Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)
1951-07-08 / 157. szám
Vtefenap, 1951. frri Jfflh» M 8, gSZAKMAGYÄHORSZXS Vétik már a. &Ä tül éghajlati viszonyaink tnek lett a kalászosok levágása után kb. 8 millió holdon termelhetitek másodvetésü takarmánynövényeket és ezzel állatállományunkat a ,ié- Icnjegi ‘állatlétszámhoz viszonyt!, va 50 száz?Iákkal tudjuk növelni.-' így mondotta Rákosi elvtárs a mu't iív októberében Pártunk Központi Vezetőségének ülésén. Sokezer dolgozó paraszt gondolkodott e| a szavakon, amelyek ismét messzi előre világítottak a szép jövő felé. Tiszalűcon különösen nagy vissz, hangja támadt Rákosi elvtárs bölcs útmutatásának. Ez a. nagy alföldi község mindig az élenjárók között volt. Dolgos, szorgalmas parasztjai nem idegenkednek az újtól, A jó tanács megragadta képzeletüket. Ha toruk nem nagy, szántóterületük csupán ötezer egynéhányszáz hold. Szinte meg lehetne kétszerezni 3 másodveté- feekkél. Oktalanság tellát még vitatkozni is rajta — követni kell a tanácsot! * Bevették a másodvetés elvégzésit p község munkatér vébe. Egyelőre óva_ fosait csak 300 holdat irányoztak elő. Kiesi ez % terület, de a tanács nem akart túlságosan sokat vállalni. Gondolták: inkább túlteljesítik majd tervüket. A jelek máris erre mutatnák. Csütörtökön kezdték meg a faluban ßz aratást a három termelőcsoport kéz. deményezésére, — a határ 40 százalékát már learatták, — és már meg. kezdődtek a inásodvetések. Még csak kismértékben ugyan, hiszen a főfele.dát a.z aratás, amiben kissé leni3- J-sdtak, mert a kalászosok 60 százaléka már kaszára érett. De ma» vasárnap is dolgoznak valamennyien te így behozzák a késést. 1 masodnovenye Vannak dolgozd parasztok, akik már felszántották a tarlót és serényen készülnek a másodvetések elvégzésére — előirányzott torvük pontos teljesité_ sere. Ott van az elsők között ifj. Szend- rci András közápparaszt, aki már lebuktatta tarlóját, Csáki Gábor és Kecskés Lajos dolgozó parasztokkal együtt, sőt elsőként hozzákezdett a másodvetéshez is. Az árpa után már köles van a íöldjében. —- Szereti minden baromfi, érdemes termelni, mert kifizetődik. Ügy is mondják, hogy „fiáét, mint a köles“, — mondotta Rákosi elvtárs a karcagiaknak, de » tiszalűeiak is értettek belőle. Ugyanígy érdemes termelni a má. sodvetésben a tarlőrépát is. Szendrej gondoskodott is már a vetőmagról- Példájára napról-napra többen jelentkeznek a. földmüvesszövetkezetnél, hogy ők is igényelnek magot a másod, vetéshez. 100 napos kukoricát., borsót, mohart akarnak termelni. A legjobb gazda hírében állók jöttek legelőbb: BaUa János 8 holdas, Lovas János 10 holdas, ifj. E. Nagy Sándor 8 holdas, Hefró Imre tanácstag 7 holdas dolgozó parasztok. Bizonyosra vehető, hogy a t.isza'úciak teljesíteni fogják másodvetési tervüket. A siker — persze — nem magától született meg. Kemény harcot kell víTnlok a népnevelőknek. Mert ha a legjobbak gyorsan felismer, ték is a másodvetés hasznát, akadtak, akikről nem pergett viasza az ellenség aljas suttogása. tét is a tiszaluciak A kulákok egész' sor híreszteléssel próbálkoztak. 0’yan©kst mondtak pél. dául, hogy „nino. a faluban elég vetőmag“. Hamarosan kiderült, hogy ez nem igaz. Van elég a Szövetkezetben és ha kell, lesz több is. Azután azt mondogatták, hogy „nincs pénz vető. magra“. Nyilvánvaló hazugság ez is. , Most azt ta'-á'ták ki, hogy „nem ér. démes vetni, mert nincs eső, nem kel ki a szem“, — de már senkisem hisz nekik! Hogyan verték vissza az ellenség kísérleteit a falu népnevelői; tűivé; győzték meg az ingadozókat? Úgy, hogy ismertették Rákosi elvtárs ü!mutatásának jelentőségét a falu kétéves állattenyésztési tervét. Takács Gyula, Adám Imréné és Kocsin áros József — a leglelkesebb nép. nevelők — elmondották a dolgozó parasztoknak, hogy a másodnövónyek segítségével a községben az állatállományt még ebben az évben csaknem 30 százalékkal növelhetik. —■ Ha pontosan teljesítjük az elő. irányzatot — érveltek — okkor 900 tehén helyett jövőre 1006 darab, 1511 szarvasmarha helyett 1980 darab, 1759 sertés helyett 2042 darab sertése lesz a községnek. A tisza-löel dolgozó parasztok világosan megértették ebből a másod veié. sek je'entőségét és egytől-egyig ma, gukévá tették már a térvet. Megyénk minden községében kövesse minél több dolgozó paraszt példájukét? A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek és a ül. típusú termelőszövetkezeti csoportok jövedelemelosztásának új rendszerérőt Termelőszövetkezeteink és termelő szövetkezeti csoportjaink a. Magyar Dolgozók Pártja és a dolgozó nép ál iama segítségével, jólvégzett munká. juk arédnlényekép, bőséges gabona termést takarítanak be° ás kitűnő eredményekre számíthatnak egyéb terményekből, valamint .állattenyésztésük hozamából is. A jő termés termelő- Bzövetkezeteink további gazdagodását és a tagok jólétének további emelkedését mozdítja elő, ha termelőszövetkezeteink várható nagy jövedelmüket helyesen használják fél. Gondoskodnak a közös szövetkezeti vagyon gya. rapitásáról és az elosztásra kerülő jövedelemből —- terményből éppen úgy, mint pénzből —- tagjaikat munkájuk szerint igazságosan részesítik. A Minisztertanács megállapítja, hogy a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásának eddig rendszere nem elégíti ki mindenben, ezeket a követelményeket. mert a tagok részesedése pénzbeli elszámoláson alapult és a természetbeni juttatás sok esetben igazságtalanul, nem a végzett munka arányában történt A jövedelemelosztás rendszerének ezt g. fogyatékosságát a tórmelöszövetke- (setek többízben fölvetették és javaslatokat (ettek igazságosabb jövedelemelosztási rendszer heve. ze lésére. A jé munka igazságos jutalmazása Ezért a Minisztertanács elhatározta, hogy a termelőszövetkezetekben be kell vezetni n, jövedelemelosztásainknak azt a jól bevált rendszerét, melyet a Szovjetunió kolhozaiban a kolhozok erősítése,, a jó munka igazságos jutalmazása és ezen keresztül a tagok jólétének állandó emelése érdekében hosszú évek ót.a alkalmaznak. Termelőszövetkezeteinkben a jövedelemelosztást már ebben gz évben úgy kell megszervezni, hogy a kötelezett, aégek teljesítése és o. tartalékolás után a tagók, mint a tennetőszövetke- geték gazdái, munkájuk arányában, természetben részesüljenek lehetőleg minden olyan mezőgazdasági terményből, amit a termelőszövetkezet ben termelnek, a pénijdvedelmet pedig szintén a tel, je'íítétt munkaegységek arányában kü. lön osszák fel. Ezen az úton lehet elérni azt, hogy a szorgalmasan dolgozó tagok bőven és szabadon rendelkezzenek kenyérgabonával, takarmánnyal, cukorra], borral, valamint egyéb tér. Menyekkel £s ezzel megteremtsél; állandóan növekvő jólélük szilárd alapját. E célok elérése érdekében a Jlinisz. tertanács az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok (továbbiakban termelőszövetkezet) jövedelemelosztását az 1950—51. gazdasági évtől kezdődően az alábbiak szerint állapítja meg. A jövedelemelosztás új rendje L A termelőszövetkezet terméséből 1— az állami kötelezettségek teljesítése, a gazdálkodáshoz szükséges tartaléko- !ás és a termelőszövetkezeti közös értékesítés után — fennmaradó részt a termelőszövetkezet tagjai között teljest! etj munkaegységeik a rá. nyában kell szétosztani. Hasonlóképpen a munkaegységek szerint kell szétosztani mindazokat a termékeket, is, amelyeket a, termelő szövetkezet terményei ellenében kap (cukor, hántolt rizs, karton; olaj, stb.) Nem lehet szétosztani természetben azokat a. terményeket, amelyeket a termelőszövetkezetnek termelési szer. ződései alpján teljes mennyiségben st kell adni a szerződtető vállalatnak (cukorrépa, dohány, hántolatlan rjzS, fűszerpaprika, stb.). A termelőszövetkezet terményeinek természetbeni szétosztását- az alábbiak szerint kell végrehajtani: 1 A termelőszövetkezet legelső -• kötelessége, hegy teljesítse_'terménybeadási kötelezettségét minden olyan mezőgazdasági terményből és áliat; termékből, amelyet a begyűjtőd rendelet előír. Ugyanígy ki kell egyenlítenie a gépállomások munkájáért szerződés szerint járó terménytar. tozását és eleget kell tennie a termelési szerződésekben vállalt kötelezettségeinek. Gondoskodjanak n termelőszö. vetkezetek a jövő évi termés megalapozásáról. Ezért a legjobb minőségű terményekből tartalékolni kell vetőmagvakot legalább a jelenleg meglévő vetésterületre, de vegyék számításba a termelőszövetkezeti Szántóterületek növekedését is. Tartalékolni kell továbbá, aZ üzemterv szerint növekvő állatállomány számára a jövő évi új termésig szükséges szálas, és gzsemestakarmányokat. Hymódon bizto. sitaák a következő évi gazdálkodás zavartalan menetéhez szükséges üzemi alapot. Ezenkívül a. közgyűlés (cső- portértekezlet), határozata alapján a termelőszövetkezetek tartalékolhatják kenyérgabona- és burgonyatermésük öt százalékát előre nem látható szükség- létéik fedezésére, A kötelezettségek teljesítése és a tartalékolás után megmaradó termény egy részét a termelőszövet, kezetek, a közgyűlés (csoportértekez. let) határozata a'apjáa eladják az államnak, vagy a megengedett kereten belül szabadpiacon értékesítik. A A kötelezettségek teljesítése, a *’■ tartalékolás és a szabad értékesítés után fennmaradó részt a termelőszövetkezetek tagjai között munkájuk arányában, az egész év folyamán teljesített munkaegységeik alapján keil szétosztani, 2. 3. Ezért a tagók álía; megszerzett munkaegységeket október 1-én összesíteni kell és a t.erményréízosedést aí így összesített munkaegységek alapján lehet kiadni. A munkaegységek októ. ben 1-i -összesítéséig a term elősző vetkezetek az egyes terményekből a tagok rés,zéró előleget adhatnak.. A termelőszövetkezetek a tervet meghaladó termelési eredmények elérése esetén részesítsék lonnészetbent jutalomban az elnököt,, a brigádok és munkacsapatok vezetőit, illetve tagjait ) növénytermelés fejlesztéséről szóló 2005/1950. TI. 14, számú és ?.z állat, tenyésztés és a takarmánvtermelés fej, lesztéséről szóló 2021/1950/XH. 3/ számú minisztertanácsi határozat &l»p ján. Ái egyes termények és termékek szétosztása A természetbeni jövedelemelosztás általános szabályai alapján az egyes termények és termékek szétosztását a következőképpen kell elvégezni: ‘1 A kenyérgabonából a gabona el -*-* eséplése után előlegként ki kell adni a fejadagot azoknak a tagoknak és családtagjaiknak, akik az alapszabályban előirt kötelező munkaegységekből a cséplésig legalább 50 munkaegységet teljesítettek. A termelőszövetkezetek igazgatóságai (intézőbizottságai) ettő| csak olyan tag esetében térhetnek el, akik az 50 munkaegységet betegsége, vagy öreg. sége miatt nem tudta teJ.jesitcni. Nem lehet azonban fejadagot kiadni olyan munkaképes csa'Vitagok részére, akik nem a termelő- szövetkezetben. hanem másutt dolgoznak, vagy a nyári munkák idején a közös munkában nem vesznek rész*. A fejadagon felül a termelöszövet- kozetok az egész évben megszerzett munkaegységek összesítése után ki- Oszthatnak meg a dolgozó tagok kö. zött munkaegységeik arányában any* nyi gabonát, aménuvít a termelőszövetkezet térfbénybóadási kötelezettségén felül „C“ vételi jegyre az á'lam- nak eladott. Az Így szétosztott gabonával a termelőszövetkezeti tagot? szabadon rendelkeznek, azt xnegőrölhe, tik. A gabónaosépSizko- előlegként kiadott fejadagot és az október 1. napja, után kiadott gabonát együttesen keli elszámolni a ta-golc részére az egész évben teljesített munkaegységeik alapján. A takarmányfélék 'szétosztását úgy kell végrehajtani, hogy a termelőszövetkezetek igazgatósága (intézőbizottsága) segítse elő a tagok háztáji állata '[Ománjának takarmányozását. Ezért, a közgyűlés (esöpört- értekezlet) határozata alapján az egyes takarmányfélék (árpa, zab,, kukorica;, s-zóna, szakma; stb.) legalább 15 és legfeljebb 80 százalékát kell termé, szetben szétosztani a 1agok között az egész évben teljesített munkaegységek alapján. A tagok részére kiadható takar- mánymennyi?ég felét a termés betakarításakor előlegként, a másik felét pedig október 1. napja után kell kiadni. A tAkarmányríszosodést természetben kell kiadni azoknak a csalódta, goknak is, akik a szétosztás idején háztáji állatállománnyá! nem rendelkeznek, hogy ezzel megteremtsék a háztáji állatállomány tartásának előfeltételeit. 3 Egyél terményekből (burgonya, * szőlő, cyümölcs, bor, stb.) a kötelezettségek teljesítése és az eladás után fennmaradó mennyiséget természetben az egész évben teljesített munkaegységek szerint kall a tagok részére szétosztani. A termelőszövetkezet által szállított nyerstermények ellenében kapott tér. mékekböl (hántolt rizs, cukor, karton, olaj, stb.) a tartalékoláí, illetve c|. adás ntán fennmaradó mennyiséget kell a tagok között természetben szétosztani az egész évbén teljesíteti munkaegységek szerint. Zö'dséget és koránérő gyümölcsöt csak az arra rászoruló tagoknak lehet a háztáji szükségletükre kiadni, pénztérítés ellenében. A A termelőszövetkezet közös jl- v* tatállománya és a közös állatállományból szárma-z“ állati termékek természetben nem oszthatók szét a termelőszövetkezetek tagjai között. A termelőszövetkezet segítse elő, hogy tagjai az alapszabály keretei között, háztáji állatállománnyal rendelkezz® nek és ilymődon biztosítsák családjuk állati termékekkel való ellátását. A termelőszövetkezet a közös állatállományból csak. akkor segíthet.} te-r mészetben t agjait hó »táji gazdasagának kifejlesztését és kisegítdiképpen termelőszövetkezeti tagok állati termékekkel való ellátását, ha begyűjtési és szerződési kötelezettségének az állatokból és állati termékekből teljes mértékben eleget tett és ha a. közös állatállomány fejlesztési tervét telje, sí tette. Ilyet) kisegítésben csak »-tok a termelőszövetkezeti tagok réssé sülhetnek, akik erre rászorulnak és munkaképességükhöz mérten, rendszeresen rősztveeznek a közös munkában. Az így juthatott állatért, illetve állati termékért a teljes Piafli ára4- nieí' téríteni. A pénijövedelem eletifáio n. A termelőszövetkezetek pénzjövedelmét — ami a beadott és ;>C“ vételi jegyre átadott, valamint szabadpiacon értékesített termények, állatok és állati termékek árából, valamint a termelőszövetkezet egyöh pénzbevételei, bőt tevődik össze — a-r alábbiak szerint kelj felosztani: , 3. I A termelőszövetkezetek pénz,-*-• jövedelmükből is elsősorban tel» jéíítsék az állam iránt fennálló kötelezettségeiket (adó, esedékes kölcsönök, gépállomást tartozás, biztosítási díj; stb.), továbbá egyenlítsék ki a más személyekkel szemben fönnálló tartozásokat. Fordítsanak különös göb, dot a tagok által bevitt föld után járó földjáradék kifizetésére és fi*te- sék ki a. bevitt gazdasági felszerelések értékének esedékes részletét is. ‘7 A pénz.jövedeiem 20 százalékát —«, termelőszövetkezetek heiyc'z, ték a szövetkezeti alapba ós ebből vásároljanak állatokat, gépeket, fel, szereléseket, létesítsenek gazdasági épületeket, vagyis fordítsák a termelőszövetkezetek erősödésének és a tagok jólétének alapját képező közös szövetkezeti vagyon növelésére. A pénzjijvedelem 2 százalékai * termelőszövetkezetek szociális «ólokra használhatják fel. Az igazgatóság (in- tézóbizotfság) foidítsa ezt *-z összeget az öregek, betegek támogatására, napközi otthonok létesítésére!. A fennmaradó pénzösszeget é* végén a zárószámadáskor » tagok között teljesített munkaegységeik arányában kell felosztani. A termelőszövetkezetek pénzjővedel, műk 30 százalékát évközben a tagek- nah kioszthatják a munkaegységek arányában. Széleskörű mozgóimét o nagy terméseredmények eléréséért! m. A Minisztertanács utasítja * főid, müvelésügyi minisztert és *.z óitel. mezési minisztert, hogy a termelőszövetkezetek új jövedelemeiosá. 'áai rendszerének bevezetésére szükséges intézkedéseket tegyék meg ée a földművelésügyi miniszter gondoskod. jék a. termelőszövetkezeti alapsz-abá. Syok megfelelő kiegészítéséről. Felhívja a Minisztertanács a tor, melőszövötkezetek elnökeit, igazgató, .-ágát (intézőbizottságát) hogy a jövedelemelosztás új reudsz»#t közgyűlésen (csoportértekezlet sn) részletesen ismertessék, a ta.goá.g. J gaj vitassák meg és tegyék meg ajs előkészületeket, a jövedelem. ' elosztásnak a Minisztertanáca határozata szerint történő végrehajtásáraA termelőszövetkezetek vezetői in. datositsák a- tagok között a közös jövedelem a'fi-pját képező szövetkezei! vagyon, gyarapításának jelentőségét és védelmét. Érjék el, hogy a tagok öntudatosan, szövetkezeti ta.gókhpz méltóan csálédtag.jaikka; oglütt 'vegyenek részt a. közös munkában, indítsanak széleskörű mozgalmat a, nagy terméseredményük eléréséért, a példa, mutató szövetkezeti gazdálkodás megteremtéséért. *•' Kákost Mátyás sk. a Minisztertanács elnökhelyettese* A Kohó- ss gépipari Minlsztáríam ielenlásc a „szakisa legisbb doleazája“ elméri folyó verseny állasáról Az Alkotmány ünnepe tiszteletére in, dúlt. verseny új lendületet adott „sröámö legjobb dölgosójo” címért folyó versenynek is. A dolgozók új munkamódszerek bevezetésével, újításokkal, munka jobb megszervezésével igyekeznek a legjobbakat utolérni és elhagyni, bogy a büszke címet megszerezhessék. A Kohó- és Gépipari Minisztérium most értékelte a verseny jelenlegi állásét. ELŐRAJZOLÓK: 1. Jászéi József (T)iMAVAG Gépgyári Sztahanovista oklevéllel és jelvénnyé kitüntetett dolgozó. Havi átlagteljesítmé. nyc 351 százalék, amit VII. kategóriájú munkán ér el. Teljesen selfjtmentesen dolgozik. 2. Oláh István (DiMAVAG Gépgyár). KÖSZÖRŰSÖK: 3. Bácskái Ferenc (DiMAVAG Gép. gyár). VILLA N YH EGESZTŐK: 1. Molnár József (DiMAVAG). Sztahanovista oklevéllel kitüntetett dolgozó. \ II. kategóriájú munkán selcjljét telje, sen kiküszöbölte. 178 százalékos havi át- lagleljesítményt ért el. Különösen a bányatámla és a gázvezeték megmunkálásánál tűnik ki nagy szaktudásával, ahol munkájában számos új módszert ajkai- mázott. NEHÉZHENGERÉSZEK-. L Búd) Béla (Özdi Kohászati Üzemek) selejt iát 0 ól százalékról 0.27 százalékra csökkentette, 120 százalékom havi átlag- teljesítményf ért el, 4. Pázmány László (Özdi Kohászati Művek). 5. Négyes! István (MÁVAG Kohászati Üzemek). HENGERKORMANYOSOK: 1. Vasas László (Ózdi Kohászati Üzemek). Az év elejétől kezdve 105 százalékos tervteljesítés mellett teljesen selejt mentesen dolgozik. , 2. Kriston Istv án (Ózdi Kohászati Öze. mtk), - -'v SZERELŐILAKATOSOK : 3. Koös Imre (DiMAVAG ‘GépgylyV, 4. Bámai Mihály (DiMAVAG Gépv gyár). 5. Gombos József (DiMAVAG Gép* gyár), MAGKÉSZ1TŐK: 3. Molnár József (MAYAG Kohászai! Üzemek). OLVASZTÁROK: 1. Suszter Sándor (Özdi Kohászati, üzemek). Átlagos teljesítménye 121 száj zalók, kiliozalalát 0.7 tonnával emelte, i 2. Cs. Kajács József (Özdi Kohászai! üzemek). 3. Ková°s Béla (Ózdi Kohászati Üvso* mek), FORRASZTAROKt T. Turcsányi József (Ózdi Kohászát! Üzemek). Teljesítményét a kongresszusi versenyszakasz után is állandóan emelte. 0.96 tonnával emelte óránkénti kihozatalát. Teljesíünényátlaga 110 százalék, se* lejtjét 0.61-ről 0.27-re csökkentette. 2. Rostás Kálmán (Ózdi Kohászati üzemek). KOHÓ.KŐMŰVESEK: 1. Csornas Józ-sef (MAVAG Kohászati üzemek) 140 százalékos gtlagteljesit-' tnényt élt cl. Kiváló munkát végez műn* kamódszerének átadása terén. 28 munaa. társának adja at munkamódszerét, akik az <3 segítségével állandóan emelik telje* ítményüket, 2. Szabó Sándor (MAVAG Kohászata Üzemek). KIVÁLÓ TECirnKUSOK: Kosviczkv Géga (DiMAVAG Gépgyár)., Az egyedi gépgyártás, valamint az E. Ő3* as esztergapadok feladatait igen jól ol* dotta meg. Többszörös újító. Egyik úti- tásával a kerékvázak tömöróntésevcl kapcsolatos, körülbelül raásíelmiÜió forintot takarított meg népgazdaságunknak Muru karnódszerét rendszeresen átadj* a dol- ozóknak. 12 dolgozó részére rajztan- folyamot tart. Jó munkájáért sztaháno* vista oklevéllel éá jelvénnyel kitüntetés* ben részesült, ,•> , .
