Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-04 / 153. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG zeräa, 1951. "Sví Július ES 1. Pah Hen En eltíára nyilatkozató as intervenciósok Koreában elkövetett bűntetteiről Pák Hen En elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ku'.ügymi- *ere nyilatkozatot juttatott el az ENSz-hez. A nyilatkozat megállapít,ja: az ame­rikai légierők embertelen bombázások, kai sok koreai várost és falut meg­semmisítettek, a lakosok tízezreit gyilkolták meg. A beavatkozók vissza­vonulásakor a Li Szin Man-félo báb­kormány nemzetvédelmi minisztere, amerikai gazdáinak utasítására parancsot adott a csapatoknak, bogy — nexntikre és korukra vaiő tekintet nélkül — végezzék ki mindazokat a békés lakosokat, akik a népi demokratikus kor­mány hívei. A 18—40 éves férfiakat elszakítják családjuktól és különleges helyekre irányítják, ahol kivégzés és családjuk elleni megtorlás fenyegetésével, fel- fegyveraett bandákat, folforgatő és kémcsoportokat alakítanak belőlük, hogy a Néphadsereg mögöttes terüle­tein vessék be őket. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya az elmondottakkal kapcsolatban ismét követeli a koreai fegyveres külföldi beavatkozás meg­szüntetését és a felelős háborús bűnö­sök bíróság elé állítását­Candelaria Kodriguez ügyvéd a Ku­bai Demokratikus Nőszövetség képvi­selője, tagja volt & Nemzetközi Dc- njokratikus Nöszövotaég vizsgálóbizott­ságának, a többi között a következő­ket mondotta koreai tapasztalatairól: Megrázó, de egyben gyűlöletet keltő is volt látni az amerikai légi banditák .„működését“. Magunk is tanúi vol. tunk annak, hogy ezek a minden em­beriségből kivetkőzött gyilkosok hogyan géppuskázzák halomra az utcai járókelőket, a mezőn dolgozó parasztokat és hogyan zúdítják gyujtóbombák és időzített bombák ezreit olyan városokra, amelyek­ben semmiféle katonai célpont nin. csen. Az amerikaiak a gyilkolásban nem vá­logatósak: puskával, géppuskával mé­szárolják le a hátrakötött kezű polgári lakosságút, az anyáknak pedig, akik az ottani szokás szerint hátukon hordják gyermeküket, szuronnyal rontanak neki. Korea népe azonban — folytatta — az átélt hihetetlen szenvedések ellenére mit sem vesztett bátorsá. goból és elszántságából az igazságba és a győzelembe vetett hi. tóból. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Néphadseregének1 főparancs, noksága jelenti, hogy egységei szoros együttműködésben a kínai önkéntesek osztagaival,- valamennyi arcvonalszaka­szon továbbra is helyi jelentőségű har. cokat vívnak és emberben és hadi­anyagban súlyos veszteségeket okoznak ez amerikai-angol beavatkozók és a Li Szin Man .féle hadsereg csapatai­nak. A repülőgépre vadászó lövész oszt a. gek július 2-án le'őttefe hét ellenséges repülőgépet. Határőr bajtársak levele a Diósgyőri Gépgyár dolgozóihoz K cdves Elv társak! Mi, akik Borsod megyéből került'ónk ide hazánk déli haláraira, hogy szel grliatot teljesítsünk dolgozó népünk védelmében, nagy örömmel olvastuk az uj. ságban, hogy a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak kezdeményezése milyen, nagy visszhangot váltott ki és megyénk dolgozói hogyan tesznek értékes kötelezettség­vállalásokat az Alkotmány Napja méltó megünneplésére. Az Északmtgpyarerszág hasábjain írunk nektek levelet, Diósgyőri Gép. gvár dolgozói, P * ér hónappal ezelőtt még mi is veletek együtt dolgoztunk, együtt lel tünk jelajánlást Pártunk II, Kongresszusának tiszteletére. Nagyon jól emlék, szánk, hiszen felejthetetlen marad, mily en nagy lelkesedéssel dolgozott minden vasas a nagy ünnep tiszteletére lett jel ajánlások teljesítéséért. Nem nyugodtunk, míg valóra nem váltottuk vállalásunkat. Tudtuk, hogy nem szavakra, hanem teltekre, béketettekre tettünk ígéretet, fogadalmat nagy Pártunknak és szeretett Rákosi elvtársunknak, — fogadalmunkat tehát feltétlenül teljesítenünk kell! Biztosak vagyunk benne, hogy most ismét ilyen lelkesedéssel rögzítek feladatai­tokat, a kongresszusi verseny tapasztalatait is hasznosítjátok, hogy túlszárnyalja, tok kötelezettségvállalásaitokat. \f ................................................. íTJ-i drága hazánk déli határain állunk őrt acélos akarattal, hogy ránk na merészeljenek törni Tito banditái. Ti kötelezettségvállalásokat tettetek az Al­kotmány Napja tiszteletére, mi megfogadjuk: ezután még éberebbek leszünk, keményen állunk Őrhelyünkön, hogy alkotó békében tudjátok vállalásaitokat meg­valósítani. Tcladatainkat a nép katonájához méltó módon látjuk el. Azt várjuk tőletek, hogy jó komniunista munkával sikerre vigyétek fel­ajánlásaitokat!i i LOVÁSZ FERENC és FÓNAGY D. LAJOS * 1 határőrök. Fiúk, lányok! Megyénk fiataljai! jeleiítkezzetek vájár-, vasipari-, építőipari tanulónak! Felemelt ötéve« tervünk sikeres -vógrahajíása érdekében megyénkben is sok új szakmunkásra, bányászra, építőipari dolgozóra van szükségünk, akik elsajátítják szakmájukat és har­cos építői lesznek boldog jövőuknek. Népgazdaságunk kellő létszámú és. képzettségű munkaerővel való ellátása — szociálist* építésünk alapvető fel­adata- Megyéikben különösen érvényes ez, hiszen hatalmas vasipari üzemeink­ben, a borsodi bányákban és a me­gyénkben folyó nagy építkezéseknél különösen sok munkaerőre van szüksé­günk. A Megyei Tanács VB titkársága az alabbi felhívást intézte megyénk fia­taljaihoz: Fiúk, lányok! Jelentkezzetek vájár, építő, vasipari tanulónak! A megye egész területéről jelentkezhetnek 14-töi Í8 éves korig a dolgozók fiai és lá­nyai, Jelentkezés ideje 1951 július l-toj. Jelentkezés helye községekben a községi tanácsoknál, városokban a ta­nács munkaerögazdálkodási előadójá­nál­A vasipari szakmában az alkalma­zás napjától kezdve általában heti 28.80 forintos fizetést, üzemi ebédet., munka:uhát, majd egyenruhát is kap­nak a jelentkező fiatalok. A vájni 'altmánál a tanulóidő 2 év. • Jelentkezéskor a tanulók 100 forint jutalmat kapnak. Fizetésük munkába- lépésUk napjától heti 62.40 forint. Az építőiparban a tanulóidő másfél év, fizetésük az első 6 hónapban óránkint 1 forint, a második hat hó­napban 1.34 forint, a harmadik félév­ben 1.56 forint. Az esztergályos, géplakatos szak­mánál a tanulóidő 2 év. Fizetésük az első félévben óránkint 60 fillér, máte­áik félévben 80 fillér, harmadik fél­évben 1 forint, negyedik félévben 1.26 forint. A kovács szakmánál a tanulóidő 2 tv, Fizetésük az ■ első 6 "hónapban óránkint 00 fillér, & második félévben 3.10 forint, a harmadik félévben 1.30 forint, a negyedik félévben 1.50 forint. A villanyszerelő szakmánál a tant:lé- idő másfél év. Fizetésük az első fél­évben óránkint 60 fillér, a második félévben 80 fillér, a harmadik félév­ben 1 forint, A gyalus, marós szakmánál a Ta­nulóidő egy év. Fizetésük az első fél­évben óránkint 60 fillér, a második félévben 80 fillér. Az idomköszörűs szakmába« a ta­nulóidő 2 év. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a lányok egyenlő mértékben állják meg helyüket a termelésben, jelentkezzenek hát minél nagyobb számban a lányok is az építő- és vas­ipari szakmába, Azoknak a fiúknak és lányoknak, akik nyilvántartásba- vételük végett már jelentkeztek a Mimi fic-rötartalékok Hivatalinál, nem kell újból jelentkezniük, a felvételről idejében postán értesítik őket­Fiatalok! Munkátokkal Ti is járul­jatok hozzá békés építésünk, felemelt 5 éves tervünk győzelméhez! Megjelent a „Púrlépítés“ új száma Megjelent a „Pártépítés” júliusi szá­ma. A lap közli a Központi Vezetőség határozatát a kádermunka feladatairól. Kiemelkedő cikkek még: Ács Lajos: Kommunista éberséggel harcoljunk Pár­tunk tisztaságáért, Zelei Ferenc: Bátrain ban vonjuk be a nőket a vezetésbe. Föl­des István: Az alapszervezeti vezetőségek feladatai a pártoktatásban, Adamkó Jó­zsef: Harcra minden szem gabonáért! és Farkas László: Munkaverseny az Al­kotmány ünnepére. PART ELET ★ Példamutató felajánlások a falusi taggyűléseken az aratás és cséplés gyors elvégzésére, a beadási kötelezettség túlteljesítésére A múlt héten tartották meg a tag­gyűléseket a községek, gépállomások, állami gazdaságok és tszcsk pártszerve­zeteiben. Általános tapasztalat, hogy ahol a Járási Pártbizottság időben és "kellő mértékben nyújtott segítséget az alap­szervezeteknek, ott a tagság nagy szám. ban és tevékenyen vett részt a taggyűlé­sen, A sátoraljaújhelyi, mezőcsiti, to­kaji, szerencsi, encsi és szikszói járások, ban az alapszervezeti titkárok nagy része résztvett a járási választmányi értekez­leten, ezeknek a pártszervezeteknek ve­zetősége jól megszervezte és előkészítette a taggyűlést, a titkár elvtársak is alapo. san felkészültek beszámolójukra. A sáros­pataki, mezőkövesdi és . miskolci járások­ban viszont » titkárok nagy része nem vett részt a pártválasztmányi értekezleten sem, — ezekben a járásokban általában gyenge volt a taggyűlés is. Az elmúlt hónapokban tartott faggyú, lésekhez viszonyítva komoly fejlődés van a tokaji járásban. A Járási Pártbizottság munkatársai a taggyűlés előtt 4—5 nap­pal felkeresték az alapszervezeteket, segítettek a titkár elvtársaknak és a nép­nevelőknek a beszámoló elkészítésében, illetve a szer­vező munkában. Ezt a módszert alkal­mazta sikeresen a sátoraljaújhelyi, sze­rencsi, szikszói és encsi járási pártbizott­ság is, ezekben a járásokban a tagok 70—80 százaléka megjelent a taggyűlése, ken. A Megyei Pártbizottság figyelmeztetése és segítségnyújtása ellenére gyenge elő­készítő, szervező munkát végeztek a me­zőkövesdi, sárospataki, miskolci és put. noki járási pártbizottságok. Nem ellenőriz, ték kellően, hogyan készülnek fel az alapszervezeti titkár elvtársak a beszámo­lóra, hogyan mozgósítják a tagságot a gyűlésre. Emiatt ezekben a járásokban a tagságnak mindössze 40—50 százaléka jelent meg a taggyűlésen. Többek közölt például a mezőkövesdi III. kerületi párt. szervezeti titkár csak a taggyűlés előtt másfél órával állította össze beszámoló­ját, természetesen igen vázlatosan. A titkári beszámolók az aratás, csép­ié*, begyűjtés feladataival, az 1950—51. oktatási év tapasztalataival és a Politikai Bizottságnak a propagandamunkáról ho­zott határozatával foglalkoztak. Egy-két kivételtől eltekintve a beszámolók jók voltak az encsi, sátoraljaújhelyi, mező. csiti,- tokaji, szerencsi és szikszói járások alapszervezeteiben. Felsővadászi községben például a pártszervezet titkára beszámolójában egyben felajánlást is tett, vállalta: első lesz mind az aratásban ős a cséplésben, mind a beadásban. Általános hiányosság volt, hogy a tag. gyűlések keveset foglalkoztak a kommu­nisták személyes példamutatásának hatal­mas jelentőségével. Nem beszéltek arról, hogyan végezték a növényápolást, meny. nyiben teljesítették a párttagok tojás-, baromfi- és szénabeadási kötelezettségű, két. A hozzászólások — nagyon helyesen — azzal foglalkoztak, hogyan készültek fel at egyes községekben dolgozó paraszt párttagjaink az aratásra, a csépiéire, hogyan mozgósítják pártonkiviili dolgozó társaikat is a jó és gyors munkára. Gagy- vendégi községben Pancsák Ferenc be. jelentette: a gép alól 150 százalékra teljesíti gabonabeadási előírását és népnevelő tevékenysége során minden dolgozó paraszttársát arra buzdítja, hogy hasonlóképpen járjanak el, Felsőberecki községben a pártszervezet tagsága vál­lalta: az előírt időre elvégzik az aratást és cséplést, a gép alól szállítják a szö­vetkezet raktárába a beadás teljesítéseié a gabonát, segítséget nyújtanak párton, kívüli dolgozó paraszttársaiknak is, hogv a községben az aratás „békearatás” legyen. Alsódobsza községben a kommunisták megfogadták: augusztus 20-ig, Alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére 100 száza, lékig teljesítik gabonabeadási kötelezett­A Nagymiskolci Pártbizottság által az MSzT székházában rendezett agítációs kiállítást igen nagy érdeklődéssel láto­gatják a dolgozók. Az ízlésesen, díszesen elrendezett képcsoportok fölött feliratok: „Múlt — Jelen — Jövő”. A múltat ábrázoló képek megdöbbentő erővel idézik emlékezetünkbe a háború borzalmait. Halott kisleány babáját szó. rongálja kezében, mellette gyászbaborult édesanyja. Más képek mutatják, milyen pusztításokat okozott a diósgyőrvasgyári nagykovácsműhelyben, fínomhengerdében, a gyár többi üzemében a háború. De lát­juk az újjáépített gyárak fényképeit is s az új alkotások mellett öntudatos mun. kás tekint bátran messzi, a még boldo­gabb jövőbe. Tekintete sugározza a munkásosztály, a magyar dolgozó nép acélos elhatározását: „Mi építettük, ma­gunknak építettük s ha kell, vérünkkel is megvédj ük!” Uj üzemek, munkásbérházak-, napközi otthonok, bölcsődék, játszóterek, a diós. győrvasgyári iparostanulóváros épületei­ségüket. Az újesanálosi gépállomás tag­gyűlésén Sipos István vállalta: 50 vagon terményt csépel el. A taggyűlések az előbbi taggyűlésekhez képest sokkal többet foglalkoztak a pártépítés kérdésével. A sátoraljaújhelyi járás párt. szervezeteiben 80 tagjelöltet — köztük 15 középparasztot és 20 tagot vettek fel, A szerencsi járásban Alsódobsza község­ben 8 tagjelölttel, köztük 3 középparaszt­tal erősítették Pártunk sorait, Rakaca községben 8 tagjelöltet és 1 tagot, a mezőcsáti járásban 35 tagjelöltet és 20 tagot vettek fel. A sárospataki járás párt. szervezetei ezen a téren is elhanyagolták feladataikat, mindössze 1 tagjelöltet vet­tek fel. A taggyűlések megmutatták, hogy dol­gozó paraszt párttagjaink is egyre jobban használják a bírálat és önbírálat fegyverét. Mezőkövesden a II. kerületi pártszerve, zet taggyűlésén a tagság élesen megbírálta magatartása miatt a kerületi párttitkárt. Hasonló bírálattal éltek az erdőbénvei, tiszatardosi, hódostanyai és szegilongi községi pártszervezetek tagjai is. Ezeken! a taggyűléseken a felszólalók a titkát munkájának megbírálásánál javaslatot in tettek, hogy a Járási Pártbizottság vizs­gálja felül az illető elvtársak magatsrtá-1 sét és munkáját. nek képei sorolják sok szép művünk®!* a Terv ajándékait, alkotásait. Azt is látjuk a kiállításon, mi épül a Dudujkán, milyen lesz büszkeségünk, az egyetemi város, ahol a dolgozói« gyermekei sajátítják el a mérnöki tudo­mányt. Sok faliújságon látunk villámokat. Aj egyik rajz a Borsodvidéki Gépgyár egy „kétlski” dolgozóját ábrázolja. „Azt semI tudja már hová menjen — hirdeti a fel* irat. — Ha az üzembe megy. a föld jár az eszében, ha meg kimegy kapálni, az 'i, gatja, hogy vájjon most ki dolgozik rí gépén, vagy egyáltalán helyettesit!-A valaki.’' A faliújság, a villára az ellenség le* leplezésének is eszköze — látjuk ezt % diósgyőri gyárak több faliújság.tábláién. Az agitáció» kiállítás igen sok értékes, helyes agítációs érvet ad népnevelőink« nek, éppen ezért minden népnevelőnek! fel kell keresnie a kiállítást, alaposai tanulmányoznia kell gazdag anyagát! Minden népnevelő nesze meg a Nagymiakolci Pártbizottság agitáció» kiállítását! LEVÉL SZOVJET BARÁTOMHOZ Sedvea barátom, mór sokai hajlot­tam rólad és életedről. Magam szeret­tem volna neked írni, de — bár már tizenkét éves vagyok — én még nem tudok Írni. Ezért apámnak egy barát, jót kértem meg, hogy írja meg neked ezt a levelet. Ne gondold, hogy írástudatlanságom hanyagságomból ered, de nálunk Bra­zíliában a dolgozók gyermekei nem jár­hatnak iskolába. Kevés az iskola és a szükséges ruha, a cipő és a könyvek pedig nagyon drágák. Az én apám egy. szerű munkás, aki éhbérért dolgozik, amit keres, kenyérre is kevés. Én való­sággal rongyokban járok. Honnan is vehetnénk könyveket? A családunk nagy és ezért testvé­reimmel együtt már kiskorunktól kezd. ve dolgoznunk kell. Az iskolához tehát időnk se volna. A gyári munka nagyon nehéz. Ha nem dolgozunk megfeszített erűvel, n gazdánk azzal vádol meg bennünket, hogy naplopók vagyunk és elraboljuk tőle a pénzt. Neki ugyan mindene megvan, amit szeme-szája megkíván, de bennünket, akik nyomo­rogva élünk, tolvajoknak nevez. ilaadánk fia egykorú velem, ö tud írni, söl autón jár az iskolába és azon a pénzen, amibe egy ruhája kerül, a mi egész családunk felöltözhetne. Mi gyerekek ugyanannyit dolgozunk, mint a felnőttek, mégis jóval kevesebb bért kapunk. Miért? Gazdánk véleménye szerint egy gye. reknek nem jár annyi bér, mint egy felnőttnek. Koromat azonban csak a bérfizetésnél veszik figyelembe, egyéb­ként ugyanolyan kegyetlenül bánnak velünk, mint a felnőttekkel. Látod, ez az oka annak, hogy sem én, sem unokafivérem, Toniko, aki falum él, nem tudunk sem írni, sem olvasni, Toniko apja béres egy gazdag földbir­tokosnál. Látástól-vakulásig dolgozik a mezőn, Tónikával együtt, Toniko apja már évek óta nem látott pénzt. Egyszer ugyanis megbetegedett és betegsége alatt adós márnát gazdája üzletében. Azóta jó néhány év telt el, de adóssá. Irta: JORGE AMADO gát még mindig nem tudta 'kifizetni. És akármennyit dolgozik,_ az adósság nem fogy, hanem egyre nő. így azután a végén még a földbirtokos el is árve­rezte t heti. De ne gondold, hogy csak Toniko és én nem tudunk írni. Hozzánk hasonlóan sokszázezer brazil gyermek sem jár is­kolába, Brazíliában á lakosság 7.2 szá­zaléka írástudatlan. /Innal« ellenére, hogy ilyen írás. tudatlan vagyok, mégis van egy kivált­ságom: az hogy élek. Hiszen a mi ha. zánkban a gyermekeknek kb, a fele hal meg kétéves kora előtt. Borzalmasak az életviszonyok is nálunk. Egy hét-nyolc­tagú család egyetlen kicsiny szobában zsúfolódik össze. Mi gyerekek olyan soványok vagyunk, mint a csontváz. Csak a hasunk fúvódik fel a rossz láplálko- zástól és az arcunk lesz földszínü. A gazdag emberek undorral húzód­nak el mellőlünk, ha a közeliikbe kerü­lünk, pedig nem vagyunk szörnyetegek. Kopakanóban, Rio de Janeiro tenger­parti kertvárosában él egy gadag sze. nyóra. Háza körül gyönyörű kert terül cl, egyetlen fiának minden játékát Ame- rikából hozatja. Ez a sze nyár a is un­dorral fordul cl tőlünk, amikor meglát, 'deka, a kis néger fiú mesél nekem néha az asszonyról. Zeka a szenyóra házában él, miután szüleitől elvette. Apt ígérte a szülőknek, hogy saját fiaként neveli majd Zckát, A gazdag szenyóra azonban becsapta a szegény négereket. Az elkényeztetett kisfia szeret lova­golni, de miután az igazi lóhoz még kicsi, hát Zekát használja paripának. Én is Kopakanóban élek, de nem a tengerparti villában, hanem egy nyo. morúságos kis viskóban. A viskói dcsz- kahulládékból, vasdarabokból állította össze az apám. Még koporsófedclck is vannak benne. Így élnek a brazil dol­gozók gyermekei. As én basám {gyönyörű ország ci én bizony szeretem, Apám, az egyszerű munkás tanított meg rá, hogy szeres­sem Braziliái. Azt is tudom, hogy Bra. silia nagyon gazdag ország, de apámtól tudom, hogy az ország kincseit az Északamenkd Egyesüli Államok váb Hornosai rabolják el. Ezek még ági i* akarják, hogy húszéves bátyám menjen el harcolni Koreába. Apám arra is megtanított, hogy a t* hazádat is szeressem. Tudom, hogy1 a Szovjetunióban, a te hazádban minden gyermek boldogan él-. Nem ű tudják, hogy mi az éhség és a nyomor. Min. den gyermek iskolába jár és a gyért mekek szeretik a többi országok gyer­mekeit is. Apám barátja mesélte el, hogy a Szovjetunióban a gyermekeket az állam szeretete veszi körül és hegy a Szovjetunióban van egy ember, aki úgy szereti a gyermekeket, mini egy, jóságos nagyapa. A jósága határtalan, Sztálinnak hívják. Nálunk is van egy ilyen nemeslclku ember: Prestesnek hívják, ö a mi né­pünk vezére, aki ki akarja kergetni az idegen rablókat hazánkból. Pres!es meg akarja szüntetni a földesúri kas. télyokat és Brazília dolgozói mind mö‘ gölte állnak. Az apám is az ó híve, ezért ki is dobták a gyárból és bebör­tönözték. Az amerikaiak Koreába akarják küldeni a brazil katonákat, de a mi népünk nem akar harcolni. A bátyám is azt mondja, hogy ha már fegyvert kell fognia, inkább az amerikai kapi­talisták ellen fordítja. Mi. mxegény emberek sokat nélkár tűzünk, de vem veszítjük el a hitün­ket. Hozzánk U eljut, majd a fény, ami a ti fővárosotokból sugárzik és ükkor majd, mi, brazil gyermekek ii úttörők leszünk. Viszontlátásra, kedves barátom. LgV szeretlek téged, népedet és hazádat, mint a bátyámat, a brazil népet cs Bra­zíliát, Sztálint ugyanúgy szerelem, mint Preslest. A mi apáink és testié1 rcink sohase harcolnak a szoviet nép ellen. A te hazád ellenségei egyben a mi ellenségeink is és mi valamcny. nyien arra vágyunk, mint ti: a békére. És mi, ugyanúgy, mint ti, meg is véd1 [ük a békét!.

Next

/
Oldalképek
Tartalom