Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-22 / 169. szám

▼Minap, MM, IM Jöftta hő ja. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 5 Magyar államférfiak távirata a lengyel nép felszabadulásának évfordulója alkalmából BOLESLAW BIERUT URNÁK, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK. Engedje meg E]nök TJr, hogy a lengyel nép nemzeti ünnepe alkaüná- kól a Magyar Népköztársaság Einüki Tanácsa és az egész magyar nép ne­vében legmelegebb jókívánságaimat fejezzem ki. Országaink a nagy Szov­jetunió által történt felszabadítása óta a lengyel és magyar nép között fennálló régj barátság különösen mély értelmet nyert és jelentős tényezőjévé vájt annak a harcnak, amelyet a világ népei a béke ügyéért vívnak. A magyar nép magáénak érzi a baráti lengyel nép ünnepét és a jövőben is teljes erővel együtt fog küzdeni a lengyel néppel a szocializmus építéséért és a béke megvédéséért. RÖNAI SÁNDOR, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke JOZEF CYRANKIEWICZ OKNAK, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKÉNEK Fogadja Miniszterelnök Ur legőszin'ébb szerencsekívánataimat a baráti Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából. A lengyel és a magyar nép a felszabadulás óta elmúlt évek során számos harcot vívott és politikai, gaz­dasági. valamint kulturális téren va!ó együttműködésük kiváló eredmények­kel járt. A két nép a jövőben is rállvetve fog harcolni az imperialisták és ügynökeik provokációi eilen a nagy Szlá'in vezette béketábor győzelméért. Ehhez a közös harchoz és a szocializmus eredményes építéséhez további »agy sikereket kívánok Önnek és Lengyelország népének­DOBI ISTVÁN, , *;fc, A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Lengyelország felszabadulásának hetedik évfordulója Lengyelország 19-14 július ?3-én Szabadult fel a kifér, megszállás és a ■oké« elnyomás alól. Történelme során először lett valóban szabad és függet­len orszíggá. A lengyel nép ezen az évfordulón minden esztendőben elké­szíti elért eredményei, elvégzett raun- Kája és hazája fejődésének méregét. Hét esztendővel ezelőtt, nnkor a Szovjet Hadseieg a vele együU har­coló -lengyel csapatokkal lengyel földre .lépett, mindenütt lomokat, püszlu.ás', nyomort és éhséget talált. Az ideigle­nes központi közigazgatási szerv, a Lengyel Nemzeti Felszabadítás! Bi zottéág „Júliusi k'-i!tvány“-a már a felszabadulás első napján kihird-tt.-, hogr Lengyelországban minden hata­lom a népé és bejelentette azoka1 a döntő jelentőségű reformtervezeteket, welveket rövidesen meg is va'ó.ú:or- ‘h k: a nagy- és középipar, a bányák, a bankok és vasutak államosítását, va­lamint a földreformot, mely megszün­tet ti* a feudalizmus maradványait ér, a dolgozó parasztoknak juttatta a föl­det­Ezután megkezdődött Lengyelország újjáépítése. Az ország gazdáivá lett dolgozók hatalmas lelkesedéssel láitak hozzá a rombadőlt ország felépítésé­hez. A lengyel nip hét év alatt nem­csak eltüntette a háború pusztításá t, de nagymértékben túl is szárnyalta az ország háború előtti gazdasági színvo­nalát. A régi gazdasági válságokkal,, közgazdasági zűrzavarral és munkanél­küliséggel küzdő Lengyelországból tervgazdálkodást. • folytató ország lett, ahol mindenki számára bőven akad munka. Az írástudatlanság helyét kul­túra és műveltség foglalta el. ÁT sze­gény mezőgazdaság, állam korszerű iparral és gépesített mezőgazdasággal rendelkező országgá fejlődött- A föl- Üesurak. tőkések és külföldi politikai kalandorok Lengyelországából függet­len, békésen dolgozó ál]am lett, mely­nek minden polgára rendíthetetlenül harcol a béke megszilárdításáért. A lengyel nép most dolgozik hatéves .tervének megvalósításán, amely a szo­i-ialjzmus alapjait fekteti le. A békés munka e lervének második évében Világosan látható, hogy Lengyelország {kiemelkedik évszázados elmaradottsá­gából és virágzó, boldog országgá lesz. J3r a terv a négyszeresére fogja nö­velni a lengyel ipari termelést 1938- boz képest. A lengyel hatéves terv a korszerű technika terve, mely vi;lame- Wtja az országot, gépesíti a mezögaz- tfhságo. és olyan hatalmas szocialista építkezéseket valósít meg, mint a nem- íégiben iizembehejyezett Czenstocho- Svai Acélmű, a Varsó me’lett épü-ltí gépkocsigyár, a Dieowoi Vjllamoserő- wű, £ Gwizowi Vegyészeti Müvek, a Fiolrkowi Ipari Kombinat és olyan új, szocialista városokat épít, mint Nona- Huia, meg Nőve Tichy. Ennek a terv­nek a keretén beiül számos iskolát, mozit, színházat, kórházat és könyvtá­rat létesítenek. Ez a terv kétmillió új ipari dolgozót állít munkába és a la­kosság életszínvonalát 1949-hez képest 50—00 százalékkal emeli­A terv első évében az ipa ri Tér­in elés 1949-hez viszonyítva 30.8 szá-, Zalákkal növekedett, a nehéz- és könnyűipari termelés pedig 225 száza­lékkal haladja meg a háború e’ötti tel- jesíiményt. A nemzeti jövedelem 21 százalékkal több, mint 1949-ben volt. Az ipari fejlődéssel egyidejűleg je­lentős fej ődés tapasztalható a kultúra és művelődés terén is. Míg 1937-ben összesen 29 millió 153 ezer könyvet adtak ki, 1950-ben 122 és fél millióra emelkedett a kiadott, könyvek pól- dányszáma. Míg 1938-ban összesen 48 ezer liapgató tanult a 28 lengyel fő­iskolán. 1950-ben már 114 ezer volt a hallgatók és 08 a főiskolák száma. Lengyelország gazdasági és kultúrá- !is sikereit azoknak a forradalmi vál­tozásoknak köszönheti, melyeket a Párt által vezetett lengyel munkás- őszi áiy vitt véghez a Szovjetunió sok. oldalú baráti segítségével. Az egyre szélesedő, tömeges munkaversenyek, az észszerüsítö és újító mozgalom ered­ményei segítették elő Lengyelország példátlan fejlődését­^Építkezésünk, eredményeink. Len­gyelország nagy iparosítási tervének minden százalékkal való túlteljesítése növeli a nemzet erejét és ez az erű most közvetlenül a nagy, minőén em­berre egyaránt fontos ügyet, a békét szolgálja“ — mondotta Bierut elvtárs köztársasági elnök. A szocializmust építő lengyel nép, a béke arcvonalának harcos tag­ja,, békés alkotómunka utáni vágyá­nak adott kifejezést akkor jst amikor a békenépszavazás alkalmával 18 mil­lió aláírással követelte a Békcegyez- niény aláírását. A lengyel nép hazaszeretetének adta tanujelét, amikor túljegyezte a ,.Len- gyc’ország Erejűk Fejlesztő Nemzeiti Kölcsönt", mely megrövidíti a szocia­lizmus felé vezető utat, amit hét esz­tendővel ezelőtt a Júliusi kiáltvány“ nyitotta meg előtte. A lengyel nép nap mint nap önfeláldozó lejkes munkával küzd busz. ke hatéves terve megvalósításáért- és harcol a világbékért, mert—mint Bie. rút elv társ köztársasági elnök mon­th ita: „A békéért folyó harc a len. gyei nemzet számára szorosan össze­függ a hatéves tervvel. A hatéves terv fokozza Lengyelország erejét, megszilárdítja függetlenségét és ezzel megerősíti Lengyelország szerepét a béke védelméért folyó küzdelemben“. A. LáJi fűrészüzem dolgozói az Alkotmány Napja méltó megünnepléséért Az Eézafcmagyarország'i Fűrészek L- Bi tizemének dolgozói az Alkotmány tiszteletére tett felajánlások teljesítésé. ben az első tíz napban a következő eredményt érték el: A iizem legjobb egyéni versenyzője SVisa Gyula nagyhajó körfürészes, 174 százalékba teljesítette előirányza­tát Ezzel első lett az egyéni versenyzők között. Az első brigád Juhász Antal kész- Irutéri brigádja lett 169 százalékos át­laggal. Makovies Bemát rönktéri bri­gádja 149 százalékot teljesített. Az üzemrészek közt folyó versenyben első a Ládi Fűrészüzem 'rönktere lett,, má­sodik a Felnémeti Fűrészüzem fűrész- csarnoka. harmadik a Eádi Fűrészüzem készárutere. Az Alkotmány ünnepére tett felaján­lás összértéke a Eádi Fűrészüzemben 129.380, a Felnémeti Fűrészüzemben 108.180, a Pálház&i Fűrészüzemben 35.560 forint, A római katolikus i püspöki kar letette az esküt a Magyar Népköztársaság Alkotmányára A Magyar Távirati Iroda jelenti; A magyar püspöki kar július 3-1 ülésén hűségnyilatkozatot tett a Ma- gyár Népköztársaság mellett. Ebben mondottá^ ki, „hogy a magyar álla­mot ; a Magyar Népköztársaságot sze­retett hazánknak ismerjük, törvényeit megtartjuk és megtartatjuk-“,. E nyi­latkozat szellemében határozta el a magyar római katolikus püspöki kar, hogy leteszi az esküt a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányára. Erről az elhatározásáról értesítette a Magyar Népköztársaság Eluöki Tanácsát, amely szombat délelőttre tűzte ki az eskütétel időpontját. Szombat délelőtt 11 óra előtt néhány perccel érkeztek a parla­ment főbejáratához a püspöki kar tag­jai. A kupolacsarnokhoz vezető feljárat kivilágítva várta a római katolikus egyház vezetőit. A püspöki kar tagjai teljes ünnepi díszben, lila palástban jelentek meg az eskütételen. Ott volt; dr. Czapik Gyula, az egri érseki tarto­mány metropolitája és érseke, Badalik Bertalan megyéspüspök, dr. Hamvas Endre megyéspüspök esztergomi após. toli adminisztrátor, Shvoy Lajos me. gyéspüspök, pápai tróná'ló, római gróf, a szuverén máltai lovagrend prelátusa. Virág Ferenc pápai trónálló. megyés- püspök. Tómai gróf, Kovács Sándor megyéspüspök. Péteri József megyés­püspök. Papp Kálmán megyéspüspök, Dudás Miklós megyéspüspök, Bogács Ferenc pécsi koadiutor püspök. Kasz­ton Endre ge.razai segédpüspök. Szabó Imre segédpüspök, dr. Endrey Eipel Mihály segédpüspök, dr Bárd János ulpíai címzetes püspök. Kovács Vince segédpüspök, Patóes József egri érseki helytartó, Máté János veszprémi püs­pöki helynök, Szécsi Antal Csanádi egy­házmegyei püspöki helynök. Potyond; Imre székesfehérvári püspöki helynök. Szánthay Szeműn István hajdudorogi görögkatolikus püspöki helynök; dr. Beresztóezy Miklós protonotárius ka­nonok, esztergomi egyházmegyei általa, tios helytartó, dr. Breznóczy Pál rozs- nvói egyházmegye magyarországi ré­szének helynöke, Piutér László, a nagy­váradi egyházmegye magyarországi ré­szének helynöke, dr. Kujáni Ferenc kalocsai általános érseki helynök, Sik Sándor, a piarista Szerzetesrend ta'rto- mányfönöke; Lupkovics Kolos feren­ces, a szerzetesrend tartományfőnöke. Sárközi Pál pannonhalmi főapát; dr. Viddmann Kornélia Mária kalocsai s zegény- isko! an ö vérek tan í t őrend j ének tartományfőnöke. A püspöki kar az Elnöki Tanács fo­gadótermébe vonult; ahová egymásután léptek be a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertaná­csának képviselői. Rónai Sándor; az Elnöki Tanács elnöke; Nagy Dániel, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Bognár József, Olt Károly miniszte­rek, Kossá István, az Állami Egyház- iir-'vi Hivatal elnöke, valamint az El­nöki Tanács több tagja. A püspöki kar nevében Czapik Gyula egri érsek szólt; — Mélyen tisztelt Elnök úri Elnöki Tanács! Megjelenvén; tisztelettel üdvözöljük mindnyájukat, és kérjük, hogy honpol­gári kötelességünk teljesítésében lcte- hessük a magyar népi demokrácia iránti hüségcsküt. Ezután Rónai Sándor; az Elnöki Ta. nács elnöke fölkérte Nagy Dánielt; hogy ismertesse az eskü szövegét. A püspöki kar tagjai fennhangon isme. telték' a hivatalos állameskü szövegét: ;,Eskiiszöm; hogy a Magyar Népköz- társasághoz. annak népéhez és Alkot­mányához hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat meg. tartom; az állami hivatalos titkot meg­őrzőm : hivatásom körél>en a nép ér­dekeinek1 szolgálatával járok el és min­den igyekezetemmel azon leszek, hogy működésemmel a Magyar Népköztársa­ság megerősödését és fejlődését elő­mozdítsam.“ Az eskü utolsó szavait követően a püspöki kar elnöke, dr. Czapik Ovi;la egri érsek, a következő beszédet mon­dotta : — Isten parancsára a katolikus hit­nek elve; hogy annak az államnak, amelyben élünk, kötelességteljesítő pol­gárai legyünk, annak törvényeit meg­tartsuk és betartsuk, mert ezek Isten törvényeinek megtagadására nem köte­leznek. nak kötelességteljesítő polgárai akarunk lenni; a katolikus egyháznak hitét meyallva, fegyelmét tartva, hűségünk­ben meg1 nem rendülve építünk és tá­maszkodunk hazánk Alkotmányának szabad vailásgyakorlást biztosító törvé­nyére. — Amikor így hazánk és egyházunk hűségében dolgozunk, reméljük, hogy munkánkból mindkettőre áldás, békes­ség és siker származik, amelyre tisz­tünkhöz híven a magasságbéli áldását kérjük. Az egri érsek beszédére Rónai Sán­dor, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt. . - A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyesléssel fogadta a római katolikus püspököknek és helynököknek azt az elhatározását, hogy fe’gíküsznfik a Magyar Népköztársaság Alkotmányán ra% Az eskü letételét komoly kezdd-, lé­pésnek tekintjük és reméljük, hogy, mint előbb az alsó papság,, most mat a püspöki kar tettekben is megmutei- kozó. hűséggel fogja szolgálni “venmeit hazánkat, építő népünket és a béke meg. védésének nagy ügyét. A beszédek elhangzása után a püs­pöki kar tagjai aláírták az eskü '»öv«, gét. Ezután az egri érsek sorra bőrruháit* a püspöki kar tagjait Rónái Sándor­nak, a kormány képviselőinek s a*. Sü­nök i Tanács megjeleni tagjainak. A hivatalos ünnepség illán >,z Efco'sl Tanács vendégül látta a Vattdikr; *, ry- fiáz képviselőit ég ennek során »■/ í'-'- >-m megjelent vezetői hosszasan elbestíf- gettek a püspöki kar tagjaival, (MTítj IJefőzést cukrot és a 12 éven A nyári befőzéshez a dolgozóknak a rendes jegyes és szabadcukorellátás mellett a Belkereskedelmi Miniszté­rium befőzési cukrot biztosított. Ugyancsak befőzési cukorkiuta'ásban részesül minden 12 éven aluli gyer­mek is. A dolgozók a befőzési cukrot az augusztusi pót jegyekre az alábbi mennyiségben a következő szelvények­re kapják: Földalatti bányász, nehéziosti mun­kás, kiemelt szellemi dolgozók részére kiadott „A“ jelű 211, 212, 213 ér ,.B“ jelű 311, 312, 313-as számú pót jegyek 52-es szelvényére 1.50 kg; fizikai és szellemi dolgozók részére kiadott „A1* jejü 214, 215, „B“ jelű ttl; 315-ös számú pótjegyek 52-es szelvényére kapnak a dolgozók aluli gyermekek. 1 kg; valamint a nehéztesti munkűsok reSzére kiadott ,,C“ jelű 23-as sziámii eukorpőtjegy 11-es szelvényére 1.50 kg és a dolgozók részére kiadölj ,,0‘* jelű 21-es számú, eukorpőtjegy 157-es szelvényére 1 kg; a 12 éven idilli gyermekek részére ,.A“ jelű 2ltl-es számú -mosdó-szappan pótjegy 71 -es, ,,B“ jelü 3.19-es számú mosdószappan, pótjegy 71-c-s, ;,C-‘ jelű les számú, cukorjegy 101-es szelvényére 50 dg cukor adható kj. a kristálycukor 12 forintos, a kockacukor vagy porcukor 13.60 forintos kilogrammonkénti ke- reskedelmi áron. Vidéken a kiadás kezdeté! a helyi tanácsok közlik Értékes határozatokat hoztak a munkafegyelem megszilárdítására., a kollektív együttműködés biztosítására a diósgyőri durvahengerde termelési értekezletén Az ntóblii időben visszaesett a Diós­győri Kohászati üzemek durvahenger- déjének termelése. Júniusi tervét csak 95 százalékra teljesítette az üzem. A termelési ér\kezleten a dolgozók közö­sen megvitatták, mi akadályozza a tér. melést, hogyan kell a hibákon' javíta­niok. Maroóvá'ri László üzemvezető főmér­nök beszámolójában elmondotta: mun­kájuk eredményét bizonyítja; hogy ír előző félévhez lépest S0 száza­lékkal többet termeltek, de nagy hiányosságok gátolják a termelés és a termelékenység szükséges mér. tékii nagyobb növelését, Meglazult a munkafegyelem. Hiányzik a kollektív együttműködés. Nem ritka, ság a hangos szóváltás, veszekedés az előforrasztárok é3 a darusok között. Sokkal nagyobb gondót kell fordítani 3z üzem tisztántartására. A melegolló­nál nem oktatják és segítik kellőképen az új .munkásokat; amiatt a bélyegzé­sek nem pontosak, ez ia sok nehézséget okoz. Károsan hat ki az üzem termelésére, hogy a Martintól vagy nem a kellő időben; vagy lehűlt állapotban kapják az adagokat, az utóbbi esetben újra kell melegíteni, ez is kihat a termelé­kenységre. A forrasztárok elhanyagol­ják a kemencék megfelelő kezelését, a darusok gondatlanságból összetörik a kemenceajtókat; nincs elég kemencekő- miíves a rongálódások kijavítására, emiatt a kemencék meglehetősen rossz állapotban vannak. Nagyon megérezte az üzem termelése a II. számú mélyke­mence átépítését. Ismertette ezután a következő ne­gyedév tervét és hangsúlyozta: a terv végrehajtása, fokozott és fe. gyelmezettebb munkát követel min­dén dolgozótól és sikeres megoldó, sóhoz elsőrendűen fontos a köllek. 1 ív együttműködés biztosítása. A hozzászólások során Kaposvári Jó­zsef művezető az anyagtakarékosság jelentőségét emelte ki. Bobák Kornél gépészeti üzemvezető el­mondotta: az elmúlt félévben 32 Szá­zalékkal csökkent a gépállások ideje; ez a gépészeti dolgozók jó munkáját di­cséri. Nagy szükség van a durvahenger. dében is n Nazarova mozgalom ki- szélesítésére, B. Kiss Lajos az üzemek közötti szo­rosabb együttműködés megteremtését sürgette. Több példát sorolt fel arraj hogy a mechanikai javítóműhely hibái milyen károsan befolj'•-•alják munkáju­kat. Simkovies Béla az egyéni felelős, ség’röl beszélt,. Minden dolgozót felelőssé kell ten­ni saját munkájáért _ mondotta —, okkor kisebb lesz a «eleji; csökkenteni tudjuk az önköltséget, Leitner Kálmán sztahanovista ©tői hengerész csoportja r, .ében megígérte; a legjobb együttműködést szervezik meg a darusokkal, hiszen ez az alapja eredményes; jó munkájuknak. Mohiár Simon forrasztár a kemencék karban­tartását. javítását szorgalmazta. CU gány Vince szakszervezett bizalmi ja­vaslatára a termelésj, értekezlet , egyhangú határozatot hozott # •munkafegyelem megszilárdítására. 5 A fegyelem ellen vétőket különböző kedvezmények megvonásával büntepkj ezenfelül társadalmi bíróság elé áflítj jálc. • A. durvahengerde termeié,sí értekezlet, térnek előkészítése igen helytelen mó­don történt, összeszedték a blokkokat, — Így í,szervezték“ a megbeszélést. Jó népnevelő munkával kell máskor, minden esetben biztosítani, hogy az üzem dolgozói részt vegyenek az érte.: kezleten és értékes javaslatokkal segít- sík elő a kollektíva eredményesdbb- munkáját. Ami a termelési értekezletet iUetif jólsikerülinek mondható abból a szem. pontból, hogy a hibákat, helyesen fal., tárták és konkrétan meghatározták, ho­gyan akarják kialakítani a szilárd munkafegyelmet és az üzem dolgozói között a jó együttműködést, Ezeket ét- határozatokat feltétlenül végre is kell-, hajtanif — A Magyar Népköztársaság iránti hűség ünnepélyes esküjével kifejezésre kívántuk juttatni szívből jövő elhatá­rozásunkat. hogy minden erőnkkel tá­mogatni fogjuk népünk és államunk építő .munkáját, a hatalmas alkotáso­kat., amelyek országunk felemelkedését és jólétét szolgálják. Támogatni fogjuk népünk és államunk békepolitikáját, amely hazánk biztonságát ég nyugodt fejlődését őrzi. — Ugyanakkor, amikor szeretett ha­zánknak, a Magyar Népkö/.társaei g. Savanyú talajokon nyersfoszfátot használjunk. mert e talajtéieségeknél a szuperfoszfát hatása kisebb. Felvilágosítást adnak: A Megyei és Járási gazdasági Osztályok, valamint a Műtrágya és Növényvédőszerértékesítő Vállalat és Kirendeltségei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom