Észak-Magyarország, 1951. július (8. évfolyam, 152-176. szám)
1951-07-29 / 175. szám
4 esz A KM AGY AKORSZÁ G Vasárnap, 1951. évi július 29. Sztálin elvtárs műveinek katodik kötete 1924 volt az első esztendő, amelyben a Bolsevik Párt és a szovjet nép Sztálin elvtárs vezetésével, de Lenin nélkül foly tatta alkotó munkáját a népgazdaság helyreállítása, a szocializmus építése terén. A leninizmusnak a Párton belül mű ködő ellenségei, a trockisták, még Lenin betegsége alatt, 1923 őszén ki akarták használni aljas, ellenforradalmi céljaik érdekében a helyreállítási időszak nehézségeit. Rágalmazták a Pártot, a frakciózás szabadságát követelték, tagadták szocializmus felépítésének lehetőségét a Szovjetunióban és a Pártra általános pártvitát erőszakoltak, amely átnyúlt 1924 első hónapjaiba. Sztálin elvtárs műveinek hatodik kötetét ,,A vitái ÓV' című nyilatkozata és a XIII. pártkonferencián „A pártépítés soronlevő jeladatairól” mondott előadói beszéde nyitja meg. E munkában Sztálin elvtárs, leleplezve a trockista ellenzék pártbomlasztó tevékenységét, a Bolsevik Párt eszmei és szervezeti egységét védelmezi. 1924 január 21-én meghalt a Bolsevik Párt megteremtője: Lenin elvtárs. A gyász napjaiban, a If. Szovjetkongrcsz- szuson mondta el Sztálin azt a nagy esküt, amelyben a Párt nevében megfogadta, hogy sohasem téveszti szem elől és valóra váltja Lenin végakaratát. Ennek az ódái szárnyaláséi eskünek min. den egyes pontja a leninizmus egyegy alapelvét hangsúlyozza: a Párt proletár élcsapat-jellegéről, egységéről és egybe- forrottságáról, a proletárdiktatúráról és a szovjet államiságról, a munkás.paraszt szövetségről, a nemzetiségek testvéri együttműködéséről, a szocialista honvédelemről, a proletár internacionalizmusról. A hatodik kötetbe került Sztálin ^v- íárs klasszikus műve: „A leninizmus ulapjairóT. Ez a mű a leninizmus mesteri kifejtését és elméleti indokolását tar. talmazza. Ez a mű, amelynek inár megjelenésekor nagy jelentősége volt a troc- kizmus eszmei megsemmisítésében, a bol- sevikokat és minden ország kommunistáit hatalmas eszmei fegyverrel — a győzelem tudományával vértezte fel. A hatodik kötetben foglalt többi na* gyobb munka közül a nemzetközi hely* zetnek, a Párt belső életének és megszilárdításának, a munkásosztály és a parasztság szövetségének, a dolgozó törne, gek szocialista szellemű nevelésének és át nevelésének kérdéséivel foglalkoznak a következő munkák: „A Központi Bizottság szervezeti beszámolója az ()K(b)P Xíil. kongresszusánál”, 4,Az OK(b)P XIII. kongresszusának eredményeiről”, „A nemzetközi helyzethez„A Párt soronlevő falusi feladatairól”. A kötetet „Az Októberi Forradalom és az orosz kommunisták taktikája” c. mű zárja be. Ez a mű újabb indokokkal alapozza meg és fejleszti tovább a szocialista forradalom lenini elméletét, a szocializmus egy országban való győzelmeiül szóló lenini tanítást. A mű befejező részében Sztálin elvtárs sokoldalúan világítja meg az Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségét. Kifetji, bogy a szocializmus egy országban való győzelmének lenini elmélete egyszersmind a világfor- radalom fejlődésének, a szocializmus világméretekben való győzelmének elmélete. A szocializmus győzelme egy országban nem öncél, hanem segítség, eszköz a proletariátus győzelmének meggyorsítására az egész világon. Az e kötetben foglalt, a nemzetközi helyzet, a külpolitika kérdéseiről szóló sztálini fejtegetések és nyilatkozatok meggyőzően bizonyítják, hogy a békepolitika a Szovjetunió lényegéhez tartozik. A szovjethatalom megszilárdulása óta Lenin és Sztálin minden alkalommal leszegezték, hogy a szocializmus országa minden állammal békében akar élni, hogy a szocializmus világgyőzelmének nincs szüksége háborúra, mert a szocializmus rendszere a kapitalizmus rendszerével folytatott békés versenyben — a szocialista állami és társadalmi rend fölényénél fogva — feltétlenül győzni fog. „A mi országunk —- mondotta Sztálin elvtárs a XIII. pártkongresszusom. — az egyetlen ország a világon, amely békepolitika folytatására képes cs valóban béke politikát is folytat, nem farizeus módjára, hanem becsületesen és őszintén, erélyesen és következetesen” . . . „A néptömegek látják, hogy a Szovjetunió az egyetlen ország, amely harcol az új háború ellen . . .. hogy a Szovjet unió a népek közötti béke zászlóvivője és erős gát a háború ellen.” Rendkívül tanulságosak és időszerűek a hatodik kötetben a dolgozó tömegek nevelésére és átnevelésére vonatkozó sztálini fejtegetések. A szocialista átnevelés terén nagy szerepet játszó tömegszervezetek közül Sztálin elvtárs e kötetben különösen nyomatékosan aláhúzza az ifjúsági szövetség, az ifjúság között végzett pártmunka sze. repét: „Az ifjúság országunk jövője és a jövő hordozója. Az államapparátusban, a parasztok között, a dolgozó nők között végzett munkánknak a régi szokások és hagyományok leküzdésében, a dolgozó tömegek idősebb nemzedékeinek átnevelé- sében van óriási jelentősége, viszont az ifjúság között végzett munka, minthogy 7jóság a hagyományoktól és szokásoktól többé.kevésbé mentes, a dolgozók új kádereinek a proletárdiktatúra és a szocializmus szellemében való nevelésében tesz szert felbecsülhet ellen jelentőségre, hiszen itt a talaj — magától értetődik — rendkívül kedvező” Pártunk Központi Vezetőségének májusi ülése a kádermunka megjavításának feladataira irányította a Párt figyelmét. Központi Vezetőségünk különös erővel hangsúlyozta a vezetők szerepét, felelősségét a kádennunka megjavítása terén. Sztálin elvtárs a Szverdlov elvtársról írott megemlékezésében Szverdlovot mint a bolsevik szervező mintaképét jellemzi. Mi jellemzi a bolsevik vezetőt, mint a káderek vezetőjét és nevelőjét? A szervezőnek, a vezetőnek — tanítja Sztálin elv- társ: „Ismernie kell a funkcionáriusokat, tudnia kell felismerni, képessé, geiket és gyengéiketr tudnia kell bánni velük„Úgy kell elosztania Őket: hogy minden egyes funkcionárius a neki megfelelő helyen érezze magát; hogy minden egyes funkcionárius a maximumát adhassa a forradalom szolgálatában annak, amit egyéni képességeivel adni tud; hogy a funkcionáriusok ilyen eloszlásának ne fennakadás legyen az eredménye, hanem összhang, egység, az egész munka általános fellendülése; A hogy az ilymódon megszervezett munka általános iránya elő- segítse annak a politikai eszmének érvényesítését és megvalósítását, amelynek nevében a funkcionáriusokat a posztokra elosztjuk.” Mint Sztálin elvtárs műveinek minden egyes kötete, a hatodik kötet is felbecsülhetetlen segítséget, értékesnél értékesebb konkrét tanácsokat, útmutatásokat ad a Párt és a tömegszervezetek minden aktív taajának, szocialista gazdasági és kulturális építőmunkánk minden tevékeny ré. szesének, békemozgalmunk minden harco1. érez. 2. a f amit 3. sának (Szikra mindennapi kiadás.) munkája számára. A HÉT KÖNYVEI 5. kiad, old. F. " SZIKRA KÖNYVKIADÓ Sztálin: A leninizmus kérdései. 701 oldal. Kötve 20 Ft. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ Jack London: Elbeszélések. 116 (Szépirodalmi kiskönyvtár 33—34.) 2.50 Ft. IFJCSÄGI KÖNYVKIADÓ: Krúdy Gyula: A komáromi fiú. (Re. kény) 78 old. (Hazáért és szabadságért) Fűzve 2 Ft. Szazanov: A Komszomol politikai oktatásának magaí eszmei színvonaláért. 52 old. Fűzve 1 Ft. Zsitkov Borisz: Elbeszélések a techniká ről. Bánó Endre rajzaival, 104 old. Köt. ve 7 Ft. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ: Benkó" Ferenc—Lantos Vera: A kőszén története. 32 old. (Természettudományos kiskönyvtár 73.) Fűzve 1 Ft. o Kuzin A. M.: Anyagcsere és táplálkozás, 44 old. Fűzve 2 Ft. NÉPSZAVA KÖNYVKIADÓ: Csesznokov N.: A brigádok önálló el. számolása. 32 old. Fűzve 1.50 Ft. Maréchal Károly: A magkészítés. Ifil old. (Népszava műszaki könyvtára) F. 0 Ft. A tanácsházán kulákokkal tárgyalta meg a másodvetést, súlyos mulasztásokat követ el a megyaszói helyi tanács elnöke MegyasBŐ község 1948—49.ben minta- község volt. A jelenlegi tanácselnök, Ré- pási Sándor is — akkor mint gazdajegyző — komolyan, lelkiismeretesen dolgozőtt. S mit látunk ma Megvaszó községben? Amikor a szerencsi járási tanács lkészítette ezév tavaszán a vetési tenet, iVlegy- aszó községre többek között 102 kát. hold tavasz búza vetését irányozták elő. Ami. kor. a járási tanács dolgozói a helyszínen érdeklődtek a vetésterv szétbontásáról, arra a kérdésre, hogy van-e a községnek elegendő vetőmagja, Répási Sándor tanácselnök azt válaszolta, hogy „kb. ennyit szoktak vetni más évben js, most sem kerül megerőltetésébe a községnek a vetőmag előteremtése, nem kérünk vetőmagot”. És mi volt az eredmény? Csak 9 hold tavaszbúzát vetettek, men nem volt több vetőmagjuk! Répási tanácselnöknek, mint egykori gazdajegyzőnek tudnia kellett, hogy az eló'ző években mennyit vetettek és mennyi vetőmag állhat rendelkezésre. Répási Sándort nem érdekelte, hogy a község hogyan teljesíti a vetési tervet. Ilyen volt Répási Sándor működése egyéb területen is. A járási tanácstól kapott akták felhalmozva, elintézetlenül hevernek íróasztalfiókjában. A rendeleteket cl sem olvassa. A jelentéseket csak többszöri sürgetésre s akkor a valóságnak meg nem felelő adatokkal küldi lw\ A kulákokról az a véleménye, hogy „azokkal nincsen semmi baj, dolgoznak azok’. — „Csak a kisparaszto- kat nem lehet megnevelni!” — mondogatja útQn-útfélen felháborító módon. Ma inár távolról sem mintaközség Megyaszó. Az öntudatos dolgozó parasztok természetesen szégyenük ezt, pedig ha valakinek szégyenkeznie kell a falu’ !n, az Ré. pási Sándor, aki nem fordít gondot a község ügyeinek intézésére, a község előrehaladására. Az idén gazdag termést takarítanak be Megyaszó községben is. Ebben a komoly munkában sem támogatta a tanácselnök a dolgozó parasztokat. A hozzáfordulókat, akik aratókat akartak biztosítani, a járási tanácshoz utasította, hogy „az gondoskodjék aratókról”. Amikor megfelelő érési állapotban volt már a termés a község határában, nem kezdette el Répási Sándor az aratást, hanem még két napig vártak. Ezt a késedelmet nem tudták behozni — Megyaszó az aratási munkálatokban az utolsó a járásban. Hogy mennyire az ellenség uszályába került Répási Sándor, ez legjobban a tarlóhántás és másodvetések idején tűnt ki. A tanácselnök a községi termelési felelőssel és a községbeli kulákok egy részével (!!!) a tanácsházán megtárgyalta a tarlóhántás és másodvetés kérdését. Érthető ezekután, hogy tanácséin"’- azt hangoztatta, hogy „ megyaszói kötött talajon a tarlóhántást most nem lehet !végezni, így a másodvetést sem”. Nem is jelentkeztek a másodnövényekhez kiutalt vetőmagért, a tanácselnök úgy vélekedett: „Ráérünk még azzal, hiszen még nem vet senki, a föld nem olyan, hogy abba vethessünk.” Répási Sándor megyaszói tanácselnök a kulákok, az ellenség erős befolyása alá került. Kulákokkal tárgyalta meg a másodvetések ügyét, azok pedig nyilvánvalóan nem azt tanácsolták neki, hogy végezzük el a tarlóhántást, vessünk mielőbb másodnövényeket, hogy nagy bőségben legyen takarmányunk, fejlesszük az állattenyésztést, mert ez szolgálja népgazdaságunk további erősítését. Répási Sándor súlyosan elítélendő magatartásához hozzátartozik az is, hogy elhanyagolja községében a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, bár maga is tszcs-tag. Megelégszik a meglévő tagsággal, felvilágosító, tudatosító munkát nem végez, nem akarja, hogy a csoport tovább fejlődjön, erősödjön. Hogyan is akarhatná olyan ember, aki a kulákok uszályába került. A falu dolgozó népe nem tűri, hogy ilyen elnök legyen továbbra is á községi tanács élén, aki nem a dolgozó nép érdekeit szolgálja, hanem a kulákok’ szekerét akarja tolni. Beszámolók az Országos Gyermekboníereocia tanácskozásairól A sajószentpéíeri MNDSz lelkeshangulatú nagygyűlést tartott. Kohári Endrém; elviársnő, az MNDSz megyei titkára ismertette a budapesti Országos Gyermekkonferencia határozatait. Július 29-én, hétfőn délután 6 órakor Miskolcon a SzOT Kossuth utca 11. sz. alatti székhazában Tóth Lidia elvtársnö ismerteti az Országos Gye’r- mekkonfereneia anyagát. A beszámoló iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. ’ A posta közli, hogy a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából kiadott hatvan fillér és 1 forint érték jelzésű, valamint a Munka iumepén 1951 május 1-én kiadásra került 40, 60 fillér és 1 forint értékjelzésüj továbbá az állattenyésztésünk fejlesztésével kapcsolatban forgalomba bocsátott 10, 20, 30; 40, 00, 70 fillér; 1 forint és 1 forint 60 fillér értékjelzésii bélyegeket július 31-én a forgalomból kivonja, E bélyegek fcáil- demények bérmentesítésére csak a fenti időpontig érvényesek.. Hogyan kell „amerikai módra“ élni A ;,Baskimi“ című albán lap beszámol arról, hogy es év e/.só négy hónapjában .Jugoszláviában SBOO-szor játszottak hollywoodi filmeket, A „Borba“ büszkén hi- vaikozoh arra, hogy „ezek a filmek megtanítják a jugoszlávokat., miként kell amerikai 'módra élni.“ A filmek hatása már mutatkozik is. Belgrad é$ Sarajevo vidékén az éjszaka beálltával fiatal fiúkból álló csoportok kóborolnál; az utcákon, akik lopással, gyilkolással, betöréssel foglalkoznak. Az interná- tusokbon és az iskolákban a gyér. mekek detektívet, vagy az előző napon Wort film gengszterének szerepét játsszák. Hajló Koszhcs középiskolás diák, aki megnézte az „Oklahoma! fiatalok“ című filmet, utána revolverrel megölte barátját; egy mérnök egyetlen fiát. A hollywoodi filmvezérek való- báni büszkék lehetnek filmjeik hatására... BÉKÉÉRT HARCOLÓ VILÁGIFTÚSÁG SEREGSZEMLÉIÉ A Világitjűsági Találkozón öt világrész fiataljai fejezik ki majd a német fővárosban egységes bíkeakaratukat. Úttörő küldöttségek is résztvesznak a nagy találkozón, A szovjet pionírok is népes csapattal képviseltetik magukat. Túlteljesítéssel a békét lécled! A beadási versenyben élenjáró dolgozó parasztok 300 forinttól 800 forint értékű iparcikket vásárolhatnak a rendes áruellátáson felül! } > > Berlinben hatalmasai Anyu építkezések folytak a Világifjúsági Találkozó előkészítésére. A ..Sztálin“ sétányon 30 ezer néző befogadására alkalmas új stalion épiiit. Képünk az építkezés egyik részletét ábrázolja. ÖJ £»
