Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)
1951-07-22 / 169. szám
A Központi Statisztikai Hivatal leSenlése a felemelt ötéves terv második évének második negyedévi teljesítéséről Az ipar, a mezőgazdaság, a közleje ed és és az áruforgalom fejlődését, a beruházások, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedését 1951 második negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar Az ipar fejlődése erős ütemben foly. tátődott. Az egész gyáripar 1951 II. negyedévi termelése 34.4 százalékkal volt több; mint 1950 második negyedévében, — ezen belül a nehézipar termelése 39.7 százalékkal, a könnyűiparé 36.6 százalékkal és az élelmezési iparé 11.2 százalékkal emelkedett. Az iparcsoportok közül a bányászat termelése 24.4 százalékkal, ft kohászaté S7.2 százalékkal, a gépgyártásé 49.1 százalékkal, az építőanyagiparé 25 százalékkal, a textiliparé 25.4 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest. A jelentős eredmények mellett azonban a gyáripar a felemelt ötéves terv által az 1951 második negyedévére előírt feladatokat nem teljes mértékben hajtotta végre A második negyedéves tervet az egész gyáripar 99.6 százalékra^ ezen belül a nehézip nr 98.8 százalékra, a könnyűipar 100 százalékra és az élelmezési ipar 103.7 százalékra teljesítette. 1951 első félévében az egész gyáripar a ter rét 100.5 százalékra, ezen belül a nehézipar 100.4 százalékra, a könnyűipar 100.8 százalékra az élelmezési ipar 100.1 százalékra teljesítette. Az év második negyedében az egyes iparcsoportok tervteljesítése a következőképpen alakult: 1951 második negyed Iparcsoport: tervteljesítései százaléka Bányászat 94.2 .Kohászai 102.6 Gépgyártás 97.1 Erősáramú berendezés 100.5 Gyengeáramú berendezés 98.5 Finommechanika 106.1 Tömegcikk 101.7 Javítóműhelyek 106.7 Villamosenergia 100.2 Epítöanyagipar (építésügyi és könnyűipari minisztériummal együtt) 89.5 Vegyészet 100.2 Gumi 101.0 NEHÉZIPAR ÖSSZESEN: 98.8 Pa 95.9 Papír 100.7 Nyomda 97.9 Textil 102.6 Bőr és szőrme 101.0 Ruházat ' 92.4 KÖNNYŰIPAR ÖSSZESEN (Élelmezés nélkül): 100.0 Élelmezés 103.7 GYÁRIPAR ÖSSZESEN: 99.6 Egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok második negyedévi tér. vüket a következőképpen teljesítették: Minisztérium: Bánya- és energiaügyi 99.0 Kohó- fs gépipar 99.6 Építésügyi (építőanyagipar) 87.5 Közlekedés- és postaügyi 100.6 Könnyűipari 100.0 Élelmezési 103.7 1951 első félévében a bánya- és energiaügyi minisztérium 98.2 százalékra, a kohó- é» gépipari minisztérium 100.6 százalékra, az építésügyi minisztérium (építöanyagipari vállalatai) 98.3 százalékra., a közlekedés- és postaügyi minisztérium 105.4 százalékra, a könnyűipari minisztérium 301.2 százalékra, az élelmezési minisztérium 99.8 százalékra teljesítette a tervet. A fontosabb iparcikkeik termelése 1951 második negyedében 1950 második negyedéhez viszonyítva a következőképpen alakult: 1951H. negyed Ctkkmegnevezés: 1950 II. negyed százalékában szén 1220 vas és acél 116.2 aluminium és timföld 217.3 esztergagépok • 180.7 mozdony (köz. f. vas. vontató) 127.3 vasúti tehergépkocsik 105.1 tehergépkocsi 194 5 motorkerékpár 112.3 Kerékpár 129.5 traktor 114.3 villamos foTgőgépok 138.1 izzólámpa ,122.3 rádióvevőkészülék 102.5 varrógépek 167.6 1951 II. negyed Cikkme?nevezéa 1950 II négy d azázalékában villamosenergia 119.2 gép- és motorolaj 110.8 gépkocsiabroncs-köpeny 132.5 tégla 98.3 mész 109.8 cement 112.6 táblaüveg 86.7 pamutszövet 141.5 gyapjúszövet 133.6 selyemszövet 132.5 len-kendcrszövet 111.0 selyemharisnya 132.5 pamutharisnya 101.8 bőr, cipő 137.6 férfiöltöny 283.2 női kabát 205.3 szesz 185.1 cigaretta 113.2 édesipari készítmények 176.2 szappan 113.3 gyufa 132.8 Terven felül a második negyedévben jelentősmennyiségü timföldet, huta- aluminiumot, hengerelt alumíniumot, tlektroacélt, kovácsolt acélt, traktort, kerékpárt, rádiócsövet, ballonruházatot, férfikabátot, gyapjúszövetet, selyemharisnyát, hántolt rizsi, száraz- tésztát, csokoládét^ keményítőt, sör‘ stb. gyártottak. A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj, martinacél, tehergépkocsi, téglaj cement, mész, pamutfonal, selyemszövet, pamutharisnya, férfiing, cipő termelésében. Építőipar Az építőipar 1951 második negyedévi termelési tervet 105.7 százalékra, ezen belül a magasépítőipár 103.2 szá- zálékra, a szerelőipar 106.0 százalékra, a mélyépítőipar 109.3 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok második negyedévi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Építésügyi minisztérium 104.9 százalék, közlekedés- és postaügyi minisztérium 108.8 százalék. 1951 első félévi tervét az építőipar 109.0 százalékra, ezen belül a magasépítöipar 109.6 százalékra, a szerelőipar 110.4 százalékra, a mélyépítőipar 107.6 százalékra teljesítette. Az ipari minisztériumok vállalatai második negyedévi tervüket saját rezsiben végzett építkezéseiknél 103.1 százalékra teljesítették. Az építőipar termelése a tervidőszakban a múlt év hasonló időszakához képest 145.4 százalékra, ezen belül a magasépítőiparé 128.0 százalékra, a szerelőiparé 162.4 százalékra, a mélyépítőiparé 172.5 százalékra emelkedett. Tovább fokozódott a tervidőszakban az építőipari munkálatok gépesítése. A földmunkáknak több mint 30 százalékát, a betonkeverési munkáknak csaknem 80 százalékát gépek segítségével végezték. A 8ztahánov- - módszerrel végzett falazás részaránya 34 százalékra emelkedett. A sztaháno- visták létszáma az- előző negyedhez képest több, mint kétszeresére emelkedett, Jelentősen emelkedett a brigádban dolgozók létszáma is. A helyi tanácsok irányítása alatt álló magasépítő és tatarozó vállalatok fejlődése nem kielégítő. Negyedéves tervüket nem teljesítették. A helyi mélyépítő vállalatok túlteljesítették a tervet. Mexőgaxdatág A tervidőszakban megkezdődött a gabonafélék aratása. Az előzetes jelentések szerint ebben az évben kb. és 1.7 millió mázsával több takarmány- gabona betakarítása várható, mint az elmúlt évben, ami közel 25 százalékos, illetve több, mint 20 százalékos emelkedésnek fele] meg. A szénafélék első kaszálásának hozama mintegy 30 százalékkal volt ma. gasabb, mint a tavalyi egész évi termés, a heTefélék a második kaszálással együtt pedig a tavalyi termésnek közel kétszeresét adták. A jó takarmánytermés kedvező feltételeket teremtett állatállományunk fejlesztésé, hez, átmenetileg csökkent állatállományunk újra gyarapszik. Az 1951. évi vetéstervet a mezőgazdaság általában határidőre teljesítette. Az intenzivebb művelést igénylő növények kpzül a rizs vetésterülete 13.4 százalékkal nagyobb, mint a lavaly, « gyapot vetésterülete pedig a tavalyi ötszörösére emelkedett. A gép- és traktorállomások száma a tervidőszak végén 368 volt. Egy év alatt traktoraink száma. 54.1 százalékkal, vontatóink száma 61.9 százalékka] emelkedett. Az ipari munkáslétszám több év óta tartó jelentős növekedése, valamint a mezőgazdaság intenzívebb művelése folytán — a fokozódó-gépesítés ellenére — az állam] gazdaságokban és kisebb mértékben a termelőszövetkezetekben munkaerőhiány lépett fel. Közlekedés A közlekedés 1951 második negyedévben áruszállítási tervét 103.1 százalékra, személyszállítási tervét 103.6 százalékra teljesítette. Az első félévben az áruszállítási tervet 104.1 százalékra, a személyszállítási tervet 103.9 százalékra teljesítette a közlekedés. 1951 második negyedévben 35 százalékkal több árut és 17.3 százalékkal több utast szállított az egész közlekedés, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül a vasúti áruforgalom emelkedése 1950 második negyedéhez képest lf.1, a személyforgalom emelkedése 29.8 százalék. A víziközleked-és áruszállítási tervét 100.1 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 21.7 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az autóbusz- forgalom egy év alatt a fővárosban 24.3, a vidék] városokban 50.8, « köz. úti villamosforgalom a fővárosban 7.9, a vidéki városokban 36.6 százalékkal emelkedett, a helyiérdekű vasút utasforgalma 24 százalékkal nőtt. A távolsági autobuszforgalom utasszállítási tervét 115.2 százalékra teljesítette, a nmlt év azonos időszakának teljesítményéhez képest a2 emelkedés 86.8 százalék. Tehergépkocsi közlekedésünk 122.3 százalékkal több árut szállított; mint 1950 második negyedévében. Áruforgalom Az 1951 második negyedében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 21.3 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának forgat, mát. Ezen belül a felvásároló nagy, kereskedelmi vállalatok 12.5 százalékkal több árut gyűjtöttek be, az elosztó nagykereskedelmi vállalatok pedig 23.9 százalékkal több árat hoztak forgalomba, mint 1950 második negyedévében. A kiskereskedelem szocialista szektorának eladási forgalma egy év alatt 47.3 százalékkal nőtt meg, amelyen belül az állami kiskereskedelem 40 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 81.2 százalékkal növelte forgalmát. A szocialista kiskereskedelem bolthálózata egy év alatt 5600 üzlettel, azaz 3800 állami és 1800 szövetkezeti bolttal bővült. Beruházások Az 1951 második negyedében a nép. gazdaság összes beruházásaira fordított összeg 60 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakában beruházásokra fordított összeget. A beruházások a gyáriparban és az építőiparban 75.6 százalékkal, a mező- gazdaságban 59.5 százalékkal haladták meg a múlt év hasonló időszakának beruházásait A tervidőszakban a gyáripar beruházásaiból 93.3 százalék jutott a nehéziparra, 3.8 százalék a. könnyűiparra, 2.9 százalék a2 élelme, zésj iparra. A tervidőszakban számos termelőcélokat szolgáló beruházás üzembehelyezése történt meg. A gyáriparban többek között üzembe helyezték a negyedév folyamán a Diósgyőri Kohászati Müveknél egy elektromos kemencét, a Rákosi Mátyás Müveknél egy 40 tonnás Martin, kemencét. Az üzemekben nagyszámú különféle új gépet, a bányászat fejlesztésére több különböző bányagépet helyeztek üzembe. Mezőgazdaságunk szocialista fejlesztésére a második negyedévben 795 darab traktort, számos kombájnt és többezer egyéb, kisebb mezőgazdasági gépet helyeztek üzembe. A tervidőszakban több állami gazdaságot, termelőszövetkezeti csoportot és gépállomást villamosítottak. A forgalomnak átadtak 12 hidat. Közlekedésünk fejlesztésére a vasúti gördülő állományt többszáz teher- és személykocsival bővítették. A tervidőszakban üzembehelyezték a személyszállítás megjavító-ára a csepeli gyorsvasútit és a bányavidékeken több új gépkocsijáratot indítotJúlius 20-án a Béke Világtanáes irodájának ülésén. Frederic Joliot Curie, a Béke Világtanáes elnöke tartott beszámolót. Beszámolt arról a mozgalomról, amely az egész világon folyik az. öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötéséért. Joliot Curie hangsúlyozta mennyire fontos, hogy a jelenlegi bgkeharcot szorosan egybekössék a fegyverkezési verseny megszüntetésére vonatkozó konkrét követelésekkel, majd rámutatott, hogy a Japán és Nyugat-Német- ország újrafelfegyverzésévei kapcsolatos kérdések komoly nyugtalanságot keltettek az egész világon és ezeknek a kérdéseknek helyes megoldását a nemzetközi helyzet általános rendezésének keretein belül el lehet érni. Az öf nagyhatalom közötti tárgyalások ezt a célt szolgálnák. Joliot Curie a Koreában most folyó tárgyalásokká] kapcsolatban kijelentette, hogy a békés tárgyalások szelleme máris konkréten megnyilvánul és van remény fegyverszünet elérésére. Az XTj Kína hírügynökség phenjani tudósítójának a koreai front vezérkarától kapott értesülései zerint a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat folytató küldöttek július 20-ra ki'fi- zött 8. ülést nem tartották meg, mert tak. A tervidőszak alatt helyezték forgalomba a bányászat szempontjából jelentős BaHnka—bodajki vasútvona. lat is. A tervidőszakban számos új lakás épült, új kórházi ágyakat és iskolád kát létesítettek. Nagyon fontos, hogy tárgyalásokat indítsanak a vietnámi háború meg« szüntetéséről is. Joliot Curie ezután rámutatott, hogy az USA kormányának magatartása miatt nehézségekbe ütközött a Béke Világtanács küldöttségének az ENSZ székhelyére való utazás«. Beszéde befejező részében javasolta, hogy a Béke Világtanács Irodája for« dítson különös figyelmet a következő"" kérdésekre: — Minden erővel — mondta — hangsúlyozni kell a fegyverkezési veiseny beszünte ésének szűk. gességét, Követelni kell mindazoknak a fogy« verkezés érdekében történő — eddig végrehajtott, vagy a későbbiekben végrehajtandó — intézkedéseknek a beszüntetését, mint például az Atlanti Egyezmény, vagy a Japán és Németország újrafelfegyverzése. Minden lehetőt el kell követnünk befolyásunk hatékony kiszélesítése érdekében — monaotta Joliot Curie. az ENSZ fegyveres erőinek küldöttsége nem tudott megjelenni Keszon- ban, mivel a reggeli eső után az utak járhatatlanná váltak. A tárgyaló falek megegyezéssel július 21-én 9 6rárg tették át a nyolcadik ülést. A munkások és tisztviselők számának emelkedése, a munkatermelékenység alakulása 1951 második negyedében tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők száma. A gyáriparban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt összesen százezer fővel emelkedett. A második negyedévi munkabéralap a gyáriparban az egy évvel ezelőttit 12.7 százalékkal haladta meg. Az ipari tanulók száma egy év alatt közel 8000 fővel, az átképzősöké 6500 fővel emelkedett. A gyáriparban foglalkoztatott nők létszáma egy év alatt 42 ezer fővel emelkedett. A gyáriparban az egy főre eső termelési érték 1951 második negyedében 21.1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. Egészségügyi és kulturális eredmények A tervidőszakban egészségügyi hálózatunk tovább fejlődött. A kórházi ágyak száma 5.6 százalékkal, az egészségügyi személyzet létszáma 10.8 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év megfelelő időszakában. A nők bekapcsolását a termelésbe elősegítette a bölcsődék és óvodák hálózatának további növekedése. A bölcsődei ellátásban részesült gyermekek száma 50 százalékkal, az óvodába járó gyermekek száma pedig 33.1 százalék, kai volt több a tervidőszakban, mint a múlt év hasonló időszakában. 1951 második negyedévében a szervezett üdülésben résztvett dolgozók száma 25 százalékkal haladta meg a múlt, év hasonló időszakában üdülő dolgozók számát. 1951 második negyedévében a szocialista kultúra minden területén további jelentős eredmények voltak. Az 1950—51. tanév végén 36.000-rel több tanuló vizsgázott az általános iskolákban, mint az előző tanévben, a „Minden erővel hangsúlyozni kell a fegyverkezési verseny beszüntetésének szükségességét44 Joliot Curie beszámolója a Béke Világtanács Irodájának ülésén A koreai fegyverszüneti tárgyalásokat folytató felek pénteken nem tartottak ülést Az emelkedés a bányászatban 16.Í százalék (ezen belül a szénbányászat-, ban 11.6 százalék), a kohászatban 20.8 százalék; a gépgyártásban 21.9! százalék, az erősáramú berendezéseknél 36.3 százalék, a gumiiparban 33.7 százalék, a textiliparban 18.4 száza; lék és a ruházati iparban 53.5 százalék. . ' Az építőiparban a munkatermeié. kenység az előző év azonos időszakához képest 14.8 százalékkal emelkedett. A munkaidőt azonban sok helyen még nem használják ki megfelelően és különösen szombaton és hétfőn nagyszámú dolgozó indokolatlanul tá- vol marad a munkától. középiskolákban vizsgázott tanulók száma 92.000, azaz 19.3 százalékkal több, mint nz elmúlt tanév végén és 75 százalékkal több, mint az 1937—■ 38. tanév végén. A tervidőszakban 70 ezer dolgozó vett részt ipari szakoktatásban, ez a múlt év azonos időszakához viszonyítva 17.6 százalékos emelkedést jelent. Az év második negyedében folyta,'1 tődott az üzem] és falusi kujtúrcso- portok országos versenye, ezen több, mint 6200 csooort közel 96.000 tagja vett részt. A kultúrális színvonal emelkedését. mutatja, hogy 1951 második negyedévében a kiadott müvek száma többj mint kétszerese a múlt év hasonló időszakában kiadott müvek számának. A mozilátogatók száma a tervidőszakban 2.5 millióval, 23.1 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. A tervidőszakban 400 új könyvtár nyílt meg. ^ -■p jm tsr "m th| /~\ ttv f w Harmati Sándor elvtárs referátuma 1 111/ \Jm A i %/ 1 I II IS I /I I a kibővített megyebizottsági ülésen hb/AKMu ImUKVAu VTl. évtolyam — 169 szám /\ra 50 fillér Miskolc- 1951 uilius 22. vasárnap
