Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)

1951-07-11 / 159. szám

tSZÄKMAGYÄßORSZÄG Napi 150 ezer forml értékű acéllal terme! többet a diósgyőri Martin I gép alól 300 százalékos beadásra teli felajánlási G. Kalászi Gyula tiszakurádf középparaszt AZ M D P BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSAGANAK LAPJA VII. évfolyam — 159. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1951 julius 11, szerda Arassunk idejében? gondosan, gyorsabban, mint eddig! A z aszályos esztendők után először mondhatjuk el; hogy a határ jgazdagon fizet a jó munkáért, bősé­ges termés kerül kasza alá. A megye minden részéből örvendező jelentések adnak hirt arról, hogy egy-egy község­ben, tszes-ben; állami gazdaságban mi­lyen termést hozott a föld. Nem is ritkaság már az olyan eredmény, mint a cigándi termelőcsoport 25 mázsás holdankintiátlagtermése; vagy a bod- íogkereszturi termelőcsoporté, ahol ár­pából 15, rozsból 13, vagy a csobaji tszcs-é, ahol árpából 18, rozsból 16 má­zsát aratnak holdanként, E kitűnő ter. mást azonban csak aklcor mondhatjuk magunkénak, ha mimd egy szemig beta Jcarítjuk. Nem hagyjuk, hogy túlérjen a gabona! A legkisebb időveszteség óriási károkat okoz! Egy termelöcso- portban például, ahol 60 hold árpave,tés van és késnek a levágásával — mint az északi járásikban általában —, 14 rni- zság átlagtermés mellett is 42 mázsát tehet ki a szem veszteség. Ez a 42 má­zsa elegendő nyolc 150 kg-os sertés felhízlalásához. 100 malac napi árpa­szükséglete 20 kg, száz malacnak tehát ez a mennyiség 210 napon át elegendő lenne. Vagy: 20 vemhes anyakocának 1 nap összesén 1 mázsa 20 kg árpa kell. Ez a 42 mázsa 35 napra elegendő szá­mukra. Az állam mázsánként 50 forin­téig áron veszi át az árpát; ekkor a veszteség pénzben 2100 forintot tesz ki. éltekét minden perc késlekedés azt jelenti, hogy a fáradságos mun­kával megtermelt hatalmas érték az egerek; ürgék martalékává válhat. Hogy a kárnak elejét vegyük, —■' az megyénk dolgozó parasztságának igyekezetén; jó munkáján múlik. Mozgósítani kell min­den erőt az aratásra, tarlóhántásra és a vnásodnövények elvetésére! A terme?őczoportok jó népnevelő; fel. Világosító munkával vonják be az ara­tásba a családtagokat is, magyarázzák meg, mennyivel több jövedelem jut így a tszcs tagnak és családjának Teltet, lenül alapbsan ismertessék a Miniszter­tanács legújabb rendeletét a III. típu­sú termelocsoportoki és a termelőszövet, kezetek új jövedelemelosztásáról; ami serkentőleg hat a munkára ; a verseny­re; a teljesítmények növelésére. A ren­dűét úgy intézkedik, hogy a természet­beni járandóságot is a munkaegységek arányában adják ki ég fejadagot csak az a munkaképes tag és családtag kap­hat, 'aki dolgozik is a csoportban, a nyári munkák idején résztvesz a közös munkában. Az aratásnál egy-egy tag 3 3 és fél munkaegységeit is megke­reshet egy nap; mint ahogy a mezőcsáti termelőcsoportban Tóth Miklós ennyit meg is keresett. Ha a családtagok is dolgoznak — attól függően, hányán —; mondjuk hárman, legkevesebb 8 munka. egvségük biztosan lesz egy nap alatt; Szaporodik a munkaegységük, újbb jut a családnak a terményből épúgy; mint pénzből az elszámoláskor! Ha azonban minden csoporttagot; minden munkaké­pes családtagot nem von be a csoport a munkába; bekövetkezhetik a nagy szem veszteség az aratásnál és a behor- dásnál -— tehát aktkor csökken az egy munkaegységre jutó jövedelem, keve­sebb lesz a részesedés is; -Meg káli gyorsítani minden tszes-ben az aratás munkáját! Számújának az egyénileg dolgozó parasztok is, világosan láthat, iák; mennyit veszítenek, ha várakoznak, késlekednek és nem aratják időben, a legjobb érési állapotban, gyorsan gabo­nájukat. A z aratásban nagy szerep jut gép­állomásainknak! is; de méginkább megnövekszik ez a cséplés idején majd. Újra és újra meg kell vizsgálni a gé­peket; nehogy a legnagyobb munkában legyen zavar amiatt; hogy nem vették észre, nem javították ki [kellő időben a hibát. Képzeljük el: egy aratógép; amely naponta legkevesebb 16 holdat arat le; — munka közben leáll. Ha csak 2 órát igényel is a javítás, azon a te­rületen; amelyikről — tegyük fel ‘— holdanként 18 mázság termés várható, aznap 48 mázsa terméssel arat keveseb­bet. A gabona persze nem vár, tovább érik s ha csak 5 százalék a szemveszte.. ' Ség; az is 2 mázsa 40 kg. Ha ez búza aratásánál történik — a veszteség éppen egy ember fejadagja.Es ha ilyen kiesés a megyében naponta csak 5 ara- tógépnél történik, az már 12 mázsa. Mennyi ez az egész aratás idején., J. Gondosan kell tehát kezelni a gépet 8 mindenütt biztosítani kell, hogy az esetleges hibát a leggyorsabban kijavít­sák! < |7> gy pere idő sincs a várakozásra! Aki gyorsan arat, kétszer arat, mert elkerüli a szemveszteséget és a másod, növényekből újra gazdag termést ta­karíthat be. Legyen példakép a tokaji, a mezőkövesdi, a mezőcsáti járás, a borsodivánkai, a kisrozvágyi, a pácini, a mezőzombori tszcs, a vattai, a me- zönagymihályi állami gazdaság, Tisza- tardos, Szentistván, Taktaharkány község; ahol jól megszervezték! a mun­kát; vasárnap is arattak, hogy mielőbb biztonságban tudják a gabonát. Tanuljanak ezek példáiból azok a helyek, ahol igen nagy a lemaradás, aho] eluralkodott a megnyugvás, a rá­érünk még“ igen veszélyes és elítélendő álláspontja. Ilyen a miskolci járás; a sárospataki; a ricsei, az ózdi, az újhe­lyi és a putnoki járás, ahol a legsúlyo­sabban elkéstek már az aratás megkez­désével. Akkor dolgozunk helyesen és iá'-, ha az aratást rögtön nyomon követi a tar­lóhántás és a másodnövények gyors ve. lése. Tudományosan is bebizonyított tény, hogy a tarlóhántás akkor teljesér- tékü, ha azt nyomban az aratás után vé­gezzük, így védekezünk legjobban a nő. vényi és a Tovarkártevők ellen; meg­akadályozzuk' a föld kiszáradását. — Tudja' ezt a mezőkövesdi tszcs, a mezö- nagymihályi állami gazdaság, ahol már nemesak a tarlóhántást; de a másodnö- vények vetését is megkezdték. Tudja ezt Tóth József cekeházi; Profancsik Mihály mezőzombori, Osikai Gábor eso- baji dolgozó paraszt — éppen ezért eb­ben sem késlekedik. Nagy hiányosság; hogy a munka — különösen a tarlóhántás és a másodve­tés — még1 vontatottan megy, elmarad a követelményektől. Tudni kell, hogy ez is osztályhare kérdései A lekerülő gabona után vetett másodnövény sok száz má­zsával gyarapítja takarmánykészletün­ket; ez lehetővé, teszi, hogy több jószá­got tartsunk, jobban takarmányozzuk ál­latainkat — több tej; hús; zsír jusson, népünk ellátására s több jövedelem egyénileg is minden dolgozó paraszt, nak. Vessünk tehát minél hamarabb mi. nél több másodnövényt! T átni kell, hogy a bulákság és a '*'J klerikális reakció; hazánk és bé­kénk mindenre elszánt ellenségei a leg. alávalóbb módon igyekeznek gátolni a munkát, Arra törekednek, hogy zavart keltsenek; elavult módszereket; „taná­csokat“ ajánlnak, hogy akadályozzák az aratás gyors befejezését. Pácin köz­ségben például a kulákok arra akarták rábeszélni a dolgozókat hogy elég; ha naponta esak 8 órát aratnak, mert ;;rá­érnek a munkával“. Tiszaoszláron arra akarták rávenni a dolgozó parasztokat,« hogy várjanak még az aratással, mert még nem érett a termés“. Keményen fel kell venni a harcot az ellenség ellen, le kell leplezni őket; — űue; ezek azok. akik szabotálják a mun­kát, hogy ezzel is segítsék a háborús gyujtogatókat. T.á keil szorítani a hu­tákét, hogy gabonáját ae előírt érési állapotban arassa le! Tűrhetetlen opportunizmus tapasztal­ható az encsi, az ózdi; a putnoki já­rásban. Az ózdi járásban a kulákok még egyetlen holdat sem arattak le; mégsem történt velük szemben eddig megfelelő intézkedés. Hangonyban a pap kétszer tartott misét; holott más­kor esak egyszer szokott. Ládpetriben és Monokon ilyen nagy dologidőben bú­csút rendeztek. Míg a nép papjai fel. hívá-st intéztek a békearatás gyors és jó elvégzésére, a klerikális reakció ügy­nökei meg álcáznák akadályozni a bő termés veszteség nélküli betakarítását; azt akarnák, hogy leevesebb jövedelme legyen a dolgozó parasztnak, kevesebb kenyere a dolgozó népnek. m/| eg -kell érteni és meg kell magya- rázni mindenütt: a bőséges termés nemesak! azt jelenti; hogy több lesz a kenyér, hanem azt is, hogy több a fel­adat; a dolog. Az aratás gyors és si­keres elvégzése, békétek védelme megkö­veteli; hogy dolgozó parasztságunk ezekben a napokban minden percet ki­használjon; hogy egyetlen munkáskéz se álljon tétlenül! Arassunk idejében, gondosan és gyor­san! Gyorsabban mint eddig! TÓTH FERENC; MINDEN PERC KÉSEDELEM SÚLYOS KÁRT OKOZ! A miskolci, putnoki, ózdi és edelényi járásokban is haladéktalanul tel/es lendülettel meg kell kexdeni as aratást J ék Győri János és id. Bozsvai Nagy lendülettel végzik a tavló- János kujá-kok kártevő kísérte- hántást és a másodvetést. {eit és rá: ^ontották őket a kinn- A zöldhalompusztai munkahelyen Minden erőnkkel fokozni kell aratási munkánk ütemét. Lemaradásunk egyre súlyosabbá válik. Búza ve lésünknek még csak 20, rozsvetésünknek 20.9. tavaszi árpánknak mindössze 5.5 száza­léka van learatva. A tarlóhántás elő­irányzatának még csak 12, a másod­vetési tervnek csupán 25 százalékát végeztük el. Ütemtervünktől a kalászosok ara­tásában 17 százalékkal késiünk el! A múlt hét szombatjáig 74 000 holdat kelle .t volna learatni, de csak 54.000 holdat arattunk le! Igen nagy mértékben megjavítja a megye teljesítményeit állami 'gazdasá­gaink általában jó munkája. E hét elejéig állami gazdaságaink a búzának 42.3, a rozsnak 36. a ta­vaszi árpának 6 száza’ékát aratták le. Az egyéni dolgozó parasztok viszont a búza- és rozsterületnek csak 19, a ta­vaszi árpának mindössze 5.6 százalé­kát vágták le­Termelőszövetkezeti csoporijaink eredményei lényegesen jobbak, mint az egyéni dolgozó parasz­toké. A búzaterület 25.3, a rozsterület 32, a tavaszi árpaterület 5 százalékát aratták le. 292 hold másodvetés a tszcs-kbeo és az állami gazdaságokban Hasonló méretű különbségek vannak a tarlóhántás és a másodvetések el­végzésében' is. Termelőcsoportjaink 566 holdon vé­geztek tarlóhántást, 128 holdon pedig másodvetést. Egyéni dolgozó paraszti jaink tarlóhántása 431 holdon, másod­vetése 67 holdon történt meg. Állami gazdaságaink már 768 holdon buktat­ták le a tarlót és 164 holdon végezték el a másodvetést. Pártszervezeteink, helyi tanácsaink mozgósítsanak mindenütt a békearatás gyors elvégzésére! Legsú'yosabb a lemaradás a miskol­ci, a putnoki és az ózdi járásban, ahol pedig már mindenütt megérett a búza, már- már tű haladja a viajzérés álla­potát, az aratás még sem indult meg teljes ütemben. Tűrhetetlen, hogy községi tanácsaink, töjpegszervezeteink vezetői és tagjai ezekben a járásokban közönyösen vi­selkednek, nem szállnak szembe a ku­lákok és a klerikális reakció aljas ki- sérleteivel. Megyénk egész tterü étén most már mindenütt meg lehet kezdeni az aratást; azokon a részeken is, ahol néhány nappal ezelőtt még több-kevesebb joggal érvelhetek a vidék északi fekvésével. A .sátoraljaújhelyi járás hegyközi köz­ségeiben, az abaujszántói, szerencsi, edelényi járás valamennyi községében is meg lehet kezdeni az aratást. Pártszervezeteink mozgósítsák a községek minden erejét a béke- aratás sikeres elvégzésére. Ne engedjék, hogy megismétlődjenek olyan esetek, mint Mucsonyban, ahol a tanácselnök kijelentette, hogy „Kiég nem lehet aratni, mert a búza nem elég érett“ és kiderült, hogy már va­sárnap nyugodtan megkezdhették vol­na az aratást. Tibolddarócon, Sályon, és Bükkábrányban a tanácselnökök jVéleménye szerint „a parasztok tudják legjobban, mikor kell aratni“. Persze, ezek a tanácsok szájtáti módon tét­lenkednek, ahelyett hogy iga£i béke­aratásra mozgósítanák azonnal a dol­gozó parasztokat­Leplezzük le keményen a kulákok kártevő kísérleteit! Ozdon és &z ózdi járásban nem har­colnak a kulákok ellen, nem szorítják őket munkára. Habár a községi ta­nácsok tapasztalták, hogy a kulákok személyesen nem akarnak részlvcnni a munkában, nem tettek semmit ez el­len. Az edelényi járásban vasárnap mindössze 2—3 kulák aratott, holott a búzakalászok már túl voltak a viasz­érésen. Dolgozó parasztjaink kövessék a tiszaluciak példamutatását, akik idejében észrevették és icíeplez­ka elvégzésére. Sorakozzanak föl azok mögé a közsé­gek mögé, amelyek visszaverték az el­lenség kísérleteit és élenjárnak a munkában. Ilyenek is nagy számmal akadnak már megyénkben­Borsodivánka do gozó parasztjai a „József Attila" termelőszövet­kezet példáját követve már va­sárnap 70 százalékig elvégezték az aratást. Tkzatardos közvetle­nül az aratás befejezése előtt áll. Ugyancsak előrehaladt a muuka Tisza ucon, Prtigyön, Taktakené- zen, Abaujkéren és Boldogkővár­alján. Vannak olyan termelőszövetkeze­teink. amelyek befejezték a kalászo­sok aratását. A kenéz, ói „Kossuth" termelő szó- vetkezet már végzett a munká­val. most hajtja végre tariőhán- (ásj és másodve.ési tervét. A boldogkőújfalusi termelőszövetke­zeti csoport ugyancsak tartatta kalá­szosait. •állami gazdaságaink közül kiemel-, kedik a klementina; állami gazdaság, amelynek dolgozói már tel jós egészé­ben elvégezték a búza és a rozs ara­tását. Bozsik László és felesége mutatott ki­emelkedő teljesítményt. Egyetlen napon 2085 négyszögöl területet arattak le, az előtte vo_ó napon 1704 négyszögöl volt a teljes.tményük, Keresetik napi 135 forint fölé eme.kedett. Kitűnt a bükkzsérej dolgoaók munka* csapata, amely Nagy András vezető* sével állandóan 167 százalékot telje* sített. Súlyos hiányosság az állatni gaz­daságnál, hogy nem foglalkoztak kellően a dolgozókkal és így tör­tént hogy míg a bükkzsérciek va­sárnap is arattak, a mezőköves­diek csak déie.őtt dolgoztak. A vattai állami gazdaságban a bűz* aratását 91, a rozs aratását 50, a ta* vaszárpa levágását 22 százalékban vő* gézt ék el. A bálványosi állami gazdaság bájványosi üzemegysége hétfőn este befejezte a búza aralásáb A bodroghalmi állami gazdaság zemp.énagárdi üzemegysége szín­ién elvégezte az őszi búza levá­gását. A 'jajhalmi állami gazdaság 84 szi* zalékra áll a búza aratásával. Kövessük példájukat! Edelény határában nagy szorga­lommal végzi az ajatást Takács Ist­ván 79 éves dolgozó paraszt és fe­lesége, akj szintén 78 éves már. Ta- kác István büszkén jelentette ki G- Nagy János tanácselnöknek: ■ »Idős korom ellenére is feleségem, mej együtt napi 26 keresztet leara­tunk. Azért dolgozunk szíwel-lélek- kel, mert tudjuk, milyen nagy jelen­tősége van az idei aratásnak. Min­den megtakarított büzaszem erősiti államunkat és növeli a békelábor erejét.« Ugyanilyen lelkesedéssel végezze minden dolgozó paraszt az aratás és cséplés nagy munkáját és akkor idei aratásunk valóban bőkearatás lesz! beadási kötelezettségüket a gép alö| túlteljesítik. * A káesmárki dolgozó parasztok kö­zűi kimagasló eredményeket értek el Fetus István 13 holdas és Ondscs András 9 holdas dolgozó parasztok, akik csaknem teljesen elvégezték már az aratást. Öntudatos dolgozó parasztjaink kövessék a jó példát! 'A mezőcsáti Szabadság termelőszö. vetkezetben sok DISz fiatal megmu-. tatta: teljes egészében sajátjának érzi a szövetkezetét. 14—15 éve3 Iá. nyolc is résztvesznek az aratásban és a megdőlt termés ellenére naponta másfél, sőt két munkaegységet is tel. jesítenek, mint legutóbb Loblcovitz Erzsébet és Pinczés Magdolna is. Annál feltűnőbb hiányosság, hogy javakorban levő erős fiatalasszonyok ugyanakkor a kertészetben gyomlál- gatnak. Oda kell hatni, hogy a termelőszö. vetkezetek minden egyes tagja kive. gye részét a-z aratásból! * Kenézlőn a ül. típusú Kossuth termelőszövetkezet tagjai lelkes munkával már befejezték az ara­tást .most a behordás és a cséplés jó elvégzéséhez fognak hozzá. Ezt a munkát is határidő elölt akarják elvégezni. Megfogadták: icimőny­Tiszaladány községben Osváth Sándor 11 holdas középparaszt ara* tását és tarlóhántását, sőt már aná- sodve;ését is elvégezte. Dolgozó parasztjaink tegyenek ugyanígy. Aratás u<án végezzenek tartóhántást és azonnal vesrák el a másodnövényeket! * 'A bálványost állami gazdaságban Kolecz József munkacsapata áUan. dóan SOI; Gergely Lajos munkaosa* pata állandóan 195 százalékot telje- sít. Az áUami gazdaságban minden munkacsapat 100 százalékon fetüí teljesít! Battha Imre és Bariha Gusztáv, a mezőny árádi gépállomások dolgozói jó munkát végeztek. A csuicse'a- nyaj »Vörös Csilag« termelőszövet­kezeti csoport földjén napi tervü* két állandóan pontosan teljesítik. * Bodroghalomban Tóth Erzsébet DISz fiatal Mátkái József párttaggal együtt vasárnap kévekötő aratógép* pel 15 hold gabonát aratott le. Minő­ségi munkát végeztek, a legnagyobb gonddal és körültekintéssel dolgoz* tak, hogy győzelemre segítsék a bé> kearatás ügyét. M/tiu A sajószenipéteri gépállomáson Csuzdi Lajos traktoros — aki egyéb­ként megyénk egyik legjobb traktorosa és jó munkájáért több mint bárom- ezer forint prémiumot kapott már — munkáját most hanyagul végzi. Eeggel fél 9 órakor kezd és szombaton délután már fél 7 órakor leállt, pedig egy holdat még le judotf volna aratni. Csuzdi Lajosnak mie'őbb’ meg kell változtatni magatartását, hogy méltó legyen a további megbecsiiíéoic' • A vattai állami gazdaságban öt nap óta . üzemben van egy kombájn, Eddig alig öt és fél. mázsa zabot vágott le és csépelt el, mert folytonos üzemzavarok gátolták munkáját. Ki a felelős a súlyos hiányosságért? Vizs­gálatot és gyors intézkedést! • Súlyosan lemaradt az aratással a miskolci járás- A tanács nem mozgó­sított az aratas időben való megkezdésére és gyors elvégzésére. Igen hely­telen, hogy a járási tanácstól a községi tanácsokhoz kiküldött ellenőrök kizárólag a tanácselnököt keresik fel, nem mozgósítják a tömegszervezetek aktíváit. Hercegkúton egyetlen nap 12 ellenőr kereste fel a tanácselnököt. Nemhogy segítették volna, — akadályozták munkájában. A járási tanács­nak sürgősen meg kell javllani munkáját, hogy a járás behozza leinara- dasatl, i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom