Észak-Magyarország, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-19 / 193. szám

Vasárnap, 1981 augusztus 19. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 7 » C ötét este van, amikor a népnevelők Pólik Mihály kö- zépparaszt hátához érnek A család, éppen vacsoránál ÜL Szép számban i annak az asztal köriil: 7—8 szószkejejű gyermek csodálkozik a váratlan vendégekre. Pólik Miháhné eleinte tartózkodva, sőt kissé visszautasítóan fogadja a nép. nevelőket: „Mi nem lépünk még be sehová..," Azért mégis hellyel kínálja a látogatókat és hamarosan megkezdődik a beszélgetés. Először általánosságokról folyik a szó, Aratásról, csépiéiről, beadásról, a politikai helyzetről, a béke kérdésé­től, majd áttétnek Pólik Mihály egyéni problémáira. Páli!: Mihály sokat dolgozott életében, Sokat vesződik most is 0 hold földjével. .— Ugyan, hány darabban van a földje, szomszéd — kér­dezi Váraljai István elvtárs, a községi tanács titkára. — 15 darabban, Az egyik darab ráadásul Egerfarmos határában fekszik. Bizony szán léskor-vetéskor annyit megy az eke után, mintha elgyalogolna Budapestre, meg vissza , és emellett munka után még a nagy utat is meg kell tennie hazáig. z csak a járadság, De azt kiszámította-e már, hogy mennyibe kerül egy hold föld megművelése, — veti fel a kérdést Kispál elvtárs, tanácselnök. A népnevelők papirt, ceruzát vesznek elő. Megkezdődik a számolás. Hamarosan kiderül, hogy ez a számolás nem éppen Pólik Mihály javéira alakul. Ugyanakkor, amikor a termelöcsopori egy mázsa gabonáit 22.80 forint költséggel termel, 5 szétszórt földjein, kezdetleges eszközeivel csak 58 forint költséggel tudja ugyanazt megtermelni. Tudja ezt Pólik Mihály U, számolgatja is már régen; felismerte már, hogy nagyobb darab földön sokkal többet le. hetne termelni, — Akkor miért nem lépnek be a termelöcsoportba? — kérdezik a népnevelők, —- Várunk m,ég, —. mondja Pólikné, — majd ha más is belép az utcából, ott leszünk mi is. Hiszen igaz, valakinek csak meg kel kezdeni, de miért éppen mi legyünk azok? —- Talán valóban jobb lenne, ha bcállnánk — gondol­kodik cl Pólik Mihály —, Fájnak már a csontjaim a sok munkától. Szeretnék már én is kimenni egyszer a dolgozók fürdőjébe, de annyi a tennivaló minden nap, hogy sose jut idő. Ha benn van a csoportban az ember, akkor inkább volna rá módja. Aztán meg, ha megbetegednék, ingyenes orvosi le­csuk elszívják az ember erejet. Nem egyszer még a 13 éves fiút is jel kell költeni haj. nali 3 órakor, hogy kiérjünk a messzebbeső földekre, O lyan tényei: ezek, amelyeken sokszor gondolkozott el Pólik Mihály, —- most azonban a legsúlyosabb ve­tődik fel: mi lesz akkor, ha ezt a 9 hold jóidét kilencféle kell majd elosztani? —- Hát igen, ha a gyerekeimre gondolok, méginkúbb látom, hogy helyesebb lenne a szövetkezeti gazdálkodás — mondja. Kérdőn néz a feleségére. Csend van, csak a gyerekek ncvetgélése hallatszik. Az asszony magához öleli a kisebbiket, megcsókolja, aztán csak ennyit, mond: azért sajnálom egy kicsit a földe, met, olyan jól megtrágyáztuk az idén, Pólik Mihály arca felderül. Ez már nem ellenvetés, Könnyű jelelni rá. Meg is jelel. Ezentúl közelebb hordjuk majd a trágyát és abból is több Iesz. hiszen több lesz az állat is. A belépési nyilatkozat ott van az asztalon. Még tart ki­csit a tétovázás, de aztán Pólik Mihály kezében megindul a ceruza a papír jelé. Nehéz volt a döntés, sok töprengés előzte meg, de a betűk már keményen határozottan ott vannak az okiraton. Pólik Mihály csoportlap lett, JA el szabadultán, barátibb hangon folyik most már a beszélgetés. — Elmondom még utólag, hogy miért írtam alá e nyi­latkozatot -— néz a népnevelők szemébe Pólik Mihály. — Szerelném, ha tanult embereket nevelhetnék a fiaim, bál így a magam erejéből nehéz lett volna, hiszen megköt bennünket a rög. A tcrmel&csoportban most ez a vágyam is teljesedni jog. Hiszen több lesz a jövedelmem, több lesz a kamrában. Indulásra készülnek a népnevelők. Búcsúzásnál Pólik Mi- hályné megszorítja a kezüket, A búcsú kedvesebb, barátibb, mint a fogadtatás. — Köszönjük, hogy eljöttek. Menjenek el minden ház. hoz, vigyenek olyan boldogságot, reménységet, mint amilyet a mi kis portánkra hozlak, (t, i.) Pólik Mihály mezőkövesdi középparaszt aláírja a belépési nyilatkozatot... zelésben is részesülhetnék. Ezek az apró nadrágszíj parcellák Az amerikai és liszinmanisla csaptok koreai iaz'e*temek kivizsgálására alakílolt nemzetközi nlöizottság jelentése A Ili, fejezet folytatása Ni Je-Nje, Szán Gén.Rí falu lakosa elmondta, hogy lányát és vejét megölték. Lánya tanítónő volt. A tanú kijelentette, hogy hozzátartozóit nem fegyverrel pusz­tították el, hanem botokkal verték agyon. A Sza Ok-Ri faluból való Pák On-In nevű 22 éve* lakos elmondta, hogy férjét három testvérével együtt — akik pa­rasztok voltak — börtönbe vetették és va- lamennyiüket meggyilkolták. Saját sze­mével látta, hogy Kim Jun-Szun 18 éves leányon az amerikai és angol katonák erőszakot követtek el, azután meggyilkol, ták. Az amerikai és angol katonák tüzes vaspálcákat dugtak az emberek orrába és így hurcolták végig őket az utcákon. Ő maga is ismert egy parasztot, akivel így jártak el. Li Szan-Szunnak hívják. Maginak Pák On-Innek sikerült elme­nekülnie és a hegyek között elrejtőznie. Később rábukkant férje holttestére. Ko­ponyáiét szétverték, aztán holttestét el. égették. Li Di'H 30 éves asszony, a Csek Szo- Ri utca 3. számú ház -lakója, elmondta, hogy férje kertész volt Amikor,az ame­rikai katonák eljöttek, hogy letartóztassák férjét, azt mondták neki, hogy Észak- Korea minden lakóját elpusztítják. Abban az utóban, ahol ő lakott, 100 család tolt, ebből 90 családot meggyilkoltak. Az asszonyt magát két gyermekével együtt börtönbe vetették, amikor azonban egy másik börtönbe akarták szállítani, sikerült megszöknie. Phenjanba igyeke. zett, de útközben elfogták Az amerikaiak parancsot adtak, hogy lőjjék agyon az asszonyt, de egy liszánmanista katona lehetővé tette, hogy megszökjék. Az asz- szonv elmondta., hogy látta, amint az amerikai katonák északko-eai hadifog­lyokat hajtottak ki a mezőre, leöntöttek petróleummal és azután elevenen eléget­ték őket. Kim Szuk.Szen, Száj Szan.Ri falu la- kosa elmondta, hogy gyermekeit megölték, mert ő maga a nőszervezet aktív tagja volt; férjét szintén meggyilkolták. Húsz­éves leányának. Kim Csun-Dzanak, aki ápolónői tanfolyamra járt, szöget vertek a fülébe, azután dobot raktak a hátira és tetőtől talpig meztelenül végig, vezették az utcán. Utána börtönbe vetet­ték, amerikai katonák erőszakoskodni próbáltak vele, 5 azonban ellenszegült. Ekkor szuronnyal ledöfték. Az anyja találta meg megcsonkított, kettéhasitott holttestét. Kim Szuk.Szen elmondta, hogy amikor az Egyesült Államok csapatai bevonultak a városba, bordélyházit rendeztek be. Összefogdosták a fiatal lányokat és asz- szonyokat és erőszakkal a bordélyházba zárták őket. A tanú megállapította, hogy a szép lányokat az amerikai és angol tisztek és katonák számára tartották fenn, azokat pedig, akik nem voltak túlságosan csinosak, liszinmanista katonáknak hagy. ták. Ismer három életbenmaradt lányt, akik ebben a nyilvánosházban sinvlődtek. A többit megölték. Faluidban, ahol 140 ház volt. 240 lakost gyilkoltak meg. Hvan Ik Szu, Szán Csen-Ri falubeli 14 éves leány elmondta, hogy családjának 11 tagja közül az amerikai, az angol és a kanadai katonák hetet megöltek. Őt ma­igát bebörtönözték, mert bányász api* a munkásmozgalom aktív tagja volt. A lányt anyjával és két bátyjával együtt vetették börtönbe.. A lányt az amerikaiak állati kegyetlenséggel megverték. A Bi­zottság tagjainak megmutatta lábán a kínzások nyomait. Ezekután családját egy csűrbe zárták, amelyet petróleummal ön. tőttek le. Mielőtt azonban lángbaborít. hatták volna, a partizánok kiszabaditot. 'ták őket. Hvan Ik Szu a, pratizánok kö­zött találkozott egy emberrel, aki együtt volt az 5 apjával. Ez az ember, akinek sikerült megmenekülnie, elmondotta, hogy a lány apjának testét öt helyen Augusztus 27-től szeptember 1-ig egyetemi ég főiskolai pótfelvételi vita. fák lesznek a pedagógiai főiskolákon, az egyetemi orosz intézetekben, a köz- gazdasági egyetemen és főiskolán, a debreceni és szegedi bölcsész és termé­szettudományi karon, a gyógypedagó­giai főiskolán, az idegen nyelvek főis. kóláján és a nmndzmus-leninizWs sza­kon. Azok a tanulók, akik egyetemi felvé­teli bizottság előtt már voltak, de fel­vételt nem nyertek és a felsorolt karok valamelyikén szeretnék tanu’mányaikat ' ovábbf olytatni augusztus 27-ig for­duljanak kérésükkel írásban az illető, kés egyetem, vagy főiskola tanulmányi szuronnyal döfték át, fejét pedig ketté­hajtották. A lány bátyjának nyaka köré az amerikai megszálló katonák kötelet fontak, így hurcolták végig az utcákon. Azután családjának öt más tagjával együtt elevenen a. földbe ásták. A Bizottság tagjai Hvan Haj tartomány­ban járva mindenütt rombadőlt városokat és égő falvakat láttak. 1951 május 26-án. Aláírták a Hvan Haj tartományban látogatást tett összes bizottsági tagok. (Folytatjuk.) osztályához. Mellékeljék azt a kiértesí­tést, amit a tanulmányi osztálytól kap. lak. A pótfelvételire a tanulmányi osz­tályoktól kapnak meghívót. Azok a felvételre behivottak, ,. akik bármely óknál fogva nem jelentek meg az egyetemi felvételi bizottság előtt'és tanulmányaikat tovább akarják foly­hatni, a felsorolt karok valamelyiktől •'fwncsak kéVhetik felvételüket. Kérel­mükben jelöljék meg, hogy eredetileg mely karra hívták meg őket. Az ezidrig egyetemi, főiskolai to. vábbtanulásra nem jelentkezettek to­vábbtanulási kérésükkel augusztus 27-ig a megyei (fővárosi) tanács oktatási ősz. tályához fordulhatnak. ••[«VÉTELI JEGYRE BEADOTT GABONA UTÁN 75 FORINT EZENFELÜL A VERSENYBEN ÉLENJÁRÓK 300-800 FORINT ÉRTÉKŰ IPARCIKK VÁSÁRLÁSÁRA JOGOSÍTÓ UTALVÁNYT KAPNAK Hogyan lehel jelentkezni az egyetemi és főiskolai pót felvételi vizsgákra Ho Si Minh levele a francia Népi Unióhoz Paris. Ho Si Minh, a Vietnámi De- mokratiktis Köztársaság elnöké a Francia Népi Unióhoz intézett levelé­ben örömét fejezte ki, hogy a Francia Népi Unió reményének megfelelően nagyszámú francia hadifogo’y smba- donbocsátásáról számolhat be. Újabb szabedonboesátásokra kerülhet sor. mihelyt azt a katonai szempontok is lehetővé teszik. A levél megállapítja; Vietnám népe csodálattal követi azt a harcot, ame­lyet Franciaország népe különösen a francia nők folytatnak a victuámi háború ellen. | 52. §. A Magyar Nép­£ köztársaság különösen gon­dot fordít az ifjúság fejlő- I désére es nevelésére: kö- I vet kezeteken védi az ifjú- . I ság érdekeit. 5 * > ..Égen földön zeng: w új dal: if- 5 júság!“ Száll a nóta az úttörő-tábor.* #- § ban boldogan készülnek a/- életre fiaink és lányaink, ök már az olkö. S vetkező Tervek építői lesznek. Kzérfc tanulnak többet és Jobban az isko- . l’> Iákban, egyetemeken, tanműhelyekben, p főiskolákon, ipari technikumokon. A ma diákjának nem kényszerűség a tanulás, mert tudja, hogy elkövetke> < zó élete alapjait rakja le és a tan- ? termekben megszerzett tudást az é Jet ben maga és népe javára fogja £ kamatoztatni. /vaaaaaaa. ^jw. aaaa/wa/vaawaaaaa/www' Kiosztották a III. VIT nemzetközi kultúrverseuyének díjait A VIT- keretében megtartott nagy­szabású nemzetközi kultúrverseny eredményeit csütörtökön este hirdet­ték ki a berlini Állami Operaházban rendezett díszelőadáson. A kult.úrversenyen harminchét ország nyoleszáz együttese és szólistái vet­tek részt­A népi táncegyüttesek első díját kapta a koreai népi táncegyüttes, az uráli együttes tánccsoportja (Szovjetunió) és a kínai táncegyüttes, második dí­jat kapott a magyar állami népi együt­tes, a bolgár ifjúsági táncegyüttes, a karel-finn- tánccsoport (Szovjetunió) és az ukrán táncegyüttes _ (Szovjet­unió), elismerő oklevéllel tüntették ki a többi között ez ózdi úttörők tánc- effoportját. Az énekkarok közül első dijat ka­pott az állami uralvidéki orosz népi énekkar (Szovjetunió) és a koreai Népi Demokratikus Köztársaság ének­kara. Az iskolai énekkarok versenyén a magyar munkaerőtartalékok köz­ponti együttesének énekkarát harma­dik díjjal jutalmazták. A szombat­helyi úttörők énekkara elismerő ok­levelet kapott. Magánénekesek; Szoprán: első díjat kapott Jelizu- veta Csajdar (Szovjetunió), második díjat Mátyás Mária (Magyarországi, Gheorgieva (Bulgária) és Makszimova (Szovjetúnió). Bariton; első díjat kapott Ja.kusov (Szovjetunió), és Sekprlijskij -(Bulgá­ria), második dijat Varga András (Magyarország), Sm.id (Csehszlová­kia) és Ruhanen (Finnország). Basszus; első dijat kapott Fonyov- cov (Szorjetúnid), második dijat Kravcsonko (Szovjetunió), Uadísz (Lengyelország) és Lo Kou-Kou (Kína), harmadik dijat Vásárhelyi Endre (Magyarország).' Zongora: első dijat kapott Be mm n (Szovjetúnió). második díjat Ivat z (Románia) és Sebők György (Ma­gyarország)­Koreai nagygyűlés íMiskoleon A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének nagymtekolci szerve, zeto augusztus 23.én, szerdán délután 6 órakor a Miskolci Nemzeti Színházban koreai nagygyűlést tart., amelyen a Koreában járt nemzet­közi vizsgálóbizottság magyarországi tagja tart beszámolót. A nagygyűlést kultúrműsor követi. Szemléltető agitáció* kiállítás Diósgyőr vasgyárban Nemrégiben járta be a* országot a diósgyőrvasgyári III. számú Martin ke­mence építői hőstettének híre; az elő­irányzott határidőnél 12 nappal hama­rább fejezték be a kemence építését és ezzel sokezer tonna acél termelését biz­tosították népgazdaságunknak. Az érté­kes eredmény elérésében közrejátszott a jó versenynyilvánosság. Ötletesebbnél öt­letesebb feliratok, rajzok, versenytáblák, villámok serkentették a versenyt és moz­gósítottak új, meg új kimagasló telje­sítményekre. Igen helyesen járt el a Diósgyőri Ko. hászati Üzemek pártbizottsága, , amikor a szemléltető agitácionak a Martin-kémébe® építésénél felhasznált anyagából kiállí­tást rendezett. A pártbizottság házában kiállított anyag szinte megeleveníti a. Martin.kemence építését, felidézi a ver. seny nagyszerű iramát, annak különböző szakaszait. A kiállításnak igen sok látogatója van, különösen üzemeink népnevelői kö­réből, akik igen sokat tanulhatnak itt. A kiállítás elősegíti a kitűnő őtleteky kezdeményezések széleskörű alkalmazó-, sát. Termelőszövetkezeteink sertéstenyésztésének és hizlalásának felfejlesztése A földmívolésügyi miniszfer felhí­vással fordult termelőszövetkezeteink és csoportjaink tagságához a közös sertéstenyésztés és scrtéshizlalás to­vábbi megerősítés« és jelentős növe­lése érdekében- Arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezet, illetve cso­port minden 20 kát. hold területére jusson egy koca, továbbá kü'önösen fontos, hogy az espresszhizWást ha­ladéktalanul bevezessék- A f. évi de­cember 31-ig leadott expresszhizék után a termelőszövetkezetek külön prémiumot kapnak. Az idei kitűnő takarmánytermés nagy- lehetőséget biztosít sertésállo­mányunk terven felüli szaporítására. Alihoz, hogy minden 20 kát, hóid földterületrí jusson egy koca. első­sorban sok malacra van szükség. Az évi kétszeri ma'acoztatás eredményes­ségének biztosítására pedig csak az szükséges hogy a kocát és szopós ma­lacait jól takarmányozzuk és egész­séges tartásukat biztosítsuk. Le kell leplezni az ellenség azon híresztelését, amely hazug állítá­sával azt igyekszik a köztudatba vinni, hogy pl. a koca kizsarolő- dik. a malacok elcsenevészesed­nek vagy elhu'lanak. stb., ha be­vezetjük az évi kétszeri, esetleg háromszori malacoztatást. A gyakorlat bebizonyította az évi kétszeri malacoztatás eredményessé­gét a jó tartási körülmények mellett. A szopósma'acok etetését 6—8 napos korukban pörköltárpával vagy borsó­val el kell kezdeni, í2y mire a ma­lacok 6—8 hetesek lesznek, már jó! megtanulnak enni és képesek 40—60 dkg vegyesdarát elfogyasztani. Ilyen etetési mód mellett a kocák nem zsa­rolódnak ki és a szoptatás 5—8. he­tében., ha egy ivarzás alatt kétszer pároztatjuk őket, könnyen és ered» menyesen megtermékenyülnek- Az expresszhizlalás lényege az, hogy a malacot fiatalon, 2.6—4 hónapos korában fogjuk hízóba, tehát akkor, a fiatal, íej'ődő szervezetének takarmánykihasz­nálóképessége a legnagyobbfekú. Az expresszlrvlalás beállításánál arca, vigyázzunk, hogy kiváló «gyedeket válasszunk ki erre a célra. Választás után történő expresszhlzlölásrá leg* ajánlatosabb lega’ább 10 hetes korig szoptatott - malacok elejét befogni te*, hát az életerős, legnehezebb «gyede­ket,. A takarmányozást úgy kell Meg­szervezni, hogy az állat a fejlő­désének minden időpontiában megtalálja a teste fejődéséhez szükséges építőanyagokat, a húsképzö fehérjéket,' a csontképzo, és zsírtermeléshez szükséges tápszerei, két. A takarmányféloségek ösazoállí- ’ásánál a táplálóhatáson kívül fordít­sunk gondot az ízletességre. A liízótakarmáuyba 1Q0 kg súly, cl-, éréséig 2% szénsavas meszet adagolt junk. 100 kg súly elérése után & szénsavas mész adago'ását 1 száza­lékra csökkentjük és 120 kg után & szénsavas mész etetését elhagyjuk. Az expre=szMz'a!ásnak népgazda­ságunk szempontjából i„en nagy je1 entősége van. Azzal, hogy 8— 10 hónapnál megrövidítjük a ser­tés életidejét, jelentős mennyisé­gű takarmányt takarítunk meg. Ha sert és tea vészt éri berendezésünket nem egyszer, hanem kétszer használ­juk ki ugyanannyi idő alatt, megrövi­dül a betegség kockázat ideje is, olyan, sertésbetegségek, amelyek ki­fejlődéséhez hosszabb idő kell. , nőin tudnak e -rv,h éleri.lö alatt leik fejlődni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom