Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-14 / 162. szám

I művezetők feladatai az Mkotmáay Napjára tett kötelezettségvállalások teljesítésében Irta : HERCZEG FERENC • Diósgyőri Kohászati izeinek vezérigazgatója Iparunk fejlesztésében, vezetői tanfolyamokat Szocialista Síévé» tervünk végrehajtásában s most az Alkotmány Napjára tett szocialista kötelezettségvállalások teljesítésében nagy feladat hárul a művezetőkre is. 'A termelés irányításához számos pa­rancsnokra, van szükség és tv parancsno­kok zöme: művezetői beosztásban dol­gozik. Ok az üzemek műszaki középk'á- dérei, akik a reájuk bízott területet közvetlenül vezetik,' vágyig irányítá­suk alatt történik a tényleges terme­lés. Ok az üzemveeetöks a mérnökök közvetlen munkatársai,' műszakjukon felelősek a teljesített munka minősé­géért és mennyiségéért. t nuíveze ók jó vagy rossz munká. ján múlik, hogy üzemeinkben — így a Diósgyőri Kohászati Üzemekben is — hogyan érjük el a felemelt ötéves terv maradéktalan végrehajtását, hogyan hajtjuk végre második évi tervünket. Jelenleg az egye» üzemekben felme­rülő apróbb hibák komoly akadályt gördítenek a térvteljesités elé. Példa er­re a Martin-acélmű termelése. A da­laira, vagy hulladékra való várás — esetleg 10 perces kiesés — kihat a na­pi, heti, havi terv teljesítésére. Vagy a hengerdébeu a meleg anyagra és a fű­részekre való várás komolyan hátrál­tatja a terv teljesítését, egyben a dol­gozókat is megkárosítja. N nagyobb feladatok végrehajtása fezt jelenti, hogy a művezetők munkája is még fontosabb lesz; mindinkább bo­nyolultabb. Sokkal jobb szervezést, irá­nyítást követelnek meg üzemeink. A fejlődés diktálja a feladatok nagyságát, * eszel a fejlődéssel a művezetőknek lépést kell tananiok. A művezetők mun. Icája csak akkor lehet eredményes, ha 'állandóm képezik magáikat szakmailag ás politikailag, mert ezt munkakörük megköveteli és munkatársaiknak; beosz- tottjaiknak is példát kell mutatniok. A jó művezető megteremti a zavar­talan termelés előfeltételeit. A fizikai munkásokat képzettségüknek megfő, leiden osztja be, a rendelkezéseket kel­lő időben közli velük; az anyag, és ezerszámellátást állandósítja, folyamato. san biztosítja. Segítséget kell nyújtani (ahhoz is, hogy az üzem adminisztratív (vonalán biztosítsa a verseny nyilvános­ságát. A dolgozó csak akkor lehet ak­tiv a termelésben; ha világos előtte a feladat és biztosítva vannak a zavarta­lan munka előfeltételei. Ez pedig a mű­vezetők feladata. Minden üzemben a (művezető szervezője; mozgatója a szo­cialista munka versenynek is. A munká­sok versenyszellemét neki kell fejlesz­tenie; tehát ismernie kell saját üze­mét, a termelés egész menetét; közvet­len munkatársait; a brigádvezetöket; a csoportvezetőket; az egyes dolgozókat. Ismernie kell a technikát, a gyártási el. járást; tudnia kell; milyen jelentősége van. üzemének; vagy műszakjának a gyár egész termelésében. Ismernie kell műszakjának; műhelyének gazdasági- szerkezetét, az összes eredményeket, terveket. rA művezetőnek rittgy segítséget nyújt a mmkavorseny; hiszen verseny közben megnyilvánul a dolgozók kezdeménye. zése, alkotó ereje, új elgondolása és eeelcet szinte készen kapja, melyet fél kéU használnia. Az olyan művezetőt; aki felkarolja a kezdeményezést, sze­retik a munkások, mert látják; hogy nem formális a vezetés; hanem a mű­vezető valóságban gazdája a műszak­nak, a dolgozókkal együtt vezeti a bo|- zá beosztott dolgozók termelését. Hiába vnn já srnkkénze! sége egr- Bgy művezetőnek, ha azt nem használ­ja fel a termelés érdekében. Téves az az álláspont, melyet egyik-másik mű­vezető még ma is mondogat, hogy ;,ha művezető átadja tudását; elveszti je­lentőségét az üzemben és nincs tovább szükség rá“. Éppen ellenkezőleg — csakis olyan művezető tud jól vezetni, aki munkatársait önállóságra iTeveli, átadja nekik tapasztalatait és így ma­ga vezetés közien ja tanul, A Diósgyőri Kohászati üzemekben mát vannak olyan művezetők, akik mindent elkövetnek, hogy tényleges ve. zetöi legyenek műszakjuknak, a hozzá beosztott dolgozóknak. Várhegyi József elvtárs, a kovács- műhely főművezetője szakmailag igen jói képzett kovács, A szjakeai es mű­eredményesen végezte el, de ezzel nem elégszik meg, egyénileg is tanulmányozza a szak- künvveket. Emellett politikailag is fej­leszti tudását; középfokú politikai isko­lára jár. Várhegyi elvtárs munka köz­ben tanít és tanul. Üzemében fegyel­met tart, nála is bebizonyosodik, hogy a művezető szerepe és feladata nem csökken; hanem a fejlődéssel együtt egyre inkább nő. Tóth József elvtárs; a Csavargyár művezetője sajtolómunkás volt-. Szakmai tudását állandóan fejleszti; a hozzá (beosztott fizikai munkatársait segíti; elsősorban a gyengébbeket. Elvtársi se­gítségének meg lett az eredménye, mert műszakján az elmúlt félévben több dolgozó 103—104 százalékról 110 százalék fölé emelte teljesítményét. — Munkatársai szeretik becsülik; elfogad­ják tényleges vezetőnek. B művezelöüük — azonkívül, hogy biztosítja a termelés folytonosságát, irányítja a munkaversenyt; szakmailag képezi magát — legfontosabb feladata; hogy fegyelmet tartson műszakján. — Nem engedhető meg; hogy egyes mű­vezetők olyan helytelen módszerekkel akarnak népszerűek lenni a dolgozók között; hogy az üzem rovására a kima- radozókat utólagos szabadságolás cí­mén megvédik. Ma. már az öntudatos dolgozók felveszik a harcot, a fegyelmet lazító munkatársaikkal szemben. Légi több helyen maguk követelik , szigorú megbüntetésüket, súlyos esetben eltávo­lításukat. Pl. a rudhuzó műhelyben a művezetők nem sokat tetteik annak ér­dekében, hogy a fegyelmet snegszilár. dítsák. Nem intézkedtek saját munka- területükön önállóan addig; míg nem kaptak olyan üzemvezetőt — Kales Béla elvtárs személyében —; aki — fel. világosító munkával tudatosítja a fe­gyelem jelentőségét, de ha szükséges; fegyelmileg is azonnal felelősségre von­ja a mulasztókat. Nagy hiba egyes művezetőknél, hogy nem érzik át tökéletesen beosztásuk nagy felelősségét. Igen sok művezető csak a maga műszakjával törődik; csak a műszak végéig mester, nem gondol vele; mi lesz a következő műszakban. Egyes művezetők nem szervezik meg munká­jukat; elvesznek a műszak forgatagá­ban, mindent maguk akarnak elvégez­ni. Azt mondják: ;,nem megyeit el sza­badságba; hiszen én pótolhatatlan va­gyok, még megtalál állni az üzem!“ Ezek a művezetők tévednek és megne­hezítik saját munkájukat. Itt o legifibb ideje, fcoffy mi“­den művezető tanuljon a nagy Szov­jetunió példájából, a. szovjet műveze­tőktől, mesterektől; akik magas mű­szaki, politikai felkészültséggel ren­delkeznek és ma is tovább tanulnak. Nem hivatkoznak arra, hogy 20—25 éve művezetők, hanem érdeklődnek a technika legújabb vívmányai után, azokat munkájukban alkalmazzák. Most, amikor üzemeink dolgozói az Alkotmány tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalásokat teljesíteni; túlteljesíteni akarják, döntő szerepük van a művezetőknek. Az elmúlt évben válalatunk háromszor egymásután él­üzem lett, most pedig lemaradtunk. Az a feladatunk, hogy leszűrjük a ta­nulságot az elmúlt félév hibáiból és a jó tapasztalatokat alkalmazzuk, hasznosítsuk a, termelés érdekében. Az élenjáró művezetőkre különösen nagy feladat hárul ebben a verseny­szakaszban! Segítsenek az elmaradók­nak, mert csak kollektív munkával lehet teljesíteni a tervet, a szocialista kötelezettségvállalásokat! A Diósgyőri Kohászati üzemek mű­vezetőinek; mestereinek meg kell ér- teniök és magukévá kell tenniök Rá­kosi elvtárd útmutatását, hogy a szo­cializmus építéséhez az eddiginél sok­kal több és jobb acéllal járuljunk hozzá! Ez pedig elsősorban & kohásza­ton múlik s nem utolsó sorban a mű­vezetők aktív, áldozatos munkáján! Művezetőink kövessenek el mindent, hogy vállalásainkat túlteljesítve visz- szaszerezzük a büszke élüzem címet és elnyerjük a,z Alkotmány tisztele­tére tett szocialista kötelezettségválla­lás legnagyobb kitüntetését, a Minisz­tertanács zászíajáti ~ ‘nj A mezőkövesdiek, cserépváraljaiak és zemplénagárdiak már befejezték a búza aratását Mezőkövesd és Cserépváralja dol­gozó parasztsága csütörtökön a jó munka eredményeképpen befejezte a búza aratását. Ugyanígy végeztek a búza betakarításával a zempténa.gár- diak is, és most hozzáfogtak a hordás­hoz. Szervezetten, lendületesen folyik a, munka A falu dolgozó parasztjai egymást segítik gyors elvégzésében. Tiszalúeon igen sok dolgozó paraszt már végzett az aratással. A községben az aratás 70 százalékos elvégzése mellett 28 hold tarlóhántás és 22 hold másodvetés van már. A miskole-tapolcaiak szintén jól ha­ladnak az aratással, elhatározták, hogy vasárnap estig végeznek a munkával és a cséplést közös szérűn végzik. Gönczi Lajos 8 holdas ricsei közép­paraszt befojezte a cséplést, megkezdte hordást és vállalta, hogy beadási kötelezettségének a gép alól tesz ele­get. Taktaszadán Budai Barna kífeéppa- a3Zt ezt a fogadalmát már teljesítette is. Ugyanebben a községben Dénes Sándor szintén élenjár a munkában. Ö maga arat, felesége pedig tarlót hant. Bodnár Ferenc már he js fejezte a tarló buktatását. Hejőpapiban Bállá József 10 holdas középpa­raszt az aratás befejezése után versenytársának Kőrös Károlynak sietett segítségére. Közösen arattak az alsó- regmecl „Uj Barázda“ I. típusú tszcs tagjai Alsóregmecen az „üj Barázda" I-es tjpusu csoport közösen végezte el! az aratást és bebizonyították az egyéni­leg dolgozó parasztoknak, mennyivel eredményesebb a közösen végzett, szervezett munka. A példa hatására az alsőregmecí egyénileg dojgozö parasztok is közös aratást szervezlek. Vala­mennyien összefogva, egy dűlőben kezdték meg az aratást. Olyan lendülettel haladtak «’őre, hogy mára már végeznek is- Kedden befejezte az aratást a aal- kodj .,Kossuth“, & kenézlői „Dózsa" és a vissi ,-Ötéves terv“ tszcs. OJaszlisz- tán a „Rózsa Ferenc", Tolcsván a „Harcos“ és a tis-zakarádi tszcs 25 ho!d tarlóhántást és 18 hold másodvetést végzett el szerdáig. Kenéz’őn a „Dózsa“ termelőszövetke­zet 30 holdon elvégezte a- tarlóhán­tást. Hercegkuton 7 hold larlóhántást és 2 hold másodvetést, Borsodkis- íalud községben Varga János 6 holdas dolgozó paraszt S hold tar­lóhántást végzett, E. Gabura Jő- zsefné 8 holdas középparaszt az aratással párhuzamosan végzi a tarlóhántást. Rá kell szorítani a kulákokat a gyors aratásra! Mindezek a szép eredmények azon­ban még mindig nem szüntették meg a megye súlyos lemaradását. Legfőbb hiba, hogy községi tanácsaink számos he­lyen tűrhetetlen közönyösséget mutatnak a nagy feladati al szem­ben, nem érzik át személyes fele­lősségük nagyságát. Az enesi járásban számos község sú­lyosan lemaradt az aratásban. Nem törődnek a kulákok szabotálásaival. A pamlényi községi tanács elnöke a ku- lák érveit ismétli, amikor arra hivat­kozik hogy „nem lehet még aratni, még zöld a búza“. Ebben a község­ben — de Szemerén, Gagyvendégiben és Büttösön is hiányzik a népnevelő jnunha, a személyes példamutatás. Gagybátoriban a tanácstitkár szerint „náluk még a 27 holdas kulák is sze­gény ember“. Más községekben is gya­kori az osztályellenséggel szembeni opportunista magatartás. Cjgándon 6 kulák szabotálta az aratást, s amikor a DEFOSz emiatt feljelentette őket, a tanács­titkár 4 napig az asztalfiókban tartotta az iratokat. Zádor László sályi kulák szintén sza­botálja az aratást, 12 hold kalászosá­ból még csak 5 holdat aratott le, holott búzája már túlérésben van és erősen pereg. Ugyanígy Máté György kulák 6 holdas kalászosából csak 1! holdat aratott le és: ezzel máris. sú­lyos aíeaívssatfigéget idézett .elő, Erdő’ Horvátiban a tanács elnézi, hogy öt kulák két nap alatt mindössze 7 hol­dat aratott le. Kovács Gyula kulák két pár ara­tóval és fiával kőt nap alatt mindössze 2 holdat aratott le. Egyetlen barázda tarlóhántást sem végzett, holott meg van hozzá az igaereje. Több helyen S tanácsok &z ütem» tervben az aratás elvégzését 16 napra állították be, azzal az indokolással, hogy „dűlt a gabona“- 1 | Nem gondolnak arra, hogy a 16 napos aratás hatalmas szemvesz­teséget és kárt okoz a dolgozó parasztságnak és az országnak. Gyorsítsuk meg a tarlóhántást és a másodvetést! Változatlanul súlyos a megye lemara­dása a tarlóhántási és másodvetési munkálatokban. Ezideig megyénkben mindössze 3797 holdon végezték el a tarlóbuktatást, a másodvetések terü­lete pedig csupán 1146 hold. A legsúlyosabb lemaradás az ede- lényi járásban, ahol úgyszólván semm;féie eredményt nem tudnak felmutatni ezen a téren, de az enesi járás sem végzett még em­lítésre méltó munkát. A mezőesáti járás termelőszövetkezetei viszont 430 hold tarlóbuktatást és 190 hold másodvetést végeztek el- Jónak mondható a kövesdi járás eredménye is, ahol az egyénileg dolgozó parasztok 528 hold tarlót, a termelőcsopor­tok 253 hold tarlót buktattak, az egyénileg dolgozó parasztok 101, termelőcsoporlok 149 hold másod­vetést végeztek. Ugyancsak kiemelkedik még a sáros­pataki járás teljesítése. Az egyéni dolgozó parasztok 602, a tszcs-k 154 hold taijóbuktatást és másodvetést végeztek. A tokaji járásban 616 hold a tarló- hántás és 118 hold a másodvetés te­rülete. A szerencsi járásban 232 hold tarlót buktattak az egyéni dolgozó parasztok, a termelőesoportok 101, av, állami gazdaságok 232 holdat tárcsáz­tak. Ebben a járásban az egyéni dolgozó parasztok má­sodvetése 61 hold, a tszcs-ké 50 hojd, az állami gazdaságoké 90 hold. Igen nagymértékben lemaradt a ml«« kolci, az ózdi, a putnoki, a ricsei, a sátoraljaújhelyi járás. FOKOZZUK A TARLOHANTAS ES A MÁSODVETES ÜTEMET, KÖVES­SEK DOLGOZO PARASZTJAINK: RÁKOSI ELVTARS HATALMAS ER- I TÉKU UTMUTATA.iAT! Ki ez az ember? mi ütött belé? mit csinál...? i / Látjuk? 1— két kézzel szórja kifelé Ez ablakon a pénzt....! Miket ki nem talál a rajzolót Ilyen ember nincs ...ti Bizony; van! Utazzunk c»ak végig a miskolci, edelényi; putnoki, vagy ózdi járásban, a községek határában látjuk a bizonyságát; hogy akadnak még ilyen emberek; — nem is kis számban. Két kézzel szórják kifelé az ablakon a pénzt; mert nem kezdték el idejében az aratást és még most sem igyekeznek eléggé, hogy szemveszteség nélkül .— vagy legalább is a lehető legkisebb szemveszteséggel — a leggyorsabban le­arassanak. Pereg a szem; egész évi fá­radságos munkájuk gazdag gyümölcsé­nek egy részével az ürgét etetik. S minél tovább késlekednék; ha a legkisebb felhasználható időt is elmu­lasztják; még több ürge fog jólakni .termésükből! A beadási előírást min- denképen teljesíteni kell, ami tehát el­pereg, az a beadáson felüli részből pe­reg el, amiért magasabb árat é3 gyors­beadásnál még külön jutalmat is kap. Számoljon csak utána, mennyi pénzt esóx M a* abJaiont " ” ' " A lemaradt községek veiétől miért nem végeznek jobb felvilágosító mun­kát 1 Talán azt akarják; hogy községük két az egész megye szájára vegye! —« Hogy amikor községükről esik majd szó, szerte a megyében csak legyintse- nek egyet és azt mondják: Ugyan...! ott olyan oktondiak laknak; akik ellena ségei saját pénzüknek; családjuknak, akik nem törődtek a békearatással, akik nem harcoltak jól a békéért.“ (Ezért vigyorog olyan pimasz örömmel a hát. térben a képen a háborús gyújtogató Truman.), v Nyilván nem akarják! ezt a ma még lemaradt községek I Nem ia akarhat­ják! i Mutassák meg, hogy Jó békeharco­sok! Mutassák meg, hogy szeretik csa­ládjukat, dolgozó népüket! Mutassák meg. hogy okosak, felvilágosultak, ön, tudatosak, — hogy leperegnek róluk a kulákok aljas „szaktanácsai“ és lil- resztelgetései. GYORSAN KEZDJÉK EL ES NA­GYON GYORSAN — DE FELTÉT­LENÜL JÓL _ VÉGEZZEK EL AZ ARATÁSI1 f\Ai iy**L. W* *- wu* ___ ___ _ ___ ________ m Mi okozta a miskolci járás B H T/T^yn^ j^HITTI ¥^/^k¥^íNrJr TI «ú»yo» lemaradását az aratásban ÜL S fi 1/ Iwi /mi— lr/miii 11 B í\ fi — Félmillió forint értékű új felajánlást tettek EH B lm 9% * S / 1 I g| 1 / 1 |Lr § §f §Wf B I 1 fj g az Alkotmány Napja tiszteletére a Borsodvidéki JuíJLtriliL irHJ lilRUliJLriU L j VII. évfolyam — 162. szám Ara 50 fillér » Miskolc, 1951 julius 14, szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom