Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-15 / 163. szám

r Va£*Tiäp, »51. JftlWs «6 TR. ÉSZAKMAGYARORSZXC „Mi északi járásban vagyunk!“...??? 1 Hallgasd meg csalt, ha az edclényi, pu|noki, vagy ózdi járás községeiben jársz és megkérdezed, miért maradtak le olyan szégyenletesen az aratással, mindenütt azt válaszolják: „Ili északi járásban vagyunk!“ Tűnj', hogy megyénk északi járásai 'és déli járásai között valóban van néhánynapos különbség a gabona érésében — De ez a néhánynapos különbség már reges régen eltelt! A mezőkövesdiek, a cse- répvái aljaink és a zemplénagárdiak már be is fejezték a búza aratását, a déli járások sok más községében, majdnem mindenütt azon igyekeznek, hogy a mni, vasárnapi békearatással ők is teljesen elvégezzék a munkát, — ugyanakkor az északi járások legtöbb községében alig tartanak még vala­hol. Sopánkodnak, kézzel-lábbal magya­ráznak. De álljon csak oda ez a dol­gozó paraszt szembe a búzatáblájával, a búztkalászok majd megadják neki az egyértelmű választ — a leggyor­sabban, még ma kaszát követelnekl Nem az a hiba. hogy ezek a járások északabbra fekszenek, hanem az, hogy elharapódzott a fegyelmezetlenség, a tunyaság. A Minisztertanács határoza­tában megjelölte, milyen érési ál.apói­ban KELL aratni a. gabonát! .Vájjon az északi járások községeinek vezetői azt gondolják, hogy a Minisztertanács határozata náluk nem határozat? Meg kell értcniök és meg kell ma- gyarázniok községükben mindenütt, hogy a Minisztertanács által hozott rendejetek. határozatok ötéves TEKV- TOKVENYUNK részét képezik. A ve­zetőknek az a kötelességük, hogy megteremtsék a mezőgazdasági mun­kában is azt a fegyelmet, amely nél­kül nincs siker, nincs fejlődés. Ne felejtsék és ne hagyják, hogy mások elfeledjék: a törvényt, a dolgozók tör­vényeit azért hozzák, hogy megtart­sák azokat. Dolgozzunk hát ma is mindenütt! Végezzük olyan lendülettel az aratást, hogy a mai munka, a vasárnapi- mun­ka a békearatás kimagasló eredmé­nyeket hozó ünnepe legyen! Pótbeiiorzással növeljük a kukoricatermést! Ebben évben egyénileg gazdálko­dó dolgoz« parasztjaink, termelőszó- velkezeieiuk már nagy terűiden at­ka mázták azokat a fejlettebb kako- ricatermeiéú módszereket, amelyek legfőbb elő fejté elei a nagy termés­nek. Elvégezlek az ő.zi mélyszántásig tavasszal idejében -— számos ke yen négyzetesen — veeiték, gondosan egyelték és többszöri kapálás,tál mü­veitek a kukoricát. Most ilt az ideje, hogy a dolgozó parasztok alkalmazzák az é.enjáró szovjet mezőgazdaság újítását, a ku­korica mesterséges pótbepoizását is. A főibeporzás célja: a kukorica jó meg- iemickenyiilésének bizl-os.tása­A kukorica kölcsönös megporzássa! termckenyül meg. Ha a virágzás ide­jén nagy a íoiróság, vagy szárító me­leg szelek, záporok csökkentik a vi­rágok megtermékenyüiését, a kukorica csövek 20—30 százaléka egyáltalán nem, vagy rosszul teimékenyül meg, ami ugyanilyen mértékű terméskiesést jelent. Különösen nagy jelen ősőge van a pőtbeporzásnak most, amikor a ta­lajban bő.égesen van nedvesség, s Így a nagy termés kialakulásának minden előfe.té:ele megvan. A kukorica pó,beporzásának az ide­je a déli megyékben és a korábban vetett kukoricaíajtáknál már elérke­zett. A pótbeporzást akkor kell vé­gezni, amikor a csövek végén a bibe­szálak (szakáll, bajusz, kukoricase­lyem) már tömegesen megjelentek. Eb­ben az időben a kukorica hitnvirág- zala már bő.égesen terme i a virág­port, Ezért a címerekről a virágport vödrökbe, üvegedénybe, faedénybe, vagy erre a célra készített készülék­be össze kéjt gyűjteni és alkalmas mó­don a kukorica bibeszálaira kell szórni. A kukorica pótbeporzását legcé sze- tübben a Muszijko szovjet professzor által szerkesztett készülékkel végez­hetjük el. A tölcsérhez hasonló ké­szüléket kartonpaplrbói otthon is elké­szíthetjük. A tö.csér magassága 30— dO cm, nagyobb átmérője 25—30 cm, kisebb á mérője pedig 3—4 centiméter legyen. A tölcsér alsó nyílásához rit­ka szövésű tül.höz szitát kössünk, hogy ezzel megakadályozzuk a virág­por közé hu jojt idegen anyagok ki­szóródását és biztosítsuk a virágpor egyen.eles eloszlását. Célszerű, ha a tölcsér középső részébe is elhelyezünk bgy tüll-szilát. A készüléket úgy használjuk, hogy Jobb kézzel a címerhez emeljük, bal­kézzel pedig be.erázzuk a virágport. Amikor kb. 100—120 növényről ele­gendő virágport gyűjtöttünk össze, akkor azt a soron haladva növényről- Covényi e a bibeszálakra hintjük. A virágpor gyűjtését úgy végezzük, bogy a kukorica-tábla minden máso- cF-k. harmadik sorában a harmadik, ötö­dik növényről rázzuk le a virágport, így a természetes megporzáshoz is egyenletes elosztásban marad ele­gendő virágpor. Ha a virágport fadobozba, vagy vederbe gyűjtjük, akkor a beporzás­hoz puhaszőrű ecsetet használunk, mellyel minden egyes csövet meghin­tünk virágporral. Használhatunk pót- boporzás céljára közönséges befőites üveget, is- Az összegyűjtött virágport a tüllhálóval bekötött szájü üvegből szórjuk a csövekre, ahhoz hasonlóan, arogy a cukorszóróval hintjük a por­cukrot. „ A pótbeporzás legjobb ideje a reg­geli időszak, mert a bibe fogékony­sága ezekben az órákban a legna­gyobb. Mivel a kukorica virágzása nem ogyidőbtn tör.énik, a mesterséges megporzást 3—5 napos időközönként ket-háromszor isméleljük meg; A szov­jet tapasztalatok beigazolták, hogy a mesterséges pó megporzással m,ndcn esetben növeljük a kukorica termésát­lagát és a megporzott táblákon lega­lább 20—30 százalékkal nagyobb termés* lokaritunk be. A nagy termés elérésének ezt a ki­váló módszerét a szovjet példa nyo­mán az elmúlt évben már számos dolgozó paraszt a ka!mazta. így Ka- szapovics András a kátolyi »Decem­ber 21« Iszcs elnöke és Zdrajevícs Pál- né, a Iszcs munkacsapatvezetője az elmúlt évben a pótbeporzott kukori­cából 10 kát. holdon 55 mázsás csöves átlagtermést takarított be. Hasonló­képpen pótbeporzást alkalmazott Eke Gyula, a vasvári »Petőfi« munkacsa­pat vezc ője is, aki 1° holdon 51 má­zsás holdankinti csöves átlagtermést élt el. A Földművelésügyi Minisztérium fel­hívja az ország valamennyi kukorica­lenne öjét., hogy a kukorica termésát­l.igok fokozása érdekében kövessék az élenjárók példáját és minél na­gyobb terűiden végezzék el az állat- tenyésztésünk fejlesztéséhez szükséges takarmányalap mennyiségének növe­lését é3 minőségének javításán így járulnak hozzá ezzel is a felemelt öt­éves tervünkben előírt kukorica ter­mésátlagok eléréséhez. Pelsche kormányalakítási nehézségei A francia kormánypártok érdek­ellentétei közepette folytatja kormány­alakítási kísérleteit Maurice Petsche. A nehézségek az iskolakérdésen kí­vül a bér- és árkérdésben is megnyil­vánulnak,; mert a, jobboldal; szocia­lista vezetők, akik a muft heti rend­kívül; kongresszuson megígérték, hogy ki fognak állni a- mozgó bérskála mellett, tekintettel a közelgő járási választásokra; szeretnének legalább valam; tessék-Ijs.Tria megoldást elérni, amit választóiknak felmutathatnának A pénzügyminiszter azonban a költ­ségvetés „egyensúlyára“ hivatkozva e téren nem hajlandó ^megalkuvásra“. Ahogy a gep alatt megteltek a zsákok, első gabonájukat a földművesszövetkezet raktárába szállították a mádi tszcs lagjai Az aratásban Mádon a termelőszö­vetkezeti csoport mu.at követendő jó példát. A munkához nagy lendülettel fogtak hozzá, hogy a legkisebb -zem- veszteséget is elkerülve minél eíöbb biz­tonságban tudják a gabonát, jó munká. juk eredményét, a gazdag termést^ Az őszi árpát már egy hete learatták, megkezdték csép'ését. Ahogy a gép né a- t megleltek a zsú­fol.', kocsira rakták, vitték a föld- müvesszövetkezet terményraktárába. A csoport tagjai ünnepélyessé tették a beadást. Sok szeretettel,- lelkes gond­dal díszítették fel a kocsit, a lovakat, és víg nótaszó kíséretében indították útnak az. első gabonát, hogy teljesít­sék a, nép állama iránt kötelezettségü­ket. Kilencven mázsa árpát adtak be! Estére járt már az idő, amikorra az ünnepélyes beadás történt A köz.ség do'gozói kaszával, gereblyével a vállu­kon igyekeztek hazafelé. A fel'obogó- zott szekerek nyomába szegődtek és úgy kísérték azokat egészen a terményrak- tárig. A terménvraktámál már várták a csoportot. Iz.mos karok ragadták meg a zsákokat, helyezték a mázsára, leracr- legelték. A t.S7.cs példamutatása nagy mérték, ben fokozta a község do'goz/rnak munkalendületét, a versenyt. A beadást, kövein napon megtartott taná-sli'ésen S7,ámos versenyvállalás született. Ligár András tízholdas középparaszt a köz­ség valamennyi dolgozó kis. és közép­parasa*ját versenybe hívta azzal a cél­kitűzéssé', hogy beadási l ó'trlezer'ségének nyomban a gép alól tess eleget. A versenyfelhívásra e'sőnek Jakab Endre válaszolt. Bejelentette, hogy a kihívást elfogadja és felesleges gaboncjá' is mind bead. ja a "fp államának. Va’ósággal egymás szájából kapták ki ezután a szavakat, mindenki az elsők között akart lenni abban, hogy bejelentse: — „beadási kötelezettsé­gemnek a gép alól teszek eleget!“ A gép alól 5 mázsával túlteljcsitette búzabeadási előírását T.delényben pénteken reggel Takács István 9 holdas középparaszt portáján indul.' meg a községben elsőként a csíp. lesi murika. Csütörtökön végzett a; ara­tással, nyomban elvégezte a bordást, s utána hozzáfoghatod a gépeléshez. Elhatározta, hogy első búzáját a nép állatnának adja áU azonnal teljesíti, be. adási előírását. Kora ese volt, amikor megjelent a; földműresszöretkezet gzépen feldíszített raktára előtt, a gépállomás zász’óklal és virággal díszített vontatója, amely­ről fürgén ugrott le az öreg Takács István. Veadási kötelezettsége mindösz- sze 10 mázsa búza lenne — 15 mázsát hozat'. ünnepélyes esemény volt az első ga­bona átadása. G. Nagy János elxtárs, a község fa. váeselnöke üdvözölte Takács Istvánt, majd a Járási Pártbizottság nevében Érsek József elvtárs köszöntötte az el­ső beadót. Takács István megindult lé ngon válaszod. — 73 éves vagyok. Iparkodtam min­dig tőlem telhetőleg jól dolgozni, hogy jó termésem legyen, segítsem a dolgon zók ellátását. Ezért érzem első köteles. régemnek a beadás teljesítését. Megfő. gaeVam már régen, hogy amíg-, élek és lélegzet:, minden erőmmel dolgozni fo­gok a mi államunkért, a népi demokrán dóért Igen sokait köszönhetek neki. —> Fiam traktorista a gépállomáson; a másik ve’em együtt dolgozk. Olvastatm az újságokban, hogy a fírősz.banda mit rrrezett ellenünk, hogyan tört szabad. Ságunkra és boldog életünkre. Azzal vá. laszolok ezeknek a hazaáru'óknak, hogy még jobban teljesítem kötelezettsége. met az állam iránt. Azonkívül amit most hoztam, még 8 mázsa árpát ég 2 mázsa rozsot adok majd be. azt aka. rom, hogy előírásomat Ugalább 250 százalékra teljesítsem. Hatalmas tömeg hallgatta végig tt meghatott szavakat, amelyek minden rdelényi dolgozó parasol szívéből szál. taki Sok lelkes fogadalom hangzott et az ünnepélyes eiső gabonabeadás alkat, mával az edclényi dolgozó parasztoj; részéről, hogy követni' fogják Takács István szép példamutatását. A Szovjetunióban tanulmányúton járó hernádpetri parasztküldött faluja megfogadta: augusztus 2thru 100 ssásaléUhan teljesítik gabonabegyiijtési előírásukat.1 Hernádpctri határa nagyrészt a né­pességi káplalan birtoka volt. A káp- ! a lab« ah. a főpapoknak lioz.ott hasz­not a föld, nekik termett a határ, — mások verejtéke árán. A birtokon dolgozó cselédek 50 százaléka Hernád- petri községből kerüli ki- Kajtuk kí­vül aratás idején állandó képesként többen dolgoztak a káptalan földjén — élibőrért. A falu nem fejlődött, nem gyarapodott, távol a hegyek közé ékelve alig-alig kal'ott a világ folyásá­ról, élte a maga egyhangú, nyomorú­ságos életét. Nehéz robotban teltek a keserves napok... Es megtörtént a nagy változás, a történelmi fordulat! A dicső Szovjet Hadsereg Hernád- petribeu is összetörte az urak hatal­mát- 85 család fő det kapott, 17 csa­ládnak házhelyet juttattak. Lépésről- tépésre haladt a község a fejlődés út­ján. A hároméves terv telefont hozott, az ötéves tervben bekapcsoljak a vil­lany i. Ezév februárjában mega'akult az I. tipusú tszcs, — őszre a III. tí­pusra akarnak áltérni. Módosabb, gazdagabb lett a talu, szebb az élet Hernádpetriben js. Ezt köszönik meg évről-évre a Szov­jetuniónak, a Pártnak a község dol­gozói, amikor mindig idejében és jól dolgoznak, teljesítik kötelezettségeiket. Most még fokozottabb, még lendüle­tesebb munkával dolgoznak, hogy ki­fejezzék a hálát és köszönetét a Szov­jetuniónak azért is, hogy községükből Nagy Istvánt c’.küldhették a többi paraszíküldottcl együtt' tanulmányúira az épülő kommunizmus országába. Ér­zik a nagy felelősséget, az igen nagy megtiszteltetést jelentő kötelezettsé­get. Tudják, hogy most a környék szeme rajtuk van, rájuk figyel: — pél­dát ke l mutatniok az aratásban, csép- lésben, mindenben. Pe]vetődött már a községben: ami­kor Nagy István hazajön s levelet ír majd a Szovjetunióba azokhoz a kol­hozparasztokhoz, akikkel most megis­merkedett, hadd írhasson úgy közsé­gének dolgozóiról, mint öntudatos bé- kehsrcoSokrób S a peírjek nem is vallanak szé­gyen! — j“l dolgoznak a béke megvé­déséért. Sűrűsödnek a keresztek a ha­tárban, megcáfolják azt a téves néze­tet — amelyet a kulákság igyekszik terjeszteni —, hogy „északon vagyunk, nem lehet még aratni“. Lehet már aratni az északi járásokban, sőt kel! is! Ezt mulatta meg Hernádpetri az encs; járás minden községének! A békearatás sikeréért széleskörű verseny indult. Hernádvécsét szólítot­tak versenyre, a dolgozó parasztok cgvniásközt is versenyeznek. Az ered­mény máris mutatkozik. A verseny- táblán olvasható, hogy Ducsai Margit befejezte az aratást. Élenjárnak, példát mutatnak Köteles Dániel, Mandljk .Vince dolgozó pa­rasztok, őket követi mindenki, minden öntudatos dolgozó paraszt. A falunak gondja van arra is, hogy a kulákokat rászorítsa a munkára. Ál­landóan ellenőrzik őket, hogy szabo­tálni ne merészeljenek. A munkában az egész községben mindenki példát vehet a küldött Nagy István elvtárs családjáról. 6 hold aratnivalójuk van és elhatározták, hogy ma, vasárnap is dolgoznak. Idő­ben kezdték a munkát, vigyáznak min­den szemre- Igen nagy szégyen lenne, 'ha ők késlekednének, lemaradnának. Hogy állnának a csa’ádfö színe elé, amikor hazajön a Szovjetunióból, mit felelnének, mit mondanának neki? De nemcsak Nagy elvtárs családja érez így, így érez az egész fa'u, — ezért igyekeznek az aratással, a munkával. Olyan határozatni hoztak, hogy köl­csönösen segítik egymást. Ebben a tszcs mutat példái- Már az aratást is csoporlosan végzik, a hordást is így szervezték meg. A cél: az Alkotmány Napjára teljesen eleget tesznek a be­adásnak is. Lelkes felajánlásokban tettek erre fogada’mat. Többen — mint Mandlik Vince, Tóth József, Gulyás József, Nagy János, Eilakóczki Ferenc — el­határozták, hogy nyomban, a gép alól teljesítik beadási kötelezettségüket', Szénr.beadásbó] az egész évi előirány­zatot te'jesítették már. Tojásbeadás-1' ban 75 százaléknál tartanak. Fokozni kell azonban az ütemet a tarlóhántásban és a másodnövények elvetésében! Ezekkel a munkákkal lemaradt a köz­ség. Nem helyes, hogy várna): a tarló- hántással. Mint mondottuk, van már oivan is, aki befejezte az aratást, a tprlót mégsem buktatja. Nagyon fon­tos, hogy a tarlphántást is időben vé­gezze el a község" mert különben á másodvetéssel is megkésnek, amj a termés rovására megy. . Ebben is legyen példamutató a köz­ség az encsi járásban! Mutassa meg, hogy a nagy megtiszteltetést minden területen való még jobb munkával vi- szonozza! Békearatás a nagy csécsi tszcs-ben V (Perzselő forrósággal érleli a nap a vetéseket. A dús kalászok kaszára várnak. A learatod gabona a tszcs földjén már mindenütt keresztbe van rakva. Ordne László, a tszcs üzemi pártszorveseidnelt tiikána büszke megelégedéssel tekint oéplg a leara­tott táblán. — Van kenyérnek va'ő bőven — mondja csillogó szemekkel. — A kö­zös munka gazdag termést; eddig nem■ látott eredményeke,‘ hozott. Sorolja: a csoport ezév februárjá­ban alakult meg, a tavaszi munká. latokat már közösen végezlek és ami a fő, időben. A 121 ho'don cgyc'len négyszögölet sem hagylak parlagon, meg munkálatiaméi, A gondos, jó munka meg is hozta a várt. ered. menyi. A csoport lelkesen, boldogan arat, példát nvu'ot mindenben. Pendül a kasza. A ..Táncsics"- brigád az utolsó rendet kezdi vágni. Az asszonyok, és leányok szorgalmasan szedik marokba a nehéz kalászokén', gondosan rakják keresztekbe az etj kenyérnek valót, Nagyon vigyáznak? egyetlen szem el, ne peregjen. Munka közben lelkesen, vidámon énekelnek. t,Tengernyi a búzánk; izmos rt karlinle Kora hajnaltájban vígan araink.!." Megy a munka, mint a karikacsa­pás. Azzal válaszolunk O csoport top­jai a háborús tűzifáknak; az aljas Gr ősz - bandának, hogy minden szem­re ügyelve gyorsan, nagy gondosság­gal takarítják be a gabonát. Mire a. tábla vénére érnek, újra kéz. dik n dalt és bo7dogan éneklik : Kévéket állítunk; gazdag lesz szép országunk, Mert előttünk Rztá'in jár, s nótánk messze száll..." Andó Miklós Muhi. Augusztus 20-án osztják ki az országos üzemi és városi kuíturverseny díjait Az Ország'os Népművelési Bizottság értékelte, az 3950—53. évi országos fa­lusi és városi — üzemi kultúrverseny eredményeit Megállapította, hogy Pár­tunk vezetésével egyre szélesebben ki­bontakozó kultúrforradalom jelentős sikere volt á közel nyolcezer művészeti csoport és több mint százezer dolgozó részvételével megrendezett verseny — Mint a budapesti bemutatók is bizo-- nyították; a dolgozók művészi tevé­kenysége politikai és művészi színvonal tekintetében ís sokat fejlődött a leg­utóbbi kultúrverseny óta, A falu és vá#os felszabadult dolgozói nagy lelke- Sftdgseel iamenettók meg a versenso­rán közel másfélmilliónyi közönséggel a magyar nép művészeti kincsei mellett a Szovjetunió, a baráti népi demokrá­ciák legszebb dalait és táncait s a ka­pitalista országok dolgozóinak harcát a békéért és szabadságért. Különösen értékes azoknak az együt­teseknek a munkája, amelyek feleleve­nítették már-már feledésbe merült nép­dalokat és népi táncokat és ezzef gaz­dagították kialakuló szocialista kultúrán. ka% A verseny üzemi, városi szakaszának díjait augusztus 20-án; Alkotmányunk ünnepén adják át a kiváló ere&miSi vt elért művészeti csoportoknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom