Észak-Magyarország, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-26 / 198. szám

Vasárnap 1951. évi augusztus 25 Í.5ZA kiMAí-V A HORSZA G Gál Károly négyesi középparaszt írja: A jó beadás melleit alaposan fel kell készülni az őszi szántás-vetési munkára Rablánc hullott le a közünkről ak. J-tor, amikor a Szovjetunó fcls'zaba. oltotta, hazánkat. Széttörte <s bilin, őseiket, amelyek béklyóba szorítottak bennünket, megakadályozta felemel, kedésünket, jólétünket. Jómagam is számtalanszor éreztem az átkos múlt minden keservét, kín. jót s arról álmodtam, hogy valaha srobb lesz. , Most végre szabadon élhetünk. Eldőlt az évszázados per — a föld ezé lett, aki megműveli — miénk, dolgozó parasztoké. Rajtunk tehát a. sor, hogy őzt és minden mást, amit ; népi demokrácia adott, meghálál, j.’k, hogy még szebbé tegyük életűn. 1 et. Minden dolgozó parasztnak át kell érezni felelősségét. Át kell, hogy érozd te is Czaga Imréné, Hornyok József, akik Nemesbikken szégyen, sz mire még mindig nem teljesítetté, tek beadási kötelességeteket, Ezzel ez ellenséget segítitek. Felelősség van rajtatok is a hazával, a néppel szem. ben. Csináljatok számadást és meg. látjátok, bőven jut felesleg is. ősszel, amikor a Párt arra fi. gyeimezlctett, hogy időben szánt, sak, igyekeztem a munkával. Ennek köszönhetem, hogy most jó termést arattam. Búzából 3 és fél holdon 63 mázsa termett, fozsból fél holdon 7 mázsa. Az időben végzett munka tehát gazdagon fizetett. Beadási kötelezettségem 7 mázsa búza volt, mivel egész kötelező‘i«é- gom búzával teljesítettem — í mázsa 70 kg. a fejadag, a géprész 5 mázsa, ■a vetőmag 4 mázsa. Összes terme, nyem 70 mázta volt. Ebből 43 mázsát C jegyre adtam be. a nép államának. Maradt még 6 mázsa 60 kg., amit megöröltetek. Erre a beadási tör. vény nekem lehetőséget ad. Jócskán kaptam pénzt tv. A Uöte. lező 7 mázsa után 420 forint, Óva beadott gabona után — mivel a7art 20 forinttal többet ad az állaríi — 3140 forint ütötte a markom. Ehhez jétt még a mázsánkiali 4 forintos gyorsbeadási jutalom, ami 200 forin. tot tett ki. így tehát ö.szeocn 4060 forintot kaptam. A t<.::űcshlzán ezenkívül átadták a 43 mázsa C ga. bona után járó 3225 forint értékű iparcikkutalványt. Már vásároltam különböző ruhaneműt, veszek még egy télikabá.tot, egy öltöny ruhát s majd az asszonnyal közösen megteár. gyaljuk, hogy a még megmaradt pénzt mire költjük. A nép állama nemcsak segíti, tá. mogatja a munkában a dolgozó pet. raszlot, de aki élen jár, azt még kü. lön meg is jutalmazza. Bizonyítja ezt az én példám, bizonyítja minden öntudatos dolgozó paraszt példája. Küszöbön az őszi szántás-vetési munka. Ez a feladat is harci kérdés.- Erre is alaposan fel kell készülni. A beadás mellett még szebb, boldogabb jövőnk érdekében mindent meg kell tennünk a termelőcsoportok fejlesztéséért. Az első, legfontosabb lépés erre, ha belépünk a csoportba és másokat is meggyőzünk arra, hogy belépje, n-ek. Értmagam már tagja vagyok az I. tipusu tszcs .nek. Tudom, hogy jő. vöre még többet fogok termelni, hl. szén a közös munkával még szebb eredmények járnak. Földünket gép műveli meg — szerződés van erre a gépállomással. S a gép igazi jó r.mn. kát végezhet majd, hiszen csopor. tünk földjét is tagosítják. Ennyi volt a mondanivalóm, gon. doljátok meg ezt ti is jól, dolgozó paraszttársaim és teljesítsétek köte. lezettségteket. GAT. KAROLY 9 holdas középparaszt, Négyes. Deme István zádorfalvi kulák arcképe berat, némi szalmát, sót, meg gallyat fizetett- Ujpál József a Deme.család. nál öregedett meg. Keserves rm inká­jával őket hizlalta, de amikor rrun. ka Képtelenné vált, a kulák koldulni küldte. Megváltozott már Ujpál József csaladjának élete is. Egyik fia bá. n\ ász, másik a termelőszövetkezeti esopcit tagja, két lánya Budapesten dolgozik. Fülöp Józsefnek sem volt különb a sorsa a Deme.portán. Gyermekei meg télen is mezítláb jártak, egyik gyermeke tüdöbajban halt meg a rossz táplálkozás miatt. Sertést so­hasem vágtak, tehenet sem tarthat, tak. Csak Fülöp József volt az aL kai mázott, de feleségét is fizetség nélkül, fazék aludttejért dolgoztatták. Mint a falu teljhatalmú ura D©ma külön törvényt léptetett életbe. így például, amikor a községi ko. vácsmühelyt építették, a falu minden lakójára egyformán kivetette a költséghozzájárulást. Hiába könyö. rögtek a .szegényparasztok, ne keljen nekik annyit fizetni, mint a nagy. gazdáknak, Demo hajthatatlan volt. Ö volt a falu bírája, még jobban megnőtt a hatalma. Koslk István, kis. parasztot koncentrációs táborba vi. tette, mert kommunistagyanusnak tartotta. Ugyanezzel fenyegette meg cselédjét, Kovács Bélát is, aki nem bírta, tovább nála a szenvedést és el akart tőle menni. Teljesen kiszolgáltatta a községet a menekülő fasiszta hordáknak. A visszavonuló fasiszta fenevadak él. tek is a lehetőségekkel. Sok dolgozó paraszt tehenét, lovát elrabolták Még a felszabadulás után is kezében tartotta egy ideig Dome István a falut, továbbra is bíró maradt. Ek. kor sem tagadta meg magát. Kulák. barátait minden teher alól mentesí. tette. Egyik lányát Kovács István segédjegyzöhöz adta feleségül és az. zal összjátszva, még az adóját sem fizette meg. Arcátlanul azt hangoz, tatta, hogy nincs pénze. Ugyanakkor lányának 10 ezer forintos bútort vá­sárolt. Ez az aljas vérszopó nem átalja ilyen közismert népellenes magatar­tás után azt hazudni, hogy ö ,,a múltban sok jót tett a falu népével.“ A Gádorfalviak nem kérnek abból a „jóból“, amit a Deméék, a Horkai, ak, a Baták és a Scós-féle alakok szánnak nekik. Saját kezükbe vették sorsukat s az új szövetkezeti község, ben nem engedik meg többé, hogy esküdt ellenségeik beleszólhassanak a dolgozók ügyeibe. Leleplezik főiét kíséreteiket, emlékezetűikbe idézik és arcukba vágják egykori gazságai, lkat. Az Ötéves Terv-kiállítás mezőgazdasági termében Zádorfálva dolgozó parasztjai a falu kommunistáinak szívós, harcos fölvilágosító munkája nyomán egy. tcl-egjdg beléptek a termelöszövetke. zeti csoportokba. Büszkén jelentették, lrcgy a falu szövetkezeti község lett. Ez a mélyreható fejlődés, persze nem harc nélkül folyt le. Vannak a falu. kan, akik mindent elkövettek ennek megakadályozására. Ijesztgetéssel, rémhírterjesztéssel akarták távoltar. tani a boldog jövőtől a dolgozó pa­rasztokat a falu kizsákmányolól. Horkai, Batta, Soós s a többi vér. psepó élén Deme István, az egykor 2*0 holdas kulák áll. A fahr dolgozói jól ismerik- mind. Bnnyiukat, különösen Deme Istvánt, « nép dühödt ellenségét. Tudják róla, hogy a múltban hü kiszolgálója volt s fasiszta rendszernek és minden ah kaimat megragadott arra. hogy meg. elázzá a dolgozó parasztokat. Vöd gyűlöfeitől izzó kijelentései sohasem fogják elfelejteni a faluban. •— Úgy kell bánni a szegény em­berrel, mint a bakmestalppal. Addig kell taposni rajta, míg elkopik — mondogatta. Azt is hangoztatta, hogy ,.a szegényembert legszívesebben kap. cárok hordaná a csizmájában", Kovács Lajos s még nagyon sok dolgozó paraszt jól emlékszik ezek. re a szavakra, Deme István minden tettére, amely arcátlan kihívása volt minden becsületes dolgozó ellen. Ivott, mulatott cimboráival együtt, ti. vcmyákat rendezett lakásán a jegy­zővel. a pappal, a tanítóval. Dőzsölt, duskálódott mindenben, kétkézzel fzór;a a pénzt, amit a szegényparasz- tok verejtékéből kisajtolt. A háború ela-tt szívesen látott vendégek voltak házánál a fasiszta tisztek, akiiéért kü. Ionosén rajongott. Persze, minden alkalommal a fasisztáié győzelméről beszélt. Azzal szerette volna meg, hosszabbítani uralmát a falu felejt. Ez az uralom a Deme.család ösz- szerablott vagyonán nyugodott. Igen jól tudja mindenki ZädorfaTvän, hogyan szerezi» a Deme-csalód 280 holdas birtokát. Tudják, hogy minden fillérhez a doh gőzök véres verejtéke tapadt. Dem« István nagyapja kezdte a havácsolást. Nagy szárazság volt az 3367.es évben, a parasztoknak nem volt kenyere, Derűének pedig volt tartaléka. Ezt használta ki az aljas vérszopó, aki zabkenyérért vásárolta össze a nyomorgók telkeit. 12 ház- he'yet kuíárkodott össze.- Nem törődött vele, hogy családok földönfutókká lettek. Ugyanilyen módszereket alkalmazott Denue ap. ja Is. Az első világháború után id. Kovács Lajos anyjának házát vette el uzsorakamat fejében. Mikor 1932. b n kitört a világgazdasági válság, azt is arra használta fel, hogy kifosz. eza a dolgozókat. Üzérkedett még az akcióliszttel is, magasabbra emelte az ái át. Mint a - legeltetési társulat eh nőké is számos visszaélést követett ei Az apaállatokat kulákbarátaítól nirgas áron vásárolták meg és a dől. fcoző parasztokkal tartatta el. Cselédeit gyalázatos mádon kizsákmányolta, Í 3késük inkább ól volt. mint emberi .a/lök. Bér fejében néhány köböl ga. Az Ötéves Terv-kiállítás mezőgazdasági termében színes, rajzos táblázatok mu­tatják be növénytermesztésünk nagy ará­nyokban emelkedő terméseredményeit. Több növényfajtánál majd kétszeresére emelkedik az országos holdankinti ter­mésátlag­Búzából az állami gazdaságok az Id49.es holdankinti 9.1 mázsa termésüket 12;5 mázsára emelik, amíg az országos átlag 7.5 mázsáról 9.7 mázsára nő. Az ötéves terv végére már kizárólag csává­zott és nemesített vetőmag kerül a földbe. A burgonya holdankinti termésátlagát 1954 végére az állami gazdaságok az 1949-es 42.5 mázsáról 74 mázsára eme­A Diósgyőri Gépgyár dolgozói min­den gyárréazl égben megteremtették a Gazda-mozgalom kiszélesítésének! alap- feltételeit, komplex-brigádokat létesí­tettek és a következő vállalásokat lel­ték: Ag üzemfenntartás asztalos üzemében alakult brigád vállalta, hogy a gyár területén elfekvő hulladék! faanyagot és a gyártás közben megmaradt hulladék- anyagot burkolókockák előállításához használják fel. Vállalták azt is, hogy a reszelővágó üzem részére a csomago­láshoz hulladékanyagból készítenek lá­dákat. « A híd. és vasszerkezeti üzemben ösz- szeszedik a húrom-tizmillimétcrea vas- tagságú hulladéklemezeket és alátété, két gyártanak belőle. Kiszámították, hogy, így évente 40 tonna anyagot ta­karítanak meg, melynek értéke 300.000 forint. Összeszedik az elfekvő vasszer­kezeti oszlopokat és felhasználják a I darupályák é3 műhely csarnokok bővítő­nk. Az országos átlag 59 mázsa lesz. A kukorica az állami gazdaságokban az ötéves terv végére az 1949-essel szem­ben holdankint nem 12-6, hanem 16.7 mázsát fog teremni. Az ötéves terv vé­gére takarmánykukorica termésünk 3 millió mázsával emelkedik évente. A cukorrépa holdankinti termése az állami gazdaságokban az ötéves terv vé­gére az 1949-es 82 mázsás eredménnyel szemben 150 mázsára emelkedik. Az or­szágos átlag is csaknem kétszeresére, 66.7 mázsáról 132 mázsára nő. A lucerna holdankinti termése az állami gazdasá­gokban 23-ról 29 mázsára, országosan 21.3.ról 26.5 mázsára nő­séhez. Ezzel 80—100 fonna profilvasal takarítanak' meg. A reszelővágó üzemi' brigád két ton­na reszelőanyag'ot takarít meg az ed­dig fel nem használt szelvények feldol­gozásával. A B. gyáregység a mozgalom kiszé­lesítése érdekében az MVE-280 típusú esztergapad gyártásához szükséges fo- gaskerékanyag hiányzó mennyiségének biztosítására olyan brigádot szervezett, mely a raktárakban felkutatta az el­fekvő anyagokat. A vasraktámál meg­alakult brigád az Alkotmány ünnepéig S tonna olyan anyagot kutatott fel, me­lyet az E. 63-as esztergapad gyártásá­nál lehet felhasználni. A szerszám- és készüléküzemben Kiss Ferenc anyagtakarékossági brigádja nemes hulladéganyagoknt szedett össze és ebből esztergakéseket, különböző szerszámokat kovácsoltak a műhelyek részére. fi agy Péter sajtó f elelős. & Diósgyőri Gépgyár dolgozói már többszázezer forint értékű megtakarítási érie’t e! a Gazda-mozgalom bevezetésével Az Ózdi Vasas üzemi lap munkájáról Az ózdi vasgyár az elmúlt évszázad végén Magyarország legnagyobb vas­művel sorába emelkedett. Hazánk gazdasági életének, függetlenségünk és békénk védelmének jelenleg is je­lentős tényezője a gyár. A Párt ve­zetésével a vasmunkások hazafias nuinkahőstettekkel építik a szocializ­must. A Szovjatúnió közvetlenül se­gíti az üzemet anyaggal, szakembe­rekkel, élenjáró munkamódszerekkel és termelési eszközökkel. A gyár dol­gozói ma. igen kemény harcot folytat­nak az 1951. évi terv határidő előtti tejesítéséért. Ennek a harcnak jelen, tös fegyvere az üzemi sajtó. Az Ózdi Vasas az üzemi Pártbizott­ság hetilapja. Az n hivatása, hogy a Párt és a kormány határozatai megvalósítására mozgósítsa az üzem dolgozóit, segítse a párt­szervezetek. a szakszervezetek és a DISz szervezetek tagságának aktivizálását. Támogassa a műszaki vezetést és bar. co’jon a dolgozók munka- és életkörül­ményeinek állandó .javításáért. Bírd’,ja a hanyagságot és leplezze le az ellen­séges elemeket. Az Ózdi Vasas színvonala az utóbbi negyedévben komolyan megjavult. A lop fejlődésének egyik fő forrása a munkásokkal való kapcsolatából fakad Az elmúlt negyedévben mintegy 270 dolgozó kereste fel leveleivel a lapot, A lap munkatársai igyekeznek az üzemi újságot egyre közelebb vinni a munkások életéhez. Minden számának középpontjában a termelés kérdései állanak. Ebből a szemszögből igen he­lyesen foglalkozik a gyári munkások zömét kitevő kótlakiakkal. A 18. szám­ban Béres János kohómunkás esetén keresztül igen élethűen mutatja meg a két- laki dolgozók vergődését, amíg el­jutnak az igazi munkásélethez. A lap közölt néhány bírálócikket, így a Két esztergályos című cikkben Fog­ta István esztergályost bírálta meg .a késői bejárásért, a hanyag munkájá­ért. De nemcsak megbírálta, hanem fi­gyelemmel kisérte további magatartá­sát is. Fogta István amint javított hibáján, a lap azonnal észrevette és további eredményekre biztatta. A 28- as szám vezércikkében rámutat az egyes művezetők munkájának hiányos­ságaim. Konkrét példákat hozott: -,,A daruknál kisebb hibák eseten nem végzik el a javításokat, csak akkor kapkodnak, amikor megtörténik a baj . ..« nem áll a martinászok rcn- d el kezesére elég kiszúró vas ... ,,a kohóknál- kevés az üst és a salakos tál... ...több forgácsoló üzemnél a rczkompozició össze van keverve ti vassal.,.“ „a téglapakolást Hanyagul végzik, sok esetben a tégla 25->-30 százaléka kettétörik“. A lap nemcsak a termelés ellenőrzésében segített, ha. nem több cikkben foglalkozott az új szák- numkásnevelés kérdésével is. A 25-ös számban a honvédek gyárlá­togatásáról irt cikkében megmu­tatja azt a szeretetett, amellyel a honvédség a, gyárimunkások hősi erőfeszítéseit kiséri. A Pártkongresszus határozata meg­szabta, hogy hazánk függetlensége és békéié védelmének legfőbb feltétele az ötéves terv teljesítés®. Az Ózdi Vasmű felemelt tervének ha. tár idő előtti teljosítéso olyan komoly mozgósítást kíván,, hogy a lap jelen­legi hatékonysága nem kielégítő. A lap színvonalának a szükséges mér­tékig való felemelése előtt az a leg­főbb akadály, hogy a szerkesztés kis. üzemi je’legű és tartalmának alacsony az eszmei-politikai színvonala. A lap nem elég mozgósító. A Párt üzemi alapszervezeteinok, a szakszer­vezetnek és a DISz szervezetek moz­gósító munkáját nem segíti és bírálja rendszeresen. Nem tudatosítja, bogy minden vasmunkásra, műszaki dol­gozóra szinte történelmi fele’ősség hárul a szocializmus felépítéséért és a béke védelméért. A lap szembetűnő hiányossága, hogy igen gyenge a kritikai szelleme. Az utóbbi betekben, az egyes alapszerve­zetek igen súlyosan vetettek az éber­ség követelményeivel szemben. Do a lap még kísérlettet sem tesz a meg' felelő bírálatra. Még tűrhetetlenebb az a mód, ahogyan a helyi ellenség elleni harcot kezelik’. A1 régi* fend ide­jén a jobboldali szociá1 demokratáknak egész vezérkara alakult ki Ozdon, Vanczák János neveltjeiből nem igen. lettek szocialisták, de annál többen munkásárulók. Nem vé'etlcn, hogy Borbély-Maezkv földbirtokos nyílt fasiszta Ozdon képviselő-mandá­tumhoz jutott. A sorozatos kártevések som vélet'enek, amelyekben Ozdon] sincs hiánv. A munkásárulók tegnap a bétái fö'dbirtokost támogatták a képviselői, majd íőispáni sz-ékben, ma viszont a régi rend híveinek szolgálatá­ban szabotálnak. Az Ózdi Vosas keveset foglalkozik páriáié*!©!. Az elmúlt negyedév alatt egy cik­ket írt a tag és tagjelöltfclvételről, hasonlóképpen a pártoktatasról. Á nópneve'ok munkájáról pedig egészén a legutóbbi időkig egyáltalán nem írt. Nincsenek agitáeiós érvek a gyárban — mondják — holott meg sem kísé­relték, hogy részt vegyenek a havonta megtartott népnevelői ankétokon és a népnevelők heti értekezletein, ahol nemcsak érveket, de jó módszareket is összegyüjthettck volna. A vezető­ségválasztásokról csak általánosságok-1 bon Írtak. Bár a lap fej’écén az olvasható, hogy „Világ proletárjai egyesüljetek“, a lap mégis igen keveset tesz a prole­tárnemzetköziség szellőmének ápokí-á- ért. Az üzemi munkások nem olvass nak a szovjet kohászok harcáról a kommunizmus építésének meggyorsítá­sáért, do nem olvasnak a népi. demo­kratikus országok vasmunkásainak: életéről sem. Elvi cikkekben nem har- co’r.ak a helyi nneionalista és kozmo­polita megnyilvánulások ollen. Az ózdi vasmunkások és műszaki dolgozók, emlékezetébe gyakrabban kell idézni a kapi­talista múlt nyomorúságait meg­aláztatását és megváltozott éle­tükről sokoldalúbban kellene Írni. Foglalkoznia kell a kapitalista és a gyarmati rabságban szenvedő munkások sorsával is. Kisüzemi módon szerkesztik a la­pot. Két-három munkatárs végzi csu­pán az anyaggyűjtést. Szükséges, hogy a szerkesztő bizottság tagjait sokkal jobbon aktivizál jók s egy-egy speeiá'is rész területén fe­lelőssé tegyék. Például: ■ a Párt óá pártépítés rovat felelőse gyűjtsön magaköré az üzemből minden .olyan do’gozót, aki . hajlandó segíteni a pártélettci kapcsolatos adatok össze­gyűjtőiében és rendezésében. Szüksé­ges, hogy a munkatársak és aktíváik a le­hető legmagasabb színvonalú párt-oktatásban részesüljenek. A lapnak tovább kell szélesítenie le- velezőhálőzatát. Nem kétséges, hogy-az iizjemi lap hiá- nyosságoának nagy tőszc nem állna fenn, ha a megyei és — különösen a lap gazdája —, az üzemi pártbizott­ság rendszeresen irányítaná,, segítené és ellenőrizné a láp munkáját. Az üzemi pártbizottság titkára személye­sen kell, hogy kázbevegye a kap tar­talmi irányítását. Nem szabid meg­tűrni a vezető kádereknek olyan ma­gatartását, mint Rubint és Marhoffer elvtársakét, akik sok munkájukra való hivatkozással sorozatosan meg­tagadják a lap támogatását. A párt­bizottság és s vállalat vezető káderei minél gyakrabban szóljanak a la­pon keresztül a hősi munkát végző vasmunkásokhoz és műszaki veze­tőkhöz. Javasoljuk, hogy nz üzemi pártbizott­ság a megyei ágit. prop. osztály bí­rálatát legkésőbb szeptember 10-'g tűzze a pártbizottsági ülés napirend­jére és hozzon megfelelő, konkrét ha­tározatokat a hiányosságok . kiküszö- bö’ésére. Tegyük az Ózdi Vasast, hatásos fegyverré az 3951. évi felemelt ter- . vek határidő előtti teljesítéséérti Megyei Pártbizottság Ágit. Prop. Osztály» A líismotorvezelók november 5-ig lehetnek vezetői vizsgát A miskolci rendőrkapitányság érte­síti a dolgozókat, hogy a kismotorke- rékpárvezetők az előző értesítésektől el­térően november 5-ig tehetnek vezetői vizsgát minden hétfőn és pénteken délután 3 órától 7 óráig az Állami Autóműszaki Intézetben (Széchenyi u. 28.). Á vizsgával kapcsolatos felvilág i- sítást a rendőrkapitányság gépjármű- vezető osztálya ad. A járások terüle­tén a vizsgákat a járási székhelyen tártják meg. A vizsgák, idejét és he­lyét későbbi időpontban állapítják meg. Agrártudományi Egyesület alaíut Mezőgazdaságunk szocialista átszervfH zése egyre újabb és mind nagyobb fel­adatok elé állítja a mezőgazdáéi dol­gozókat és szakembereket. Ez szüksé­gessé teszi olyan tudományos társadal­mi egyesület létrehozását, amely a kü­lönböző' területeken működő mezőgazda­sági dolgozók számára megkönnyíti, hogy munkájukat mind elméleti, mind gyakorlati téren minél jobban megja­vítsak. Ezért a közeljövőben a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége keretében megalakul az Ag­rártudományi Egyesület­A. most alakuló egyesület vidéki csoj r mokat létesít, előadásokat, -ankétákat, ''’nulmányí ^WránduláíKikat és 'vitaelo- ad ásókat re»

Next

/
Oldalképek
Tartalom