Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-19 / 166. szám

VII. évfolyam — 165. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1951 julius 19, csütörtök Pótbeporzással növeljük a kukorica- és napraforgótermést! f —■ Kasználjők.e a kukoricánál a Mesterséges beporzást? — Inkább csak az állami gazdasá. 'gokban. — Nem olyan nagy művészet az. Épp Ha imemt volt nálam búcsúzkodni a Szovjetunióba induló parasztküldöttség. Az egyik elvtárs elmondta: tavaly két Szomszédos holdon kilcísérletezte a dol­gát. Az egyik holdon mesterséges be. porsást végzett, a másikon nem. Ahol megcsinálta a beporzást; 30 mázsát ka. pott, a másikről csak 14-et. Egynapi tnwnkát végzet^ veZe cs 6 mázsa Kuko­ricát nyert.“ Nemcsak Turkeve szövetkezeti vá- íros dolgozó parasztjai, hanem égisz dolgozó parasztságunk figyelmét hívta fel e beszélgetés alkalmával P.ákosi élvtárs az igen nagyjelentőségű termést, fokozó módszerre, a pótbeporzásra; amellyel hatalmas mértékben növelni tudjuk) a kukorica- és napraforgóter­mést. Különösen az ideihez hasonló meleg időjárásban történik meg; hogy rövid idő alatt, egyszerre hullatja el a kuko­ricás terület növényeinek cimervirág- ssata virágportermését és emiatt a csö­vek termékenyüléee hiányos lesz. Ki- Vált a többcsöves kukoricanövények ké- isőn fejlődő csövei maradnak többé- kevésbbé teljesen meddők Ha viszont a szovjet agrobiológia alapján; az élen­járó miesurini-liszenkoi útmutatások szerint helyesen gyűjtött virágporral megfelelően elvégezzük a pótbeperzást; nemcsak a szemkötós lesz jobb; nem­csak „ csövek tökéletlen termékenyiHé- Scét, foghijasságd1; féloldalasságát, ko. paszhegyüségét tudjuk tökéletesebben megakadályozni, hanem a gondosan gyűjtött virágpor rét én a kuJcoricaszcm vetőmagértéke is javul. 'Alkalmazzak tehát a legszélesebb kör. ben; mindenütt a világ legfejlettebb mezőgazdaságának; a szovjet mezőgaz­daságnak újítását; a pótbeporz.ist. A •mesterséges pótmegporzással minden eset. ben növelni tudjuk a kukorica termés, 'átlagát. A megporzott táblákon leg. 'alább 30—S0 százalékkal nagyobb tér. Vnést érhd'Aink el. Ha kukoricánál hol- flankint csak két mázsá9; nap'raforgő- hál csak egy mázsás terméstöbbletet is Számolunk és mindkét növény vetéste­rületének csak felén végezzük is el a pótmegporzást, akkor is Skukoricából majdnem egymillió 800 ezer mázsa; nap. raforgóból 350 ezer mázsa termé&iöbb- lettre számíthatunk, ez összesen 130 millió forint értéket jelent népgazda. Ságunknak. Ezzel a kukoricám,ennyi, ’séggel S60 ezer sertést hizlalhatunk meg? A napraforgó tOrméstöbblote ak­kora, hogy minden hold pótbeporzásá- Val néhány hődön zsírt; vagy olajat nyerünk belőle! Ä szovjet tapasztalatok *7.( mutatják; hogy a 2—3 mázsás ter- Tnéstöbblettel való számolás még ala­csony is; mert 4—5—6 mázsás átlagos 'többtermést is hozhat, a kukorica hol- Bankint a pótbeporzás segítségével! Országunk és dolgozó parasztságunk érdeke nem engedi meg; hogy ilyen nagy veszteségeket megtűrjük — ezért kell elvégeznünk a póíbeporzást! ]rAz idő sürget, a pótbeporzást ha. tadéktalanul el kell végezni? Pártszer­vezeteink feladata; hogy a legszélesetíb- feörfi felvilágosító munkával, a számok és a tények erejével felvegyék a harcot a maradiság ellen; visszaverjék a ha­tóság most ig várható aknamunkáját; leküzdjék a nehézségeket; mozgósítsák mindenütt az erőket ennek a feladatnak elvégzésére. Számolni keH azzal az ellenvetéssel; togy ;,most a hordás; cséplés és másod­vetés idején nincs elég munkaerő“. — Meg kell magyarázni, hogy a pótbe. porzás munkaerőszükségle.e holdankint csupán egyetlenegy munkanapi Ezt az időszerű nagy jelentőségű mezőgazda- sági munkák mellett is feltétlenül biz­tosítani lehet, hiszen a virágpor gyűj­tése és a pótbeporzás olyan könnyű munka; amelyet már 10—12 éves gyer­mekek is el tudnak végezni. Felmerül­het az is, hogy ;,nincsenek szakisme­reteink“. A pótbeporzás munkája, munkamódszere két-lwrom pere alatt elsajátítható, semmiféle különös szaktudásra nincs hozzá szükség, bég­gel; a harmat felszáradása után kell el­végezni a virágpor összegyűjtését és vagy a reggeli órákban; vagy felhős, borús időben kell elvégezni a bepor­zást, hogy a kukorica selymére (baju­szára; bibeszá'aira) puha ecsettel átvi- gyük a kuko'ricacimerekből összegyíij. tött virágport A Földművelésügyi Minisztérium felhívása, amely másodbeporzásra buz­dította a dolgozó parasztságot; hírül adja, hogy a nagy termés elérésének ezt a kiváló módszerét a szovjet p|lda nyomán az elmúlt évben már számos dolgozó paraszt alkalmazta. Kaszapo. vies András; a kátolyi "December 21“ tszcs elnöke és Zdrajevics Pátné; a tszcs munkacímpatvezetője az elmúlt év. ben pótbeporzott kukoricából holdon, kint 55 mázsás csöves átlagtermést ta. hárított be. Pótmegporzást alkalmazott Eke Gyula; a vasvári /.Petőfi“ munka­csapat vezetője is. — holdanlrinti cső. vesátlagtermésük 51 mázsa volt! Megyénk területén vannak már szép kezdeti megnyilvánulásai annak; hogy a legöntudatosahb, az új iránt 'fogé­kony dolgozó parasztok felhasználják ezt a. kitűnő módszert egyéni boldogu­lásuk meggyorsítására; hazánk erősíté­sére, a szocializmus épitésére. Szent ist. vám községben a -„Béke“ tszcs dolgozói elhatározták; hogy 34 hold kukoricáról alkalmazzák a pótbeporzást. Mád köz­ségben Török Ferenc; Pankovics Lajos, Krisztián Miklós, Jakab Endre; Käme, nyicki József, Virásoczbi István; Tak. faszada községben Budai Barna; id. Kató Lajos; C. Borbély Imre; Bodnár Ferenc végzi el a kukorica pótmegpor- zását. 'Ahhoz képest; hogy milyen óriása előnyöket jelent ezen a téren is a szov­jet példa alkalmazása; — azt állapít, hatjuk meg, hogy megyénkben viszony­lag még kevesen határozták el a kiváló pótmegporzási módszer alkalmazását. Éppen ezért haladéktalanul ismertetni kell a Szabad Kép és az Eszakmagyar- ország cikkei; a Földművelésügyi Mi­nisztérium felhívása alapján; hogy mi a jelentősége a pótmegporzásnak; pon­tosan milyen módszer szerint kell ezt a könnyű; de rendkívül értékes eredmé­nyeket biztosító munkát elvégezni. Ka a p&á'szervezetek és a tömegszerveze­tek népnevelői jő felvilágosító munkát végeznek; ha Ttákosi elvtárs útmutatá­sát átjuttatják minden tszcs.dolgozóhoz, minden egyénileg dolgozó paraszthoz, ha jól megmagyarázzák, mi a teendőjük, — biztosak lehetünk benne, hogy a si­ker nem marad el. A kukorica termésátlagok fokozása érdekében dolgozó parasztjaink köves­sék az élenjárók! példáját; . minél na­gyobb területen végezzék el a kukorica pótmegporzását! Rendezzük meg min­denütt a pótbepórzási hetet, biztosítsuk ezzel az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmányalap mennyiségé­nek növelését; minőségének javítását. Pótbeporzással növeljük a kukorica és napraforgóterméstt ■<«“*•­Harriman az amerikai olajtársaságok számára akarja megszerezni az iráni olajat Ha Trim an, Truman tanácsadója jú­lius 15 óta Teheránban Moszadik iráni miniszterelnökkel és a hozzá közelálló körökkel tárgyal. Iráni hivatalos kö­rök hallgatnak a tárgyalások konkrét tartalmáról. Jólértesült körökben azt Sűiítjákj Harriman. „javaslatait nem különbek az Angol.Iráni Olajtársaság legutóbbi javaslataitól. A különbség csupán annyi, hogy Harriman az iráni kormánnyal kötött megegyezésből származó előnyöket az amerikai olaj. társaságok számára akarja biztosít aal, A ricsei járás befejezte az aratást A legnagyobb ütemben végezzük a tarlóhántást és a másodvetést! Megyei Pártbizottságnak. Kedves Elvtársak! A ricsei járás termelőcsoportjai, egyénj dolgozói, kommunistái és páríonkivüli dolgozói az őszi árpát, rozsot, őszi búzát és tavaszi árpát learatták. Ugyanakkor Zemlénagárd, Dámoc, Révleányvár és Pácin dolgozó parasztjai megkezdték a behordást és a cséplést. Megkezdték ezzel egyidejűleg a beadást is. A dolgozó parasztok megfogadták: azzal köszönik meg Pártunk, népi államunx segítségét, azzal válaszolnak az im­perialista kalandorok bűnös szándékaira, hogy termény beadási kötelezett­ségüket nyomban a gép alól teljesítik. I Kommunista üdvözlettel: Ricsei Járási Pártbizottság. Ünnepélyes terménybeadás Mezőkövesden nak érdekében, hogy a tarlóhántási és másodvétéíi tervet is maradéktalanul végrehajtsuk. MNDSz asszonyok a béke­aratásért Virágdíszes, lobogókkal díszített ko­csikon vonultak végig a városon a me­zőkövesdi dolgozó parasztok a földmü- vesszövetkezet raktáráig. A „Petőfi“ termelőszövetkezeti csoport adta át ün­nepélyes keretek közölt első gaboná­ját az államnak. A termelőszövetkezeti csoport zsák­jait lemérlegelték és megállapították, hogy a csoport 83 mázsa 30 kiló bú­zát adott be. Tiszatardos dolgozó parasztjai ün­nepi külsőségek között vették át a Járási Pártbizottság vcrsenyzászlaját. Elsők voltak a járásban a tojás- begyűjtésben, a növényápolásban és az aratási munkálatokban is. Gaczhal Sándor 7 holdas dolgozó pa­raszt saját ar«|ni valóján kívül még 270 kereszt gabonát aratott le egy másik dolgozó paraszt társával, de élenjártak a munkában H. CTömze Jó­zsef és Gömze Mihály 8 holdas kö- zéppa.rasztok is. A falu dolgozói nem hallgattak a kulákok aljas hazugsá­gaira. id. Majoros Péter és Oroskovics Lajos kulákok szavára, akik egyre azj. suttogták, hogy ;^kkor kell aratni^ amikor már telepereg a boeskor is.“ Az elvetemült két ellenség 3 nappal később kezd(e meg az aratást, csak­hogy a szemveszteséggel károsodjon a dolgozó nép. A zászlóátadás lelkes ünnepségén felszólaltak a község legjobb dől go ■ zói. Hangoztatták, hogy a begyűjtésben is elsők lesznek, pontosan elvégzik a tarlóhántást és a másodvetést is. Mezőzomboron „vitéz“ Hegyaljai Gábor kólák korcsmáros szándékosan elkésve kezdte meg az aratását, 10 hold búzájából már sok elhullott; ami­kor a tanács erélyes felszólítására hozzáfogott a munkához. Kövessük as abaujssántói járás példamutatását a tarlóhántásban és a másodvetésben ! Súlyos a lemaradásunk a, tarlóhán­tás elvégzésében. Ugyanakkor, amikor ütemtervünk szerint a tarlóterület 20 százalékát már fel kellett volna szán­tani, a munkát még csak 1 százalék­ban végeztük el. Hasonlóén lemaradt megyénk a má­sodvetésekkel is. Az előirt terület 10 százalékán kellett volna eddig elvégezni a másod vetéseket, de eddig alig a felén végeztük el. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a má­sodvetési tervek végrehajtására már csak egészen rövid idő áll rendelke­zésre, mert a munkát július 23-ig be kell fe­jezni. A hátralévő napok alatt mindent el kell követni a másod­vetési terv végrehajtására! Tuda­tosítani kell dolgozó parasztsá­gunkkal a másodvetések hasznát, amely megkétszerezi földjüket, meg kell velük ismertetni, hogy a másodvetések terméséből nincs kötelező beadás. Jő példát mutatnak az abaújszántői járás dolgozó parasztjai. Már 3521 hold tarlót hántottak és 3 másouve. test 486 hold területen végezték el. A mezőkövesdi járásban a lebuktatott terület 1700 hold, a másodvetés terü­lete pedjg 402 hold. Kiemelkedik még a sárospataki járás 1624 hold tariő- hántássa] és 418 hold másodvetéssel. A mezőesáti járásban 1130 hold tarlót hárítottak és 330 holdon vetettek ed­dig másodnövényt. Súlyosan lemaradt a® edelényi já­rás, ahol tarlóhántást és másod­vetést eddig úgyszólván seho| nem végeztek. A putnoki, az ózdi és a sátoraljaújhelyi járás szintén az utolsók között van. Dolgozó parasztságunk fokozza a versenvtj tcgjga mg guadent aji­Az aratási munkák jő elvégzéséből kivették részüket megyénk MNDSz asszonyai is. Sárospatakon 22 tagú, a szerencsi járásban három 20—25 tagú asszonybrigádot szerveztek. Encsen 10 tagú, Baktán 8 tagú; Ozdon 100 tagú női aratőbrigád alakult. Legtöbb községben az asszonyok be­kapcsolódtak a tűzvédelmi Szolgálat­ba. így Sátoraljaújhelyen és Mezőkö­vesden is sok MNDSz asszony vett részt a tűzvédelmi intézkedések vég* rehajtásában. Nagyon sok helyen vállalták at MNDSz asszonyok, hogy a dolgozó parasztasszonyok gyermekeit napközi otthonokban ápolják. Kenézlön 8 MNDSz asszony vigyázott a kicsikre. Cséplőgépellenőreink 85 százaléka nő. Vállalták, hogy határidő előtt 10 nappal a legkisebb szemvesz­teség nélkül vezetik le a cséplést. Vannak olyan MNDSz szervezetek, amelyek lemaradtak a munkában. A szikszói, miskolci, putnoki és az ózdi járásban az MNDSz asz- szonyok is felelősek a késésért. Igen fontos, hogy ezeket a hibákat kijavítsuk és az MNDSz asszonyok minél nagyobb számban kapcsolódja« nak be a soronlévő feladatok elvégző« sebe. Legyenek rajta jé felvilágosító munkával; hogy a dolgozó parasztok a cséplőgép alól túlteljesítsék beadó--* sukat, tudatosítsák a gyorsbeadás nagy,' előnyeit. Leplezzék le mindenütt aZ ellenség kártevéseit, a cséplési munkai jó elvégzésével, a békebegyüjtés sikeJ lének elmozdításával adjanak csatta­nó s választ a háborús gyújtogató iroH perialistáknak és hazaáruló ügynöke« iknek. Az alsózsoleai gépállomás dolgozóinak versenyfelhívása Az alsózsoleai gépállomás dolgozói nagyjelentőségű versenymozgalmat in­dítottak el. Elhatározták, hogy a cséplés elvégzése közben össze­gyűjtik a kévekötő zsineget. Vál­lalták, hogy az általuk a kéve­kötéshez elhasznált zsineg 80 szá­zalékát összeszedik, megtakarít­ják a népgazdaság szamára. Ennek érdekében felhívással fordul­tak a megye valamennyi gépállomásá­nak dolgozóihoz, 'hogy takarítsanak meg minden darab kötözőzsineget. Ugyanakkor megfogadták az alsóJ zseleaiak; hogy mindazok a dolgozó parasztok, akiknél gépelnek, jó fel- világosító munkájuk hatására a gépj ;?’ól túlteljesítik beadási előírásukat. Mielőbb végezzünk a behordási munkákkal? Blinden dolgozó parasztnak saját érdeke, hogy gabonáját a legkisebb szemveszteség nélkül betakarítsa. Nagy gondot fordítsunk tehát a hor­dás munkájára is. Arra keli töre­kedni, hogy ezt a munkát is minél gyorsabban és a legkisebb szemvesz. tességgel végezzük el. A learatott és keresztben álló gabonának 7—8 nap­ra van szüksége ahhoz, hogy utó­érésen menjen keresztül. Ennél az időpontnál tovább nem szabad kint­hagyni a kereszteket, hanem asztag. ba keli hordani. A kint lévő keresz­tek ugyanis sok veszélynek vannak kitéve, eső esetén beázhatnak, a vi­har szétszórhatja a még kint lévő kereszteket. Tehát azon legyünk, hagy elejét vegyük ezeknek a káros következményeknek. Az esetben, ha a még kintlévő keresztek beáztak volna, a beázott kereszteket szét kell rakni. A szétrakást a reggeli vagy kora délelőtti órákban kell megkez­deni, akkor, amikor egész nap jő időre van kilátás. Csak annyi ke­resztet rakjunk szét, amennyit az­nap össze is tudunk rakni. Az össze­rakásnál fokozott óvatosságra van szükség, mivel a szárított gabona kévéje a legkisebb ütődésre is hul­latja a szemet • A behordásnál vigyázzunk arra, hogy a szekérre rakásnál ne össze­vissza dobáljuk a kévéket. A dobá- lás helyett adogatni kell azokat a szekérrerakónak. Ennél a munkánál vigyázzunk még arra is, nehogy el­szóródjanak a kévék. Nagyon jó, ha a szekér aljára ponyvát teszünk. Ennek a segítségével a kihullott sze­meket könnyen összegyüjthetjük és így nem hagyjuk azokat sem ve­szendőbe. A dolgozó parasztság a hordást közös szérűre végezze, mert a közös szérűn való cséplés a legkedvezőbb az üzemanyagiakarékosság és a ga­bona őrzése szempontjából is, emel­lett gyorsabb lesz a cséplés üteme is. A munkák jó megszervezésével biz­tosítani kelj tehát, hogy minél za­vartalanabb legyen a cséplés. Ahor- behordás gyors elvégzésére mozgósít, dásnál a fogatokat ügy kell beállt- sák dolgozó parasztságunkat! Ebe- tani, hogy azok folyamatosan fordul. ren őrködjenek a kulákság kártevé- janak. sére és azokat kényszerítsék a be« Vigyázzunk az asztaghapahás műn- hordás időbeni elvégzéséről kajánál is. Az asztagot mindig szá­raz, egyenes helyre rakjuk, semmi esetre sem szabad olyan helyet ki-' választani az asztaguak, ahol a viz összefolyik. Az asztag helyén előző­leg kaszáljuk le a füvet és a földet döngöljük le. Ilymódon a csépléskor össze tudjuk seperni a kihullott szemeket. Ha az asztag alá szal­mát is rakunk, akkor ezt a szalmát is csépeljük el, hogy a beleszőrödotj gabonaszemek kárba ne vesszenek. Asztagba csak száraz gabonát sza­bad rakni. A nedves gabona ugyanis könnyen befülled. Nem helyes túl nagy asztagot rakni. A termelőszöj vetkezeteknél 4—500 kereszt egy asztagba elegendő. Az asztagbarakás- nál ügyeljünk arra is, hogy a kévék egyharmada a tetőre kerüljön. A te­tőzetet elég meredekre rakjuk, az alsó kévéket kicsit eresszük meg, a hajazatot jó| kössük le. Ha Így vé­gezzük a munkát, akkor az esővíz az asztagról lepereg s nem ázhat be. Az asztagot éjjel-nappal őriztessük és lássuk el a szükséges tűzrendé­szet! célt szolgáló felszereléssel, a közelben megfelelő mennyiségű vizet tároljunk. A hordásnál a szemveszteség el­kerülése érdekében döntő szempont még a fentiek mellett az is, hogy a munkák végzésére teljes mértékben ki kell használni a kora hajnali és késő éjszakai órákat is — ebben az időben ugyanis nem törik a gabona. A keresztek helyét gondosan fel keli gereblyézni. Az asztag rakását —« különösen, ha távolról hordunk —• mindig úgy végezzük, hogy bár­milyen rövid idő alatt rögtönzött tetőt tudjunk készíteni, így meg tudjuk akadályozni az asztag beázá.- sát. Dolgozó parasztságunk jól szer­vezze meg a behordást és ne hagyja kint hosszú ideig a kereszteket, ha­nem azon legyen, hogy azokat mi­előbb asztagba, illetőleg cséplőgépbe hordja! A községi pártszervezetek, tana« csők és tömegszervezetek aktívái a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom