Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)
1951-07-08 / 157. szám
Vasárnap, 195t évi július hú 8, ÉSZAKWAGrXBORSZAG A békearatás sikere érdekében ZÚG A BÚZA... a családiasakat is bevonja a munkába a szászfái termelocsaport f Huszonnyolc tagja van a szászfái tezcs-nek. Olyan a csoport, mint nagy család. 1949 októberében kezdték a közös .munkát a II. típusú szerint, az- titán a fejlettebb III. típusra tértek át, ahol már a munkaegység szerint szá. molják a végzett munkát, aszerint adják) ki a közös jövedelemből az egyéni keresetet. Aratásra készülnek a szászfaiak is. Tervük szerint kedden kezdik vágni a gabonát Jól felkészültek. Előre gondoskodtak arról, hogy legyen megfelelő számú munkaerő, mikor eljön a nagy Ivaré, — a békearatás. A pártszervezet tagjai jártak az élen abban, hogy beszervezzék a családtagé, kát is az aratásra, még fokozottabb ..mértékben, mint a növényápolás idején. Hogy milyen nagy előnye van ennek, nemcsak egyéni, de a csoport érdeke szempontjába is, arra csak néhány példa. • * A növényápolásban a tszcs minden munkájával időre elkészült, mert családtagok is dolgoztak, 8 minden család sókkal többet keresett munkaegységben; mintha csak a tag dolgozott volna. - Stupek András pl. csak a szénakaszá- lúsban négy napon át 8 munkaegységet keresett, ugyanakkor felesége a forgatásban, gyűjtésben 5 munkaegységig vitte. Ez összesen 13 munkaegység. — Fuhánszki Mihály harxnadmagával dolgozik'és egy nap több mint három munkaegységet kerestek különböző munkákon. Elhatározta a szászfái csoport min. den tagja, hogy a családtagokat is bevonják a munkába, az aratásba., behor- dásba, cséplésbe, hogy né legyen szem- veszteségük. Az elkésett aratás annál a 700 mázsánál. amit a csoport gabonából vár, legkevesebb 13 százalék szemvesztcséget okozna —beszéli Stupek András. — A 15 százalék pedig 105 mázsa veszteséget okozna. Adagban 70 forintjával számolva, ez 10.350 forint. Ezen a pénzen a tszcs egy pár .olyan lovat vásárolhat; hogy párját ritkítaná a környéken. Ebből a pénzből húrom vetőgép ée jónéhány lé- kapára is kitellene. Más oldalról is számítva a veszteséget, ha a 105 mázsából 50 mázsa árpa, 30 mázsa búza és 25 mázsa rozs a vesz. teség, akkor a következő a helyzet. 20 vemhes anyakocának egy napra egy mázsa húsz kilő árpa kell. Ez az 50 mázsa tehát 41 ás fél napra elegendő lenne számukra. Ha ezek az anyakocák 100 szaporulatot hoznak és a szemvesz. tőségnél egyébként kárbamenő árpa mennyiséget elfogyasztanák. a malacok a szoptatás alatt tíz kilóra híznának fel, ami 100 malacnál 10 mázsát jelent. — Pénzben ez sok ezer forintos jövedelem a csoportnak. Vegyük a 30 mázsa búzát, amitől szintén elesnék a csoport ha későn aratna. Ha vetőmagnak használják ezt fel, egy-egy mázsa a jövő évi aratáskor legkevesebb S—8 mázsát hoz; vagyis a most veszni hagyott búzából jövőre 240 mázsával több búzája lenne népgazdaságunknak. Ugyanilyen számolási eredményt ad, ha megnézzük, milyen kárt jelent, ha a szemveszteeég miatt 25 mázsa rozs el- pereg. Mindezt tudva és kiszámolva, a szász, fai tszcs tagjai egy percet sem késnek, hanem haladéktalanul nekilátnak az árpa aratásának családtagjaikkal együtt, mihelyt sárga érésbe jut náluk is az árpa. Négy munkacsapatot alakítottak; — megszervezték a versenyt is, Ugv adják ki a területet, hogy aki szorgalma, sabb, az többet keres. Egészen biztos, hogy lesz olyan tag, aki három munkaegységet is megkeres egymaga egy- napon az aratásnál. S ha mondjuk, harmadmagávaJ dolgozik — mivel a marokszedőre valamivel kevesebb munkaegység jut — 8 munka, egysége biztosan meg lesz hármuknak. S ha egy munkaegységre csak legkevesebb 20 forintot számolunk; a* egy nap alatt 160 forint kereset! így indul harcba a szászfái ;,Szabad Föld" termelőcsoport a termés sikeres és gyors, szemveaztoség nélküli betakarításáért, (tf) A szikszói „Vörös Csillag“ termelőszövetkezetnek is példát kell mutatnia! l£49.ben alakult meg a szikszói >;Vörös Csillag« III. típusú termelő, szövetkezet. A csoportnak akkor 254 hold földje volt, jő munkát végzett, nem volt lemaradásuk semmiféle Munkában. Cukorrépából hoMankint 210 mázsás kiváló eredményük volt. Az eredmények alapján megnőtt az érdeklődés a termelőszövetkezet'.iránt, az idén .már 650 hold.földön gazdálkodnak. Igen nagy hibn.^ hogy az idén távolról sem halad úgy a munka; mint tavaly. Elmaradtak a növényápolás. t>aj, bajok vannak a termelőszövetke. í-etben az aratással is. — Kevés a munkaerő — panaszkodik Tóth István, a csoport elnöke. — Sok csoporttag került gazdasági, köz. igazgatási funkcióba, ilyen ' kis létszám mellett nem lehet jól megszervezni a munkát, A panaszkodó* teljesen alaptalan. JA csoportnak 126 tagja van, de a Csoporttagok, közül legfeljebb csak ■40-en vesznek részt rendszeresen a munkában. Akadnak még olyan párttagok is a termelőszövetkezetben, akik nem ismerték fel, mi a kommunista. példamutatás jelentősége. Lackó Ferenc elvtárs csoporttag most a Já_ rási Tanács mezőgazdasági osztályán dolgozik mint előadó. Felesége azonban nem dolgozik a tszcs-ben, még az aratásból sem veszi ki részét. Ma. gyár László esoporttag már az alsó- vadászi gépállomáson dolgozik. Felesége csoporttag. de még az aratásnál 'sem jelentkezett munkára. Olyanokat mondogat; hogy „minek menjek én dolgozni a tszcs.be, amikor a férjem 'után úgyis megkapom a fejadagot!*4 Sok más hasonló példa is mutatja, bogy a termelőszövetkezetben elhanyagolták a csoporttagok szocialista Szellemben való nevelését; Hiányzik sok csoporttagnál az öntudat; nem ismerik fel, hogy egyéni érdekeiket is sakkor szolgálják legjobba», ha áldozatosan, példamutatóan dolgoznak a közösségért. Ez az oka annak, hogy a kulákok és a klerikális reakció hangja érvénye, .sül a csoportban. Az aratásnál is ragaszkodni akarnak n, 8 órai munkaidőhöz. Nem értették meg, hogy a szempergés nem vár órájuk; hogy minden becsületes, öntudatos dolgozónak minden percet ki kell használnia a gyors és jó aratásra! A laza 'munkafegyelemre jellemző, hogy egyik este megbeszélték a másnapi ‘ munkafoladatokat, de reggel a csoport ..több tagja nem je’ontkezett munkára és be sem jelentették; miért maradtak el. Több csoporttag az egyéni érdek elítélendő hajhászásába esett. Válogatni akarnak a munkában, íezt mondogatják, hogy csak olyan feladatot vállalnak, amiért minél több munkaegységet kaphatnak. . Népnevelő munka egyáltalán nem folyik a tszcs.ben. Orosz Lajos párttitkár eivtárs nem fogja össze a népnevelők munkáját. A pártszervezet gyengeségére jellemző az a súlyosan elítélendő eset, hogy egyesek 0.2 munkaegység feljegyzését követelték ma. guknak azért, hogy népnevelő munkát végeznek. Még elítélendőbb, hogy ezt meg is- tették nekik. Érthető, hogy a helyzet tovább fajúit és a legközelebbi alkalommal egyesek kijeién, tették, hogy már esag 0.5 munkaegy. ség feljegyzése ellenében végeznek népnevelő munkát. A termelőszövetkezet vezetősége nem tart fegyelmet a csoportban. Varga István, esoporttag a közös tulajdont jelentő hagymából nagyobb mennyiséget eltulajdonított, azt magánkereskedelemben eladta. Fegyelmi vizsgálatot nőm indítottak, Varga Istvánt még a mai napig sem zárták ki a csoportból. Az alsóvadásii gépállomás hibái is rendkívül nagy mértékben hátrál, tátják ez aratás gyors és jó elvégzését a „Vörös Csillag“-bfl.n. A gépállomás traktora és aratógépo 60 óra alatt mindössze annyi területot vágott le, amelyen 50—60 kereszt van. Egyik táblától a másikig vontatják, klsérle. teznek, hol tudnák legjobban felhasználni a gépet. Az alsővadászi gépállo. más két fiatal dolgozója, akik rövid kiképzésük alatt csak a legszükségesebb ismereteket sajátították el; sehogy sem boldogulnak az erősen meg. dőlt búzával. Súlyos felelősség terheli a gépállomást, hogy* ilyen „segítséget“ nyújt a termelőszövetkezetnek. A gépállomás hibájából rosszul működik az aratőgépnél a kévekötő is. A hibák egyszersmind megmutatják kijavításuk útját is. Az alsóvadász! gépállomásnak valóban segítenie kell Az ózdi állomás vasutas dolgozói a következő munkafelajánlást tették augusztus 20. méltó megünneplésér* 1. Jé szervező és irányító munkává] az állomásról továbbított iránvvona. tok számát augusztus SSMg 1000-re, deeember 21-ig 1140.re emelik. 2. Az iránvvonatoknak az állomás hibájából előforduló késéseit teljes mértékben felszámolják. 3. Az állomás anyagmegszabásit a takarékosság szem előtt tartásával augusztus 20-ig 5, december 21-ig 8 százalékkal javítják meg. 4. A jövedelmezőségre tett felaján. lást a komplex brigádok segítségével 6, illetve 10 százalékkal tú'teljesüik. 5. Az állomási leterhe'ési fokát .jobb | munkabeosztással 60, illetve 6-1 százalékra emelik. a csoportot- A termelőszövetkezetnek pedig mindont meg keli tennie, hogy a hiányosságokat a legsürgősebben, azonnal megszüntesse. Biztosítani kell, Hogy minden csoporttag rendszeresen és rendesen dől. gozzék. Minden .munkaképes családtagot be koH 'Vöníii. az aratásba- Van jó példájuk, omit népszerűsíthetnek és amit el is He]l mondani mindén éso- porttaguál és családjánál. Fodor Jáno. sék az elmúlt évben 450 munkaegysé. get szereztek. Az idén a család minden munkabíró tagja, becsülettel dolgozik az új kenyér biztosításáért. A családnak már eddig 380 munkaegysége van. Ha csak Hozzávetőleges becslés szerint is nézzük, mennyit lesz az egy munkaegységre jutó jövedelem, Fodor Janosék legalább 14 ezer forintot ko. resnek. A „Vörös Csillag44 tsz tagjai kövessék a községi tanács elnöke és elnökhelyettese családjának példáját. H. Nagy Lajos vb. elnök Katalin nevű leánya, a miskolci tanítóképző in. tézet növendéke, azonnal munkába állt a tsz kertészeti brigádjában, amikor befejezte a tanévet. Nagy Károly elnökhelyettes Erzsébet nevű leánya a pogonypusztai állami gazdaságban dolgozik. A termelőszövetkezeteknek példát kell mutatniok: A Vörös Csillag4* termelőszövetkezetnek is! Erezze át a csoport minden tagja — elsősorban | pártszervezet tagsága — személy szerint milyen felelőssége van abban, hogy be kell bizonyítaniok a közös gazdálkodás előnyeit az egyénileg dolgozó parasztok előtt és ennek a felelősségnek tudatában gyökeresen éo gyorsan javítsák meg munkájukat. VÖLGYI BÉLA 6. Az állomás dolgozóinak ideológiai továbbképzését rendszeres oktatással és népnevelők tevékenységgel biztosít, ják. Tasn Mi Alfréd ózdi állomás. Dolgozó parasztok! Az anyarozsból igen fontos gyógyszer készül. Az anyarozs gyűjtése jó jövedelmet biztosít, mert kilo. grammonként 50 forintot fizetnek a Földművesszövetkezetek. Az ózdi állomás vasutas dolgozóinak kfitelezeüségvállalásai az Alkotmány Napja tiszteletére Aranysárgára érleite a dús kalászokat a nyári napsugár. Megindultak a kombájnok, megpendítek a kaszák a szabaddá lett magyar földön. Magának, saját népének arat a dolgozó paraszt. Ezért csendült fel vidáman a nóta a suhogó rendek nyomán, ezért énekel víg dalt a költő felszabadult életünk boldog aratásairól. Idei békearatásunk jövőt építő mun. bája közben visszatekint a dolgozó paraszt a múltba, amikor még hercegeknek. grófoknak, kulákoknak Unhatta verejtékét, amikor urak gabonáját takarította be urak cserjébe, magtárába Felidézi a múlt szomorú aratásait a jelen boldog békearatásában a dolgozó paraszt. Azt az időt, amelyről így írt a magyar prole.társors legnagyobb köl. tője: József Attila; Verejtékünk egy-egy csepp je száraz földdel gyúrva egybe, búzaszem a búzaszáron. /úg a búza. Kenyér magva, töke magva megy a csűrbe, fut a barikba. Hozzánk nem ér csak a hangja. v Zúg a búza. Abban a világban, ahol esak a címnek, rangnak; a pénznek volt becsülete. Eőzsebű, büszke uraságok hajszolták a bús, éhező. Nincstelen Jánosi, aki szántott; s akinek nem zöldéit a mező. Mezítláb bal, rongyos csizmában, Görnyedve tolta az ekét-; Mámák vetett és másnak termelt, Másnak kassáit a nép. Idegen csűrbe hordott búzát, Adó kínozta, csendőr vert«; Keserűség és ősi gond Hajszolta messzi tengerekre... Az életrevaló alig jutott a föld dús áldásaiból annak, aki verejtékét .ontotta érte. Mi volt akkor a föld a dolgozó parasztnak? Miért fáj neki mégis, ha pusztulni látta az életet? így kérdi meg Ady „A grófi szérűn“ című versében: i'Szemes kalászok énekelnek Gonosz, csúfos éneket: „Korgógyomrú magyar paraszt; Hát mi vagyok néked? Miért fáj neked az égő élet? Nincs benne részed soha... Ne félj, grófodnak lesz azét Leánya, pénze, bora. Ne félj, a tél meg fog gyötörni, Mint máskor; hogyha akar, Élethez; szemhez semmi közöd, Grófi föld ez és magyar." He a dolgozó paraszt mégis szerette ezt a földet. Fájt neki a pusztuló élet, hiszen érezte, hogy ennek egyedüli jogos birtokosa ő. £> amire Ady költeményében nem adtak feleletet a .Azurnes kalászok“; feleletet ad a költő ;,Enek aratás előtt“ eimü verséljen: Aratásra készülő mezők, Torkon akadt; gyűlölő szavak, Kaszák; mik kiegyenesednek, Vvnep készül; piros, szabad. Es felvirradt az ünnep az évszázadokon át sanyargatott; a jobb jövőt váró parasztságra... Es negyvenöt tavaszán végre Jött A diadalmas, győzelmes sereg, Dörrenések és villámok között A szabadság, mint zápor, megeredt. (Simon István: Jóvónkra vésett dálu:n.y Szétzúzta az urak uralmát 45 tavasza. A boldog aratások győzelmes ígéretét és beteljesülését hozta meg a dolgozó parasztnak... A vörös tankok nyomában teltebb, szebb a kalász a sárból, hamuból magasra emelkedett „ ház; s toronyiakéit eltemetve; az égig érő vár, a büszke: ledéit az elnyomás. Felszabadítónk; a dicsősége«; • győzelmes Szovjet Hadsereg ;.as ezer éve - éheseknek“ igazságos karéjokba adta a földet, sz- országot. A népé lett a föld, az ország, országos lett a nép joga, jogos közét a közjavakhoz d nem veheti mór sohaj se bank, se birtokos, se gyáros, semmi erőszak és csalás: nem lesz a paraszt kenyeréből az tirak asztalán kaláos: nem támasztanak szakadékot a munkás és paraszt között: közös munkában forrnak össze Üt mind a munkaeszközök. Munkás és dolgozó paraszt vállvetve építi nagy Pártunk vezetése mellett az országot. Közös ügye lett a dolgozó parasztnak a munkással az üzemek, a gyárak, a kohók termelése, közös ügye lett a munkásnak a dolgozó paraszttal az aratás... Nem volt soha egy talpalatnyi földöm, egy szem gabonám nem termett soha. Nem féltem, hogy 0 vetéseket zölden szétveri a jég szüges ostora. De három éve, napi munkám mellett., mint a gazda, figyelem az idői; mert bekúsztak a városba a földek, bekúsztak a gyárakba a mezők. Gondommá, vált, hogy jő-e a vetőmag aratni kell, éles-e a kasza. Gondommá vált, mit termelnek g. gyárak. Gondunkká így vált az egész haza. (Kuczka Títer: Messze volt a föld.) Munkás és dolgozó paraszt; az égés* ország minden becsületes dolgozójának közös harca az építés, az alkotó mun, ka, az. aratás. Es együttesen áll őtC munkás, paraszt, értelmiségi dolgozó a dús kalászok, a felszabadult élet fölött. Védi, óvja, hiszen az övé, c pörölyként csap le ökle azokra; okik! mint Grősz és aljas cimborái veszélyeztették a dolgozó nép aratását... őrizd a földet, béke kell a földnek, munkád gyümölcsét el ne vigye más. Hol megaláztak, kifosztottak, öltek; már téged szolgál minden aratás. Együtt vagyunk bajtársak, győzni készen) munkánk gyümölcsét el nem veszi más: a béke hőse fegyvert tart kezében Csatánk győzőimé minden aratás. Meggyorsult a munka, csökkent a selejt »se újítások nagymérvű alkalmazásával a Miskolci Drótgyárban A Miskolci Orőtgyárban megnéztük1, hogyan alkalmazzák a dolgozók az eddig bevezetett újításokat és milyen eredményeket érnek el velük. LUDVIG LÁSZLÓ főmérnök javaslatára vezették be az egyik nagyjelentőségű újítást. A gázedző kemence és az ólomkemence drótaknájának záró- szekrényében a drót oxidálódásának s ól. mosodásának kiküszöbölésére egy „Hen- ri“-típusú olajozó szerkezetet szereltek fel. Ez az újítás nagyban megkönnyíti a dolgozók munkáját és védi az egészségüket Ezelőtt a kemencéből kijövő dróton nagy mennyiségben rakódott le az ólom s nagyon sok ólommér. gezés történt. Most a becsepegő olaj füsttel és korommal vonja be a drótot, s így majdnem teljesen kiküszöbölik1 az ólom lerakódását. Ezt az újítást minden kemencénél bevezették, ami nagyméretű ólommegtakaritást eredményez s a készített drót is tiszta felületű lesz. BALOGH JANOS drőthúzó, újításával a dróthúzás műveletét rövidítet- to meg. A dróthúzó dobokra egy gömb. tárcsát szerelt két húzókővel, melyek segítségével a drótot egymásután kétszer húzzák le; tehát az eddigi ké: munkafolyamatot egy munkafolyamat ideje alatt végzik. Ezzel ai újítás, aal évente 40 ezer forintot takarítanak meg. BOBIK ISTVÁN esztergályos és Bobik György marós újításukkal a la. pitóhenger vízhűtését oldották meg. A hengerbe kifúrás mán — egy vízcsövet vezettek be; amely állandóan hűti a henger palástját. A hengert idáig nem hütötték Egy műszak alatt 41 órát is állt a gép — a henger felmelegedése miatt. Sz. Nagy Sándor véle- méiiyc szerint, aki a gépen dolgozik; ez az eljárás nagymértékben megköny- nyíti a munkát. Lehetővé tették a mua. kaidő 100 százalékos kihasználását. A! drót minősége is javult, szép sima felületű, egyenletes ,átmérőjű drót készülj Ez az újítás is 40.000 forint évi megtakarítást jelent. JÄVORSZKY JÓZSEF lakatos csoportvezető az új gépek beállítását úgy oldotta meg, hogy a gépalkatrészek egyes pontjaira a befektetés előtt cSa. varlábot szerelt. A gépek befektetését most tized miliméteres pontossággal lehet elvégezni. Az újítás nagymérvű időmegtakarítást jelent, különösen a most épülő gyárakban, ahol száz arámra fognak új gépeket beszerelni, alapozni PRÍTZ BENEDEK ée BOBIK 1ST. VAN esztergályos sztahánovisták javaslatot tettek, hogy a horganyOzá ferde forgású csigakerekeit munkálják meg, mielőtt felszerelik. Eddig ezt az alkatrészt nem munkálták meg. hanem leöntés után mindjárt beszerelték a gépbe. Az újítók profilkésí készítettek, amely megkönnyíti a megmunkáj lást. A megmunkált 'csigakerekekkel a gép élettartama hosszabb lesz a gyártott drótok minősége megjavul. Ez aa újítás évente 20—25 ezer forint megtakarítást fog eredményezni.
