Észak-Magyarország, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-24 / 145. szám

Vasárnap, 1951, éri JMus bő 21$ ÉSZ AKM AG Y ARORSZÁC v Ál-. •Ég ■ írta: D. Zaszlavszki] 9 # •«* ■ ?wKét évvel ezelőtt ítélés, mély god- ' éöfc feleit Álltunk az épüld Dimitrov- grddban, s néztük a mélységben azo­kat (7 fiatalokat, akik közös munkával lapátolták és hányták ki a földet. A fáradhatatlan Pancse Eubadinszki, ennek a fiatal váirosnak egyik legelső lakója, as építkezés vezetője, széles mozdulattal mutatott körül, s azt mond­ta: „Itt lesznek az üzemelt, ott meg ás áSéltmds, amott a hányák és itt a város...“ Világosan látta maga előtt az épületeket, az utaltat, a gyárkéménye, két és épülettömböket,. Pancse Duba- dinszki nemesupán építő, hanem ennek a nagyszerű új városnak költője is. Most ismét, láttuk a várost. Ott, ahol akkor gödrök voltak, a műtrágyagyár hatalmas falai emelkedtek. A' hatalmas „Marica ,V‘ erőmű épületein kőművesek és szerelők dolgoztak. Bejártuk a■ vá­ros utcáit, amelyek két évvd ezelőtt még csak tervrajzon léteztek. Fejünk felett szénnel megrakott csillék halad, tak tova a dinútrovgrádi bányából. Vi­dám gyermekcsapat özönlött ki az új iskola épületéből. Megtekintettük a szovjet szakemberek házát. Az új bol­gár építészet ■ felhasználja a szovjet ta­pasztalatokat, Széles, szépen kikövezett műúton ..utaztunk Ptovdivba, F.gy jelzőtábla fel­irata ideiglenes mellckútra irányított bennünket, lamely kacskaringósan, me­redeken kígyózott felfelé. Falvak búj­tak meg a hegyek hajlataiban, a völgy­ben egy. kis folyó ezüst szalagja ki- . győzött. A hegyek falként állták el út­ját x csak keskeny hasadikot hagy. tak számára, Azt mondták nekünk, hogy 'tenger­parthoz érkeztünk. Egyelőre még nincs itt tenger, de nemsokára lesz. A régi út a leendő tenger fenekén halad. Víz alá kerülnek majd azok a helyek, ahol most falvak terülnek cl. Egy öt- vrp méteres gáttal fogják elzárni a szakadékot. Az óriási vízmedence ener­giája fogja hajtani a hatalmas villany, .telepet és.. látja el vízzel az aszályos ■ körzeteket. A népi demokratikus Bulgária hadat : üzent a mezőgazdaság ellenségének — a, szárazságnak. Ezt a szót — „rossz -■A-ermés“ ki fogják törölni a szocializ­mus szótárából. Bulgária hegyekben gazdag és vízben szegény ország. Leg. ■■filá’bbís ilyen volt eddig. Most azon­ban megváltoztatják a természetet. A hegyek segítenek az embereknek abban, hogy egész évre tartalékolni tudják a tavaszi olvadás vizét. A Szófia mellett, a Sipka hegy lábánál létesített gát az öntözési rendszer számtalan erét fogja ellójtni vízzel. A vezetékek mint idegek vezetik majd az áramot az áj üzemek­be és gyárakba. Bulgária saját ipart hoz létre, t el. maradott agrárországból élenjáró ipán. agrárországgá válik. Ismerős számunk­ra ez a légkör, az országos építés lég­köre, érezzük a lakosság érzéseinek fs hangulatának magasra csapó hullámait, felismerjük itt is azt a tettkészséget, •amely a szocialista alkotó munka jel­lemző vonása. ; i i • Mindenütt plakátokat és transzpa­renseket látunk, amelyek a szocialista munkaverseny sikereiről beszélnek. Szta­hanovisták arcképei, a tervek túlteljesí­tésének adatai tűnnek a szemünkbe. A bolgár munkások nevei között, isme­rős szovjet nevekkel találkozunk. A bolgár munkásifjúság átveszi a mi is­mert embereink tapasztalatait... Végtelenül ostobának tűnik az ame­rikai imperialistáknak az a k’sériéte, hogy gazdasági blokáddal akadálycs- zák meg a: bolgár népet saját, függet­len gazdaságának megteremtésében! Nem messze, a kőfalon túl, az ameri­kai monopóliumok gazdálkodnak a sze­rencsétlen Jugoszláviábam, amelyet el­adtak a becstelen titóista csalók, hóhé­rok és banditák. Az ország a válság, munkanélküliség és ag éhség présében vergődik. Nem is álmodhat arról, hogy saját független gazdasági politikát folytasson. A jugoszláv népet áldozatul dobtál: oda az agresszorolcnak. Azt a szerepet szánják a jugoszláv népnek, hogy amerikaiak ágyutölieléka legyen. Bulgária egészen más világban él. Ezt az országot nem. lehet agresszív tömbökbe bevonni, mert a népi demo­kratikus köztársaságokhoz, a nagy. Szovjetunió vezette nagy és baráti csa­ládhoz tartozik. Mindazt, amire szük­sége van az új Bulgáriának, vagy ma­ga is elő tudja állítani, vagy új, a kapitalista világban ismeretlen és meg­valósíthatatlan gazdasági módozatok út. ján, a kölcsönös gazdasági segélynyúj­tás keretében, szomszédaitól kapja meg. Minden lépésre valami újat, fiatalt, frisset érzünk Bulgáriában^ — a bolgár iparban mezőgazdaságban, kultúrában és művészetben. A szocializmust építik itt... 155 százalékra teljesítetlek napi előírásukat a kékemüszakban a Péclt H-láró dolgozói Péch Antal-tárő májusban nem tudta teljesíteni lervét- Ennek oka többek között a nehéz földtani viszonyokban is rejlett. Az üzemvezetőség segítséget nyújtott a termelés fokozásához, az elmúlt hetekben a pillérfej­tés helyeit bevezelte a frontfejtést. A változtatást a dolgozók igen nagy örömmel fogadták. Az új fejtési módszer mellett nagymértékben megjavult az üzemben a verenyszellem. Péch Antal-tárő eddig 1037 százalékra tel­jesítette előírását, a kitűnő eredménnyel megyénk bányaüzemei között az első helyre került. A béke megvédése érdekében, az új széncsata sikerének előmozdítására a táró dolgozót békeműszakot tartottak. Június 20-án, a békemfiszakban több mint 11 vagonnal túlteljesítenék előirányzatukat, 155 szári lékos ered­ményt vívtak ki. A békemüszakban egyetlen 100 százalékon aluli telj .’si­tes sem volt! Különösen kiemelkedett Magyari Lajos csapata 220, Bárdos Bertalan csapata 191, Éliás János strata 188, Kovács Gyula csapata 177, Rákosi János és Pőczos Barna csapata 150, Pükő Béla csapata 111 és Eke Rigó József csapata 150 százalékos eredménnyel, A táró dolgozói elhatározták, eredményeiket tovább növelik. Kérik az Ózdi Szénbányák vállalat vezetőségét — ha mód van rá —, mielőbb állítsa­nak be az üzembe még egy kapaiő-l erendezést. HONVARI KÁLMÁN sajtéfelelős. A Borsodvidéki Gépgyár pártszervezete vezetősége megvitatta az Északmagyarország bírálatát Kedves Elvtársak! A június 17-i „Sú­lyos hiányosságok a Borsodvidéki Gép. gyár pártszervezetének kódermunkáiá- ban" című cikkért köszönetünket fejes» ziik ki. A cikk feltárta mind pártszer- \ezetünk, mind DlSz.szervezetünk mun­kájának hiányosságait. Ezek a hibák valóban fennálltak. Vezetőségünk meg­vitatta az Északmagyarország bírálatát. A cikk nagy segítséget adott munkánk megjavításához. Biztosra vesszük', hogy a jövőben Pártunk megyei sajtója a Borsodvidéki Gépgyár felfelé ívelő munkájáról ad majd hírt megyénk dolgozóinak. A Borsodvidéki Gépgyár MDP vezető­sége nevében: NAGYMENGYI JÓZSEF. ír,-,v>- — „Sztakánovista^-múKely lett as ósdi durva ke tigerde karbantartó műkeiye Az ózdi durvahengerde karbantartó műhelyének dolgozói öntudatos, lelkes, jó munkával kiérdemelték a megtisztelő „sztahanovista műhely’’ kitüntetést. Eb, hői az alkalomból ünnepséget »rendeztek. Izsó Miklós mühelybizottsági titkár meg­nyitó szavai után az alapszervezet részé, röl Lőrinc László, az Üzemvezetőség ré­széről Lovas Lajos köszöntötte a kar, bantartás élehjáró dolgozóit. A vállalat­vezetőség részéről Leniczki János méltat, ta a dolgozók eredményeit és további jó munkára buzdította őket. Kiosztották ezután a sztahanovista ok­leveleket, továbbá a műhely minden egyes dolgozójának egy-egy könyvet nyújtottak át. 1 A sztahanovista műhely dolgozói az. ünnepségen megfogadták: Alkotmányunk ünnepének tiszteletére a hét napra terve­zett általános nagyjavításokat négy nap alatt elvégzik, it, ,-,u " VAS TIBOR "• V Ózd. J $ ‘.UVEGMAIOM* ’A napokban kezdte meg működését a délcsehországi Netolicében felépített új, modern liszlórlő malom, amelynek belső berendezését .nagyrészt üvegből készítet­tek,. s ezért a malmot „öregmalomnak ’ nevgzik. Az „üvegmalom” kezeléséhez igen kevés munkaerőre van szükség, Jöjjetek minél tökken a hős kemenceépítők soraiba!“ Olyan most a diósgyörvasgyári Mar­tin, mintha nagy erő kitépett volna egy darabot a közepéből, A hosszú csarnok vonala egy része megszakad, eltűntek az oldalfalak is, csak a gázcsövek meg a darusinek húzódnak a magasban, A bon, tás — az építés érdekében történik. A tátongó nyílásnál lázas munka folyik, 4 III. és IV. kemence már nincs, azaz a hármasnak még meg van az alapja. Lenn a mélyben izmos dolgozók lendüle­tesen vágják ,az agyugos talajt. A má­sik részen, kohókőművesek a lll-as ke. mence utolsó téglasorait bontják, I aépítmények nyúlnak a magasba. A Borsodvidéki Mélyépítő Vállalat ácsai hidat verlek az öntőcsarnok főié, ezen keresztül szállítják egyenesen a vagonok­ba a lebontott törmeléket. Az ellenkező oldalon a hulladéktér jelé szállítószalag viszi kifelé szakadatlanul a téglát, agya­got, hulladékot. A billenökocsik, teher­autók odaállnak a transzportör alá, egy­hamar megtelik a kocsi s már fut is a salakhányó felé. Uj utat építettek itt, hogy a gépkocsik gyorsan, könnyen közlekedhessenek nagy terhűkkel, A pó­dium mellé kisvasutut vezetlek, hogy az odatolt vagonokkal is meggyorsítsák a hulladékszállítást. A magasban zúgnak az öntöcsarnok darui. A többi kemencében persze, folyik az acélgyártás, de amíg olvad az acél s még nem kell csapolni — az öntődaruk samottbélésüktöl megfosztott régi 40 ton­nás üstökkel odaállnak az építkezéshez, a dolgozók gyorsan megrakják a hatal­mas üstöket, ezzel is elősegítik a törme­lék gyorsabb kiszállítását. Még a sala­kos vasládákban is hulladékot visznek kijeié a daruk. Hétméteres mélység tátong a pódium­tól a hajóföldszintig. Ide eresztik le az üstöket, ládákat, innen viszi a szállító­szalag az anyagot, innen talicskázzák a hidakon át a törmeléket a vagonokba. Egyszerre 6—8 felé hordják szél a ren­geteg törmeléket — napi 200—250 köb­métert — így sikerül biztosítani a mun­kák tervszerinti menetéi. Ezután következik majd a még na­gyobb munka! Á hajóföldszinttöl még 6 métert ásnak lefelé az agyagos talajba, hogy kiemeljék a régi vasbetonalapot és még mélyebbre, még erősebb alapot rak­janak az új 80 tonnás Martin-kemence részére!. A nagy munkában nyüzsgő embertö­meg közül piros-kék fejkendök villannak ki. Egybeszabott, felgyűrtujjú munkás- ruhában' sót nö dolgozik itt. Vannak olyanok, akik . már 5—6 éve vannak a gyárban a kohóépitkezésnél, de' vannak újak is. Nagy segítséget nyújtanak az építkezésnél a dolgozó nők, ők is hozzá, járulnak ahhoz, hogy az új kemence, a diósgyőriek leendő büszkesége, határ­időre elkészüljön!, KÁDAS MIHÁLY NÉ már öl éve dől­izik a kohókömüveseknél. Férje szintén itt dolgozik — sztahanovista kőműves. Kádasné igyekszik férjét követni s mint segédmunkás mind nagyobb eredménye­ket ér el. Ismeri a kohóépítkezési mun. kólátok sok részét. _Tizes-huszas csoportokban dolgozunk — mondja Kádas elvtársnö — együtt a férfiakkal. Nagy öröm és büszkeség az nekünk, hogy mi is rcsztvehetiink az u] kemence építésében. A mi feladatunk, hogy a kocsikból kirakjuk a radexteglat, a törmelékeket osztályozzuk, kiválogat, suk, a még felhasználható téglákat ka­litkába rakjuk. Csoportommal a kemen­céhez én szállítom a téglát, majd később a habarcsot, valamint a magnezitport. Tizenkétőrds műszakban dolgozunk, azt akarjuk, hogy minél hamarabb felépítsük az új kemencét! Igyekszünk a legjobb tejesilményt elérni, természetesen jól alakul a kereset is. Felföldi Lászlóné például a múlt hónapban 1200 forintot kapott. Az új munkásnőkre terelődik a szó. — Azt szeretnénk, ha minél több nö jönne az építkezéshez — mondja Kádas elvtársnö—, mert itt nagy megbecsülés­ben van részünk, segítenek a tapasztalt szakmunkások, a gyár gondoskodik a jó élelmezésről, védöételröl is. A Párt, a szakszervezet mindenben támogat min­iket, hogy tanulhassunk, fejlődhessünk. Szeretettel hívjuk az új munkásnők szó. zait a kohóépítkezéshez, minél hamarabb és minél több falusi lány jöjjön hgUSJfkg hogy ők is risztvegyenek a nagy mű fel­építésében! HORKAI VILMA még csak rövid ideje van az építkezésnél. Ernődről jött a gyárba, a kohóépítkezéshez osztották be. Először szokatlan volt számára a munka, félve, ment végig a Martin-ke­mencék között —, de aztán megszokta, kedvére valónak találta, Tergalecz Fe. rencné bizalmi, meg a többiek sokat se­gítettek neki, hogy megismerje, jól el­végezze feladatait. Megmutatták, hogyan lehet a téglát könnyebben kalitkázni, el­magyaráztak mást is, mindent részlete­sen. Horkai Vilma hamar belejött a mun­kába, az ö tejesítménye is mindig 100 százalék fölött van, 600 forintnál keve­sebbet még egyszer sem keresett. POES AI FERENCNÉ pár hónapja dolgozik a kohóépítkezésnél, ö is ha­mar elsajátította a segédmunka minden csínját.kínját, ma már úgy mozog a kohókőművesek között, mintha évek óta ott dolgozna. Először követett el még hibákat a válogatásnál —- akárcsak töb­ben mások is — nem tudta mindjárt megállapítani, melyik téglát lehet még felhasználni s melyiket kell abba a ku­pacba dobni, amelyet majd porrá: őröl a Tüzállóanyaggyár. Ma már pontosan, ügyesen különválogatja a radextéglát, samottéglát, tudja, melyikből mi lesZi mit lehet újra felhasználni az építkezés­nél, melyiket kell öröltetni. A tapasztaltabb férfi dolgozók őt is segítenék munkájában. Most olyan be­osztásban dolgozik, hogy tizes csoport­jukban 5 férfi és 5 nö van. Ma már a nők mutatják meg az új férfi segéd. munkásoknak, hogyan kell ezt a munkát ■végezni, SZORKOS PIROSKA is Ernődről jött a kohóépítkezéshez. Meg van elégedve a munkahellyel, köszönő szavakkal beszél arról, mennyire gondoskodnak róluk. A munkát már megtanulta. A női bizal­miak — Nagy Mária, Dézsi Jánosnc, meg Tergaleczné — elintézik minden ügyü­ket, Most egy problémájuk van: mivel már több mint 50 nö dolgozik az épít­kezésnél, kicsinek bizonyul a női öltöző. Mentei Sándor elvtárs műhelybizottsági titkár már intézi is, hogy nagyobb öltö­zőt kapjanak a nők. Szorkos Piroska is túlteljesíti elő­irányzatát, jelentős keresethez jut, ő is hívja a falusi leányokat: minél többen jöjjenek hozzájuk dolgozni. ígéri: taní­tani, segíteni fogják őket, úgy mint ahogy velük tetléjf az il( dolgozók, 9 A kohóépitésnél dolgozó nők ■ mind­annyian ugyanígy nyilatkoznak munká­jukról. Érzik munkájuk nagy megbecsü­lését, tudják, milyen nugyfontosságú munkát végeznek, látják, hogy minden út nyitva áll előttük, hogy tanuljanak és szakmunkások, sőt akár mérnökök is legyenek később. Ezért hívják nőtársai­kat, akik még nem az iparban dolgoz, nak: „Jöjjetek minél többen a hős ke- menceépítők soraiba!!' ä TARCZY TIBOR Szovjet tapasztalatok alapján dolgozik, már 1952. évi tervét teljesíti Siráki Béla ózdi téglaformázó Üzemünkben, az Ózdi Tüzállóanyag gyárban dolgozik Siráki Béla elvtárs, szta­hanovista téglaformázó. Eredményét s a sztahánovista kitüntetést annak köszön­heti. hogy munkájában állandóan újításokat, észszerüsitéseket vezet be. Szünte­lenül tanulmányozza a szovjet sztahánovisták munkafogásait. Már első újítása se­gítségével 500 százalékot ért el havi átlagban. Azóta is mindig kiválóan termel és június 20*án már 1952. januári tervét teljesítette. Üzemünkben még mindig vannak 100 százalékon alul teljesítő dolgozók. Sí­ráki elvtárs megfogadta, hogy munkamódszerét ezeknek átadja, a többtermclés mellett ezzel is készül augusztus 20, az Alkotmány Napja megünneplésére. ~ ANTAL JOZSEE Szénabegyüjtési hét megyénkben Takarmányt ermelésünk növelése, ál­lal tenyésztésünk fejlesztése érdekében megyénk, dolgozó parasztságának mi­nél több és minél jobb minőségű szé­nát kell begyűjteni. A gondos beta, hárítás mellett teljesítenie kell álla­munkkal szemben fennálló kötelezett­ségét. Ebben a tekintetben megyénk­ben súlyos hiányosságok tapasztalha­tók. A bőséges szénatermés- ellenére a beadás megyénkben, vontatottan ha­lad, Tanácsaink nem tudatosították a falu dolgozói körében azt a lebe, tőséget, bogy a dolgozó parasztok e lió végéig az új termésből kiegyen­líthetik múlt évi hátralékukat is. Rajta keU lennie dolgozó paraszt­ságunknak, hogy idei szénabeadási kötelezettségének mielőbb eleget te. gyen. Igen nagy könnyebbséget je­lent — iáöt és munkát takarít meg —*, ha beadását a szénabehordás ide­jén a boglyákból teljesíti. A rendes áron felül métermázsánkint 9 forin. tos gyorsbeadási jutalmat is kap. A Megyei Tanács begyűjtési est- . táhja ezen a héten szénabegyüjtési hetet rendez. Minél többen kövessék az élenjá­rók péliamytáfását, Göröirjbölyön Du­,-P i.-rf ^ ^ Után Mihály dolgozó paraszt SSö, Csetlócki Péter dolgozó paraszt 425 kg szénát adott be kötelezettségének teljesítésére. Konrád Lajos diósgyőri dolgozó paraszt 1000 kg, László And rás 840 kg, Báli Fereno ISO kg szé­nával teljes egészében kiegycnlítctta kötelezettségét. 1 Előre a szénabegyüjtési héi sike­réért ! .t - i úttörők nyári társadalmi munkája Az úttörők nyári társadalmi munkái közül a legfontosabbak a kalász-, » gyógynövény- és a mákgultógyüjtés. Úttörők tízezrei vesznek majd részt — a szovjet pionírok példájára — a maga­sabb terméseredményekért folyó hazafias mozgalomban, a kalászgyüjtésben. A kalászpyüjtő mozgalom in (Jutásakor az úttörőtáborokban ünnepélyes csapat, gyűlést tartanak. „Úttörők! Harcoljatok minden szem gabonáért, bő termésünk betakarításáért!" Ezzel a jelszóval kez­dik meg majd az úttörők a munkát. A kalászgyüjtést elsősorban a tszcs-k és ál­lami gazdaságok területén végzik előre megkötött szerződés alapján, — -» • •-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom