Észak-Magyarország, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-30 / 201. szám

Gitt-törtek, lößl. augusrtus 30. ÉSZAKMA GY ARORSZA C 3 Miért emelkedett a kocsiálláspénz az Ózdi Kohászati Üzemekben? Nem kell ahhoz bőiebb magyarázat, milyen nagy jelentősége van a vállalatokon belüli közlekedési üzemeknek, a forga­lomnak. Ez a szerv szállítja az üzemek termékeit, elősegítője és biztosítója az üzemek közti együttműködésnek- Nehéz­ipari üzemben a közlekedésre vár az a feladat, hogy a magasolvasztó nyersvasát a Martinba szállítsa, majd innsn a kész öntecset a durvahengerdébe vigye, ennek termékét pedig a finomhengerdébe to­vábbítsa és így tovább. Az ózdi közlekedési üzem dolgozói ed. dig derekasan megállták a helyüket, méltó részesei voltak az elért eredmé­nyeknek. Ök is hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat elnyerte a Párt kiiiintető kongresszusi zászlaját és másodszor is magukhoz ragadták a büszke élüzem cí­met. A közlekedés dolgozói körében azonban a lelkes hangulat, a lendületes munka az utóbbi hónapokban ellanyhult és nőtt a kocsiálláspénz! Amíg május­ban az egy kocsira eső bírság .három óra volt, addig augusztusban az egy kocsira eső bírság már 5 és fél órára emelkedett. Ez többezer forint kárt okozott a gyár­nak. Miért emelkedett a kocsiálláspénz, milyen hibák vonnak oz ózdi közlekedési üzem munkájában ? Az ózdi közlekedési üzemnél a kocsi, álláspénz emelkedése egybeesik a mun­kafegyelem nagymérvű lazulásával s emellett a nyári mezőgazdasági munkák megkezdésével. Júniustól rohamosan meg- növekedétt az igazolatlan kimaradások száma, a rakodómunkások közül sokan eltávoztak, így munkaerőhiány állott elő. Rendszerré vált az üzemben, hogy mű- szakonkint 8—10 mozdonyvezető, vágy- fűtő egyszerűen be sem jött dolgozni, a rakodószemélyzetnél még többen, 15— 20-an is hiányoztak egy.egy műszakról. Az üzemvezetőség úgy oldotta meg a kérdést, hogy leállított egyes vonalakat s ezeken bizonyos napokon nem is ment a forgalom. A helyzet különösen súlyossá vált az utóbbi hónapokban, hiszen a gyár köve­telményei egyre jobban fokozódtak a közlekedési üzemmel szemben- Mind több árut kellett elszállítani, segíteni kellett a dolgozókat felajánlásaik teljesítésében, túlteljesítésében. Újabb nehézség támadt. Zavarok mutatkoztak a tehervonatok me­netrendszerű érkezése körül. A MÁV a rakodási időt 12 óráról 9 órára csökken, tette le. A rakodásxemélyzet munkájában is vannak hiányosságok Nehezen megy a kocsik kirakása, pedig ennek megjavításán múlik a kocsiállás- pénz csökkentése. A rakodószemélyzetnél nem kielégítő a versenyszellem. A köz­lekedési üzem munkájának bírálatánál azonban szólnunk kell a többi üzemről is- Nem egyszer előfordul még ma is, hogy a kiszolgált üzemek nem törődnek a kocsikkal, rongálják, felelőtlenül, ha­nyagul kezelik azokat. A Martinban pél­dául annak ellenére, hogy a kocsik há­romtonnások, némelyek mégis 4—5 ton­nát raknak a kocsikra. Persze, hogy így a kocsik megrongálódnak, tönkremennek. A kocsiálláspénz emelkedését az is befolyásolja, hogy a közlekedési üzemnél csökken a kocsipark, egyre több vagont kell javítani. A felsorolt példák azt mu­tatják, hogy a közlekedési üzem vezetésé! komoly hibák, szervezetlenség jellemzi Tettek ugyan már némi intézkedést a kocsiálláspénz csökkentésére, az őszi csúcsforgalom lebonyolítására, azonban ez még koránlsem elég. Uj munkamódsze. reket kell bevezetni, alkalmazni kell a szovjet közlekedési üzemek gazdag, érté­kes tapasztalatait. Rendszeresíteni kell a diszpécser szol­gálatot, ami elősegíti a szoros kapcsola­tot a termelőüzemek és a közlekedési üzem között. Ezen a téren már mutat­koznak eredmények, ezeket tovább kell fejleszteni. Különösen Pázmány István elvtárs fődiszpécser végez jó munkát, aki kellően kiépítette a kapcsolatot a kohó­val, az acélművel, a durva- és finom* hengereiével. Hogy ezeket a feladatokat sz üzem sikeresen végrehajtsa, segítséget kell kapnia a Párttól és a szakszervezettől. A népnevelőknek még erőteljesebben kell folytatniok felvilágosító munkájukat, kü­lönösen a kétlaki dolgozók körében. Az igazolatlan hiányzók nagv része kétlaki dolgozó. A szakszervezet feladata a mun. kaverseny további kiszélesítése. Olyan versenyszellemet kell kialakítani az üzemben, hogy a dolgozók megjavítsák eredményeiket és biztosítsák a zavarta­lan szállításokat. A „Mélyszántás'' hatása Cserépfaluban A Miskolci Állami Nemzeti Színház tagjai a napokban a cserépfalvi film. színház helyiségében nagy érdeklődés mellett adták elő a „Mélyszántás” című színművet. Az előadás maradandó él. ményt nyújtott és magával ragadta a kö­zönséget- Meg is volt oz előadás hatása. Másnap reggel hét család lépett rá a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás útjára. A miskolci színház művészi értékes elő. adásukkal elősegítették a termelőszövet, kezeti mozgalom fejlődését községünkben. Jelenleg Cserépfalván az I. tipusú ter­melőszövetkezeti csoportban 23 család, a III. tipusú „Szabadság" tszcs-ben 56 család van- Köszönjük Pártunknak, nép­művelési kormányzatunknak, hogy gon. doskodik a falu dolgozóinak neveléséről, művészi szórakoztatásáról. Molnár Gyula VB titkár. Az MNDSz megyei titkársága felhívta a miskolci járási MESzOV-tifkär figyelmét, hogy Kisgyörben kulák a föl dmü vessző re [ke zet boltkezelője. Fek- her kuláknak 30 hold földje, saját kocsmája és üzlete, cselédjei voltak. Elmulf, két hónap, de a járási titkár nem tett semmit, hogy becsületes dol­gozó kerüljön a szövetkezeti boltba. Felhívtuk a MESzöV megyei titkársá­gon Jánosi Lajos elvtárs figyelmét is az ügyre, meg. is állapította, hogy Fok- hernek semmi keresnivalója ninee a szövetkezetben, de még mindig nem történt intézkedés a kulák eltávolítására. Ki a felelős azért, hogy Fekhe’r a kisgyóri szövetkezeti boltban vészé- lyezteti a dolgozó nép érdekeit! B<rrta Fér énen 6 megyei mezőgazdasági felelős. Ilj. Kányási Mihály paraszikiilitt a Szavjetimlian szerzel! tapasztalaiéiról beszél a fiszaszederkényi doloozá parasztoknak Tiszaszederkény és környéke dol­gozó parasztjai küldték el ifj. Ká- nyási Mihályt a Szovjetunióba a ma­gyar parasztküldöttségben. Mióta haza. érkezett, a szomszédok, ismerősök, ba­rátok ezernyi kérdéssel halmozzák el- Azt se tudja sokszor, melyikre vála­szoljon hamarabb. Örömmel, szívesen beszél, hiszen egész életre szóló gaz. dag élményekkel tért haza, szeretné minél hívebben elmondani tapasztala­tait. Messze vidékeket látott, a gyönyörű, hatalmas Szovjetunió távoli részében, Kazahsztánban járt. — Arrafelé nagy sivatagok vannak — mondja egyik hallgatója, aki még a múlt világháború alatt a cári Orosz­országban járt és arrafelé is megfor­dult. Ifj. Kányási Mihály mosolyogva vá­laszol : Egykor valóban nagy homoksivata­gok voltak azon a területen, most azonban a futóhomok helyén hatalmas zöldelő mezők láthatók. Bő termést aratnak ott is. ahol azelőtt még tövis sem termett, öntözőcsatornákat építet. tek mindenfelé. Itt, ezen a vidéken láttunk először igasbúzát. — Nem akartunk hinni a szemünk­nek, amikor megmutatták a csodálatos növényt, amelynek legyezőszerű kalászá­ban tízszerannyi szem van, mint a mi kalászainkban. A meglepetések sorozata érte őket útjuk további szakaszain is. Láttak burgonyatáblát, amelyen hektáronkint 150 mázsa burgonya termett. — Mikor beálltam, derékig ért a szára -— beszéli Kányási Mihály —, pedig elég ma­gastermetű ember vagyok. Hatalmas területeken rizst termelnek. Ebből is gazdag termést takarítanak be. Hek­táronkint több mint 50 mázsát termel, nek. Igen szép eredményeket érnek el, a cukorrépa termesztésben is. A Sztálin, kolhozban megmérték a répát. Kidé. lült, hogy bár még a táblában volt, már másfél—két kiló volt a súlya. Ez 800—1000 métermázsás termést je­lent hektáronkint. Kányási Mihály a munkaszüneteket is felhasználja arra, hogy dolgozó pa. raszttársainak" továbbadja élményeit. Sok értékes tapasztalatot hozott haza az állatenyésztéssel kapcsolatban. A Lenin-kolhozban 8—10.000 literes fe. jési átlagot érnek el- A tehenek súlya gyakran 7—8 mázsa. Láttak ugyanitt két apaállatot, amelynek súlya dara- bonkint 10 és fél mázsa volt. Ebben a kolhozban főleg állattenyész­téssel foglalkoznak, — beszéli hallga­tóinak. — Gyönyörű sertésállományuk van, 8—10 kismalac a fialási átlag. Ezt eredményezi a jó, szakszerű gon. dozás. Van ebben a kolhozban egy te­nyészkan, amelynek súlya meghaladja a 4 métermázsát. Hatalmas termetű állat, új fajta, amit nemrégiben te. nyésztettek ki a kojhozparasztok. Ilyen eredmények nagy gazdagságot, jólétet biztosítanak a kolhoztagoknak. Gyakran érdeklődnek a parasztkül­döttől: hogyan élnek a kolhozokban az öregek? — Ott bizony boldog, gondtalan az életük. A kolhoz nyugalmas, szép öreg. séget biztosit az öregeknek, meg a rokkantaknak. Amikor a Szovjet kolhozparasztok életéről beszél, lelkesedés fűti át Ká. nyási Mihály szavait. Elmondja, mi. lyen gyönyörűen berendezett lakásuk van a kolhozparasztoknak. Sokkal több idejük jut szórakozásra, mint ná­lunk a dolgozó parasztoknak, hiszen a kolhozokban a gépek segítik az em­bert, felszabadítják a nehéz testi munka alól- Igazi uraivá váltak a kolhoz­parasztok a földnek. Még a legkisebb faluban is üdülőnek beillő napközi otthonban vannak a gyermekek, ját. szanak, tanulnak, míg szüleik nyugod­tan végzik munkájukat. Vatta Pál, a tiszaszederkényi I. ti­pusú tszcs elnöke különösen nagy fi­gyelemmel hallgatja Kányási Mihály szavait. Bede Pál, Oláh Károly is sza­kit időt, hogy meghallgassák elbeszé. léseit. A cséplőgépnél Kovács Sámuellel beszélget. Elmondja neki is, éppúgy, mint Nagy Sándornak, milyen fényes eredményeket érnek el a kolhozparasz­tok a nagyüzemi gazdálkodás segítsé­gével. Felismerték ezt Ti-zaszeder- kényben is. Amíg ifj- Kányási Mihály tanulmányúton volt, a falu nagy átala. kuláson ment keresztül. A termelőszö­vetkezeti mozgalom valamennyi dolgozó parasztot magához vonzotta. A falu dol­gozói öt termelőszövetkezeti csoportot szerveztek, amelyek a tagosítás során egyesültek a „Szőke Tisza” és a „Rá­kóczi’ termelőszövetkezetekbe. . Úgy akarunk dolgozni, mint a kolhozparasztok, hogy boldog, szép életet élhessünk — mondják a tisza- szederkényiek, akik most azon igye­keznek, hogy felhasználják ifj. Ká­nyási Mihály hazahozott, "kincsetérő tapasztalatait. (d. i.) Parasztkiildötteink csodálkozva nézik Grúzia zesztafoni kerületének „Sztá­lin" kolhozában a hatalmas kukori­cát. A gazdag termés titka a szövet­kezeti gazdálkodásban rejlik. A szov­jet kolhozok a korszerű agrotechnika felhasználásával érik el kiváló ered­ményeiket. A Bányásznap színes, gazdag eseményei megyénkben Megyénk bányászai nagy lelkesedéssel készülnek az első Bányásznap ünnepére. A vájárok, csillések, külszíni munkások, műszaki dolgozók tudásuk legjavát ad­ják, hogy minél több szén termelésével méltóképpen ünnepeljék a nagy napot, tízzel köszönjék meg a Párt, a dolgozó nép szerető gondoskodását, melyet a Bá. nyásznap is kifejez. Megyénk bányatelepein nagy ünnep­ségeket tartanak szeptember 2-án, az első Bányásznapon. KURITYANBAN, a Szuhavölgyi Szén. bányák központjában szeptember 1-én, szombaton délután a telep lakosai zené. vei, virágcsokrokkal üdvözlik a bányából kijövő dolgozókat, majd délután 6 órakor a népkertben gyűlnek össze a bányászok és felvonulnak az 1917-es sztrájkok szín­helyére. Szeptember 2-án hajnali 3 órától ze. nevel köszöntik a sztahánovistákat, 6 órakor zenére ébred az egész telep. Dél. előtt 9 órakor megkezdődnek az ünnep­ségek. Ünnepi beszédek, szavalatok, színes kultúrműsor után kiosztják a jutalma­kat az élenjáró bányászoknak. Délben a közönség megtekinti a munkásmozgalmi és újítási kiállítást. A külföldi vende­gekkel és a Párt küldötteivel együtt ün­nepi ebéden vesznek részt a dolgozók. Délután a miskolci állami színház művé. szei szórakoztatják a kurityáni bányász, dolgozókat. Délután a miskolci honvéd­zenekar játszik, 5 órától este 8 óráig sportbemutatókat cs mozielőadásokat tartanak. Az ózdi kultúrcsoport a helyi kultúresoportokkal karöltve előadásokat tart, majd táncmulatsággal fejeződik be a Bányásznap. SAJÓSZENTPftTEREN. a Bükkaljai Szénbányák központi helyiségében szep­tember 1-én este 7 órakor a kultúrotthon előtt gyülekeznek a bányászok, majd fáklyás-zenés felvonulással kezdik meg a Bányásznap ünnepségeit. Szeptember 2-án, vasárnap reggel 5 órakor zenés ébresztő. vei köszöntik a bányatelep dolgozóit Új­bányán és Kukucskán is. Hét órára a bányászzenekar Bánfaivára is kimegy gépkocsival, hogy zenével köszöntse a bányászokat. Délelőtt 10 órakor kezdődik a Rákosi- kertben az ünnepi műsor. A bányász­zenekar, a kultúrcsoportok számai s az ünnepi beszéd elhangzása után kiosztják a jutalmakat. Délután 2 órai kezdette! sportműsor lesz a telep sportpályáján. 3 órakor hangversenyt tartanak, amelyen a Diósgyőri Kohászati Üzemek íúvószc- nekara -és a sajószentpéteri bányászzene' kar szórakoztatja a közönséget. Este 6 órakor színes kultúrműsor következik, amelyen többek között a vájáriskola la. nulói furulyazenekarral, villámtréfákkal, az MNDSz-csoport dalos rigmusokkal sze­repel. A vidám ünnepséget itt is tánc zárja he. PERECESEN a Diósgyőri Szénbányák Vállalat dolgozói tartják az első Bá­nyásznap ünnepségét. Elsején, szombaton este fél 8 órakor zenével, fáklyákkal vo­nulnak fel a Rákosi forrástól. Reggel 5 órakor zenés ébresztő a pe. recesi bányászzenekar közreműködésével. Délelőtt a bányászzenekar kultúrműsort ad a szabadtéri színpadon, majd az ün­nepi beszéd elhangzása után közös ebé­den vesznek részt a bányász dolgozók. Délután 3 órakor a Di. Vasas élsportolót különböző bemutatókat tartanak, este 7 órakor a miskolci állami színház művész- brigádja és a MÁV Igazgatóság kultúr, gárdája ad kultúrműsort. Műsor közben tűzijátékok is lesznek, majd tánccal fe­jeződik be a Bányásznap. A Bányásznap tiszteletére a Szabadságharcos Szövetség rendezésében egésznapos lóversenyt tar­tanak az ujaknai lőtéren. Az Ózdi Szénbányák dolgozói is ha­sonlóan rendezik meg az első Bányász­napot. Mindenütt a megyében megtették már az előkészületeket, hogv emlékese, íessé tegyék a bányászdolgozók nagy' ün­nepét, az első Bányásznapot. „HA MEGSZÓLAL A BALKÉZ..." A Borsodnádasdl Lemezgyár Is szót kér a lendkeréktengely ügyében Az Eszakmagyarország augusztus 22-i számában a Diósgyőri Gépgyár cikkét közölte „Vájjon melyik vas­úti kocsiban pihen a Diósgyőri Gép. gyárnak szállítandó tengely" cím­mel. A cikkre a Kohászati Üzemek vá­laszolt „Nem tudja a jobbkéz, mit csinál a balkéz" címmel. Mivel a cikk Borsodnádasdra is kitér, Borsodnádasd részéről kény­telenek vagyunk közölni a követke­zőket: A MAVAG Kohászatnál június 1-én rendeltünk meg egy új henger­sorhoz szükséges íendkeréktengelyf a minisztériumon keresztül. A lendkereket a Diósgyőri Gép­gyár készíti és annak határidejét az Alkotmány ünnepének tiszteletére erősen lerövidítette. A lengely meg­munkálását is a Gépgyár végzi. Mi­vel a bérmunka megszűnt, a ten­gelyt a Gépgyár is megrendelte. Hogy- egy és ugyanazon darabról volt szó, azt mind a Borsodnádasdi Lemezgyárból, mind a Gépgyárból személyesen és telefonon is többször közölték. Egyébként a rajzon feltű­nő helyen rajta van: „Borsodnádas­di Lemezgyár új 650-es duó hen­gersor hajtás". Ugyanezt a rajzot kapta meg a Kohászat tőlünk is és a Gépgyártól is. A lengely lcková- csolását a Kohászat június 30-ra ígérte. A tengelyt többször sür­gettük mi is és —, hogy fölajánlá­sát teljesíthesse — a Diósgyőri Gépgyár is. Tengely helyeit ígére­teket kaptunk. Végre július 31-én elkészült és állítólag ezen a napon feladták Ozdra. Ezt augusztus 7-én telefonon kö­zölték. Intézkedni akartunk, hogy azonnal szállítsák vissza Diósgyőr­be a Gépgyár elmére. Ozdon azon­ban semmit sem tudtak a tengely­ről. A tengely 16-án érkezett Ozd­ra. de még aznap gyorsáruként visszaii-ányították Diósgyőrbe. Ha már megszólalt a Kohászat, mi is megszólalunk. Kérdéseink a következők: 1. Ha június 30-ra ígérték a ten­gelyt, miért július 31-re készült el? 2. Ha tudták, hogy a két rende­lés egy tengelyt jelent, miért küld­ték Ozdra? 3. Ha nem tudták biztosan, miért nem kérdezték meg a 800 méterre levő Gépgyártól? 4. Szállítás előtt miért nem küldtek értesítést a Gépgyárnak, vagy nekünk? 5. Ha telefonon azt mondták, hogy 31-én adták fel a tengelyt, ki­küldöttünknek miért adták azt a választ, hogy augusztus 1-én? Az Eszakmagyarországnak pedig miért mondtak augusztus 2-át? 6. Ezek után mikor adták fel a valóságban, hogy csak 16-ára érke­zett meg Ozdra? VADASZ DENES a beruházási osztály vezetője. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége szeptember 3-án budapesti székhazában (Múzeum u. 7.) kibővített országos veze.|őségi ülést tart. Az ülés napi. rendje: 1. Vasa Istvánná beszámolója az MNDSz eddigi munkájáról és to­vábbi feladatairól. 2. Kovács Tiborié beszámolója az MNDSz uőküldötjség lengyelországi tapasztalatairól. Az Ózdi Szénbányák Vállalat brigádjai a Bányásznap liszteletcre lett felajánlások ieljesitésével harcolnak a. .legjobb brigád' címért Az Ózdi Szénbányák Vállalat dolgozói mindannyian munkafelajánlásokat tettek a Bányásznap tiszteletére. Tudják, hogy a felajánlásokat úgy teljesíthetik, ha versenyeznek egymással. A somsályi bányában 45 brigád páros­versenybe lépett egymással a Bányásznap ünnepére. Balázs Sándor brigádja már 161 százalékos átlagteljesítményt ért el s igy élre került a brigádok közötti ver­senyben. A Balázs.brigád tagjai szovjet módszert vezettek be: a négyműszakos váltást. Kézifejtésű munkahelyükön a négyműszakos váltással mind szebb tel­jesítménnyel büszkélkedhetnek. A példamutatásnak az lett az eredmé­nye. hogy Gulyás Sándor brigádja is ez­zel a munkamódszerrel dolgozik már. A Gulyás-brigád teljesen kihasználja a 480 perces munkaidőt, biztosítja az üres csillét s 152 százalékra fokozta teljesít. menyét. A brigádok párosversenyét nagy. ban elősegíti a jó népnevelő munka. A népnevelők tudatosítják a munkafegye­lem fontosságát és ennek eredményeként sem a Balázs-, sem a Gulyás-brigádban július 1 óta egyetlen brigádtag sem mu- lasztott igazolatlanul. A farkaslyuki bányaüzemben 12 bri­gád és 5 csapat versenyez a verseny­zászlóért. Az első helyet biztosan tartja Kunceák László csapata. A háromtagú csapat melegcsákány-váltással dolgozik, igazolatlan mulasztásuk nincs. A szer­számokat a fejtésen előkészitik, állandó munkahelyen dolgoznak s ennek előnyeit kihasználják, a munka még jobb szer­vezésén keresztül arra törekednek, hogy a jelenlegi 182 százalékos teljesitményü- ket a Bányásznapra 190 százalékra fokoz­zák és így megtartsák a brigádok közötti elsősége*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom