Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-24 / 170. szám

ÉSZAKMAGMORSZAG r Felszólalások a kibővített megyebizottsági ülésen Hz egyéni megtakarítási számla bevezetésének nagy eredményei a Diósgyőri Gépgyárban AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA VII. évfolyam — 170. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1951 iulius 24, kedd Előrehaladásunk mérföldkövei Tiszabábolna versenyre szólítja a megye községeit: kenyérgabonából augusztus 10-ig 170, takarmánygabonából november 1-ig 120 százalékra teljesítik előírásukat Alsőregmec, eddig minden eszten­dőben megszerezte az elsőséget, ebből most sem akar engedni. Jó népnevelő munkával elérték; hogy az aratást alig egy hét alatt befejez­ték. Megszerveznék a kölcsönös segít­ségen alapuló hordást is és már ezzel is készen vannak Több dolgozó paraszt a községben be­jelentette, hogy beadási köíeiezottsé- gét nyomban a gép alól túlteljesíti. V. Timkó Mihály 120, Husovszki János 125, Ragyák Mihály '125, G. Timkó Mihály 125, Fedor György 125, Emri Hozzuk be a lem Idejében vessül A tarlóhántásban még mindig kielégítő megyénk eredménye. Igen sok helyütt elhanyagolják est a nagyon fontos munkát, még a gépállomások sem igyekeznek úgy. hogy gépeikkel minél nagyobb segítséget nyújtsanak. A gépállomások do gozői vegyenek példát az alsóvadá. szí gépállomáson dolgozó Kiss Berta lan traktorvezetőtől, akj nyári talaj munka tervét már 53 százalékban tel­jesítette. Igen jó példát mutatott a vadászi gépállomáson Orosz Dezső is, akj a Szálinyeccel egy nap alatt el. végzett 20 hold tar.óhántást, ezt a 20 holdat be is vetette — 357 szá lókban teljesítette aznapi tervét. Lakatos József nyári idénytervének teljesítésében 50 százaléknál tart. Ne tűrjünk meg tehát semmiféle lazaságot, hozzuk be haladéktalanul a késést a tarióhántásban, a másodnövé­nyek magvait feltétlenül időben vés. sük el. Jó példát matat a lajhalmí, tar. call, abódi állami gazdaság, ahol a Hozzuk be a lemaradást a tarlóhántásban! idejében vessük el a másodnövényeket! nem Kímélet nélkül le kell csapni mindenütt a kártevő kulákokra! Több helyen leleplezték a kulákok elvetemült kártevését. Árka község­ben id. Pleszko János 70 kéve rozsot csépelt feketén kézicsépléssel. Bankó István szárazzsadányi cséplőgéptulajdonos kulák a csép- lési könyveket akarta meghamisíta­ni. Szalonna községben Esik Jő. zsef volt csendőr meg akarta vesztegetni a csép’ési ellenőrt. Ne feledjük: a győzelmet csak az Mire vigyázzunk a cséplésnél a szemveszteség elkerülése érdekében? Pál 120, H. Timkó János 120 száza* lékos teljesítést vállalt. Felsőregmo- cen Leskó János 200, Madzjn Péter 150, Varga Miklós 150 és Fedor Mik­lós 150 százalékra teljesíti beadását. Vilyvitányban Orosz Imre, Csonka Miklós, Petercsák András, Vinnai Jó­zsef, Rákos László, Kiss József, Rá ez János, Höresig József, M. Varga And* rás és Behina Péter szintén túlteljesí­tésre tett felajánlást. Sátoraljaújhelyen Farkas István dolgozó paraszt fejezte be elsőnek az aratást, beadását is elsőként 150 százalékban teljesítette, másodnövények vetését már telje­sen befejeznék. Bálványoson, Szerencsen és Ernődön vt pár hold másodvetést kell már csak elH végezni. Csúfosan lemaradt viszont a léhi gazdaság, ahol a másodnövények vetését még el sem kezdték. Az uiolsók között kullog a bodroghat mi és a pogonypusztai állami gazda'* ság is. Ahhoz, hogy megyénk eddigi eredi menyeit fokozhassuk, minden területen a legsürgősebben fel kell számolni al hiányosságokat. Meg kell gyorsítani a.* hordást, jól meg kell szervezni és ellene őrizni a cséplést hogy olyan eset élői ne fordulhasson, mint Tiszapalkonyánj ahol a Mideczki György által későit cséplőgép 20 százalékos szemvesz- . teséggel csépel- Súlyos kárt jelent eal Nap. mint nap ellenőrizzük a csáp* lést, a cséplőgépet, fokozzuk az éber. séget e tekintetben is! ellenséggel vívott kemény harcban vívhatjuk ki, csapjunk le tehát kimé; letlenü! mindenütt a szabotáló kártevő kulákokra! A NÉPNEVELŐK JAVÍTSAK TO* VABB MUNKÁJUKAT! JO PELVI, LAGOSITÖ TEVÉKENYSÉGÜK EREDMEN YEKENT BONTAKOZZÉK KI MINDENÜTT A HAZAFIAS TO, MEGMOZGALOM ,,A CSÉPLŐGÉP­TŐL A BEGYUJTÖHELYRE!“ JEL­SZÓVAL A BEADÁSI ELŐÍRÁS TÚL* TELŐ ESITESERE! Kgy-egy negyedévi alkotó munka, hősi erőfeszítések ékes foglalata, be­szédes összegezése: a Központ; Sta­tisztikai Hivatal jelentése felemelj ötéves tervünk soronlévő részletének teljesítéséről. Ilyen kimutatások vala­ha csak a szakemberek s az élet napos oldalán sütkérező kevesek szűk körét érdekelték. Mert miről adtak hírt a Horthy-rendszerben a hivatalos szám­oszlopok? A bankárok, részvényesek „trezorjainak, széfjeinek állagáról“, a tőkések munkások vérén.verejtékén Bzerz“tt profitjának növekedéséről, a nagykereskedők spekulációs űzőiméi­ből eiodő hasznáról. Hasztalan keres­nénk azokban a számsorokban a mun. kislakások, egészségházak, kultúrott- honok, bölcsődék, iskolák építésének adatait. Az adatok — vérlűzító szőr. nyű adatok! — másról beszéltek: a csecsemőhalandóság rettentő méretei, föl, a tüdőbajos munkások, dolgozó parasztok százairól és ezreiről. Rideg, riasztó képet festettek népünk szen­vedéseiről, kizsákmányoltságáról, nyo. moréról. Persze, a Horthy világ hiva­talos sztatisztikusai ezeket a szám. adutokat, nem kürtölték világgá! AZOK A SZAMOK VISZONT, ame­lyek évnegyedről.évnegyedre a KöZ- pon i S'alisziikai Hivatal jelentéseiben olvashatók — a mi számaink; a mi életünkről, a mi munkánkról, a mi sza­bad hazánkról, a mi épülő országunk­ról, a mi gazdagodó földünkről, gyá­rainkról, valutáinkról, kereskedelmünk, ről, szép jelenünkről és gyönyörű táv­latokat mutató jövőnkről beszélnek. Köze van »vekhez az adatokhoz a diós. györvasgyíiri martinászoknak, hiszen az ő munkájukon is múlik, milyen szám kerül az acéltermelés rubrikájába. Köze van ezekhez az adatokhoz a bor. sodr bányászoknak, hiszen az ő fe­gyelmezettségükön is múlik, vájjon százon aluli vagy felüli számmal jel- z.k.e a széntermelési terv teljesítését. Ilyen szőni, »el, a gazda* szemével ol­dassuk a Központi »Statisztikai Hiva. tál jelentését. Mérföldkő — mindmeg- annyi számadat, amely tájékoztatja népünket felemelt ötéves tervünk má. su lik évének második negyedévi te je­sítéséről Fejlődésünk, előrehaladásunk mérföldkövei. Ugyanakkor figyelmezts K’k .is t’gy-egy terület felé, ahol nem KjCiégíto az ütem és elmaradtak a í feladatos végrehajtásában. MIRŐL BESZÉLNEK a második negyedévi tervteljesítés számadatai? Mindenekelőtt a Pártkongresszus hatá­rozatában elénk tűzött feladat: a szo­cialista iparosítás ütemének gyorsulásá­ról. Egész gyáriparunk 1951 második negyedévi termelése 34.4 százalékkal haladta túl az 1950. évi hasonló idő­szak termelését. Ezen belül a nehézipar termelése 39.7 százalékkal, a könnyű­iparé 36.6 százalékkal, az élelmezési iparé 11.2 százalékkal emelkedett. Az iparcsoportok közül a bányászat terme­lése 24.4 százalékkal, a kohászaté 37.2 százalékkal, a gépgyártásé 49.1 száza­lékkal, az építőanyagiparé 25 százalék­kal noít a múlt év azonos időszakához képest. Ezeknek az eredményeknek, mint minden sikerünknek, alapvető for­rása: a Szovjetuniótól kapott szaka­datlan támogatás, a világ leg'haladot- tabb technikája, a szovjet technika nagyszerű eredményeinek fokozott mér­tékű alkalmazása, a hazánkban járt szovjet tudósok, sztahanovisták felbe­csülhetetlen értékű tanácsai, segítség- nyújtása. -A magyar munkásosztály — állapította meg a Pártkongresszuson Rákosi elvtárs — most már minden té­ren kezdi követni mintaképéinek, a Szovjetunió munkásosztályának példá­ját, a magyar viszonyokra átülteti a Szovjetunióban szerzett szocialista tér. melési tapasztalatok egyre jelentősebb részét.“ A Központi Statisztikai Hivatal je­lentése örvendeztető képet fest az épí­tőipar gyors előrehaladásáról. Epítö- » iparunk 1951 második negyedévi terme­lési tervét 105.7 százalékra, ezen belül a magasépítő ipar 103.2 százalékra, a szerelőipar 106 százalékra, a mélyépítő ipar 109.3 százalékra teljesítette. Meg­emlékezik a jelentés az építőipari mun­kálatok gépesítéséről, a Szítahánov- tnódszerrel végzett falazás részarányá­nak emelkedéséről, aminek nem kis mértékben köszönhetők az elért ered­mények. Büszkeséggel olvassuk a hatalmas be­ruházásainkról szóló számadatokat. 1951 második negyedévében a népgazdaság összes beruházásaira fordított összeg 60 százalékkal haladta meg a múlt év azo­nos'időszakában beruházásokra fo'rdított összeget. A szocialista iparosítás, nép­gazdaságunk szocialista fejlesztése el­veinek következetes érvényesítését mu­tatja, hogy a tervidőszakban a gyár­ipar beruházásaiból 93,3 százalék ju­tott a nohéziparra. A beruházásokra fordított összeg ily nagyarányú emel­kedése egy esztendő alatt — aláhúzza a felemelt ötéves tervről szóló törvény­ben kijelölt célkitűzés realitását, hogy „az ötéves terv alapvető feladatainak megvalósítása érdekében öt év alatt az eredetileg előirányzott 50.9 milliárd fo­rint helyett 85 milliárd forintot kell be­ruházni a népgazdaságba“. A SZAMOK MÖGÖTT kitágul a szemhatár, elvonulnak előttünk gyönyö­rű építkezéseink képei. Dunapenteléé, ahol borsodi fiatalok is segítik az acél- város megteremtését, az Inotai Erőmű­vé, a budapesti földalatti gyorsvasuté. Látjuk a mi megyénkben a bareikai kombinátot a műegyetemet, az új diős. györvasgyári kohót, Martin-kemencét és hengerművet, a hejöesabai cementgyá­rat, a sok új falusi kültúrházat, isko­lát, bölcsödét, jő utat. traktorokat, aratógépeket, kombájnokat. Ha magunk e’é rajzoljuk jövőnk gyö. nyörü távlatait, látjuk a számok mö­gött egyre szebbé váló életünket, ha­zánk gazdagodását, népünk emelkedő jólétét — nem nyugodhatunk bel-; az egyes területeken tapasztalható lema­radásba, amiről a Központi Statiszti­kai Hivatal jelentése ugyancsak szá­mot ad. A második negyedéves, tervet, — állapítja meg a jelentés — az egész gyáripar 99.6 százalékra, ezen belül a nehézipar 98.S százalékra, a könnyi"- ipar 100 százalékra és az élelmezési ipar 103.7 százalékra teljesítette. A bányászat tervteljesítése a második negyedévben 94.2 százalék, a gépgyár­tásé 97.1 százalék. Bár mindkét ipar­ág jóval többet termelt, mint egy év előtt, lemaradása olyan tény, amelybe a mi megyénk bányászai, üzemi dol­gozói sem nyugodhatnak bele. Gép­gyártásunk, bányászatunk lemaradása hátráltatja népgazdaságunk szocia­lista átszervezésének fejlődését. Me­gyénk érdekelt dolgozóinak érezniük kell felelősségüket a hiányzó 5.8, il­letve 2.9 százalék miatt. Mi a teendő? A terv előírásainak, népi államunk törvényének betartása. Éppen a Diósgyőri Gépgyár dolgozói­nak kezdeményezésére erre tettek fo­gadalmat az Alkotmány ünnepéhez kapcsolódó szocialista kötelességválla­lásaikban a n»i megyénk dolgozói is. Népköztársaságunk Alkotmánya tör­vénybe foglalta dolgozó népünk jo­gait. elért nagyszerű eredményeinket és fokozott erőfeszítésekre, a munka, új hőstetteire sarkal bennünket; hogy még teljesebbé, még igazabbá válja­nak a nép törvényének szavai. „Gondokban most sincs hiány — mondotta Rákosi elvtárs a. Pártkon­gresszuson — de dolgozó népünk most nyugodtan néz a holnap elé s sikere­sen, tervszerűen, a jobb jövő biztos tudatában építi szabad, szocialista hazáját.“ A JOBB JÖVŐ BIZTOS TUDATAT erősíti'bennünk & gazdag termés. A tervjelentés közlése szerint ebben az évben körülbelül 6.6 millió mázsával több kenyérgabona és 1.7 millió má­zsával több takarmánygabona betaka­rítása várható, mint a® elmúlt évben. A szénafélék első kaszálásának ho­zam«.; mintegy 30 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi egész évi termés. Dolgozó parasztságunk legdön­tőbb feladata most a. bőséges termés betakarítása, s az állam iránti be­adási kötelezettségeinek gyors teljesi- tése. Megyénk dolgozó parasztsága is gondoljon fiirra, hogy a kötelező be­adás — törvényben előírt kötelesség. Éppúgy, mint ahogy törvény: ötéves tervünk, amelync-k megvalósítása soha nem álmodott jólétet, gondtalanságot, boldogságot hoz dolgozó parasztságunk számára is. ötéves tervünk vérehajtá- sát segíti elő, ha a gép alól teljesíti beadási kötelezettségét és ezen felül — kifejezve a haza iránti hűségét és ragaszkodását — minél több „C“- gabonát ad el az államnak. Minden mázsa „C“ jegyre beadott gabona gyarapítja államunk készleteit, éle­lem- és nyersanyagtartalékait — hoz­zásegít ahhoz, hogy maradéktalanul teljesíthessük a béke tervét és egyre újabb mérföldkövek jelezzék előreha­ladásunkat a szocializmus építésének útján» A megye minden részéből befutó jelentések igen sok, szép, példamutató beadási teljesítményről számolnak be. Levelezőnk, Klein Gyula Tiszabábol- náról írja: — Községünk dolgozó parasztjai magukévá téve a Párt útmutatását, a kormány határozatát, célul tűzték ki, hogy beadási kötelezettségüknek nyom­ban ' a gép alól tesznek eleget. A versenytáblán sokasodnak a nevek, azoknak a dolgozó kis- és középparasz­toknak a névsora, akik élenjárnak, elsők a beadásban is. T. Burka Mátyás középparaszt beadási kötelezettségén felül még tíz mázsa búzát adott he. T. Burka Mátyás ismeri a legújabb rendeletet) amely kimondja, bogy azok az egyénileg dolgozó parasztok, akik kötelezettségen felül gabonát ad­nak be, az igy beadott minden mázsa után 75 forint értékű iparcikk vásár­lására jogositó utalványt kapnak. T. Burka Mátyás tehát 750 forint erejéig vásárolhat majd így iparcikket. Pél­dáját mind többen követték a község­ben. Id. Sztkszai Bertalan középparasrt 378 százalékra teljesítette gabona­beadási kötelezettségét, szénánál 180 százalékot ért el. Ifj. Izrael József 478 százalékot, R. Bese- nyei Bertalan 420 százalékot tel­jesített. A község dolgozói beadás; versenyre hívták a megye valamennyi községét. Fölhívásukban vállalták: a gabonát nyomban a gép alől szállítják a raktárba, kenyér- gabona beadási kötelezettségüket augusztus 10-ig legkevesebb 170 százalékban) takarmánygabona- beadási előírásukat november 7-e helyett november 1-re 120 száza- . Iákban teljesítik. . Nagybőzsva községből ugyanilyen versenyfelhívásról tudósít levelezőnk, Tóth József. A község dolgozói Pál- háza, Kovácsvágás és Nyíri községek­kel vették fe] a nemes versengést a. Ierménybeadá3 gyors teljesítésére. Ünnepélyes lerménybeadás Bódvaszilason Ünnepélyes terménybeadás volt Bódvaszilason. Nemcsak a község, de a környező falvak — Komjáti, Torna- n árlaska. — dolgozói közül is sokan eljöttek. Az ünnepséget színpompás felvonu­lás vezette be, melynek áén a torna- nádaskai .termelőcsoport gazdag ter­mésétől dagadó zsákokkal megrakott vontató haladt. A szövetkezet rak­tára előtt F. Dobos János szövetke­zeti ügyvezető mondott megnyitót, majd a Járási Pártbizottság küldötté­nek felszólalása után; a megyei tanács elnöke, Iván István elvtárs szólott. Rejtő Gyula, a járási tanács részéről beszélt. Demíny József, a tornanádas- kai tszcs elnöke a csoport tagsága ne­vében megfogadta: úgy fognak dol­gozni, hogy mindenben bebizonyítsák a nagyüzemi közös gazdálkodás fölé­nyét, erejét, hasznát. Viharos taps közben emelték vállfa sorban ezután a termelőcsoport tagjai a kövér zsákokat — 150 mázsa kenyérgabonát adták be az államnak. Utána az egyénileg dolgozó parasztok — Tornanádaskárő] Demény István és Liptai János, Bódvaszilasról Ardai István tanácselnök, Komjátiból Fe­renci János és Bállá István tették mérlegre gabonájukat és öntötték ki gazdag tartalmukat a terményraktár­ba. A lelkes terménybeadási ünnepségen közreműködött az alberttelepi bányász- zenekar és az edelényi járási kultúr- csoport. Alsóregmecen kölcsönösen segítik egymást a behordás- nál a dolgozó parasztok Miskolcon a „Táncsics“ termelőszö­vetkezeti csoport vitte be elsőnek ga­bonáját a szövetkezetbe. Az ünnep­ségre ide is sokan eljöttek. A gabonát a tszcs dolgozóinak nevében és jelen­létében Szurvecz János adta át. A községek közötti versenyben a sátoraljaújhelyi járásban Alsőregmec, Karos és Karesz halad az éleik Dolgoző. parasztságunknak a csép­lésnél is vigyáznia kell minden szem gabonára. Jől tudjuk, hogy ha a cséplésnél nem vigyázunk, nagyon sok gabonaszem kárbavész. A csép­lésnél leggyakrabban az alábbi hi­bák okozzák, illetve növelik a szem­veszteséget. SZEM MARAD A KALÁSZBAN akkor; ha a dob nem jő) dolgozik, vagy gyorsabban vagy lassabban fo­rog. Ha a dobkosár tág és két olda­lán nem kiegyenlített. A dobverő- lécek kopottak, nem egyenesek. Ha a gabona szorult, vagy a kéve ned­ves. SZEM MARAD A SZALMÁBAN. Ez azért lehet, mert a gép nem áll vízszintesen, a szalmaráző lassabban vagy gyorsabban jár, a szemfogé magasan áll, vagy táj gyorsan ete­tünk. SZEM MARAD A TÖREKBEN, ha a cséplőgép nem áll vízszintesen vagy a rosták eldugultak. De lehet a szalmarázó is hibás, mert túl so.k anyagot ejt a lörekrázőba. De lehet a gabona tú| száraz, amelyet kímé­letlenül etetnek. EP KALASZ VAN A TOREK- BEN. Ez akkor fordulhat elő, ha a dobkosár hézagos vagy drótjai el­görbítek. De oka lehet a helytelen etetés is, amikor is az etető erősen visszatartja a kévét. SOK A TÖRÖTT SZEM. Ha a doblécek újak és szorosan állnak, illetve a dob és a kosár közötti nyí­lás túl kicsi. A doh tűi sebesen fo­rog. De lehet a gabona tú| száraz is. Láthatjuk, hogy a cséplésnél lehej elég ok arra, hogy a szemveszteséget növelje. Éppen ezért tanácsos állan­dóan a bajok után nézni, mert a cséplést veszteséget csak így csök­kenthetjük. Legelőször is biztosítani kelj a gép helyes beállítását, az al­katrészeket pedig állandóan vizsgál­juk felül s a hibásakat azonnal cse. réljük ki. ügyeljünk arra,, hogy a dob fordulatszáma egyenletes legyen és ne ingadozzon. Ha száraz gabo­nával van dolgunk, akkor a dobot kissé nyitottabbra állíthatjuk. A megindulásnál azonban mindjárt el­lenőrizzük, hogy nem marad-e sok szem a kalászban, Ha szorult, nyir­kos gabonát csépelünk, akkor a do­bot szükebbre állíttatjuk. Itt a meg. indulásnál azt nézzük, hogy nincs-e sok törött szem a zsákban. Az etetők nagyon vigyázzanak; mivel a helytelen kapkodó etetés növeli a szemveszteséget. Egyenle­tesen, a dobkosár egész szélességé­ben terítsék szét a kévéket és kissé féloldalra döntve elessenek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom