjúsági és Diák-Béketalálkozőra, hogy az egész világ e’őtt újra kijelentsük: Valamennyi ország és nép ifjú nemzedékének rendíthetetlen akarata és leghőbb vágya a béke fenntartására és a szebb jövő kivívására irányul. Tudjuk, hogy az új hábroú súlyos veszéllyel fenyegeti a világot; hogy a béke ellenségei, akik minden erejüket latbsvetik a népek közötti baráti kapcsolatok megbontására, féktelen fegyverkezési versenybe kezdtek és egyes országokban nyílt agresszióhoz folyamodtak; hogy egy háborús katasztrófa első áldozata az ifjúság lenne; hogy egységünktől függ az ifjú nemzedék aktív részvétele a népek közős békevédelmi harcában. Szilárd meggyőződésünk, hogy az új háború megakadályozásának biztos módja a fegyverkezési verseny megszüntetése és békeegyezmény megkötése az öt nagyhatalom között. Lelkesedéssel telve térünk haza. visszagondolva a VIT felejthetetlen napjaira, amelyek az őszinte barátság é3 kölcsönös megértés napjai voltak. Azzal az eddiginél is biztosabb tudattal térünk haza, hogy a béke erői győzedelmeskedni fognak. Mi. a VIT részvevői, akik tudjuk, milyen veszedelem fenyegeti az emberiséget és ismerjük felelősségünket a népek közös békeharcában, a világ békcszerető fiataljai tízmillióinak nevében ünnepélyesen esküszünk, hogy minden erőnket megfeszítjük az új háború megakadályozására; leleplezzük és meghiúsítjuk a béke és az emberiség ellenségeinek terveit; küzdeni fogunk a fegyverkezési verseny ellen és az ifjúság életviszonyainak megjavításáért; megszilárdítjuk a világ népeinek és ifjúságának barátságát és békés egyiitt- raunká’kodását; egységünket a békeharcban. amely a VIT-en oly nagyszerűen jutott kifejezésre, me.gőrizziik, tovább erősítjük és kiszélesítjük; az ifjak és lányok további millióit vonjuk be az aktív küzdelembe. Esküszünk, hogy minden erőnkkel támogatjuk az öt nagyhatalom közötti bókegyezmény megkötését célzó mozgalmat, mert tudjuk. hogy ez az egyezmény megteremti a népek békés együttélésének alapját. Ebben az ünnepi percben esküszünk, hogy hűek maradunk a tőke ügyéhez!" A hata’nias tömeg lélekzctét visszafojtva ha'lgatta meg av. qskümintát, majd az egész világ ifjúságának képviselői a földkerekség minden nyelvén tették le nagy, nemes fogadalmukatAzután felhangzott a BTVSz indulója. A III. VIT befejeződött. A záróünnepség után tündöklő tűzi- 'játék világította meg Berlin egét,, majd hajna’ig tartó vidám utcabálok voltak a német főváros legnagyobb közterein. Augusztus 28-ra összehívták a Szovjet Békevédelmi Bizottság teljes ülését Moszkva (TASZSZ). A Szovjet Békevédelmi Bizottság elnöksége elhatározta, hogy ez év augusztus 2P»-ra Moszkvába összehívja a bizottság teljes ülését. A teljes ülés napirendjén a következő kérdések szerepelnek: 1. A Béke Viláptanács felhívását támogató aláírásgyűjtési mozgalom lebonyolítása a Szovjetunióban. 2. A Béke Hívei szovjetunióbeli országos értekezletének összehívása. A bányásztoborzás üjabb eredményei megyénkben A bányásztoborzás megyénk területén iőÖiagy lendülettel folyik. Az erre illetékes szervek mindent e’követnek, hogy necsa-k teljesítsék, de túl is teljesítsék vállalásukat- A Borsodmegyei Tanács verseny- felhívása az ötezer bányamunkás biztosítására nagy viszhangra tatá t. Kii- ’önösen a Diósgyőri Szénbányák Vállalathoz tartozó üzemekhez mentek az elmúlt napokban új bányászok. Augusztus 20-án, hétfőn. Alkotmányunk ünnepén 30-an jelentkeztek ennél a vállalatnál és e’öreiáthatöiag csütörtökön újabb 25 dolgozó érkezik. A Diósgyőri Szénbányák Vállalat dolgozói nagy szeretettel fogadták az új bányamunkásokat. Amikor megérkeztek a pályaudvarra autóval mentek elébiik- Ünnepélyes fogadtatásban részesítették őket. Erre az alkalomra a bányász-zenekar is kivonult. A szálláshelyükön vacsorával vendégelték meg az újonnan érkezetteket. Az ünnepélyes fogadtatáson több műszaki vezető és sztahánovista is résztvett lyukőbányábói. Az egyik új dolgozó megígérte a többiek nevében is: — A Párt hívó, szavának eleget tettünk — bányászok leszünk! Megfogadjuk: úgy dolgozunk, hogy minél hamarább teljesértékű tagjai legyünk a lyukói bányaüzemnek — minél hamarább hozzájárulhassunk a széncsata győzelméhez. Vaijan melyik vasúti kocsiban pihen a Dióssyerí Gépgyárnak szálliiandó Sendkerék-lengeiy? Szocialista kötelezettségvállalás a diósgyőrvasgyári a JII. számú Martin-kemeuce első csapolásánál December 27-re befejezik évi tervüket a diósgyőri martinászok O Augustus 20 — 4 óra 35 ^erc! Nagy a sürgés-forgás a diósgyőri Alar. t inban. Rendezgetnek, takarítanak a dolgozók. Nagy eseményre készülnek. Az új III, számú kemence első csapó lásdra. Grubics elvtárs darus 6 óra 15 perckor büszkén jelenti: — Kész na. gyűrű: —* indulhat az olvasztás! Ez az örömhír valósággal felvillanyozta’ az új kemence olvasztárjait. Soltész Bertalan acélgyártó mester azon nyomban összehívta embereit: Szilágyi Dezső olvasztárt, Varga István első, Csengéi- János második és Dienes harmadik segédet. így beszélt hozzájuk: — Eh társak! Minket ért az a meg. tisgteltetés, hogy az új kemence első adagját kikészítsük — elvégezzük az első csapolást. Jó munkánkkal háláljuk meg a belénk helyezett bizalmat! Mindnyájan helyeslőén bólingattak — és hozzákezdtek a munkához. 7 óra 50 perckor már első próbát vettek. Még egy.két lapát mangánt cs szilíciumot keverjetek bele —■ volt « válasza a gyorslaboratóriu-nnak. Ez* után még nagyobb munka kezdődött. Örömteli munka. Az acél óráról-örára, percről-percre jobbá vált, egyre job. ban kezdte megközelíteni^az előírt programot. Fel 10 órakor újabb próbát vettek. A gyorslaboratóriumnak már rz volt a válasza: — ;„az acél minősége jó,, negyed 11 órakor csapolhattok! © Háromnegyed 10 fdé jár az idő. 'Az új kemence olvasztárjai már nagyban készülődnek a csapolásra — várják a vendégeket. Es pontban 10 órakor csoportok tűnnek fel a pódium végén. A hős kenienceépítök', a diósgyőri üzemek dolgozót, a többi vállalatok küldöttei — majd, megérkezett Bugyiién elvtárs, szovjet tanácsadó. Komjáthy László elvtárs kohó- ős gépipari miniszterhelyettes. a Párt, a szakszeri zol és a tömegäzervezetek küldöttei. Üdvözlések hangzónak' el, majd megszólal n csengő — kezdődik a esapolás! Szilágyi Dezső olvasztár, Varga litván első és Csenger János második segéd már hozzák is a kiszúró vasat. — Erősen megmarkolják ... kiáltás hallatszik és hárman nagy erővel ütik ki a csapoló nyílás dugóját. Feszült percek ezek! Egyszerre nagy üdvrivalgás, éljenzés — megindult a folyékony acél, az első adag az. új kemencéből. Éljen! Ez újabb győzelem! © A pódium előtti tér ünnepi díszt Öltött. Zászlók, feliratok, zöld fenyő gályák mindenütt. Amikor elül az ünneplők moraja, a zenekar pattogó indulóba kezd — majd nagy taps közepette. Her. czeg Ferenc elvtárs, vezérigazgató nyitja. meg az ünnepélyt. —. Előtártak! Hős kemenceépitök! Nagy ünnepre, <i beketábor újabb győzelmére jöttünk ma össze.,, az új III. számú kemence első csapolására. Hogy ezt elérhettük, köszönhetjük Bugyilkin szovjet tanácsodé elvtársnak, akinek hathatós segít. sége révén ezt a kemencét a tervezett időnél jóval hamarább, 53 nap alatt elkészítettük. Segített bennünket — a Fárt crejb, útmutatása. Anti kérlek most benneteket diósgyőri dolgozók — mondta felemelt hangon — ugyanolyan lelkesedéssel dolgozzunk, mint. a hős ke- memceépltők, akkor az élüzem csillag rövidesen újra a miénk lesz! Ezután Komjáthy 1-ászló elvtárs. mi. nisztarhelyeftes beszélt az ünneplő közönséghez : —■ A III. számú kemence az Alkotmány napján adta az első adagot. Erre a napra nagyon büszkék lehettek, hiszen ez az első magyar tervezésű Ma'rtin-kemence, melyet az élenjáró szovjet technika tapasztalatainak alapján készítet. letek. A hős kem-enceépílők csodálatos tetteket hajtottak végre — 53 nap alatt végeztek a munkával. ame'yet azelőtt 11—12, sőt IS hónapig is késztettek. Diósgyőr dolgozói! Legyetek méltóak a hős kemence épít ükhöz. Komjáthy e'v- tdrs szavát az ünneplő közönség nagy lelkesedéssel fogadta — percekig zugolt. a viharos taps... Éljen Sztálin, Etjén Rákosi, Éljen a Párt — visszhangozták szüntelenül. Amikor elült a moraj. Bugyilkin elvtárs szovjet tanácsadó lépett a mikrofonhoz, s ezeket mondta: — Diósgyőr dolgozói! Ez a kemence nagy segítségetekre lesz munkátokban, elősegít abban a harcotokban, amelyet az élüzem cím elnyeréséért, a lerv ‘ befejezéséért vívtok! Sok sikert kívánok országépítő munkátokhoz. Ezután Sárost József elvtárs, a Fán Megyebizottságának küldötte beszélt. Elmondta, hogy ez a nagyszerű győzelem a Szovjetuniónak, Sztálin elvtárs. nak, a Pártnál:, Rákosi eh'tdrsnak és az építkezésen dolgozó kommunisták példa mutatásának köszönhető.. Az ünnepi szavak utón a küldöttek hozzászóláson, következtek, majd Jenei Lajos elvtárs, az új Martin-kemence olvasztóra beszélt:-— Kedves elvtársak! A martinászok nevében megfogadom a Pártnak, Rákosi ehtársnak, dolgozó népünknek,- hogy még lendületesebben harcolunk a terv túlteljesítéséért. Minden törekvésünk az, hogy még több acélt adjunk népgazdaságunknak. — Ezért mi, diósgyőri martinászok újra felülvizsgáltuk versenyponljóinkat, s a következő vállalást tesszük tervünk december 27-re való befejezése érdekében: 1. Vállaljuk, hogy a programeltérést az első félévvel szemben 23 5 százalékról 20 százalékra csökkentjük december 31-ig. 2. A kemence kihasználási százalékot az első félév átlagáról, 81.75 szá. valóknál 84 százalékra növeljük. 3. A kihozatali áilagszázalckot az első félévi 83.0 átlagról 88 százalékra növeljük. 4. A kemencék fajlagos teljesítményét az első félévi 4,20 tonna átlagról 5 tonnára javítjuk december 31-ig. Ennek a négy pontnak alapján versenyre hívjuk ki méltó párosverseny, társainkat, az Ózdi és Rákosi Művel: martinászait — mondta befejezésül Jenéi Lajos elvtárs. Ezután Komjáthy elvtárs átadta a Kohó- cs Gépipari Minisztérium úján. dekát Bugyilkin ehtársnak, majd a sztahánovista jelvényeket, okleveleket cs a minisztérium elismerő okleveleit a kemence épít estben kitűnt dolgozóknak. Tlercztg Ferenc elvtárs javaslatára az ünneplő közönség táviratot küldött Rákosi Mátyás, Gerö Ernő, Zsofinyec Mihály. Tas Zoltán, és Bcbrits Lajos elvpirsaknak. © Megkezdte tehát munki/ál az új SO jonnás Martin-kemence, Ez a kemence is újabb bizonyítéka a felszabadult magyar munkásosztály alkotó, teremtő erejének — szabad munkájának; DOLEZSAE FERENC. A Diósgyőri Gépgyár dolgozói, akik az Alkotmány tiszteletére indított munkaverseny kezdeményezői voltak — szívós harcot folytattak e versenyszakasz megnyeréséért, a .Minisztertanács zászlajának elnyeréséért. Büszkén jelenthetjük; vállalásunk minden pontját, sőt az időközben történt, újabb* felajánlásokat is teljesítettük — túlteljesítettük! Vállalásunkban azonban egy tétel szerepel, amelyet saját hibánkon kívül nem tudtunk teljesíteni. Hogy miért nem — megmagyarázom! A Diósgyőri Gépgyár egy lendkeréktengely elkészítését vállalta. A lendkerék-tengeiy kovácsolását vállalásunk után megrendeltük a Diósgyőri Kohászati Üzemeknél •— btzva abban, hogy az rövid időn belül megérkezik. Kapónként sürgettük és végre július végére elkészítették. Majd azt az ígéretet kaptuk a Diósgyőri Kohászati Üzemektől: mihelyt a darab lehűl, ^azonnal átküldik. megmunkálás végett- A tengely azonban még máig sem érkezett meg — azóta még mindig hül. i Az igézet után vártunk egy pár napig, majd újra érdeklődtünk. Ekkor tudtuk meg, hogy a lendkeréktengelyt tévedésből Borsodnád asdra küldték. Azonnal felvettük a kapcsolatot a borsodnádasdi vállalat veze+övel és műszaki igazgatóval, sőt Istók Béla elvtárs, vállalatunk párttitkára személyesen is járt Bor- sodnádasdon. Azonban itt sem volt található a lekovácsolt lendkerék- tengelyÚjabb drága napok teltek el — akadályozva voltunk vállalásunk teljesítésében. Majd arról értesítettek ezután bennünket, hogy a tengely nem Borsodnádasdon. hanem Ozdon található. Azonnal megtettük az intézkedéseket, de újra csak az lett az eredménye; a tengely Ozdon sincs, hanem valahol a Diósgyőr és az Ózd közötti p-Jva vasúti kocsijában található meg. Ez az eset a legkirívóbb példája a hanyagságnak, a felületességnek és a bürokratikus intézkedéseknek. A Diósgyőri Gépgyár dolgozói jogosan teszik fel a kérdést: vájjon kik gátolták meg őket vállalásuk teljesítésében. Erre kémok sürgősen választ a Diósgyőri Gépgyár dolgozói! KOLTAI BÉLA födlszpécser. ( Számvetés az ózdi II. „Rákóczi“ termelő- szövetkezeti csoportban kerékvágásban haladjon minden. Meg kell mondani, hogy lenneUe.iopnrtiink kétéves. Ez a két év sok ered. menyről, ugyanakkor az eredményekért vívott kemény küzdelemről ad számot. Úgy indultunk, mint a járni tanuló gyermek: botladozva, meg-megakadva, majd a Párt és az állam támogatásával mind biztosabb léptekkel haladtunk előre. Jóleső érzés visszatekinteni a megtett útra, különösen most, amikor ezévi munkánk gyümölcsének betakarításakor számot vetünk azzal, mi volt a helyes és mi volt helytelen a munkánkban. Ott kezdődött, hogy 1949 őszén többen — mint Hegedi László, Nagymengyi Pál, Oravecz József, Sike János, Bárdos József, Stefancsik András és Kopercz János — arról kezdtünk beszélni: meg kéne alakítani a csoportot. Tanul, mányoztuk Rákosi elvtárs kecskeméti beszédét és így mindjobban nőtt, eiősödött bennünk az elhatározás. A mag érni kezdett olyannyira, hogy az előkészítő bizottságból szeptember 120-á,i termelőcsoport alakult. A gazdálkodást 119 holdon kezdtük meg, amiből 10 hold kertészet. Eleinte nehéz volt. A nagy földterülethez kevés volt a munkáskéz. Ezen úgy igyekeztünk segíteni, hogy ha nem is rendszeresen, de bevontuk a munkába a családtagokat is. Már az első napokban éreztük, hogy közösen sokkal könnyebb. Az egyénileg dolgozó parasztok közül igen sokan látták, hogy nem vehetik fel velünk a versenyt. Az érdeklődés nőtt csoportunk iránt. As uj étet új problémákat vetett fel, amelyek már közös problémák voltak. Igen sokszor bizonytalanul fogtunk egy-egy kérdés megoldásához, ami az esetek többségében súrlódásokra adott okot. Akadt elégedetlenkedő is sorainkban. A eivódásol kezdeményezői mindig ezek voltak. Ál. landóan azt hangoztatták, miért nem aszerint osztjuk el a munkáért járó jövedelmet, nhányan azon dolgoztak. Kalmár Istvánnak, Molnár Sándornak, Nagy Miklósnak csak ez volt a nótája, persze a munkától fáztak. Nem csoda tehát, ha nem tetszett nekik a végzett munka arányában, vagyis a munkaegység szerint való elosztás. Csoportgyűlés elé került a dolog, A tagok amellett tartottak ki, amire a Párt tanít — mindenkinek munkája szerint. Leleplezték amazokat, akik azt szerették volna, hogy a lusta is ugyan, snnyit kapjon, mint a szorgalmas. Ezeket még az elszámolás előtt ellávoiítottuk. Csoportunk megerősödve végezte tovább a munkát Persze bajok továbbra is voltak. Meg kellett szilárdítani a munkafegyelmet, hogy rendes ezen a téren még rna is van tennivaló. Mindemellett a csoport fejlődött, erősödött. Ma már 2J0 hold földön gazdálkodunk. Ehhez a nagy területhez azonban még mindig kevesen, 26*an vagyunk. Ez megszabja feladatunkat — növelni a taglétszámot. Ennek érdekében nem hallgatjuk el eddig elért eredményeinket és a hibákról is bátran beszélünk. A multévi elszámolás bebizonyította, hogy a közös munkát utolérni nem lehet. Búzából 9 és fél mázsát ara'- tunk, ugyanakkor az egyénieknek 6—7 mázsa termett. Árpából ugyanilyen volt az eredmény. Egy munkaegységre pedig 17 forint jutott. Ez azt jelentette, hogy egv-egy szór, galmes, jól dolgozó tagnak a jövedelme többezer forintra rúgott. A jövedelemből Sike János például rádiót vásárolt, felruházkodott. jól él, nem gond már neki a holnap. Sike János 11 és fél holdat hozott a csoportba és ahogy annyiszor hangoztatja senki fiával nem cserélne. Most . újra elszámolás előtt állunk. Még gazdagabb, még szebb eredményekről beszélhetünk, mint az elmúlt; esztendőben. Búzából például ió egy mázsával magasabb terméseredményt értünk el. Árpából is több lesz. mint ami az első esztendőben volt. Állatállományunk is állandóan no, fejlődik. 460 birkával, 27 tehénnel és 9 lóval rendelkezünk. Most kapunk baromfi- ép sertés törzset. Az épületek kibővítésére, illetve rendbehozására 40 ezer forintos keretet kaptunk. f.MopttrUtnh tagjai iobhmódúak lettek. Gyarapodnit háztáji gazdaságunk is. Hadobás János, Sike. János az állam, lói kapott hosszú lei árain kölcsönből tehenet, Maczó Mi. hályné sertés vásárolt, Jú termésünk a háztáji gazdaságok részére is biztosítja a szükséges takarmányt, amit most, az elosztáskor kinek-kinek munkaegysége arányában juttatunk. Ezeket az eredményeket és mindazt, amit itt elmondtam, nem rejtjük véka alá. Tud erről minden dolgozó paraszt Ózd on. Nő: is az érdeklődés a csoport iránt. Genovics Péter és Juhász Istvánná már bejelentették, hogy belépnek. De igen élénken érdeklődik a közös munka iránt Bartlm József, Kiss Antal Zoltán középparaszt és még sokan mások, 1%6 tehát a* ereje, népszerűsége a mi csoportunk, nak is — növelik ezt a közös munka eredményei. NAGY IMRE az ózdi lií. típusú II. Rákóczi termelőcsoport . elnöke.