Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-15 / 163. szám

r Vaatm&p, M5Í. »H ffflWí SS EJ. ÉSZAKM.^rryROTTSTAG 7 1951 szeptemberi tervüket teljesítik újabb felajánlásokat tettek az Alkotmány ünnepére a miskolci kollégiumi építkezés dolgozói ' A miskolci kollégiumi építkezés dol­goséinak termelési értekezletén Mi- kuleczki építésvezető, Szabó főműve Zető és Munkácsi József elvtárs párt titkár tartott beszámolót a máso­dik negyedév és az első félév eredmé­nyeiről. - . A kollégiumi építkezés első negyed­évi átlaga 133, a második negyedévi átlaga 117 százalék volt. Az Építő­ipari Központ zászlajával háromszor kitüntetett építkezésen eredményes hare folyt a verseny kampányszerű, cégének kiküszöböléséért, ennek kö­szönhető, hogy állandóan emelkedik a termelés. A 140 százalékos félévi ál­lag azt jelenti, hogy a kollégiumi építkezés dolgozói már az 1951 szeptemberi tervü­ket teljesítik, s átlagosan 2 és fél hónapos tervelőnyre tettek szert amellett, hogy kéthónapos lemaradásukat behozták és 5 nap­pal határidő előtt adják át a kol­légiumot. Ez elsősorban «. Párt, továbbá a szakszervezet segítségének, a munka­fegyelem megszilárdulásának; a fizi­kai és szellemi dolgozók kollektív munkájának köszönhető. Az építkezésnél 22 dolgozó szt/ahá- novista oklevelet kapott, három ki­tüntetést, és egy dolgozó a „szakma legjobbja“ címet nyerte el. A Munkácsi állványozó brigád 11 és fél hónappal megelőzte tervét, már 1952 júliusi tervén dolgozik. Legmagasabb havi át­laguk 348 százalék volt. A Nagy—Buez kőműves brigád 9 és fél hónappal teljesítette túl tervét és már 1952 áprilisi tervükön dolgoznak Legmagasabb havi átlagteljesítményük 318 százalék volt. A Katona segéd­munkás brigád kéthónapos tervelőnyre telt szert *155 százalékos havi átlag­gal. A Tőkés kőműves brigád 3 és fél hónapos tervelőnnyel do’gozik, jelenleg már 1951 októberi tervét teljesíti. A Dienes brigád 159 százalékos havj át­laggal szeptemberi tervét teljesíti. Az utánpótlást jelentő Virág ifi kőműves brigád, melynek tagjai csak március 1 óta dolgoznak az építkezésnél mint szakmunkások A kollégiumi építkezés dolgozói a termelési értekezleten megvizsgálták, miért nem tudják a felajánlott batár­időé, 1951 július 15-re az épületet el­készíteni, átadni. Az értekezleten felsző’&lók egyönte­tűen megállapították, hogy az építke­zéshez egyes gyártmányokat szállító vállalatok közül a fővárosi Asztalos- ipari Vál’alat, de különösen a Mis­kolci Épület Vasszerkezeti Vállalat gá­tolja a felajánlás teljesítését. Mivel a — 122 százalékos havi átlagtelje­sítménnyel augusztusi tervén dol­gozik. A kollégiumi építkezés eredményei nemcsak a 28-as számú Állami Építő­ipari Tröszt területén, de országosan is jók­A termelési értekezleten * dolgozók felajánlásokat tettek augusztus 20 méltó megünneplésére. Vállalták, hogy teljesítményüket 10 száza­lékkal növeljk, az új munkásokat szeretettel tanítják, a munkafe­gyelem megtartására nevelik és magukhoz hasonló élvonalbeli dol­gozókat képeznek ki az ötéves terv sikeres végrehajtásához. GERGELY JANOS munkás tudósító kollégiumi építésvezetőség mindeddig sikertelenül fordult a Vasszerkezeti Vállalat vezetőségéhez, így a kollé­giumi építkezés do’gozói felhívják a vasszerkezeti üzem dolgozóit, hogy segítsék, elő felajánlásuk teljesítését azzal, hogy a hiányzó vasszerkezeti részeket folyamatosan július 22-ig le­szállítják! V Munkácsi József sztahanovista, alapszervczeti párttitkár Felhívás a Miskolci Épület Vasszerkezeti Vállalat dolgozóihoz a B ék ebi zottságok békearatás és a békebegy iijtés sikeréért Az ab,rajszántói járási békebizott- íság szép példamutatással járul hozzá a békearatás sikeréhez. Versenyre hívta a megye valamennyi járási békebizottságát, melyikük ad nagyobb segítséget az aratás szemveszteség nélküli, gyors elvégzéséhez. Az abauj- szántói járási békebizottság tagjai sze. mélyes példát mutatnak, aratóbrigá­dokat szerveztek, széleskörű agitációj fejtenek ki. A versenylendület foko­zása érdekében vándorzászlót alapí­tottak a legjobb munkát végző köz­ségi békebizottság munkájának el­ismerésére. ‘—Tomyomémetiben a községi béliebi-- "sót"tág elhatározta: ünnepélyesen üd. -köslik a Község legjobb dolgozóit, azo­kat; akiit leghamarabb a gép alól túl­teljesítik beadási előírásukat, * A tlszakeszt békebizottság tagjai iszza) válaszolnak a háborús gyújtoga­tok, p. Grősz-banda aljas merényle­teire. hogy az aratásig kétszer kapál­ták meg a kapásnövényeket, a tarlő- hántágt még a keresztek közt megkez­dik, beadási kötelezettségüket a gép alól szállítják a begyűjtő helyre. . * A sárospataki b4kebizottság vállal­ta, hogy Sárospatakon újabb bókebi- zottságokat szervez és minden béke­bizottság önkéntes aratóbrigádokkal járul hozzá a gazdag termés mielőbbi betakarításához. * Eernádnémeti párosversenyben Gesz. . trly községgel vállalta, hogy náluk min. den dolgozó paraszti a csépUst követő 48 órán be'éil teljesíti, túlteljesíti be. adási kötelezettségét. A békebizotSság tagjai megmagyarázzák: marad,élctala- : nul váltsák is válóra a felajánlást a dolgozó parasztok; akdeor harcolnak jól a bekéért! * Füzérradvány községben «. béke­bizottság tagjai tajta tartják a sze­müket. a knlákokon, hogy eleve meg­akadályozzák minden kártevésüket. Megmagyarázzák a dolgozó parasztok­nak, hogy a kulákok a béke ellensé­gei, örájuk számítanak az amerikai imperialisták, velük tervezgettek a Grösz-banda tagjai is, amikor vissza akarták állítani a gyárosok, földes­urak és a kulákok országát. * Encsen a békebizottság tagjai meg­fogadták: segítenek az aratásban az jzvegyasszonyoknak, más rászorulúk- aak, hogy a gabona szemveszteség léikül kerüljön betakarításra. A béke. bizottsági aratóbrigádokba bevonták ä helyi tanács tagjait is. -„Ki hama­rabb és jobban!" jelszóval töT% béke­bizottsági tag párosversenyben dolgo­zik az aratás, cséplés és a másod- vetés gyors elvégzéséért. * A putnoki járás 7 községében kjs- gyüléseken elhatározták, hogy 4—5 dolgozó paraszt brigádot alakít, segí­tenek egymásnak, közösen dolgoznak mindig annak a társuknak a földjén, ahol leghamarabb kell learatni «a bú­zát. Serényifalván a békebizottság szervezte meg az egyénileg dolgozó parasztok aratóbrigádjait. * A sátoraljaújhelyi béőcebizottsdg jó segVséget nyújtott a „Vörös Csillag“ termelőszövetkezetnek az aratásban, A békebizottsági tagok emélett állandó tüzérségeket szerveztek, kisgyűléseket tartanak a községben, hogy jő felvi-' lágosító munkával járuljanak hassá a békebegyiijtés győzelméhez, * Nagylétszámú aratóbrigáddal segíti a munkát a mezőcsáti békebizottság a ;,Szabadság“ termelőszövetkezetben, hogy a gazdag termést szemveszteség nélkül takarítsák bo a termelőszövet­kezet tagjainak és egész dolgozó né- | pünknek javára. A DISz Megyei Bizottságán nem ismerik az éberséget...? Néhány nappal ezelőtt a DISz Me­gyei Bizottságánál jártam. Őszintén szólva, nem hittem volna, hogy eny- nyire hiányzik ott az éberig (meg a látogatókkal való rendes foglalkozás). Bementem, köszöntem, szóba sem áll­tak velem, folytatták a beszélgetést. Senki meg nem kérdezte, ki vagyok, mit keresek, így hát volt időm, hogy körülnézegessek. Közelemben a pán­célszekrény ajtaja nyitva volt. Egy távolabbi szobában megszólalt a telefon erre mindannyian a telefon­hoz mentek; ott hagytak engem egye­dül. Ismétlem: — még nem is tudták, hogy ki vagyok. Ha történetesen kulik, vagy más ellenséges elem ment volna be a DISz Megyei Bizottságához, nyilvánvalóan kihasználta volna a helyzetet, hogy egyedül maradt a nyitott ajtajú pán­célszekrénnyel, ahol köztudomás sze­rint a bizalmas iratokat; bélyegzőket kel] tartani. SVORDAK LÁSZLÓ Sátoraljaújhely A Somsáiy bányaüzemi sztahanovista brigádjának békebizottság versenyfelhívása Az Óra- és Ékszer- kereskedelmi Vállalat juBius 16—21-ig miskolci boltjaiban budapesti becslő értékelése alapján brilliáns, gyémáut, és féldrágakő vásárlási napokat rendez. A drágaköveket a válla­lat előnyös áron vásárolja és készpénzben azonnal kifizeti. 0 felvásárlási árak a budapesti és vidéki boitiainkban azonosak Az Özdi Szénbányák Vállalathoz tartozó somsályi bányaüzemben a békebizottság sztahánovista brigádja szocialista versenyre, békebrigádok alakítására hívja fel a magyar szénbányászat összes bányaüzemének békét akaró dolgozóit. Augusztus 20, Alkotmányunk évfordulója s az első Bányász-nap, szep­tember 2 méltó megünneplésére, békénk megvédésének érdekében szocialista kötelezettségvállalásunkat az alábbiakban foglaljuk össze: 1 Termelési eéirányzatunkat, mindennapi tervünket 8 százalékkal túl- • teljesítjük, évi tervünket december 24-re befejezzük. 2 Minden hét hétfőjén becsületmflszakot tartunk, Minden dolgozó kö. • telezettséget vállal a munkahelyen való pontos megjelenésre és mű­szakkezdésre. 3 7 újabb békebizottság létesítését vállaljuk, mozgósítjuk minden dől­• gozótársunkat a béke harcos megvédésére. 4 Minden hét péntekjén békeműszakot tartunk, minőségi és mennyiségi • munkát végzünk az anyagtakarékosság szem előtt tartásával, a munkafegyelem megtartásával. 5 A békebizottságok vezetői csoportúkon belül a „Béke és Szabad - • Ság“ című lap olvasótáborát 500-ra emelik. 6 A békebizottság és a bányaüzem összes do'gozői vállalják, hogy é|en- • járnak a termelésben, bebizonyítják összefogásukat a világ dolgo­zóival, Jé kollektív munkával nagy eredményekkel mulatják meg, hogy szik’.aszUárdan követik a béke legnagyobb őrét, Sztálin elvtársat. TOLLÁR ISTVÁN HORVATHY LORAND üzemi párttitkár üzemvezető BOZO BELA ZIMONYI SAMUEL ezaksjervezetj titkár igazgató ,UA MECSNYIKOV, A KIVÁLÓ OROSZ TUDÓS T/' evés tudós van, aki olyan nagy érdemeket szerzett volna a bio­lógia és orvostudomány legfontosabb területein, mint I. Mecsnyikov. Neki köszönhetjük a fertőző betegségek im­munitásáról szóló korszerű tanítást, ő alapozta meg az összehasonlító kórtant, ő irányította a tudományo. mikrobio­lógiát. Mecsnyikov az orosz orvosok és biológusok több nemzedékének volt tanítója és nevelője. A halála óta eltelt évtizedek nem halványították el, hanem növelték di­csőségét- Egyre élesebben bontakozik ki a humanista tudós hatalmak alakja, aki egész életét az emberiség érdekeit szo’gáió tudományos kutatásoknak szentelte. I. Mecsnyikov örök időkre beírta nevét a tudomány történetébe, mint az életjelenségek materialista fel­fogásának kiváló harcosa. Pályafutása és tudományos élet­rajza nem mindennapi. Nyugalmazott tiszt hetedik gyermeke volt és már kora ifjúságában hajlamot érzett a természet tanulmányozására. 16 éves korában bírálatot írt Darwin „A fajok keletkezése“ c. kfhsszikus könyvéről, melynek pozitív oldalaira és fogyaté­kosságaira egyaránt rámutatott. 17 éves volt, mikor elvégezte a harkovi egyetemet és 22 éves korában atz odesszai egyetem állattani tanszékének professzora lett. Mint kiváló előadó és az evolucionista tanítás hirdetője, •nagy népszerűségre tett szert. Mint­egy ötven éven keresztül folytatta tu- óoruányos működését. 1886-ban N. Ga- moljával, tanítványával és barátjával együtt szervezte meg az odesszai bak- teorológiai állomást, mely a mikroor­ganizmus kutatásával foglalkozó első tudományos gyakorlati intézet volt Oroszországban. Ez az állomás vetette meg az alapját a nagy orosz bakteoro- lógiai iskolának. Mecsnyikov később a pár:si Pasteur-intézetben folytatta ku- '.atómunkálatait, de továbbra is irá­nyította hazája tudományos életét. rT' udományos munkásságát két kor­szakra oszthatjuk: kezdetben állattannal, később orvostudománnyal foglalkozott. Mindkét területen kiváló, új eredményeket ért el. Barátjával, A. Kjvalcvszkijjel, a híres orosz embrio­lógussal együtt megvetette az élőlé­nyek csirafejlödéséröl szóló tanítás alapjait. Kimutatta, hogy az élőlények fejlődése Darwin evolúciós elméleté­nek törvényszerűsége szerint megy végbe. Kutatásainak eredményeképpen, melyet később tanítványai folytattak, fogalmazták meg a nyolcvanas évek­ben az immunisfás fagoeita-elméletét, ami a múlt század orvostudományának és biológiájának legnagyszerűbb vív­mányai közé tartozik. Mecsnyikov az „Immunitás a fertőztő megbetegedé­seknél“ c. alapvető munkájában fej­tette ki részletesen ezt az elméletet. Ez az ötven évvel ezelőtt megjelent klasszikus mű ma is fontos segédköny­ve a biológusoknak és az orvosoknak. Mecsnyikov tanítása szerint a fertőz# betegségekkel szemben való immnnitáj megteremtésében a vándorló kötőszö- veti sejtek játsszák a főszerepet, me-1 lyek elnyelik a kórokozó mikrobákat, megtisztítják a sebeket az eihalt sző-* veiok maradványaitól és résztvesznaü az elhalt szövetek helyén képződő friss szövetek felépítésében. Ezeket * sejteket nevezi Mecsnyikov fagocitáfc- nak, vagyis falósejteknek. Ez az el­mélete kiállta az idők próbáját és az immunitásról szóló tanítás egyik a!»p- téieie lett. 1892-ben jelent meg az „Előadások a gyulladások összehasonlító patoló­giájáról“ c. klasszikus munkája, mely­ben 'efektette az összehasonlító, evo­lúció' patológia alapját. A tudomány, töv> fittében ezúttal alkalmazták elő­ször az evolúciós módszert a gyulladás sok vizsgálatánál. Mecsnyikov rámuta­tott 9 gyulladásos reakciónak, mini védekező reakciónak biológiai jelentő­ségére. Végig kísérte a reakció kelet­kezését és fejlődését az állatvilág fej­lődése fo yamán, a gerinctelenektől egész az emberig, IVf agy hírnévre tettek szert Meee- ' nvikovnak azok a munkái, aino* lyek az élet meghosszabbításával fog­lalkoznak. 0 volt az első tudós, aki kimondotta: „az öregség betegség* mely* t gyógyítani kell“. Ezirányű ta­nításainak nagyresze még ma seni avult el. Véleménye szerint, helye* életmód mellett, hosszabb ideig élhe­tünk egészségesen. Mecsnyikov már a század elejéi* látta, milyen nagyjelentőségű a mikro- orgarjizmusokről (vírusokról) szóló tu­domány. Ö volt az első, aki felvetette a mikrobák egymással való szemben­állásának. problémáját, melyből később az ártalmas mikrobák fejlődését gátlő anyagokról szóló tanítás kifejlődött. Mecsnyikov mutatta meg elsőnek * mikrobák egymásközti ellentétének gyakorlati felhasználhatóságát. A kö­tőszövet jelentőségéről és a fagocitat sejiekről szóié tanításai a mai orvos­tudomány alaptételei közé tartoznak* melyeket sikerrel fejlesztett tovább « szovjet tudomány. I Mecsnyikov egész életében materia­lista világfelfogást vallott és fárad­hatatlanul harcolt az idealizmus min­den megnyilatkozása ellen a biológiá­ban és az orvostudományban. Már 1909-ben tiltakozott az átöröklés vég­zetes erejét hangsúlyozó Weíssma ao- félo elmélet ellen. Elismerte a külső környezel hatalmas szerepét a fejlő­désben és nem kételkedett abban, hogy a szerzett tulajdonságok átörökölhe­tek. M ecsnyikov optimista, életigenlő világnézete és az emberi szellem' hatalmában való szenvedélyes hitel teszi Olyan rokonszenvessé a szebb jövőért, haladó, építő tudományért ás a világbéke fenntartásáért küzdő Ha­ladó emberiség számár». „Tisztelettel meghívom magamat Szerkesztőségünkbe be, hoztak egy levelet, me­lyet boríték nélkül, sok­szorosított szöveggel nyomtatványként küldött ki a „Miskolc város I. kerületi tanácsa Végre- hajtó Bizottságának I. pénzügyi osztálya, Mis- kolc; Vörösmarty u. 18. Telefon: IS.51“ —* ahogy a nyomtatvány bal felső sarkában elhelye­zett bélyegző-lenyomatról olvassuk. A biztonság — (vagy a több munka és anyagfogyasztás érdeké, ben?) a nyomtatvány jobb felső sarkában a hiva'al körpecsétjének lenyomatát is elhelyezték. A keltő közé ütötte be a posta a „Készpénzzel értekezletre... bérmen)*esítve“ körbé. lyegzőt; amin nem is le­hetne csodálkozni, ha... Csakhogy est a nyomtat­ványt a Vörösmarty u. 18. szám alatt lévő hiva­tal a posta' útján Vörös­marty u. 18. szám alá küldte. Ahogy elvtársunk, aki a levelet behozta — elmondta:' nem is egy Vörösmarty u. 18, szám alatti címzettnek kézbesí­tett a posta ilyen meghí­vót -„a tanács Vörösmarty u. 18, I. emeleti tanács, termében tartandó rövid megbeszélésre“. Fájjon nem egysse. riibb lett volna-e; hogy az ugyanott dolgozó meg. hívottakkal akár szóbeli­leg, akár rövid belső ér­et testét formájában káa. life a megbeszélés idő­pontját és hely ét t Per- sze. így kevesebb levelet kellett válnia sokszorosí­tani, kevesebb anyagot^ papírt fogyasz'ottak vol­na, kevesebb postaköltsé­get fizettek volna, — márpedig ezt nyilván nem tűrheti a z,Szent Bü­rokrácia,“. Felvetődik a kérdés$ hogy aki ily en érteimű * vagy inkább értelmetlen intézkedést kiadott, nem küldetett-e saját magá­nak is sokszorosított szö­vegű értesítést a posUi útján arról; hogy „tiszte­lettel meghívom maga­mat az értekezletre A HÉT KÖNYVEI SZIKBA KÖNYVKIADÓ: Grőíz József és társai bűnperé 352 old. Fűzve 6.— Ft. Vasziljeva: A gyarmati munkásosztály harca az imperializmus ellen. 36 old. (Nemzetközi kérdések 49.) Fűzve 1.— Ft, SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ: Aragon: Kommunisták (1939. nov.—1940 márc.) 296 old. Fűzve 12.50. Kötve 16.50 Ft. Izearay: Spanyol partizánok. (Regény.) 104 old. Fűzve 5.— Ft. K. Nagy József: Nehéz esztendő (Re­gény.) 368 old. Fűzve 18.—. Kötve 22.50 Ft. Sadoveanu Mihail: Mitrea Kokor útja. (Regény. 2. kiad.) 182 old. Fűzve 6.—. Kötve IC,— Ft. Stil André: A „Szajna" kifut a ten­gerre (Elbeszélések.) 144 old. Fűzve 6.50. Kötve 10.50 Ft. ITJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ: Medníszkü: Marja, (Regény.) 544 old. Kötve 21.50 Ff Fopov: Acél és salak. (Regény.) 2, át- dóig. kiad. 344 old. Fűzve 7.—. Kötve 11.50 Ft IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ: Rákóczi lobogója. Elbeszélések a kuruc! szabadságharcról. 88 old Fűzve 2.— Ft, MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ: Gyakcmov: Házasság hozománnyal. Ze­nés vígjáték 3 felv. 130 old. Fűzve 18.50 forint Műsorfüzet a városi és falusi kultúr- csoportok részére 1951. 8. 148 old. Fűzve 3— Ft. Vidám Budapest. Budapest Főváros Ta­nácsa Végrehajtóbizof tságának műsor­füzete 1951. 108 old. Fűzve 3.50 Ft. NÉPSZAVA KÖNYVKIADÓ: A mérnökök és munkások együttműkö­dése a szovjet gyárakban 82 old. (A szo­cialista munka könyvtára.) Fűzve 3.— Ft, Fzosziedov: Szocialista kereskedelem .. 2 Kiad. 32 old-. (A szocialista munka könyv­tára.) Fűzve 1.50 Ft-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom