Észak-Magyarország, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-14 / 188. szám

Kedd, 1951. &ixgn3zta3 hó 14. feSZAKMA GYÁR ORSZÁG 3 F m A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata ötezer írj bányász toborzására A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa helyesli és támogatja a tatabányai bányászok felhívását az ötezer új bányász toborzásával- kap­csolatban. A tatabányai bányászok helyesen ismerték fel a széntermelés gyorsütemií növelésének jelentőségét ötéves tervünk végrehajtása szam- pontjából. A széntcrmeiési terv mara­déktalan teljesítése, a széntermelés­ben előállott lemaradás behozása alap­vető feltétele az ipar, közlekedés és a mezőgazdaság további gyorsiíteüiű fejlődésének és a lakosság zavar! ab n szénellátásának. A széntermelés tervé­nek teljesítéséhez ötezer új bányászra van szükség. Ezért a tatabányai bá­nyászok felhívásának teljesítése: ter­vünk teljesítésének egyik előfeltétele, az egész nép hazafias ügye. Az ötezer új bányász munkábaállí- tásával kapcsolatban: A Minisztertanács utasítja a bánya- ős energiaügyi minisztert, hogy biz­tosítsa az úi bányászok megfelelő el­látását, ‘gondoskodjék megfelelő el­szállásolásukról és a közelben lakók közlekedésének megszervezéséről- Te­gye lehetővé számukra, hogy gyors ütemben elsajátíthassák a bányamun­kához szükséges szaktudást és bizto­sítsa számukra, hogy egy éven belül vájárokká válhassanak. A Minisztertanács utasítja a Mun­kaerőtartalékok Hivatalának elnökét és a megyei, járási és községi taná­csok elnökeit, hogy szervezzék meg az új bányászok toborzását és gon­doskodjanak arról, hegy a jelentke­zők gyorsan eljussanak új munkahe­lyükre. A Minisztertanács felhívja a falvak és városok dolgozóit, hogy ielentkez- zenok bányásznak, küldjenek soraik­ból ötezer új bányászt a széncsata frontjára. A tatabányai bányászok felhívását; hogy újabb munkaerőkkel,' a gépesítés meggyorsításával segítsék diadalra vin­ni szénbányászatunk ötéves tervét; a Szakszervezetek Országos Tanácsa fő­nöksége és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége helyesli és magáévá teszi. Ezzel kapcsolatban ki­adott közös felhívásban felhívjuk I elsősorban a mezőgazdaságban foglal­koztatott dől gőzöket; hpgy minéj na­A régi bányászok támogassák mun­kájukban az újonnan jelentkezőket, vállvetve küzdjenek a szénkitermelési terv teljesítéséért. A Minisztertanács felszólítja a régi bányászokat ős az újonnan jelentke­zőket, hogy a szénbányászok harcos múltjához, korábban elért eredményei­hez méltóan küszöböljék ki a lemara­dást a terv teljesítése terén, teljesít­sék maradéktalanul a szénbányászat tervét, adjanak egyre több szenet az országnak. Előre a széncsata győzelméért! gyobb számban jelentkezzenek a bánya­ipari üzemekbe. A felhívás a Szak- szervezetek megyei tanácsa, a bánya- ipari dolgozók szakszervezetének ’terü­leti bizottságai, a bányák üzemi és Imrmadbizottságai, az összes bányaipari szakszervezeti funkcionáriusok és aktí­vák, végül valamennyi bányaipari dol­gozó feladatává teszi, hogy gondoskod­janak az. újonnan jelentkezők megfelelő fogadtatásáról és oktatásáról. fl Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége és a Bányaipari Dolgozok Szakszervezete elnöksége felhívása a tatabáavai bányászok levelével kapcsolatban I^rtékcs eredmények Tiazinckarcikán Alkotmány tiszteletére tett vállalások teljesítéseken ar Kazincbarcika anelőtt kis eldugott falucska volt. A szegénység; a nyomor tanyája. Ma ugyanitt korszerű ipari város fejlődik. Erőmű épül többek kö­zött, amely ötéves tervünk egyik leg­szebb, lógj elent őségt el j őse bb alkotása lesz. Serény munka folyik Kazincbarci­kán. Szemlátomást nőnek a falak. — Szorgalmas munkát végeznek az épít­kezés dolgozói,] határidő előtt akarnak készen lenni. Ennek az építkezésnek is nagy len­dületet adott az Alkotmány ünnepére való készülődé«. A dolgozók szocialist-a kötelezettségvállalást tettek; ts felajánlások 80 ssázalélcát már, " teljesítették is. 'Az elmúlt napokban a MüUner-brigád meghallotta.’ hogy az I. számú építés­nél a Börcsök-brigád egy óra alatt 4.95 százalékos teljesítményt ért el; a bri­gád elhatározta; hogy ők az egész mű­szakban 400 Százalékot teljesítenek. Elhatározásukat valóra is váltották. A brigád úgy dolgozott, mint valamilyen pontos óramű. Este Milliner elviárs büszkén jelenthette: r,4ii százai ék od teljesítettünk", , A Müllner és Börcsök-brigád példáját egyre többen követik az építkezésnél. Egyre szélesebb körben alkalmazzák a Maximenko gyorsfalazúsi módszert. — Ennek köszönhető; hogy július hónap­ban 120 százalékos átlagteljesítményt értek el. Az. építkezés népnevelői eredményes felvilágosító munkát fejtenek ki. En­nek eredménye; hogy cdaknem teljesen megszűntek as igazolatlan •mulasztások. A műszaki vezetőség minden támo­gatást megad a dolgozóknak. Ebben a munkában Varga Bajos Koesuth-díjas kőműves, az. építkezés vezetője jár az élen. Jól biztosítják a verseny nyilvános­ságát. A bejáratnál hatalmas verseny­táblák hirdetik a jó. eredményt elért dolgozók nevét, munkamódszerét. Szépen fejlődik a munkamódszekát- adás. A 100 százalékon alul teljesítők szálba jelentősen lecsökkent. A dolgozók szakmai képzetségének továbbfejlesztésére sztahanovista, iskolákat szerveznek. Az elmúlt hónapban fejeződött be egy hathetes sztahánovista iskola. Az iskola hallgatói 200 százalékon felüli teljesít­ményt értek el. Az építkezés dolgozói­nak jó munkáját dicsérik az anyagta- Vrékossági mozgalomban elért eredmé­nyek is. Július hónapban a dolgozók 11 ezer forintot takarítottak meg nép- gazdaság unknak. A kazincbarcikai építkezés dolgozói jó munkájukkal hálálják meg Pártunk­nak boldog életüket; az. Alkotmányban rögzített nagyszerű eredményeket. A kulákokra hallgatott, nem a népnevelőkre —■ a beadás halogatása miatt IQ százalékkal felemelték Szántai József abaujszániói dolgozó paraszt előírását Akik terménybeadási kötelezettségüknek a gép alól tesznek eleget, előírásaikat túlteljesítik, azok részére népi államunk Sokféle kedvezményt, előnyt biztosit. Ugyanakkor azokra, akik az állam iránti kötelességük teljesítését elmulasztják, a beadással késedelmeskednek, büntetést szab ki, A törvényerejű, rendelet szerint, ha valaki a csépiéitől számított 8 napon belül nem teljesíti beadási köteles­ségét, előírását a be nem adott tér. meny búzakilogramm értékének öt százalékával felemelik, ha a késés lő napnál tovább tart, a búzakilogramm értékét 10 százalékkal emelik fel. Ábaujszántón a népnevelők erre ál­landóan felhívták a dolgozó parasztok fi­gyelmét, megmagyarázták nekik a be­gyűjtésre vonatkozó törvényerejű rende­letét. Ábaujszántón, miként megyénk többi községében is, az öntudatos dolgozó pa­rasztok a gép alól teljesítik és túlteljesí­tik beadási kötelességüket. Tudják cs ta. pasztalják, milyen nagy haszon szárma­zik ebből számukra, őrletési kedvez­ményben részesülnek, magasabb arat kapnak, gyorsbeadási jutalmat: a „G” gabona minden mázsája ntán 75 forint értékű iparcikk vásárlására jogosító Utalványt kapnak. Tudják, tapasztalják, hogy hazafias kötelességfiit teljesítésével erősítik nemzetgazdaságunkat, hoz­zájárulnak ötéves tervünk végrehaj. j. ; tásához, a béke védelméhez. a népnevelők azt is elmondták, hogy azok a dolgozó parasztok is. akik eleget tettek kötelességüknek, csak ak­kor értékesíthetik gabonafeleslegüket, ha az egész község eleget tett előírásának. Joggal ítélik el tehát az abaujszán­iói öntudatos dolgozó parasztok azo­kat, akik felültek a kulák hazugságai. ' nak, arra hallgatlak, nem a Pártra, - nem a tanácsra és elmulasztották ha. tafias kötelességük teljesítését. Ilyen például Szántai József 7 holdas dolgozó paraszt, aki bár július 27-én már elcsépelt, még mindig nem tett ele­get beadási kötelességének. Búzából, igaz csak annyi termett neki, bogy, a fejadag, a géprősz és a vetőmag telt ki belőle, ár. pából azonban igen jól hozott neki a föld. A tanácsházán segítségére siettek, ke. nyélgabona előírását átszámították ár­pára, ez 238 kilót tett ki. Bőséges árpaterméséből Szántai Jó­zsef könnyűszerrel teljesíthette volna összelőírását. Ennek ellenére a beadásnál késedelmcs- kedett. Most a helyi tanács alkalmazta a törvényerejű rendelet megfelelő pontját és Szántai József beadási előírását 10 szá. Zalákkal felemelte. Szántai József a kulákokra hallgatott, akik azt suttogták a fülébe, hogy „dol­gozó paraszt vagy, téged úgysem büntet­nek nieg, ráérsz a beadással majd ősz­szel”. Most Szántai Józsefnek az eredeti 600 búzaklló helyett 660 búzakiíót keli beadnia. Ugyanakkor elesik a sokféle kedvez­ménytől, a magasabb ártól, a gyorsbe­Mindjobban fokozódik megyénkben is a cséplés és beadás üteme. Járás járással, község községgel, tszcs tszcs- vel, gépállomás gépállomással verse­nyez, hogy elhódítsa a Megyei Párt­bizottság, vagy a Megyei Tanács vándorzászlaját. A járások közötti versenyben a me­zőkövesdi járás még mindig tartja elsőségét, így a Pártbizottság vándor- zászlaja továbbra is nála maradt. A második a versenyben a tokaji járás, így a Megyei Tanács vándorzászlaja ezé a járásé. Az utóbbi héten igen nagy lendüle- letet vett a községek közötti páros­verseny. Ezideig Szentistván tartotta az elsőséget s mint élenjáró, a Me­gyei Pártbizottság vándorzászlajának birtokosa volt. Az utóbbi héten azon­ban a mezöcsátiak túlszárnyalták őket s a versenyzászlót elhódították. A zászlót ünnepélyes keretek között adási jutalomtól, stb. Ugyanígy járt eb­ben a községben Nagy János, Tóth Ven­del, Gönczi István, Kerekes Gyula, Mbu­lik József, Kovács Pál, Olejnik János, Vas3 József, Sánta Bertalan, Pojecskó Imre, Fekszi József, özv. Homonai Já- nosné. Alaposan bánját, hogy a kulákok alat. tomos uszításainak hangjára fiileltek és nem a község öntudatos, becsületes élen­járó dolgozó parasztjait követték, mint Merlz Jánost, Varga Gábort, id. Rangli Józsefet, akik a gép alól túlteljesítették beadási kötelességüket. Ne késlekedjék tehát senkise Aba- ujszántán, se másutt a beadással! Fokozzák a dolgozók a verseny lendüle­tét, hogy nagy nemzeti ünnepünkig, az Alkotmány napjáig a község teljesíteni tudja C.beadási tervét is és Abaujszániói a megye legjobb községei között említsék az Alkotmány ünnepén. vasárnap adták át a ősit: dolgozók­nak, akik megfogadták, hogy azt meg is tartják. A szentistvániak vi­szont arra tettek fogadalmat, hogy az eheti teljesítményükkel újra vissza- szerzik az elsőséget. A termelőesoportok közötti verseny­ben mindeddig a eigándi „Petőfi“ tsz volt az első. A községben a „Kossuth“ tszcs-el nemes versenyt folytatnak. A Megyei Pártbizottság zászla­ját a „Kossuth" tszcs elhódította a testvércsoporttöl. A zászlót ünnepélyes keretek között adták át a csoport tagjainak. A Me­gyei Tanács zászlaját a tornanádaskai tszcs továbbra is megtartotta. A gépállomások között a legjobb gépállomás címet az alsóvadásziak szerezték meg, övék lett a Megyei Pártbizottság zász'aja. A Tanács zászlaját- továbbra is a szerencsi gépállomás birtokolja. Mezőcsát elhódította Szentistvántól a Megyei Pártbizottság begyűjtési vándorzászlaját A szakszervezeti taggyűlések elé A szakszervezeti demokrácia, a bírá­lat és önbírálat alkotó, építő alkalma, zásának és fejlesztésének egyik leg. több eszköze: a taggyűlés. A taggyű­lés széleskörű lehetőséget nyújt ahhoz, hogy fokozzuk a szakszervezeti tagság aktivitását, neveljük az iparba újon­nan bekerült dolgozókat, mozgósítsuk őket az előttünk álló feladatokra. A S?.OT V. teljes ülése is megjelölte eze­ket a feladatokat: „Harcra mozgósífa. ni a dolgozók százezreit az ötéves roiv és ezen belül az 1951. évi terv minden részletében való megvalósításáért és ha t áridőelőtti teljes íréséért. Az augusztus 13-tól 13-ig megtartan­dó szakszervezeti taggyűléseknek e cél érdekében mindenekelőtt a munkafe­gyelem kérdésével kell alaposan foglal, koznick. A munkafegyelem lazasága számos helyen akadályozza a tervek végrehajtását. Alapszervezeteinknek tü­zetesen meg kell vizsgáiniok, mit tet­tek a munkafegyelem megszilárdítása, ezzel a tervek végrehajtása érdekeljen. Meg kell nézni például, hogyan küz­dött a társadalombiztosítási tanács a táppénzcsalók ellen, vagy mit tett a maga vonalán a jobb munkaerkölcs érdekében a kultúrnevelcsi bizottság. A taggyűléseket át kell hatnia a harcos kritika szellemének, amikor a munkafegyelemről esik szó. Nem sza­bad szem elől tévesztenünk, bogy a munkafegyelem kérdése — nem puszta adminisztratív kérdés. Megerősítésének alapvető feltétele: következetes, ke­mény harc az ellenség éllen. Az cl. tenség a munkafegyelem megbontása* ra törekszik, hogy így gördítsen aka­dályt szocialista építésünk elé. Vájjon nem kell-e az ellenség tevékenységét keresnünk amögött, hogy például az Ózdi Szénbányák Vállalatnál július 1- tol augusztus 1-ig az igazolatlan hí. ánvzások száma 39-ről 117*re emelke­dett. A szakszervezeti taggyűlések hozza­nak konkrét határozatokat a munka­fegyelem megerősítésére. A szakszervezeti taggyűlések másik fontos feladata, hogy számbavegyék az Alkotmány tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalások teljesítését, ezek közül is különösképpen az anvagtaka- rékossági mozgalom fejlődését. Segítsék elő a ntyinkaverseny újabb lendületét és hívják fel arra a figyelmet, hogy a Verseny: nem kampány, hanem „a szó. rializmus építésének kommunista mód­szere”. Az Alkotmány tiszteletére az Alkotmány napjáig elért eredményeket augusztus 20 után nemcsak, hogy meg kell őriznünk, de tovább kell fejlesz­tenünk, tovább kell növelnünk. Helyes és szükséges, bogy az aktí­vák és bizalmiak előre ismertessék n dolgozókkal a taggyűlés na]\Tmljét, anyagát, hogy arra a szakszervezet tag. jaí felkészülhessenek. Taggyűléseink segítsék elő a szak- szervezeti munka színvonalának emel­kedését, az újabb termelési sikereket, a szocializmus építésének újabb győzcl* mrit hazánkban. Tőrizi Sándor Szakszervezetek Afepvei Tanács* szervező titkára Mepvonják a munkahelyüké! önkényesen elhagyó cséplőniiinkásnk vámürlési íogosulíságá! A csépié«: munkáknak minél hama­rabb ós tőinél kisebb erem veszteséggel történő befejezésének döntő jelentő­ségé van az egész ország, kenyerének biztosítása szempontjából. A cséplő­munkások legnagyobb része; ennek tu­datában végzi munkáját. Vannak azon­ban olyan munkavállalók is; akik az ellenségre hallgatva, nem teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségüket. Az élelmezési miniszter az állami munkafegyelem megszilárdítása érdeké­ben elrendeli, hogy azok a cséplőmun- kások; akik munkahelyüket önkényesen, vállalt kötelezettségük megszegésével el- bagyják; vámőrlési jogosultságukat el­vesztik. A munkahelyét önkényesen elhagyó cséplőmunkás nevét és lakhelyét a cséplőgép felelős vezetője köteles a községi (városi) tanács végrehajtóbi­zottságának haladéktalanul bejelenteni. Ha községi (városi) tanács végre­hajtóbizottsága. a munkacsapat bizal­mijának véleménye után indokoltnak latin a munkahely elhagyását (halál­e«et; betegség stb.); visszaadja * mun­kahelyét önkényesen elhagyó cső plő- gepmuukásnak a g'abonalapot. Ha a cséplőmuttkás a gabona!»,p alapján már őröltetett; a megőrült lisztmennyiséget megtarthatja. Kenyór- éa lisztjegyét azonban arra az időre; amelyre a megőrölt kenyérgabona mennyiség — fejadagját fedezi; nem’ kaphat. A munkahely önkénye« elhagyása miatt a cséplőmunkás által munkájával már megkeresett ceéplőrészt ki kell adni; azt visszatartani nem szabad. Az a cséplömunkáa; aki a végrehaj­tóbizottság felhívására visszatér mun­kahelyére és folytatja a cséplési mun­kát,• a cséplés befejezése után vissza­kapja gabonalapját. Ez a rendelet azokra a cséplőmmjká- sokra is vonatkozik, akik munkahelyü­ket még e rendelet hatálybalépése előtt önkényesen elhagyták; kivéve; ha mun­kahelyükre 1951 augusztus 15-ig visz. szatémek. AZ ALKOTMÁNY VÉDI JOGAINKAT, MÉG BOLDOGABB JÖVŐT BIZTOSIT — mondja Dávid János mezőkeresztesi 9 holdas középpsrasrt * tanácsháza bejáratánál hosszú sorokban olvashatjuk azoknak a dől. -V gnző tós- ée középparasztoknak a nevét; akik időben nemesek teljesí­tették; de. túl is szárnyalták beadási k ötelezettségiiket. Másütt rajzok tanús.' kodnak a jó versenyszellemről, a szem léltető agitáció körültekintő felhasználá­sáról. A rajzokat az úttörők készítik és háromnaponkinf cserélik. Több ilyen rajzot az Eszakmagyárországból vágta k ki és raktak falitáblára. A dicsérő táblán a falu legjobbjai, a kommunisták; tanácstagok; párton.- kíviili dolgozó parasztok nevét talál juk. Ott van közöttük Dávid János 9 holdas középparaazt is; aki kenyér- és takarmánygabona beadását a gép alól teljesítette és ;,C“ vételi jegyre 4 má zsát vitt a szövetkezet raktárába. Dávid János jó munkájával, kötél érettségeinek pontos; időbeni teljesíté­sével kivívta a község dolgozóinak sze retetét. O maga mondja el, hogy első és legfontosabb feladatának tartja mi ndenbor leróni a kötelezettséget az ál­lammal szemben; amely oly sokat adott a falunak; ezáltal neki is. Dávid Já­nos így beszél: A dalgozó paraszt­nak igen nagy segítő­társa a gép. Megköny- nyíMk a munkáját, s jobb eredményeket tud elérni. Vár ez is bízó. nyitjái teljessé teszi azt, amit az Alkotmány leszögezi amiről az Al­kotmány minden sza­va beszél; hogy -„ná­lunk a legfőbb érték az ember". A múltban is volt alkotmányi az azonban csal; írott mu­laszt volt; a rendeletek tárháza. Papíron adót* jogot a dolgozóknál-, a gyakorlatban azonban semmit. Van egy fiam; nemrégen végezte e\ a dolgozók iskoláját, most a foUlmüvesszö- vetkezebben dolgozik. Azelőtt nem is gondol­hattam volna orrai hogy tanulni küldjem. Alkotmányunk azonban ' erre is biztosítékot, le­hetőséget nyújt Tin is, mint párton];!, viili középpar9szti a legnagyobb , megbecsü­ltben részesülök, — Munkám eredménye alapján a nép bizal­mából tanácstag letten. Jogot ad a munká­hoz is Al,k okmány tinit. Nagy dolog ez. Nem kell tarisznyézni a falu szegény parasztjainaki mert a népi, demokrácia mindenkinek biztosít -munkaalkalmat. Jó magam is zsellér, cse­lédember voltam. Nem volt, aki érdekeinket képviselte. Sokat kese. regiem én is; hiszen Gomba Lajos 50 holdas kulák, akinél dolgoztam, ott rövidített meg, ahol akart. A múlt rendszer alkotmánya őt védte; nem engem. Panasza, mat legföljebb hasonló sorsban lévő paraszttár. saimnak mondhattam el. Soha nem szabad el. feledkezni arról, mi volt a múlt és mit ad a je­len — mint ahogy erről igen sokan elfeledkeznek. Nem szabad elfeledni; hogy a k»lák ma sem jobb; minden lehetősé, get megragad, hogy kárt okozzon nekünk. Az Al­kotmányunk azonban megvédi eddigi eredtmé. nyeinket, szerzett jogain, lat és biztosítja, hogy mindezt tovább gyara. pítsuk. Nemcsak érdé. künk; de kötelességünk harcolni a kulák, az osztályellonség ellen, A kötelességünk, hogy amivel tartozik az ember az államnak; azt telje, sítse is. Ezért vittem- 6« én is gép alól a tér. ményt és adtam be afe. leslegből is. A vniutíp határoztam el, hogy kö­vetni fogom Oaesó G-yvt, la dolgozó paraszAársa m példájáé. — belépek a termelőcsoportba. S erről másokat is meg fogok győzni, így akarok vá­laszolni a kulikoknak, a háborús «szitáknál;; mindazoknál-; akik bé­kénkre; boldogságtmknr törnek. Innen hívok fel minden ' dolgozó parasz­tot, siessen teljesíteni beadási kötelezettségét és kövesse a Párt xti- vát, lépjen a szövetkezés útjára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom